Keresés: „fiatal” (570 találat)

Úgy tűnik, hogy az előzetes borúlátás ellenére a nyár közepére az időjárás is megemberelte magát, amivel a kulturális aktivitás is együtt jár hazánkban. A 25 fokos balatoni vízhőmérséklet mellett nem lehet nem észre venni, hogy elkezdődött a fesztiválszezon.

Egymást érik a fesztiválok hazánkban. Nem túlzás azt állítani, hogy a fesztiválok országa lettünk, hiszen nemcsak a nagyobb városok, de kisebb települések is fesztiválokat, mulatságokat rendezve elevenítik fel hagyományaikat és csábítják a turistákat. Az a település egy kicsit is ad magára, előáll valami helyi különlegességgel. Így örülhetünk a szomolyai Cseresznyefesztiválnak, az Anna-napi Síkfőkúti Tófesztiválnak  a Bogácsi Nemzetközi Dalostalálkozónak és a Zsóry Fesztiválnak a környéken, vagy a Borsodnádasdi Molnárkalács Fesztiválnak, de olyanoknak is, mint például a Csorvási Búzafesztivál, a Mernyei Krumplis Fesztivál, a békéscsabai Borjúréti Össznépi Fesztivál, a Tiszazugi Zenei Fesztivál, a zalakarosi Kannavirág-fesztivál, a Sör-Fürdő Fesztivál Kiskunmajsán, a Faünnep Csoda-Fa-Falván és még hosszan lehetne sorolni a számtalan bor-, gombóc-, derelye-, palacsinta-, gulyás- halászlé és egyéb gasztronómiai rendezvényt, a több évtizedes múltra visszatekintő megszámlálhatatlan sörfesztiválról nem is beszélve.
A fesztiválok egyik típusa a gasztronómia körül forog, amelyeken bor- és ételkülönlegességeket kínálnak a látogatóknak, Eger ezek között előkelő helyen áll.
A másik nagy csoportba a hagyományőrző rendezvények, a népművészet és folklór tartoznak, erre jó példa az egri Történelmi Vigasságok, és az ország számos területén a történelmi emlékhelyekhez, műemlékekhez, várakhoz valamint a néphagyományhoz, ünnepkörökhöz kapcsolódó fesztiválok, mint az Mesterségek Ünnepe a Budai Várban, vagy a Mediterrán Tenkesalja Fesztivál Siklóson.
Nem maradhat ki a sport sem a fesztiválok sorából, mint a Kunszentmiklósi Fogathajtó Verseny, a Szilvásváradi Lovas Napok, a Budapesti Sportfesztivál a Városligetben, Balaton Beach Tour Sportfesztivál, a Foci és Sportfesztivál Répcelakon és az Országos Női Sportfesztivál a Népligetben.
Az összművészeti fesztiválok nagy csoportjába tartoznak az ünnepi játékok, a zenei találkozók, színpadi produkciók amelyek közül érdemes megemlíteni a "Szárnyas Sárkány" Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivált Nyírbátorban, aVeszprémi Utcazene Fesztivált, a Balatonfüredi Művészeti Fesztivált, a szombathelyi AGORA Fesztivált, a Homokháti Sokadalom 10 napos rendezvénysorozatát és a Szentjakabi Nyári Estéket.

A nyár a motoros találkozók időszaka is, környékünkön Sirok érdekelt immár 11. alkalommal. Emellett több tucatból válogathatnak a motoros rockerek országszerte. A zenés bulikra vágyók számára lesz Nemzetközi Kamionos Country Találkozó Szeged-Sziksósfürdőn és Siófolk Fesztivál, valamint Nagy countryfesztivál a Balatonnál.
31 éves múltra tekint vissza a Diósgyőri Kaláka Fesztivál, régió legnagyobb zenei eseménye, és a 20 éves Művészetek Völgye a Dunántúlon. Meg kell említeni a paksi Gasztroblues Fesztivált, mely a bor és a zene világának különlegességeire alapoz.

A leghíresebbek az ország legjei, amelyekre hazánk minden pontjáról és határainkon túlról is özönlenek a fiatalok. Kihagyhatatlan a soproni Volt, a Hegyalja, a mára nemzetközi hírnévvel bíró Balaton Sound, az EFOTT, melyet az idén július 13-tól 18-ig Orfűn rendeznek, valamint a megalomán őrület a Sziget Fesztivál.
A hazai könnyűzenei élet legjavát felvonultató fesztiválok világsztárokkal is bőségesen szolgálnak, így a június 30-tól július 3-ig tartó Volt Fesztiválon a magyar rocklegendák  mellett Billy Idol, Tiga, Andy C & MC GQ, a Parov Stelar Band és az Air is fellép.
A Július 8 és 11 között Zamárdiban rendezett Balaton Sound idei vendégei a  PET SHOP BOYS, a CHEMICAL BROTHERS, DAVID GUETTA, és a JAMIROQUAI lesznek.
Az orfűi EFOTT-on sem lazsálnak, Korda Györgytől a Tankcsapdáig szinte mindenki színpadra áll.
Közép-Európa egyik legnagyobb bulija a Sziget, a nagy számok fesztiválja, olyan szuperprodukciókkal rukkol elő idén, mint a Madness, a Faithless, a Thirty Seconds to Mars, az Iron Maiden, a Muse, valamint a hazai és nemzetközi pop rock és világzene legnagyobbjai.
Mindez csak válogatás a fantasztikus kínálatból, mely könnyedén felkorbácsolja a vágyakat. A vágyaknak persze a gazdasági válság tépázta pénztárca szab határt, meg a meglehetősen drága utazási költségek.

