Keresés: „apa” (684 találat)

Csemer Boglárka francia dalestjével kezdődött el a francia kultúrát népszerűsítő „Frankofon Napok” rendezvénysorozat tegnap este, a Bartakovics Béla Közösségi Házban.

Az Equadori kiállításról az eső miatt ázottan érkezett Rázsi Botond alpolgármester az oktatási intézmények által ápolt francia kapcsolatokra és tapasztalatokra hívta fel a figyelmet köszöntőjében. Az alpolgármester kitért arra, hogy oktatási intézmény volt vezetőjeként is fontosnak tartja Egerben a színes, más kultúrákat bemutató eseményeket.

Az Egri Francia Klub és az Egri Kulturális és Művészeti Központ közös rendezvénye immár évek óta hagyományosan a francia kultúra különböző területeiről kínál ízelítőt mindazoknak, akik szeretik a francia zenét, táncot, filmet, irodalmat.
Az idei rendezvénysorozat a „Frankofon Napok Egerben” címet kapta. A tegnap esti megnyitón Csemer Boglárka énekesnő és Sebestyén Áron zongorista kalauzolta el a közönséget a finom érzelmes zenék világába. A két művész az önfeledt, őszinte jazz muzsika híve, a meghitt hangulatú esten igazi francia melódiákkal, régi és mai dalokkal ringatta el a publikumot. Az énekesnő, aki az Eszterházy Károly főiskola Francia Tanszékének hallgatója az esemény szellemiségéhez hűen, a sanzon mellett mai francia dallamokból is átnyújtott egy csokorra valót, megidézve Aznavour, Brel, Lafôret, Ruiz világát.

A zenei utazást követően a szervezők egy fogadásra invitálták a résztvevőket, amelyen a francia kultúráról kötetlen formában is szó esett, igaz egri borok kíséretében. A Frankofón Napok programjai december elsejéig folytatódnak. A záróesten egy filmet láthatnak az érdeklődők.

Forrás: Egriszín

Két napra ellepték a néptáncosok a várost. A Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban szervezték november 19-én 20-án a VI. Országos Ifjúsági Szólótáncverseny döntőjét az Egri Kulturális és Művészeti Központ szervezésében. A versenyt kétévente rendezik meg Egerben.

Az egri döntőn az elődöntőkön való részvétel alapján az ország 72 legkiválóbb 15-18 év közötti néptáncos versenyzőjét láthatta a közönség. A legjobb lányok a „Gyöngygalléros táncos”, a legjobb fiúk pedig az „Ezüstpitykés táncos” címet vihették haza. A zsűri tagjai Dr. Ratkó Lujza, néptánckutató, a Magyar Táncművészeti Főiskola óraadója, Németh Ildikó, Harangozó-díjas táncpedagógus, Demarcsek György, Aranysarkantyús Táncos, Lukács László táncpedagógus és Széphalmi Zoltán Aranysarkantyús Táncos voltak.

A pénteki megnyitón Saárossy Kinga, társadalmi megbízatású alpolgármester elmondta, hogy egykori néptáncos tapasztalatai szerint a néptánc tartást ad, s aki büszkén műveli ezt a művészeti ágat, az rossz ember nem lehet. A néptáncos egy csoportba tartozik, s ezzel együtt a nemzetét képviseli.

A megnyitó után elkezdődött a kötelező táncok versenye, este pedig Gajdos táncházzal zárták a napot. Szombaton délelőtt a szabadon választott táncok versenyét tartották, este 6 órakor pedig a néptáncgálán hirdették ki a győzteseket.

