Keresés: „Apc” (739 találat)

Ünnepélyes keretek között adták át a XVII. századi oszmán ostromágyú korhű másolatát ma délután, az egri vár ágyúdombján. A Török Magyar Baráti Társaság bábáskodásával elkészített fegyvert Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke vette át.

Prokk József öntőmester és Pohárdi József kezemunkáját dicséri a török ágyúmásolat, melyet az egykori egri hősök tiszteletére el is sütöttek a mai ünnepségen. A Dobó István Vármúzeum legújabb büszkesége hazánk legnagyobb méretű ágyúja, melynek csöve 2,75 méter hosszú, a lafetta kerekeinek átmérője 2 méter.
A  XVII. századi oszmán – török ágyú hiteles másolata a Török Magyar Baráti Társaság, a megyei és a városi önkormányzat támogatásával, adományozók közreműködésével készült el.

Horváth László a Heves Megyei Közgyűlés elnöke első hivatalos programjában ünnepélyesen átvette a hazánkban egyedülálló hadtörténeti kuriózumot, egy XVII. századi török ágyú másolatát, mely a Dobó István Vármúzeum számára készült.
Van mit bepótolni a török-magyar kapcsolatok terén jelentette ki az elnök. Köszöntőjében méltatta az emberek szívében a hűség és a kitartás szimbólumaként élő vár tevékenységét, a hagyományőrzők munkáját.
Az egri vár legújabb különlegességének történetéről és az ágyú elkészítéséről M. Soós Tamás a Török–Magyar Baráti Társaság egri tagozatának elnöke beszélt. A XVII. századi oszmán ostromágyú elkészítésének ötlete Veres Gáboré a Dobó István Vármúzeum igazgatójáé. Az ő elképzeléséhez csatlakozott a Török Magyar Baráti Társaság, melynek vezetése és fegyverszakértők társaságában tavasszal Törökországba, Isztambulba utazott.
Ott vettek mintát a helyi Hadtörténeti Gyűjtemény egyik ágyújáról, melynek hasonmását mostantól az egri várban találhatjuk. Az ágyúcsövet Prokk József öntőmester készítette el, a lafettát Pohárdi József alkotta meg.
Ilyen ágyút használtak a törökök 1596-ban a vár meghódításakor. Az ágyúcső arab felirata III. Mehmet Szultánnak és az egri ostromnak állít emléket. Az ünnepségen a várvédő hősök tiszteletére elsütötték a különleges darabot.

Forrás: Egriszin

Ma reggel kilenc órától ült össze először az új összetételű Városi Közgyűlés. Az ülésen – többek között – esküt tettek és átvették megbízólevelüket a testület tagjai. Illetve Rázsi Botondot (Fidesz-KDNP), Sós Istvánt (Fidesz-KDNP) és Saárossy Kingát megválasztották alpolgármesternek. Döntöttek a testület tagjainak fizetéséről is.

9.10: A képviselők még gyülekeznek, az ülés kezdete néhány percet késik.

9.27: Zeng a Himnusz, elkezdődött az ülés.

9.30: Dr. Misz Mihály korelnök (Fidesz-KDNP) köszönti a közgyűlést és a vendégeket. "Öröm látni a mosolygós arcokat. Mosolygós várost szeretnénk. Igyekszünk, hogy a 4 év során ne töröljük le ezeket a mosolyokat."

9.31: Minden képviselő (18) jelen van. A közgyűlés határozatképes.

9.35: Dr. Bóta Csaba, a Választási Bizottság elnöke ismerteti a már ismert választási eredményeket. Habis László polgármesternek átadja a megbízólevelét. A képviselők is átveszik az okmányt.

9.45: Dr. Bóta Csaba vezetésével esküt tesznek a közgyűlés tagjai.

9.48: Habis László ismertetni fogja programját. Előtte külön köszönti egy-egy csokor virággal a három hölgy képviselőt: Gál Juditot, Orosz Lászlóné Ibolyát és Martonné Adler Ildikót.

9.50: Dr. Ringelhann György, Eger korábbi polgármestere köszönti az új testületet. Sok sikert kíván a munkához, s kéri, hogy a polgárokért dolgozzanak.

9.52: Habis László folytatja. Megköszöni azoknak a segítséget, akik eddig bármit is tettek a városért. Köszönetet mond mindazoknak, akik '90 óta az önkormányzatban vagy bármilyen testületben dolgoztak. "Nehéz az ország erkölcsi és anyagi állapota. A felelősség és a feladat a miénk, hogy jól dolgozzunk a város boldogulásáért." Konstruktív, a legjobb változatokat kiválasztó testületet szeretne.