A bor városa Eger a nagy fesztiválokat nézve egyelőre nem tartozik bele az országos vérkeringésbe, legalábbis ami a szórakoztató kortárs művészetet illeti. Elsősorban hagyományőrző rendezvényekkel és a borkultúrával van jelen a fesztiválkínálatban. Ilyen az idén 35 éves Agria Nyári Játékok, ami július 2-től augusztus 31-ig tart.
Tizennegyedik alkalommal rendezik meg a Szent Donát napjához kötődő Egri Bikavér ünnepét július 9 és 11 között, amelyen a város világhírű bora mellé a helyi vendéglők kínálják az ínyencfalatokat. Mindehhez jazz és népzenei előadások kapcsolódnak.
Kétségtelen, hogy a leglátványosabb attrakciót a július 15-től 25-ig tartó Történelmi Vigasságok programsorozat jelenti, a történelmi belvárosban. Az eseménysorozat része a históriás időket felelevenítő Végvári Vigasságok és a Középkori Piactér, mely évszázadokon átívelő időutazásra csábítja a kicsiket és nagyokat egyaránt.
Egy-egy estére is elmerülhetünk a melódiák és a borok világába, ezt kínálja a július elején rendezendő Strauss est a Kis Dobó téren, valamint Sass Szilvia koncertje a július 16-án, a Minorita Templomban. Augusztusban randevúzhatunk még a Strandfesztiválon, az Egri Leánykák Éjszakáján a Város alatt, de ámuldozhatunk a Civil Csillagok elnevezésű történelmi hagyományőrző fesztiválon a várban.
A Dobó tér ad otthont a Bormustrát és a 22. Agria Nemzetközi Néptánctalálkozót magába foglaló eseménynek, az augusztus 19 és 22. közötti hétvégén, amit az Egri Népzenei Gála követ egy héttel később.
Csak a kínálatot olvasva is beleszédülünk a kulturális kavalkádba, ha valaki esetleg túléli a nyarat fantasztikus élményanyaggal vághat neki a dolgos hétköznapoknak, ám azt ígéri a város, hogy az ősz sem lesz kíméletes.
Szeptemberben várható az Eger Ünnepe, a Szüreti mulatság, októberben az Egri Vár Napja, valamint a Szépasszonyvölgyi Disznótoros, amit novemberben az V. Palóc Gála és a Márton Napi Mulatság követ. A téli ünnepkört és a Bor Évét az Egri Advent, a Szent János Napi Borszentelés és X. Egri Borszalon teszi teljessé.
a kortárs művészet kedvelőit az „artAlom” fesztivál várja szeptember 27 és 29 között a Kis Zsinagógában.
Senki sem pihenhet a nyáron, kalandra fel!

Forrás: Egriszín

Vallomásuk megváltoztatására akarták fenyegetéssel rábírni két uzsorás áldozatait a gyanúsítottak hozzátartozói. Egyikük az egyenruhásokat sem kímélte.

Megfenyegették a rendőröket is

Rettegésben tartotta Tarnabodot az a két férfi, akiket május elején fogtak el kommandósok. A testvérpár tagjai 10-50 ezer forintos kölcsönöket adtak a helyieknek, ám elképesztő kamatokat követeltek ezek után. A férfiak az uzsora bűncselekményekből tartották fenn magukat, illetve családjukat, s ezzel súlyos nélkülözésnek tették ki azokat a helyi, illetve környékbeli embereket, akik efféle kölcsönügylet kapcsán kerültek kapcsolatba velük. A két férfi ellen - akik jelenleg is előzetes letartóztatásban vannak - a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya folytat eljárást. Ennek során különféle eljárásokat indítottak, s azt is tervezték, hogy szembesítik a sértetteket és a gyanúsítottakat.

Ennek időpontja minden érintett számára ismert volt, hiszen be kellett idézni őket. Előző nap azonban több sértettet is atrocitás ért: az utcán, vagy éppen a lakásuk udvarán a májusban elfogott elkövetők közeli hozzátartozói arra próbálták rávenni őket, hogy úgy változtassanak a vallomásukon, hogy az a testvérpár számára kedvező legyen. Ennek érdekében megfélemlítették őket, s még az életveszélyes fenyegetéstől sem riadtak vissza - ismertette az ügy újabb fejleményeit dr. Sasi Csaba r. alezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője. Hozzátette: a sértettek és a rendőrség jó együttműködését mutatja, hogy a megfenyegetettek továbbra is fenntartották a vallomásukat, s beszámoltak az őket ért atrocitásról.

Az utóbbiak ügyében hatáskörrel rendelkező Egri Nyomozó Ügyészséget (ENYÜ) is értesítették a rendőrök.
- A tanúk fenyegetése, zsarolása miatt az elfogásuk mellett döntöttünk, ami szinte zökkenőmentesen, a társszervek példás együttműködésével zajlott le - mondta dr. Hajdú Tamás, az ENYÜ vezetője, aki - lévén, hogy veszélyes bűnözőkről, illetve hozzátartozóikról van szó - törvényes, ugyanakkor kemény, demonstratív fellépést kért a rendőröktől. Hozzátette: a rendőröket gyakran éri az a vád, hogy rasszista módon járnak el, ugyanakkor a mostani ügy is ennek ellenkezőjét bizonyítja. A gyanúsítottak és a sértettek ugyanannak a kisebbségnek a tagjai, s utóbbiak megkapták azt a segítséget a rendőrségtől, amely bármely állampolgárt megillet.

Mint dr. Hajdú Tamás fogalmazott, „Tarnabodot tisztességesen megszállták a rendőrök” kedden hajnalban. Az ENYÜ hivatalos eljárás akadályozása, hivatalos személy elleni erőszak és hamis tanúzásra felhívás miatt indított eljárást.