Gyöngygalléros táncosok lettek: Oláh Eszter, Szécsény Iglice TE; Szabó Kincső Ildikó, Budapest Magyar Táncművészeti Főiskola; Szilágyi Zita, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Juhász Viktória, Debrecen Hajdú; Bari Ildikó, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Eitler Ágnes, Győrújbarát Csobolyó; Szabó Renáta Alexandra, Győrújbarát Csobolyó; Oláh Ivett, Szécheny Iglice; Pethő Lilla, Miskolc Diósgyőr AMI- Szinvavölgyi Néptáncműhely; Mészáros Anett, Nyíregyháza Figurás

Ezüstpitykés táncosok lettek: Sipos Gergő, Szekszárd Bartina NE; Okányi Mihály, Békés Belencéres TE; Bordás Barnabás, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Farkas Máté, Budapest Magyar Táncművészeti Főiskola; Száraz Dávid, Figurás Te Nyíregyháza; Tomori Márk, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Bíró Márton, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Fényi Máté, Debrecen Hajdú; Rencz Norbert, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Szita Balázs, Győrújbarát Csobolyó NE; Botló Ákos, Nemeskosút Berkenye TE

Forrás: Egriszín

Projektnyitó rendezvényt és szakmai konferenciát tartottak tegnap délután az EKF-en „Élelmiszeripari innovációs törekvések és azok eredményei” címmel. Beszámoltak a főiskola által pályázati forrásból létrehozott Innovációs és Technológiatranszfer Irodáról, illetve egy 48 cég bevonásával történt felmérés eredményeiről.

Innovációs tevékenységek, illetve összehangolt, célirányos kutatás-fejlesztési tevékenységek nélkül az élelmiszeripar sem belföldön, sem külföldön nem fog tudni kilábalni a nehéz helyzetből – hangsúlyozta dr. Kiss Attila, az Egerfood Regionális Tudásközpont főigazgatója. A tapasztalat az, hogy azok a cégek maradnak a piacon, akik nyitottak a termékszerkezet bővítése felé, akik a szervezeti struktúrájukat is képesek rugalmasan átalakítani, és akik a technológiai fejlesztésekre is odafigyelnek.  A technológiafejlesztés, az innováció és a termékfejlesztés az Egerfood tudásközpont és az újonnan létrejött Innovációs és Technológiatranszfer Központ munkájának a fókuszában áll. Ezek a fő sarokpontok kialakultak már az Egerfood elmúlt 5 éves munkája során is. Az egészségtudatos magatartáshoz illeszkedő, speciális pozitív biológiai-élettani hatással rendelkező élelmiszerek egyre nagyobb számban vannak jelen a piacon. Azok a partnerek, akik erre nyitottak egy nagyon jelentős és fizetőképes célcsoportot tudnak elérni, tömegáruval csak kevés partner tud életben maradni – mondta dr. Kiss Attila.

Az Innovációs és Technológiatranszfer Központ legfontosabb célja, hogy a partnerek igényével összhangban, világszinten is korszerű új termékeket és technológiákat fejlesszenek ki közösen. Az iroda létrejötte az Egerfood Regionális Tudásközpont megalakulásával kezdődött folyamat része. Már a kezdeteknél megfogalmazódott az a szándék, hogy a meglévő kutatói bázissal és kapacitással piacképes fejlesztések jelenjenek meg. Most egy olyan szervezeti egységet hoztak létre, amely célirányosan foglalkozik az ipari kapcsolatok építésével, fejlesztések hasznosításával, az együttműködés körének bővítésével.

Forrás: Egriszín

Félidejéhez érkezett az egri Wigner Jenő Műszaki és Informatikai Középiskola és a felső-ausztriai HTBLA Perg középiskolája által indított projekt, melynek során tavasszal 10 napot töltöttek el a Wigner Jenő Középiskola tanulói a közel 600 km-re fekvő Pergben.

A Tempus Közalapítvány által koordinált COMENIUS Iskolai együttműködések pályázat keretében létrejött, „pErGER – A Guidebook for Interschoolers” nevű projekt során a 26 magyar és az 50 osztrák diák vállalta, hogy az őszi magyarországi és a tavaszi ausztriai látogatások, illetve az évközi interaktív foglalkozások során létrehoznak egy internetes honlapot. A projekt különlegességét a mindkét fél által használt „idegen nyelv” adta, hiszen a munka nyelve mindvégig az angol volt.

