Keresés: „érték” (687 találat)

Az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Iskolája két csapattal is első helyezést ért el, a Bolyai matematika verseny október 15-én Egerben megrendezett országos elődöntőjén. A 3. és 4. évfolyamos diákokra november 27-én vár az országos megmérettetés.

Heves és Nógrád megyékből érkeztek nagy számban diákok az egri elődöntőre. Minden évfolyamon 20-22 csapat indult. Az EKF Gyakorló Iskolát több csapat képviselte, a legnagyobb sikert a 3. és 4. évfolyamosak érték el. Mindkét kategóriában 1. helyezettek lettek, így a november 27.-i országos döntőbe jutottak.

Eredmények:
3. évfolyam: 1. és 5. helyezés
4. évfolyam: 1. és 4. helyezés
8. évfolyam: 4. és 6. helyezés

A Bolyai Matematika Csapatverseny középiskolai tanárok kezdeményezésére, először 2004 őszén rendezték meg Budapest I-II-III. kerületeiben, 5-8. osztályos diákok számára. A következő években a főváros további körzetei és vidéki megyék, valamint a 3-4. osztályosok is csatlakoztak. A 2010/2011. tanévben a versenyt az egész ország területén meghirdették 3-8. osztályos tanulók évfolyamonkénti 4 fős csapatainak. A megyei/körzeti írásbeli fordulókat országos írásbeli és szóbeli döntők követik. Az országos döntő időpontja: 2010. november 27.

A világviszonylatban érezhető gazdasági fellendülés kapcsán, a ZF Hungária Kft. 2010-es eredményeiről és a termelés bővülésével kapcsolatos létszámbővítésről számolt be Ulrich Diller, a ZF Hungária Kft. elnök-vezérigazgatója ma délelőtti tájékoztatóján.

A 100 %-ban exportra dolgozó ZF Hungária és a ZF Lenksysteme Hungária esetében a konjunktúra motorja Kína India, Oroszország, de a fellendülés már az európai megrendeléseken is érezhető, jelentette ki Ulrich Diller. A tendencia a tehergépjárművek, buszok és a luxus személyautók esetében látható. Ezekhez a járművekhez a sebességváltókat az egri telephelyen gyártják.
2009-ben  a világgazdasági válság következtében a 2008-as érték 45 százalékára zuhant vissza a vállalat forgalma. A válság fokozatos oldódásával arányban sokasodnak a megrendelések, és emelkedik az azokban lekötött darabszám. A ZF vezetője szerint nem tudni, hogy mennyire lesz stabil ez a fellendülés, de hangsúlyozta, hogy a válság előtt sem volt ennyire erős a konjunktúra.
A két egri telephely összesen 231 millió eurós forgalmat bonyolított le 2009-ben, 2010-ben 358 millióval számolnak, ami 53 %-os emelkedést jelent. Minimum 10 %-os növekedést terveznek 2011-re.
Az idén 70 százalékkal, jövőre pedig a tervek szerint mintegy további 55 százalékkal bővül a termelés, és újra eléri majd a korábbi, 2008-as csúcsot, amikor 96000 darab sebességváltó készült Egerben.
A vásárolt alkatrészek 50%-a Magyarországról származik, ami pozitív kihatással van a beszállítói környezetre. Ennek következtében a beszállítók is növelhetik a dolgozóik létszámát.
A régióban komoly foglalkoztatási szerepet játszó ZF-nél ismét bővülhet a foglalkoztatottak köre. Míg az idei év elején 658 fő volt a vállalat létszáma, addig novemberre már meghaladta a 714-et, és 2010 végéig elérheti a 750-et. Fizikai munkakörökre autószerelő végzettséggel rendelkező sebességváltó-szerelőket, raktárosokat és minőségellenőröket keres a vállalat, szellemi területen többek között gépészmérnökök, minőségirányítási mérnökök, projektmérnökök, stratégiai beszerzők felvételére van szükség. A ZF Hungária várja a megfelelő képzettséggel rendelkező jelentkezőket, számukra versenyképes fizetést, szociális juttatásokat és akár nemzetközi karrierlehetőséget biztosít. A szakképzettséget igénylő fizikai munkakörökben is lehet karriert építeni, hosszú távú életpályát tervezni és megvalósítani. Ez a folyamat ma már a szakképzés idején elkezdődik.

