Keresés: „érték” (687 találat)

Kézre kerítették a rendőrök annak az idős asszonynak a támadóját, akit kedden raboltak ki Egerben. A férfi lelkén több bűncselekmény is szárad.

Bűncselekmény áldozatává vált tegnap délelőtt egy idős asszony Egerben. A hölgyre két kerékpáros talált rá a Mocsáry Lajos utcában, ők segítették fel a földről - írtuk akkor. Az üggyel kapcsolatban ma kedvező fordulatról számolt be a rendőrség.

- A hozzánk érkező bejelentés szerint egy 77 éves, egri asszonyt támadtak meg tegnap délelőtt az említett helyszínen. Az elkövető a földre teperte a hölgyet, majd kitépte a nyakából az aranyból készült nyakláncát - ismertette a történteket Soltész Bálint r. százados, a megyei főkapitányság szóvivője. Megkezdődött a nyomozás, a szemtanúk felkutatása. A délután elrendelt fokozott ellenőrzés ideje alatt hamarosan a lehetséges elkövető kezén is kattant a bilincs: 16.25-kor egy férfit fogtak el a rendőrök az egyik megyeszékhelyi parkolóban.

A 19 éves, egri tartózkodási hellyel rendelkező fiatalembert a városi kapitányságra állították elő, ahol gyanúsítottként hallgatták ki. Ennek során elismerte a délelőtti rablás elkövetését, illetve másik két bűncselekményt is. Szeptember 7-én, az Egészségház utcában szinte ugyanígy fosztott meg egy nőt az értékeitől, s egy harmadik tette is hasonlóan zajlott le. Utóbbi esetben még keresik az áldozatot a rendőrök. A fentiek alapján a férfi ellen kétrendbeli rablás miatt indult eljárás, ám a történet még tovább bonyolódott.

Az előállítás során ugyanis a fiatalember ruházatát is átvizsgálták a rendőrök, s kábítószer-gyanús anyagot találtak nála. Az elvégzett drog-gyorsteszt igazolta a gyanút. A férfi ellen így kábítószerrel való visszaélés miatt is megindult az eljárás. A fiatalembert őrizetbe vették, s indítványozták előzetes letartóztatásának elrendelését is.

A szóvivő hozzátette: továbbra is várják annak a két kerékpárosnak a jelentkezését, akik rátaláltak a hölgyre, hiszen a beszámolójuk sokat segíthet a rendőrség munkájában.

Forrás: Heol

A régi tárgyak mindenkinek mást jelentenek. Sokan csak értéktelen kacatoknak tartják a megkopott, csorba, pöttyös bögréket, míg mások a fellegekben járnak, ha rálelnek egyre, ráadásul hozzá illő aljjal. Egy traktoros mintájú cigarettatárcát lehet szocreál borzalomnak is nevezni, míg másnak értékes darab a gyűjteményében. Egy azonban biztos: a régiségvásároknak romantikája van.

Minden hónap harmadik vasárnapján régiségvásárt rendeznek Eger belvárosában, a Szúnyog-közi parkolóban, a Centrum áruház mögött. Reggel hattól délután négy óráig várják az árusok portékáikkal a régiségekre vadászó vevőket vagy a nosztalgiára vágyókat. Így volt ez október 17-én vasárnap is.

Egy nosztalgiával átszőtt vásári sétán újra felfedezhetjük a letűnt korok mindennapi használati eszközeit: a széntüzelésű vasalót, az ijesztő diótörőt, a sulykolót, a borbély régi eszközeit, amelyekről talán már meg is feledkeztünk. Kapcsolatba kerülhetünk dísztárgyakkal, ritkaságokkal. Mosolyra fakasztó élményt jelenthetnek számunkra a mai gépiesített világban, ha feltehetünk egy lemezt egy régi lemezjátszóra, kipróbálhatjuk a gramofont, tehetünk pár lépést egy szépen faragott vándorbottal, s gyönyörködhetünk százéves fényképekben.

Ne feledkezzünk meg a régi pénzérmékről, könyvekről, játékokról sem. Az idősebbek újra felidézhetik a gyermekkorukat a tárgyak kapcsán, de a fiatalok számára is lenyűgöző és csodálatra méltó lehet például az, hogy milyen eszközökkel tudták ellátni a feladatukat a háziasszonyok a háztartási gépek megjelenése előtt. Érdemes faggatni a tárgyakat összegyűjtő árusokat is, mert érdekes dolgokat tudhatnak az eredetükről, sőt még az adott korszakról is mesélhetnek nekünk, többet, mint az internet vagy a lexikonok.

A pénztárcánkat sem kell nagyon kinyitnunk, hiszen pár száz forintért már biztosan találunk valamilyen apróságot, ami nem csak egy értéktelen kacat a számunkra. Néhány ezer forintért pedig akár egy antik zsebórára vagy festményre is szert tehetünk. Aki valódi régiségeket vásárolna, keresse a mű- és régiségkereskedőket! A régiségvásár kitűnő helyszín erre, hiszen nagy előnye az antikvitás üzletekkel szemben, hogy itt lehet alkudni. Ez azonban nem mindenkinek megy könnyen, sokan kényelmetlenül érezik magukat az alkudozás során, s kifizetik az elsőre bemondott árat. Ez öreg hiba, hiszen akár 50%-kal is lejjebb tornázhatjuk az összeget, ha meg tudjuk nyerni magunknak az árust.