Konkrét elemként elkészültek a mindennapi életről szóló kisfilmek, továbbá egy háromnyelvű hangos szótárral és a kulturális, illetve a különböző képzési rendszerek megismerését is lehetővé tevő adatokkal, fényképekkel vált teljessé a projekt-munka. Az alkotás folyamatáról és a cserelátogatások élményeiről blogot is vezettek a diákok. Emellett a pályázat során tervezett kulturális és sportesemények is megvalósultak, melyek remekül kiegészítették a projektben résztvevők munkáját, illetve csapat- és közösségépítő jellegéből fakadóan növelték a pályázat hozzáadott pedagógiai értékét.

Az osztrák tanulók ősszel ismét eltöltöttek egy aktív munkával teli hetet a megyeszékhelyi iskola vendégeként. Október 15-én pedig hat heves megyei általános iskola 45 tanulója vett részt a honlap tesztelésében és értékelésében. A munka a 2010/2011-es tanévben is folytatódik, melynek során az aktualitásokkal és új anyagokkal bővítik a létrejött honlapot. (http://perger.htl-perg.ac.at/)

A projekt Ausztriában és Magyarországon is valamennyi kritérium szerint kimagasló nemzeti minősítést kapott. Ezzel automatikusan elnyerte az Európai Minősített eTwinning Projekt címet, vagyis így benevezhet az Európai eTwinning Díjak versenyére, ahol a legkiemelkedőbb projektek mérhetik össze erejüket.

Három heves megyei kistérségben indítja el programját a „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány novemberben. A program célja, a munkvállalás motivációjának erősítése a hátrányos helyzetű , alacsony iskolázottságú személyeknél.

Az ESZA Nonprofit Kft. által - a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében - kiírt, TÁMOP  „ELSŐ LÉPÉS” – az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő program megvalósítására kiírt pályázat kapcsán 70.305.545.- forint támogatást nyert a  „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány.
A „JÖVŐ MEGALAPOZÁSA” elnevezésű program részleteit Kónya Lajos projektmenedzser ismertette a ma délelőtti sajtótájékoztatón. A program a legnehezebb élethelyzetben lévőknek új távlatokat alapoz meg egy olyan komplex szolgáltatásrendszerrel, amely az egyének meglévő képességeire épít, és több a szociális munkában a munkaerő-piacon érdekelt önkormányzat, kistérségi társulás, intézmény, szervezet, civil közösség szoros együttműködésén alapul.