A polgármester szerint kötelességük a gazdasági lehetőségek tágítása, és az alapvető szolgáltatásaik biztosítása. Fontosnak tartja az infrastruktúra fejlesztését. Az autópályával a következő években lesz Egernek összeköttetése - mondja. Említi az intermodális csomópontot is. Szeretnék megvalósítani.

A munkahelyteremtést is fontosnak tartja. Az önkormányzatnak fontos feladata, hogy kapcsolatot tartson a kisebb-nagyobb munkáltatókkal, érdekképviseletekkel. Vannak erre nézve biztató jelek, de a gazdasági helyzet nem könnyíti meg a dolgukat a polgármester szerint. Hivatásának tekinti, hogy a helyi vállalkozásoknak nagy teret és lehetőségeket biztosítsanak.

Habis László kiemeli, hogy a városnak több, mint 60 futó pályázata van. Ezek megtartó erőként hathatnak majd a városban.

Bízik abban, hogy a kormány kedvező intézkedései mellett helyi szinten is fellendítik a gazdaságot. A munkahelyteremtés, a fiatalok helyzetének javítása is szükséges.

A bor- és szőlőtermelőket is segíteni kívánja a polgármester. Azon lesz, hogy a Magyar Fejlesztési Bank segítségével rendezzék a helyzetüket. Javítaná a bormarketinget is. Fontosnak tartja, hogy minél több bor helyben fogyjon el. A történelmi pincesorok állapotán javítana.

Habis László úgy véli, hogy a turizmus helyzetén is lendíteni kell amellett, hogy vannak már most is biztató jelek. Minél több szakmai konferenciát hozna Egerbe a soros elnökség kapcsán is. Fogyasztó- és klímavédelemmel kapcsolatos konferenciákat is ide csábítana. Említi a közelmúltban rendezett kerekesszékes vívó világkupát, mint pozitív példa. Fejlesztené a termálfürdőt. A turisztikai szektor képviselőit nagyobb összefogásra biztatja.

Az oktatást is említi. Eger egy térségi oktatási központ, ezért komoly anyagi áldozatokat vállaltak. A város pedagógusainak munkáját méltatja. A tehetséggondozásban bízik a polgármester. Szeretne tenni azért, hogy Eger egyetemváros legyen. Segíteni fogja az önkormányzat a főiskolát. De a szakképzést is támogatni kell Habis László szerint. Ez a fiatalok városban tartásához is hozzájárulhat.

A kórház helyzetét rendezni kívánja a polgármester. Hangsúlyozza, hogy nem öncélúan, hanem a város és a térség egészsége miatt. A megyei önkormányzattal szorosabban együttműködne ebben a témában is. Mozgalmat is szeretne indítani a testülettel az egészségesebb Egerért.

Hangsúlyozza, hogy nem kívánnak belvárosi önkormányzat lenni. Egész Egerért fognak dolgozni.

Kéri a képviselőitől, hogy annak ellenére, hogy kevesebben vannak, tegyenek többet Egerért. A bizottságokban is megfeleződtek a külsős szakértői helyek. Kéri, hogy a bizottságok munkáját segítsék minél többen. Széles helyi, társadalmi bázist szeretne a testületi és a bizottsági munka köré teremteni.

A polgármester bízik a sikerben.

10.15: Ellenszavazat nélkül módosították a közgyűlés alapokmányát.

10.20: A polgármester Rázsi Botondot (Fidesz-KDNP) javasolja főfoglalkozású alpolgármesternek.

10.21: Csákvári Antal (Fidesz-KDNP) titkos szavazást kér.

10.22: Háromtagú szavazatszámláló bizottságot állítanak fel. Tagjai: Orosz Lászlóné Ibolya (elnök), Bognár Ignác, Csathó Csaba.

10.23: A szavazás idejére szünetet rendeltek el.

10.36: Rázsi Botondra (Fidesz-KDNP) 14 képviselő szavazott igennel. Ő az egyik alpolgármester.

10.37: Újabb alpolgármestert javasol Habis László. Sós Istvánt (Fidesz-KDNP) javasolja a másik főfoglalkozású alpolgármesteri pozícióba.

10.45: Sós Istvánt (Fidesz-KDNP) 12 szavazattal megválasztották. Ő is alpolgármester lett.