A válság megtanította újrastrukturálni a feladatokat és a működést, fogalmazott Diller, aki a legfőbb tőkének a dolgozókat tekinti. A vezérigazgató hangsúlyozta a megfelelő munkatársak és a képzés fontosságát. ZF Hungária saját, három éves szakképzési rendszerében jelenleg 46 fiatal tanul a ZFH ösztöndíjával gépi forgácsoló szakmát. A legjobbak a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után a vállalatnál dolgozhatnak. Az elmúlt két évben 17 fiatalt vettek fel.

Hasonló ütemben bővül a termelés a ZF AG másik magyarországi vállalatánál, a ZFH-val egy telephelyen működő ZF Lenksysteme Hungária Kft-nél is, ahol szintén vesznek fel új dolgozókat, januártól novemberig már kb. 40 főt és még további 30 fő felvételét tervezik, elsősorban szerelő, minőségellenőr és elektromos karbantartó munkakörökbe.

Diller tájékoztatóján kitért a beszállítók helyzetére is, amit szerinte a bankrendszer lehetetlenít el. Szerinte a bankrendszerben kell megoldást találni, mert bizonyos cégek nem tudják tartani az ütemet. A ZF üzemek a válságból financiálisan megerősödve kerültek ki, de nem vehetik át a bankok szerepét a beszállítók esetében, foglalta össze beszámolóját az igazgató.

Forrás: Egriszín

Az európai gyakorlatnak megfelelően Október 31-én vasárnap hajnali 3 órakor 2 órára kell átállítani az órákat, mivel kezdetét veszi a téli időszámítás.

A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Az óraátállítás 1976-ban vezették be Franciaországban. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák.  Az eredeti cél az volt, hogy energiát takarítanak meg vele, és hogy a nappalok minél jobban egybeessenek a lakosság megszokott ébrenléti idejével.

A vélemények ma már megoszlanak az óraátállítás jelentőségéről és szükségességéről.
Az energiafogyasztási szokásaink 1980 óta nagymértékben megváltoztak, a legújabb számítások szerint óraátállítással ma már nem lehet jelentős mértékű energiát megtakarítani.
Az eseménynek élettani hatása is van, sokaknál fejfájást, rosszkedvet és levertséget okoz az átállás. Az egy óra eltérést nagyjából egy nap alatt megszokja a szervezetünk.
A vasúti közlekedésben egy belföldi vonatot érint az óraigazítás. A Somoskőújfalu - Hatvan vasútvonalon közlekedő személyvonat Somoskőújfalu állomásról már a téli időszámítás szerint indul. Az Agria Volánnál a téli időszámítás munkaszüneti nappal kezdődik.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki Lengyel Pált, a Harlekin Bábszínház vezetőjét. Ez alkalomból Eger város nevében Orosz Ibolya tanácsnok asszony a ma délutáni előadáson köszöntötte az igazgató – főrendezőt.

A jelenleg az intézményben zajló hatodik alkalommal megrendezett "Szomszédolás" elnevezésű Nemzetközi Kortárs Bábművészeti Fesztivál sikere is részese annak az elismerésnek, amelynek eredményeképpen Lengyel Pál magas rangú állami kitüntetésben részesült, hangsúlyozta köszöntőjében Orosz Ibolya tanácsnok.

Az érdemrendet olyan személyeknek ítélik oda, akik a tudomány, a művészet terén, vagy saját szakterületükön az ország érdekeinek előmozdítása, az egyetemes emberi értékek gyarapítása érdekében példamutató tevékenységet folytattak.
Lengyel Pál elmondta, hogy számára maga a kitüntetés is nagy meglepetés volt, ilyet nem nagyon szoktak kapni ebben a műfajban. Köszönetet mondott a munkatársaknak és mindazoknak, akik a bábszínházat támogatják. Az igazgató szerint a díj a bábművészet és a többi bábszínház elismerése is:
„Valakit most kiemelnek, és azt mondják, hogy na, akkor téged most jól kitüntetünk. Hát ez történt, és én ennek szívből tudok örülni. Köszönöm.”