Könyveket már 100-500 forint között kaphatunk, s természetesen minél többet vásárolunk, annál többet engednek az árból. Konyhai eszközöket (régi lábasok, sütőformák, tálak, kaviártartó, porcelánbögre) 1000-6000 forintért vihetünk haza. A valódi antik műalkotások persze itt is drágábbak: egy aranyozott olajfestmény akár százezer forintba is kerülhet. Ha szeretnénk egy értékes darabot, de nem értünk hozzá, mindenképpen vigyünk magunkkal valakit, aki meg tudja különböztetni a bóvlit a valódi régiségtől. Ellenkező esetben nagy csalódás érhet bennünket, amikor szerzeményünket világgá kürtölve kiderül, hogy értéktelen, ósdi vackot vásároltunk sok pénzért.

A következő régiségvásár rendhagyó módon október 31-én lesz a Szúnyog-közben.

Forrás: Egriszín

A megyei közgyűlés előtt a Megyeházánál Szíki Károlyék transzparensekkel és kemény szavakkal nyilvánították ki megelégedésüket, miszerint mától hivatalosan is jobboldali vezetése lett a megyének. Az ülésen az új elnök, Horváth László – többek között – a megye és intézményeinek átvilágítását is megígérte.

9.55: A közgyűlés előtt a Megyeházánál sajtótájékoztatót tartottak a kórházvédők. "A te időd lejárt Sós, jöhet érted a koporsós." – mondta fennhangon Szíki Károly. Szerinte Heves megye vörösiszap-katasztrófája a szocialista vezetés volt, "de szerencsére kezdenek már  felszáradni." – tette hozzá. Szíki Károly átadott egy petíciót Horváth Lászlónak, a közgyűlés új elnökének.

10.00: Szabó Gyula (MSZP) korelnök vezetésével megkezdődött az ülés.

10.10: A Területi Választási Bizottság elnöke, Dr. Chikán Zoltán kijelenti, hogy a választások érvényesek voltak. Méltatja a bizottságok munkáját, és kiemeli szerepüket abban, hogy a választások zavartalanul, törvényes keretek között folytak. Tájékoztat, hogy a megyei választások költsége több mint 9 millió forint volt. Hangsúlyozza, hogy 37 jogorvoslati kérelem érkezett a bizottsághoz. Ebből hat esetben nyújtottak be bírósági felülvizsgálati kérelmet. A Területi Választási Bizottság nevében gratulál a választásokon elért eredményekhez minden képviselőnek.

10.12: Dr. Chikán Zoltán, a Területi Választási Bizottság elnöke átadja a megbízóleveleket a képviselők számára.

10.16: A képviselők letették hivatali esküjüket. Aláírják az eskü okmányát.

10.17: A közgyűlés 15 tagjából mindenki jelen van, a testület határozatképes.

10.18: Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság létrehozásáról döntenek. 5 fős lesz a bizottság.

10.20: Hamza Etelka egy csokor virággal belépett a képviselők közé, de onnan eltanácsolták.

10.22: A javasolt összetétel szerint az elnök Gondos István (Fidesz-KDNP), tagok: Deé András (Fidesz-KDNP), Bolyki András (Jobbik), külsős tagok: Dr. Pajkó Gábor, Kontra Gyula. A tagokat megválasztották.

10.25: A bizottság külsős tagjai is letették az esküt, és aláírták annak okmányát.

10.26: A közgyűlés elnökéről szavaznak a következőkben. Jelöltet a közgyűlés tagjai közül lehet javasolni. Tóth Csaba a Fidesz-KDNP frakció nevében Horváth Lászlót javasolja. Nincs más javaslat. (Vastaps).

10.28: Horváth László elfogadja a javaslatot.

10.30: Titkos szavazást tartanak arról, hogy elfogadják-e az elnökjelöltet. Szavazólappal voksolnak.

10.45: Horváth Lászlót 11 szavazattal megválasztották. Az új elnök letette a hivatali esküt.

10.50: Az elnök beszédet mond.

Köszöni a bizalmat. Hangsúlyozza, hogy az emberek a megyében a magyar átlagnál is rosszabbul élnek az utóbbi években. Azt mondja, hogy az emberek nem tudják, hogy melyik a rosszabb: az, ha megbetegszenek, vagy az, ha kórházba kerülnek. Szerinte a közbiztonság is romlott a megyében. Az emberek október 3-án utat nyitottak a változásnak. "Változás és együttműködés, ezt várják tőlünk." Október 29-én már egy valós munkaközgyűlés dolgozik már a megyéért. Legfontosabb feladatként jegyzi meg azt, hogy feltárják a megyei önkormányzat valós anyagi helyzetét. Véget kívánnak vetni a számháborúnak. Ha szükséges, akkor tárgyalásokat kezdeményeznek a megyének hitelt nyújtó intézményekkel. Számítanak a pénzintézetek partneri együttműködésére – mondja az elnök.

Azt mondja, hogy az új korszak egyet jelent a bizalom hálójának újraszövésével. Gátlástalan ámokfutásnak nevezi a Markhot Ferenc Kórház körüli botrányt. Szerinte emberek egészséget tették kockára a szocialisták, de ők vissza akarják állítani a gyógyítókba vetett bizalmat. Az elnök elrendeli a kórház tételes átvilágítását. Üzeni, hogy az Egerből távozott orvosokat visszavárják. Elismerés illeti őket Horváth László szerint. A rombolás ideje lejárt, a rombolóknak pedig el kell számolniuk – mondja. Eseti vizsgálóbizottságot is fel fognak állítani a kórház helyzetének feltérképezésének feladatával.