10.45: Lesz még egy alpolgármester. Saárossy Kingát társadalmi megbízatású alpolgármesternek javasolja Habis László.

10.52: Saárossy Kingára 15-en szavaztak. Ő a harmadik alpolgármester. Saárossy Kinga felolvas egy Egerről szóló verset.

10.55: Habis László egy csokor virággal köszönti Saárossy Kingát.

10.56: A polgármester illetményéről tárgyalnak.

10.58: 579 ezer bruttó az alapilletmény és valamivel több mint 23 ezer forint a pótlék. 15 igennel megszavazták a polgármester illetményét.

11.00: Rázsi Botond bruttó 550.800 forintot és 30 ezer forintnyi pótlékot, Sós István bruttó 550.800 forintot, míg Saárossy Kinga bruttó 251 ezer forintot kap alpolgármesteri teendőiért. Az összegeket a közgyűlés szavazta meg.

11.05: Bizottsági elnökjelöltek: Ficzere György (Fidesz-KDNP), Dr. Csarnó Ákos (LMP), Orosz Lászlóné (Fidesz-KDNP), Csathó Csaba (Fidesz-KDNP), Csákvári Antal (Fidesz-KDNP). A jelölteket megszavazták.

11.10: Civil kapcsolatok tanácsnokának Dr. Misz Mihályt (Fidesz-KDNP) választották.

11.12: A Humán Erőforrás Bizottság hét fős, az összes többi pedig öt fős lesz a közgyűlés döntése alapján.

11.15: A Humán Erőforrás Bizottság elnöke Csákvári Antal, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke Dr. Csarnó Ákos,  a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke Orosz Lászlóné Ibolya, a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság elnöke Csathó Csaba és az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke pedig Ficzere György lett.

11.20: A bizottságok tagjairól szavaznak.

11.22: A bizottságok külső szakértői tagjai tesznek esküt.

11.25: A Megyei Egyeztető Bizottság tagjainak Habis László Martonné Adler Ildikót (Fidesz-KDNP), Dr. Misz Mihályt (Fidesz-KDNP), Rázsi Botondot (Fidesz-KDNP) és Tóth Istvánt (Jobbik) javasolja. A testület megszavazta a napirendi pontot. A bizottság 5 tagját a város adja, illetve ötöt a megyei közgyűlés. Két elnök: Habis László, Horváth László.

11.30: A Közbeszerzési Bíráló Bizottság tagjai lettek: Gál Judit (Fidesz-KDNP), Orosz Lászlóné Ibolya (Fidesz-KDNP), Lombeczki Gábor (Fidesz-KDNP) és Pál György (MSZP).

11.32: Az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság tagjai: Csathó Csaba (Fidesz-KDNP), Dr. Misz Mihály (Fidesz-KDNP), Sós István (Fidesz-KDNP), Ficzere György (Fidesz-KDNP), Dr. Csarnó Ákos (LMP), Nagy István (MSZP).

11.35: Habis László állami kitüntetésre terjeszti fel Dr. Estefán Géza címzetes főjegyzőt. Méltatja a főjegyző munkáját, és méltónak tartja a kitüntetésre. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével való kitüntetést javasolják.

11.40: A napirendi pontok végére értek. Habis László megköszöni a konstruktív munkát.

11.42: Legközelebb november 4-én ülésezik a közgyűlés.

Forrás: Egriszín

Sikeres konferenciák, nyitott kapuk és Gárdonyi Emléknap a várban. A közelmúlt eseményeiről és az elkövetkező napok gazdag kínálatáról számoltak be a Dobó István vármúzeum vezetői ma délelőtt, a Dobó Bástyában tartott sajtótájékoztatón.

Heves megyében a héten zárul a múzeumpedagógiai évnyitók sorozata, mely során a múzeumpedagógiai programokról egyeztetnek és tájékoztatást nyújtanak a megye városaiban. A Dobó István Vármúzeum és a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ szervezésében folyó programról Dr.Veres Gábor múzeumigazgató számolt be ma délelőtt.
A vármúzeum gazdag életében a konferenciák is jelen vannak, az elmúlt héten három konferenciát is rendeztek a várban.
A következő hétvége több célcsoport, családok, turisták, tudományos kutatók, hagyományőrző szervezetek számára is érdekes programokat ígér. A programban ágyúavatás, Vártörténeti Műhely, Hagyományőrző csapatok minősítő fesztiválja, múzeumi foglalkozások, koncertek és Ingyenesen látogatható kiállítások várják az érdeklődőket minden korosztályból.

