Keresés: „Apc” (739 találat)

Az Eszterházy Károly Főiskola Tudományos Bizottsága és Tudományos Diákköri Bizottsága idén november 10-én rendezi meg, házi Tudományos Diákköri Konferenciáját.

Az Eszterházy Károly Főiskolán több évtizedes hagyomány a Tudományos Diákkörök működése, melynek célja a tehetséggondozás. A TDK mozgalom részeként a diákok tanári útmutatással vagy egyénileg dolgoznak a tanszéki tudományos kutatásokhoz kapcsolódó témákban. Az EKF három főiskolai karán 23 diákkör működik. A diákok a kutatómunka eredményeit tudományos diákköri dolgozatokban összegzik.
2002-től a művészeti tevékenység is felkerült a palettára, rajz és ének-zene szakos hallgatóink is bemutathatják munkáikat, részt vehetnek a diákköri mozgalomban és az országos TDK versenyeken. A művészeti területen egy-egy műalkotás jelenti a TDK munka eredményét, amelyek közül a  sikeresebb pályamunkák részt vehetnek a kétévente megrendezésre kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon.
Az országos megmérettetésen való részvétel előfeltétele a dolgozatok szóbeli prezentációinak előzsűrizése az intézményi Tudományos Diákköri Házi-konferenciákon. Ebben az évben november 10-én  rendezik meg az eseményt, melyen a tanszéki szakmai zsűrik minősíti az előadásokat.

Forrás: Egriszin

Rendkívüli ülést tartott ma az új összetételű Heves Megyei Közgyűlés. A tanácskozáson – többek között – megválasztották az új alelnököt, új ügyvezetőt neveztek ki a Markhot Ferenc Kórház Kft. élére, és felálltak az új ciklus bizottságai is.

A mai közgyűlés napirendi pontjai előtt – mint ahogy arról már beszámoltunk – szakmai kitüntető díjakat adtak át hét megyei, saját területén kiemelkedő munkát végző szakembernek. A díjazottak: Petes Varga Vilmos okleveles építészmérnök, Dr. Patócs László, a Március 15. Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium nyugalmazott igazgatója, Lovasy László bábkészítő művész, Rudas János, a Gyöngyösoroszi SE Tollaslabda Szakosztály vezetője, Dr. Wilterné Molnár Erzsébet, a Szent Erzsébet Római Katolikus Óvoda nyugalmazott vezetője, Dr. Lukovszki Nóra, a Bugát Pál Kórház diagnosztikai osztályvezető főorvosa és Koncsos Sándor, Kisnána polgármestere.

Sós Tamás, a közgyűlés korábbi elnöke képviselői mandátumának lemondása után Nagy Imre (MSZP) került be a testületbe.

Lemondott tisztségéről Szabó Zsolt (Fidesz-KDNP) is, helyette Szabó Róbert ülhet a Fidesz-KDNP frakciójában. Mindketten letették esküjüket ma délelőtt.

A Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását követően döntöttek az új ciklus alelnökének személyéről, illetve a bizottságokról és azok összetételéről is. Egyszerű szavazattöbbséggel Szabó Róbertet (Fidesz-KDNP) választották alelnöknek. Az állandó bizottságok mellett felállították Az elmúlt négy év tisztázatlan ügyeit vizsgáló bizottságot. elnöke Dr. Gondos István (Fidesz-KDNP) lett. Belsős tagok: Szűcsné Major Ildikó (Jobbik), Bossányi László (Fidesz-KDNP), külsős tagok: Dr. Pajtók Gábor (Fidesz-KDNP), Csőgér Bálint (Fidesz-KDNP).

A közgyűlés új, állandó bizottságai: Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága, elnök: Oroján Sándor (Fidesz-KDNP); Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság, elnök: Dr. Nagy Imre (MSZP); Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság, elnök: Dr. Gondos István (Fidesz-KDNP); Egészségügyi és Szociális Bizottság, elnök: Dudás Róbert (Jobbik); Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság, elnök: Tóth Csaba (Fidesz-KDNP); Eger Megyei Jogú Várossal Egyeztető Bizottság, elnök: Horváth László (Fidesz-KDNP).

