Keresés: „Sós Tamás” (143 találat)

A Heves Megyei Közgyűlés elnöke, Szabó Róbert és az elmúlt ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti bizottság elnöke, Sveiczer Sándor február 17-én, pénteken délelőtt rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Egerben, a Megyeházán.

Az eseményen Sveiczer Sándor bevezetésként elmondta, hogy a közgyűlés 2010 végén hívta életre az említett eseti bizottságot, amely 2011 januárjában kezdte meg munkáját. A grémium feladata az, hogy tárja fel, a múltban történtek-e visszaélések, mulasztások a megyei önkormányzat gazdálkodásában.

– A testület többször foglalkozott már a Hospinvesttel, de most egy rendkívüli jelentőségű, eddig fel nem tárt ügy részleteit kívánom ismertetni – emelte ki a bizottság elnöke. – A mai rendkívüli sajtótájékoztatón egy vélhetően több mint hétszáz millió forintos károkozás bizonyítékait hozzuk nyilvánosságra, valamint az álláspontunk alapján megtehető, precedensértékű jogi lépéseket ismertetjük. A rendelkezésünkre álló okiratok, jegyzőkönyvek alapján azt kell feltételeznünk, hogy Sós Tamás a tettei következményeinek teljes ismeretében, a megyei önkormányzat érdekeivel ellentétesen cselekedve, egy magáncég, a Hospinvest Zrt érdekeinek kedvezve, a közgyűlés felhatalmazása, határozata ellenére nem érvényesített, hagyott elveszni egy, a Heves Megyei Önkormányzatot illető, több mint 700 millió forintos jogos követelést.

Sveiczer szavai szerint a Heves Megyei Önkormányzat a Hospinvesttel kötött vagyonkezelési szerződése alapján – miután a cég időközben csődeljárást indított maga ellen – rendkívüli felmondással jogosan követelhetett volna több mint 700 millió forint kötbért. Ehhez mindössze arra lett volna szükség, hogy az önkormányzat a szerződést rendkívüli felmondással szüntesse meg. A szerződésbontás közlésére a közgyűlés határozatában az akkori elnökét, Sós Tamást felhatalmazta, aki ennek ellenére mindezt szerződésszerűen, rendkívüli felmondással a megadott határidőig, sőt mandátuma lejártáig sem tette meg.

Mind az akkori közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága, mind a kifejezetten erre a lehetőségre a figyelmét felhívó főjegyzői észrevétel alapján kijelenthető, hogy Sós Tamás tisztában volt a 700 milliós kötbér érvényesíthetőségével. Vajon ezzel a lépéssel, mulasztással kinek akart kedvezni? A mulasztás miatt az önkormányzat később sem tudta érvényesíteni kötbérkövetelését. Az érvényesítés, azaz a teljes kötbérösszeg visszaszerzése később lehetetlenné vált az akkor elmulasztott bejelentési határidők miatt.

– A bizottság álláspontja szerint Sós Tamás felelőssége mind büntetőjogi, mind munkajogi aspektusban feltételezhető – hangsúlyozta Sveiczer. – Ezért a vizsgálatot lefolytató eseti bizottság mai határozata alapján felkérem Szabó Róbertet, a Heves Megyei Közgyűlés elnökét, hogy a közgyűlés, mint az elnök mindenkori munkáltatója járjon el munkajogi kérdésben fegyelmi testületként. A bizonyítékokat, iratanyagokat, jegyzőkönyveket ezúton átadom a közgyűlés elnökének és a bizottság nevében kérem, hogy soron kívüli ülésen, mielőbb tegye meg a szükséges jogi lépéseket a felelősség feltárása érdekében, s a most átadott bizonyítékok alapján indítson kártérítési eljárást Sós Tamás ellen.

Az iratok átadását követően Szabó Róbert arról beszélt: maga is szeretné azt hinni, hogy másfél évvel az önkormányzati választások után már nem kell a múlttal, az előző vezetés ügyeivel foglalkozni. Kifejezetten sok a teendő a közgyűlés átalakuló feladatköre miatt. De egy dolgot nem szabad elfelejteni, mégpedig azt, hogy vétkesek közt cinkos, aki néma.