A kedd hajnali akció során eredetileg három férfi (két felnőtt és egy fiatalkorú) elfogását tervezték, végül azonban még egy asszonnyal is kiegészült a sor.
- Egy nő életveszélyesen megfenyegette az intézkedő rendőröket, illetve azok családjait, így őt is elfogtuk - szolgált részletekkel dr. Sasi Csaba. A négy tarnabodi lakos ellen az ENYÜ folytat eljárást, gyanúsítotti kihallgatásuk még a délutáni sajtótájékoztató idején is zajlott. Őrizetbe vették őket, s kezdeményezték előzetes letartóztatásukat is.

Forrás: Heol

Sikerrel zárult a másfél éves SZÍN-TÉR program, hangzott el a ma délutáni sajtótájékoztatón.
A drogprevenciós célú projekt, az Eger Város Önkormányzata által, a TÁMOP  5.2.5-08/1 pályázatán nyert 18 millió forintos támogatással valósult meg, melynek keretében kreatív foglalkozásokat, szabadidős programokat, csoportfoglalkozásokat, teaházat szerveztek a veszélyeztetett fiatalok számára.

A „SZÍN-TÉR Iskolán kívüli drogprevenciós és szabadidős programok kialakítása és működtetése Egerben” című pályázat célja, a városban élő fiatalok számára alternatívaként a szabadidejük hasznos és tartalmas eltöltésére egy közösségi tér biztosítása, és fő feladatként a veszélyeztetett csoportok teljes prevenciója. A programokhoz az EKMK Ifjúsági Ház biztosított teret az elmúlt másfél évben.
Telitalálat volt a pályázat, ezt mutatja a megvalósítás és az áttekintés, hangsúlyozta Társi József az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője, aki egyértelműen sikeresnek értékelte a projektet.
Czövek Andrea, a projekt szakmai vezetője, az Érted Agria Alapítvány kurátora bemutatta a Szín-tér másfél éves munkáját és eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a prevenció célja az, hogy akik nem érintettek, a továbbiakban ne is legyenek azok. Kiemelte, hogy a legveszélyeztetettebb csoport, a középiskolás korosztály és a fiatal felnőttek.  A Szín-Tér programjában szerepelt személyiségfejlesztés önismereti- és drámacsoprttal, pályaorientációs foglalkozás-sorozat valamint szabadidős foglalkozások szabadtéri tevékenységgel.
Körtvélyesi Dóra szakmai program-koordinátor, ifjúságsegítő tevékenysége által ő találkozott a legtöbbet az idelátogatókkal. Hangsúlyozta, hogy a Szín-Térrrel a fiatalok alternatívát kaptak és esélyt a közösségteremtésre. Nagyon sokan fordultak hozzá tanácsadásért, tanulással és egyéb, a fiatalokat érintő problémákkal.

A program eredményessége nehezem mérhető, hiszen ez a fajta tevékenység megkívánja a személyiség tiszteletben tartását és az anonimitást, ahogyan erről Czövek Andrea, a projekt szakmai vezetője beszélt, de a program lényegét és fontosságát akkor érthetjük meg igazán, ha
szembesülünk a kallódó, csellengő fiatalokkal, akik ki vannak téve a veszélyeknek. S való igaz, hogy ezzel a jelenséggel egyre gyakrabban találkozunk Eger mindennapjaiban is.
A szakemberek sem tagadják, hogy az élet különböző területein a fiatalokat nagy veszély fenyegeti, ezért nagyon fontos lehet egy ilyen másfél éves projekt is. Kérdés, hogy mekkora a valós igény erre, hiszen valóban nem lehet sem kényszeríteni, sem átprogramozni a gyerekeket.
A másfél évvel ezelőtti projektnyitón Ponyi László, az Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója jövőbe tekintő optimizmussal beszélt az intézmény programjáról, melynek célja, hogy hátteret biztosítson a fiatalok iskolán kívüli szabadidős tevékenységéhez, kiemelt figyelmet fordítva a kulturális, művelődési tevékenységre, valamint a környezettudatos gondolkodás minél fiatalabb korban történő kialakítására. Az EKMK Ifjúsági Ház, mint befogadó intézmény, az ott kialakított közösségi hellyel akkor még egyfajta közművelődési szocio-kulturális teret szeretett volna létrehozni, melynek feladata és a rendezvények célja, a fiatalok életkörülményeinek javítása, a közéletbe való bevonásuk. Így alakult, hogy a „Szín-tér” program intézményi hátterét is az EKMK adta, méghozzá az akkori Művészetek Háza, később Ifjúsági Ház aulájában működő a közösségi tér bevonásával és a második emeleten a további programok számára kialakított alkalmas hellyel a „kuckó”-val. Az intézmény átalakításával és funkcióváltásával ezen a területen is csökkennek a belvárosi színtér „szocio-kulturális” aktivitást elősegítő lehetőségei.

Forrás: Egriszín

Immár huszonötödik esztendeje rendezik meg Gyöngyösön a Mátrai Veteránautó Találkozót.

Szombaton és vasárnap ismét öreg autók és motorok veszik birtokba a belvárost, s népesítik be a kanyargós hegyi utakat. A szervezők idén is azt szerették volna elérni, hogy minél több, 1936 előtt gyártott modell érkezzen a találkozóra, de örömmel látják a fiatalabb autókat is.

  A programban kiállítás, felvonulás és túra rali is szerepel.
– Egyre több muzeális értékű gépjármű kerül a magyar gyűjtők birtokába, s egyre szaporodik a veterán minősítéssel rendelkező autó. Ha belegondolunk, ma már egy 1980-ban gyártott kocsi is lehet oldtimer. Éppen ezért rendezünk a fiatalabb, 25–40 éves autók részére egy gyors ralit is. A futam a veteránok után indul, de be kell tartani a közlekedési szabályokat, hiszen az út nem lesz lezárva.

