Keresés: „csapadék” (78 találat)

Kiszáradt a szilvásváradi Fátyol-vízesés. A téli alacsony csapadékmennyiség, illetve a hetek óta tartó szárazság hatására víz nélkül maradt a vízesés. Nagy mennyiségű csapadék enyhíthetne a folyamaton, az időjárás azonban nem kedvez a látványosságnak.

Eltűnt Szilvásvárad látványossága, a Fátyol-vízesés. Az egykori turisztikai látnivaló már nem fodrozódik tovább a kőfalon, helyén a szikár kőoldal látható csak. A nagy forróság hatására a talaj nedvességtartalma csökkent, a forrásokból eltűnt a víz.  A föld minden csepp nedvességet elnyel, az idei csapadékmentes időjárás még inkább hozzájárul ehhez a folyamathoz.

Holló Sándor, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának osztályvezetője elmondta: már tavaly nyáron is kevés víz volt a területen, az őszi aszályok, illetve a téli csapadék hiánya teljes mértékben megpecsételte a természeti képződmény sorsát. Ebben a forróságban nem csak a Fátyol-vízesést sújtotta az aszály, de a Szikla-forrásból is eltűnt a víz.

A Szilvásvárad látványosságához érkezők is döbbenten tapasztalták a víz teljes elapadását. Sokan már évek óta visszajárnak a forráshoz, illetve a vízeséshez. A látogatók is a hőségre panaszkodtak, ami a kiszáradás fő oka.

Bár a szerdai napon nagyobb mennyiségű csapadék hullott Heves megyére, a vízesést nem sikerült újra működésbe hozni. A Fátyol-vízeséshez kiszáradása ellenére is több százan látogattak el a délelőtti órákban.

Percek alatt lepte el Heves megyét a hirtelen jött vihar. Számos faluban milliós károkat okozott a nyári esőzés, Egerszalókon kéményt döntött le a vihar. Egerben a vízelvezető csatornákból is jött fel a víz.

Óriási vihar vonult át szerda délután Heves megyén. A kezdetben 40 fokos hőség hirtelen csapott át esőzésekké, ezzel 22-25 fokra lehűtve a hőmérsékletet. A viharok Szentdomonkoson és Tarnaleleszen pusztítottak először, nagyobb méretű jégdarabokat hagyva maguk után. A termés nagy részén jelentős kár keletkezett.

Egerben az esti órákban kezdett zuhogni az eső. Kezdetben csak esőzések voltak a megyeszékhelyen, később ez jéggel kiegészülve hullott le. A nagy mennyiségű csapadékot a vízelvezető csatornák képtelenek voltak elvezetni, a város több pontján feljött a víz.

A tűzoltókat több esetben is kidőlt fákhoz hívták, a vihar jelentős károkat okozott a vezetékekben. Egerszalókon egy családi házba csapott bele a villám, a házban tartózkodó nőt könnyű sérülésekkel szállították az egri kórházba. A ház kéménye ledőlt, megsérültek a tetőcserepek. A tűzoltók azonnal kivonultak a helyszínre, ennek köszönhetően nem történt nagyobb baj. A ház tulajdonosa elmondta: a villámcsapás előtt lekapcsolták a biztosítékot, így nem keletkezett még nagyobb kár a házban.

Ismét hatalmas lyuk  tátong Egerben: szombat délelőtt egy személyszállító kisbusz alatt szakadt be a Trinitárius utca körülbelül fél négyzetméteres szakasza. Csak a szerencsén múlt, hogy senki sem sérült meg. Egy éppen álló autó alatt szakadt be az aszfalt.

A város alatt közel, 150 km hosszan szerteágazó pincerendszer épült több évszázaddal ezelőtt. A szakemberek a mai napig nem tudják mi volt a funkciója az így kialakított járatoknak, melyeket kézzel vájták  a riolittufába.

Az évtizedek alatt megszámlálhatatlan mennyiségű töltőanyaggal próbálták megerősíteni ezeket. A jelenlegi beszakadás is feltételezhetően egy pinceágba torkollik, az aszfalt alatt megközelítőleg egy 2 köbméteres üres tér található. Mivel egy csapadékvíz elvezető található ott, nagy valószínűséggel az esővíz moshatta ki ezt a hatalmas  méretű lyukat. A rendőri erők segítségével az útszakaszt lezárták a forgalom elől és hétfőn szakemberek segítségével feltárják a helyszínt.

Több, mint 500 millió forintba került az egerszalóki csapadékvíz-elvezetési rekonstrukció. Az 1999-es árvízkor is tapasztalhatták az itt lakók, hogy a település csak jól karbantartott árkokkal képes megbirkózni a nagy mennyiségű csapadékkal.

Évekig tartott a tervezés, az előkészítés, majd a kuporgatás ideje következett: a pályázat önerejét kellett készenlétbe állítani. A mai átadáson 19 kilométernyi megtisztított, felújított árkot adtak át jelképesen, növelve a lakosok és a vendégek biztonságát.