Forrás :Egriszín

Egy Árpád-kori lakóház maradványaira és egy III. Béla korából származó pénzérmére bukkantak régészek Egerben.

Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír. – Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész érdeklődésére.
Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír.

– Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész lapunk érdeklődésére A Líceum alatti régészeti szakfelügyelet miatt csúszhat a kivitelezés, ám a főiskolának fontos a kulturális örökség védelme. Fotó: Gál Gábor Kárpáti János , a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársa szerint a helyükön kellene megőrizni az Árpád-kori falmaradványokat. A régész úgy véli, hogy ez a lelet egy kiváló turisztikai attrakció is lehetne a főiskola számára. Hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha mindezt összekapcsolnák a Líceum többi, eddig is látogatható értékeivel, biztosan nőne az épületbe a helyszínre látogató turisták száma is.

Rengeteg a lelet: török edények, magyar pénzérmék

A régészeti megfigyelések során egyre több középkori maradványt találnak. Lapunk megtudta azt is, hogy ezek közül az egyik legértékesebb az a III. Béla korából származó pénzérme, amely az Árpád-kori házmaradvány mellől került elő. Ezenfelül számos török kori magyar és török edényre leltek a munkások. A muzeális értékeket a régészek egy, a helyszínhez közeli raktárban tárolják.

Az elhúzódó régészeti munkálatok, megfigyelések miatt a területet még nem adták át. Heim Imre , a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője kifejtette ezzel kapcsolatban azt is, hogy a mélyföldszinti régészeti munkálatok jelentős késést okozhatnak a kivitelező számára, amelyet a továbbiakban mindenképp be kell majd hozni, ha tartani akarják magukat a határidőkhöz.

A kivitelező is segíti az örökségvédelmet

Eszterházy Károly gróf több lépcsőben építette fel a Líceumot, menet közben még építészt is váltott. A régészek szerint a munkálatok közben nem volt elég kőanyaga, így az itt lévő házak falaiból és a várból származó köveket is beépíttetett a Líceum épületébe. A jelenlegi rekonstrukció során több tonna, a várból származó kő is előkerült, amelyet a kivitelező saját költségén visszaszállított az egri várba, ahol az elképzelések szerint a későbbi felújítások során felhasználják majd azokat. – A főiskola a Líceum revitalizációja kapcsán nagy hangsúlyt fektet a kulturális örökségek védelmére – hangsúlyozta dr. Hauser Zoltán , az EKF rektora. De kiemelte, hogy az elnyert projekt a magyar felsőoktatás infrastruktúra-fejlesztésének bővítéséről szól, nem pedig műemlékvédelmi programra kapott forrást az iskola. Szerinte attól gondosabban nem lehet kifejezni a felelős gondolkodást az örökségvédelem kapcsán, hogy a Líceum patinás épületét a lehető legkörültekintőbben kezelik. Emellett természetesen törekednek a kiváló kapcsolatra a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Hajlanak arra, hogy a dokumentált tárgyakat, eredményeket valamilyen formában a későbbiekben bemutassák. A rektor hozzátette, hogy ők a jövőnek építenek úgy, hogy közben a múltat is tisztelik, de a programnak nincs lehetősége arra, hogy a régészeti eredményeket a helyükön tegyék láthatóvá.

Forás :Heol

Az Eszterházy Károly Főiskola az Egri Kulturális és Művészeti Központtal együttműködve UNICULT összefoglaló címmel sorozatot indított, melyben a főiskola művészeti értékei kívánják bemutatni. A sorozatban az ének-, zene-, tánc- és színházművészeti közösségek szerepelnek az őszi félévben.

Az együttműködés alapja, hogy megismertesse a város művészetbarát közönségével mindazt az értéket, mely a főiskolához kapcsolódik. A művészeti tanszékek mellett, részben tőlük függetlenül is, létrejöttek olyan alkotó közösségek, melyek nem csupán városunkban, de a magyar felsőoktatás palettáján is értéket képviselnek. Ezek az értékek pedig a nemzetközi pódiumokon is sikerrel képviselték már a magyar kultúrát. Mindezek Eger város művészetbarát közönsége előtti megismertetésére bizonyult jó partnernek az Egri Kulturális és Művészeti Központ.