 

Délután tartjuk meg a szokásos ügyességi versenyt – mondta el Koltai Ottó, a Magyar Autóklub regionális elnöke. Az pedig külön öröm, tette hozzá, hogy ez az esemény megérte a negyedszázados kort, ráadásul szünet nélkül.
A veteránozás egyre népszerűbb Magyarországon, egyre többen felismerik, hogy ezek a technikatörténeti gyűjtemények a kulturális örökség részét képezik, akár egy képzőművészeti alkotás vagy egy ékszer.

A program
Péntek
14.00     Jármű kiállítás
21.00     Veterán autók felvonulása
Szombat
8.30     Ünnepélyes megnyitó
9.00     Rali-start: Detk, Domoszló, Gyöngyös, Kisnána, Markaz, Nagyréde
10.30     Új autó bemutatók
11.00     A  túra rali indítása
14.00     Ügyességi versenyek
Vasárnap
9.00     Jármű kiállítás
9.00     Felvonulás
10.00     Kiállítás
Túraverseny (szombat):
9–11.00  Nevezés a helyszínen
11.00     Rali start: (Kékestető, Sástó)
15.30     Ügyességi verseny
18.00     Eredményhirdetés

};
(function() {
var e = document.createElement('script'); e.async = true;
e.src = document.location.protocol +
'//connect.facebook.net/hu_HU/all.js';
document.getElementById('fb-root').appendChild(e);
}());
Forrás: Heol

Eger múltját és jelenét állítja párhuzamba Molnár István Géza fotóművész kiállítása, mely tegnap délután nyílt az Imola Galériában. A fiatalok számára különleges utazást kínáló archív felvételek elgondolkodtatják a mai városlakót, sőt az építészt is.

Fantasztikus kontraszt a negyven évvel ezelőtti belváros képét böngésző fiatal mai lányok látványa Pista bácsi kiállításán. A különleges találkozásokra jó alkalmat kínáló kiállításmegnyitón méltatták a cégcsoport kulturális missziónak számító tevékenységét, amelynek köszönhetően immár második alkalommal találkozhatunk neves művész kiállításával az Imola Galériában.
Molnár István Géza értéket hordozó munkássága minden bizonnyal a helyi kulturális örökség szerves része, akár tudomást vesz erről a város, akár nem.
A fény és az árnyék összefüggéseiben kiteljesedő fotóművészet értékteremtő vizuális képességéről H. Szilasi Ágota művészettörténész beszélt, a modern látásmódot képviselő fotós munkásságát a fotográfia különleges művészeti szerepén keresztül bemutatva.
Molnár István Géza mára felhagyott az analóg fényképezéssel, a digitális technikát használja, mint mindenki más. Legfőbb témája az ember, most mégis egy olyan tárlatot láthat a közönség amely a városról, az épített környezetről szól. A városról, amelynek az emberhez hasonlóan van sorsa. Nem lehet kihagyni belőle az lakókat, a viszonyokat, közelítéseket. Mindezek pontos megjelenési formái a város építészettörténetének. A párhuzamba állított múlt és jelen kontrasztja, vagy megfelelése egyszerre dokumentum, emlék és tűnődés.

Forrás: Egriszín

A délelőtt során – többek között – képviselői esküt tett Dr. Gyulai Katalin, aki a májusban lemondott Sneider Tamás helyét vette át a testületben. Továbbá kisebb vitát követően elfogadták a rendőrség 2009. évről szóló beszámolóját, illetve szavaztak arról is, hogy támogatják a rendőrség terepjáró vásárlási kérelmét. Délután a zárt ülés után a lakossági hozzászólók között volt az Egri Est Café üzemeltetője is, mivel többszöri kérésre sem kapott korábban időpontot a polgármestertől.

9.30: 25 képviselőből 22 jelent meg. A közgyűlés határozatképes.

9.35: Az előző közgyűlésen lemondott Sneider Tamás (Jobbik) helyére Dr. Gyulai Katalin került, mint képviselő. Az ő részére átadta a képviselői megbízólevelet Habis László polgármester, illetve Gyulai Katalin letette a képviselői esküt is.

9.40: Az Idegenforgalmi Bizottság és a Szociális és Egészségügyi Bizottság tagjának megszavazták Dr. Gyulai Katalint. Sneider Tamás helyét veszi át.

10.00: Az Egri Rendőrkapitányság Eger Megyei Jogú Város közbiztonságának helyzetéről szóló beszámolóját, és az Egri Városi Rendőrkapitányság részére történő terepjáró gépjármű beszerzésének támogatását tárgyalják. Petrovics András r. ezredes, az Egri Városi Rendőrkapitányság vezetője beszámolt a rendőrség előző évi tevékenységéről.  A közbiztonság tekintetében úgy gondolja, történt előrelépés Egerben.  Említést tett az állomány létszámhiányáról, amelyet a kezdeti nagyobb problémák után sikerült optimalizálni. A közbiztonság helyzetéről elmondta, hogy 2009-ben az ismertté vált bűncselekmények száma Egerben 4311 volt. Ez évek óta csökkenő tendenciát mutat. A vagyon elleni bűncselekmények száma 2875 volt 2009-ben. 1583 lopást és több mint 600 betöréses lopást jelentettek be 2009-ben. Az elmúlt évben 28628 óra túlóra elrendelésére került sor. 2008-hoz képest a közterületen töltött órák számát növelték. A tavalyi közúti balesetek elsődleges oka a gyorshajtás volt az előző évben is. Petrovics András megemlítette, hogy beindították az elektronikus ügyintézést. A kapitányság szolgálati autóinak minőségét elfogadhatónak nevezte. A 2 régi terepjáró mellé szeretnének még néhány újat. Kiemelte, hogy a térfigyelő rendszer is mindenképp felújításra szorul.

