Keresés: „mara” (600 találat)

Hajrázott a Magyarok Szövetsége

· Politika

A határidőig 11 képviselőjelölt kopogtatóit adta le a Magyarok Szövetsége Heves megyei Szervezete. Volt, akinek az utolsó pillanatban gyűlt össze az induláshoz szükséges mennyiség.

Szűcs Lajos polgármester jelöltségéhez a szükséges ajánlószelvények nem gyűltek össze ám a szervezet megyei elnöke portálunk érdeklődésére elmondta, hogy 11 képviselőjelölt kopogtatóit leadták a mai napon. A 11-es körzetben nem lesz indulójuk. Hozzátette, hogy későn, a Magyarok Országos Gyűlése után kezdtek hozzá a gyűjtéshez, amikor a kopogtatók 50-60 százaléka már elkelt. Munkájuk ezután arról szólt, hogy a maradékot gyűjtsék össze, akadt olyan jelölt akinek ez percekkel a végső határidő előtt sikerült. Kiemelte, hogy nem kívánják megosztani a nemzeti oldalt, csak tenni akarják a dolgukat az országért és a településért. Mindent megtettek és tesznek annak érdekében, hogy az egri embereket valamikor a jövőben képviseljék.

Forrás: Egriszín

Nemzeti stratégia és kórházi ellátás az Idősügyi Tanács ülésén

· Belföld

Soron következő ülését tartja ma a Heves Megyei Idősügyi Tanács Egerben. A napirenden három téma szerepel: az Országgyűlés 81/2009. X. 2. sz. Idősügyi Nemzeti Stratégiájáról szóló határozat, valamint a 2010-2012. évre vonatkozó cselekvési terv ismertetése, az idősek utazási kedvezményiről szerzett tapasztalatok és a Markhot Ferenc Kórház tájékoztatása az idős emberek ellátásról.

A tanácskozáson Sós Tamás, a Heves Megyei idősügyi tanács elnöke tájékoztatójában az Idősügyi Nemzeti Stratégia főbb pontjait ismertette, melyben feladatként határozták meg a születéskor várható élettartam növelését, az idősek társadalmi integrációját, az anyagi biztonság elérését, a fizikai, szellemi aktivitás, az élethosszig tartó tanulás és az ellátási feladatok biztosítását.
Az elnök szerint társadalmi szemléletváltásra van szükség, s ebben segít az Idősügyi Nemzeti Stratégia, mely a magyarországi időspolitika legfontosabb kérdéseire igyekszik választ adni.
A stratégiához kapcsolódó cselekvési program több korosztályt is megszólít. Céltudatos, megteremti az idősek számára a társadalmi gazdasági életben való részvétel kereteit.
A témához kapcsolódóan ismertetett adatok a hazai viszonyokról, önmagukért beszélnek.
Ma Magyarországon 1,1 millió ember él 70 év fölött, a születéskor várható élettartam elmarad az uniós átlagtól, a férfiaknál 69, a nők esetében 77 év. Körülbelül egymillió ember él egyedül, s csupán 21 %-uk intézményi keretek között.

Idősügyi Nemzeti Stratégiához kapcsolódó 2010-es cselekvési program elemei közül a legfontosabbakat kiemelve elhangzott a hiányterületek feltérképezése, a nyugellátási és támogatási rendszer újragondolása, a lelki, fizikai megőrzőprogramok kiszélesítése, az egészségtudatos szemlélet kialakítását célzó programok növelése, az ellátási formák bővítése, az informatikai ismeretek és az ehhez szükséges számítógépes rendszerek bővítése.

Rabecz Anna, a Heves Megyei Idősügyi Tanács titkára a tanácsülés munkájáról beszélt:
„A tanácskozás eredményeit felhasználjuk a további feladatok kialakításához, amit a későbbiekben szeretnénk az Idősügyi Tanács keretén belül megtárgyalni. Az aktuális kérdések kapcsán ezért kértük meg az illetékesek képviselőit, s a válaszokat továbbítjuk a helyi szervezetek felé.
Az idősügyi stratégia nagyvonalakban felvázolja az idősek ellátásával, az idősekhez való hozzáállással kapcsolatos kérdéseket. Ennek megfelelően helyi szinten szeretnénk az aktuális helyi sajátosságokat figyelembe vevő stratégia kialakítását elérni.”
A közlekedés kapcsán kijelentette, hogy nem veszik kellőképpen figyelembe az időskori sajátosságokat a közlekedők, a fiatalok és a vállalatok képviselői sem. A gyakorlatban ez kisebb nagyobb problémákat okoz, erre szeretnének konkrét válaszokat kapni az illetékesektől.
Az idősek utazási tapasztalatairól így nyilatkozott:
„Az időskor sajátosságait ezen a területen is, talán egy kicsit jobban figyelembe kellene venni. Helyi szinten ez valamilyen módon meg is történik. Hogy közelíteni tudjuk az álláspontokat egymáshoz, és hogy az érintettek első kézből tudják az érdekeket egyeztetni, ezért találtuk szükségesnek, hogy meghívjuk a kórház illetékesét az igazgatót.”

