Keresés: „anya” (833 találat)

A Dobó István Vármúzeum Sas úti raktárbázisán 2008-ban történt gázos fertőtlenítéssel, illetve annak utóhatásaival kapcsolatosan a Heves Megyei Múzeumi Szervezet 2012. július 27-én ismeretlen tettes ellen feljelentést tett az Egri Városi Rendőrkapitányságon.

A mintegy 32 ezer kerámia, textil, bútor, viselettörténeti, képzőművészeti, műszaki tárgyi emléknek helyet adó Sas úti raktárban 2007-ben súlyos rovar- és gombafertőzés alakult ki. A biológiai vagy kémiai fertőzések és a tömeges műtárgykatasztrófa megelőzése érdekében a vármúzeum 2008. július 3-11. között gázosítással végeztetett fertőtlenítést a raktárban. A gázos fertőtlenítést követően a műtárgyak károsodtak. A rongálódás leginkább a sárga- és vörösréz, arany, ezüst vagy aranyozott, ezüstözött fémtárgyakat, illetve az ezekkel az anyagokkal díszített, átszőtt textíliákat érintette.

Növekvő árak, csökkenő bérek. Ezek a tényezők voltak a péntek reggeli forgalomlassító tiltakozás legfőbb kérdései, melyet az MSZP tartott Egerben. A szocialisták felvetették az árak nagyfokú növekedését, illetve a kormány hanyagságát, amely rengeteg ember életszínvonalán rontott.

Az elmúlt egy évben az alapvető élelmiszerek ára óriásit nőtt. A tojás, a cukor ára 40%-os emelkedést mutat, míg az olaj és a kenyér díja is emelkedett. Mindezek mellett az energiaköltségek is fokozódtak, a szocialisták szerint az Orbán kormány hanyagsága több millió ember életét teheti tönkre ezekkel a lépésekkel. Éppen ezért egy országos figyelemfelhíváshoz csatlakozott az MSZP, felhívva ezzel az emberek figyelmét a kormány hibás gazdaság-, illetve oktatáspolitikájára.

Az MSZP az árak emelkedése, a csökkenő bérek ellen szervezte forgalomlassító tiltakozását Egerben.

Pál György, az MSZP városi elnöke szerint az Egerben élők számára nagy segítséget jelentene a biomassza-erőmű létrehozása, ami azonban a korcsolyapálya eltűnése után sem jelent meg. Óriási problémaként említette meg, hogy az elmúlt egy évben közel egy millió fővel nőtt a létminimum alatt élők száma. Úgy véli, hogy Eger az élen jár abban, hogy megnyomorítsa az emberek életét. Kiemelte a megyében folyó oktatási problémákat: a tankönyvcsomagok horribilis ára „egyedülálló” az országban.

Török Zsolt, a párt szóvivője elmondta: szeptember végére egy alternatív gazdasági programot dolgoznak ki.

A katasztrófavédelem munkatársainak álcázva, álellenőrök járják Eger utcáit. A tűzvédelmi készülékeket ellenőrző „szakemberek”  hivatalos papírok nélkül, civil ruhában próbáltak eszközöket eladni. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság feljelentést tett az ügyben.

Jogosulatlan ellenőrzéseket végeznek Egerben a Heves Megyei Katasztrófavédelem nevében. Az illetők az anyagi haszonszerzés reményében már több cégnél is „szerencsét próbáltak”, visszaélve a HMKI nevével.

Egerben, a Szvorényi utcában próbáltak ellenőrzéseket végezni az ál-katasztófavédelmi szakemberek. Az üzletvezetővel kívántak beszélni, ellenőrizni szerették volna a tűzvédelmi készülékeket az üzletben. Az ott dolgozók alaposságának köszönhető, hogy nem keletkezett nagyobb probléma, hiszen a magukat ellenőröknek kiadó illetők nem rendelkeztek hivatalos iratokkal, illetve a megfelelő egyenruhával.