"Nem az ősöket kell követni, hanem azokat, akiket az ősök követtek." – idézi az elnök beszédében. Köszönti Szepesi László sportolót és a Lázár fivéreket.  Az igazi történelmet nem a történészek és nem is a politikusok, hanem a dolgozó emberek írják az elnök vélekedése alapján. A Csík Zenekar zenésze, Szabó Attila is megjelent, őt is köszönti Horváth László.

Az elnök büszke a megyére, "az ország zöld szívére". Kéri, hogy becsüljük meg szűkebb hazánk értékeit, és induljunk el együtt a fejlődés útján. "Az esküt letettem, a szolgálatra jelentkezem." – zárta beszédét.

11.05: Tóth Csaba bejelenti, hogy a Fidesz-KDNP frakciót alapít a közgyűlésben. Ő lesz az elnök, helyettese Deé András.

11.10: Az ülés befejeződött. Október 29-én lesz a következő ülés.

Forrás : Egriszín

Sikeres konferenciák, nyitott kapuk és Gárdonyi Emléknap a várban. A közelmúlt eseményeiről és az elkövetkező napok gazdag kínálatáról számoltak be a Dobó István vármúzeum vezetői ma délelőtt, a Dobó Bástyában tartott sajtótájékoztatón.

Heves megyében a héten zárul a múzeumpedagógiai évnyitók sorozata, mely során a múzeumpedagógiai programokról egyeztetnek és tájékoztatást nyújtanak a megye városaiban. A Dobó István Vármúzeum és a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ szervezésében folyó programról Dr.Veres Gábor múzeumigazgató számolt be ma délelőtt.
A vármúzeum gazdag életében a konferenciák is jelen vannak, az elmúlt héten három konferenciát is rendeztek a várban.
A következő hétvége több célcsoport, családok, turisták, tudományos kutatók, hagyományőrző szervezetek számára is érdekes programokat ígér. A programban ágyúavatás, Vártörténeti Műhely, Hagyományőrző csapatok minősítő fesztiválja, múzeumi foglalkozások, koncertek és Ingyenesen látogatható kiállítások várják az érdeklődőket minden korosztályból.

A Civil Csillagok Katonai hagyományőrző csapatok minősítő fesztiválja idén összekapcsolódik az egri vár napjával. A második alkalommal megrendezett eseményre hét csapat jelentkezett, melyek bemutatóikkal, felvonulással és mustrán bizonyítják rátermettségüket. A tudományos és ismeretterjesztő célt is szolgáló megmérettetés során szakemberek tanácsadással, értékeléssel segítik a csoportok munkáját.
A rendezvényhez bemutatók kulturális műsorok kapcsolódnak. A Pavane Zászlóforgatók műsorát követően az Ethnofil zenekar koncertjét élvezheti a közönség október 16-án..

A törökök egykori elvonulását ünneplik az egri vár napján. Ez alkalomból a vár kinyitja kapuit és az egyébként nem látogatható helyszínek közül Imre király sírja és a Török Kert is nyitva lesz október 17. vasárnap. A várvédőkre emlékeznek koszorúzással 11 órakor a Hősök termében.

Gárdonyi Géza és munkássága iránt ma is nagy az érdeklődés. Az író tiszteletére már hagyományosan október 27-én rendeznek emléknapot, amelyen a gyerekeket mesesarokkal, titkosírás feladványokkal, a felnőtteket „Gárdonyi a világháborúban” című kiállítással és tudományos emléküléssel várják.
Az emléknapon megkoszorúzzák Gárdonyi sírját, és teadélutánnal zárják az eseményt a Dobó Bástyában.

Vártörténeti Műhely

„Végvár és társadalma a korszakváltás idején” (1686-1711)
Országos Végvár-konferencia
2010. október 15-16.
Dobó István Vármúzeum – Eger

Civil Csillagok

Katonai hagyományőrző csapatok minősítő fesztiválja
2010. október 16-17.

Az egri vár napja
2010. október 17. vasárnap

Forrás: Egriszín

Minden idők legjobb világkupa rendezése! - így értékelte a három napig tartó kerekesszékes vívó Világkupa-versenyt Vittorio Loi, a nemzetközi szövetség technikai delegáltja. A Hotel Eger&Parkban megrendezett eseményen a szervezők és a magyar versenyzők egyaránt kiválóan vizsgáztak.

Minden napra jutott aranyérem, összesen pedig négy került a magyar csapat tarsolyába a legfényesebb medáliából a hétvégi egri világkupán. Ha ehhez hozzávesszük, hogy három ezüstöt és öt bronzot is szereztek a mieink, akkor elmondható, hogy igazi éremesőt rendeztek a hevesi megyeszékhelyen a fogyatékkal élő sportolók. Kiválónak tartja a magyarok szereplését Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnöke is. Mint azt portálunk érdeklődésére elmondta, az eredmény bíztató a novemberi párizsi világbajnokságra nézve, hiszen egyrészt tudomást szereztek arról, hogy jól halad a felkészülés, másrészt pedig az ellenfelekben is kelthet némi izgalmat, feszültséget, sőt talán kisebb félelmet is a magyarok remeklése.