Új ügyvezetőt neveztek ki a Markhot Ferenc Kórház Kft. élére. Dr. Fűtő László a közgyűlés döntése alapján havonta 1,2 millió forintot kap majd munkájáért. Létrehoztak egy Felügyelő Bizottságot is, amelynek elnöke Deé András (Fidesz-KDNP) lett, illetve szavaztak arról is, hogy felkérnek egy egészségügyi szakértő-tanácsadót a Markhot Ferenc Kórház Kft. működésének átvilágításához.

A kórházzal kapcsolatos napirendi pontokat követően Eger polgármestere, Habis László felszólalásában méltatta az új közgyűlés lépéseit, amelyek annak érdekében születtek, hogy stabilizálják az egészségügyi intézmény anyagi helyzetét. Az előző ciklus döntéseit felelőtlennek nevezte, és kiemelte, hogy a funkcionális privatizáció egy balul sikerült lépés volt a szocialisták részéről. Ezzel szerinte kockáztatták a kórház anyagi és szakmai helyzetét és ezzel a megyében élők egészségét is. A polgármester bízik abban, hogy az átvilágítást követően végre pontos képet kapnak a kórház helyzetéről. Biztosította Horváth Lászlót, a megyei közgyűlés elnökét, hogy a város mindenben partner lesz a kórház helyzetének javítása érdekében.

Forrás: Egriszín

A Fidesz politikája hatmillió embert bizonytalanít el, Heves megyében százezer ember érintett – jelentette ki dr. Sós Tamás, országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke mai, Korózs Lajossal, az MSZP országos elnökségi tagjával közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Sós Tamás ma délelőtt tartott tájékoztatóján kijelentette, hogy a nyugdíjtörvény és a intézkedéstervezetek hatmillió embert tartanak bizonytalanságban a magánnyugdíjpénztárak sorsa miatt.
Az országgyűlés hétfőn szavazta meg a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló jogszabályt, mely a jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagok számára biztosítja az átlépés lehetőségét az állami nyugdíjrendszerbe. A zárószavazástól az MSZP távol maradt, nem értenek egyet azzal sem, hogy 12hónapra felfüggesztették a kifizetéseket.
Az MSZP megyei elnöke szerint a 420 milliárdos összeggel az adócsökkentés kapcsán keletkezett lyukat tömik be. Valójában a szegényektől veszik el és a gazdagokhoz juttatják a járandóságokat és nem lehet tudni, hogyan kárpótolják a tagokat.  A rendelkezés ellenkezik az öngondoskodás és a jogállamiság elvével, tette hozzá Sós Tamás.
Heves megyében százezer személy részesül nyugdíjas ellátásban, ebből 92 ezer 931 fő kap öregségi nyugdíjat.

A Fidesz-KDNP kormány ellopja a nyugdíjak felét, állítja Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségi tagja. A politikus a Magyar Közlönyben megjelent adatokra hivatkozik, ami szerint a kormány 0,6 százalékkal emeli a nyugdíjakat, a törvény által előírt 1,1 százalék helyett.
A számítás a társadalmi inflációval számol, nem pedig az ettől 0,3 %-al eltérő nyugdíjas mutatóval. Az augusztusi adatok szerint az infláció a vártnál magasabb: 5,2 %, amit nem követ a kiegészítés, így kétszeresen is rosszul járnak a nyugdíjasok. A rendelkezés 1 % alatti különbözetet állapít meg, ami nem épül be a nyugdíjba, tehát a januári és a későbbi emelésekbe sem számít bele.
A törvény szerint a már megemelt nyugdíjakra kell megállapítani a januári nyugdíjemelést, ami átlagosa 12.024 Ft. Mindennek a felét, 6.012 Ft-ot kapnak a nyugdíjasok, hangsúlyozta Korózs Lajos.
A politikus a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban kifejtette, hogy az időskor biztonságának megteremtése céllal létrejött intézmények az Európai Unióban a pénzügyi rendszer részét képezik. Hosszú távú megtakarítást jelentenek és nem multicégek.