Forrás: Egriszín

function refreshHszField(param,ertek)
{
ToRefresh=param;
var selectObj = document.getElementById(ToRefresh);
ajax.requestFile = 'show_tread.php?kod='+ertek;
ajax.onCompletion = createHszField;
ajax.runAJAX();
}

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}
// ]]>


Magyar döntetlen a görögök ellen

· Sport

A magyar férfi vízilabda-válogatott 6-6-os döntetlent játszott a görög csapattal a zágrábi Európa-bajnokság szerdai játéknapján. Kemény Dénes tanítványai pénteken az oroszokkal találkoznak.

Eredmény, B csoport, 3. játéknap:
Magyarország-Görögország 6-6 (0-3, 1-0, 3-2, 2-1)
A magyar góldobók:
Biros, Varga Dániel 2-2, Hosnyánszky, Madaras 1-1.
A sikeres Eb-kezdés után a várt harcos és eredményes folytatás a  görögökkel szemben elmaradt a nyitónegyedben, amelyben magyar gólok  helyett álmos és tompán pólózó Kemény-legényeket, s összesen három  kapufát láthatott a Mladost-uszoda népe, míg a görögök gyakorlatilag  mindenhonnan betaláltak, alig öt perc alatt elhúztak 3-0-ra. Az első  szünetig nem sikerült szépíteni, s félő volt, hogy a hellének  vérszemet kapnak, már csak azért is, mert hat hete, a siracusai  nemzetközi tornán éppenséggel 11-8-ra megverték a magyar  válogatottat.

A második negyed a negyedik magyar kapufás kísérlettel rajtolt,  az igazi felébredésre több mint 11 percig kellett várni: ekkor  emberelőnyből Varga Dániel bevette a görög kaput a felső lécről a  hálóba pattanó lövéssel (1-3). A magyar védekezés feljavult, elől a  pontossággal viszont továbbra is gondok akadtak.
A harmadik játékrész végre változást hozott: Hosnyánszky Norbert  minden mérgét beleadva lőtt a kapuba (2-3). Egyenlítés helyett  azonban ötméteresből újfent megduplázódott a különbség (2-4). A  görögök támadójátéka sem volt valami acélos, de hát ők vezettek,  nekik nem volt sietős. A reményt Biros Péter, a háromszoros olimpiai  bajnok csapatkapitány adta vissza: sistergő bombát küldött a bal  felső sarokba (3-4). Aztán másfél perccel a harmadik negyed zárása  előtt sikerült az egyenlítés is: gyors támadás végén Madaras Norbert  zúdította be a negyedik magyar találatot (4-4). A vezetést átvenni  azonban nem sikerült, már csak azért sem, mert bosszantó módon  megint a rivális jutott lépéselőnyhöz (4-5).
A fordítás kényszerével kezdték a negyedik nyolc percet Birosék,  s éppen a "cséká" pattintott nagyszerűen a bal felső sarokba a  negyed elején, emberelőnyös figura befejező embereként (5-5).   Kevesebb, mint három perc volt hátra, amikor Varga Dániel a jobb  "csücsköt" tesztelte, a görögök vitatták ugyan, hogy a labda benn  lett volna, de a bírók megadták a gólt (6-5). Aztán meg visszaadták  az esélyt a görögöknek is, akik nem tudtak élni a lehetőségeikkel,  egészen a hajráig: kilenc másodperccel a dudaszó előtt fórból  alakult 6-6-ra az állás, Kemény kapitány időkérése sem segített,  maradt a döntetlen.
Ezúttal rossz formában és felfogásban játszott a magyar gárda,  amely bár nyerhetett volna, igazság szerint nem szolgált rá  mindhárom pontra. A csoportelsőség, ennél fogva a közvetlen  elődöntős szereplés azonban változatlanul elérhető.
Pénteken az oroszok következnek (13 ó).
Korábbi szerdai eredmények:
B csoport:
Szerbia-Oroszország 16-10 (7-2, 3-3, 1-1, 5-4)
Németország-Macedónia 8-7 (3-1, 3-1, 2-4, 0-1)

A csoport állása: 1. Magyarország 7 pont, 2. Szerbia 6 (35-24), 3. Németország 6  (23-23), 4. Görögország 4, 5. Macedónia 3, 6. Oroszország 0.
A csoport:
Olaszország-Törökország 9-4 (2-1, 1-1, 4-1, 2-1)
Később: Románia-Horvátország 18 ó, Montenegró-Spanyolország 20:40 ó.