Nemcsak a sportolóknak volt ez egy megmérettetés, hiszen nyolc év után először sikerült ismét kerekeszékes vívó világkupa versenyt rendezni Magyarországon. Az elnök kiemelte, hogy habár az év elején a pályázat még budapesti helyszínnel szerepelt, jó döntést hoztak akkor, amikor Egert választották a házigazdának. Egy ilyen rangos eseményen fontos, hogy a sportolók, edzők hogy érzik magukat, a verseny mennyire rugalmas és gördülékeny, illetve hogy megfelel-e a szigorú feltételeknek és előírásoknak. Ennek megítélésére a Kerekesszékes Vívó Szövetség (IWFC) hivatott, melynek elnöke Alberto Martinez Vassallo, és technikai delegáltja Vittorio Loi is elismeréssel nyilatkozott. Vassallo szerint egyértelműen a sportolók kényelmét és a rugalmasabb lebonyolítást eredményezte, hogy nem egy sportcsarnok, hanem egy szálloda adott otthont a versenynek. Vittorio Loi pedig egyenesen „minden idők eddigi legjobb világkupa versenyének” titulálta a sporteseményt.

„Természetesen nem a körítésre és a látványra kell gondolni Vittorio Loi értékelésénél” – szögezte le Gömöri Zsolt. Inkább a zavartalanság, a komfort, az egymásra épülő folyamatosság és az a fajta figyelem, ami az eseményhez kapcsolódott emelhető ki.

Vittorio Loi egyébként személyesen is tapasztalhatta a törődést és a vendégszeretet: Miután arra panaszkodott a szálloda vezetésének, hogy magas az ágya, a személyzet nem habozott, egyszerűen levágta az ágy lábát a delegált nagy megelégedésére.

Bár a program feszített volt, azért maradt némi idő a város nevezetességeinek megtekintésére. A versenyzők a MPB elnöke felé fejezték ki köszönetüket, hogy tolmácsolja azt a város és a hotel vezetésének. És még egy adalék arra, hogy a versenyzők jól érezték magukat a városban: A mai hazautazáskor a kuwaiti csapat jelezte, hogy ha vallásuk nem tiltaná, akkor kezet ráznának minden, a rendezésben és a lebonyolításban segédkező hölggyel. Gömöri Zsolt szerint ettől nagyobb dicséret nem is kell!

Forrás: Egriszín

Januártól úgy fest, hogy többet kell fizetnünk a távhőért Egerben. A jelenlegi 2950 Ft/GJ hődíjból minimum 3800 Ft/GJ lehet, és a 441 Ft/lm3/év alapdíj is növekedni fog – nyilatkozta szerkesztőségünknek Zsebe Albert, az EVAT Zrt. távhő divízióvezetője.

A fogyasztóknak fűtés kapcsán alapdíjat és hődíjat kell fizetniük. Az alapdíj a szolgáltató állandó költségeire nyújt fedezetet: a szolgáltatói berendezések üzemeltetése, fenntartása, javítása, stb. Ezt a díjat akkor is ki kell fizetni, ha nem vételez hőt a felhasználó. Az alapdíjat a használatban álló, fűthető helyiségek légtérfogata után kell fizetni havonta egyenlő részletekben. Egy átlagos, közepes méretű egri lakás (135 lm3) alapdíja 62.512 forint évente, ami két éve nem emelkedett. A jelenlegi összeg már nem tartható. Nem csak az általános árdrágulás vagy infláció miatt, hanem mert nagyon komoly változás történt az egész energiaellátásban – mondta Zsebe Albert.

Egerben és sok más városban a hő jelentős része kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés keretében kerül ki, azaz gázmotorokat működtettek. Alapvetően villamosenergiát termeltek, amit közcélú hálózatban értékesítettük, s az eközben keletkezett hőt hasznosítottuk a távfűtési rendszerben. Egyrészt ez a hő így olcsóbb volt, mintha pusztán gázból állítottuk volna elő, másrészt egy idegen befektető tulajdona a gázmotoros kiserőmű, vállalva az üzemeltetési feladatait a távhő bevételekhez jutott, s ez az alapdíjat csökkentette – tudtuk meg a divízióvezetőtől.

A jogszabályok változása miatt 2011. január 1-jén a kötelező átvételi rendszer megszűnik. Ez azt eredményezi – miközben a válság miatt a világ villamosenergia-fogyasztása mélyponton van –, hogy nem szabad a gázmotoros erőművet elindítani, mert veszteséget termel. Elveszik az az olcsó hőhányad is, amely a kapcsolt energiatermelésből született, ami pedig a hődíjra volt hatással. A hődíj a hőfogyasztás nagyságától függ, a hőközpontban mért távhő mennyisége után kell fizetni. Most zajlanak a számítások, keressük a megoldás lehetőségét – informálta az egriszin.hu-t Zsebe Albert.

A megoldás egyik lehetőségének egy alternatív hőforrás hadrendbe állítása tűnt, ami itt a Bükk környékén, az erdők környezetében a tervszerű gazdálkodás következtében keletkezett faapríték tüzelésével lenne megoldható. De lehet a mezőgazdasági hulladékot, például a szőlővesszőt is hasznosítani energetikai céllal. Sajnos már most késlekedik a biomassza, de a meglévő fűtőműnek a bővítése is, amiben elhelyezhető néhány faapríték tüzelésére alkalmas kazán. Ha ez ellen sokat tiltakozunk, a mai 2950 Ft/GJ árból januárban alsó hangon is 3800 Ft/GJ lesz, mert tisztán földgázból a mai árat ennyiből lehet majd kihozni, s ezt terheli még 5% áfa. A földgáz ára ma a világpiaci gázáraktól és a forint árfolyamától függ a dollárhoz képest. Ha kezdünk kilábalni a válságból, a nyersanyagárak emelkedni fognak, a forintárfolyam is magas, s senki nem tudja garantálni, hogy hol köt ki hosszú távon – állapította meg Zsebe Albert.

