Keresés: „helyszín” (980 találat)

Alaposan megnövekedett a 2506-os út forgalma, mióta a főút használatáért fizetni kell. A lakók panaszkodnak. Mónosbélben nemrég baleset is történt.

Az útdíj bevezetése óta jelentősen megnőtt a 25-ös főutat elkerülő, kisebb rendű utak forgalma. Nem csupán Egercsehiben, az Ófaluban élők, továbbá a bekölceiek és a mikófalviak panaszkodnak erre, hanem a Szilvásváradon, Monosbélen és Balatonban lakók is. Pedig még a rendőrök is büntettek, de ez nem igazán tartja vissza a sofőröket.

– Sokkal nagyobbá vált az útdíj bevezetése óta a településünkön keresztülhaladó tehergépjármű-forgalom. Ennek az oka az, hogy Egerből Szilvásváradon keresztül lehet eljutni leghamarabb (vagyis erre a legrövidebb a távolság) Ózdra, valamint a Szlovákia irányába jelentős határátkelő, Bánréve felé, de Putnokra, valamint Kazincbarcikára is – mondta el lapunk érdeklődésére Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere.

– Szarvaskő után, mint az ismeretes, a 25-ös számú főút Egercsehi felé fordul, de arra nem igazán közlekedik senki. Nem véletlenül olyan az út Szilvásvárad felé, mintha erre folytatódna a 25-ös, hiszen aki Egercsehi felől érkezik, neki kell elsőbbséget adnia a Mónosbél és Eger irányából közlekedőknek Tardosnál. A 25-ös főút helyett így inkább a 2506-os úton igyekszik elérni úti célját mindenki Szilvásváradig, majd innen tovább a 2508-ason Ózd irányába. Az út minősége ugyanolyan, nincs útdíj, közelebb van, ráadásul nem is kell olyan hatalmas hegyet megmászniuk a kamionoknak, mint Tarnalelesz után – írta le az átlagos kamionos gondolkodását a szilvásváradi polgármester.

Hozzátette: ugyanez a helyzet Kazincbarcika felé is. A kamion, esetleg más nagyobb tehergépjármű lejön az autópályáról Füzesabonynál, onnan még Szarvaskőig fizet egy kis útdíjat, majd a 2506-oson elmegy egészen Vadnáig a 26-osra, onnan pedig pár kilométer Kazincbarcika, a Borsodchem. Nagyon sok a külföldi jelzésű, főleg szlovákiai kamion, amelyek a falun keresztül húznak el Bánréve irányába.

Szaniszló László szerint érdekes az ügy abból a szempontból is, hogy Dédestapolcsányban (2506-os közút) 20 tonnás korlátozó tábla van hidaknál, de már Csernelyben (2508-as közút) is kihelyeztek súlykorlátozó jelzőtáblát egy félig leszakadt hídhoz, tehát elvileg nagyobb össztömegű járművek nem is közlekedhetnének arra.

Az elmúlt hetekben egyébként Balatonban is eléggé megnövekedett a teherforgalom, borsodi építkezésekhez a mixerautók naponta többször szállítottak Egerből betont. Udzeliné Murányi Enikő polgármester valószínűsíti, hogy az útdíjat csökkentve választották a 2507-es utat a kocsik Borsodnádasd felé. Pedig az út rossz, autóbuszok nem is közlekedhetnek rajta (a szomszédos városba busszal így csak Bekölce felé, kerülővel jutnak el a járatok), mert több helyen leszakadt, még a felújított borsodi szakaszon is. A helyiek igencsak aggódtak gyermekeik testi épsége miatt is. Mivel az iskola a főút mellett található, s a nehéz teherautók a megengedettnél gyorsabban mentek, ezért veszélyes szituációktól tartottak, de szerencsére eddig még baleset nem történt.

Mónosbélen viszont hétfőn igen, akkor ugyanis egy teherautó rakománya az útra borult. Varga Sándorné polgármester arra panaszkodott, hogy akkor fokozottan érezték a megnövekedett teherforgalmat, mert az autókat a falu belterületi útjaira terelték.

– Még azt nem számoltuk meg, hogy valójában mennyi kamion halad keresztül naponta a településünkön, de érzékelhetően alaposan megnőtt a forgalom. Ha hosszú távon így marad, akkor az út melletti házak tulajdonosait bizony nagy kár éri, hiszen sérülni fog az ingatlanjuk. Éppen ezért úgy határoztunk, meg fogjuk keresni az illetékeseket annak érdekében, hogy mielőbb tegyenek lépéseket a problémák megszüntetésére – mondta el lapunknak Mónosbél elsőszámú vezetője.