A Civil Csillagok Katonai hagyományőrző csapatok minősítő fesztiválja idén összekapcsolódik az egri vár napjával. A második alkalommal megrendezett eseményre hét csapat jelentkezett, melyek bemutatóikkal, felvonulással és mustrán bizonyítják rátermettségüket. A tudományos és ismeretterjesztő célt is szolgáló megmérettetés során szakemberek tanácsadással, értékeléssel segítik a csoportok munkáját.
A rendezvényhez bemutatók kulturális műsorok kapcsolódnak. A Pavane Zászlóforgatók műsorát követően az Ethnofil zenekar koncertjét élvezheti a közönség október 16-án..

A törökök egykori elvonulását ünneplik az egri vár napján. Ez alkalomból a vár kinyitja kapuit és az egyébként nem látogatható helyszínek közül Imre király sírja és a Török Kert is nyitva lesz október 17. vasárnap. A várvédőkre emlékeznek koszorúzással 11 órakor a Hősök termében.

Gárdonyi Géza és munkássága iránt ma is nagy az érdeklődés. Az író tiszteletére már hagyományosan október 27-én rendeznek emléknapot, amelyen a gyerekeket mesesarokkal, titkosírás feladványokkal, a felnőtteket „Gárdonyi a világháborúban” című kiállítással és tudományos emléküléssel várják.
Az emléknapon megkoszorúzzák Gárdonyi sírját, és teadélutánnal zárják az eseményt a Dobó Bástyában.

Vártörténeti Műhely

„Végvár és társadalma a korszakváltás idején” (1686-1711)
Országos Végvár-konferencia
2010. október 15-16.
Dobó István Vármúzeum – Eger

Civil Csillagok

Katonai hagyományőrző csapatok minősítő fesztiválja
2010. október 16-17.

Az egri vár napja
2010. október 17. vasárnap

Forrás: Egriszín

Mozgósító sétát indított kedden a Magyar Rákellenes Liga Egri Alapszervezete. A rendezvény célja, hogy felhívja a nők figyelmét a szűrővizsgálatok fontosságára. A rendezvény kapcsán a Bartakovics Béla Közösségi Házban neves szakemberek beszéltek a rákbetegségekről: dr. Kovács Kázmér, a Markhot Ferenc Kórház Onkológiai Osztályának főorvosa az "Emlőrák a XXI. században" címmel tartott előadást. Strommel Pálné, a Magyar Rákellenes Liga Lelki Segélyszolgálatának vezetője a rákbetegség lelki vonatkozásairól tájékoztatta a közönséget. A megjelentek délután a közösségi ház előtt gyülekeztek, hogy rózsaszínű lufijaikkal végigvonuljanak a városban. A tömeg célja, hogy felhívja a figyelmet a rákszűréseken való részvétel és az önvizsgálat fontosságára. A Dobó téren egybegyűltek számára hozzáértők beszéltek a mellrák megelőzésének, felismerésének és mielőbbi kezelésének jelentőségéről. Mint ahogyan Farkasné Juhász Margit egri védőnő kifejtette: – az egészségért addig kell tenni, amíg rendelkezünk vele. A sétával jelezzük, hogy a megbetegedetteknek nem kell beletörődniük életük elvesztésébe. A Magyar Rákellenes Liga egri szervezetének elnöke, Bak Imre portálunknak elmondta, október a mellrák elleni védelem hónapja, ezért az ország számos pontján hasonló figyelemfelhívó mozgósításokat, felvilágosításokat rendeznek. Céljuk, hogy elérjék, az emberek rendszeresen járjanak szűrővizsgálatokra, hiszen a korai felismeréssel a rák gyógyítható.

Forrás: Heol

Az „Elektronikus tanulási környezet optimalizálása” című kutatás eredményeit tartalmazó záró dokumentumot adták át a HP Magyarország Kft képviselőjének ma délelőtt az Eszterházy Károly Főiskola szokásos havi sajtótájékoztatóján. Az eseményen a Természettudományi Kar két tanárának sikereiről és a TÁMOP keretében megvalósuló pályázati fejlesztésekről is szó esett.