A program célja, hogy a megtalált és kiválasztott személyek számára legalább egy fél évig olyan szolgáltatást nyújtsanak, amelyek képessé teszik őket arra, hogy kilépjenek abból a környezetből, ahol eddig éltek.
Az uniós támogatásból megvalósuló programba hetven főt vonnak be a programba másfél év alatt. A célcsoport a 18 és 30 éves kor közötti emberek, alacsony iskolai végzettségűek  akik munkatapasztalattal még nem rendelkeznek, legfeljebb közcélú foglalkoztatásban vettek eddig részt, inaktívak, vagy olyanok, akik még semmilyen ellátórendszerbe nem kerültek bele.
A huszonnégy hónapos futamidejű program eredményeként ötvenhat fő kap konkrét segítséget önálló életvitelük, foglalkoztathatóságuk és társadalmi integrációjuk javításához, húsz fő részesül OKJ-s szakmai képzésben.
Bene Balázsné szakmai vezető a program megvalósításával kapcsolatban elmondta, hogy az egyéni és csoportos foglalkozások célja az egyéni képességek fejlesztése, tanulási és munkamotiváció erősítése, kulcskompetenciák fejlesztése valamint szociális állampolgári és munkavállalói ismeretek átadása. A szakmai programban szerepel álláskeresési, munkavállalási tanácsadás, mentális állapotjavító programok
A munkatársak valamennyien dolgoztak már ilyen és hasonló szociális programokban. szociális munkások, szociálpedagógusok az esetmenedzseri feladatokat fogják ellátni. ők azok akik egyénileg is mindennapos kapcsolatban lesznek az ügyfelekkel.
Mellettük roma közösségfejlesztőket is alkalmaznak. A célcsoport elsősorban várhatóan romákból áll. Olyanokból, akiknek nagyon alacsony az iskolai végzettségük, 3-5 éve nem dolgoznak, esetleg nincsenek is nyilvántartva az ellátási rendszerekben. Az ő elérésükhöz is nagy segítséget jelent, hogy olyan munkatársakat kerestek, akik az adott térségekben, az Egri- Bélapátfalvai-, Pétervásárai kistérségekben és Tarnaleleszen helyi lakosok, vagy kötődésük van, és így már van ismertségük, akár elismertségük. A roma közösségfejlesztőket is ezekről a településekről fogjuk kiválasztani hogy ne okozzon gondot az elfogadásuk.
A szakmai vezető a módszerekről is beszélt:
„Nagyon fontos, hogy egyéni kapcsolatot alakítsunk ki mindenkivel. Nem hivatalként szeretnénk működni, hanem egy olyan támogató bázist szeretnénk nyújtani, akár mentálisan akár különféle szolgáltatásokkal, hogy kialakuljon az a bizalom, amit talán még soha nem kaptak meg az ügyfelek, például egy munkaügyi központtól, vagy egy szociális szolgáltatótól. Az ő munkájuk célja más.
Nekünk lehetőségünk van arra, hogy mélyebben megismerjük őket, a családjukat a körülményeiket. Azt, hogy miért alakult így az életpályájuk. Talán ez lehet egy olyan segítség, ami révén közösen tudunk kialakítani célokat.
Úgy vettük észre, hogy ez jobban motiválhatja őket, beleszólhatnak ők is abba, hogy mit kapnak tőlünk. Várjuk is, hogy fogalmazzák meg mi az ami hiányzott, és milyen segítséget nyújthatunk számukra.”

A „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány 1991-ben jött létre, azzal a céllal, hogy Heves megye területén részt vállaljon a szociálpolitikai, a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megoldásából, elősegítse a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét, a szociálpolitika, a szociális munka anyagi, tárgyi és intézményi feltételeinek javítását, országos és térségi programokhoz kapcsolódó közvetlen szociális szolgáltatások nyújtásával hozzájáruljon az arra rászorulók munkaerőpiacon való megtartásához, a munkanélküliek foglalkoztatásához.

Az Alapítvány működése megalakulása óta folyamatos, tevékenysége során több, a hátrányos helyzetben lévők munkaerő piaci integrációját, re-integrációját célzó pályázat megvalósításában vett részt főpályázóként a Bélapátfalvai-, az Egri-, a Pétervásárai Kistérségek területén.

Forrás: EGriszín

A főiskola Szenátusa november 10-i ülésén a rektor kezdeményezése alapján létrehozta a Professzorok Tanácsát, melynek alakuló ülését ma délelőtt tartották, a Városháza Dísztermében.

A Professzorok Tanácsa mai alakuló ülésén a tanács tagjai átvették megbízólevelet és nyílt szavazással el fogadták az ügyrend tervezetét.
Az új tanács a rektor közvetlen stratégiai tanácsadó, véleményező, javaslattevő testületeként működik, a rektor kérésére a tanács az intézményt érintő bármely kérdésben állást foglalhat. Az intézmény professzori testülete a főiskola egyetemmé történő átalakulásának folyamatában és azt követően állásfoglalásaival jelentősen segítheti a rektort és a Szenátust a stratégiai döntések meghozatalában. A Tanács véleményt nyilvánít különösen az oktatást és kutatást érintő stratégiai célokról, tervekről, a szervezeti struktúra tervezett, vagy szükséges átalakításáról az oktatókra és kutatókra vonatkozó fejlesztési politika irányáról, az intézményben folyó tudományos munka helyzetéről, a tudományos minősítési rendszer tapasztalatairól. Véleményezi az új egyetemi tanári előlépéseket, a Professor Emeritusi címre beérkező javaslatokat.
A 41 fős testület tagjai a főiskola közalkalmazotti és más további munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott kinevezett egyetemi tanárai (24 fő), Professor Emeritusai (7 fő) és vendégprofesszorai (10 fő). A Tanács maga határozza meg ügyrendjét. A testület elnökét a Szenátus határozata alapján a rektor bízza meg határozott időre, négyéves időtartamra. A megbízás több alkalommal megismételhető.