Gasparovics Attila, a HMKI tűzoltófőhadnagya felhívja a lakosság figyelmét az ellenőrökre: a HMKI szakemberei minden esetben fényképes igazolvánnyal rendelkeznek, illetve a megfelelő szolgálati egyenruhában végzik az ellenőrzést. Ez alatt a fehér illetve kék pólót, fekete nadrágot, illetve a fekete sapkát érti. Elmondta továbbá, hogy a nem szakember által ellenőrzött tűzoltó készülékek nem csak bírságot vonnak maguk után, de tűz esetén a hibás készülékek nem képesek az oltásra.

Antal Erika tű. főhadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő tájékoztatása szerint a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságra érkezett a bejelentés, miszerint nem a katasztrófavédelemhez tartozó szakemberek végeznek tűzvédelmi ellenőrzéseket Egerben. Az álellenőrök további tűzvédelmi eszközöket próbáltak értékesíteni az ellenőrizni kívánt cégeknél.  A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósága feljelentést tett az ügyben.

A Pinceszínház Eger Művészeti Közhasznú Egyesület szervezésében 2012. augusztus 12-től egy héten át, első ízben kerül megrendezésre az I. Egri Nemzetközi Alkotó és Művésztelep. Az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata által  támogatott kezdeményezésnek, a Művészetek Háza Eger Nonprofit Kft. által működtetett Vitkovics-ház ad otthont. Az alkotó és művésztelep alapításának célja az, hogy a kortárs művészek számára alkotási lehetőséget biztosítson a kultúra fejlődése és támogatása iránt elkötelezett város. A szervezők által befektetett munka és pénz későbbi eredménye, egy olyan kiállítási anyag lehet, amely a város lakói és az idelátogató turisták számára bemutathatja a magyarországi kortárs művészek, festők, grafikusok, szobrászok, írók (Gárdonyi Géza kapcsán) Egerben született munkáit.

A heti programban az alkotásé a főszerep, a Vitkovics-ház mellet, a festőket a város több pontján is láthatják majd ecsettel a kézben. A művésztelep életre hívásának talán egyik legfontosabb feladata, hogy a szervezők a művészekkel közösen, interaktív módon is megmutassák az alkotás örömét a fiataloknak és azoknak a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekeknek, akik számára az eddig ismeretlen világ és öröm forrása, kitörési lehetőséget is tartogathat. A látványfestésekre a fiatalokon kívül, a művészetek iránt vonzódó idősebb  generációt is várják a rendezők.

Használhatatlanná vált az út Pély és Heves között. A közelben egy árvízcsökkentő tároló épül, emiatt napi 100-120 szelvény vonul át a területen. A tönkrement út nem csak az autósoknak okoz problémát, a közelben lakók is szenvednek az út minőségétől. Tarnaszentmiklós lakosai akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében.

Járhatatlan út és folytonos kamionforgalom –ezekkel a szavakkal kénytelen jellemezni Pély községét Ari Norman, független polgármester. Két Heves megyei település, Tarnaszentmiklós és Pély között annyira megrongálódott az út, hogy a községek lakosai megelégelték ezt a tarthatatlan formát. Hétfő reggel 7 és 9 óra között félpályás útzárat tartottak a két településen.

-Már hosszú évek óta jelen van ez a probléma, az évekkel ezelőtti árvizek nagymértékben megrongálták a települések útjait. A mostani nehézség három héttel ezelőtt kezdődött el, a Hanyi-Tiszasülyi árvízcsökkentő tároló építése miatt az építőanyagokat szállító nehézgépjárművek teljesen járhatatlanná tették az útszakaszokat. A közlekedés lehetetlenné vált, a község szinte el van zárva a külvilágtól- fogalmazta meg kételyeit Ari Norman, Pély független polgármestere.