Forrás: Egriszín

Egy Árpád-kori lakóház maradványaira és egy III. Béla korából származó pénzérmére bukkantak régészek Egerben.

Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír. – Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész érdeklődésére.
Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír.

– Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész lapunk érdeklődésére A Líceum alatti régészeti szakfelügyelet miatt csúszhat a kivitelezés, ám a főiskolának fontos a kulturális örökség védelme. Fotó: Gál Gábor Kárpáti János , a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársa szerint a helyükön kellene megőrizni az Árpád-kori falmaradványokat. A régész úgy véli, hogy ez a lelet egy kiváló turisztikai attrakció is lehetne a főiskola számára. Hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha mindezt összekapcsolnák a Líceum többi, eddig is látogatható értékeivel, biztosan nőne az épületbe a helyszínre látogató turisták száma is.

Rengeteg a lelet: török edények, magyar pénzérmék

A régészeti megfigyelések során egyre több középkori maradványt találnak. Lapunk megtudta azt is, hogy ezek közül az egyik legértékesebb az a III. Béla korából származó pénzérme, amely az Árpád-kori házmaradvány mellől került elő. Ezenfelül számos török kori magyar és török edényre leltek a munkások. A muzeális értékeket a régészek egy, a helyszínhez közeli raktárban tárolják.

Az elhúzódó régészeti munkálatok, megfigyelések miatt a területet még nem adták át. Heim Imre , a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője kifejtette ezzel kapcsolatban azt is, hogy a mélyföldszinti régészeti munkálatok jelentős késést okozhatnak a kivitelező számára, amelyet a továbbiakban mindenképp be kell majd hozni, ha tartani akarják magukat a határidőkhöz.

A kivitelező is segíti az örökségvédelmet

Eszterházy Károly gróf több lépcsőben építette fel a Líceumot, menet közben még építészt is váltott. A régészek szerint a munkálatok közben nem volt elég kőanyaga, így az itt lévő házak falaiból és a várból származó köveket is beépíttetett a Líceum épületébe. A jelenlegi rekonstrukció során több tonna, a várból származó kő is előkerült, amelyet a kivitelező saját költségén visszaszállított az egri várba, ahol az elképzelések szerint a későbbi felújítások során felhasználják majd azokat. – A főiskola a Líceum revitalizációja kapcsán nagy hangsúlyt fektet a kulturális örökségek védelmére – hangsúlyozta dr. Hauser Zoltán , az EKF rektora. De kiemelte, hogy az elnyert projekt a magyar felsőoktatás infrastruktúra-fejlesztésének bővítéséről szól, nem pedig műemlékvédelmi programra kapott forrást az iskola. Szerinte attól gondosabban nem lehet kifejezni a felelős gondolkodást az örökségvédelem kapcsán, hogy a Líceum patinás épületét a lehető legkörültekintőbben kezelik. Emellett természetesen törekednek a kiváló kapcsolatra a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Hajlanak arra, hogy a dokumentált tárgyakat, eredményeket valamilyen formában a későbbiekben bemutassák. A rektor hozzátette, hogy ők a jövőnek építenek úgy, hogy közben a múltat is tisztelik, de a programnak nincs lehetősége arra, hogy a régészeti eredményeket a helyükön tegyék láthatóvá.

Forás :Heol

Az Eszterházy Károly Főiskola az Egri Kulturális és Művészeti Központtal együttműködve UNICULT összefoglaló címmel sorozatot indított, melyben a főiskola művészeti értékei kívánják bemutatni. A sorozatban az ének-, zene-, tánc- és színházművészeti közösségek szerepelnek az őszi félévben.