– Mi nem maradhatunk némák akkor, amikor ilyen felháborító múltbéli eseményekkel kell szembesülnünk. A bizonyítékokra alapozva értékrendünk azt diktálja, hogy most kötelességeink vannak – fogalmazott a közgyűlés elnöke. – Nem azt akarjuk bizonyítani, hogy a szocialista vezetés 12 éve alatt mit tett a megyével, ezt mindannyian tudjuk. Ez az ügy nem a politikai csatározásról szól. Ez az ügy arról szól, hogy 700 millió forint jogos megszerzésének lehetőségétől estek el a Heves megyei emberek, és a bizonyítékok alapján esély kínálkozik arra, hogy a felelősségre vonás mellett ennek az összegnek egy részét visszaszerezzük. Ha bebizonyosodik, hogy Sós Tamás tudatosan károsította meg a megyét, akkor igenis feleljen a saját vagyonával.

– Mivel Sós Tamás a közgyűlés határozatával ellentétesen cselekedett, ezért a felelősség kérdésében most nem bújhat a testület mögé, hiszen arra sem méltatta, hogy a határozatát végrehajtsa – folytatta Szabó Róbert. – Az imént hallottak alapján úgy tűnik, hogy az önkormányzat érdekei helyett egy magáncég, a Hospinvest érdekeit tartotta szem előtt. Azt kell feltételeznünk, hogy „suba alatt kupec lett a pásztor.” Hogy miért, ezt még nem tudjuk, de remélem, ez is ki fog derülni. Mi a Heves Megyei Közgyűlésben, a jog adta kereteken belül mindent meg fogunk tenni, hogy az elveszett 700 millió forint lehető legnagyobb része újra jogos helyére, a Heves megyei emberek szolgálatába kerüljön. Mielőbb megtesszük az első lépést, soron kívüli ülésen napirendre tűzzük a bizottság előterjesztését. Sós Tamásnak jogában áll majd ekkor zárt ülést kérni, ám közszereplőként illő lenne, ha lemondana erről a lehetőségről, hiszen a nyilvánosság, a részletek megismerése ebben az ügyben minden Heves megyei embert megillet. A sajtót folyamatosan tájékoztajuk a megtett jogi lépésekről.

Minden ötödik Heves megyei pedagógus állása veszélyben van; az oktatás átalakításának szülő, tanár és diák egyaránt a vesztese – mondta dr. Sós Tamás, MSZP-s országgyűlési képviselő a csütörtöki, Egerben tartott sajtótájékoztatón.

A politikus véleménye szerint megdöbbentő, hogy az Eszterházy Károly Főiskolán csupán 630 államilag finanszírozott hely van, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán pedig 90 diák kezdhet évet alapképzésben támogatással.
Dr. Sós Tamás elmondta továbbá: az álnéven bevezetett tandíj borzasztóan igazságtalan a felsőoktatásban, ártalmas a jövő szempontjából. A szegény családok tehetséges gyermekei csak eladósodás árán juthatnak diplomához, szakmai végzettséghez. Hozzátette: az Orbán-kormány nem tekinti prioritásnak az oktatást, úgy járnak el, hogy egy centralizált rendszerből könnyebben tudnak forrásokat kivonni az elbocsátások és intézménybezárások révén.
A politikus végül elmondta: a köznevelési rendszerből várhatóan a pedagógusok több mint 20 százalékát küldik el. Szerinte szakmailag elhibázott az ilyen mértékű centralizáció az oktatásban, elveszi a helyi autonómiát. Helyben csökkentik a pedagógusok szakmai mozgásterét, hiszen 70 százalékról 90 százalékra növelik a tantervek arányát.

