Keresés: „program” (768 találat)

„Digitális újdonságok az üzleti szereplőknek” címmel rendezett szakmai napot a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az érdeklődők előadásokon ismerkedhettek meg többek között a 3 Dimenziós nyomtatással, az energetikai adatbázis lehetőségeivel és CMR vállaltirányítási rendszer előnyeivel.

A szakmai nap talán leglátványosabb témája, a sokak számára még újdonságnak tűnő háromdimenziós nyomtatás, melynek gyakorlati jelentőségéről Turi Norber a BIBUS Kft. képviselője számolt be.
A 3Dimenziós nyomtatás egy olyan technológia, mellyel tervezők, mérnökök gyorsan, hatékonyan hozhatnak létre prototípusokat.
Az eljárás sok területen megkönnyítheti a szakemberek munkáját, hiszen számítógépes adatokból közvetlenül gyártható le a háromdimenziós tárgy szerszám nélkül. A technológia a termékfejlesztés területén, a tervezési folyamatokban, teszteléshez, csomagoláshoz és a marketingnél nagyon jól alkalmazható. Kis szériás megoldások esetében akár a gyártás is elképzelhető a készülékkel.
Az eljárás során az elképzeléseket, termékeket 3D-s szoftver segítségével alkotják meg, majd a nyomtató átalakítja ezt kézzelfogható modellé. A termék előállítása speciális ragasztó és por segítségével, lézeres, valamint folyékony fotopolimeres eljárással történik.

A nap második témaköre az energetika volt, melyhez elsőként a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságfejlesztési főmunkatársa Becskei Márk előadása kapcsolódott.
A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara energia beszerzési társulást hoz létre, melynek eredményeként a tagok jelentős megtakarítással juthatnak villamos és földgáz energiához. Az ötlet az energiaszektor liberalizációján alapszik, mely lehetővé teszi több szolgáltató jelenlétét a piacon. A kamara összevonja a fogyasztókat, szakértő segítségével versenyezteti a kereskedőket, így lehetőséget teremt a vállalkozások költségeinek optimalizálására.
A beszerzés közösséghez kamarán kívüli szereplők is csatlakozhatnak, a közösség csak az árajánlatig él. Minden szereplő egyénileg köti meg a szerződést.

Az energetikai tervezés egy modern technológiával Fülöp Gábor, a HKIK főtitkára ismertette meg a hallgatókat. A műszaki berendezések energetikai besorolásához hasonló a „Földcímke” program, mely a földrajzi területek adatbázisát hivatott létrehozni. A NAVENTER program segíti eligazodni és tájékozódni a felhasználót az energia kapacitások terén.

Forrás: Egriszín

Csemer Boglárka francia dalestjével kezdődött el a francia kultúrát népszerűsítő „Frankofon Napok” rendezvénysorozat tegnap este, a Bartakovics Béla Közösségi Házban.

Az Equadori kiállításról az eső miatt ázottan érkezett Rázsi Botond alpolgármester az oktatási intézmények által ápolt francia kapcsolatokra és tapasztalatokra hívta fel a figyelmet köszöntőjében. Az alpolgármester kitért arra, hogy oktatási intézmény volt vezetőjeként is fontosnak tartja Egerben a színes, más kultúrákat bemutató eseményeket.

Az Egri Francia Klub és az Egri Kulturális és Művészeti Központ közös rendezvénye immár évek óta hagyományosan a francia kultúra különböző területeiről kínál ízelítőt mindazoknak, akik szeretik a francia zenét, táncot, filmet, irodalmat.
Az idei rendezvénysorozat a „Frankofon Napok Egerben” címet kapta. A tegnap esti megnyitón Csemer Boglárka énekesnő és Sebestyén Áron zongorista kalauzolta el a közönséget a finom érzelmes zenék világába. A két művész az önfeledt, őszinte jazz muzsika híve, a meghitt hangulatú esten igazi francia melódiákkal, régi és mai dalokkal ringatta el a publikumot. Az énekesnő, aki az Eszterházy Károly főiskola Francia Tanszékének hallgatója az esemény szellemiségéhez hűen, a sanzon mellett mai francia dallamokból is átnyújtott egy csokorra valót, megidézve Aznavour, Brel, Lafôret, Ruiz világát.