Az együttműködés alapja, hogy megismertesse a város művészetbarát közönségével mindazt az értéket, mely a főiskolához kapcsolódik. A művészeti tanszékek mellett, részben tőlük függetlenül is, létrejöttek olyan alkotó közösségek, melyek nem csupán városunkban, de a magyar felsőoktatás palettáján is értéket képviselnek. Ezek az értékek pedig a nemzetközi pódiumokon is sikerrel képviselték már a magyar kultúrát. Mindezek Eger város művészetbarát közönsége előtti megismertetésére bizonyult jó partnernek az Egri Kulturális és Művészeti Központ.

A sorozat első előadására a főiskola Agria Voces együttese vállalkozott egy új koncerttel.
A  zenekar 2008 szeptemberében alakult az Eszterházy Károly Főiskola Ének – zene Tanszékének hallgatóiból és tanáraiból. Tagjai mai napig a főiskola tanulói, vagy azóta már végzett zenetanárok. Az együttes számos külföldi és hazai fesztiválon, koncerten szerepelt nagy sikerrel. Repertoárjának gerincét az ismert külföldi és magyar musicalek betétdalai alkotják, de stílusától nem idegen a klasszikus magyar rockzene slágereinek előadása sem. Műsorukkal legutóbb a Magyar dal napján találkozhattunk, a Széchenyi úti színpadon arattak sikert.
Október 27-én, szerdán este 7 órától a legnépszerűbb musicalekből, a magyar klasszikus rockzenéből válogatnak  koncertjükön a Bartakovics Béla közösségi ház színháztermében.

A főiskola Egres Néptánc Együttese az EKMK Lajtha László Néptánc Együttesével kezdte el a közös műsorokat 7 évvel ezelőtt. Azóta sikerrel szerepeltek már a hazai színpadok mellett Lengyelországban, Litvániában Nemzetközi Egyetemi Fesztiválon, táncot tanultak Erdélyben, a Gyimesben. Repertoárjukat kizárólag a magyar tájak tánckultúrájából gyarapítják;  Sárközi Karikázó, Sárpilisi-, Moldvai-, Szatmári-, Mezőségi-, Somogyi-, Bagi-, táncok, Magyarbődi karikázó, Kalotaszegi legényes, Széki férfi táncok szerepelnek műsorukon. Az UNICULT keretén belül Egyetemi Táncszínház sorozatot indítanak, első vendégük november 10-én a Nyíregyházi Főiskola Néptánc Együttese lesz. A közös műsor után a két Együttesvezető fergeteges táncházat igér a Magos zenekarral, ahol a táncosok a saját vidékük; palóc-, szatmári-, nyírségi táncaira tanítják a közönséget.,

A rajz tanszék kiemelkedő szellemiségű vezetője volt egykor Nagy B. István Munkácsy díjas festőművész. A család – többek között a Főiskola támogatásával – a közelmúltban jelentette meg életművét átfogó albumját.  Róma beszélő szobrai címmel rendeznek november végén kamara kiállítást a Forrás Galériában, amikor a  könyvet is bemutatják.
Ez év júniusában egy országos kortárs művészeti szemlén nyert ezüst minősítést a főiskola Szuszogó Színháza, akik ebben a tanévben lettek ötévesek. Ebből az alkalomból többször is közönség elé lépnek korábbi műsoraikkal és új bemutatójukkal.
Érdekes és értékes színházi csemegének igérkezik  egy tatai vendégjáték. Pulika János gyimesközéploki prímás emlékére Nyírő József művei alapján állították össze „Az én népem” című produkciót, melyben a veretes szöveg mellett a zene-,tánc- és énekkultúra 10 tételben mutatja be ezt a páratlanul egyedi, értékes kultúrát.

Az EKMK és a főiskola szakemberei a tapasztalatok alapján alakítják a következő félévi UNICULT programot további értékes művészeti területeket – ének-zene, pódiumművészet, -  bemutatva, többek között egri költő, Kálnoky László nevét viselő nemzetközi egyetemi versmondó verseny megrendezésével.