A sorozat első előadására a főiskola Agria Voces együttese vállalkozott egy új koncerttel.
A  zenekar 2008 szeptemberében alakult az Eszterházy Károly Főiskola Ének – zene Tanszékének hallgatóiból és tanáraiból. Tagjai mai napig a főiskola tanulói, vagy azóta már végzett zenetanárok. Az együttes számos külföldi és hazai fesztiválon, koncerten szerepelt nagy sikerrel. Repertoárjának gerincét az ismert külföldi és magyar musicalek betétdalai alkotják, de stílusától nem idegen a klasszikus magyar rockzene slágereinek előadása sem. Műsorukkal legutóbb a Magyar dal napján találkozhattunk, a Széchenyi úti színpadon arattak sikert.
Október 27-én, szerdán este 7 órától a legnépszerűbb musicalekből, a magyar klasszikus rockzenéből válogatnak  koncertjükön a Bartakovics Béla közösségi ház színháztermében.

A főiskola Egres Néptánc Együttese az EKMK Lajtha László Néptánc Együttesével kezdte el a közös műsorokat 7 évvel ezelőtt. Azóta sikerrel szerepeltek már a hazai színpadok mellett Lengyelországban, Litvániában Nemzetközi Egyetemi Fesztiválon, táncot tanultak Erdélyben, a Gyimesben. Repertoárjukat kizárólag a magyar tájak tánckultúrájából gyarapítják;  Sárközi Karikázó, Sárpilisi-, Moldvai-, Szatmári-, Mezőségi-, Somogyi-, Bagi-, táncok, Magyarbődi karikázó, Kalotaszegi legényes, Széki férfi táncok szerepelnek műsorukon. Az UNICULT keretén belül Egyetemi Táncszínház sorozatot indítanak, első vendégük november 10-én a Nyíregyházi Főiskola Néptánc Együttese lesz. A közös műsor után a két Együttesvezető fergeteges táncházat igér a Magos zenekarral, ahol a táncosok a saját vidékük; palóc-, szatmári-, nyírségi táncaira tanítják a közönséget.,

A rajz tanszék kiemelkedő szellemiségű vezetője volt egykor Nagy B. István Munkácsy díjas festőművész. A család – többek között a Főiskola támogatásával – a közelmúltban jelentette meg életművét átfogó albumját.  Róma beszélő szobrai címmel rendeznek november végén kamara kiállítást a Forrás Galériában, amikor a  könyvet is bemutatják.
Ez év júniusában egy országos kortárs művészeti szemlén nyert ezüst minősítést a főiskola Szuszogó Színháza, akik ebben a tanévben lettek ötévesek. Ebből az alkalomból többször is közönség elé lépnek korábbi műsoraikkal és új bemutatójukkal.
Érdekes és értékes színházi csemegének igérkezik  egy tatai vendégjáték. Pulika János gyimesközéploki prímás emlékére Nyírő József művei alapján állították össze „Az én népem” című produkciót, melyben a veretes szöveg mellett a zene-,tánc- és énekkultúra 10 tételben mutatja be ezt a páratlanul egyedi, értékes kultúrát.

Az EKMK és a főiskola szakemberei a tapasztalatok alapján alakítják a következő félévi UNICULT programot további értékes művészeti területeket – ének-zene, pódiumművészet, -  bemutatva, többek között egri költő, Kálnoky László nevét viselő nemzetközi egyetemi versmondó verseny megrendezésével.

Harmadik alkalommal rendezték meg a szarvaskői csipkebogyó fesztivált. A nagysikerű rendezvényen a látogatók megismerkedhettek a csipkelekvár elkészítésének fortélyaival és egész napos szórakoztatásukról is gondoskodtak a rendezők.

A fesztivált Szarvaskő önkormányzata és a Szarvaskőért Alapítvány finanszírozta, melyhez nagymértékben hozzájárult az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében nyert támogatás valamint az Eger Vidék Kincsei Térségi Vidékfejlesztési Kft. segítsége is.