A kamionok átjárása nem csak az úton látható károkat eredményezi, számos további probléma felmerült emiatt. Az egyre elidősödő falvakba nehezen jut el a mentő, az addigi 8-10 perc helyett 25-30 percet kell a mentők kiérkezésére várni. Emellett a tűzoltóautóknak is lassabban kell haladniuk, a tönkretett szakaszon lehetetlen a kamionok egymás melletti elhaladása. Pély polgármestere elmondta : az  elmúlt héten egy nyerges vontató elakadása nehezítette meg a forgalmat, órákig állt a forgalom.

Az utat a project kivitelezői már saját pénzből elkezdték megújítani, hogy biztosítani tudják a mindennapi munkájukat. Azonban a polgármester elmondása szerint bármerre is fordult, mindenhonnan elutasító választ kapott.  Közel 1,5 milliárd forintos útberuházásra lenne szükség a környéken, erre azonban nincs elkülöníthető forrás.

Molnár Lászlóné, Tarnaszentmiklós polgármestere szintén a környéken folyó útproblémákra hívta fel a figyelmet. Elmondta: akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében, ha kell, kifekszenek az úttestre, ezáltal is megállítva a kamionos forgalmat. Elmondta továbbá, hogy a felpattanó kavicsok a lakosok testi-épségét is fenyegetik, illetve a nehézgépjárművek átvonulásának hangja sem éppen fülbemászó.

A probléma odáig fajult, hogy több vállalkozó is jelezte a környéken: ha nem tesznek valamit az út állapotának javítása érdekében, megszüntetik a rendszeres élelmiszer-szállítmányokat.

Ari Norman sérelmezte, hogy a tanulmányokban több száz oldalon keresztül foglalkoztak az élőlények védelmével, az állatok és növények megóvásával, azonban egyetlen pontban sem említették a felmerülő logisztikai problémákat.

A Magyar Közút közleménye:

A Magyar Közút mindent megtesz a pélyi bekötőúton a biztonságos közlekedésért

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már évek óta dolgozik a pélyi bekötőút teljes körű felújításáért. Az utóbbi időszakban azonban a hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése miatt nagy mennyiségű alapanyag szállítása történik az adott útszakaszon, amelynek következtében jelentősen leromlott az útburkolat, így azonnali helyreállításra lenne szükség. A Magyar Közút ezért tárgyalásokat kezdeményezett a kivitelezővel, így az ideiglenes helyreállítások a múlt hét második felében megkezdődtek, illetve a továbbiakban Tarnaszentmiklós településen keresztül nem történik anyagszállítás.

A Heves megyei 32111-es számú Pély bekötőút közel 20 kilométeres pályaszerkezete elöregedett, burkolata úgynevezett itatott makadám rendszerű. A pályaszerkezet elégtelen teherbírását nagyban befolyásolja továbbá a dél-hevesi térségben jellemző változatos vízmozgásokkal bíró altalaj is. Ráadásul 2012-ben az elégtelen teherbírású mellékút gyors leromlását elősegítette a Jász-Nagykun-Szolnok megyében folyó hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése, amelyhez a nagy mennyiségű alapanyag szállítása ezen az útszakaszon zajlik. Ezen okok miatt olyan jelentős deformációk és burkolathibák jelentkeztek a bekötőúton, amelyek kátyúzással már nem orvosolhatók, így a szükséges munkálatok meghaladják a Magyar Közút Nonprofit Zrt. anyagi és technikai lehetőségeit.

A tározót építő cég beszállítójának képviselőjével közösen a Magyar Közút még 2012 júniusában elvégezte a szállítási útvonalak videokamerás felmérését. A szállítások megkezdését követően jelentkező újabb károsodások elsősorban a teherforgalom miatt alakultak ki, ezért 2012. július 5-én helyszíni bejárást tartott a kivitelezővel a közútkezelő. Ezt követően a szakemberek részletes hibalistát készítettek. A tárgyalások során megállapodás született a burkolathibák ideiglenes helyreállításáról, a kivitelező így a múlt hét második felében már megkezdte a rossz szakaszok helyreállítását. A mai napig 320 tonna mart aszfaltot építettek be az új pályaszerkezetbe. A továbbiakban az anyagszállítás kizárólag a 32111-es számú bekötőút Heves-Pély települések közötti szakaszát érinti és várhatóan július végéig be is fejeződik és ezáltal Tarnaszentmiklós településen keresztül már nem történik szállítás.