Ma délelőtt tartották a Tetemvár utca és Vécseyvölgy úti zárt csapadékcsatorna építésének és a nyíltárkos rendszer rekonstrukciójának projektzáró ünnepségét a Vécsey S. utca 26. szám előtti területen, ami a legnagyobb kommunális beruházás az elmúlt választási ciklusban.

A régi csapadékelvezető rendszer már nem bírt a nagy mennyiségű esőzésekkel, ezért 2009 szeptemberében megkezdték a csapadékcsatorna és a nyíltárok rekonstrukcióját a Tetemvár és a Vécsey-völgy utcában. Három hónapon át folytak a munkálatok az Eger-patak és a Régi Cifrakapu utca közötti szakaszon, s közben a Vécsey-völgy utcát is felújították. A téli időjárási viszonyokból adódó leállás után márciusban folytatódott a munka. Májusig a Régi Cifrakapu utca volt lezárva, májustól október elejéig a Tetemvár utca. Ebben a fázisban elkészültek a Vécseyvölgy utcai csapadékvíz rendezési munkálatai a vasúti pályától az Íj utcai csomópontig, teljes hosszban megépült a zárt csapadékcsatorna a Tetemvár úton, s megtörtént az ehhez kapcsolódó buszmegállók szabályosítása és korrekciója is, valamint az útpályán elvégezték a végleges burkolat-helyreállítást. Létrejött a Tetemvár úti ivóvíz és szennyvízcsatorna kiváltása is, s korszerűsítették a Régi Cifrakapu – Tetemvár utcai csomópontot is.

Habis László a projektzáró ünnepségen elmondta, hogy az elmúlt fél évtizedben nem volt a mostanihoz fogható mértékű beruházás. A 497 milliós programban 114 millió forint saját erővel van jelen az önkormányzat, 383 millió forint pedig az uniós támogatás.

A 4 szakaszos projekt kivitelezője a  Borsod-Bau-Innoterv 2009 Konzorcium volt. A projektvezető, Halász Károly tájékoztatása szerint hamarosan megkezdődik a kapcsolódó utcák közművesítése, valamint járdák felújítása is 370 millió forintos Uniós támogatásból, ami a város kiegészít még 30 millió forinttal.

Csákvári Antal önkormányzati képviselő bejelentette, hogy a napokban elkezdik a Pető Gáspár utca aszfaltozását is, ami 11 millió forintba fog kerülni, valamint megújítják a Bolyki garázssort is 1 millió forint értékben, ebből 550 ezer forintot az ő képviselői kerete fedez, a hiányzó 450 ezret pedig az önkormányzat adja.

Forrás: Egriszín

Kézre kerítették a rendőrök annak az idős asszonynak a támadóját, akit kedden raboltak ki Egerben. A férfi lelkén több bűncselekmény is szárad.

Bűncselekmény áldozatává vált tegnap délelőtt egy idős asszony Egerben. A hölgyre két kerékpáros talált rá a Mocsáry Lajos utcában, ők segítették fel a földről - írtuk akkor. Az üggyel kapcsolatban ma kedvező fordulatról számolt be a rendőrség.

- A hozzánk érkező bejelentés szerint egy 77 éves, egri asszonyt támadtak meg tegnap délelőtt az említett helyszínen. Az elkövető a földre teperte a hölgyet, majd kitépte a nyakából az aranyból készült nyakláncát - ismertette a történteket Soltész Bálint r. százados, a megyei főkapitányság szóvivője. Megkezdődött a nyomozás, a szemtanúk felkutatása. A délután elrendelt fokozott ellenőrzés ideje alatt hamarosan a lehetséges elkövető kezén is kattant a bilincs: 16.25-kor egy férfit fogtak el a rendőrök az egyik megyeszékhelyi parkolóban.