Forrás: Heol

Kevesebb szőlő, rosszabb minőség, magasabb felvásárlási ár

· Belföld

Idén a kedvezőtlenebb időjárás miatt kevesebb és valamivel rosszabb minőségű szőlőtermés várható az Egri borvidéken. A felvásárlási árak viszont magasabbak lesznek, mint az előző évben.

Tarsoly József egri hegybíró lapunknak elmondta, hogy a szőlő érése nagyjából a sokéves átlagnak megfelelő stádiumban van. A szokásos mennyiségnek a fele, hatvan százaléka lesz várható, mert nagyon sok növényvédelmi probléma van idén a határban, nagyrészt a szélsőséges időjárás következményeként.
A felvásárlásról a hegybíró úgy nyilatkozott, hogy a tavalyi alacsony árakhoz képest idén jobb a helyzet. A fehérszőlő felvásárlási ára 60-70 Ft-ról indult, de a korai fajtákért már 80-100 Ft-ot is megadnak, míg a kékszőlő talán 50-55 Ft körül várható. Sajnos a felvásárlók közül a legtöbben idén is sokáig kivárnak, így az utolsó pillanatban alakulnak ki majd az árak.
Mivel az ilyen szélsőséges időjárásra nehéz felkészülni, ezért a sok eső rontott a minőségi és a mennyiségi mutatókon is. De ez a mostani időjárás – a 25-30 fok – kifejezetten jót tesz a szőlő érésének, mert ez az igazi érlelő idő. Ha ilyen maradna az időjárási körülmény, és egy szép vénasszonyok nyara elé néznénk, akkor egy egész jó minőséget lehetne produkálni – hangsúlyozta Tarsoly József.

Forrás: Egriszín

Városi Közgyűlés percről-percre

· Politika

Kövesse portálunkon Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének eseményeit élőben. Ma több mint 40 napirendi pontról tárgyalnak majd a városatyák. Tudósításunk folyamatosan frissül.

9.28: Majd 30 perces késéssel elindul az ülés. A közgyűlése határozatképes, 26-ból 22 képviselő van jelen.

9.30: Deák Boldizsár képviselő a rendőrség megjelent képviselőjéhez fordul. Azt kéri, hogy a nyugdíjasháznál fokozottabban járőrözzenek, mert egyre több a lopás. Ugyanis a házat most újítják fel, s ezt kihasználva egyre több tolvaj garázdálkodik a ház körül.

9.32: Császár Zoltán is a rendőrség képviselőjéhez fordul, hogy a rendőrség ne folyjon bele a kampány heves folyamataiba. Csak akkor avatkozzon be, ha a kampány a békét is megzavarja. Szerinte a rendőröknek nem kell ennél jobban beleavatkoznia. Aki az éjszaka kampányolás címen megzavarják a nyugalmat, az ellen lépjenek fel.

9.34: Dr. Petrovics András, az Egri Rendőrkapitányság vezetője megnyugtatja Deák Boldizsárt, hogy eleget tesznek a kérésének, és többet fognak azon a területen járőrözni. A másik témáról azt mondja, hogy ők teljesen mentesek a politikától. Reméli, hogy nem lesznek olyan események, amelyek miatt majd be kell avatkozniuk. De ha tettlegességre kerül sor, akkor nekik kötelességük eljárni.

9.38: Császár Zoltán újra felszólal. A lakossági hozzászólásokról beszél. Kéri, hogy azokat a hozzászólókat szűrjék ki, akik azért érkeznek, hogy előre megfontolt szándékkal sértegessék az önkormányzati képviselőket. Felolvas néhány sort egy szórólapról, amely őt járatja le. Ebben őt „Abszolút Civil Senki”-nek nevezi őt H. Etelka.

9.44: Habis László kéri Császár Zoltánt, hogy kizárólag ügyrendi kérdésben szólaljon fel a napirendi pontok előtt. A polgármester is úgy gondolja, hogy nincs helye olyan hozzászólásoknak a közgyűlésen, amely kizárólag egy vagy több személy tudatos lejáratását célozzák.

9.55: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Megyei Jogú Város Alapokmányáról szóló 13/1999. (IV.21.) önkormányzati rendeletéről valamint az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 3/1995 (II.15) önkormányzati rendelet módosításáráról tárgyalnak. Dr. Gyulai Katalin megkérdezi, hogy hány alpolgármestert választhat majd maga mellé a leendő polgármester. Császár Zoltán szerint több alpolgármestert kellene októbertől alkalmazni. Egyben megragadja az alkalmat, hogy visszavonja azon kijelentését, amelyben korábban bírálta Szeleczki János alpolgármester munkáját. Így utólag átértékelve azt mondja, hogy az alpolgármester remek munkát végzett.

10.00: A jogszabály azt írja elő, hogy az alpolgármester személyére az akkori polgármester tesz majd javaslatot, mondja a főjegyző. Azt, hogy hány alpolgármester lesz, még nem tudják megmondani.