A HP Magyarország Kft. és a Szinva Net Kft. támogatásával megvalósult kutatásról Dr. Kis-Tóth Lajos általános és fejlesztési rektorhelyettes számolt be. Az informatika egyre inkább átszövi az élet minden területét, hangzott el az „elektronikus tanulási környezet optimalizálása” című kutatás kapcsán.

A főiskola két oktatója, Dr. Murányi Zoltán és Dr. Vida József bekerült a Színpadon a Természettudomány (Science on Stage) elnevezésű verseny európai döntőjébe, amit 2011-ben rendeznek Koppenhágában. A versenyre minden fizika, kémia, biológia-szakos tanár vagy tanító innovatív oktatási ötletekkel, projektekkel, színpadi bemutatókkal, vagy bármivel pályázhatott, ami segítheti a természettudományok tanítását. A két tanár a magyarországi döntőn  ért el kiemelkedő eredményt „A túlélés kémikus-fizikus eszközei” programjával.

Széles palettán a tehetséggondozás, melyet pályázati alprogram keretében minőség javítási céllal kívánnak fejleszteni. A célokról a program szakmai vezetője, Dr. Thiel Katalin, az Eszterházy Károly Főiskola oktatásfejlesztési rektor-helyettese számolt be.
A tehetséges hallgatók kutatómunkájának támogatásában fontos terület a TDK munka, valamint konzulensi segítség melletti, hallgatói partneri támogatásra épülő mentorrendszer. A másik elem a hallgatói tudományos konferenciák, melyeken az országos versenyek között adnak számot tudásukról a diákok. A program harmadik eleme a tudományos munkát népszerűsítő Tudományos Magazin.
A „Komplex szolgáltatásfejlesztés az Eszterházy Károly Főiskolán a minőségi gyakorlati képzés érdekében” című pályázat kapcsán Kalóné Szűcs Erzsébet, a Tanulmányi és Információs Központ igazgatója elmondta, hogy a munkaerőpiaci elvárások feltérképezése céllal több száz munkaadóval vették fel a kapcsolatot, akiket interjúk során keresnek meg, hogy megfogalmazzák a feltételeket.
Az intézményben gyakorlati helyek számára tereptanárokat képeznek, akik a gyakorlati munkát koordinálják.

A „Kulturális innováció az Észak-magyarországi régióban – REKÉP” című programról Tóth András dr. Tóth András az Andragógiai és Közművelődési Tanszék tanára számolt be. A régió kulturális és közoktatási intézményeinek humán erőforrás fejlesztését, továbbképzését az egész életen át tartó tanulás szemléletmódjának, valamint a nonformális és informális tanulási formák és lehetőségek kibővítését célzó program részeként pedagógus továbbképzés, e-tanácsadó képzés, valamint a 10-14 éves korosztályt érintő oktatást kiegészítő foglalkozásokhoz kapcsolódó szakmai képzés jelenik meg a tanszék munkájában.

Forrás: Egriszín

Szakmai Egyeztető Fórumot tartottak a Heves Megyei Építész Kamara szervezésében a belváros rehabilitációs tervekről tegnap délután, a „Városunk az otthonunk” kiállítás helyszínén.

A belváros rehabilitációjával kapcsolatban jobb kommunikációra és több egyeztetésre lenne szükség a szakma és a lakosság számára egyaránt, fogalmazódott meg a Heves Megyei Építész Kamara által kezdeményezett fórum kapcsán.
A találkozón a Dobó tér rekonstrukciójára kiírt pályázat nyertesei mutatták be terveiket, ezúttal szakma képviselői számára. Az elképzelések kapcsán szakemberek, a megyében jól ismert építészek fogalmazták meg véleményüket, ellenérzéseiket, kritikáikat a projekttel kapcsolatban.
A szakmai egyeztető fórum szervezett lehetőséget biztosít az ötletek, alulról jövő elképzelések, a városfejlesztés terén szerzett szakmai tapasztalatok bemutatására. Az építészek szerint a városnak kellene kezdeményeznie az ilyen tanácskozásokat, hiszen a város érdeke, hogy széles körben ismert és támogatott legyen a mindenki számára nagyon fontos és hosszú távon is felelős döntésekkel járó program.

A találkozón nemcsak a tervezőkkel kapcsolatos intrikák fogalmazódtak meg, sok kritika érte magát a városfejlesztési koncepciót is. Egy érdekes építészi vélemény szerint a Dobó tér szakrális közegét nem szabad megbontani. A „barokk város barokk főtere”  úgy jó ahogy van.