A 32111-es számú bekötőút 2,9 kilométeres szakasza szerepel az árvízkárral érintett utak Heves megyei javítási listáján. A Magyar Közút 2011-ben elkészíttette a terveket, a beruházás bruttó becsült építési költsége eléri a 360 millió forintot. A terv szerinti beavatkozás kapcsán az érintett útszakasz hideg remix technológiával új alapréteget kapna, amellyel a pályaszerkezet teherbírása jelentősen növekedne. A szakasz teljes körű felújításáig a társaság ugyanakkor a lehetőségeihez mérten mindent megtett. 2011-ben 237, 2012-ben ezidáig közel 150 tonna kátyúzó anyagot dolgoztak be a közútkezelő szakemberei a burkolaton jelentkező forgalombiztonságra veszélyes hibák megszüntetésére.

A Magyar Közút az árapasztó építőjével olyan közútkezelői hozzájárulást írt alá a szállítási útvonalak kapcsán, amelyben a cég előírta az ideiglenes helyreállítást, a szállítás befejeztével pedig újabb felmérést készítenek az út állapotáról és a további szükséges lépésekről.

Egy hatvanezer literes vasúti tartályból folyt a sósav a füzesabonyi vasútállomáson. A tűzoltók egész éjjel dolgoztak.

Szerdán este tíz után érkezett bejelentés a mezőkövesdi tűzoltókhoz, hogy a füzesabonyi vasútállomáson egy hatvanezer literes vasúti tartályból sósav folyik. A mezőkövesdi és az egri tűzoltók két-két kocsival vonultak a helyszínre, a Borsod-megyeiek amit kiérkeztek, megkezdték a szivárgás eltömítését - tájékoztatott Antal Erika megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

A helyszínre riasztották a katasztrófavédelem veszélyes anyagokkal foglalkozó egységét, valamint a MÁV vegyi elhárító egységét is.

A szivárgó tartályt kivontatták az állomásról, majd - mivel alkalmatlanná vált az anyag további tárolására illetve szállítására - megkezdték a sósav átfejtését egy ép tartályba. Ez a művelet csütörtök reggelig tartott.

Antal Erika a heol.hu kérdésére elmondta: egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a balesetet, ezt az iparbiztonsági felügyelőség vizsgálata lesz hivatott kideríteni.

A sérült tartály körül egy száz méteres körben védelmi zónát alakítottak ki, lakosságot érintő intézkedésre nem volt szükség - tette hozzá a megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Forrás: Heol

Teljesen megújul idén Eger megszokott fesztiválja, a Történelmi vigasságok. Az utcán nem járkálnak majd középkori ruhába öltözött mutatványosok, és a Dobó tér középkori díszleteit is felváltják az EVAT sátrai.

A szervezők úgy gondolták, a mai kor megköveteli a megújulást, ezért idén felülírják a korábbi vigasságok autentikusságát, mai köntösbe öltöztetik, s a hagyományőrzést modern formában tálalják. Idén minősítik is a július 20-22 között megrendezendő fesztivált: alapfeltétel, hogy olyan új produkciók jelenjenek meg, melyeket itt láthat először a közönség.

Az egyik ilyen lesz a Babszem Jankó Gyermekszínház előadása, amelyben most a felnőtteknek játszanak. A téma a török megszállás és az egri vár ostroma, mai nyelvezettel, versese formában előadva. A darabról Baráth Zoltán a társulat vezetője elmondta, semmit nem kell komolyan venni, ami a darabban elhangzik.