Kerestünk olyan befektetőt, aki viszonylag rövid idő alatt megépítené ezt a bővítést, ami ha belátható időn belül megépül, nem biztos, hogy már januárban fel kell emelni az árat a drágább szintre, hanem a mostani számításaink szerint olyan 3200-3300/GJ forint közötti összegből átvészelhető a 2011-es év. Ráadásul az EU előrevetítette, hogy minden országnak vállalnia kell valamilyen arányú megújuló energiának a beépítését a hazai energiaellátó rendszerébe, s ha ezt a vállalást nem teljesíti, azt előbb vagy utóbb elkezdik büntetni. Ha valaki gázbázison marad, nem felel meg a megújuló hányadra vonatkozó kritériumoknak, akkor nemcsak az eredendően magas nyersanyagár, hanem a rárakódott büntetés is a fogyasztói terheket fogja növelni – mondta a divízióvezető.

A környező települések közül jelenleg is Egerben a legmagasabb a távhőszolgáltatás alapdíja: 441 Ft/lm3/év. A fűtési hődíj viszonylag alacsony: 2950 Ft/GJ. Gyöngyösön a gyöngyösi Városgondozási Zrt. alapdíja csupán 339, 6 Ft/lm3/év, a fűtési hődíj viszont 3276 Ft/GJ. Szegeden is magasabb a fűtési hődíj, 3307 Ft/Gj-t fizetnek a fogyasztók a Szegedi Hőszolgáltató Kft-nek, viszont az alapdíj alacsonyabb, csupán 328 Ft/lm3/év. Miskolcon csupán 5 forinttal drágább az alapdíj, mint Egerben, 2956 Ft/GJ, de az alapdíj jelentősen olcsóbb: 337,56/lm3/év. Tiszaújvárosban a legolcsóbb a távfűtés, a Tiszaszolg 2004 Kft. alapdíja 314 Ft/lm3/év, s a fűtési hődíj is csak 2650 Ft/GJ.

Forrás : Egriszín

Pénteken este betörtek Horváth László országgyűlési képviselő, a Fidesz-KDNP megyei közgyűlési listavezetőjének egri lakásába.

– Körülbelül fél tíz lehetett, amikor feleségemmel hazaérkeztünk. A lakásba érve rögtön látszott, hogy valami baj van: a nappali teljesen szét volt dúlva. És ami ijesztőbb, a tettesek még ott voltak az emeleten. Legalább ketten voltak, s amikor meghallották, hogy megérkeztünk, kirúgták az egyik fenti ablakot, azon keresztül menekültek ki – számolt be lapunknak a történtekről a honatya. Mint hozzátette, lényegében mindent szétdúltak az ismeretlen elkövetők a lakásban, ám értékeket nem vittek magukkal, ott hagyták például a fényképezőgépet, de a politikus laptopját is.

Tekintve ugyanakkor, hogy az egész lakást felforgatták, Horváth azt nem tudta megmondani, iratok, dokumentumok eltűntek-e.A helyszínelők szombaton hajnal három óra körül végeztek a nyomok rögzítésével. A politikus hétfőn tesz feljelentést a rendőrségen.

A betörés miatt az Egri Rendőrkapitányság ismeretlen tettes ellen folytat vizsgálatot - tudatta Soltész Bálint rendőrségi sajtószóvivő.

Forrás : Heol

Ünnepélyes keretek között helyezték el Bartakovics Béla portréját ma délelőtt, az egykori egri érsek nevét viselő közösségi házban. Az ünnepségen Dr. Gábor László a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány igazgatója emlékezett a névadóra.

Az Agria Barokk Kamaraegyüttes műsorát követően leleplezték Bartakovics Béla egri érsek, a Szent István-rend nagykeresztese, belső titkos tanácsos, Heves- és Külső-Szolnok megyék örökös főispánja 19. századi portréját, mely mostantól a Bartakovics Béla Közösségi Ház első emeleti folyosóján látható. Az ismeretlen alkotó munkáját, melyen a hatvan év körüli érsek látható, hagyatékból vásárolták meg.
Dr. Gábor László a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány igazgatója köszöntőjében összefoglalta az 1851-ben beiktatott érsek, város életében betöltött szerepét. Az első polgári érsek, akinek nagyon jelentős a múzeumi, irodalmi, pedagógiai munkássága, visszaállította a város és az érsekség kapcsolatát.
Somodyné Jámbor Ildikó a Bartakovics Béla Kulturális Egyesület elnöke a névadóra emlékezve elmondta, hogy a nagy múltú, a város és a megye kulturális életében nagy szerepet betöltő közművelődési intézmény 2005-ben vette fel az érsek nevét. Bartakovics élete és személyisége példa értékű a kulturális élet területén.