10.03: Egy városrendezési előterjesztés során felmerül a biomassza üzem kérdése. Ficzere György szerint ez az erőmű hozzájárul a távhő díjak szinten tartásához. Pál György szerint ez az üzem előnyös is lehet, de bírálja azt, hogy a biomassza üzem létrehozásának döntését nem az EVAT-tal kellett volna megtárgyalni, hanem a testülettel. Szerinte nem ismeri a testület a szerződés részleteit.

10.07: Habis László úgy gondolja, hogy megint nem az előterjesztés pontos tárgyáról beszélnek. Kéri, hogy tartsák magukat a témához. A biomassza üzemről azt mondja, hogy minden tekintetben a szabályoknak megfelelően jártak el. Az EVAT már többször hozott kiváló döntéseket korábban – hangsúlyozza a polgármester.

10.10: Jánosi Zoltán is a biomassza üzemről szól. Elmondja, hogy már korábban kért a polgármestertől 9 kérdésben választ az erőművel kapcsolatban. Erre még mindig nem kapott semmilyen reakciót. Szerinte itt privatizálásról van szó. Ha az önkormányzat egyik cége építené a biomassza üzemet, jobban járt volna a lakosság. Elgondolkodtatónak tartja, hogy még mindig nem ismerik a szerződés részleteit.

10.16: Pál György kéri a polgármester, hogy éljen a képviseleti demokrácia eszközével a maradék idejében. Ismertesse meg a döntések részleteit képviselőtársaival. Ezzel megadja a lehetőséget, hogy a legkedvezőbb feltételeket teremtsék meg.

10.20: A polgármester feleleveníti, hogy az előző közgyűlésen Várkonyi György, az EVAT Zrt. igazgatója tájékoztatást tartott volna, de közkívánatra beléfojtották a szót.

10.21: Nagy István szerint az előző közgyűlésen nem volt napirendi pont a biomassza üzem témaköre. Mint lakossági hozzászóló beszélt az igazgató. Úgy gondolja, hogy ezt a kérdést inkább a következő városvezetés döntse el.

10.24: Jánosi Zoltán kérdezi, hogy a biomassza erőmű elkészül-e a tervekben foglaltakban jelzett időpontig.

10.25: Habis László ezt nem tudja megmondani. Kiemeli, hogy ez nem is napirendi pontja a mai közgyűlésnek.

10.26: Jánosi Zoltán kifogásolja azt is, hogy az üzemet a jégpálya helyére tervezik. Szerinte a fűtőmű nem fog idén már megépülni. Habis azt mondja, hogy ő azon lesz, hogy az eredeti ütemben épüljön meg.

10.30: A városrendezési szabályozás módosítását 14 igennel megszavazták.

10.35: A „Szépasszonyvölgyi Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont kialakítása” című pályázat támogatásához szükséges önerő kiegészítéséről tárgyalnak. Császár Zoltán képviselő, a Szépasszonyvölgy fejlesztési biztosa köszönetét fejezi ki mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy ez a pályázat sikeres legyen. A javaslatot 18 igennel elfogadták.

10.46: Eger Város önkormányzati gazdálkodásának 2010. I. féléves helyzetéről készített beszámoló elfogadásáról beszélnek. Csákvári Antal és Császár Zoltán is amellett szólal fel, hogy mivel jól gazdálkodott az önkormányzat az első félévben, a közgyűlés fogadja el a beszámolót. Dr. Gál János könyvvizsgáló szerint mindent az előírásoknak megfelelően végzett az önkormányzat. Azt kéri a polgármestertől, hogy továbbra is segítsék az önkormányzati intézményeket, és a második félévben is törekedjenek az egyensúlyra a köletségvetés tartása terén. 17 igennel elfogadta a testület a napirendi pontot.

11.10: Egri Sportmúzeum Alapítvány számára egymillió forintot szavazott meg a közgyűlés. A Sportmúzeum berendezéseit fejlesztik ebből a pénzből.

11.20: Az Egri Vízilabda Klubnak 20 millió forintnyi támogatást terjesztenek a közgyűlés elé. Habis szerint ez a klub Eger legsikeresebb csapata. Az utánpótlás nevelése is kiváló. Ez köszönhető a felnőtt gárda eredményeinek is, hiszen ez ösztönzi a gyermekeket a sportra és az egészséges életvitelre. Deák Boldizsár kéri, hogy a nőket is kövessék kitüntetett figyelemmel. Szerinte a mostani igazolások is mutatják, hogy a női szakágat is érdemes lenne jobban támogatni. Dr. Gyulai Katalin, aki a vízilabdások sportorvosa is volt, azt mondja, hogy többet is megérdemelne ez a klub. De felteszi a kérdést, hogy milyen elszámolási kötelezettsége van a klubnak a támogatási pénz felhasználásáról. Habis László az elszámolásról elmondja, hogy a klubvezetéssel folyamatos a munkakapcsolat, és az önkormányzatnak betekintést nyújtanak a gazdálkodási döntésekbe.

