Keresés: „bor” (1116 találat)

Csütörtökön este Hatvanban egy családi ház konyhájának a mennyezete hat négyzetméteres területen leszakadt, a törmelék pedig a helyiséget beterítette.

A hatvani tűzoltók és katasztrófavédelmi műveleti szolgálat vonult a helyszínre. Az egység a házat áramtalanította és a gázt is elzárta. A műveleti szolgálat helyszíni szemlét folytatott le, mely során megállapították, hogy az épület a statikus vizsgálatig nem lakható. Az eset során nem sérült meg senki, viszont három fő elhelyezése vált szükségessé, amelyet rokonoknál oldottak meg.

A lakók elmondták: otthon voltak amikor az eset történt, a hatalmas dörgésre figyeltek fel. Szerencsére a konyhában épp akkor nem tartózkodott senki. A konyhát álmennyezet borította, így semmi sem utalt a közelgő bajra.

A nyomozók elfogtak egy férfit és két nőt, akik a gyanú szerint havonta több százezer forint illegális bevételre tettek szert az interneten is hirdetett szexuális szolgáltatásokkal.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói november 6-án a kora reggeli órákban egy egri bordélyházban tartottak rajtaütésszerű ellenőrzést. Az erre a célra bérelt ingatlanban a házkutatáskor több, az üzemeltetést alátámasztó bizonyítékokat foglaltak le a rendőrök.

A helyszínen elfogtak továbbá három személyt, akik a gyanú szerint havonta több százezer forint illegális bevételre tettek szert az interneten is hirdetett szexuális szolgáltatásokkal.

Az elfogott személyektől a rendőrök lefoglaltak több luxusautót, nagy értékű ékszereket és műszaki cikkeket.

D. Gábor 27 éves miskolci, P. Melinda 23 éves sajóvámosi és K. Emőke 22 éves szolnoki lakosok ellen - őrizetbe vételük mellett - prostitúció elősegítése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya - tájékoztatott Soltész Bálint, megyei rendőrségi szóvivő.

Úgy tudjuk, hogy az itt dolgozó nők az interneten hirdették szolgáltatásukat és ebben a házban találkoztak az ügyfelekkel.

Életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba annak a személyautónak a vezetőjét, aki csütörtökön kora délután összeütközött egy mentőautóval Füzesabonyban.

Egy, a régi 33-as úton, a 3. sz. főút felé haladó mentővel karambolozott a vele azonos irányba tartó Fiesta. Úgy tudjuk, a mentő megkülönböztető jelzését használta a balesetkor. Az elsődleges megállapítások szerint az autó vezetője balra kifordult a mentő elé.

A mentőben beteget szállítottak, azt egy másik kocsi vitte tovább. A mentőautóban négyen utaztak, közülük egy mentőápoló sérült meg, információink szerint könnyebben.

A személyautó fejtetőre borulva az árokba csapódott. A személygépkocsi vezetője beszorult a járműbe, őt a mentőszolgálat szakemberei még a tűzoltók kiérkezése előtt kiszedték az autóból és, az elsődleges adatok szerint, életveszélyes állapotban kórházba szállították.

2013. október 29-én, 62 LEADER Helyi Akciócsoport közreműködésével Tatárszentgyörgy-Sarlóspusztán létrejött a LEADER Egyesületek Szövetsége országos hatáskörű civil szervezet melynek célja a LEADER szervezetek szakmai munkájának segítése.

Az országos ernyőszervezetként működő egyesület vállalja fel a hazai LEADER módszer elveinek megfelelő vidékfejlesztési program szakmai képviseletét, a Helyi Akciócsoportoknál felhalmozódott tudás- és tapasztalat összegyűjtését és megosztását, valamint az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósítandó program népszerűsítését. A szervezet további céljai között szerepel az együttműködés a vidékfejlesztéssel foglalkozó állami és önkormányzati szervekkel a területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásában, valamint a nemzetközi kapcsolatok erősítése a vidékfejlesztés területén.

Az alakuló ülésen részt vett dr. Maácz Miklós, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, és Tar Gyula megbízott igazgató, osztályvezető, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet képviseletében.