Bartakovics Béla

Egri érsek, a Szent István-rend nagykeresztese, belső titkos tanácsos, Heves- és Külső-Szolnok megyék örökös főispánja.
Felsőelefánton születet 1792. április 10-én. Gimnáziumi tanulmányai végeztével, 1806–1807 között mint növendékpap tanult a pozsonyi Emericanumban. 1808–1809-ben filozófiát hallgatott Nagyszombatban, 1810–től 1813-ig pedig teológus a bécsi Pazmaneumban. Az 1815. húsvéti ünnepek alatt pappá szentelték, ezt követőenSellyén és Muzslán káplánkodott. 1816 novemberében a nagyszombati érseki helynökséghez itatóvá nevezték ki. 1820. május 16-ától Rudnay hercegprimás udvari káplánja, szentszéki jegyző, titoknok és oldalkanonok, egészen a prímás haláláig. 1836. augusztus 27-én szentelték esztergomi kanonokká, 1841. szeptember 13-án pedig nagyszombati érseki főhelyettessé nevezték ki, mely minőségben 1844. szeptember 22-éig működött. Ezután rozsnyói megyéspüspökké nevezték ki. 1845. június 4-én foglalta el hivatalát. 1845-ben kijavítatta a püspöki hivatal tűz által szerzett sérüléseit. Jelen volt az 1847–1848. országgyűlésen.
1850. április 2-ától egri érsek, ugyanazon év november 27-étől belső titkos tanácsos. Kinevezése után is támogatta a rozsnyói Szent Vince nővérek kolostorát. A Magyar Tudományos Akadémia 1853. március 13-án választotta meg igazgató tagjának. 1873. május 30-án Egerben halt meg. Alsóelefánton temették el, ahol külön kriptát építettek neki.

Forrás: Egriszín

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság – Heves Megyei Baleset-megelőzési Bizottság 2010. október 07-én Egerben tizedik alkalommal rendezte meg a „Biztonsággal-Kék Lámpával” elnevezésű valamint második alkalommal a Szegedi Henrik Emlékverseny rendőri szakmai és közlekedési verseny megyei döntőjét. A vetélkedő célja a rendőri balesetek megelőzése, továbbá a szakmai és közlekedési szabályismeret felfrissítése és elmélyítése.

A versenyen az öt kapitányságról, valamint az Autópálya Alosztályról 2-2 fő közterületi szolgálatot ellátó, egyenruhás rendőr vett részt, akik a városi fordulókon az első és második helyet szerezték meg.

A versenyzőknek a megyei döntőn 55 kérdéses KRESZ elméleti és 15 kérdésből álló szakmai tesztlapot kellett kitölteni, valamint autós ügyességi versenypályát kellet teljesíteni a Nemzeti Közlekedési Hatóság rutinpályáján.

Eredmények:

I. hely            Fodor Ferenc r. főtörzsőrmester           Gyöngyös Rk.

II. hely           Zbiskó Péter r. törzszászlós                     Füzesabonyi Rk.

III. hely         Barta Richárd r. zászlós                           Eger Rk.

A megyei fordulón versenyző rendőrök közül a legjobb öt egyenruhás értékes díjakat vehetett át, melyet a Heves Megyei Baleset-megelőzési Bizottság ajánlott föl. Az első helyezett egy évig őrizheti a HMBB által készíttetett vándorserleget.

Habis László polgármester mellett 11 mandátumot szerzett a városi közgyűlésben a Fidesz-KDNP. Az MSZP-ből és a Jobbikból 2-2, az LMP-ből pedig 1 politikus lesz tagja a testületnek, továbbá egy független jelölt is mandátumot szerzett. Bemutatjuk a képviselőket!

Habis László polgármester (Fidesz-KDNP, ELE): Egerben születtem, több évtizedes közigazgatási tapasztalattal rendelkezem. Korábban 8 évig alpolgármesterként, négy éve az egri polgárok bizalmából polgármesterként szolgálom szeretett városunkat. Az elmúlt években eredményesen dolgoztunk. 2010. április 11. óta Eger és környéke országgyűlési képviselőjeként is tevékenykedem. Az a célom, hogy az új, polgári kormány munkahelyteremtő, a gazdaság talpra állítását célzó törekvései helyben is érvényesüljenek, Eger fejlődő város legyen.

ifj. Jung László (Fidesz-KDNP): 1979-ben születtem. Informatikus vagyok, egy kislány édesapja, feleségem szociálpedagógus. A rászorulók támogatása életemben nagyon fontos szerepet tölt be, melyet egy kiváló szervezetben, a Magyarországi Kerekasztal Egyesület 3-as egri asztalánál 2003-tól tagként gyakorolhatok. Informatikai és marketing tapasztalataimat a város javára, elsődlegesen a turizmus fejlesztése céljából szeretném hasznosítani. Egriként egészen közelről tapasztalom a választókerület problémáit, feladatait. Önkormányzati képviselőként mindezek megoldásáért igyekszem cselekedni.

Sós István (Fidesz-KDNP): Egerben születtem, itt élek a családommal. A Vasöntöde, a Városgondozás Kft, a Strand vezetőjeként dolgoztam. Eger közéletében szívesen és tevékenyen részt veszek 28 éve az Egri Városszépítő Egyesület elnökeként.
Munkánkat fémjelzi az Érsekkerti szökőkút, a Szent József Park.
A város üzemeltetésében, fejlesztésében, a városi összefogás szervezésében szerzett tudásomat szeretném Eger és választókörzetem javára kamatoztatni.

Dr. Misz Mihály (Fidesz-KDNP): 1943. július 2-án születtem Nagytályán. Mezőkövesden érettségiztem. Az egyetemet Debrecenben végeztem. A szenvedő ember iránti empátia és segíteni akarás határozta meg a pályámat. 42 éves orvosi pályafutásom során, melyből 37 évet dolgoztam Egerben, az új iránti fogékonyságom következtében jutottam el a körzeti orvoslástól a belgyógyászaton és az intenzív osztályon át, a művese ellátás heves megyei megszervezéséig. Becsületemet, az igazság iránti elkötelezettségemet, 42 év emberi, orvosi, vezetői, kórházvédői tapasztalatát tudom felajánlani a 4. számú választókörzet lakóinak, és Eger minden polgárának.