A 19 éves, egri tartózkodási hellyel rendelkező fiatalembert a városi kapitányságra állították elő, ahol gyanúsítottként hallgatták ki. Ennek során elismerte a délelőtti rablás elkövetését, illetve másik két bűncselekményt is. Szeptember 7-én, az Egészségház utcában szinte ugyanígy fosztott meg egy nőt az értékeitől, s egy harmadik tette is hasonlóan zajlott le. Utóbbi esetben még keresik az áldozatot a rendőrök. A fentiek alapján a férfi ellen kétrendbeli rablás miatt indult eljárás, ám a történet még tovább bonyolódott.

Az előállítás során ugyanis a fiatalember ruházatát is átvizsgálták a rendőrök, s kábítószer-gyanús anyagot találtak nála. Az elvégzett drog-gyorsteszt igazolta a gyanút. A férfi ellen így kábítószerrel való visszaélés miatt is megindult az eljárás. A fiatalembert őrizetbe vették, s indítványozták előzetes letartóztatásának elrendelését is.

A szóvivő hozzátette: továbbra is várják annak a két kerékpárosnak a jelentkezését, akik rátaláltak a hölgyre, hiszen a beszámolójuk sokat segíthet a rendőrség munkájában.

Forrás: Heol

Eventusos diákok munkáiból nyílt kiállítás ma délelőtt, a Pásztorvölgyi Általános Iskolában. A tárlat a festészeti technikák sokszínűségét mutatja be a fiatal alkotók munkáin keresztül.

Hét diák 24 munkája látható mától a Pásztorvölgyi Általános Iskola aulájában. A kiállítást Hadobás Zoltán az Eventus Művészeti Középiskola tanára nyitotta meg, aki elmondta, hogy a kiállított tanulmányok mellett, néhány olyan kép is látható, amely túllép a feladatokon. Az otthoni munkákon jól láthatóak az egyéni gondolatok.

Forrás: Egriszín

A tárlat egyfajta intézményi bemutatkozás, ugyanakkor a kapcsolatokat is ápolja a két iskola között.

Érdekvédelmi tanácsadást szervez Egerben a Heves Megyei Szervátültetettek Érdekvédelmi és Sport Egyesülete. Az október 29-i rendezvényen pénzbeli és egyéb ellátásokról kaphatnak fontos információkat az érdeklődők.

Tizenkét éve alakult a Heves Megyei Szervátültetettek Érdekvédelmi és Sport Egyesülete, mely célként tűzte ki a szervátültetettek és vesebetegek rehabilitációját, a közösségbe való beilleszkedést, sport és kulturális programok szervezésével, érdekvédelemmel valamint jogi tanácsadással. Bencsik Judit egyesületi elnök portálunk érdeklődésére elmondta, ha már néhány emberen tudnak segíteni, azt is jelentős eredménynek tartják, sikerként könyvelik el. Általános tapasztalat, hogy rendkívül tájékozatlanok az emberek ezzel kapcsolatban, ezért is próbálnak tanácsot adni a maguk módszereivel. A rendezvénysorozat májusban indult, hatvani, gyöngyösi és egri helyszínekkel. A jövő hét pénteki tanácsadás lesz a projekt utolsó állomása, ahol felvilágosítást adnak többek között a természetben nyújtott szociális ellátásokról, szociális szolgáltatásokról, a fogyatékos személyeket megillető jogokról, a különböző támogatásokról illetve a rehabilitációról.

Bencsik Judit szerint az eddigi programok megmutatták, hogy van igény a tevékenységükre, szívesen fogadják a betegek az akciót. Az egyesület – mely folyamatosan várja a csatlakozni kívánókat - törekszik arra, hogy összefogja a tagokat, az együttlét, a mozgás és a kirándulás örömeit biztosítsa a közösségnek. A mostani tanácsadás helyszíne a Baktai út 38. alatt található FMC Dialízis Központ lesz, ahová 9:00-13:00-ig várják az érdeklődőket.

