Keresés: „eltűnt” (68 találat)

A kártevők elleni védelem érdekében a növényeket 14 napig ható méreggel kezelték a szakemberek, a káposzta fogyasztása ezen időszak alatt életveszélyt okozhat.

Kedd reggel fedezték fel a nagyrédei közmunkaprogram szervezői, hogy ismeretlenek dézsmálták meg Nagyrédén, a falu szélén található káposztaföld termését. A tettesek az ott termett káposzta tizedét vitték magukkal a külterületi kertből, tájékoztatta lapunkat Faragó Zoltán, a település önkormányzatának sajtóreferense, aki azt is hozzátette veszélyes lehet elfogyasztani a lopott káposztát.

A tolvajoknak ugyanis arról eddig nem lehetett tudomásuk, hogy a növényeket a kártevők elleni védelem érdekében 14 napig ható méreggel kezelték a szakemberek, a káposzta fogyasztása ezen időszak alatt életveszélyt okozhat.

A nagyrédei önkormányzat munkatársai ezért arra kérik az éjszakai káposztagyűjtőket, hogy saját egészségük érdekében ne egyenek a zsákmányból, ne értékesítsék a káposztát, illetve azok, akik feltűnően olcsón jutottak esetleg ilyen alapanyaghoz a környéken, ne dolgozzák azt fel!

Nagyrédén idén is 2 és fél hektáron termesztettek a helyi közkonyhára is kerülő zöldségeket. A tavalyi termésnek is voltak illetéktelen fogyasztói: az akkor termett fokhagyma kilencven százaléka eltűnt néhány nap alatt a földekről.

Forrás: Heol

Barátok, ismerősök és tisztelők búcsúztak el a Himalájában eltűnt fiatal gyöngyösi hegymászótól, Kiss Pétertől a város főterén.

Kékes Kutató Mentő Alapítvány szervezte a megemlékezést, hiszen a csapatnak tagja volt a fiatalon eltűnt hegymászó, Kiss Péter is. A gyöngyösi Fő téren felállított sátorban ismerősök, barátok, tisztelők rótták le kegyeletüket Péter emléke előtt.

Forrás: gyöngyös.hu

A hagyományos legeltetéses állattartást állítja vissza a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) több saját vagyonkezelésű területén a Mátrában és a Bükkben.

A nettó 222 millió forintos összköltségű projekt terepbejárással egybekötött ünnepélyes nyitó rendezvényét pénteken délelőtt tartották Parádon, ahol Horváth László (Fidesz) kormánymegbízott, országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte: ehhez a tájhoz a nyáj és a pásztor hozzátartozik. A Magyarországon szinte csak itt megtalálható hegyi- és dombvidéki réteket, gyepeket a magyarok ősi társa fogja „gondozni”: azokon a hegyoldalakon, ahol a gépi kaszálásra nincs lehetőség, a jövőben egy védett, őshonos, évezredes magyar juhfajta, a fekete racka legelészik majd. Ezzel a helyiek lehetőséget kapnak arra, hogy élővé tegyenek egy csaknem eltűnt hagyományt. Kell a jó pásztor a tervek megvalósításához – mondta a kormánymegbízott.

A projekt keretében a parádi Somhegybükki-legelőn teremtik meg a legeltetéses állattartás feltételeit, kialakítják a legelőgazdálkodáshoz szükséges kiszolgáló létesítményeket: a téliesített nyári szállást, a karámot, a mobil pásztorszállást. Mudriczki József, a település polgármestere úgy fogalmazott: nagy értéket jelent a környék számos jó minőségű magashegyi legelője és tiszta vize. Grédics Szilárd, a BNPI igazgatója megemlítette, hogy a projekt 27 hónap alatt, várhatóan 2015 februárjára fejeződik be. A rackajuhok mellett, amelyek megmaradt állománya ma elsősorban a génmegőrzést szolgálja, az egészséges élelmiszertermelés céljából kecskéket is tartanak.

A programban a Mátrai Tájvédelmi Körzeten kívül a Bükki Nemzeti Park, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet és a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet érintett. A legeltetéssel nem hasznosítható területeken kaszálással tartják fenn a megfelelő természeti állapotot. Ennek érdekében a BNPI egy komplett mobil gépsort vásárol, amely kiváltja az elavult és csak részfeladatokat ellátni képes meglévő gépeket.

Forrás:Egriügyek

Fotó: Molnár Balázs

Április 14-én újra küldött adatokat az eltűntnek hitt fiatal fehér gólya jeladója. 2012. október 7. óta nem tudtak róla semmit a Magyar Madártani Egyesület (MME) munkatársai, akik a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” projekt keretében 12 fehér gólyát jelöltek meg új típusú jeladókkal 2012 nyarán.

Ezek a jeladók, a korábbi típusokkal szemben már GSM hálózatokon keresztül küldik a GPS-el rögzített koordinátákat, így a méretük és élettartamuk jelentősen csökkenthető. Azonban ha a madarak olyan helyen tartózkodnak, ahol nincs megfelelő térerő, akkor nem tudják elküldeni a rögzített adatokat.A Tisza névre keresztelt madár a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rakamazról származik, s miután kalandos módon, október elején megérkezett Szudánba, többé nem kaptak róla hírt az MME munkatársai. Miután néhány hétig nem érkeztek adatok, sejthették, hogy a madarak a mobiltelefon hálózattal gyengén lefedett területeken lehetnek, ahogy történt ez a Nógrád megyéből származó Patak esetében is, amikor Csádból egy hónapon keresztül nem küldött jeleket magáról. Tisza esetében is reménykedtek a madarászok, hogy előbb vagy utóbb csak előkerül, de 2-3 hónap után már nem számítottak arra, hogy ez megtörténik.

Az április 14-én újra bejelentkező Tisza jeladója elmentette a madár téli tartózkodásának koordinátáit, így visszamenőlegesen is tudjuk, hogy a tél nagy részét a 2011 júliusában függetlenné váló Dél-Szudánban töltötte, ahol napjainkban is polgárháborús konfliktusok zajlanak. Valószínűleg az ország jelentős részén nem lehet túl jó a GSM hálózat lefedettsége, így talán nem meglepő, hogy Tisza jeladója nem küldött SMS-eket, csak azután, amikor elindult északi irányba és Egyiptomba érkezett. Augusztusi indulása óta mintegy 13-14 ezer kilométert tett meg, s lehet, hogy hamarosan itthon üdvözölhetjük. (A fiatal fehér gólyák csak 3-4 éves korukban kezdenek fészkelésbe, s jelentős részük első éves korában elpusztul. Az első telelés után kóborolnak, s nagy részük nem jön még vissza a majdani költőterületére.)

Külön érdekessége Tisza történetének, hogy az Afrikát elérő három fiatal jeladós gólya közül ő az egyetlen, amelyik elindult északi irányba és elhagyta Afrikát. Igaz Patakról és a Szlovákiában jelölt Oliverről régóta nincsenek friss adatok, de remélhetően valamikor az ő jeladójuk is újra bejelentkezik.

(MME)

Fotó: Nagy Károly

Nem csak szavakból értenek azok a fiatalok, akik immár 14. alakalommal mutathatják be tudásukat az Országos Nonverbális Fesztiválon Egrben. A kétnapos rendezvénynek a Forrás Gyermek- és Ifjúsági Ház ad otthont.

Ismét zsúfolásig telt teremben köszönthette az immár 14. alkalommal megrendezett nonverbális fesztivál résztvevőit a szervező, Berecz Klára.  Ezúttal mintegy 400 iskoláskorú - sérült és ép - gyermek részvételével valósult meg a kétnapos  rendezvény. A mai színes programok holnapok is folytatódnak, aki teheti, látogasson el szombaton a Forrás színháztermébe.

Ismerjük a közhelyet: néma gyereknek az anyja sem érti szavát. Évről évre megrendeznek egy fesztivált Egerben, ahol igenis értik a néma gyereket is az odafigyelés és az elfogadás légkörében. Kelemen Éva az Egri Kulturális és Művészeti Központ szakmai vezetője megnyitójában elmondta, hogy idén is a műfaji sokszínűség lesz a jellemző, lesz tánc, zene, színpadi játék. A fellépők ne izguljanak, ez a két nap arról szól, hogy jól érezzék magukat, és bemutassák tudásukat. Ugyan a gyerekek és a felkészítő tanárok rengeteg munkát fektettek a produkciókba, a színpadon mégis a játék és az önfeledtség mutatkozik meg.

Mert a játékhoz nem kell sok minden. Tárgyak sem. Sőt, még szavak sem kellenek. Egy szál ember egy egész baromfiudvart meg tud jeleníteni tyúkostól, gazdasszonyostól. Méhes Csaba pantomimművész műsorát mindenki értette. A láthatatlan falak eltűntek, s a képzeletbeli labdát minden ott ülő gyerek látta és visszadobta. A játékhoz csak annyi kell, hogy legyen, aki játszik. Ezen a rendezvényen a játékszabályokat mindenki érti szavak nélkül is.

Ottlik Géza szavait idézve: "Olyan világban szeretett volna élni, ahol mindenki érti még a néma gyereket is. Magyarázkodás nélkül. Mindig bízott is benne, anélkül hogy sokat gondolkozott volna fölötte, hogy valamilyen különb és rejtelmesebb megértés köti össze az egyik embert a másikkal, mint a szavak és a cselekedetek."

Mindenki megtapasztalhatja ezt a nonverbális fesztiválon a tánc, a zene, a mozdulatok nyelvén, ahol érti egymást a sérült és az ép ember is, mindegy, hogy balettozik vagy kerekesszékben ül. Egyszerűen csak figyelnek és kíváncsiak egymásra.

Forrás: Egriszín

Csütörtök délután tűnt el a noszvaji idősek otthonából egy ott lakó hölgy. A nő fehér papucsot és zöld,virágmintás otthonkát viselt az eltűnésekor. A rendőrség nagy erőkkel keresi az asszonyt, az eltűnt személy súlyos mentális problémákkal küszködik.

Közel egy napja nincs hír a Noszvajon eltűnt asszony kilétéről. A 74 éves hölgy csütörtök délután hagyta el a noszvaji idősek otthonát, ahol többek között a mentális zavarai miatt kezelték. A hölgy fehér papucsot viselt, térdig érő zöld otthonka volt rajta az eltűnésekor. Középmagas, szőke hajú hölgyet keres a rendőrség- közölte Lázár Levente, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Péntek hajnal egy óráig kereste a rendőrség az eltűnt személyt, a speciális mentők illetve a noszvaji polgárőrség tagjai is részt vettek a keresésben. Péntek kora reggeltől folytatták a kutatást, a kora délutánig azonban semmilyen nyomra sem bukkantak. Óriási területeket fésülték át, többet között Síkfőkúton, több temetőt és dombot is átnéztek az eltűnt keresése miatt, eddig eredménytelenül.

Információink szerint az idős hölgy akár buszra is szállhatott, a nyugdíjas papírjain kívül semmire sem volt szüksége, hogy tömegközlekedéssel utazzon. Az ápolóknak sokszor emlegette a gádorosi házát, a rendőrség szerint nem kizárt, hogy éppen arrafelé fogják megtalálni.  Az asszony cukorbeteg, illetve súlyos mentális problémákkal küzd, gyógyszeres kezelés alatt áll.

Az ügyben kerestük az eltűnt asszony családját is, akik elzárkóztak a nyilatkozás lehetőségétől, illetve megtiltották azt az intézmény vezetőinek és gondozóinak is.

Kiszáradt a szilvásváradi Fátyol-vízesés. A téli alacsony csapadékmennyiség, illetve a hetek óta tartó szárazság hatására víz nélkül maradt a vízesés. Nagy mennyiségű csapadék enyhíthetne a folyamaton, az időjárás azonban nem kedvez a látványosságnak.

Eltűnt Szilvásvárad látványossága, a Fátyol-vízesés. Az egykori turisztikai látnivaló már nem fodrozódik tovább a kőfalon, helyén a szikár kőoldal látható csak. A nagy forróság hatására a talaj nedvességtartalma csökkent, a forrásokból eltűnt a víz.  A föld minden csepp nedvességet elnyel, az idei csapadékmentes időjárás még inkább hozzájárul ehhez a folyamathoz.

Holló Sándor, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának osztályvezetője elmondta: már tavaly nyáron is kevés víz volt a területen, az őszi aszályok, illetve a téli csapadék hiánya teljes mértékben megpecsételte a természeti képződmény sorsát. Ebben a forróságban nem csak a Fátyol-vízesést sújtotta az aszály, de a Szikla-forrásból is eltűnt a víz.

A Szilvásvárad látványosságához érkezők is döbbenten tapasztalták a víz teljes elapadását. Sokan már évek óta visszajárnak a forráshoz, illetve a vízeséshez. A látogatók is a hőségre panaszkodtak, ami a kiszáradás fő oka.

Bár a szerdai napon nagyobb mennyiségű csapadék hullott Heves megyére, a vízesést nem sikerült újra működésbe hozni. A Fátyol-vízeséshez kiszáradása ellenére is több százan látogattak el a délelőtti órákban.

Nem érti Gyöngyöstarján lakossága a kedden történt öngyilkossági kísérlet okát. Mindenki példás családapaként ismeri a Gyöngyösön szolgáló tűzoltóparancsnokot. Alig egy hónapja született meg harmadik gyermekük, így a faluban élők megdöbbenve  beszélik egymás között, hogyan vonulhatott félre a temető melletti részre és ott fagyálló ivásával próbált véget vetni az életének.

A kollégái kezdték a keresését, mivel nem jelent meg a munkahelyén, rendőri erők bevonása után nyomozókutyák találták meg a férfit, akit mentőhelikopterrel szállítottak kórházba. A faluban élők már úgy tudják, jobban van és sikerült megmenteni az életét. Folyamatos találgatások kaptak szárnyra, hogy esetlegesen milyen  összefüggés lehet a mostani öngyilkossági kísérlet és a  hatvani tűzoltóparancsnok helyettes pár hónappal ezelőtti eltűnése között.

Habis László, Eger polgármestere felkérésére megtartja korábban betiltott Villon-estjét Székhelyi József színművész, aki elmondta, fellépése után tisztázzák a helyzetet a városvezetővel.

Székhelyi József vasárnap este a Dohány utcai zsinagógában tartott irodalmi estet Gerendás Péter előadóművész kíséretében, a pódiumra lépő színművészt felállva tapsolva fogadta a több száz fős közönség. A fellépés előtt Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója megbocsáthatatlan bűnnek nevezte azt, ami a színművésszel történt Egerben.

Székhelyi József ugyanakkor már iróniával reagált az ügyre rövid felvezetőjében, amelyben megjegyezte, szülei most biztosan azt mondanák: "Ugyan, fiacskám! Minden zsidó három napig tart".     "Megvonom a vállam / sajog a jogállam / maradt pártában / a régi-új pártállam" - fogalmazott később, ugyancsak ironikus hangvételű előadásában, amely a pártok mellett a fogyasztói társadalmat és a bulvár médiát is célba vette.

Habis László - a szintén hevesi kötődésű - Lukács Tamás kereszténydemokrata frakcióvezető-helyettes társaságában nézte végig az előadást, majd utána átadott Székhelyi Józsefnek egy könyvet az egri zsidóságról. A polgármester az MTI-nek elmondta: az elmúlt években sokat tettek azért, hogy sokszínű kulturális élet alakuljon ki Egerben. Hangsúlyozta: látogatásával szeretné megelőzni, hogy megbélyegezzék városát, továbbá jelezni akarja, hogy polgármesterként nyitott a minőségi kultúrára.

A Dohány utcai zsinagógában tartott rendezvényt a Mazsihisz szervezte meg, és a vendégek között több szocialista politikus, országgyűlési képviselő is feltűnt.

Fotó és szöveg: MTI

Régészek bevonásával derített fényt egy 2008-ban elkövetett gyilkosságra a rendőrség tegnap Egerben. A négy évvel ezelőtti tettét beismerő férfit egy másik gyilkosság miatt már elítélték.

Helyszíni szemlén bizonyította tettét az elkövető, a 2008-as bűncselekményben. A részletekről dr. Sasi Csaba r. alezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője, ma délután számolt be.

A rendőrség korábban közigazgatási eljárás keretében vizsgálta egy asszony eltűnését 2008 júliusában. 2011-ben a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság részletesen vizsgált korábbi ügyeket, melyek között sok egybevágó részletre bukkantak ennek az ügynek a kapcsán. Az adatok alapján 2012 februárjában jutottak el a házhoz, ahol egy betemetett kútban megtalálták a 2008-ban eltűnt nő holttestét. A Vörösmarty utcában található ház udvarán az ásást régészek segítségével végezték és 1 méter 30 centiméteres mélységben bukkantak testre, amiről a boncolás egyértelműsítette az idegenkezűséget.

Az agyonvert nő ügyében, a rendőrség büntetőeljárás keretében folytatta a nyomozást, amely során a szálak L.Tamáshoz vezettek. A 82-es születésű férfit, aki jelenleg egy svájci állampolgárságú nő megölése miatti börtönbüntetését tölti, tegnap hallgatták ki. A férfi a kihallgatás során meglepően hamar beismerte, hogy ő követte el a gyilkosságot. A helyszíni szemlén további bizonyítékokat jelentettek azok a részletek, amelyeket az elkövetőn kívül nem ismert senki.

A szándékos emberölés mögött egy régebbi családi viszály húzódik. Az elkövető korábban a sértett lányának barátja volt. A megromlott és újrakezdett kapcsolatot nem nézte jó szemmel a lány anyja, nemtetszésének hangot is adott. A fiatalember, akinek a tettében nem kis szerepet játszott az alkohol, azt a megoldást választotta, hogy elhallgattatja a sértettet. A Vörösmarty utcában található, korábbi albérletben elkövetett tettét szégyellte a barátnője előtt. A férfi a cselekmény súlyát nem tudta magában tartani, a kihallgatáson azonnal részletes vallomást tett.

Holló Miklós/Egriügyek