10.25: Dr. Gyulai Katalin hozzászólásában megjegyezte, hogy 2007 óta miért csak most került a közgyűlés elé a beszámoló. Némi választások előtti spekulációt is látni vél ebben. Szerinte a rendőrség nem pártsemleges, amit láthattunk a 2006-os októberi zavargások leverésének módjában is. Ő úgy látja, hogy a rendvédelmi szervet sokszor a félelemkeltés céljával használta az akkori politikai erő. Kiemelte, hogy Egerben a kórházvédők megemlékezései során is indokolatlanul túlzott volt a rendőri jelenlét. Hangsúlyozta, hogy ezek miatt az ünnepelni akaró magyar polgárok már nem mernek közösségben az utcán ünnepelni. Felvetette, hogy a rendőrségi, bevetések közbeni kamerázásnak milyen feltételei vannak, és meddig lehet ezeket a felvételeket megtartani. Dr. Gyulai Katalin azt mondta, hogy a túlbiztosításokon lehetett volna spórolni, és akkor vehetnének abból az összegből terepjárót. A térfigyelő kamerák kapcsán azt mondta, hogy anno inkább a minőséget kellett volna szem előtt tartani a vásárlásnál, mint az árat.

10.50: Császár Zoltán a terepjárók beszerzéséről beszélt. Mindenképp támogatja a rendőrség segítését. A rendőrségi beszámolóból kiemelte, hogy az idelátogatók miatt is támogatni kell a rendőrség közbiztonság szavatolásának törekvéseit. Szerinte a Polgárbarát Rendőrség azt is jelenti, hogy nem lehet célja a rendőrségnek az, hogy minél több büntetést szabjanak ki. Ez nem tartozhat hozzá a Polgárbarát Rendőrség arculatához. A strand közbiztonságának növelését is szorgalmazta, hiszen ez az idegenforgalom miatt is kiemelten fontos.

11.00: Deák Boldizsár szintén a rendőrségi beszámolóról beszélt. Szorgalmazta, hogy a városban, a közterületeken éjszaka is erősítsék meg a rendőrségi jelenlétet a szórakozó, részeg fiatalok miatt. Utalt arra is, hogy bizonyára a belső udvarokban többször drogoznak a fiatalok. Ezeket az eseteket jobban fel kellene deríteni. Szerinte a kisebbségi gyermekek majd felnőve, az elkövetkező években sok gondot okozhatnak, és bűnözhetnek a városban. Nem szeretné, ha ez Egerben is érzékelhető lenne. Kéri a rendőrséget, hogy erre figyeljenek.

11.05: Nagy István megköszönte a rendőrség munkáját. A beszámolóból kiemelte azt az adatot, amely  a vagyon elleni bűncselekmények csökkenését mutatja. Támogatja a terepjárók beszerzését. Dr. Gyulai Katalin megjegyzéseiről kritikusan nyilatkozott. Felháborítónak nevezte a Jobbik új képviselőjének a rendőrséghez való hozzáállását. Szerinte a rendőri biztosításoknak is köszönhető, hogy az országban nem lett teljes felfordulás 2006-ban. Kérte Gyulai Katalintól, hogy kezelje helyén a rendőrséget.

11.10: Habis László is hozzászólt a vitához. Hasznosnak tartana egy olyan statisztikát is, amely tartalmazza az elkövetők lakhelyét is, így számon lehetne tartani, hogy mennyire célpont Eger. Szakmailag alapos anyagnak nevezte a rendőrség éves beszámolóját. Dr. Gyulai Katalin felvetésére, hogy minden évben kérjenek ilyen vaskos anyagokat a tevékenységről azt mondta, hogy a rendőrség és az önkormányzat kapcsolata nagyon jó. Sokszor konzultálnak, és a rendvédelmi szerv folyamatosan beszámol a tevékenységeiről. Ezt elegendőnek nevezte. A terepjárók beszerzését ő is szorgalmazza.

11.20: Csákvári Antal szerint Eger város közbiztonsága jó kezekben van. A rendőrök munkájával elégedett, bár azért szerinte vannak olyan részletek, amelyekben javulásra van szükség. Ő is kiemelte a terepjárók beszerzésének támogatását. A térfigyelő kamerák kapcsán kérdezte, hogy ezek az eszközök hányszor és miben segítették a bűncselekmények felderítését. Kérte, hogy a következő éves költségvetésből áldozzanak a térfigyelő rendszer fejlesztésére. Értelmetlennek és felesleges pénzköltésnek nevezte ő is néhány politikai rendezvény túlzott rendőri biztosítását.

11.25: Császár Zoltán felháborítónak nevezte azt Csákvári megjegyezését, miszerint csak néhány képviselő lesz a mostaniak közül a következő ciklusban is tagja a közgyűlésnek. Kérte, hogy „Isten irgalmasságának és bölcsességének ne szabjon határt” az ilyen kijelentésekkel.

11.26: Habis László kéri Császár Zoltánt, hogy kerülje a felesleges személyeskedéseket.

11.28: Szeleczki János alpolgármester szerint sok lépést tettek azért, hogy Egerben egy polgárbarát rendőrség jöjjön létre. Nagyon fontosnak gondolja a rendőrség és a lakosság kapcsolatának kiszélesítését. A térfigyelőkről azt mondta, hogy nagy gond, hogy nem működik megfelelően a rendszer. Informált, hogy 3 új, modern, éjjel is látó kamerát fognak a közeljövőben felszerelni.