 Leomló sziklafalak és pincebeszakadások veszélyeztetik Eger egyes területeit.  A váratlanul kialakuló helyzet főként a csapadékos időszakok után okoz gondot a városlakóknak. Egy, a Mlinkó utcában beszakadt régi pince miatt életveszélyessé vált a gyalogos közlekedés is.

Egy régi pince szakadt be a Mlinkó utcában, szintén januárban. A beszakadás következtében a jármű és gyalogos közlekedés életveszélyessé vált, az utcát le kellett zárni. A kialakult helyzet nemcsak a közutat veszélyezteti, hanem az utca közműveit és lakóépületeit is. A gázvezeték és vízvezeték a levegőben lóg, a csatorna a szakadási kürtő szélére került.

A helyreállítás érdekében az önkormányzat vis maior pályázatot nyújt be, mellyel a helyreállítási költségek 70 százalékára lehet pályázni, 30 százalékát pedig saját erőből kell biztosítani. A sziklafal esetében el kell távolítani a kilazult, mállott part éli sziklatömböket, ki kell vágni a lógó gyökerű fákat, cserjéket és meg kell oldani a vízelvezetést.

Mivel nem tudni pontosan, hogy hol húzódnak kisebb nagyobb üregek, egykori pincék a felszín alatt, folyamatosan fennáll annak a veszélye, hogy a lehullott csapadék fellazítja és veszélyessé teszi a talajt a városban. Az őszi csapadékos időjárást, a téli hóolvadásokat követően Egerben szinte minden évben történik két-három váratlan pincebeszakadás vagy partfalomlás.

Holló Miklós/Egri ügyek

Még a júniusi melegben jelentették be, hogy sikerült 15 millió Ft-os forrást szerezni az Egri Vár életveszélyes főbejáratának és a Varkoch kapu állagmegóvására, és szombaton a februári hidegben adták át díszőrségi kíséretben az elkészült munkát.

A kapuk az elmúlt két év kedvezőtlen időjárása miatt jelentős állagromlást szenvedtek el és életveszélyessé váltak, a főbejáratot le is kellett zárni. A sürgős beavatkozás érdekében komoly lobbi tevékenység indult: 2011. júniusában Habis László Eger polgármestere és más egri politikusok közösen fordultak a szaktárcához segítségért.

Habis László polgármester az átadáson köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki segített a felújításban. Elmondta, az elmúlt évek szélsőségesen csapadékos időjárása komoly károkat okozott az Egri Várban. 2011 nyarán dr. Nyitrai Zsolttal együtt - egy helyszíni séta alkalmával - döntöttük el, hogy összefogással, kezdeményezésekkel élünk az áldatlan állapot megszüntetése érdekében.
Felvettük a kapcsolatot az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, és a város polgármestereként nagy öröm volt számomra, hogy úgy érezhettem: nyitott kapukat döngetek. A vagyonkezelő vezetőivel a jogi kompetencián, kötelezettségeken lényegesen túlmutató dolgokról kezdődött beszélgetés, ami optimizmussal tölt el. Folyamatos kapcsolatban állunk és kiváló az együttműködés az MNV Zrt.-vel, további felújításokat tervezhetünk a Várban, elindulhat a Minaret statikai megerősítésének műszaki előkészítése. Előremutató az állami szervekkel folytatott közös gondolkodás, amely az Eger számára fontos értékek megőrzéséről, bemutatásáról szól.
Ennek a jó együttműködésnek az első eredménye, hogy - szinte azonnal - megoldást találtunk a két kapu felújítására, statikai megerősítésére. A munkát meg kellett tervezni, kivitelezni, és mára az állami tulajdonban lévő Egri Vár két emblematikus részlete újulhatott meg. Reményeink szerint csak a kezdet, tele vagyok optimizmussal- fogalmazott a polgármester.

Dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos kifejtette, a mai nap jó példa az összefogás erejére, arra, hogy rövid idő alatt is sikeres lehet egy ügy, ha a közös cél érdekében, egy akarattal dolgoznak a politikusok, a szakmai szervek és az állami szereplők. A döntés gyorsan megszületett és gyorsan megtörtént a kivitelezés, külön öröm, hogy helyi vállalkozások végezhették el ezt a munkát.

Dr. Molnár Zoltán, az MNV Zrt. általános vezérigazgató-helyettese elmondta, a jó minőségben elkészített felújítás, statikai megerősítés, kőpótlás évtizedekre rendbe tette a két kaput. Az ígéretnek megfelelően, határidőre elkészült a 15 millió forintos forrásból elvégzett beruházás. Példás a városért felelős helyi és országos politika, a Vármúzeum és a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló MNV Zrt. közös munkája, ez természetes is kell, hogy legyen.

Forrás: Egriszín

Folytatódott az önkormányzati képviselők éves értékelése Rázsi Botonddal, aki a Felnémet-, Pásztorvölgy-, Berva- és Almár-völgyi városrész képviselője.

A terület az egyik legnagyobb választókerület, melynek nagy hátránya, hogy erősen tagolt. Ebből a tagoltságból következik, hogy nem lehet egységesen kezelni, hisz a területeknek mások a problémáik, a kulturális lehetőségek és más társadalmi réteg lakja, nehéz összefogni- kezdte értékelését az alpolgármester.