Forrás: Egriszín

A régi tárgyak mindenkinek mást jelentenek. Sokan csak értéktelen kacatoknak tartják a megkopott, csorba, pöttyös bögréket, míg mások a fellegekben járnak, ha rálelnek egyre, ráadásul hozzá illő aljjal. Egy traktoros mintájú cigarettatárcát lehet szocreál borzalomnak is nevezni, míg másnak értékes darab a gyűjteményében. Egy azonban biztos: a régiségvásároknak romantikája van.

Minden hónap harmadik vasárnapján régiségvásárt rendeznek Eger belvárosában, a Szúnyog-közi parkolóban, a Centrum áruház mögött. Reggel hattól délután négy óráig várják az árusok portékáikkal a régiségekre vadászó vevőket vagy a nosztalgiára vágyókat. Így volt ez október 17-én vasárnap is.

Egy nosztalgiával átszőtt vásári sétán újra felfedezhetjük a letűnt korok mindennapi használati eszközeit: a széntüzelésű vasalót, az ijesztő diótörőt, a sulykolót, a borbély régi eszközeit, amelyekről talán már meg is feledkeztünk. Kapcsolatba kerülhetünk dísztárgyakkal, ritkaságokkal. Mosolyra fakasztó élményt jelenthetnek számunkra a mai gépiesített világban, ha feltehetünk egy lemezt egy régi lemezjátszóra, kipróbálhatjuk a gramofont, tehetünk pár lépést egy szépen faragott vándorbottal, s gyönyörködhetünk százéves fényképekben.

Ne feledkezzünk meg a régi pénzérmékről, könyvekről, játékokról sem. Az idősebbek újra felidézhetik a gyermekkorukat a tárgyak kapcsán, de a fiatalok számára is lenyűgöző és csodálatra méltó lehet például az, hogy milyen eszközökkel tudták ellátni a feladatukat a háziasszonyok a háztartási gépek megjelenése előtt. Érdemes faggatni a tárgyakat összegyűjtő árusokat is, mert érdekes dolgokat tudhatnak az eredetükről, sőt még az adott korszakról is mesélhetnek nekünk, többet, mint az internet vagy a lexikonok.

A pénztárcánkat sem kell nagyon kinyitnunk, hiszen pár száz forintért már biztosan találunk valamilyen apróságot, ami nem csak egy értéktelen kacat a számunkra. Néhány ezer forintért pedig akár egy antik zsebórára vagy festményre is szert tehetünk. Aki valódi régiségeket vásárolna, keresse a mű- és régiségkereskedőket! A régiségvásár kitűnő helyszín erre, hiszen nagy előnye az antikvitás üzletekkel szemben, hogy itt lehet alkudni. Ez azonban nem mindenkinek megy könnyen, sokan kényelmetlenül érezik magukat az alkudozás során, s kifizetik az elsőre bemondott árat. Ez öreg hiba, hiszen akár 50%-kal is lejjebb tornázhatjuk az összeget, ha meg tudjuk nyerni magunknak az árust.

Könyveket már 100-500 forint között kaphatunk, s természetesen minél többet vásárolunk, annál többet engednek az árból. Konyhai eszközöket (régi lábasok, sütőformák, tálak, kaviártartó, porcelánbögre) 1000-6000 forintért vihetünk haza. A valódi antik műalkotások persze itt is drágábbak: egy aranyozott olajfestmény akár százezer forintba is kerülhet. Ha szeretnénk egy értékes darabot, de nem értünk hozzá, mindenképpen vigyünk magunkkal valakit, aki meg tudja különböztetni a bóvlit a valódi régiségtől. Ellenkező esetben nagy csalódás érhet bennünket, amikor szerzeményünket világgá kürtölve kiderül, hogy értéktelen, ósdi vackot vásároltunk sok pénzért.

A következő régiségvásár rendhagyó módon október 31-én lesz a Szúnyog-közben.

Forrás: Egriszín