A kormány szerint előrelépést jelenthet a hétfőn bejelentett Darányi Ignác Terv, amely az Orbán-kormány agrárterületére vonatkozó terveit tartalmazza.
Az MSZP szerint azonban üres ígéretekkel van tele ez a terv is, mint a kormány számos más területen bejelentett intézkedése is.
-    Kockáztatják az európai uniós támogatások lehívását, hazai forrás pedig szinte alig van előirányozva a Darányi Ignác Tervben – kezdte pénteki egri, Gőgös Zoltánnal, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnökével és Godó Lajossal, a megyei Agrártagozat vezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Sokat elárul a kormány által bemutatott Darányi Ignác Tervről, hogy a bemutatást követően lemondott a tárca államtitkára – ecsetelte a hét eseményeit Gőgös Zoltán – sőt, nem egyezik meg tartalmában és céljaiban a kormány Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiaként előadott anyaga a helyszínen elhangzott prezentációval. Az egyik a KKV-szektor fejlesztésére vonatkozik, a másik pedig a családi gazdaságok támogatását helyezi előtérbe – derült ki.
Az Országgyűlés mezőgazdasági szakpolitikusa elmondta továbbá: a Darányi Ignác Terv lényegében az előző, MSZP-kormány Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervének folytatása, ám csökkentett, nem számottevő források biztosításával.
-    Négy milliárd forintos keretet irányoz elő a terv például a fiatal gazdák támogatására, amelyre lényeges túljelentkezés várható majd, pályázati pénzt azonban csak körülbelül négyszázan nyerhetnek el ebből az összegből. Az MSZP- kormány ugyanerre, több mint húsz milliárd forintot szánt – tette hozzá Gőgös Zoltán.
További aggodalomra ad okot a politikus szerint, hogy a falugazdászok számát a felére csökkentették, ami szintén szembe megy a kormány terveivel.  A gyümölcstermelőket is magára hagyták a kárenyhítés terén.
-    Idegen tollakkal ékeskedik az Orbán-kormány a kistermelői rendelet újdonságként való bevezetésénél is, hiszen ez már 2010 elején megszületett, nem újdonság, ahogy a kisvágóhíd projekt sem. Alapvető kérdést vet fel, hogy KKV üzemekre, vagy családi birtokokra akarja szétszedni a kormány a termelést? Nem látszódnak a konkrét tervek, pedig nagy szükség lenne a helyzet tisztázására, hiszen 2014-től más szabályozás lesz érvényben az agráriumra – zárta tájékoztatóját Gőgös.
A Darányi Ignác Tervet Godó Lajos történelmi lépésként értékelte:
-    Orbán Viktor úgy avatta fel a Darányi Ignác emléktáblát hétfőn, hogy a mai napig nem terjesztették a Parlament elé az Vidékfejlesztési Stratégiát. Megbukott a kormány agrárcsapata is – hangzott el végül az MSZP Heves megyei Agrártagozatának elnökétől.

Drámai mértékű elszegényedési folyamat zajlik Magyarországon, ami a kormány dilettáns gazdaságpolitikájának köszönhető – mondta Dr. Sós Tamás a csütörtöki, Egerben tartott sajtótájékoztatón.

Ahogyan a politikus fogalmazott: a népnyúzó kormány leginkább az alacsony jövedelműeket sújtja, ők azok, akik a keresetük többségét fogyasztásra költik. Hozzátette: Heves megyében is megállíthatatlan mértékben nő a munkanélküliség. A bérekhez képest irreálisan magasak a munkába járás költségei, nőttek a vasúti és a közúti személyszállítás díjai, az üzemanyag pedig minden környező országban olcsóbb.
A politikus kiemelte: Magyarországon ugyanannyi bér egyre kevesebbet ér.  Az euro/forint árfolyam rekord mélységekbe zuhant. Mint mondta: ez nem segíti a beruházásokat és a foglalkoztatás-bővítést sem.
A nyugdíjpénztári befizetések államosítása óta nemzetközi bizalmi válság alakult ki hazánkkal szemben, ezért egyre többen érzik úgy, hogy határon túlra menekítik a vagyonukat. Az általános terhek korábban nem látott mértékben növekedtek. Amennyiben ez a folyamat nem áll meg, illetve az Orbán-kormány nem egyezik meg az IMF-el és az Európai Bizottsággal, úgy tavaszra fizetésképtelenné válik Magyarország – tette hozzá Dr. Sós Tamás.

Bóvli gazdaságpolitikát teremtett a FIDESZ-KDNP törvénygyár.