Egerben a hivatalos díszünnepséget a Gárdonyi Géza Színházban rendezték meg. Habis László polgármester felhívására az egybegyűltek egyperces néma főhajtással emlékeztek dr. Tóth Ferencre, az 56-os szövetség nemrégiben elhunyt elnökére.

A polgármester köszöntőjében arra emlékeztetett: 1956 eseményeit időről időre átértékelték, s végül évtizedeken át uralkodott a félelem légköre. Példaként dr. Jobb László, egykori egri városparancsnok példáját említette, akire az ügyész halálbüntetést kért, végül 15 év börtönre ítélték. Elégtételt a rendszerváltás után annyit kapott, hogy Eger díszpolgárává választották.

Habis László szerint az 56-os forradalom üzenete a helytállás és a példamutatás. Egyúttal együttműködést kért a felemelkedés érdekében. Mert mint mondta, az elmúlt évtizedekben "nagyon mélyre sikerült süllyedni".

Az ünnepség szónoka Nyerges Andor, az 56-os szövetség egri szervezetének elnökségi tagja személyes élményeit felelevenítve arról beszélt: őt Egercsehiben, mint bányászt választották be a munkástanácsba és elnökségi taggá, ahol a hazájáért érzett felelősséggel és hittel végezte a munkáját. Antall Józsefet idézve emlékeztetett: '56-ról csak nagyon megfontoltan és őszintén szabad beszélni.

Úgy vélte, a forradalom valódi jelentőssége a hamis ideológia és az erkölcstelen világ, egy elnyomó nagyhatalom elleni fellépésben áll. November 4-én pedig nem kevesebb történt, mint hogy a szovjet tankok bevonulásával véglegesen és világosan lelepleződött a világ előtt a vörös kolosszus igazi arca.

A szónok szerint a forradalom egyetlen örököse a magyar nép és a magyar fiatalok. Tanulságként elmondta: bár fegyverekkel eltiporták a forradalmat, de a valódi ellenállást már nem tudták megtörni. Ezért ötvenhat öröksége erkölcsi, és nagy, átfogó nemzeti örökség.

Ezután a Gárdonyi Géza Színház művészei adtak műsort, színésze Fehér István rendezésében.

Forrás: Heol

Ma délelőtt tartották a Tetemvár utca és Vécseyvölgy úti zárt csapadékcsatorna építésének és a nyíltárkos rendszer rekonstrukciójának projektzáró ünnepségét a Vécsey S. utca 26. szám előtti területen, ami a legnagyobb kommunális beruházás az elmúlt választási ciklusban.

A régi csapadékelvezető rendszer már nem bírt a nagy mennyiségű esőzésekkel, ezért 2009 szeptemberében megkezdték a csapadékcsatorna és a nyíltárok rekonstrukcióját a Tetemvár és a Vécsey-völgy utcában. Három hónapon át folytak a munkálatok az Eger-patak és a Régi Cifrakapu utca közötti szakaszon, s közben a Vécsey-völgy utcát is felújították. A téli időjárási viszonyokból adódó leállás után márciusban folytatódott a munka. Májusig a Régi Cifrakapu utca volt lezárva, májustól október elejéig a Tetemvár utca. Ebben a fázisban elkészültek a Vécseyvölgy utcai csapadékvíz rendezési munkálatai a vasúti pályától az Íj utcai csomópontig, teljes hosszban megépült a zárt csapadékcsatorna a Tetemvár úton, s megtörtént az ehhez kapcsolódó buszmegállók szabályosítása és korrekciója is, valamint az útpályán elvégezték a végleges burkolat-helyreállítást. Létrejött a Tetemvár úti ivóvíz és szennyvízcsatorna kiváltása is, s korszerűsítették a Régi Cifrakapu – Tetemvár utcai csomópontot is.

Habis László a projektzáró ünnepségen elmondta, hogy az elmúlt fél évtizedben nem volt a mostanihoz fogható mértékű beruházás. A 497 milliós programban 114 millió forint saját erővel van jelen az önkormányzat, 383 millió forint pedig az uniós támogatás.

A 4 szakaszos projekt kivitelezője a  Borsod-Bau-Innoterv 2009 Konzorcium volt. A projektvezető, Halász Károly tájékoztatása szerint hamarosan megkezdődik a kapcsolódó utcák közművesítése, valamint járdák felújítása is 370 millió forintos Uniós támogatásból, ami a város kiegészít még 30 millió forinttal.