Ficzere György (Fidesz-KDNP): 1957-ben születtem. Középiskolámat Egerben a Dobó István Gimnáziumban végeztem. Ezt követően a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Főiskolai Karán szereztem diplomát. Jelenleg a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola műszaki igazgatóhelyetteseként dolgozom, önkormányzati képviselőként 2006 óta az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke vagyok. Zsuzsa feleségemmel kötött házasságunkból két leánygyermek született. Magyar vagyok.
A jövőben- az eddigiekhez hasonlóan- minden önkormányzati döntésben Eger lakosságának érdekeit fogom képviselni.

Csákvári Antal (Fidesz-KDNP): Egerben 1958-ban születtem, azóta is itt élek. Két felnőtt gyermekem van, feleségem középiskolai tanár. A jászberényi tanítóképző főiskolán tanítói, majd az egri főiskolán magyar szakos tanári diplomát szereztem. 1997-től vagyok az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. Egri Területi Központjának igazgatója. 2004. óta töltöm be az Egri Végvár Polgári Körök Egyesületének elnöki tisztségét. 2006-tól vagyok lakókörzetem önkormányzati képviselője és ezt a munkát szeretném folytatni, továbbra is hitelesen képviselni a bennem bízó egri polgárok érdekeit.

Orosz Lászlóné Ibolya (Fidesz-KDNP): Gyermek- és ifjúságvédelmi szakpedagógus vagyok, az egri főiskolán végeztem. Majd a Miskolci Egyetemen Európa Unió szakértő diplomát kaptam. Politikai szakértői végzettségemet a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szereztem. Jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem MBA okleveles közgazdász-képzésre járok, és a jövő év nyarán államvizsgázom. Férjemmel közösen családi vállalkozásunkban dolgozunk. Kislányunk 17 éves. Egerben születtünk, azóta is itt élünk. Alázat, szakértelem, őszinteség, kitartás, tenni akarás. Ezt nyújtottam négy évig, amit most folytatni kívánok.

Csathó Csaba (Fidesz-KDNP): Kereskedő- és iparoscsaládban születtem Egerben. Nős vagyok, két leány és két fiú édesapja. Ebben a körzetben élek 54 éve, itt dolgozom egy informatikai és pénzügyi cég vezetőjeként. Polgári-keresztény értékrend szerint élek. Próbálok az embereken segíteni, mindent megtenni, ami tudásomból, képességeimből és erőmből telik. Ezt az elvet képviselem már jó ideje fertálymesterként, a nagycsaládosok szervezetében, az egri Kolpingban, és ez késztetett arra, hogy örömmel elfogadjam a képviselői jelölést.

Martonné Adler Ildikó (Fidesz-KDNP): Itt élek a 9. sz. körzetben, és a munkahelyem is itt található. 30 éve tanítok a Balassi Bálint Általános Iskolában. Oktató-nevelő munkám során értesülök az itt élő családok életéről, gondjairól. Közös igény, hogy a Felsővárost intenzívebben bekapcsoljuk a város életébe, és szép, élhető környezetet teremtsünk az itt élőknek. Pedagógus érdekképviseleti munkát végzek helyben és országosan is. A Fidesz Egri Csoportjának egyik alelnöke vagyok, a Fidesz Kulturális Tagozatának megyei elnökségi tagjaként is tevékenykedem. A képviselői munkát szolgálatnak tekintem, amit csak kellő alázattal, a gondok iránti érzékenységgel, empátiával lehet végezni.

Lombeczki Gábor (Fidesz-KDNP): Születésem óta, 26 éve élek Egerben. Iskoláimat a körzetben végeztem, a Balassi Bálint Általános Iskolában és a Neumann János Középiskolában. Jelenleg a Debreceni Egyetem végzős hallgatója vagyok. A közéletben az egri Fidelitas elnökeként tevékenykedem. Hatékonyan fogom képviselni a körzetben lakók érdekeit, egyaránt fontos számomra az idősekre és a fiatalokra való odafigyelés. Nyugalmat teremteni a választókerületben, megoldást találni a közösség valós problémáira, erre törekszem!

Gál Judit (Fidesz-KDNP): Óvodapedagógus vagyok, szociálpedagógiai és szociálpolitikai diplomát szereztem. Több, mint 25 éve a Felsővárosban dolgozom, és 14 éve a Benedek Elek Óvoda vezetője vagyok. Az Óvodai Szakkollégium vezetője, óvodai szakértő, oktató vagyok. Lányoméknak, fiamnak és unokámnak köszönhetően boldog édesanyának és nagymamának mondhatom magam. A körzetemben élő családokat, életüket és gondjaikat munkám révén, jól ismerem.

Rázsi Botond (Fidesz-KDNP): 37 éves vagyok, nős, egy hathónapos fiú ikerpár édesapja. 1996-tól a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium angol-matematika-informatika szakos tanára, 2003-tól pedig igazgatója vagyok, mely tisztségemben többek között számos jelentős összértékű iskolafejlesztési pályázatot valósítottam meg sikeresen. Született felnémetiként szívesen veszek részt a helyi közéletben, a civil szervezetek munkájában, rendezvényein, és az Egri Lokálpatrióta Egylet tagjaként is igyekszem a lehető legtöbbet tenni városunkért.