Az országos szervezet megalakulásában a Magyarországon működő LEADER Helyi Akciócsoportok közel fele, 46 alapító tagszervezet vett részt.  Mind a hét magyarországi régió képviselteti magát a megalakult egyesületben, és a szervezethez való csatlakozás lehetősége továbbra is nyitva áll a Helyi Vidékfejlesztési Akciócsoportok előtt.

Az alakuló közgyűlésen a tagság a LEADER Szervezetek Szövetségének elnökévé választotta dr. Finta Istvánt, a Mecsek – Völgység – Hegyhát Egyesület elnökét. A szervezet alelnöke Rácz Judit a Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület munkaszervezet vezetője, és Gelencsér Géza, Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület elnöke.  A közgyűlés által választott  Elnökség tagjai:  Hutvágnerné Kasper Judit munkaszervezet vezető, „A BAKONYÉRT” Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület, Kodák József munkaszervezet vezető, Cserhátalja Vidékfejlesztési Egyesület, Szabó Tibor munkaszervezet vezető, Zala Termálvölgye Egyesület, Szendrői Júlia munkaszervezet vezető, Völgy-Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület, Dr. Szemán Ákos munkaszervezet vezető,  Dél-Zemplén Fejlődéséért LEADER Egyesület, Völgyi Tamás titkár, Szinergia Egyesület.

A Felügyelő Bizottság elnöke Bíróné Nagy Csilla munkaszervezet vezető, Hortobágyi LEADER Egyesület, a bizottság tagjai: Dr. Vén Gabriella munkaszervezet vezető, Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület, és Szabó István elnök, Tisza-Tó Térsége LEADER Egyesület.

A LEADER Egyesületek Szövetsége, (rövid nevén LESZ), erősítve a LEADER Helyi Akciócsoportok pozitív megítélésének támogatását Etikai Bizottságot hozott létre, melynek elnöke Dr. Orcsik István, a Hortobágyi LEADER Egyesület elnöke, a testület tagjai: Pál Zoltán elnök, Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület, Hargitai Katalin főtitkár, Zagyvaság Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület, Horváth Márton munkaszervezet vezető, Mecsekvidék Egyesület, Vida Tamás elnök, Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület.

A helyi fejlesztéspolitikai feladatok ellátására Magyarországon 95 LEADER Helyi Akciócsoport működik. A LEADER szervezetek összefogására létrejött LEADER Egyesület Szövetsége fontos célkitűzése a vidéki területek egységes fejlesztésének előmozdítása, valamint a vidék-város partnerség erősítése, különösen a 2014-2020 közötti időszakban.

A LEADER Egyesületek Szövetsége alakuló közgyűlésén készült videofilm linkje:

http://www.youtube.com/watch?v=eMBW5RGb4pg&feature=c4-overview&list=UUHhtGVcXE6YGfSNr7chOs4w

Teherautó és személygépkocsi ütközött össze frontálisan hétfőn kora délután a 33-as főúton Besenyőtelken.

Hétfőn háromnegyed egykor érkezett a riasztás a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletére, mondta el Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Besenyőtelek belterületén, a Borostyán Presszó előtt egy személygépkocsi és egy tehergépkocsi rohant egymásnak. A füzesabonyi és a hevesi tűzoltók, valamint Egerből egy műszaki mentő egység vonult a helyszínre.

A személygépkocsiba egy súlyos sérült beszorult, akit a kiérkező tűzoltó egységek két feszítő-vágó berendezés segítségével szabadítottak ki a járműből, majd átadták a mentőknek.

A fiatal, 18 éves helyi férfi egyedül utazott.  A tűzoltóknak még sikerült élve kimenteni a roncsból,de hiába  érkezett helyszínre mentőhelikopter is, már nem sikerült megmenteni fiatal férfi életét, a mentőben életét vesztette.

Úgy tudjuk, a 20 év körüli fiú egy sóderszállító teherautóba rohant bele. Az ütközés következtében a teherautó egy villanyoszlopot is kidöntött, ezért az áramszolgáltató szakemberei is a helyszínre érkeztek.