A zenei utazást követően a szervezők egy fogadásra invitálták a résztvevőket, amelyen a francia kultúráról kötetlen formában is szó esett, igaz egri borok kíséretében. A Frankofón Napok programjai december elsejéig folytatódnak. A záróesten egy filmet láthatnak az érdeklődők.

Forrás: Egriszín

Sajtótájékoztató keretében számoltak be ma az „Egri Advent 2010” rendezvényeiről. Advent vasárnapjain egy-egy gyertyát gyújtanak majd a város koszorúján, a hétvégeken és Miklós napján pedig színes programokkal találkozhatnak a Belvárosba látogatók.

A Művészetek Háza Eger Nonprofit K. K. Kft. és az EVAT Zrt. közös szervezésében valósul meg az Egri Advent 2010 című rendezvénysorozat. A lebonyolításban közreműködő partner az Eger Belvárosáért Egyesület, az Egri Lokálpatrióta Egylet illetve a Városgondozás Eger Kft. A hagyomány szerint idén is várják az egrieket és a turistákat a Dobó térre, ahol minden vasárnap közös gyertyagyújtásra kerül sor. Az első vasárnap Habis László polgármester, a másodikon dr. Kádár Zsolt református főesperes, a harmadikon Aklan Béla Sándor evangélikus lelkész, a negyediken pedig dr. Ternyák Csaba egri érsek osztja meg adventi gondolatait az ünneplőkkel, illetve gyújtja meg a város koszorúján lévő gyertyát.

Az adventi hétvégeken (szombaton és vasárnap) délutánonként változatos színpadi műsorokkal találkozhatunk. A 30 program jó részében helyi művészek szórakoztatják az érdeklődőket. A kiemelt programok közé tartozik Zséda november 28-ai koncertje, vagy december 5-én a Princess fellépése. A gyermekre is gondoltak az ünnepek kapcsán: December 6-án, Mikuláskor az egyetlen hétköznapi programon, Fábián Éva és barátai adnak műsort, december 12-én pedig az Alma zenekar gyermekkoncertje számíthat nagy érdeklődésre. Az egri művészek közül fellép többek között Hegyesi Hudik Margit, Zám Andrea, Baráth Zoltán, Szívós Győző, a Babszem Jankó Gyermekszínház és a Kisötlet Gyermekszínpad.

A Kereskedők Eger Belvárosáért Egyesület idén is biztosítja a három éve indított lovas kocsikázást. December 5-én 14 és 16 óra között két hintó is várja a gyerekeket. Ugyancsak ezen a napon gyűjtést szervez az egyesület, a vörösiszap katasztrófa áldozatainak megsegítésére. A pénzadományokat a Magyar Katolikus Karitász közreműködésével juttatják el a rászorulókhoz. Másnap 14:30-kor a Mikulással találkozhatnak a gyerekek a Dobó téren.

Idén kibővül az EVAT Zrt. által szervezett, a programokhoz kapcsolódó vásár. A Dobó téren kívül a Széchenyi utcát is benépesítik a karácsonyi hangulatot idéző – főként Egerhez kötődő - ajándékárusok, akik faházaikban kínálják termékeiket. A vásár november 27-én nyit, s december 23-ig tart.

A Városgondozás Eger Kft. jóvoltából elkezdődött a közterületek díszítése is. Az utóbbi évek legnagyobb és legterebélyesebb fenyőfáját állították fel, ezúttal nem a Dobó tér közepén, hanem a Centrum áruház felé eltolva, nagyobb mozgásteret biztosítva ezzel. Az ünnepi kivilágításhoz az égőket a napokban szerelték fel, kicserélték a sérült, elhasználódott darabokat. Új elem, hogy fákat fogadhattak örökbe a cégek, ezáltal 6 fát díszítettek fel.