Forrás: Egriszín

Minden idők legjobb világkupa rendezése! - így értékelte a három napig tartó kerekesszékes vívó Világkupa-versenyt Vittorio Loi, a nemzetközi szövetség technikai delegáltja. A Hotel Eger&Parkban megrendezett eseményen a szervezők és a magyar versenyzők egyaránt kiválóan vizsgáztak.

Minden napra jutott aranyérem, összesen pedig négy került a magyar csapat tarsolyába a legfényesebb medáliából a hétvégi egri világkupán. Ha ehhez hozzávesszük, hogy három ezüstöt és öt bronzot is szereztek a mieink, akkor elmondható, hogy igazi éremesőt rendeztek a hevesi megyeszékhelyen a fogyatékkal élő sportolók. Kiválónak tartja a magyarok szereplését Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnöke is. Mint azt portálunk érdeklődésére elmondta, az eredmény bíztató a novemberi párizsi világbajnokságra nézve, hiszen egyrészt tudomást szereztek arról, hogy jól halad a felkészülés, másrészt pedig az ellenfelekben is kelthet némi izgalmat, feszültséget, sőt talán kisebb félelmet is a magyarok remeklése.

Nemcsak a sportolóknak volt ez egy megmérettetés, hiszen nyolc év után először sikerült ismét kerekeszékes vívó világkupa versenyt rendezni Magyarországon. Az elnök kiemelte, hogy habár az év elején a pályázat még budapesti helyszínnel szerepelt, jó döntést hoztak akkor, amikor Egert választották a házigazdának. Egy ilyen rangos eseményen fontos, hogy a sportolók, edzők hogy érzik magukat, a verseny mennyire rugalmas és gördülékeny, illetve hogy megfelel-e a szigorú feltételeknek és előírásoknak. Ennek megítélésére a Kerekesszékes Vívó Szövetség (IWFC) hivatott, melynek elnöke Alberto Martinez Vassallo, és technikai delegáltja Vittorio Loi is elismeréssel nyilatkozott. Vassallo szerint egyértelműen a sportolók kényelmét és a rugalmasabb lebonyolítást eredményezte, hogy nem egy sportcsarnok, hanem egy szálloda adott otthont a versenynek. Vittorio Loi pedig egyenesen „minden idők eddigi legjobb világkupa versenyének” titulálta a sporteseményt.

„Természetesen nem a körítésre és a látványra kell gondolni Vittorio Loi értékelésénél” – szögezte le Gömöri Zsolt. Inkább a zavartalanság, a komfort, az egymásra épülő folyamatosság és az a fajta figyelem, ami az eseményhez kapcsolódott emelhető ki.

Vittorio Loi egyébként személyesen is tapasztalhatta a törődést és a vendégszeretet: Miután arra panaszkodott a szálloda vezetésének, hogy magas az ágya, a személyzet nem habozott, egyszerűen levágta az ágy lábát a delegált nagy megelégedésére.

Bár a program feszített volt, azért maradt némi idő a város nevezetességeinek megtekintésére. A versenyzők a MPB elnöke felé fejezték ki köszönetüket, hogy tolmácsolja azt a város és a hotel vezetésének. És még egy adalék arra, hogy a versenyzők jól érezték magukat a városban: A mai hazautazáskor a kuwaiti csapat jelezte, hogy ha vallásuk nem tiltaná, akkor kezet ráznának minden, a rendezésben és a lebonyolításban segédkező hölggyel. Gömöri Zsolt szerint ettől nagyobb dicséret nem is kell!

Forrás: Egriszín

Januártól úgy fest, hogy többet kell fizetnünk a távhőért Egerben. A jelenlegi 2950 Ft/GJ hődíjból minimum 3800 Ft/GJ lehet, és a 441 Ft/lm3/év alapdíj is növekedni fog – nyilatkozta szerkesztőségünknek Zsebe Albert, az EVAT Zrt. távhő divízióvezetője.

A fogyasztóknak fűtés kapcsán alapdíjat és hődíjat kell fizetniük. Az alapdíj a szolgáltató állandó költségeire nyújt fedezetet: a szolgáltatói berendezések üzemeltetése, fenntartása, javítása, stb. Ezt a díjat akkor is ki kell fizetni, ha nem vételez hőt a felhasználó. Az alapdíjat a használatban álló, fűthető helyiségek légtérfogata után kell fizetni havonta egyenlő részletekben. Egy átlagos, közepes méretű egri lakás (135 lm3) alapdíja 62.512 forint évente, ami két éve nem emelkedett. A jelenlegi összeg már nem tartható. Nem csak az általános árdrágulás vagy infláció miatt, hanem mert nagyon komoly változás történt az egész energiaellátásban – mondta Zsebe Albert.