Forrás: Egriszín

Sajtótájékoztató keretében mutatkozott be a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság új vezetője Dr. Ormossy Attila rendőr ezredes ma délelőtt. Az új rendőr-főkaptány, november 11-én váltotta a távozó dr. Juhász István rendőr dandártábornokot.

2010. november 10-i hatállyal Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Dr. Hatala József rendőr altábornagy országos rendőrfőkapitány javaslatára visszavonta Dr. Juhász István rendőr dandártábornok a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének vezetői megbízását.
Az országos rendőrfőkapitány november 11-i hatállyal főkapitányi biztosi feladatokkal bízta meg Dr. Juhász Istvánt.
A belügyminiszter november 11-i hatállyal kinevezte Heves Megyei Rendőrfőkapitánynak Dr. Ormossy Attila rendőr ezredes urat, aki korábban a BRFK XIII. kerületi Rendőrkapitányság vezetője volt. Eredményes munkájáért korábban megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét.
Dr. Ormossy Attila nős, négy gyermek édesapja. Eddigi élete Budapesthez kötötte. 1981-ben kezdte meg rendőri pályáját, amelyen elmondása szerint minden lépcsőfokot végigjárt. 1994-től három budapesti kapitányság vezetője volt. Az új főkapitány az elvárásoknak eleget téve hamarosan Egerbe költözik.

Három évtizedes budapesti szolgálata után kellő felvértezettséggel és tapasztalattal áll a feladat előtt, de úgy érzi, hogy Heves megyét még tapasztalnia kell.
Az új főkapitány elmondta, hogy eddigi szolgálati helyein még nem érte kritika. Kiemelte, hogy az országos elvárások mellett fontos a helyi speciális igényeknek való megfelelés.
Meggyőződése, hogy egy jól működő kapitányságot vett át, ám látja, hogy mi az amin változtatni kell. Véleménye szerint a legnagyobb előrelépés a humán területen lehet, emellett az anyagi feltételeket is javítani kell.
A jelenlegi létszám épp, hogy elég a feladatok ellátására, mindenféle átcsoportosítás komoly szakmai feladatot jelent.
Ormossy Attila elmondta, hogy a megyében közel 700 a rendőri állomány, örülne ha száz fővel sikerülne növelni ezt a számot. Az új kapitány erre lát reális lehetőséget, bízik abban, hogy a kormányzat komolyan veszi a kérdést.
Az új kapitány eltökélt, véleménye szerint a jó értelemben vett küldetéstudat szükséges a munkájához.
„Olyan céget vezetek, aminek a közbiztonság a terméke a piacon. Erre a termékre nagyon nagy a kereslet, hiszen a biztonság igénye genetikailag kódolt az emberben.” – fogalmazott Ormossy Attila.

Forrás: Egriszín

Nem alakult ki a megyei közgyűlés rendje, nem ismerni pontosan a napirendek tartalmát – hangzott el az MSZP Heves megyei Területi Szövetségének, a mai rendkívüli megyei közgyűlést megelőző sajtótájékoztatóján.