11.30: Petrovics András városi rendőrkapitány reagálva a felvetésekre elmondta, hogy a rendőrségnek joga van önkényesen felvételeket készíteni, amelyeket 30 napig, vagy ha eljárás indul, akkor az eljárás végéig tárolhatnák. Kiemelte, hogy neki is célja, hogy minél több rendőr legyen az utcán.  Még nem elégedett az állomány létszámával, de jelenleg ennyi fővel kell minél jobb eredményeket elérni. Igyekezni fog megerősíteni a közterületek éjszakai megfigyelését. Hangsúlyozta, hogy nem jellemző, hogy a térfigyelő kamerák látóterében bűncselekmények történnének.

11.45: Juhász István megyei rendőrkapitány a korábbi felszólalásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy nem köthető a választásokhoz az, hogy éppen most nyújtották be a beszámolót. Megtudtuk, hogy ő kérte a polgármestert, hogy most számoltassa be az Egri Rendőrkapitányságot. Dr. Gyulai Katalin megjegyzéseihez hozzáfűzte, hogy a budapesti zavargások kapcsán egyetlen Heves megyei rendőrrel kapcsolatban sincs vizsgálat. Azt mondta, hogy a rendőrség mindig pártsemleges. Nem érkezett semmilyen párttól kérés, de ha érkezne, akkor sem tennének annak eleget. A túlbiztosításról az a véleménye, hogy csak azután derül ki egy eseményről, hogy túlbiztosították, miután már annak vége van.  S lehet, hogy azért nem történtek zavargások, károkozások, mert nagyobb számban vonultak ki.

11.55: A közbiztonsági beszámolót nagy többséggel elfogadták. Támogatják a gépjárművek beszerzését is.

12.30: Kisebb határozatokról szavaznak.

12.50: A könyvvizsgálói feladatok ellátásának meghosszabbítása kapcsán Császár Zoltán kért szót. Az Eger Audit Kft. vezetője, Dr. Gál János könyvvizsgáló a képviselő szerint kiválóan végzi feladatát. Bodnár Pál képviselő is méltatta a könyvvizsgálót. Dr. Gál János felhívta a figyelmet arra, hogy a takarékos gazdálkodás lényeges elem kell, hogy legyen a város működtetése során. Szerinte eddig az önkormányzat jól gazdálkodott.

13.00: Császár Zoltán felvetette azt a kérdés, hogy miért választanak új Választási Bizottsági tagokat, delegáltakat azok után, hogy ezt már idén egyszer megtették az országgyűlési forduló előtt. Dr. Estefán Géza főjegyző válaszában azt mondta, hogy csak bizottsági tagokat választanak újra, a szavazatszámlálók maradnak azok, akiket már korábban is kijelöltek.

13.30: A különböző tájékoztatók elfogadása folyik.

13.40: Jelenleg zárt ülésen tárgyalják a napirendi pontokat.

14.00: Császár Zoltán szót kért. Több egri pince leomlott homlokzatával kapcsolatban kifogásolta, hogy februártól mostanáig tartott az a procedúra, amely során segítséget tudtak nyújtani. Javasolta az önkormányzatnak, hogy egy csoport állandóan figyelje azokat a pályázatokat, amelyek kiegészítik a vis major keretet. Kérte Habis Lászlótól, hogy mint országgyűlési képviselő intézkedjen, hogy valamely forrásból tudjanak támogatást biztosítani a védett pincesorok számára. A képviselő szorgalmazta még azt is, hogy minél több kivilágított gyalogátkelőhelyet hozzanak létre Egerben.

14.05: A lakossági hozzászólások következnek.

14.05: M. Sós Tamás orientalista, az arab világ kiemelkedő szakembere kért szót. Pénzt kért az eddig felajánlott 1,2millió forint mellé az egri vár által megrendelt, török korabeli ágyú elkészítésének többletköltségeinek biztosítására. Elmondta, hogy ő és családja már megelőlegezték a többletköltséget, de kéri a közgyűlést, hogy anyagi lehetőségeivel és kapcsolataival segítse a pénz előteremtését.

14.10: Fábián Mária egri lakos közölte, hogy a Városgondozás Kft.-t bepereli azért, mert 9 darab hibiszkuszát önkényesen kivágták többször is, és nem kárpótolták őt. Számon kérte az önkormányzatot a város zebráinál tapasztalt autóvezetői morál miatt.

14.25: Az Egri Est Café üzemeltetője az Ifjúsági Ház felújítása kapcsán érdeklődött saját helyzetükről. Elmondása szerint már többször kértek időpontot a polgármestertől, de mindig visszautasították őket.  Hangsúlyozta, hogy még mindig nem tudják, hogy mi lesz velük annak ellenére, hogy július elsején átveszi az új üzemeltető az épületet. Nekik még évekig élő bérleti szerződésük van, tehát jogosultak még az Ifjúsági Házban zavartalanul működtetni a vendéglátóipari egységet. Érdeklődött, hogy kapnak-e csere helyiséget, és hogy miért nem válaszoltak eddig, továbbá ha költözni ük kell, akkor ki fedezi majd a költségeiket.

14.30: Deák Boldizsár szólalt fel ennek kapcsán.  Az, hogy a fejük fölött döntöttek az Egri Est Café üzemeltetőinek, nem jelenti azt, hogy nem kell nekik segíteni. Szerinte inkább támogatni kellene a kis- és középvállalkozókat, mint ilyen intézkedésekkel akadályozni.

14.45: Császár Zoltán önkormányzati képviselő, mint egri lakos, lakossági hozzászólásban szólt a közgyűléshez. Eger parkjairól beszélt, amelyek szerinte már a hajléktalanok parkjaivá váltak. Ez rontja a városképet, és sürgős intézkedésre szólította fel a testületet.

14.55: A közgyűlést Habis László polgármester befejettnek tekintette, a következő ülés minden bizonnyal augusztus 5-én lesz.