A Történelmi Vigasságok további újdonsága, hogy a programok többségét sötétedés utánra tervezik. A tavalyi fény ünnep sikerén felbuzdulva ismét városunkba láthatjuk Cakó Ferenc homokanimációit, a Kiégő izzók Vizuális Csoport épületekre világított fényfestéseit és Attraction Látványszínház produkcióját. A műsoraik visszanyúlnak a török hódoltság korába, levéltári leletek felhasználásával korhű épületeket varázsolnak a Dobó térre. Ezen kívül még számtalan zenés program és meghökkentő színházi előadás várja a látogatókat a három nap alatt.

A szervezők szem előtt tartották, hogy minél több egri fellépőt foglalkoztassanak, így esett a választás a Babszem Jankó Gyermekszínházra, a Rejtő zenekarra, Lázár Attilára és a Blackrose Night reneszánsz rockzenekarra.
Napközben főleg a gyerekeké a tér. Egy 80 négyzetméteres sátorban különleges kézműves foglalkozások várnak a kicsikre. Lesz fazekaskodás, kelmefestés, természetes anyagokból készíthető népi játékok.

Forrás: Egriszín

Az Egri Korona Borház 2009-es Egri Bikavér borát ítélték a legjobbnak az Egri Bikavér Ünnepén. Az idén rekord látogatószámot vonzó rendezvény, zenés, táncos partival zárult vasárnap este, az Érsekkertben.

Az előzetes becslések alapján a korábbiakat meghaladta az Egri Bikavér Ünnepének látogatottsága a hétvégén. A négy napos rendezvényen Mága Zoltán és a Kerekes Band fellépésére voltak legtöbben kíváncsiak, de sikeresek volt az Egri Csillag színpad underground produkciói is.

A Borünnep legjobb bora és étele

A történelmi város legnagyobb boros ünnepe immár második alkalommal kapott helyet az Érsekkertben, ahol a több napos ünnepen a világhírű ital legjobbjai mutatkoztak be ételkülönlegességek társaságában. A borgasztronómiai rendezvényen hagyomány, hogy értékelik az Egri Bikavér Ünnepén bemutatott borokat és étkeket. A nemes feladatra a kulturált étel- és borfogyasztás népszerűsítéséért harcba szálló Egri Borbarát Hölgyek Egyesülete vállalkozott. Három fős zsűri választotta ki a legkiválóbbnak ítélt étket és a hozzá illő bort, 10 órán át vizsgálva az ízek harmóniáját.
A 39 borászat és 21 étterem kínálata alapján az, az érdekes helyzet állt elő, hogy a legjobbnak ítélt étterem és a legjobbnak ítélt pincészet ugyanaz lett: a Rácz József által vezetett Egri Korona Borház. A hölgyek által legkedveltebb étek a kemencében sült kacsacomb medvehagymás tört halmon, vörösboros laskagombával körítve.
Az Európai Borlovagrend Egri Bikavér Legátusa is értékelte a borünnepen bemutatott borokat. 34 borászt Bikavér borai közül két bírálóbizottság választotta ki az Egri Korona Borház 2009-es Egri Bikavér borát.

A bort és a borivást állította középpontba vidám műsorában a 40 éves Egri Csillagok Népdalkör és az Agria Cigányzenekar. Az 1973-ban alakult, a palóc vidék dalkincsét, hagyományait megelevenítő népdalkör nótáival megidézte a vidék ünnepeit, boros szokásait, s a száz éves Bikavért egy új szerzeménnyel köszöntötték. Az együttes 6 arany minősítést, egy Arany-páva díjat, Eger Város Zenei Nívó díját, Heves Megye Príma Primissima Díját, a Duna Tv Mentor-Magyar Csillagok műsorának Zenei anyanyelv ápolásáért díját tudhatja magáénak.
Örökzöld melódiákkal folytatódott az esti program, melyben a Molnár György Lyra díjas harmonikaművész és koncertzenekara szórakoztatta a nagyérdeműt. A harmónika virtuóza a hangszer szinte minden arcát megmutatta előadásán, táncra csábítva a közönséget.
A borünnep késő este jó kedvvel ért véget az Érsekkertben, hiszen a táncos kedvűeket Magyarország első számú Swing & Boogie Show zenekara, a Group’N Swing is vidám utcabálba hívta. A táncparkettre szánt zeneszámok sorában a nosztalgiának is adózott a boogie-s lüktetésű, swinges, big band-es hangulatot idéző, 2006 óta működő banda, mely sorra kínálta a jobbnál jobb pop, latin és a rock’n’roll klasszikusokat. A Cha, cha, cha mellé még a     "Crazy Little Thing Called Love"  is becsúszott a Queen-től.