Egerben és sok más városban a hő jelentős része kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés keretében kerül ki, azaz gázmotorokat működtettek. Alapvetően villamosenergiát termeltek, amit közcélú hálózatban értékesítettük, s az eközben keletkezett hőt hasznosítottuk a távfűtési rendszerben. Egyrészt ez a hő így olcsóbb volt, mintha pusztán gázból állítottuk volna elő, másrészt egy idegen befektető tulajdona a gázmotoros kiserőmű, vállalva az üzemeltetési feladatait a távhő bevételekhez jutott, s ez az alapdíjat csökkentette – tudtuk meg a divízióvezetőtől.

A jogszabályok változása miatt 2011. január 1-jén a kötelező átvételi rendszer megszűnik. Ez azt eredményezi – miközben a válság miatt a világ villamosenergia-fogyasztása mélyponton van –, hogy nem szabad a gázmotoros erőművet elindítani, mert veszteséget termel. Elveszik az az olcsó hőhányad is, amely a kapcsolt energiatermelésből született, ami pedig a hődíjra volt hatással. A hődíj a hőfogyasztás nagyságától függ, a hőközpontban mért távhő mennyisége után kell fizetni. Most zajlanak a számítások, keressük a megoldás lehetőségét – informálta az egriszin.hu-t Zsebe Albert.

A megoldás egyik lehetőségének egy alternatív hőforrás hadrendbe állítása tűnt, ami itt a Bükk környékén, az erdők környezetében a tervszerű gazdálkodás következtében keletkezett faapríték tüzelésével lenne megoldható. De lehet a mezőgazdasági hulladékot, például a szőlővesszőt is hasznosítani energetikai céllal. Sajnos már most késlekedik a biomassza, de a meglévő fűtőműnek a bővítése is, amiben elhelyezhető néhány faapríték tüzelésére alkalmas kazán. Ha ez ellen sokat tiltakozunk, a mai 2950 Ft/GJ árból januárban alsó hangon is 3800 Ft/GJ lesz, mert tisztán földgázból a mai árat ennyiből lehet majd kihozni, s ezt terheli még 5% áfa. A földgáz ára ma a világpiaci gázáraktól és a forint árfolyamától függ a dollárhoz képest. Ha kezdünk kilábalni a válságból, a nyersanyagárak emelkedni fognak, a forintárfolyam is magas, s senki nem tudja garantálni, hogy hol köt ki hosszú távon – állapította meg Zsebe Albert.

Kerestünk olyan befektetőt, aki viszonylag rövid idő alatt megépítené ezt a bővítést, ami ha belátható időn belül megépül, nem biztos, hogy már januárban fel kell emelni az árat a drágább szintre, hanem a mostani számításaink szerint olyan 3200-3300/GJ forint közötti összegből átvészelhető a 2011-es év. Ráadásul az EU előrevetítette, hogy minden országnak vállalnia kell valamilyen arányú megújuló energiának a beépítését a hazai energiaellátó rendszerébe, s ha ezt a vállalást nem teljesíti, azt előbb vagy utóbb elkezdik büntetni. Ha valaki gázbázison marad, nem felel meg a megújuló hányadra vonatkozó kritériumoknak, akkor nemcsak az eredendően magas nyersanyagár, hanem a rárakódott büntetés is a fogyasztói terheket fogja növelni – mondta a divízióvezető.

A környező települések közül jelenleg is Egerben a legmagasabb a távhőszolgáltatás alapdíja: 441 Ft/lm3/év. A fűtési hődíj viszonylag alacsony: 2950 Ft/GJ. Gyöngyösön a gyöngyösi Városgondozási Zrt. alapdíja csupán 339, 6 Ft/lm3/év, a fűtési hődíj viszont 3276 Ft/GJ. Szegeden is magasabb a fűtési hődíj, 3307 Ft/Gj-t fizetnek a fogyasztók a Szegedi Hőszolgáltató Kft-nek, viszont az alapdíj alacsonyabb, csupán 328 Ft/lm3/év. Miskolcon csupán 5 forinttal drágább az alapdíj, mint Egerben, 2956 Ft/GJ, de az alapdíj jelentősen olcsóbb: 337,56/lm3/év. Tiszaújvárosban a legolcsóbb a távfűtés, a Tiszaszolg 2004 Kft. alapdíja 314 Ft/lm3/év, s a fűtési hődíj is csak 2650 Ft/GJ.