Forrás: Egriszín

Rendkívül gazdag, változatos, az egész család számára sok érdekességet kínáló programsorozattal rendezték meg a Múzeumok Éjszakáját Egerben. Az este leglátványosabb eseményei közé tartozott a várban megrendezett II. Kárpát-Medencei Tűzugrás Fesztivál és a Macik éjszakája kiállítás, de ezen az estén a már megszokott menetrend szerint, több helyszínen várták a látogatókat.

A Múzeumok Éjszakáján hagyományos helyszín volt a vár, ahol az állandó kiállítások és a Kazamata fáklyás bejárása mellett színpadi műsor, néptáncegyüttesek fellépése, a Vocalissimo énekegyüttes előadása, Dr. Csiffáry Gergely előadása Bornemissza Gergely deák életéről, "Raktár-műhely-kiállítás” és táncház várta a nagy számban megjelent látogatókat.
Az éjfélig tartó ingyenes látnivalók között az „Egri vár története” a „Kivégzés, tortúra, megszégyenítés a régi Magyarországon” program is szerepelt, de kedvelt célpontnak bizonyult az Éremverde, a Panoptikum, valamint a 3D-s Vármozi is. A Dobó-bástya éjszakai vendége ezúttal a rákóczifalvai MACIMÚZEUM lakói voltak.
A Dobó bástya Terasz ezen az estén bemutatta Eger legjobb kocsmáját, ahol, igazán érdemes időt tölteni és borokat kortyolni. Az esti félhomályban Horváth Ferenc színművész gitárral dicsérte a borokat, miközben a hallgatóság az ízek mellett a nyárral átitatott éjszakai egri panorámát is élvezhette. A terasz kiváló ivóhelyén, a „Heves Megye legjobb bora” verseny nyertes borászai mutatkoztak be.

Középkori hagyomány elevenedik meg a Szent Iván éji tűzugrás szokásában melyet a várudvaron, a Gótikus palota előtt elevenített fel a Boróka, az Egres és a Lajtha László Néptáncegyüttes, csatlakozva a Kárpát-medence megannyi településéhez, ahol ugyanabban a pillanatban lobbant fel egyszerre a szentiváni tűz.
A hagyomány szerint ilyenkor a négyszögűre rakott tűz köré gyűlik sok, sok táncos, és méltóságteljes, lassú körtánc kezdődik, egyszerre 50 helyszínen. A sok, sok kör, amely a közös időpont és a közös gondolat eredményeként egy hatalmas virtuális körré növekszik. Az ügyes menyecskék úgy járták a táncot, hogy az életerőt sugárzó forgatagba még a Hold is beleszédült. A tüzes éjszakába hajló mulatozást, immár szokás szerint tűzijáték koronázta meg.

A II. Kárpát-medencei Tűzugrás Fesztivál a népi kultúra összetartó és közösségteremtő erejét igyekszik bemutatni, azt, hogy a közös ének, a közös tánc, az összekapaszkodó körök át tudják törni az elidegenedés falát. Azt, hogy az együvé tartozás érzése le tudja győzni a távolságot, át tudja lépni a határokat és távoli vidékeket képes összekötni.
A Szent Iván napi tűzgyújtás gyökerei a korakereszténység idejéig nyúlnak vissza, de egyes elemei a magyarság ázsiai tartózkodásáig visszavezethetők. A tűz mitikus, megtisztító ereje, a világosság ünnepe az egész keresztény Európa szokásvilágába bekerült. A középkori Európában a nyári napforduló éjszakáján mindenhol felgyulladtak a sötétséget elűző tüzek, megszólalt a szentiváni ének. Szerelmi varázsló, kiházasító énekeket énekeltek, a fiatalok rituális körtáncot jártak, a lányok átugrottak a parázsló tűzön.
Az urbanizáció a Kárpát-medencétől nyugatra ezt a hagyományt is eltüntette, mint oly sok mindent a középkori Európa kultúrájából. Éppen ezért lehetünk büszkék arra, hogy ezeket a csodálatos értékeket nagyapáink, nagyanyáink a legutóbbi időkig megőrizték és átadták nekünk. A mi feladatunk az, hogy tovább őrizzük, a XXI. század megváltozott világához alakítsuk és felmutassuk őket! Nem csak a Kárpát-medencében élőknek, hanem egész Európának.
Ezért csendül fel az Európa peremén élő elfelejtett moldvai csángók öves táncának dallama. Azoké a csángóké, akik ott a végeken a legjobban megőrizték az egységes középkori Európa kultúráját, a gregorián dallamokat, a körtáncokat, a balladákat.
Ezért indul el az a körtánc, amivel több száz évvel ezelőtt a nyári napforduló estéjén egész Európa köszöntötte a világosság győzelmét a sötétség fölött, a Bretagne-tól a Kárpátokig, Skandináviától Itáliáig.

Ugyanúgy égnek a tüzek Magyarországon, Erdélyben, a Vajdaságban, Kárpátalján és a Felvidéken, ugyanúgy szólal meg az ének és indul el a tánc, s a tűz fénye eljut a Kárpát-medencében élő népekhez.

Forrás:Egriszin

A Keresztény Ifjúsági Klubban tartott tisztújító közgyűlésen választották meg az Egri Lokálpatrióta Egylet vezetőségét.  Az elnök ismét Habis Lászlót, Eger polgármestere lett.

A szavazás és az alapszabály módosítás előtt Habis László köszöntötte a megjelent tagokat. Méltatta 120 taggal működő szervezet tevékenységét, és megköszönte azt a segítséget, amelyet az országgyűlési választások kampányában nyújtottak számáraz egylet szimpatizánsai.