Holló Miklós/Egriügyek

Ismét hatalmas lyuk  tátong Egerben: szombat délelőtt egy személyszállító kisbusz alatt szakadt be a Trinitárius utca körülbelül fél négyzetméteres szakasza. Csak a szerencsén múlt, hogy senki sem sérült meg. Egy éppen álló autó alatt szakadt be az aszfalt.

A város alatt közel, 150 km hosszan szerteágazó pincerendszer épült több évszázaddal ezelőtt. A szakemberek a mai napig nem tudják mi volt a funkciója az így kialakított járatoknak, melyeket kézzel vájták  a riolittufába.

Az évtizedek alatt megszámlálhatatlan mennyiségű töltőanyaggal próbálták megerősíteni ezeket. A jelenlegi beszakadás is feltételezhetően egy pinceágba torkollik, az aszfalt alatt megközelítőleg egy 2 köbméteres üres tér található. Mivel egy csapadékvíz elvezető található ott, nagy valószínűséggel az esővíz moshatta ki ezt a hatalmas  méretű lyukat. A rendőri erők segítségével az útszakaszt lezárták a forgalom elől és hétfőn szakemberek segítségével feltárják a helyszínt.

A Bélapátfalvai Önkéntes Köztestületi Tűzoltóság ügyeletére 2012. június 26-án érkezett bejelentés, mely szerint a Bélkő-hegyen veszélyes robbanóanyag található. A tűzoltóság haladéktalanul értesítette a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, amelynek szakemberei a helyszínre vonultak. A bejelentésben megjelölt területen egy műanyag hordóban 25 kg Ando (Hanal 1) típusú robbanóanyagot találtak.

Ez az anyag, amelyet a néhai bányászat során alkalmaztak, ipari változata a terroristák által manapság használt robbanószernek. A rendkívül veszélyes és környezetszennyező anyagot a tűzszerészek a helyszínről elszállították.

A Bélkő-hegy korábban mészkőbányászathoz kapcsolódó területeit 2006-ban bevonták a Natura 2000 programba, ezen keresztül pedig bekerült az EU ökológiai hálózatába. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter 2008 februárjában természetvédelmi területté nyilvánította a Bélkőt.

Nem először botlottak intő jelekbe. 2008 októberében kiderült, hogy a vastag betonfallal lezárt bányaüregekben több száz liter, a térség ivóvízbázisát veszélyeztető hidraulika olajat és sérült, rossz állapotban lévő vasszerkezeteket találtak. Csak a szerencsén múlt, hogy nem tévedt be kiránduló a fémtolvajok által nyitott résen.

2008 májusában a 420 méteren fekvő alsóbánya szinten leltek újabb veszélyes hulladékra egy tereprendezés során: olajszűrők, gumihulladék, bányagépek alkatrészei kerültek elő.

- Mindezek után a helyben élők joggal feltételezik, hogy rejt még szennyeződéseket a hegy. Kormánymegbízottként és a térség országgyűlési képviselőjeként kötelességemnek és feladatomnak érzem, hogy a hegyet megnyissuk, megtisztítsuk és az egykori felelősöket megnevezzük. Mindenféle veszélyforrást meg kell szüntetni a Bélkőn. Szeretném, ha a bélapátfalvai emberek és az illetékes hatóságok a segítségemre lennének ebben, hiszen ez közös érdekünk - mondta Horváth László, a mai rendkívüli sajtótájékoztatón.