A parlamentarizmus megcsúfolása, ami az Országházban folyik. A demokrácia alapelvét sértik meg, amikor csak a hatalmi szempontjaik az elsődlegesek és a szakmaiság csupán másodlagos.

A szakszervezetekkel, érdekképviseletekkel, munkavállalók képviselőivel, civil közösségekkel nem egyeztetnek, a szakmai érveket pedig nem veszik figyelembe.

Az Európai Unió normáival is szembe megy a kormány a jegybank, illetve a pénzügyi stabilitás törvényével. Súlyosan kockáztatják az ország pénzügyi stabilitását.

Veszélyben vannak a jövő tavasszal kifizetendő bérek és nyugdíjak.

Számos törvény alkotmányellenesnek bizonyult, ám 2012-ben már ezekkel sem lesz gond, hiszen az Alkotmánybíróság jogkörét megnyirbálták.

Elfogadhatatlan az önkormányzati vagyon, az oktatás, az egészségügy ilyen mértékű államosítása. Nem lehet egyetérteni a köznevelés államosításával sem, de az állami szabályozás erősítésére van szükség.

A szakképzés az egyik legnagyobb vesztes. A három éves képzés visszalépés, a leggyengébbekhez igazítják a képzést. Ezért hosszabb távon nagy árat fizetünk majd.

Sok esetben a FIDESZ-KDNP képviselői sem ismerik az elfogadandó törvényt. Ilyen például, amikor végszavazás előtt elolvashatatlan és elemezhetetlen mennyiségű módosítókat terjesztenek be. Ezért számos törvényről már az elfogadást követően kiderül, hogy betarthatatlan, módosításra szorul. Jellemző, hogy a kormánypárti képviselők csak a miniszterelnök iránti lojalitásból adódóan szavazzák meg az előterjesztéseket, nem szakmai érvek alapján.

Kilúgozott törvényeket szavaztak meg a kormánypárti képviselők. A lényeg a részletekben van, a kormány – és miniszteri rendeletekbe kerül. Ezeket pedig gyakran változtatják.

Hatalmas káosz uralkodik az államigazgatásban.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

A korábban beterjesztett és a héten fő számaiban némileg módosítottan elfogadott költségvetés is megbukott.

-          Ez a fideszesek számára is nyilvánvaló, mégis megszavazták a dilettáns gazdaságpolitika eredményét, azt a költségvetést, ami szociális válságba fogja sodorni az országot, ha a kormány nem változtat az elhibázott szabadságharcos politikán – kezdte Katona Tamással, volt pénzügyminisztériumi szakállamtitkárral, az MSZP országos elnökségi tagjával tartott sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője szerdán Egerben, a Hotel Flórában.

A sajtó képviselői értesülhettek a 2012.évi költségvetés gazdaságra gyakorolt negatív hatásairól, melynek egyenes következménye lehet – a mostani gazdaságpolitika folytatásával -, hogy tavasszal finanszírozhatatlanná válik Magyarország államháztartása.

-          Máris megbukott a formai alakban elfogadott 2012. évi költségvetés. Most nem nyújtottak be módosítókat, hanem úgy fogadta el a kormány, hogy tudják, hogy nem jó. Nem jött be Orbán Viktor újratervezése sem, így jövőre recesszió lesz a magyar gazdaságban – mondta el Katona Tamás.

Elhangzott az is, hogy jövőre 1-1,5 százalékos GDP csökkenés lesz, melynek következménye, hogy a munkanélküliség 10 százalék fölé fog emelkedni Magyarországon. Ez Heves megyében körülbelül 15 százalékos állástalanságot jelent majd, ami hatalmas szám. Körülbelül 5 százalékos inflációval kell számolni, „elszabadult” a forint.

A lakosság életszínvonalának további romlásához fog vezetni a 3-4 százalékos reálbércsökkenés, ami 2-3 százalékos fogyasztáscsökkenést eredményez.

Jövőre a munkavállalók háromnegyede fog rosszul járni, hiszen ennyien keresnek 210 ezer forintnál kevesebbet. A FIDESZ-KDNP-kormány gazdaságpolitikája csak a gazdagabb rétegnek kedvez.

Katona Tamás elmondta, hogy - a megszorítások ellenére is - novemberben 780 milliárd forinttal több volt az államadósság, mint ez év januárjában.