A műszaki mentés és a rendőrségi helyszínelés teljes útzár mellett folyt. Az eset körülményeit a rendőrség szakértők bevonásával vizsgálja.

A HEOL információi szerint az áldozat a megyei I. osztályú labdarúgó-bajnokságban szereplő Tiszafüred támadója volt.  A 18 éves fiatal Egerben nevelkedett, majd játszott a Diósgyőrben, a Gyöngyösben és a Jászapátiban is.

A sírkert felújításának ötlete az Eger Vára Barátainak Körétől származik, apropóját a Gárdonyi Emlékév adta.

 – Egy szép és különleges összefogás eredménye Gárdonyi-sír megújulása, ebből is jól látszik, hogy az egriek segítségével sok mindenre képes lehet a város – fogalmazott így Rázsi Botond alpolgármester a zarándokhely pénteki átadásának, és megszentelésének alkalmából.

A sírkert felújításának ötlete az Eger Vára Barátainak Körétől származik, apropóját a Gárdonyi Emlékév adta. Ennek kapcsán Román Gáborné, az egyesület elnöke elmondta: „mindig az a jó, amit szeretettel végzünk”.

Kezdeményezésükhöz rengetegen csatlakoztak: az Egri Városszépítő Egyesület, a Dobó István Vármúzeum, az egri önkormányzat, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, számos vállalkozó, és magánszemély tett közösen azért, hogy megszépülhessen az emlékhely. Az augusztusban kezdődött munka magában foglalta mind a növényzet, mind pedig a lépcső, a kerítés, a sír és a kereszt renoválását.

Dr. Nyitrai Zsolt honatya köszöntőjében elmondta: egyfajta folytonosságként tekinthetünk a mostani ünnepségre, hiszen anno Tordai Ányos ciszterci szerzetes kezdeményezte az író emlékét ápoló társaság megszervezését, s idén csatlakozott a felhíváshoz az egri ciszterci gimnázium, a sírt Dékány Árpád Sixtus zirci apát szenteli fel.

A rendezvényen szólt Dr. Ternyák Csaba egri érsek is, aki Gárdonyi jelentőségét méltatta: – Arról, hogy ma ebben a városban turizmusról lehet beszélni, az az írónak s az Egri csillagok című regényének köszönhető. Nélküle Eger nem lenne az, ami, hiszen művével ő tette világhírűvé városunkat.

A Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium tanulóinak műsora után, koszorúzás vette kezdetét, majd mindenki leróhatta kegyeletét a megszépült zarándokhelynél.

Az avatás az egész hétvégén át tartó Gárdonyi emléknapok nyitórendezvénye volt, amely előtt az érsekkerti Múzsák kertjében egy jegenyefát is elültettek az egri remete tiszteletére.

Forrás: HEOL

Fotó: Lénárt Márton

Furcsa jelenséggel találták magukat szembe a Dobó téren sétálók hétfőn reggel: néhányan becsomagolták a Dobó téri lovasszobor egyik alakját.

Megindultak a találgatások is. Voltak, akik szerint politikai jelzés volt, mások fiatalok csínytevésének tulajdonították az alkotást.

Hosszas nyomozás után kiderült: főiskolás fiatalok a beadandó feladatukhoz készítették a művet éjfél és hajnali 1 óra között. Később az önkormányzat szakemberei ellenőrizhették is a webkamera képein.

Összekötőkön keresztel elértük a csomagoló fiatalokat is, akik névtelenségben kívántak maradni. Annyit megüzentek: félnek a következményektől.

Rázsi Botond, Eger alpolgármestere elmondta: értik a tréfát. A szoborban kár nem esett, a csomagoló anyagot könnyen leszedték a munkások. Ők nem kívánnak egyéb lépéseket tenni.

Úgy tudjuk, a főiskola sem kutakodik az ügyben, a fiatalok fellélegezhetnek.

Alaposan megnövekedett a 2506-os út forgalma, mióta a főút használatáért fizetni kell. A lakók panaszkodnak. Mónosbélben nemrég baleset is történt.