A térség már a korábbi években látványosan fejlődött és több városszépítő beruházás is megvalósult itt. Ezekhez képest, ebben az évben jelentősebb beruházások nem történtek. Az egyik kiemelkedő az Almárvölgyi út építése volt, amit csakis az ott lakók anyagi hozzájárulásával lehetett helyrehozni. Itt még folynak az utómunkák, csapadékvíz-elvezetés, kocsibejárók építése. Az út 11 millió Ft-ból épülhetett meg.

Másik ilyen beruházás a Pásztorvölgyi Iskola akadálymentesítése, mely közel 27 millió Ft-ot jelentett. Ezt szintén önerő és pályázati forrás segítségével tudták megvalósítani. Az épület akadály mentesítve lett vakok és gyengén látók, hallássérültek és mozgássérültek részére is.
Szintén kiemelte a képviselő a felnémeti templom támfalának felújítását is, mely 5,5 millió Ft-ból valósult meg. Emellett a körzetben még több fakivágás, járda és lépcső felújítás valósult meg.

Forrás: Egriszín

Éves képviselői munkáját értékelte ma Orosz Ibolya, a 7. számú választókörzet képviselője, aki sokat beszélget a körzetében élőkkel, és szívesen veszi a kritikákat is, mert abból mindig tud építkezni.

Orosz Ibolya már öt éve képviseli a körzetét, ettől függetlenül ugyanolyan lelkesedéssel végzi most is a munkáit, mint a kezdetek-kezdetén. A képviselő munka mellett az önkormányzat Kulturális és Idegenforgalmi bizottságát vezeti, elnöke az Egri Termál Kft. Felügyelő bizottságának, valamint a Bródy Sándor Megyei Könyvtárat fenntartó társulásnak is, emellett részt vesz több civil egyesület munkájában: a szépasszonyvölgyi vendégvárók egyesületében és az egri turisztikai egyesületben is.

A képviselő asszony internetes portálon, lakossági fórumokon, a Hajdúhegyi Hírek Újságban és a fogadóóráin is beszámol a körzet tervezett beruházásairól, és fogadja az észrevételeket, panaszokat, kéréseket, melyeknek igyekszik személyesen utána járni, a problémákat megoldani.

A körzetben az elmúl egy évben több csapadékvíz elvezetés, útszegély-építés, járdafelújítás és hídfelújítás valósult meg,de a jövőben még várat is magára néhány. Ebben az évben 11 millió Ft értékű beruházás valósult meg a körzetben.

Örülök, ha egy-egy beruházás elkészül, és jó érzéssel tölt el, ha a lakók ezt értékelik- monda a képviselőasszony.

A jövőre vonatkozó tervek között szerepel ATM elfogadóhely telepítése, hordalékfogó víznyelők építtetése, a közbiztonság javítása, és az hogy a környéken este 6 után is közlekedjenek autóbuszok.

Feladatom van bőven, több évre való. Szeretném mind megvalósítani- fejezte be Orosz Ibolya munkája értékelését.

Özönvíz-szerű eső érte el pénteken délután Egert. A nagy mennyiségű, hirtelen érkezett csapadékot a csatornák nem bírták elvezetni, így a város több pontján a fedlapokat felemelve távozott a víz, nehezítve a közlekedést.

A beruházáshoz a városatya körzeti képviselői keretéből 500 ezer forintot használtak fel, és a forrást kiegészítették a „VEDD észre, Tedd szóvá, Szólj RÁ!” pályázati programban elnyert összegből.
A Vécsey-tetőn, a repülőtérrel szemben illegális hulladéklerakót számoltak fel a Zöld Kommandó munkatársai, helyén pedig pihenőparkot és nyársaló helyeket alakítottak ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fent nevezett pályázatán nyert forrásból, 300 ezer Ft-ból, a Vécsey-tetőn tehát a mai napon 850 ezer forintos fejlesztést adtak át. A sajtótájékoztatón elhangzott: a pihenőparkot mintaprojektnek tekintik.
Habis László polgármester az eseményen elmondta: Egerben az elmúlt évek során rendszeres civil takarítási akciókat is tartottak, s a külterületeken rendszeres a Zöld Kommandó munkája. 2009 óta munkatársaik - széles körű civil összefogás kíséretében - felszámolták a nagy kiterjedésű illegális hulladéklerakókat, összesen 600 tonna szemetet szedtek össze, két pihenőt alakítva ki az egykori ormótlan képződmények helyén. A polgármester hangsúlyozta: a környezetünk olyan, amilyenné mi magunk tesszük. Kisebbfajta csoda történt: a várost övező egyik legszebb területen, nyugodt környezetben, pazar panoráma tárul elénk a szeméthegyek helyett. Hasonló parkot alakítottak ki már Almárban is, s a tapasztalatok szerint a rendezett, ápolt környezet a legnagyobb visszatartó erő: ezekre a helyekre már nem visznek hulladékot a szabályszegők.