2012-ben tovább emelkednek a rezsik, az adók, az alapvető fogyasztási cikkek árai. Szociális válság van kibontakozóban, tavaszra pedig finanszírozhatatlanná válik az ország, államcsőd fog bekövetkezni, amennyiben az Orbán-kormány nem egyezik meg az IMF-el és az Európai Bizottsággal.

Nyolcvanmillió forintra vár tíz cég Verpeléten.  Ennyit nem fizetett nekik ki egy vállalkozás. A tartozás egy ottani borászat bővítése kapcsán alakult ki. A tiltakozók által felelős vállalkozónak mondott cégvezető nem nyilatkozik. Egy felmérés szerint ma a magyar cégek nyolcvan százalékánál fordul elő a késedelmes fizetés.
Egy verpeléti borászat előtt tüntetnek olyan alvállalkozók, akiket állításuk szerint nem fizettek ki a borászat bővítése után. A tiltakozók azt mondják, nyolcvanmillió forinttal tartoznak nekik a fejlesztés kapcsán. A pénz elakadt valahol az alvállalkozói láncban szereplő cégek között – nem tudni, hol. Az alvállalkozók éltek fizetési meghagyással, próbáltak tárgyalni is, de ma már csak a nyilvánosságban bíznak. Az általuk működtetett tíz cég harminc család megélhetését biztosítja. Ha a helyi jegyző a borászatot nem vette volna birtokvédelem alá, a vállalkozók akár neki is álltak volna ma bontani, ami szerintük az övék. A pórul járt cégvezetőknek a borászattal egyébként nincs bajuk, mert úgy tudják, hogy a boros vállalkozás kifizette a fővállalkozót. Szerettük volna megkérdezni a tüntetők által vitás partnerként megjelölt cég vezetőjét is, aki érdeklődésünkre azt közölte, jogi értelemben nincs tennivalója az ügyben, és nyilatkozni sem kívánt. A tiltakozók levélben keresték meg Sós Tamás szocialista képviselőt, a Jobbik illetékese pedig segítséget ajánlott nekik. A kifizetetlen alvállalkozók azt ígérték, januárban is tüntetni fognak, ha nem jutnak a pénzükhöz. A körbetartozások felszámolása a kormány egyik fontos ígérete, amelyhez mihamarabb új csődtörvényt kellene elfogadni. Eközben egy felmérés szerint a cégek négyötöde késve fizeti ki üzleti partnereit.

Forrás: gyöngyöstv

A kongresszusra való felkészülésről és az országot negatívan érintő kormány általi döntésekről tartotta pénteki egri sajtótájékoztatóját Simon Gábor az MSZP Választmányának elnöke és dr. Sós Tamás az MSZP Heves megyei elnöke.

A két politikus markánsan fogalmazta meg véleményét az ország „elcseszett” vezetésével kapcsolatban, hozzátéve, hogy a kormányzó hatalom a jövőbeni választási rendszert is a győztes részére teszi kedvezővé, ami ráadásul visszahullhat a mostani kormányra – vélik az MSZP országgyűlési képviselői.

A sajtótájékoztató fontos témája volt a Munka Törvénykönyvének héten történt módosítása.

-          Kérjük a Heves megyei országgyűlési képviselőket, hogy támogassák a Munka Törvénykönyvének népszavazásra való bocsátását, hiszen közös érdekünk, hogy a munkavállalók joga ne sérüljön olyan módon, mint ahogy az jelenlegi formájában történni fog – fogalmazta dr. Sós Tamás.

Simon Gábor kifejtette, hogy mára már egyértelműen látszik, a kormány intézkedései nyomán kialakult káosz nem tartható tovább.

-          Az MSZP megújulva  és alternatívát támasztva vág neki a ciklus második felének annak érdekében, hogy a magyar családok életminősége, jogai sérüljenek tovább. Elfogadhatatlan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 40 milliárdos vagyonának tervezett elvétele, amely célként lebeg a FIDESZ-KDNP szeme előtt – emelte ki Simon Gábor. Hozzátéve, hogy követelik a megszakadt IMF-tárgyalás haladéktalan folytatását, és a minél előbbi megállapodást.