Az útdíj bevezetése óta jelentősen megnőtt a 25-ös főutat elkerülő, kisebb rendű utak forgalma. Nem csupán Egercsehiben, az Ófaluban élők, továbbá a bekölceiek és a mikófalviak panaszkodnak erre, hanem a Szilvásváradon, Monosbélen és Balatonban lakók is. Pedig még a rendőrök is büntettek, de ez nem igazán tartja vissza a sofőröket.

– Sokkal nagyobbá vált az útdíj bevezetése óta a településünkön keresztülhaladó tehergépjármű-forgalom. Ennek az oka az, hogy Egerből Szilvásváradon keresztül lehet eljutni leghamarabb (vagyis erre a legrövidebb a távolság) Ózdra, valamint a Szlovákia irányába jelentős határátkelő, Bánréve felé, de Putnokra, valamint Kazincbarcikára is – mondta el lapunk érdeklődésére Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere.

– Szarvaskő után, mint az ismeretes, a 25-ös számú főút Egercsehi felé fordul, de arra nem igazán közlekedik senki. Nem véletlenül olyan az út Szilvásvárad felé, mintha erre folytatódna a 25-ös, hiszen aki Egercsehi felől érkezik, neki kell elsőbbséget adnia a Mónosbél és Eger irányából közlekedőknek Tardosnál. A 25-ös főút helyett így inkább a 2506-os úton igyekszik elérni úti célját mindenki Szilvásváradig, majd innen tovább a 2508-ason Ózd irányába. Az út minősége ugyanolyan, nincs útdíj, közelebb van, ráadásul nem is kell olyan hatalmas hegyet megmászniuk a kamionoknak, mint Tarnalelesz után – írta le az átlagos kamionos gondolkodását a szilvásváradi polgármester.

Hozzátette: ugyanez a helyzet Kazincbarcika felé is. A kamion, esetleg más nagyobb tehergépjármű lejön az autópályáról Füzesabonynál, onnan még Szarvaskőig fizet egy kis útdíjat, majd a 2506-oson elmegy egészen Vadnáig a 26-osra, onnan pedig pár kilométer Kazincbarcika, a Borsodchem. Nagyon sok a külföldi jelzésű, főleg szlovákiai kamion, amelyek a falun keresztül húznak el Bánréve irányába.

Szaniszló László szerint érdekes az ügy abból a szempontból is, hogy Dédestapolcsányban (2506-os közút) 20 tonnás korlátozó tábla van hidaknál, de már Csernelyben (2508-as közút) is kihelyeztek súlykorlátozó jelzőtáblát egy félig leszakadt hídhoz, tehát elvileg nagyobb össztömegű járművek nem is közlekedhetnének arra.

Az elmúlt hetekben egyébként Balatonban is eléggé megnövekedett a teherforgalom, borsodi építkezésekhez a mixerautók naponta többször szállítottak Egerből betont. Udzeliné Murányi Enikő polgármester valószínűsíti, hogy az útdíjat csökkentve választották a 2507-es utat a kocsik Borsodnádasd felé. Pedig az út rossz, autóbuszok nem is közlekedhetnek rajta (a szomszédos városba busszal így csak Bekölce felé, kerülővel jutnak el a járatok), mert több helyen leszakadt, még a felújított borsodi szakaszon is. A helyiek igencsak aggódtak gyermekeik testi épsége miatt is. Mivel az iskola a főút mellett található, s a nehéz teherautók a megengedettnél gyorsabban mentek, ezért veszélyes szituációktól tartottak, de szerencsére eddig még baleset nem történt.

Mónosbélen viszont hétfőn igen, akkor ugyanis egy teherautó rakománya az útra borult. Varga Sándorné polgármester arra panaszkodott, hogy akkor fokozottan érezték a megnövekedett teherforgalmat, mert az autókat a falu belterületi útjaira terelték.

– Még azt nem számoltuk meg, hogy valójában mennyi kamion halad keresztül naponta a településünkön, de érzékelhetően alaposan megnőtt a forgalom. Ha hosszú távon így marad, akkor az út melletti házak tulajdonosait bizony nagy kár éri, hiszen sérülni fog az ingatlanjuk. Éppen ezért úgy határoztunk, meg fogjuk keresni az illetékeseket annak érdekében, hogy mielőbb tegyenek lépéseket a problémák megszüntetésére – mondta el lapunknak Mónosbél elsőszámú vezetője.