A támogatási összeget 19 igennel megszavazták.

11.30: Önkormányzati tulajdonnal vagy résztulajdonnal rendelkező intézmények, társaságok féléves beszámolóiról szavaznak.

11.50: A következő évben is támogatják a fiatalok továbbtanulási esélyeinek növelését. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz csatlakozott 2011-ben is az egri önkormányzat.

12.05: Megrendezik az Európai Mobilitási Hetet Egerben szeptember 16-22. között, mivel a közgyűlés 18 igen szavazattal elfogadta az előterjesztést.

12.10: Elfogadták a tájékoztatót a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, valamint a Polgármester 2010. II. negyedévben saját hatáskörben hozott döntéseiről.

12.15: A napirend utáni hozzászólások következnek. Gálfi Antal felszólalásában bejelentette, hogy indul képviselőjelöltként a következő választásokon. Kéri a szavazók támogatását.

Deák Boldizsár kéri a polgármestert, hogy a nyugdíjasházba ne csak kampányolni járjon, hanem tegyen valamit azért, hogy végre befejezzék az ingatlan felújítását. Deák Boldizsár is bejelenti, hogy indul a választásokon az Együtt a Fejlődő Városért Egyesület képviselőjelöltjeként.

Habis László arról informálja a testületet, hogy személyesen intézkedett a közelmúltban, hogy a nyugdíjasház beruházásának ügyében.

12.30: Vizi Gyula képviselő a választási kampányról szól. Szerinte a Fidesz aktivistái nem megengedett módon gyűjtik az ajánlószelvényeket. Kéri a Fidesz kampányfőnökét, hogy a szervezet határolódjon el ezektől az eseményektől.

12.39: Császár Zoltán saját választókerületének eredményeit foglalja össze. Azt mondja, hogy több mint 1 milliárdos fejlesztés történt a kerületében. Szerinte mindent becsületesen teljesített, amit vállalt. S ígéri, hogy továbbra is minden fillérrel el fog számolni.

12.43: Dr. Gyulai Katalin kérdezi a polgármestert, hogy igaz-e, hogy az Okmányiroda a plázába lesz áthelyezve. A választásokról említi, hogy még tavasszal egy bizonyos etikai kódexet írtak alá a parlamenti képviselők jelöltjei. Szerinte az ebben foglaltak nem teljesültek tavasszal. Úgy véli, hogy a kopogtatók gyűjtése során tapasztaltak is azt mutatják, hogy a választóknak nem szimpatikus a politikai pártok nyílt és olykor tisztességtelen csatározása. Kéri, hogy ne riasszák el ezekkel a választókat, és legyen mindenki tisztességes.

12.50: Habis László hangsúlyozza, hogy ne kampányoljanak a közgyűlésen. Az Okmányirodáról nem gondolja, hogy más helyre kellene költöztetni. Azt etikai kódexnek szerinte volt némi pozitív hatása amellett, hogy több tisztességtelen jelenség is része volt a választásoknak. A polgármester a becsületes kampány mellett van.

13.05: A lakossági hozzászólások következnek.

Császár Zoltán képviselő a felesége által írt levelet olvassa fel, mint lakossági hozzászólás. Ebben kifogásolja Császár Zoltánné azt a lejárató kampányt, amelyet férje ellen indítottak nemrég. A képviselő által felolvasott levélben a feleség saját férje mellett érvel, őt méltatja. Azt üzeni azoknak, akik részt vettek Császár Zoltán lejáratásában, hogy szégyelljék magukat. Szerinte férje nem ezt érdemli sem a Fidesztől, sem másoktól, akik ellene fordultak.

Habis László szerint a sérelmek kinyilvánításának nem itt van a helye.

Az Egri Est Café képviselője, Belisha Katalin szólal fel. Idén csak augusztus 31-ig kapták meg a terasz használatának jogát. Rátkai Attilának levelet írtak, hogy amíg az Ifjúsági Házat nem kezdik el átépíteni, hadd üzemeltessék a teraszt. Máig nincs előrelépés az ügyükben. Offenbacher Ferenc elmondása alapján még két hónapig lehetne teraszuk. Kéri a polgármester segítségét.

Habis László megígéri, hogy már holnap reagálni fognak kérésükre.

13.15: A közgyűlés maradék napirendi pontját zárt ülésen tárgyalják tovább a képviselők.

Forrás: Egriszín

Mise a megbékélés jegyében

A nemzetek közötti megbékélés jegyében magyar és szlovák nyelvű, rádiós szentmisét tartanak a kassai dómban augusztus 29-én, délben. Ez év márciusában tartottak már hasonló szertartást a pilisszántói római katolikus templomban.