Mint elmondták, nem lehet tovább játszani az ország jövőjével, és az MSZP meg kívánja mutatni az elhibázott kormányzati döntésekkel szembeni megoldásokat.

Nagymértékű munkanélküliség figyelhető meg Heves megye kistelepülésein- ezzel kezdte meg pénteki sajtótájékoztatóját Dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő. A tavalyi adatokhoz képest több százalékkal nőtt a munkanélküliség a megyében. Ez főként Hevesen és Pétervására környékén mutatkozik meg, a 22%-ot is eléri a munkahellyel nem rendelkezők száma. Az MSZP szerint látszik, hogy a kis egzisztenciával rendelkező emberek fizetik meg a kormány helytelen gazdaságpolitikájának az árát.

A fejlesztések leálltak és újabb pályázatokat sem írtak ki. A még megmaradt agrártámogatások 84%-a európai uniós forrásból van. A párt szerint szerencse, hogy a jövő évi költségvetésben az ideinél egymilliárd euróval több lesz, közel 44 milliárd euró áll majd a kohéziós kiadások rendelkezésére.

A megyében az utak felújítása, az úthálózat fejlesztése is nagymértékben romlott. Sós Tamás szerint a közutak állapota aggodalomra ad okot, továbbá az is, hogy Fónagy János fejlesztési miniszter sem tudott megnyugtató választ adni a parlamenti kérdésekre. A gyöngyösi nyugati elkerülő út befejezését körülbelül 2017-2020 közötti időszakra tervezi a minisztérium.

A szocialisták szerint a közintézmények működtetése is akadozik, a települések fizetésképtelenné válnak. Tarnazsadány önkormányzata már szeptember óta fizetésképtelen, a közmunkások 70 %-át kell elbocsátaniuk januártól. A sarkalatos törvényekkel felszámolja az önkormányzatok erejét a kormány, ellehetetleníti a működésüket.

Godó Lajos az Agrár-és Vidékfejlesztési Tagozat elnöke szerint az Orbán-kormány koncepció hiányában sodródik az árral az agrár-és vidékfejlesztés területén. Ezt azonban a vidéken élő, kevésbé forgalmas községek lakói fizetik meg. Elmondta: kezdeményezik Heves megye aszály sújtotta övezetté nyilvánítását, különben a termelők óriási problémákkal fognak szembenézni a jövő évben.

Az új irányvonalát illetve az elfogadott Alapszabályát mutatta be péntek délután az MSZP Egerben. A sajtótájékoztatón dr. Sós Tamás, az MSZP Heves megyei elnöke valamint dr. Harangozó Tamás, az Alapszabályt Szerkesztő Bizottság országos elnöke ismertette a párt kongresszusán történt változásokat.

Sós Tamás elmondta, az elnökségi ülésen szeretnék ismertetni az elfogadott Alapszabályt, illetve az új MSZP terveiről is tájékoztatni szeretnék a tagokat. Elmondta továbbá, hogy új programjukkal szerződést kívánnak kötni a társadalommal. dr. Harangozó Tamás kijelentette: nyitott és modern pártra van szükség, amely képes a hatékony és fegyelmezett működésre, a demokratikus intézkedéseken belül.

A párt kongresszusán olyan támogatói rendszerről döntöttek, mely önkéntességi alapon működne, ahol a tagok az internet segítségével nyomon követhetnék a párt munkáját, beleszólhatnak az MSZP működésébe. Ezzel a módszerrel fogják kiválasztani a megyei, városi és országgyűlési képviselőjelölteket, a jelöléshez legalább 10%-os támogatást kell szerezniük az interneten regisztrálóktól.

A Magyar Szocialista Párt szeretne nyitni a civil mozgalmak felé , olyan szövetséget kívánnak kötni, amely kimondaná, hogy a szervezetek vezetői helyet kaphatnak a párt országos választmányában.

A szavazások lebonyolítása az országos választás mintáján fog lezajlani, így a párttagok dönthetnek majd a megválasztott képviselőkről egy belső előjelölési kampány során. A jelölteknek itt is a tagok 10 %-nak a támogatását kell megszerezniük.