Több ezer forintot spórolnak az ügyeskedők

Amennyiben egy teherkocsi (például kamion) Egerből Miskolcra megy, akkor mehet a szinte végig fizetős Eger-Kerecsend-M3-M30 útvonalon, ráadásul a 94 kilométerből 65 kilométer autópálya. Ez egy négy tengelyes nyerges vontató üzemeltetőjének – az üzemanyag árán felül – több mint 6500 forintjába kerül. Amennyiben Szilvásvárad felé megy (ha ott nem rakodik; nem is tehetné), akkor az útja is rövidebb – csupán 83 kilométer –, s csak 24 kilométernyi főútvonal használatáért kell fizetnie 1300 forintot. Bár van rizikó, egy oda-vissza úton már tízezer forintot spórol a sofőr, a büntetés pedig 4 tengelyes jármű esetén 110 ezer forint.

Célforgalom esetén használhatók az alsórendű utak

A kamionforgalom csökkentéséért az Állami Autópályakezelő Zrt., illetve a rendőrség tud leginkább tenni célzott ellenőrzésekkel, bírságolással. A díjköteles szakaszok elkerülését a KRESZ az e-útdíj bevezetéssel egyidejűleg hatályba lépett módosítása szorítja keretek közé.

Július 1-jétől a nehéz tehergépkocsik főszabály szerint lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Kivételt elsősorban az áruszállítás, az áru fel- vagy lerakása, az üzemben tartó telephelyének megközelítése képez, de a különleges felépítményű járművek is használhatják a mellékutakat, ha munkavégzés helyszínére tartanak.

Forrás: HEOL

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság és az Egri Rendőrkapitányság nyomozói 2013. október 11-én a délelőtti órákban egy összehangolt akció keretében tetten értek egy egri férfit.

A gyanú szerint L. Zsolt Eger külterületén több hétvégi házban illetve azok udvarán nemesített indiai kendert termesztett.

A férfi éppen a növények szüretelése céljából érkezett az ingatlanra, amikor a nyomozók elfogták.

A helyszíni szemle során több mint 100 tő, különböző fejlettségi fokú növényt, valamint a férfi egri lakásában tartott házkutatáskor további szárított marihuána leveleket foglaltak le a rendőrök.

Az eddigi adatok alapján a 35 éves férfi a termesztéshez szükséges lámpák és szellőztető berendezések által használt elektromos áramot is szabálytalanul vételezte.

L. Zsolt ellen - őrizetbe vétele mellett – kábítószer birtoklása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya, valamint kezdeményezte előzetes letartóztatásának indítványozását.

A környéken lakók ismerték a tulajdonost. Kamerán kívül elmondták, hogy sokan felfigyeltek arra, hogy naponta többször, azonos időben a tulajdonos megjelent a háznál, hol egyedül, hol barátaival.

Úgy tudjuk, hogy a 35 éves egri fiatalember nemrégiben felfüggesztett büntetést kapott, szintén kábítószerrel kapcsolatban.

Szerdán este szén-monoxid mérgezéshez riasztották az egri tűzoltókat Ostorosra.

Még a tűzoltók kiérkezése előtt a mentőszolgálat munkatársai egy eszméletlen személyt kimentettek, akit kórházba szállítottak. A TŰZKÉV szakemberei az elzárt gázkészüléket újból beindították, mely során határértéket meghaladó szén-monoxid koncentrációt mértek. A Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat a TŰZKÉV-vel közösen helyszíni ellenőrzést folytatott le, a gázkészülék használatát pedig végzésben megtiltották.

A köznyelvben „csendes gyilkosnak” nevezett szén-monoxid veszélyessége abban rejlik, hogy színtelen, szagtalan, szervezetre gyakorolt hatásai (rosszullét, szédülés, hányinger, fáradtság) könnyen összetéveszthetőek más betegségek tüneteivel. Ez a gáz a beltérben leggyakrabban előforduló toxikus gáz, amely meggátolja a véráramban az oxigén szállítását.

A szén-monoxid-mérgezés megelőzésének hatékony kiegészítő eszköze a megfelelően működő érzékelő berendezés. Elhelyezése és használata előtt mindig figyelmesen olvassuk el a csatolt tájékoztatókat, útmutatókat.

Ha az érzékelő riasztó jelzést ad, azonnal nyisson ajtót és ablakot, és meneküljön ki a szabad térbe.

Vasárnap kora délután történt motoros baleset, mondta el Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. – Az eset Szilvásvárad külterületén, egy földúton történt. Jelenleg vizsgáljuk a baleset körülményeit, a budapesti illetőségű férfi ellen büntetőeljárás indult.