2010-ben a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiosztja a „Kézművesek a Karácsonyért Díjakat”, amely két kategóriában talál gazdára. Díjazzák a saját termékeket vagy termékcsaládokat, illetve azt a standot, ahol árulják a portékát.

Az előző évekhez hasonlóan az adventi időszakban a Dobó téren és a Széchenyi utcában 10 és 19 óra között halk zene szól majd, ehhez kérik a Belvárosban lakók türelmét és megértését.

Forrás: Egriszín

Ma van a Televíziózás Világnapja. Az ENSZ által 1996-ban hivatalosan elismert nemzetközi világnapot minden évben november 21-én tartják azzal a céllal, hogy a televíziós társaságok a béke, az együttműködés, a fejlődés és a kulturális együttműködés témáit helyezzék középpontba.

Az ENSZ 1996-ban nyílvánította a november 21-ét a Televíziózás világnapjává annak emlékére, hogy 1996 november 21-én és 22-én tartottak először Televíziós Világfórumot.
Az eseményen a világ média vezetői találkoztak, hogy megvitassák a változó világunkra egyre nagyobb hatást gyakorló tömegkommunikációs eszköz jelentőségét. A találkozó célja az volt, hogy együttműködési tervet dolgozzanak ki az ENSZ felügyelete alatt.
A világnap célja, hogy elősegítse az elsősorban békével, biztonsággal, a gazdasági és társadalmi fejlődéssel kapcsolatos televíziós programok cseréjét, és bátorítsa a kulturális cserekapcsolatokat.
A televízió, mint tömegkommunikációs eszköz, napjaink legmeghatározóbb élmény- és ismeretszerző eszköze, amely milliók számára teszi lehetővé a nagyvilággal való kapcsolatot. A televíziós társaságok közös célként tűzték ki együttműködésüket a fejlődés és béke érdekében.

A televíziózásnak magyar vonatkozása is van. Az első televíziós-rendszert Tihanyi Kálmán szabadalmaztatta 1926-ban, majd Mihály Dénes (E.H.Traub fizikussal) megalkotta a képet 240 sorra felbontó készüléket. 1936-ban a Gellért Szállóban próbálták ki az első zárt láncú tv-közvetítést, 30 m távolságra közvetítették a képet.
1936-ban, Angliában a BBC, és 1939-ben az USA-ban az NBC kezdte a rendszeres képközvetítést. Goldmark Péter Károly, a CBS alkalmazottja dolgozta ki a színes televízió szabványt. A plazma televízió korai változatát is Tihanyi Kálmán fejlesztette ki, 1939-ben.

A televízió a XX. sz. leggyorsabban elterjedt tömegkommunikációs eszköze. A kép és a hang távoli helyen való együttes vételére szolgáló készülék. Magyarországon 1957-től kezdte sugározni adását a MTV.

Világszerte november 20-án ünneplik a gyermekek jogainak világnapját. Az ENSZ 1989. november 20-án fogadott el egyezményt a gyermekek jogairól. Magyarországon 1997-ben ünnepelték először a gyermekek jogainak egyetemes napját.

Az ENSZ, a gyermekek jogairól szóló egyezményét Magyarország 1990. március 19-én írta alá.
Az Egyezmény 24. cikke kimondja, hogy mindenkinek kötelessége, hogy küzdjön a betegség és a rosszul tápláltság ellen, különösen tápláló élelmiszerek szolgáltatásával.
A Gyermekétkeztetési Alapítvány ezért is döntött úgy, hogy a Gyermekek Jogainak Világnapját azzal ünnepli, hogy az anyagi nehézségek ellenére, a „Fel a fejjel” című programmal egyik programjával ünnepli, amellyel bővíti a program támogatását élvező családok számát.
Azon családoknak kíván segíteni az Alapítvány, ahol az alapvető élelmiszerek vásárlására sincs elegendő pénz. A programra leginkább munkájukat elvesztő, vagy betegséggel küszködő családok jelentkeznek, ahol nem ritkán négy gyermeket is nevelnek.