Több ezer forintot spórolnak az ügyeskedők

Amennyiben egy teherkocsi (például kamion) Egerből Miskolcra megy, akkor mehet a szinte végig fizetős Eger-Kerecsend-M3-M30 útvonalon, ráadásul a 94 kilométerből 65 kilométer autópálya. Ez egy négy tengelyes nyerges vontató üzemeltetőjének – az üzemanyag árán felül – több mint 6500 forintjába kerül. Amennyiben Szilvásvárad felé megy (ha ott nem rakodik; nem is tehetné), akkor az útja is rövidebb – csupán 83 kilométer –, s csak 24 kilométernyi főútvonal használatáért kell fizetnie 1300 forintot. Bár van rizikó, egy oda-vissza úton már tízezer forintot spórol a sofőr, a büntetés pedig 4 tengelyes jármű esetén 110 ezer forint.

Célforgalom esetén használhatók az alsórendű utak

A kamionforgalom csökkentéséért az Állami Autópályakezelő Zrt., illetve a rendőrség tud leginkább tenni célzott ellenőrzésekkel, bírságolással. A díjköteles szakaszok elkerülését a KRESZ az e-útdíj bevezetéssel egyidejűleg hatályba lépett módosítása szorítja keretek közé.

Július 1-jétől a nehéz tehergépkocsik főszabály szerint lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Kivételt elsősorban az áruszállítás, az áru fel- vagy lerakása, az üzemben tartó telephelyének megközelítése képez, de a különleges felépítményű járművek is használhatják a mellékutakat, ha munkavégzés helyszínére tartanak.

Forrás: HEOL

A Heves Megyei Védelmi Bizottság mai, Abasáron tartott kihelyezett ülésén döntött a mátrafüredi, pálosvörösmarti és abasári ivóvízhálózatok ideiglenes összekapcsolásáról, valamint az abasári volt honvédségi kutak üzembe helyezésének megkezdéséről. Mint elhangzott, a településen jelenleg csak korlátozott célra használható vízben a szennyező anyagok koncentrációja rövid időn belül valószínűleg nem csökken, ezért szükséges alternatívákat keresni. Figyelembe kell venni azt is, hogy a tél közeledtével a mostani, lajtoskocsikkal biztosított ivóvízellátás csupán időleges megoldás.

Mint ismert, a községben végzett korábbi hatósági laboratóriumi vizsgálat szén-tetraklorid, triklór-etilén és tetraklór-etilén határérték feletti jelenlétét igazolta az ivóvízben. A szerda esti korlátozás értelmében a vezetékes víz továbbra is csak tüzivízként, wc-öblítésre, illetve a fűtési rendszerek feltöltésére használható.

A vízszolgáltatók bevonásával zajlott ülésen kiderült: az abasári volt honvédségi kutak bevizsgálása és a hálózatba történő bekapcsolása, valamint Mátrafüred, Pálosvörösmart és Abasár vízhálózatának összekapcsolása jelentheti a leggyorsabb megoldást. Mindez a földfelszín feletti csatornahálózat kiépítésével ideiglenes vízellátást biztosít Abasár számára. Az egymással párhuzamosan létesítendő vezetékrendszerek két szolgáltató, a Heves Megyei Vízmű Zrt., valamint az Észak-magyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. együttműködésével épülhetnek meg. Kétszer háromszáz méter új vezetékszakaszra lesz szükség. Ennek révén a település 400 m³/nap körüli vízszükséglete teljes mértékben kiszolgálhatóvá válik.

A két említett technikai megoldás kivitelezése egymástól függetlenül körülbelül két napba telik. Az üzembe helyezést követően megtörténik az új, illetve a régen használt vezetékszakaszok teljes fertőtlenítése és a vízrendszer teljes átöblítése. A víz az ezt követő kémiai és biológiai laborvizsgálatok eredményeinek ismeretében nyilvánítható csak használhatóvá. Ezek a lépések és a kötelező vizsgálatok további néhány napot vesznek igénybe.