Úgy tudjuk, a baleset akkor történt, amikor a helyben élő fiatal nő kamerával rögzítette a motoros bemutatóját.

A fiatal nő sérülései életveszélyesek voltak, ezért érkezett mentőhelikopter is a helyszínre, ám a gondos orvosi ellátás ellenére hétfőn a kórházban belehalt sérüléseibe.

Magyarországon a használatból már kivont szerves oldószereket, szén tetrakloridot, illetve triklór- és tetraklór etileket találtak az Abasár vízellátását biztosító kutakban. Ma estére kiderül, hogy korlátozással, azaz háztartási és tisztálkodási célra használható-e a szennyezett víz a településen, ahol jelenleg teljesen szünetel a vízellátás.

Abasár polgármestere, dr. Lénártné Benei Anikó hétfőn délelőtt jelezte, hogy a helyi vízszolgáltató, az Észak-magyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. a település vízellátását biztosító kutakban a vizsgálatok során szerves mikroszennyező anyagok jelenlétét mutatta ki. Az eset kivizsgálása és a helyzet megoldása érdekében a Horváth László által vezetett Heves Megyei Védelmi Bizottság azonnal egy operatív törzset hozott létre. Miután a szennyeződés mértéke meghaladta a vonatkozó rendeletben foglalt határértéket, a Hatvani Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete a községben határozatlan időre elrendelte a vezetékes vízellátás szüneteltetését és az átmeneti vízellátás biztosítását. Az abasáriakat szórólapokon és hangosbemondón már hétfő délután tájékoztatták a történtekről. A vizet biztosító lajtoskocsik, ivóvíztartályok hétfőn estétől öt helyszínen szolgálták a lakosság ellátását.

A Heves Megyei Védelmi Bizottság Egerben tartott, mai, rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatón Horváth László elmondta: olyan szerves oldószereket, mint a vízben talált szén tetraklorid, triklór- és tetraklór etilek, a közeli Pipis-hegyen működő félvezető- és gépgyárban használtak a nyolcvanas évekig. Augusztusban is zajlott egy a mostanihoz hasonló mérés Abasáron, amikor ezeknek az anyagoknak a koncentrációja még alacsonyabb, határérték alatti volt, ám október elejére esetenként hatszoros növekedést tapasztaltak a vízszolgáltató szakemberei.

Dr. ifj. Wernigg Róbert megyei tisztifőorvos szavai szerint az említett oldószerek rendkívül ritkán találhatók meg ivóvízben. Az abasári vízhálózatban nagy hígításban vannak jelen, de még nem tudni, hogy milyen kockázatot rejtenek magukban, ezért rendelték el a teljes vízkorlátozást. Folynak a hatósági laboratóriumi vizsgálatok.

A probléma megoldását illetően a leggyorsabb alternatíva az aktív szénszűrő rendszer felszerelése lehet, ami mintegy 20 millió forintba kerül és 2-4 hétbe telik. Minden más – például új hálózat kiépítése – lassabb, drágább és bonyolultabb. A kormánymegbízott kiemelte: nagyon fontos a szennyeződés lokalizálása, ezért kéri is azok segítségét, akik annak idején az érintett üzemben dolgoztak, szolgáljanak tájékoztatással, hol voltak a hulladék- illetve veszélyes anyagtárolók. Horváth László elmondta azt is, hogy az ügyben ma ismeretlen tettes ellen feljelentéssel él a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon.

3 mentőautó érkezett ahhoz az 5 sérülthöz, akik balesetet szenvedtek szombaton este 7 óra körül a 2506. számú úton Szilvásvárad és Bélapátfalva között. Egyelőre tisztázatlan okokból egy Eger felé közlekedő Audi letért az útról és az út melletti árokba csapódott. A kocsi utasait a mentők elszállították. Állítólag a kocsi vezetőjét elvakította egy szemből érkező jármű, ezért nem látta a kanyarodó utat.

Úgy tudjuk, hogy csak a hátsó ülésen, középen utazó nem volt bekötve a járműben, valószínűleg ő fejelte ki a baleset során az első szélvédőt.

A rendőrség a helyszínelés idejére lezárta az utat.

Két személygépkocsi ütközött össze pénteken délután a 3-as számú főút nagyrédei elágazójánál.

A 3-as számú főút Nagyrédei elágazásánál 2013. október 4-én 13 óra 30 perckor két személygépkocsi - eddig tisztázatlan okból – összeütközött.  A balesetben egy ember életét vesztette, egyet mentőhelikopterrel súlyos, életveszélyes állapotban Budapestre szállították, egy beteget súlyos sérülésekkel a miskolci, míg két súlyos sérültet a hatvani kórházba szállították.