A híveket és a rádióhallgatókat két pap, Juraj Spuchl’ak besztercebányai rádióigazgató szlovákul, Szarvas István, az egri rádió vezetője magyar nyelven köszönti, illetve utóbbi a szertartást is vezeti.
A két ország katolikus rádiói, az egri központú, regionális Szent István Rádió, és a besztercebányai központú, országos Lumen Rádió együttműködése adja meg ennek az eseménynek a hátterét, melyet ezért nyomon követhet a két ország több százezres hallgatósága is. A médiumok ötéves kapcsolatuk alatt több közös európai uniós pályázaton is indultak. A legutóbbi pályázatukat műsorcserék, közös műsorok és kiadványok készítésének, közönségtalálkozók szervezésének támogatására adták be.
XVI. Benedek pápával együtt vallják, hogy a globalizáció ugyan egymás szomszédjaivá teszi a különböző népcsoportokat, de csak szomszédok maradnak és nem testvérek, ha nincs jelen közöttük a szeretet. Nem elég törvényeket, rendelkezéseket hozni, protokolláris találkozókat szervezni. Mindnyájunk szívében meg kell fogalmazódnia a gondolatnak, hogy egymásnak testvérei vagyunk – vallják a kassai szentmise résztvevői. A találkozóval, akárcsak a korábbi pilisszántói rendezvénnyel erkölcsi példát, mintát akarnak felmutatni a politikusoknak, határon innen és túl egyaránt.
A két rádió munkatársai a szlovák-magyar megbékélés jegyében örömet, reményt, vigasztalást akarnak vinni minden otthonba. Kárpát-medencei álmuk, hogy testvériségben, gond nélkül, szeretetben éljenek együtt szlovákok, németek, románok, szerbek, magyarok. Többek között a vallás segítségével, olyan erkölcsi értékekre támaszkodva, melyek túlnőnek a napi, gyakran kisstílű politikai viszályokon.

A hírt küldte: Szent István Rádió

Az anyagi gondok ellenére színvonalas évadra számíthatunk

· Kultúra

A nyári szünetet követően újra beindul az élet a Gárdonyi Géza Színházban. Az új évadban az anyagi nehézségek miatt kevesebb bemutató lesz, de az előzetesből is kiderült, hogy így is törekednek a minél színvonalasabb és élvezhetőbb előadásokra. A mai évadnyitón Csizmadia Tibor igazgató vázolta a hamarosan beinduló évadot.

Csizmadia Tibor elmondta, hogy az idei évadban még nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy megszólítsák a gyermek és ifjúsági korosztályt. Minél több középiskolást és főiskolást szeretnének becsalogatni a színházba, és olyan előadásokat kínálni, amelyek maradandó élményt nyújthatnak számukra. Az évad első bemutatója a Selyemcipő lesz október 9-én. Claudel műve után az Állatmeséket és a Requiemet láthatja az egri közönség a tánctagozat művészeinek előadásában. Már júniusban elkészült Csiky Gergely: Prolik (Ingyenélők) c. darabja Máté Gábor rendezésében, ezt november 12-én mutatják majd be. Csizmadia Tibor kiemelte, hogy sok vendégjátékra is meghívást kapott a társulat. Következő héten a Vidor Fesztiválon mutatják be a Csörgess meg!-et, majd a Mayával mennek a Thália Színházba, de több külföldi felkérésnek is eleget tesznek majd. A stúdiószínpadon Kertész Lilly – Fábri Péter: Látogatók c. drámájával indul az évad november végén. Lesz zenés darab is: Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba című daljátéka. A mester és margaritát Csizmadia Tibor rendezi, valamint folytatják a sikeres Csörgess meg! című mobilrevüt Hivatal-színház néven, továbbá La Fontaine Állatmesék c. darabján kívül még egy gyermekeknek szóló előadás is lesz, H. C. Andersen – Jevgenyij Svarc: A hókirálynő című művének színpadi változata. A stúdiószínpadon a Hírlap-Színház is rendszeresen látható lesz. Az igazgató kiemelte, hogy a pénzhiány már mindennapos problémát okoz, de törekednek azt elérni, hogy ez a szakmai munkát láthatóan ne befolyásolja. Merczel József, a Heves Megyei Közgyűlés alelnöke is említette a pénzügyi gondokat. Elmondta, hogy 11 milliót most átutalt a megye, és még 13 milliót a közeljövőben szándékozik a színház rendelkezésére bocsájtani a dologi kiadások fedezésére. Reményeit fejezte ki, hogy az évadkezdés nehézségein túl tud jutni a színház, és elmondta, hogy az igazgatói pályázatot csak a választások után fogják kiírni. Homa János, Eger Kulturális Bizottságának elnöke szerint nem választásokban, hanem értékekben kell gondolkodniuk a politikusoknak a kultúra tekintetében. Fontosnak tartja, hogy Egernek önálló színháza és társulata legyen, és bízik benne, hogy a következő választások után is egyben marad a jelenlegi társulat.