A községben a vízvételezési lehetőség a munkálatok teljes ideje alatt is biztosított.

Dr. ifj. Wernigg Róbert megyei tisztifőorvos az ülésen beszámolt arról, hogy a szomszédos Gyöngyösön, Gyöngyöshalászon, Halmajugrán, Markazon, Pálosvörösmarton és Visontán elvégzett hatósági laboratóriumi vizsgálat szén-tetraklorid, triklór-etilén és tetraklór-etilén jelenlétét nem igazolta, a településeken a víz egészséges, iható. Ezzel egyidejűleg megtörtént lakossági ásott kút laboratóriumi vizsgálata is. Ezek használata az eredmények alapján az egyéb szennyeződések (férgek, gombák) miatt nem javasolt.

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a védelmi bizottság döntéseiről és az új fejleményekről ma 18 órakor lakossági fórumon tájékoztatják az abasáriakat.

Eger, 2013. október 10.

Magyarországon a használatból már kivont szerves oldószereket, szén tetrakloridot, illetve triklór- és tetraklór etileket találtak az Abasár vízellátását biztosító kutakban. Ma estére kiderül, hogy korlátozással, azaz háztartási és tisztálkodási célra használható-e a szennyezett víz a településen, ahol jelenleg teljesen szünetel a vízellátás.

Abasár polgármestere, dr. Lénártné Benei Anikó hétfőn délelőtt jelezte, hogy a helyi vízszolgáltató, az Észak-magyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. a település vízellátását biztosító kutakban a vizsgálatok során szerves mikroszennyező anyagok jelenlétét mutatta ki. Az eset kivizsgálása és a helyzet megoldása érdekében a Horváth László által vezetett Heves Megyei Védelmi Bizottság azonnal egy operatív törzset hozott létre. Miután a szennyeződés mértéke meghaladta a vonatkozó rendeletben foglalt határértéket, a Hatvani Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete a községben határozatlan időre elrendelte a vezetékes vízellátás szüneteltetését és az átmeneti vízellátás biztosítását. Az abasáriakat szórólapokon és hangosbemondón már hétfő délután tájékoztatták a történtekről. A vizet biztosító lajtoskocsik, ivóvíztartályok hétfőn estétől öt helyszínen szolgálták a lakosság ellátását.

A Heves Megyei Védelmi Bizottság Egerben tartott, mai, rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatón Horváth László elmondta: olyan szerves oldószereket, mint a vízben talált szén tetraklorid, triklór- és tetraklór etilek, a közeli Pipis-hegyen működő félvezető- és gépgyárban használtak a nyolcvanas évekig. Augusztusban is zajlott egy a mostanihoz hasonló mérés Abasáron, amikor ezeknek az anyagoknak a koncentrációja még alacsonyabb, határérték alatti volt, ám október elejére esetenként hatszoros növekedést tapasztaltak a vízszolgáltató szakemberei.

Dr. ifj. Wernigg Róbert megyei tisztifőorvos szavai szerint az említett oldószerek rendkívül ritkán találhatók meg ivóvízben. Az abasári vízhálózatban nagy hígításban vannak jelen, de még nem tudni, hogy milyen kockázatot rejtenek magukban, ezért rendelték el a teljes vízkorlátozást. Folynak a hatósági laboratóriumi vizsgálatok.

A probléma megoldását illetően a leggyorsabb alternatíva az aktív szénszűrő rendszer felszerelése lehet, ami mintegy 20 millió forintba kerül és 2-4 hétbe telik. Minden más – például új hálózat kiépítése – lassabb, drágább és bonyolultabb. A kormánymegbízott kiemelte: nagyon fontos a szennyeződés lokalizálása, ezért kéri is azok segítségét, akik annak idején az érintett üzemben dolgoztak, szolgáljanak tájékoztatással, hol voltak a hulladék- illetve veszélyes anyagtárolók. Horváth László elmondta azt is, hogy az ügyben ma ismeretlen tettes ellen feljelentéssel él a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon.