Keresés: „csont” (70 találat)

Közel 1440 tűzeset és 310 műszaki mentés. Bombariadó terv készítése, települések besorolása, gyakorlatok, veszélyelhárítás tervezése, víztározók, tavak, belterületi vízelvezetők ellenőrzése. Csak néhány tevékenység a katasztrófavédelem 2012-es évéből. A Heves Megyei Katasztrófavédelem átalakulása óta eltelt fél év tevékenységeit mutatta be és értékelte az igazgató.

A katasztrófavédelem 2012. január 1-vel gyökeresen megváltozott, a tűzoltóságok beintegrálódtak. Hármas struktúra alakult ki: a tűzvédelem, a polgári védelem és az iparbiztonság.

-A kibővített hatáskörhöz tartozik a Katasztrófavédelem Supervisori hatósági tevékenysége- magyarázta Csontos Ambrus a megyei igazgatóság igazgatója. Ha olyan esemény jut a tudomásunkra, ami a lakosságot veszélyezteti, jogunkban áll a hatóságokat a helyszínre rendelni, társhatóságokat bevenni az intézkedésbe és nyomozást lefolytatni. Célunk, a lakosság biztonságának a garantálása- emelte ki az mk. tű. ezredes.

A polgári védelmi tevékenység változott a legkevésbé, ott újra be kellett sorolni a településeket háromfokú katasztrófavédelmi osztályba. Eger a megyében egyedüliként az egyes osztályba tartozik, így köteles katasztrófavédelmi referenst alkalmazni.

Az iparbiztonság teljesen új terület, mellyel eddig senki nem foglalkozott. Három területe van: veszélyes üzemek felügyelete, kritikus infrastruktúravédelem, veszélyes-áru szállítmányok ellenőrzése.

Éves szinten közel 3000 esetben vonulnak a katasztrófavédelem munkatársai. Idén csak márciusban közel 920 tűzesethez riasztották a lánglovagokat, tavaly inkább a viharok igényeltek nagyobb számú technikai mentést.

A Heves Megyei Katasztrófavédelem állományába jelenleg 341 fő tartozik. Az átalakulással csupán 5 főnek nem tudtak elfogadható beosztást felkínálni és 10 fő kérte az áthelyezését más településre vagy szervezethez.

Forrás: Egriszín

Néhány órára kiürítették a Dobó teret a tűzoltók, hogy a mazsorettek és a fúvószenekar színes műsorával tisztelegjenek Szent Flórián előtt. Az ünnepségen Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy átadta a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a belügyminiszter által adományozott csapatzászlót, mely az új katasztrófavédelmi rendszer jelképe.

A tűzoltó társadalom május 4-én emlékezik meg Szent Flóriánról, aki a szakma szimbóluma, védőszentje. A lánglovagok számára a tűz elleni küzdelmet, az ahhoz szükséges hitet, bátorságot, közösséghez való tartozást jelenti. Ez alkalomból a Tűzoltó Naphoz kapcsolódó programokkal, térzenével, ünnepi köszöntőkkel, az Egri Majorett Egyesület műsorával és tűzoltási bemutatóval ünnepeltek Eger főterén.

Csapatzászló a megyének
Dr. Pintér Sándor belügyminiszter csapatzászlót adományozott a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak, amit az ünnepség egyik legfontosabb eseményeként Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, a Belügyminisztérium országos katasztrófavédelmi főigazgatója adott át Csontos Ambrus tűzoltó mérnök ezredesnek, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójának.

A csapatzászló szimbóluma a helytállásnak, a bátorságnak, a tűzoltókat évszázadok óta jellemző erényeknek, jelentette ki Dr. Bakondi György az ünnepségen. A katasztrófavédelmi főigazgató beszédében kitért a január elseje óta működő új katasztrófavédelmi rendszerre, melyben új egységes szervezetben dolgoznak a hivatásos tűzoltóságok, partneri viszonyt alakítva ki az intézményi, létesítményi, önkormányzati tűzoltóságokkal, egységben dolgozva a polgári védelmi erőkkel és az új Iparbiztonsági Hatósággal. Az új szervezet alapvető rendeltetése a közbiztonság védelme, fogalmazott a főigazgató.

Egységben a védelem
A 2012. január 1-én megalakult, egységes állami katasztrófavédelmi szervezet a védelmi igazgatás területi, helyi szinten jelentkező kormányzati elvárásait valósítja meg, egyértelművé téve az állami felelősségvállalást, foglalta össze a polgárok élet és vagyonvédelmének biztosítását ellátó szervezet feladatait Dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója. A főigazgató beszédében hangsúlyozta, hogy a zászló mától fogva jelképe a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak és szimbolizálja a csapathoz tartozó egyének egységét, összetartozását.

Csontos Ambrus tűzoltó mérnök ezredes, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója nagy megtiszteltetésnek nevezte a csapatzászló adományozását. Köszöntőjében kiemelte, hogy az utóbbi húsz évben többet változott a tűzoltóság, mint az azt megelőző száz évben. Reményének adott hangot, hogy a zászló a tűzoltó mozgalom számára is a békét, összefogást és a bajtársiasságot hozza el.

Habis László polgármester ünnepi köszöntőjében megemlékezett a tűzoltók védőszentjéről, a tűz ellen küzdő ember jelképévé vált Flóriánról. Szent Flórián köztünk élő utódai nem kívánnak szentek és mártírok lenni, de az általa képviselt eszmét követve teszik azt, amit az emberség, a tisztesség, a becsület diktál. A régi korból merített csodás példa mellé ma már nagy szakmai tudás, modern eszközök, gyakorlati tapasztalat és komoly hivatástudat párosul a tűzoltók munkájában, amit Eger városa és Eger polgárai mindig elismertek, tiszteltek és méltattak, fogalmazott a polgármester.
Az eseményen a tűzoltókat köszöntötte Saárossy Kinga alpolgármester asszony is, Dr. Papp Kálmán, A legszebb hivatás című versével.

Forrás: Egriügyek

Paleontológusok és geológusok lepték el pár nap alatt a Heves megyei Feldebrőt. A község határában több olyan lelet került elő a föld alól, amelyek az őskori emberek jelenlétére utalnak a térségben. A szakemberek megállapították, hogy a csontok egy gyapjas mamuttól származhatnak, ami még fiatalon kerülhetett a földbe.

Farkas Gábor, aki a mamutcsontokat felfedezte, elárulta: már 15 évvel ezelőtt is talált őskori leleteket, akkor pattintott kőeszközök és magkő került a kezébe. Három évvel ezelőtt szintén értékes felfedezésre bukkant, a telkén szántott, amikor rátalált az  óriás méretű lábszárcsontra. Több szakemberrel is megvizsgáltatta, egy hentesnek és egy állatorvosnak is megmutatta a talált csontokat, ők azonban nem tudtak segíteni neki. Már ekkor kérte a Magyar Természettudományi Múzeum segítségét, pénzhiány miatt azonban csak 2011 őszén kezdődhettek meg az ásatások.

A kiérkező szakemberek több mélyedésben kezdték meg a munkát, ásókkal és apró ecsetekkel dolgoztak mindvégig. Az ásatások során több cölöphelyet is felfedeztek, amelyeket valószínűleg az ősemberek verhettek le, hiszen a szeles időjárás miatt védeniük kellett a tüzüket. A domboldal, ahol a csontkupacokat felfedezték, egy ideiglenes telephely lehetett, hiszen elődeink folyton vándoroltak. A csontokra egymásra pakolva találtak rá, melyeket feltehetőleg az ősemberek rendezhettek így.

A most előkerült fiatal mamutcsontok maximum 70 ezer, minimum 16 ezer évesek lehetnek. Farkas Gábor, a csontok felfedezője szerint több értékes leletre bukkanhatnak még a szakemberek, a hónapokon belül kezdődő csatornázások miatt valószínűleg tömegével fognak felbukkanni a föld alól az ismeretlen eredetű csontok és tárgyak.

Az Egri Rendőrkapitányság pénzbüntetésekkel sújtotta, a megyei katasztrófavédelem vezetője pedig eltiltotta az egyenruha viselésétől Hócza Györgyöt. A nyugalmazott főtörzsőrmester fellebbez és tiltakozik. A korábbi tűzoltó ellen azután indultak az eljárások, miután politikai tömegrendezvényeken egyenruhában jelent meg.

Az Egri Rendőrkapitányság jogosulatlan címhasználat miatt 8 ezer forint pénzbírságra büntette Hócza György ny. tű. főtörzsőrmestert. Az indoklás szerint a nyugdíjas tűzoltó 2011. szeptember 29-én a "D-Day" elnevezésű, I. kerületi demonstráción a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Eger napi szolgálati egyenruháját viselte, fején az egri tűzoltóságra utaló bevetési sisakkal. Erre azonban nem volt jogosult, nyugdíjasként csak a társasági egyenruházatát viselhette volna – írja a lánglovagok.hu.

A 2011. október 28-án kelt határozat ellen Hócza György kifogást nyújtott be – tudatja a portál –, hiszen a szolgálati törvény (Hszt.) szerint egyes esetek - melyek nem álltak fenn - kivételével egyenruháját viselheti. Az Egri Városi Bíróság a kifogást elutasította, a rendőrség határozatát fenntartotta. Az indoklás szerint a 14/2010. (XII. 31.) BM rendelet alapján "a nyugállományba helyezett csak társasági egyenruházat viselésére jogosult, a hivatásos állománykategóriát kifejező jelvény nélkül". Ugyanakkor a rendezvény "nyilvánvalóan politikai jellegű" volt, a szolgálati törvény szerint ilyen eseményen nyugdíjas egyenruhát nem viselhet.

A bíró arra is felhívta a figyelmet, hogy a Hszt. alapján "a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen a nyugállomány tagja egyenruhát a lakóhely szerint illetékes területi szerv vezetőjének előzetes írásbeli engedélyével viselhet". Hócza György ilyen engedélyt a kifogásához nem csatolt, és valószínűleg nem is rendelkezett vele, tekintettel arra, hogy a szabálysértési feljelentést az egri tűzoltóság "egyik vezetője" tette.

A tárgyalás nélkül, 2011. december 16-án hozott végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, de az érintett kérhette a tárgyalás megtartását. Hócza György 2011. december 30-án élt ezzel a jogával, azt kérdezve, a bíróság milyen tények alapján állapította meg az érdekképviseletek és társadalmi szervezetek által a munkavállalók, diákok és a nyugdíjasok érdekében tartott rendezvény "nyilvánvalóan politikai" voltját – áll a lánglovagok.hu írásában.

Újabb feljelentés

Hócza György 2012. január 2-i, Operaház előtti tüntetésen már elővigyázatosabb volt. A fekete gyakorlójáról leszedte a rendfokozatot, állományjelzőt, tűzoltóság felirat sem volt olvasható rajta, legalábbis nem magyarul, mivel a fekete kabátra a lengyel kollégáktól kapott "Straz" feliratot rakta ki, az ajándékba kapott védősisakján pedig a neve kezdőbetűit tüntette fel. Ennek ellenére újabb szabálysértési eljárás indult ellene.

Az Egri Rendőrkapitányság 2012. január 23-án kelt határozatának indoklása szerint a nyugdíjas főtörzsőrmester a gyakorló egyenruhájával azt a látszatot keltette, mintha még a hivatásos állomány aktív tagja lenne. Jogosulatlan címhasználat miatt ezúttal 10 ezer forint pénzbírságot szabtak ki. Az összeg nagyságának kiszabásánál figyelembe vették, hogy két éven belül megegyező vagy hasonló szabálysértés elkövetése miatt a szabálysértési hatóság jogerősen elmarasztalta. Ezzel a D-Day ügyére utaltak, csakhogy ott valójában eredmény még nem született, mert az érintett kérte a tárgyalás megtartását.

Hócza György ismételten kifogással élt, hiszen a saját korábbi tűzoltóruházatát viselte úgy, hogy azon sem állomány-, sem rendfokozati jelzés nem volt, így nem kelthette azt a látszatot, hogy aktív magyar tűzoltó lenne. Ráadásul a szabálysértési hatóság semmilyen bizonyítékot nem tárt fel a felelősség megállapítására, a határozatot pedig érdemben nem indokolta.
Hócza György szerint a határozat valótlan feltevéseken alapul, így az törvénysértő, és arra irányul, hogy meg nem engedett eszközökkel megfélemlítse, így jogellenesen megakadályozza véleménynyilvánítási és gyülekezési alkotmányos jogainak gyakorlásában.

Eltiltás az egyenruha viselésétől

Csontos Ambrus tű. ezredes, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője 2012. február 16-án kelt határozatában Hócza Györgyöt az egyenruha viselésétől eltiltotta. Az igazgató a D-Day nevű rendezvényre, és korábbi - a határozatban meg nem nevezett - jogosulatlan egyenruha-viselésekre hivatkozott, melyek után - állítása szerint - fel is hívta az érintett figyelmét a szabályszegésre. Hócza György a határozat ellen hamarosan fellebbezést nyújt be.
Az Egri Városi Bíróság a szabálysértési ügyben február 22-én tartott tárgyalást. Ezen a két ügyet összevonta, és március végére új tárgyalási időpontot tűzött ki.

Fotó és szöveg: langlovagok.hu

Kedden hivatalos keretek között adták át a korábbi önkormányzati fenntartású egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságot a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak, melynek fenntartója az állam.

Seres Tibor tűzoltó alezredes az egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnoka Eger személyi - és eszközállományát átadta Csontos Ambrus tűzoltó mérnök ezredesnek, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója részére, aki azt állami tulajdonba vette.
A változásból a város lakossága semmit nem fog érzékelni- fogalmazott Csontos Ambrus. Arra kérek mindenkit, hogy becsülettel, tisztességgel, szakmai hozzáértéssel végezze továbbra is a munkáját. Fontos az elhivatottság, a kreativitás és a bajtársiasság. Katonásabb viselkedést, fegyelmet várok el- emelte ki az ezredes.

Az átadón Dr. Katona István egri segédpüspök felszentelte Szent Flórián szobrát a laktanya bejáratánál, elmondta a Szent életútját és kérte őrizze meg a tűzoltók testi épségét.

Forrás: Egriszín

Az újév alkalmából a Katasztrófavédelem vezetői köszöntötték szilveszterkor a szolgálatban lévőket. Egerben Mecsei Judit, az ellenőrzési szolgálat vezetője, valamint Csontos Ambrus igazgató látogatott el a tűzoltólaktanyába. A sajtótájékoztatón elhangzott: 1995-ben vette át a város a Tűzoltóságot, ma éjféltől újra állami feladat lesz a működtetés. Az átalakulásból az emberek nem érezhetnek semmit, hiszen a szolgáltatás ugyanaz marad.

Sokan vettek részt az Egri Diabétesz Világnapi sétán, a főutca kék lufikkal és kékbe öltözött emberekkel volt tele, akik mind a cukorbetegség korai felismerésére hívták fel a járókelők figyelmét.

Felemelő érzés, feledhetetlen élmény volt mindannyiunk számára- fogalmazott Jakabné Jakab Katalin az Cukorbetegek Egri Egyesületének az elnöke.Az idén a kampányunk már november elején elindult, amikor rosszul lett egy cukorbeteg nő a Dobó téren, imitálva a vércukoresés miatti rosszullétet. Szerencsére rögtön akadt a járókelők között, aki segítségére sietett. Ennek a célja az volt, hogy figyeljünk egymásra, embertársainkra, mert lehet, hogy legközelebb mi szorulunk segítségére- emelte ki az elnök.

Novemberben a világ 170 országában,  így Magyarország több településén is, zajlanak Diabetes Világnapi rendezvények, mert 1891-ben ebben a hónapban, nov.14-én született Frederick Banting, aki 1921. októberében felfedezte az inzulint, amit 1922.január 11-én próbáltak ki először egy csonttá soványodott, haldokló kisfiún egy kanadai kórházban, aki ezután hamarosan jobban lett és néhány nap múlva elhagyhatta a kórházat. Ez jelentős felfedezés volt, mert addig az I-es típusú, cukorbetegek, akiknek szervezete nem termel inzulint rövid időn belül meghaltak 1991-ben tartották meg az első Diabetes Világnapi megemlékezéseket. 2006-ban ENSZ Világnappá nyilvánították, ezzel is jelezve azt a veszélyt, amit a cukorbetegség rohamos terjedése jelent az emberiség számára.

Eger önkormányzata országos építészeti tervpályázatot hirdetett a Bárány Uszoda felújítására. A tervpályázati kiírást 56 tervező vásárolta meg, s összesen 48 pályamű érkezett a Polgármesteri Hivatalba. Ezek közül 45 felelt meg az előírásoknak. A Bíráló Bizottság Habis László polgármester vezetésével, helyi és országosan elismert építész szakemberek mellett az uszoda életét jól ismerő szakértőkkel kiegészülve október 7-e és 16-a között bírálta a terveket. Az eredményhirdetésre október 20-án, csütörtökön a Városháza dísztermében került sor.

A kiírásban megfogalmazott tervezési program megvalósítására pályázati formában keresték a legjobb tervmegoldást és az alkalmas tervezőt, akivel a város szerződést köt majd. Olyan elképzeléseket vártak, melyek megőrzik az 1925-ben épült létesítmény értékeit, az egriek számára érzelmileg fontos hangulatot, ugyanakkor az uszodának az átalakítással alkalmassá kell válnia a sportcélok korszerű kiszolgálására, és további turisztikai attrakciókkal kell kiegészülnie.

A Bíráló Bizottság a díjazott munkákat a Bárány Uszoda felújítására vonatkozó tervezési feladat alapdokumentumaként kívánja hasznosítani. A továbbtervezési munkára az I. díjban részesített tervezővel szándékozik a kiíró szerződést kötni oly módon, hogy a tervpályázat tanulságait levonva a tervbe - konzultáció után - a szükséges pontosítások beépülhessenek. Az így létrejövő dokumentáció lehet egy a létesítmény megvalósításának fedezetét megteremtő pályázat alapdokumentuma. A tervek szerint a közeljövőben Eger város lakossága egy kiállítás keretében ismerheti meg a tervpályázat teljes anyagát.

A tervpályázatot kiíró önkormányzat alapvető elvárásként fogalmazta meg a létesítmény korábbi atmoszférájának megőrzését. A tervezők fontos értelmezési lehetőség elé kerültek azzal, hogy az eredeti öltöző- és lelátóépületet el kellett bontani annak műszaki állapota miatt.  A Bíráló Bizottság értékelése szerint az egykori hangulati elemek megőrzése, továbbörökítése magával a térhasználattal, illetve a részletformák mai értelmezésével érhető el.
A medence elforgatásával kapcsolatban a Bizottság a tengelyeiben merőlegesen elforgatott medenceterű tervpályázatok megoldásait nem támogatta.
A Bárány Uszoda sajátos értékei közé sorolható környezetében való megjelenése is. Az épületek, építmények a tervek többségében a terület északi és déli oldalára kerülnek, így a külső, köz-térrel való kapcsolat intenzitása fenntartható maradt. Hasonlóan fontos a viszonyulás, a kapcsolatkeresés a fedett uszoda épületével is. A legjobb megoldásokban az emeleti szinten kialakított utca fölötti folyosóra, mint kapcsolóelemre szerkesztett oldott térsorral oldották meg a pályázók a harmonikus kapcsolatot.
Az építészeti program sajátos elemét jelentette egy többfunkciós kiállítótér integrálása a sportlétesítménybe. Ez a funkció a pályázók zöme számára inspirálóan hatott, segítette az uszoda és a városi köztér intenzív összefűzését. Az építészeti program adott tartalommal való bővítése a pályázat előnyére szolgált.

A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG - SZAKMAI ÉRTÉKELÉS UTÁN - AZ ALÁBBI DÖNTÉST HOZTA:

I. díj: 6-os sorszámú pályamű. Pályázó neve: Dajka Péter.
Puhl és Dajka Építész Iroda Kft. (2000 Szentendre, Angyal u. 3.)
Munkatársak: Berecz Dániel, Csirmaz Annamária, Drabant Ágnes, Horváth Ágnes, Huszár Tamás, Ivanics Zoltán, Oltvai Tamás.
A terv az uszodatér alapstruktúráját, meghatározó térfalképző elemeit, építészeti karakterét kiemelkedő színvonalon őrzi meg, úgy, hogy eközben a mai modern igényeknek megfelelő épület jöhet létre. Az uszodai funkció mellé rendelt közösségi terek olyan, jól átlátható transzparens térbe kerültek, amely szervesen kapcsolódik az uszodai szárnyhoz, miközben a publikus köztérrel való kommunikációja is dinamikus lehet. Az info-pont épületbe történő integrálása, építészeti jelként való expresszív megfogalmazása eredeti eleme a tervnek.

II. díj: 30-as sorszámú pályamű. Pályázó neve: Czigány Tamás.
Czita Építész Iroda Kft. (9024 Győr, Zrínyi u. 4/c.)
Munkatársak: Tóth Györgyi, Papp Róbert, Cseh András, Élő József, Kakas Bea, Kozma Zoltán, Mózes Ádám, Németh Dávid, Stein Júlia, Tátrai Ádám, Serfőző István, Kovács István, Luksander Rezső,
A pályamű megkapó érzékenységgel közvetíti egy nyitott fürdő szellemét, hangulatát. Építészeti kialakítása példamutatóan tiszta és következetes. Átgondoltsága és mértéktartó felfogása miatt a terv műszaki megvalósítás és költség szempontjából egyaránt kedvező. Az épület tökéletesen eltalálja az uszoda léptékét és arányait, de építészeti részletképzéseiben kevésbé idézi fel az alföldi fürdők hangulatát szemben eredeti Bárány uszodáéval.

III. díj megosztva a 13-as és 26-os sorszámú pályamű
13-as: Pályázó neve: Szabó Levente - Hetedik Műterem Építészeti, Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft. (1125 Budapest, Tusnádi u. 7/a. II. em. 4.)
Munkatársak:    Dvorzsák Jessica, Simon Orsolya, Páll András, Bartis Katalin, Biri Balázs, Csontos Csenge, Horváth Csaba, Cser Ildikó, Barna Gábor, Zubreczki Jenő, Sallai Zoltán.
A 13-as számú pályaműben a Bíráló Bizottság pozitívan értékeli az épület tömegalakítását, a funkciók szeparálhatóságát, a homlokzatok transzparenciáját és a medencetér hangulatos építészeti megoldásait. A Bíráló Bizottság több, a továbbtervezés szempontjából is alkalmazható ötletet talált a tervben.

26-os: Pályázó neve: Nagy Sándor (7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 31/b.)
Munkatársak: ZOA, Ripszám János.
A 26-os pályamű esetében a Bíráló Bizottság előnyös megoldásnak tartja a tiszta alaprajzi megoldásait, a déli épület megformálását, a homlokzati anyaghasználatot, mely rafináltan utal az egykori uszodára, és az épületegyüttes korszerű és visszafogott építészeti javaslatait. Ugyanakkor túlméretezettnek tartja az épület megvalósításához becsült költséget.

Megvétel: 27-es sorszámú pályamű
Pályázó neve: Keller Ferenc - Sólyom Benedek
Építész Stúdió Kft. (1016 Budapest, Krisztina krt. 71.)
A tervnek, a régi elemek átértelmezésével jól sikerült visszaadni a Bárány uszoda hangulatát. Az alaprajz tiszta, jól szervezett. Több értékes egyedi gondolatot is tartalmaz. Ilyenek többek között a homlokzatokon és az előcsarnokban is visszaköszönő korlátelemek, a medencetérbe való bekukkantást biztosító folyosók és a Bitskey uszoda „udvara” irányába tett gesztusok. A beépítés jól illeszkedik a kapcsolódó városszövethez, de nem ad megfelelő tömegű térfalat ad gyógypark irányába.

Megvétel: 35-ös sorszámú pályamű
Pályázó neve: Gereben Péter - Marián Balázs
Gereben Marián Építészek Kft. (1026 Budapest, II. ker. Pasaréti út 49.)
Munkatársak: Káldos András, V. Nagy Zoltán, Mészáros Olivér.
A Bíráló Bizottság jónak tartja az épület tömegének kialakítását, a déli épületrész nagyfelületű tetejének nyílással történő megbontását. Hasonlóan előnyös megoldás a déli-, a keleti- és a nyugati homlokzatok környezettel való kapcsolatának nyitottsága. A terv erőssége a medencetér hangulatos, az eredeti atmoszférát idéző építészeti javaslatai.

A FIDESZ csapdában van, az elszámolás helyett leszámolás folyik Magyarországon – kezdte pénteki egri, Kovács Lászlóval, az MSZP alelnökével közösen tartott sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Heves megyében az elmúlt egy évben leálltak a fejlesztések, ezres nagyságrendben szűntek meg munkahelyek. A kiemelt projektek is veszélyben vannak, az utak felújítása is elodázódott. Azt látjuk, hogy szétverik az önkormányzati rendszert, valamint az egészségügyi és szociális területeken is elküldik a dolgozókat – ecsetelte a jelenlegi helyzetet dr. Sós Tamás.

A tájékoztató további részében Kovács László adott felvilágosítást a hazai és nemzetközi viszonylatban mért magyar gazdasági helyzetről.
A 2008-as válság az egész világot sújtotta, átlagosan 6-7 százalékkal esett vissza a gazdaság az Unió országaiban, és a munkanélküliség növekedés is általános jelenség volt. Minden országban jellemző volt az államháztartási hiány és az államadósság növekedése, amit mindenhol megszorításokkal kezeltek. 2011-ben Magyarország államháztartási hiánya a 4 százalék körüli értékkel átlagosnak mondható, nem tűnik ki az európai átlagból, ahogy a 80 százalékos államadósság sem – mondta Kovács László.
Az MSZP országos alelnöke hozzátette: a mostani válság nem hasonlítható össze a 2008-sal, kevésbé súlyos annál, a FIDESZ mégis mindent ezzel magyaráz és a felelősséget a nemzetközi környezetre hárítja.
A tavalyi kormányváltáskor 4 százalék alatt volt az államháztartási hiány, vagyis jobb helyzetben volt Magyarország az eu-s átlagtól. A 1,5 éves FIDESZ kormányzás alatt növekedés tapasztalható az eu-s tendenciához mérten, a foglalkoztatás pedig alig változott. A hiányt egyszeri megoldásokkal próbálják kezelni, mint pl.: a magánnyugdíj megtakarítások elvonása, vagy a válságadók, ami 2011-ben 3 százalék alá csökkenti a hiányt, de 2012-ben már nem alkalmazható – folytatta Kovács László.

Az MSZP-s országgyűlési képviselő szerint a fő probléma az egykulcsos adórendszer és az ehhez kapcsolódó társasági adórendszer, ami igazságtalan és a 300 ezer forint alatt keresőknek adónövekedést azaz jövedelemcsökkenést okoz, ráadásul 500 milliárd forint esik ki a költségvetésből.
Kovács László szerint a keresletet sem ösztönzi az adórendszer, nem vásárolnak többet az emberek, és a foglalkoztatást sem növeli, ezt a FIDESZ-hez közel álló közgazdászok is elismerik. A megoldás a kétkulcsos adórendszer visszaállítása és a járulékcsökkentés lenne.
A foglalkoztatásról szólva elmondta, hogy az elmúlt 1,5 évben ugyan 43 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, de arról nem szól a FIDESZ, hogy hány munkahely szűnt meg.
A felsőoktatási törvényben foglaltak szerint 50 ezerről 25 ezerre fog csökkenni az államilag finanszírozott helyek száma, a költségtérítéses helyett az önköltséges rendszer sokkal nagyobb terhet ró majd a hallgatókra ill. a szüleikre, a jelenleginek többszöröse lesz.

Kenyér helyett cirkuszt ad a FIDESZ- kormány, erről szólt a csontvázkeresés, erről szólnak a vizsgálóbizottságok és a feljelentések és a készülő kirakatperek. Ezekhez képest ártatlan, inkább csak nevetséges a NENYI kötelező kifüggesztése vagy az Alaptörvény asztala – zárta mondandóját az MSZP alelnöke.

Forrás: sostamas.hu

A verpeléti laktanya területén került megrendezésre csütörtökön a II. Heves Megyei Tűzoltó Szakmai Vetélkedő. A versenyt a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervezte, de az előkészítő feladatokból az egri tűzoltóság állománya is kivette a részét.

A megmérettetésen a megyében működő hivatásos tűzoltóságok szakemberei vettek részt, akik elméleti és gyakorlati feladatok teljesítésével mérték össze tudásukat.

A verseny végeztével a kimerült tűzoltók ásványvízzel és babgulyással igyekeztek szervezetüket regenerálni, hiszen az élet akár azonnal előidézhet olyan helyzetet, amikor újra teljes erőbedobással a valóságban kell szakmájukat gyakorolniuk – ahogyan az aznap talált bomba miatti Eger belvárosi kiürítéssel meg is történt.
A verpeléti vetélkedő a megyei válogatót is jelentette, amelyről a győztes a szeptember 15-én, Szolnokon megrendezésre kerülő országrészi versenyen képviseli megyénket.

Tesztlap egyéni legjobb eredményei:
Irányítói kategória: Éles Viktor (Heves)
Beosztott kategória: Kulcsár Gábor (Gyöngyös)
Gépjárművezetői kategória: Hortobágyi Viktor (Eger)