Az MSZP megyei frakciójának két tagja, Korózs Lajos és Szabó Gyula ezúttal a közgyűlés előtt tartott tájékoztatót, melyen megállapították, hogy az utóbbi időben tapasztaltakhoz képest, az elmúlt időszak közgyűlése nem működött rosszul.
Szabó Gyula, az MSZP megyei közgyűlési tagja megjegyezte, hogy a napirendekről nem kapnak pontos anyagot, azok a címen kívül semmit nem tartalmaznak. Javasolják a közgyűlés elnökének, hogy a korábbi gyakorlathoz hasonlóan előzetesen egyeztessen a témákról, és alkalmazza mindazt, ami korábban jól működött.
Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségi tagja, megyei közgyűlési tagja a hektikusan működő közgyűlési munka bizonytalanságaira hívta fel a figyelmet, amiket szerinte egyeztetésekkel lehetne kezelni. Kifogásolta, hogy az egy hét alatt második alkalommal összehívott rendkívüli közgyűlés anyagából minden második napirendi pont kikerül, ahogy tudni vélte ilyen a Mátraházi Idősek Otthonát érintő kérdés is.
A képviselő az ügy kapcsán kijelentette, hogy az intézmény bezárása által érintett 90-100 gondozott különböző intézményekben történő elhelyezése több aggályt is felvet. Törvényi szabályokat is be kell tartani az elhelyezés kapcsán. A 43 dolgozó szakdolgozó státusza sem biztosított. Továbbra sem értik miért kell bezárni az intézményt, a túl magas bérleti díj mint indok nem elfogadható, hiszen állami ingatlanról és állami intézményről van szó.

Korózs Lajos a tájékoztatón megjegyezte, hogy a megyei önkormányzat létszámcsökkentése mögött lopva történt hivatali átszervezés állhat. Tájékoztatás szintjén szeretnék tudni, hogy kik és hányan vesznek részt most az önkormányzati munkában.

Forrás: Egriszín

Harmadik alkalommal rendezi meg a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége a Fiatal Vállalkozók Hetét az ország 10 nagyvárosban. A nagyszabású eseménysorozathoz Eger is csatlakozik. A november 16-i rendezvény programját a szervezők ismertették ma délután.

Az országos eseménysorozat keretében, a világ 100 országához hasonlóan a fiatalokat szeretnék megszólítani a szervezők, hogy vonzóvá tegyék számukra a vállalkozói lehetőségeket. Ennek érdekében, Magyarországon közel 30 esemény várja a vállalkozó, vagy vállalkozni vágyó fiatalokat. A Fiatal Vállalkozók Hete rendezvényein Debrecenben, Nyíregyházán, Szegeden, Miskolcon, Gyöngyösön, Székesfehérváron, Békéscsabán, Nagykanizsán, Pécsen, Egerben valamint Budapesten várják az érdeklődőket.
Az eseménysorozatra a világviszonylatban is elismert Global Entrepreneurship Week nemzetközi mozgalom keretében kerül sor, amelynek célja, hogy egy teljes héten át fiatalok millióit szólítsa meg, hogy vonzóvá tegye számukra a vállalkozói létet, új ötletekre és vállalkozásra sarkallja őket, és perspektívát nyújtson számukra emelte ki Kovács Patrik a FIVOSZ elnöke a szervezet feladataival, céljaival kapcsolatban
ma délután, a Gál Tibor Pincészetben.
A Fiatal Vállalkozók Napját Egerben november 16-án rendezik meg, melynek részleteiről
Zsirai László heves megyei munkabizottsági tag beszélt. A rendezvény lényege, hogy fiatalok szóljanak fiatalokhoz, ezért sikeres ifjú és nagy tapasztalattal rendelkező vállalkozók kezdeményezik a párbeszédet a találkozón, amelyet szakmai, jogi tanácsadás, kiállítás és zenés műsor kísér november 16-án, az Agria Parkban.

A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének munkáját, feladatait Réti Erika FIVOSZ heves
megyei alelnöke foglalta össze a tájékoztatón.
A kortárs minta bizalmat jelentő fontosságát emelte ki a rendezvény kapcsán Rázsi Botond alpolgármester, aki a város támogatásáról biztosította a jövő számára is komoly lehetőséget jelentő kezdeményezést.
A fővédnök Tóth Imre, az Imola cégcsoport ügyvezetője közel húsz éves tapasztalatának tanulságait és tanácsait is megosztja majd a fiatalokkal a rendezvényen. A sikeres vállalkozó tanácsként csak annyit javasolt a tájékoztatón, hogy a fiatalok csak önmagukban, képességeikben, tehetségükben bízzanak, másokban ne.