Az eddigi elnökség mandátumának megszűnése után Habis Lászlót választották újra az Egri Lokálpatrióta Egylet vezetőjének. A két alelnök Kiss Lajos és Rátkai Attila lett, a titkár pedig Ágoston Ottóné.

A közgyűlésen szó esett arról, hogy az egyletnek a jövőben törekednie kell a fiatalok bevonására is. Továbbá módosították az alapszabályt is. Felállítottak egy tanácsot is, amely a jövőben az elnökség munkáját fogja segíteni leginkább várospolitikai ügyekben.

Forrás: Egriszin

Évadzáró társulati ülést tartott szerdán délután a Gárdonyi Géza Színház, ahol Csizmadia Tibor köszöntötte a megye és a város vezetőit valamint a társulat tagjait.

A színi direktor összefoglalójában elmondta, hogy a 2009/2010-es évadban összesen 280 alkalommal gördült fel az egri színház függönye, valamint 70 ezer ember látogatott el a Gárdonyi Színház igen nívós darabjaira.

A pénzügyi részről szólván Csizmadia hozzátette, hogy plusz 15 millió forint volt a bevétel, és 50 millió forinttal kevesebbet költött a színház a tavalyi évad hasonló időszakához képest. A teátrum pénzügyi helyzete azonban még így is hagy kívánnivalót maga után.

A problémát enyhítendő, a fenntartó Heves Megyei Önkormányzat az évi támogatási összegen kívül további 20 millió forintot juttatott a Gárdonyi Géza Színháznak- árulta el Csizmadia Tibor.

A társulati évadzárón részt vett Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, aki köszöntőjében kiemelte, hogy az egri színház neve méltán jól cseng az egész országban valamint a magyarországi színjátszás élvonalában lévő színházak közé emelte az egrit.

A megyei közgyűlés elnöke elismerően beszélt arról, hogy a fiatalok beérése is igen fontos a jelenlegi egri társulatban, és bár a bérlettel rendelkezők száma csökkent, a nézőszám folyamatosan emelkedik.

- Miután a színház központi támogatása a következő évadban csökken, így a megyei önkormányzat igyekszik továbbra is lehetőségeihez mérten, de maximálisan támogatni az egri teátrumot, így történt ez most is – tette hozzá Sós Tamás, utalva a jelenlegi 20 milliós juttatásra.

Az évadzáró fontos momentuma volt továbbá a Heves Megyei Hírlap által immár 13. alkalommal odaítélt közönségdíj, mellyel az olvasók és az interneten szavazók voksai alapján díjazzák az év színészét és színésznőjét valamint rendezőjét.

A közönség szavazatai alapján az Év Színésze díjat Ötvös András, az Év Színésznője elismerést Mészáros Sára vehette át, az Év Rendezője pedig Szegvári Menyhért lett.

A korábban kiosztott Páholy Díjakat Ráczné dr. Horváth Ágnes az Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszékének vezetője ismertette, ahol a legjobb színésznőnek Bozó Andreát, legjobb színésznek pedig Mészáros Mátét választották.

A színházi évadzáró végpontjaiként örökös tagokat is választottak, így idén elsőként Beksi Balázs özvegye vehette át a tavaly elhunyt férjének odaítélt örökös tagsági oklevelet, hasonló elismerésben részesül még Szegvári Menyhért és Saárossy Kinga is.

Az Évad Műszaki Dolgozója Danyi Ignác lett, a társulat szerinti elismerésnek járó Évad Színésze díjat pedig Ötvös András vehette át.

Ötvös András egyébként a néhány napja zárult Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT) is átvehette a legjobb 30 év alatti színésznek járó díjat, valamint szakmai díjat kapott a Pécsett is bemutatott Csörgess Meg! című darab is.

Magyar Gina

Június végén zárul a több mint egy éve indult Szín-Tér elnevezésű, drogprevenciós célú projekt. A fiatalok iskolán kívüli szabadidős tevékenységéhez és közéletbe való bevonásukhoz is hozzájáruló program eredményeiről június 28-án, hétfőn számolnak be a szakemberek.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009-ben több mint 18 millió Ft támogatást nyert, SZÍN-TÉR Iskolán kívüli drogprevenciós és szabadidős programok kialakítás és működtetése Egerben című TÁMOP pályázatával. A program célja a városban élő és a városban tanuló közel 10 ezres lélekszámot elérő fiatalok számára egy olyan közösségi tér biztosítása, ahol hasznosan tölthetik szabadidejüket.

Fő tevékenységek a pályázat keretein belül a veszélyeztetett korosztály univerzális prevenciója, célzott foglalkozások a veszélyeztetett csoportoknak, Átrium ifjúsági tér és egy prevenciós tér működtetése, mely SZÍN-TÉR Kuckó néven ismert a fiatalok számára.

A program keretében valósult meg a Kreatív foglalkozások programelem. Kéthetente keddenként kézműves foglalkozásokkal (nemezelés, gyöngyfűzés, üvegfestés, ruhafestés, agyagozás stb.), kreatív foglalkozásokkal lehetőséget biztosítottak a fiatalok érzelmi kifejezésére, önkifejezésük megkönnyítésére, a kommunikációs gátak feloldására. A foglalkozásokon közel 20 fiatal vett részt rendszeresen, ahol a kézműves tevékenység mellett mélyreható beszélgetéseket folytattak velük.
A Kreatív foglakozások során készített tárgyakból 2010 márciusában egy kiállítást szerveztek az érdeklődők számára. A kiállított tárgyak megtekinthetők az Egri Kulturális és Művészeti Központ, Művészetek Háza SZÍN-TÉR Kuckójában.
A több mint egy éves program zárására 2010. június 28-án (hétfőn) kerül sor, ahol az elért eredményekről számolnak be a szakemberek.

Forrás: Egriszin