Forrás : Egriszín

„Jó az álmodozás…” címmel zenés műsort rendez az Ezüstidő Szabadidős Egyesület október 16-án szombaton, a Bartakovics Béla Közösségi Házban.

A zenés délutánon az egyesület művészei mellett közreműködik Balázs Richárd népi zenekara valamint a meghívott előadók Dobai János – tenor, Kreskai Ágnes – nótaénekes, Zám Andrea – színművész, és a Szajlai Táncosok. A program 15 órakor kezdődik.
Az Ezüstidő Szabadidős Egyesület a szabadidő hasznos eltöltésére kulturális hagyományőrző, életmódváltó programokat szervez. A testi-lelki egészség megőrzése és a környezettudatos gondolkodás kialakítása érdekében ismeretterjesztő munkát végez. Programjaival is törekszik az idősekhez kapcsolódó negatív társadalmi közfelfogás megváltoztatására. Segíti a generációk közötti párbeszédet, az élethossziglan tanulást, a közösségi érzés kialakítását.

Forrás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között helyezték el Bartakovics Béla portréját ma délelőtt, az egykori egri érsek nevét viselő közösségi házban. Az ünnepségen Dr. Gábor László a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány igazgatója emlékezett a névadóra.

Az Agria Barokk Kamaraegyüttes műsorát követően leleplezték Bartakovics Béla egri érsek, a Szent István-rend nagykeresztese, belső titkos tanácsos, Heves- és Külső-Szolnok megyék örökös főispánja 19. századi portréját, mely mostantól a Bartakovics Béla Közösségi Ház első emeleti folyosóján látható. Az ismeretlen alkotó munkáját, melyen a hatvan év körüli érsek látható, hagyatékból vásárolták meg.
Dr. Gábor László a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány igazgatója köszöntőjében összefoglalta az 1851-ben beiktatott érsek, város életében betöltött szerepét. Az első polgári érsek, akinek nagyon jelentős a múzeumi, irodalmi, pedagógiai munkássága, visszaállította a város és az érsekség kapcsolatát.
Somodyné Jámbor Ildikó a Bartakovics Béla Kulturális Egyesület elnöke a névadóra emlékezve elmondta, hogy a nagy múltú, a város és a megye kulturális életében nagy szerepet betöltő közművelődési intézmény 2005-ben vette fel az érsek nevét. Bartakovics élete és személyisége példa értékű a kulturális élet területén.

Bartakovics Béla

Egri érsek, a Szent István-rend nagykeresztese, belső titkos tanácsos, Heves- és Külső-Szolnok megyék örökös főispánja.
Felsőelefánton születet 1792. április 10-én. Gimnáziumi tanulmányai végeztével, 1806–1807 között mint növendékpap tanult a pozsonyi Emericanumban. 1808–1809-ben filozófiát hallgatott Nagyszombatban, 1810–től 1813-ig pedig teológus a bécsi Pazmaneumban. Az 1815. húsvéti ünnepek alatt pappá szentelték, ezt követőenSellyén és Muzslán káplánkodott. 1816 novemberében a nagyszombati érseki helynökséghez itatóvá nevezték ki. 1820. május 16-ától Rudnay hercegprimás udvari káplánja, szentszéki jegyző, titoknok és oldalkanonok, egészen a prímás haláláig. 1836. augusztus 27-én szentelték esztergomi kanonokká, 1841. szeptember 13-án pedig nagyszombati érseki főhelyettessé nevezték ki, mely minőségben 1844. szeptember 22-éig működött. Ezután rozsnyói megyéspüspökké nevezték ki. 1845. június 4-én foglalta el hivatalát. 1845-ben kijavítatta a püspöki hivatal tűz által szerzett sérüléseit. Jelen volt az 1847–1848. országgyűlésen.
1850. április 2-ától egri érsek, ugyanazon év november 27-étől belső titkos tanácsos. Kinevezése után is támogatta a rozsnyói Szent Vince nővérek kolostorát. A Magyar Tudományos Akadémia 1853. március 13-án választotta meg igazgató tagjának. 1873. május 30-án Egerben halt meg. Alsóelefánton temették el, ahol külön kriptát építettek neki.

Forrás: Egriszín