Bognár Ignác (Jobbik): 52 éves vagyok, Bélapátfalva külterületén születtem egy erdészházban, de gyermekkoromat már a faluban töltöttem. Egerbe jártam középiskolába, ahol finommechanikai műszerész végzettséget szereztem. Ezt követően Sopronban faipari üzemmérnök lettem az Erdészeti és Faipari Egyetemen. A hűség városában” lettem igazán nemzeti elkötelezettségű hazafi. Ott ismertem meg a feleségemet is, akivel közel 30 éve boldog házasságban élek. Három gyermekünk közül a legidősebb már önálló lábon áll, a két kisebb még egyetemista. Nagymagyarország képviselve van a családunkban, hiszen édesapám Felvidékről, apósom pedig Erdélyből származik. Két és fél éve vagyok a JOBBIK egri elnöke, előtte egyetlen pártnak sem voltam tagja. Választókerületemben élek, így jól ismerem az ott élők problémáit.

Tóth István (Jobbik): Egerben születtem, szüleim, nagyszüleim is itt éltek ebben a városrészben, a Maklári-hóstyán. Szüleim kétkezi munkások voltak, a kitartást a munka szeretetét és a megbecsülését tőlük tanultam. Általános iskolai tanulmányaimat Egerben végeztem majd a 212. sz. Szakmunkásképző Intézetben szereztem asztalos szakképesítést. Első munkahelyem az Agria Bútorgyár volt, ahol a munka mellett érettségiztem le, majd Sopronban a Faipari Egyetemen szereztem diplomát. A rendszerváltás után faipari vállalkozást alapítottunk, melynek azóta ügyvezetője vagyok. Házasságban élek, egy fiú és egy lány gyermekünk van. A városhoz, a Maklári-hóstyához ezer szállal kötődöm, itt lakom, itt működtetem vállalkozásomat. Nap mint nap találkozom , beszélgetek az egri polgárokkal és szembesülök azzal, hogy mennyi megoldatlan probléma halmozódott fel az elmúlt évek során. Ez a felismerés késztetett arra, hogy 2007 novemberében megalakítsuk a Jobbik egri szervezetét, melynek alelnökeként tevékenykedem.

Nagy István (MSZP): 36 éves vagyok. Írni-olvasni, számolni az egri 10-es számú Általános Iskolában tanultam meg. Családomtól, általános és középiskolai tanáraimtól útravalóul kaptam, hogy minden feladatomnak a legjobban feleljek meg, legyek büszke egriségemre, Egerre a történelmi városra. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola után a Budapesti Gazdasági Főiskolán tanultam tovább, majd a Károly Róbert Főiskolán szereztem közgazdász diplomát. Tanulmányaimat a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karán folytattam. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem, Regionális Politika és gazdaságtan doktori iskolában vagyok Phd hallgató. Azért dolgozom, hogy városom, és az egriek büszkék lehessenek rám. Egernek építenie kell történelmi múltjára, értékeire, tradíciójára, az összefogás erejére, ami ebben a városban mindig jellemző volt az egriekre.

Pál György (MSZP): 39 éves informatikus vagyok, családi vállalkozásban internetes alkalmazás fejlesztéssel foglalkozom. Két gyermeket nevelünk feleségemmel, Antónia  4 éves, kisebbik lányom Bogáta pedig idén ünnepelte második születésnapját. A család mellett a civil élet is mindig fontos volt számomra, főképp a sport. 2002-től vagyok önkormányzati képviselő, 2006-tól pedig a Szociális és Egészségügyi Bizottságot vezetem. A bizottsági munka során közvetlenül tapasztaltam, hogy milyen gondokkal szembesülnek az Egerben élők. Célom, hogy Egerben könnyebb legyen az élet a szerényebb jövedelműeknek is.

Dr. Csarnó Ákos (LMP): 1977-ben születtem Egerben, azóta is ebben a városban élek, s tanulmányaim nagyobb részét is itt végeztem el. 2001-ben a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szereztem diplomát, majd azt követően jogi pályára léptem. Az ügyvédi hivatással kezdtem, de később a közigazgatásban helyezkedtem el. Először a Heves Megyei Közigazgatási Hivatalban dolgoztam törvényességi ellenőrként, ahol betekinthettem az önkormányzatok működésének boszorkánykonyhájába. 2004 nyarától az Egri Körzeti Földhivatal osztályvezetőjeként az ingatlan-nyilvántartás területén dolgozom. Az állampolgárok ügyeinek intézése, véleményeinek, illetve észrevételeinek figyelembevétele számomra a legfontosabb feladat. Egriként felelősséget érzek a városért és az itt lakókért. Nem mindegy, hogy mit hagyunk a jövő nemzedékeire magunk után: mind kulturális, mind környezet- és természetvédelmi tekintetben.

Császár Zoltán (Független): 1997 óta volt tagja a Fidesznek, s miután az alapszervezetet múlt év novemberében feloszlatták, tagsága megszűnt. Nem kívánt más párt színeiben tevékenykedni, függetlenként is bízott a sikerben. Véleménye szerint az emberek értékelik a becsületes munkát. Az előző ciklusban is az 1. sz. választókerület képviselője volt, az Urbanisztikai- és Környezetvédelmi Bizottság tagja, a Szépasszonyvölgy fejlesztési biztosa.

Forrás: Egriszín