Forrás: Egriszín

Kitüntetések az állami ünnepen

· Belföld

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

Nyerni kell a közönségért - Nyertek!

· Sport

Szurkolói ankéton mutatta be az Egri FC a nyáron igazolt labdarúgókat tegnap este a Körcsarnok olimpiai termében. A nézők visszacsalogatásáért is dolgozó klub győzelmekkel teheti a legtöbbet a magasabb nézőszámért, ennek megfelelően mind a három pontot megszerezte László István és Lengyel Lajos csapata Tiszaújvárosban.

Az NBIII Mátra-csoportjának mai nyitánya előtt egy baráti beszélgetésre várta az érdeklődőket a nagy terveket szövögető egri labdarúgócsapat. László István szakmai igazgató, Kocsis Zoltán az Egri FC Kft. ügyvezetője, Szabó András (Zsuzsi) marketingvezető, valamint Urbán Miklós az URFA Kft. tulajdonosa a játékosok társaságában köszöntötte az egybegyűlteket. Az újonnan szerződtetett labdarúgók (Kiskapusi Balázs, Zováth János, Vén Gábor, Hamar Ádám, Kotula László, Kéki Norbert, Aranyos Márk és Somodi Krisztián) rövid bemutatkozást követően készséggel válaszoltak a kérdésekre, ám mivel ma már bajnoki bemutatkozásuk volt pihenni indultak, a továbbiakban a vezetők boncolgatták az aranyéremre törő együttes lehetőségeit.

Ha már bajnoki cím, felvetődött a kérdés: Vajon nem rossz döntés-e, egy valóban jó nevű labdarúgókat igazolt csapatot bajnokesélyessé kikiáltani?

A felelet Urbán Miklóstól érkezett, aki már két évtizede dolgozik Egerben, a jászapáti sikerből (megyei I. osztályú csapatból váltak az NB II-es mezőny meghatározó együttesévé) pedig tudja, igenis van igény a labdarúgásra és nézők ezreit lehet kivinni a pályákra. Elsőként kispályás labdarúgásban bizonyosodott ez be, amikor is az URFA Kft. csapata 500-600 érdeklődő előtt játszotta a bajnoki döntőt. Jó példa a Jászapáti-Ferencváros mérkőzés is –immár nagypályán - amely a közelmúlt egyik legnézettebb találkozója volt, több mint 12 ezer nézővel a helyszínen. Ha ennyien mostanában nem is lesznek az egri városi stadionban, 500 főt azért ki lehet csábítani a nézőtérre, de ehhez minél több győzelem, jó játék és nagy célok kellenek.

A játékos anyag erre megfelelőnek tűnik, László István és Lengyel Lajos feladata lesz a jó labdarúgókból jó csapatot építeni. Azon dolgoznak, hogy a bajnokság végére maguk mögött hagyják a mezőnyt. Az első három mérkőzéstől viszont tartanak, a jó erőkből álló Tiszaújváros, a kupában a Diósgyőr és a szintén bajnoki győzelemre hajtó Balmazújváros ellen, de a legfontosabb, hogy 30 forduló után az élen álljanak, mert ez a kitűzött cél.

Szabó András arról számolt be, hogy egész évre 6000 forintért árusítják a bérleteket, amelyekből remélhetőleg minél több fogy majd. Az első hazai meccsre 32 oldalas magazint kapnak a nézők, és különböző kreatív ötletekkel is próbálkoznak, hogy a drukkerek jól érezhessék magukat. Létrehoznak egy VIP termet ahol a szponzorokat látják vendégül, de szóba került még a tombola és egyéb más érdekességek is.

Szeretnék, ha már a Diósgyőr elleni kupamérkőzésre is a szokásosnál többen lennének kíváncsiak, ehhez pedig kérik „hangulatfokozó” gyanánt a vízilabda ultrák segítségét, akiknek igény szerint belépőt biztosítanának a lelátóra.

Győzelemmel rajtoltak

Az első lépést megtették Bardiék, akik a tavalyi házigólkirály büntetőjével szerezték meg a vezetést Tiszaújvárosban. A találatot Kotula szabadrúgásgólja előzte meg, amelyet a játékvezető az asszisztens intésére ugyan nem adott meg, de egy 16-oson belüli szabálytalanság okán a tizenegyesből már érvényes gól született. Uralta a játékot az Eger, de nem sikerült növelni az előnyt.