Király Gábor, az Alapítvány elnöke elmondta: „Nagyon nehéz éven vagyunk túl mindannyian. Sajnos, a válságtól, valamint a munkahelyünk elvesztésétől való félelem erősebb, mint a szociális érzékenységünk. Bízunk azonban abban, hogy az Ünnepek közeledtével mindenki felismeri a szegények támogatásának a szükségességét. Ilyenkor mindent meg kell tennünk azért, hogy a Karácsonyfa alatt minden gyermek jusson meleg élelemhez!”

A Megyeházán fogadta csütörtök este Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke testvérmegyénk, az erdélyi Kovászna megye delegációjának tagjait.

Kiemelten fontos szerepül van Heves megye nemzetközi kapcsolataiban a határon túli magyar területeknek. 2002-ben kötött testvérmegyei megállapodást Kovásznával a Heves Megyei Önkormányzat. A megállapodás célja egy közös együttműködés kialakítása volt a két megye települései, intézményei és szervezetei között a lehető legtöbb területen.

A kovásznai küldöttséget Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke vezette, vele tartott Henning László alelnök, valamint Pásztor Csilla és Giliga Márta külkapcsolati szaktanácsadó.

A két elnök a megbeszélésen az aktuális közös programokról, valamint a további együttműködési lehetőségekről tárgyalt. Horváth László hangsúlyozta, hogy a jelenleginél szorosabb viszonyt szeretnének kialakítani a határon túli magyar területeken élőkkel, s kiemelte azt is, hogy nem a formális, statisztikai kapcsolatokat kell ápolni, hanem amelyek mindkét fél számára kézzelfogható eredményt hoznak gazdasági és/vagy kulturális szempontból.

Forrás: Egriszín

Nevelőszülők továbbképzésére nyert a napokban közel egymillió forint anyagi segítséget a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól a Heves Megyei Önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézménye.

A gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás fejlesztésének támogatására szolgáló pályázatot még az idén márciusban írta ki a szaktárca. A 16 lakásotthont, egy szakszolgáltatási központot működtető és 85 nevelőszülőt foglalkoztató megyei intézmény a „Nézz jól egy gyermek szemébe!” elnevezésű programjával bizonyult sikeresnek.

Kocsa Erika igazgató elmondása szerint a képzés keretében három helyszínen – Tenken, Gyöngyösön és Egerben – csoportfoglalkozásokat tartanak a nevelőszülőknek az előítéletes magatartásról, a másság kezeléséről, a tinédzser, serdülőkorú gyermekek agressziójáról. Szeretnék oldani a nevelőszülőkben meglévő előítéleteket, s rajtuk keresztül igyekeznek hatni a kamaszok helytelen viselkedésmintáira is.

A kurzusok e hét elején már elkezdődtek, ebben az évben mindegyik csoport három alkalommal találkozik, a foglalkozásokat egy külsős tréner segíti. Az elsajátított ismeretek gyakorlati hasznának kiértékelése jövő márciusban zajlik majd.

A táncművészetet hívatott népszerűsíteni a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány, 290 nem formális programelemet megvalósító, uniós pályázattal működő projektje, melyet ma délelőtt mutattak be a program vezetői.

Az „Új kommunikációs csatornák kiépítése iskolák és művészetek között, kreatív táncművészek közreműködésével – a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány vezetésével” elnevezésű projekt, két egri és négy Heves megyében található iskola partneri együttműködésével 2010. november 1. és 2011. augusztus 31. között valósul meg.

A pályázat tartalmi részével kapcsolatban Mirkóczki Zita, program koordinátor elmondta, hogy az iskolák számára eredményes és érdekes programot a megyében is igyekeznek kiterjeszteni a partnerek segítségével.