Forrás: Egriszín

Az Egri Kolping család múltjáról és jelenéről beszélgettek tegnap délután, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője Bisztriczki Lászlót a jelenről, dr. Szecskó Károly történészt a Katolikus Legényegylet történetéről faggatta.

Az Egri Kolping Család – Katolikus Legényegylet története (1860-2010) címmel dr. Szecskó Károly történész írt könyvet, mely kapcsán Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője beszélgetett a könyvtárban rendezett találkozón. A kötet az 1923-tól dolgozza fel a sajtóban megjelent anyagokat.
A Katolikus Legényegylet újjáalakulásánál Czakó kanonok kezdeményezésére az élő Kolping tagokat keresték meg, tájékoztatott az eseményekről Bisztriczki László, az Egri Kolping Család világi vezetője. Az átértékelődött és újrafogalmazódott program négy alappillére, a kezdetektől fontos célkitűzés, a vallásos életre való nevelés, a jó szakemberek képzése, a hazafias érzés erősítése és a családi életre való nevelés ma is meghatározó a szervezet életében..

A közelmúltban tartott Kolping jubileum kapcsán, a Kolping Család Katolikus Legényegylet alapításának 150. évfordulóját ünnepelték Egerben. A jubileumi ünnepségre a határon túli magyar települések, Marosvásárhely, Borzon (Erdély, Románia) Kassa, ( Felvidék, Szlovákia) Kolping  családjai érkeztek, valamint Magyarország keleti körzetének 14 Kolping családja is részt vett a találkozón.

Az Egri Kolping család fennállásának 150. évfordulója alkalmából Érseki megnyitó keretében koszorút helyeztek el a Bartakovics Béla Közösségi Házon található emléktáblánál.
Az egri Kolping egyesület rendszeresen részt vesz a város rendezvényein, ezzel is kifejezve, hogy a szervezet a város közösségéhez tartozik.
A Kolping-mozgalom alapját a Kolping-családok képezik, s az egyes Kolping-családok rendszerint plébániákon szerveződnek. A közösség jellegzetessége, hogy családszerű, nemzedékeket átfogó, katolikus, demokratikus, továbbképző, tettrekész és kedélyes.
Magyarországon az első világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét. Ekkor élte virágkorát a hazai Kolping-mozgalom, egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületről számoltak be. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére működött a "napsugár-lányok" elnevezésű testvérszervezet is.
A mozgalom 1989-től újraszerveződött. A Kolping-családban minden korosztály megtalálhatja a helyét, a különböző generációk koruknak megfelelően járulnak hozzá a közösség életének kiteljesedéséhez. A fiatalok kezdeményezőkedvét és lendületét az idősebbek megfontoltsága és élettapasztalata előnyösen egészíti ki. Kolping a közösség mintaképének a természetes családot tekintette.
Jelenleg három egyházmegye Kolping-családjai alkotnak egy-egy körzeti szövetséget. Az ország 12 egyházmegyéjéből így 4 körzeti szövetség jött létre. Mindegyik saját körzeti vezetőséggel, és egy főállású titkárral rendelkezik. A körzetek képviselőivel kiegészített országos elnökség képezi a Magyar Kolping Szövetség országos vezetőségét. Az országos közgyűlés határozatainak végrehajtásáról ez a testület gondoskodik. A Kolping-szövetség a legkövetkezetesebben megszervezett katolikus társadalmi mozgalom Magyarországon. A szervezettség azért is fontos, mert a helyi csoportok kezdeményező készségének hosszú távú fenntartásához az összefogásból eredő szellemi ösztönzésre van szükségük. Az európai kontinensen ez ideig megalakult 18 nemzeti Kolping-szövetség az Európai Kolping Szövetség keretében működik együtt. A Nemzetközi Kolping Szövetség pedig valamennyi kontinens országos szövetségeit fogja össze szervezetileg. Székhelye Kölnben van, élén Msgr. Axel Werner főprézes áll, aki Adolf Kolping nyolcadik utóda ebben a tisztségben.

Forrás: Egriszín