A második játékrészben veszélyesebben játszottak a hazaiak, ám a kontrák révén újabb lehetőségei adódtak az egrieknek,  komoly ziccerek maradtak ki, volt hogy a kapufa is segített a Tiszaújvároson. Aztán ahogy ilyenkor lenni szokott, egyenlített a vendéglátó, Berta szabadrúgásból vette be Illyés Dániel kapuját (1:1). A rendes játékidő végén is döntetlenre állt a meccs, a lefújás előtt nem sokkal viszont Hamar ugrott fel fejelni egy előre ívelt labdára, a labda pedig a hálóban kötött ki (1:2).

A fiúk tehát győztek, s a folytatásban is ők tehetik a legtöbbet azért, hogy újfent élettel teljen meg az érsekkerti stadion.

NB III. Mátra-csoport

1. forduló

 Tiszaújváros - Egri FC 1:2 (0:1)

Vezette: Sólymosi András (Budai B., Czerovszki M.)

EGER:Illyés - Debreceni, Káposzta, Kiskapusi, Szűcs - Romhányi, Somodi (Zováth), Vén (Aranyos) - Kotula, Bardi (Busai), Hamar Szakmai igazgató: László István G.: Bardi, Hamar ill. Berta

László István: Tudtam hogy nehéz meccs lesz, a Tiszaújváros több rutinos NB2-es labdarúgóval rendelkezik.  Az első félidőben több gólszerzési lehetőségünk adódott, amit sajnos nem sikerült újabb gólra váltanunk. A második félidőben a hazaiak nagy nyomás alá helyeztek minket, de a kontráink veszélyesek voltak. Nagy fegyverténynek tartom a Tiszaújváros legyőzését

Forrás: Egriszín

PANKKK-pánik

· Kultúra

Határozatlan időre beszüntették a Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért (PANKKK) nevű kezdeményezést. Az LMP Heves Megyei Szervezete pártjuk országgyűlési képviselőjéhez, Ivády Gáborhoz fordult segítségért a program jövöjét érintő információk felkutatását illetően.

PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) elnevezéssel 2005-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ifjúság vidéki kulturális lehetőségeinek fejlesztése céljából az élőzenei koncerteket szervező és befogadó vidéki klubok működési támogatására programot hirdetett. A tárca a fiatal korosztályok speciális érdeklődésére figyelemmel színvonalas élőzenei programok támogatását határozta el a könnyűzene – a pop, rock, világzene, jazz, elektro, hip-hop műfajok – területén. A program egyszerre szolgálta a fiatalok megszólítását, valamint a kulturális vidékfejlesztés és a kulturális esélyteremtés céljait, egy összetett kezdeményezés keretében.
Az elmúlt négy évben a program évente átlagosan 1500 vidéki koncertet támogatott, jelentős segítséget nyújtva ezzel az élő zene vidéki fennmaradásához. Ráadásul ez a rendszer már az első években is szinte önfenntartó volt, hiszen egy sor olyan adóbevételt generált az államnak, amelyek a támogatások szigorú elszámoltatási rendszere nélkül valószínűleg a szürkegazdaságban maradtak volna. Ráadásul a PANKKK program a gazdája az előbbieken túl az olyan fontos projekteknek is, mint a Magyar Zenei Exportiroda, az elsőlemezes zenekarok, vagy a tehetségkutató rendezvénysorozatok támogatása.
Az elkövetkező, 2010 szeptemberétől 2011 májusáig tartó klubszezonra vonatkozó pályázatok kiírásának tervezett időpontja 2010 nyara volt, ez azonban mindezidáig nem következett be, és félő, hogy a közeljövőben erre nem is kerülhet sor, ugyanis 2010. július 1. óta a PANKKK programiroda működése bizonytalan ideig szünetel. Az okokról, a körülményekről, a jövőbeli tervekről „senki nem tud semmit”.
A Lehet Más a Politika megyei csoportja felkérte Ivády Gábor LMP-s országgyűlési képviselőt, hogy a kormányhoz, illetve a szaktárcához fordulva szerezzen információt a PANKKK programmal kapcsolatos történésekről, különös tekintettel a jövő terveire!
Kérik továbbá Habis László fideszes országgyűlési képviselőt, Eger város polgármesterét, adjon tájékoztatást arról, hogy a kialakult helyzetben a 2010-ben A kultúra magyar városa és A magyar dal fővárosa  kitüntető címeket viselő Egerben számíthatnak-e a kortárs könnyűzenei koncerteket alapfeladatként kezelők valamiféle önkormányzati segítségre, teljesen magukra hagyva ugyanis aligha folytathatják jelenlegi színvonalon munkájukat. A legutóbbi szezonban mintegy 2 millió forintnyi támogatással csaknem húsz rendezvény valósult meg  az EKMK és az EGAL szervezésében Egerben a PANKKK program keretében, köztük olyan kiemelkedő programok, mint a „Maratoni folk hétvége”, vagy az „Egri zenekarok tavaszi fesztiválja” – írja közleményében a Lehet Más a Politika Heves megyei  szervezete.

Forrás: Egriszín