A helyszínelés idejére a rendőrség félpályás útlezárást rendelt el az érintett útszakaszon.

Az elsődleges információk szerint egy Nagyréde felől kikanyarodó autó nem adta meg az elsőbbséget a 3.sz. főúton Budapest felé haladó autónak és összeütköztek. A sérültek és az elhunyt a vétlen gépkocsiban utaztak.

 A rendőrség vizsgálja a baleset okait.

Pénteken kora hajnalban érkezett a bejelentés a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányítási ügyeletére, miszerint Füzesabonyban egy családi ház és annak melléképülete ég.

A füzesabonyi és a mezőkövesdi tűzoltókat, a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálatot és a Füzesabonyi Önkéntes Tűzoltó Egyesületet riasztották a helyszínre, kiérkezve pedig megállapították, hogy egy száz négyzetméteres családi ház és a hozzá tartozó huszonnégy négyzetméteres melléképület ég.

Még a tűzoltók kiérkezése előtt az épületben egy propán-bután gázpalack felrobbant, a tűzoltóknak egy oxigén és egy dissou palackot kellett kihozni a házból. A dissou palack kilövésére mesterlövész érkezett a helyszínre.

A lakóházból négy fő kimenekítésére intézkedtek, elhelyezésük rokonoknál megoldott. Az eddigi információk alapján a tűzesetben senki nem sérült meg.

Hétfőn délután érkezett a bejelentés a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére, miszerint Gyöngyösön, a VÍZMŰ telephelyén egy negyven kilogrammos klórgázpalack szivárog, mert a telepen dolgozók nem tudják elzárni a szeleporsót.

A helyszínre riasztották a gyöngyösi tűzoltókat, a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálatot és a Katasztrófavédelmi Mobil Labort. A gyöngyösi tűzoltók a legmagasabb védelmi szintű védőruhában a kármentőbe helyezték a csekély mértékben szivárgó palackot.

- A környező épületekből hét főt kértünk meg, hogy ideiglenesen hagyja el az otthonát. A mentésvezető biztonsági zónát jelölt ki, melyen belül a Katasztrófavédelmi Mobil Labor végzett méréseket. Jelentős mennyiségű klórgáz nem került a környezetbe, így nem volt szükség további lakosságvédelmi intézkedésekre. A szivárgó palack kezelését a továbbiakban a VÍZMŰ végzi - mondta el Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Forrás: gyongyostv.hu

Az elviselhetetlen zajra panaszkodnak Kálban, a sínek menti utcákban. Azt mondják egyre több és nagyobb vonat robog nagy sebességgel a házak között. Nem tudnak élni, pihenni, a házak repedeznek, a kémények leomlanak. Kiutat nem találnak: a házakat eladni sem tudják. Az itt lakók egy csoportja szerint az utca szanálása lenne az egyedüli üdvözítő megoldás.

– Amikor a házak itt felépültek, akkor legfeljebb még 20-30 kilométer/órával zakatoltak a gőzmozdony vontatta szerelvények. Jóval kevesebb vonat járt erre, mint ma, amikor az öt percenként elhúzó zajos tehervonatok miatt tévét nézni, de még beszélgetni is lehetetlen. Elviselhetetlen a zaj és a vízelvezető árok hiánya miatt ráadásul a házak udvarára folyik be a víz. A falak sok helyen feláztak, repednek – panaszolta Gecsey András.

– Mint minden panaszos bejelentést, természetesen ezt is megvizsgáltuk. Ennek egyik lépéseként helyszíni bejárást tartottunk az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség szakembereinek közreműködésével, s az arról készült jegyzőkönyvet a felek tudomásul vettek – válaszolta a HEOL kérdésére a MÁV sajtóosztálya.

A szanálás a MÁV véleménye szerint ebben az esetben nem indokolt. A felügyelőség mérései szerint ugyanis a rezgésterhelés megfelelő. A zajterhelés kétségkívül a megengedett határérték feletti. Az érintett vasútvonal átépítése egyébként a távlati tervek között szerepel, az erre vonatkozó tervek már elkészültek, amelyek tartalmazzák egyebek között a zajfogó falakat is.

A MÁV sajtóosztályának a tájékoztatása szerint a víz a telkekre valójában az önkormányzat kezelésében lévő útról folyik a házak felé, tényleg azért, mert a vízelvezető árkok nincsenek kialakítva. MÁV-területről szerintük nem folyik víz az útra, azt ugyanis a zúzottkő ágyazat elnyeli.

Forrás:HEOL