Barta Dóra a program művészeti irányítója elmondta, hogy az oktatás nevelés szempontjából is fontos, hogy a fiatalok szocializációjába bekerüljenek a művészetet jelentő kódok, fontos, hogy az oktatás részévé váljon a művészet.
véleménye szerint az alapítvány tevékenységéhez hasonló aktív pályázati munka és az ahhoz kapcsolódó művészeti tevékenység, hosszú távon befolyásolja a város kulturális életét.
Az Európai Unió támogatásával működő program a „Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása” című TÁMOP pályázaton 43, 244 millió forint összegű támogatást nyert.
A támogatás célja hogy a nevelő és oktató intézmények, az óvodai nevelésen és a tanítási órákon kívül számos szervezett kulturális programot, szakkört, tábort, kirándulást szervezhetnek tanulóik számára.
A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány a programmal segíti, hogy a gyerekek megismerkedhessenek a tánccal, szerethetővé teszi azt, valamint útmutatót ad a színház világában való eligazodásra.  A megvalósításban a befogadó táncszínház segítségével megismerkedhetnek az alapokkal, táncművészeti áttekintés és tánctábor is szerepel a komplex projektben, melyben 292 nem formális tanulási alkalom során, 295 gyereket vonnak be. A munkában előadóművészek, táncpedagógusok, oktatók, koreográfus, dramaturg vesz részt.

A célcsoportban óvodás és iskolás gyerekek szerepelnek. A projekt különlegességének számít, hogy hallássérült, hátrányos helyzetű fiatalokat is bevonnak a programokba. Ehhez az egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon bizonyult megfelelő partnernek.

Forrás: Egriszin

Hatodik alkalommal hirdeti és rendezi meg korosztályi szólótáncversenyét az Egri Kulturális és Művészeti Központ. A pénteki kötelező- és a szombati szabadon választott táncok versenyét követően hirdetnek eredményt.

2000 óta versengenek a lányok a „Gyöngygalléros táncos”, a fiúk pedig az „Ezüstpitykés táncos” címért. A megmérettetésre minden második évben kerül sor a 15-18 éves korosztályt felölelve. A nagy létszám miatt évek óta területi elődöntőket is rendeznek az ország három pontján.
A verseny során a táncosoknak kötelező és szabadon választott táncokat is be kell mutatniuk 1,5-2 perces szabad improvizáció formájában, melyben a hiteles előadásmód mellett a színpadi jelenlétet, az átütő egyéniséget is értékeli a zsűri.  A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap, az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület és a Martin György Néptáncszövetség támogatásával valósul meg.

A döntő programja:
19-én, pénteken:
16 óra: Kötelező táncok versenye
20.00: Táncház
20-án, szombaton:
9.00 –12.00: Szabadon választott táncok versenye
18.00: NÉPTÁNCGÁLA, benne eredményhirdetés, díjátadás,

Közel 50 millió forintos uniós támogatást kapott az EKMK, az Egri Kulturális és Művészeti Központ. A sikeres pályázat összegéből új, gyermekeknek szóló programok megvalósítására fordítják majd.

A csütörtöki nyitókonferencián Ponyi László, az EKMK igazgatója hangsúlyozta, hogy a mostani „Iskolapélda” már a harmadik elnyert pályázat, s sikerként könyvelte el azt is, hogy pontosan annyi pénzt kaptak, amennyit kértek.

A projekt első számú célkitűzése, hogy a tanítási órákon és az óvodai foglalkozásokon kívül is szervezhessenek a diákoknak kulturális rendezvényt, kirándulást, tábort és szakkört. De a tehetséggondozásra is mód nyílt, a gyerekek részt vehetnek önismereti tréningeken, színjátszó foglalkozásokon, pályaválasztási tanácsadáson és alkotóműhelyeken.

Egerből és a környező településekről, mint Felsőtárkány, Besenyőtelek, Füzesabony, Poroszló, Sirok, Gyöngyöstarján és Ecséd, tizenkét általános iskola és négy középiskola csatlakozott.

A Nyitókonferencián Kovács Katalin projektmenedzser kiemelte, hogy az elnyert összegből lehetőségük van új műszaki berendezéseket vásárolni, s fejleszthetik a jelenlegi eszközöket is. Fontos eleme a programnak még az egészségtudatosság elterjesztése, az esetleges hátrányokkal küzdő tanulók nehézségeinek leküzdése is.

Forrás: Egriszín