Csákvári Antal önkormányzati képviselő bejelentette, hogy a napokban elkezdik a Pető Gáspár utca aszfaltozását is, ami 11 millió forintba fog kerülni, valamint megújítják a Bolyki garázssort is 1 millió forint értékben, ebből 550 ezer forintot az ő képviselői kerete fedez, a hiányzó 450 ezret pedig az önkormányzat adja.

Forrás: Egriszín

Dr. Nagy Imrét választották az MSZP frakció vezetőjének, szakmaiságra és együttműködésre törekednek a megyei közgyűlésben. Erről és a héten aláírt kórházi támogatásról tartott sajtótájékoztatót ma a párt Dobó utcai irodájában Sós Tamás és dr. Nagy Imre.

Mint ahogy ígéretet tett, lemond közgyűlési tagságáról Sós Tamás, aki a megyei közgyűlés alakuló ülése után ezt már jelezte a választási bizottságnak és a közgyűlésnek is. Október 28-ig közgyűlési tag, mivel másnap ülésezik a testület. Helyette a 21 fős MSZP listán a 12. sorszám alatt szereplő dr. Nagy Imrét jelölték. A közelmúltban tájékoztatták a közgyűlés vezetését, hogy megalakult az MSZP frakció, melynek tagjai Szabó Gyula, Korózs Lajos, Fekete László és dr. Nagy Imre. A külső bizottsági tagok Kontra Gyula, Holló Imre és Hiesz György. Frakcióvezetőnek dr. Nagy Imrét, Eger korábbi polgármesterét választották, aki a ma délelőtti sajtótájékoztatón elmondta, hogy a szakmaiságra helyezik a hangsúlyt.

Amellett, hogy támogatni fognak minden olyan dolgot, ami a megye szekerét előbbre viszi, mint legnagyobb ellenzéki frakciónak, nekik kell az egyensúly szerepét betölteni, őrködni azon, hogy valóban szakmai és megalapozott döntések szülessenek a megyében – közölte dr. Nagy Imre. Hozzátette, hogy nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a megyei önkormányzatban végezhet munkát, melyben Sós Tamás elnökletével az előző ciklusban soha nem látott mértékű fejlődés, fejlesztés volt tapasztalható Heves megyében.  „Az élet természetes része, hogy szívós munka és lobbi tevékenység után mások fejeznek be beruházásokat” – mondta a politikus, utalva ezzel a kedden aláírt kórházi szerződésre. Mint képviselő, felelősséget érez az iránt is, hogy szűkebb hazánkban milyen irányba és miként építik újjá a baloldalt. Nem szeretnének a demagógia útjára lépni és ebben felvenni a versenyt a Fidesszel – zárta szavait dr. Nagy Imre.

A közgyűlés átadás-átvétele egyébként jelenleg is folyamatban van, sorozatos megbeszélések zajlanak az új elnök Horváth László és Sós Tamás között. Azokra a kérdésekre is kitérnek a jogászok, melyeket Horvát László eljuttatott szempontrendszerként a főjegyzőhöz. Sós Tamás kiemelte, hogy a kórházi szerződés aláírása –melyről a döntés a Bajnai kormány idején született - azért is volt fontos, mert ha nem így történik, akkor a megye elveszítette volna az 5 milliárdos fejlesztési lehetőséget. Ebből 4,5 milliárd a támogatás a fennmaradó 500 milliót pedig a megye biztosítja. Mint elmondta, korábban tárgyaltak Eger MJV önkormányzatával, hogy szálljon be az önerőbe, ez azonban nem történt meg, de úgy gondolja, hogy még jelezheti szerepvállalását a város. Minden lehetőség adott ezáltal, hogy a kórház még magasabb színvonalon tudjon megfelelni a betegek elvárásainak, az egri illetve a Heves megyei betegek érdekét szolgálja. Horváth Lászlótól azt kérte, hogy a kiemelt projekteket, fejlesztéseket valósítsák meg. A kórházon és sok kisebb projekten túl még az egri várat emelte ki.

Forrás: Egriszín