Keresés: „fizetés” (144 találat)

Pénztárgépek: az állam átvállalja a visszavont pénztárgépek veszélybe került előleg befizetéseit.

Az Alt Cash Kft és Japan Cash Company Kft által forgalmazott pénztárgépek engedélyének visszavonása következtében – önhibáján kívül – ismét több ezer vállalkozás került lehetetlen helyzetbe.

Az engedély visszavonással járó – a vállalkozókra gyakorolt negatív hatások kiküszöbölése érdekében – az MKIK azonnal megfogalmazta javaslatait, amelyekről tárgyalásokat folytatott a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Olyan megoldás kidolgozását szorgalmaztuk, amely az önhibájukon kívül ebbe a helyzetbe kerülő érintett károsultaknak anyagi vesztességét kompenzálja, és kiszolgáltatott helyzetük megnyugtató megoldását jelenti. Fontosnak tartjuk azt is, hogy ezen időszak alatt az érintettek vizsgálatakor az adóhatóság - eddig megszokott módon - minden körülményt figyelembe véve, méltányosan járjon el.

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2014. január 29-i tájékoztatása szerint, a Kormány úgy döntött, hogy a pénztárgép-cserére kötelezett vállalkozók érdekében átvállalja az Alt Cash károsultak előleg befizetését. A károsultaknak az új pénztárgép kiválasztásával és megrendelésével egyidejűleg, az ügyfélkapun keresztül jelezniük kell, hogy követelésüket az államra engedményezik.

Változott a határidő: A 2/2014. számú, január 22-i keltű NGM rendelet, mely a kihirdetést követő napon, január 24-én hatályba is lépett, azt írja elő, hogy a (bizonyos korlátok mellett 50 e Ft összegű) támogatás akkor vehető igénybe, ha január 31-ig üzembe helyezik a pénztárgépet. Kivétel, ha a kiskassza üzemeltetője már 2013. október 1. előtt megrendelte az új online pénztárgépet, mert ebben az esetben a támogatásra jogosító üzembe helyezési határidő 2014. február 28.

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara javasolja az állami intézmények és a tárgyalásban érintett szervezetek részére, hogy szülessen olyan azonnali intézkedés, amely alapján a kormányzat teljes körűen (az érintett pénztárgépekre nem csak előleget, hanem teljes vételárat kifizető, az érintett pénztárgépet már üzemeltető vállalkozásokra is kiterjedő módon) kártalanítsa azokat a kereskedőket, szervizeket, akik átgondolatlan, hatósági intézkedések hatására maradtak a határidő előtt néhány nappal engedélyezett pénztárgép vagy támogatásra is jogosító pénztárgép megrendelés nélkül!

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara javasolja továbbá, a hatóságilag rögzített internet forgalmazási díjak csökkentését, egységesen bruttó 1000 Ft/hó összegre.

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara azt vallja, hogy a tisztességes adózók érdekében és a gazdaság fehérítése miatt, a pénztárgépcsere mindenkinek az érdeke, az online pénztárgépre szükség van. Emiatt közös célunk a pénztárgépcsere lehető legkorábbi megvalósítása, azonban nyomatékosan ismételten kérjük a pénztárgépcsere támogathatósági feltételeinek vállalkozók elsődleges érdekét figyelembe vevő, valamint az átállás határidejének ésszerű (piaci viszonyokat figyelembe vevő) időpontra történő módosítását.

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara azt javasolja a vállalkozóknak, hogy az érintett pénztárgéptípusok visszavonásának jogerőre emelkedése, valamint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal felelősségének tisztázása függvényében, a hatályos jogszabályok szerint eljárva rendeljenek esetleg másik – a saját igényeiknek megfelelő, engedéllyel rendelkező – pénztárgépet a NAV által üzemeltetett honlapon keresztül. Kérjük, hogy megfelelő üzemi körülmények között tesztelt, és az annak megfelelő pénztárgépek vásárlása valósulhasson meg.  Az engedélyezett online géptípusokról a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján tájékozódhatnak (www.mkeh.gov.hu).

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető elnöksége

Tisztelt Érdeklődők!

A Közleményt, és a kapcsolódó dokumentumokat az alábbi linkre kattintva érheti el:
http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk...

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Abasáron az elmúlt év végén több mint egy hónapig szünetelt a vezetékes ivóvíz-ellátás, mert a vízben határérték feletti koncentrációban szerves oldószerek jelenlétét mutatták ki. Az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH), aHeves Megyei KormányhivatalHatvani JárásiHivatal Járási Népegészségügyi Intézete, valamint a védelmi bizottság utasítására a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv belső vizsgálatot rendelt el. A vizsgálatok célja nem a vízszennyezés okának feltárása volt, hanem az érintett szolgáltatók és hatóságok vízminőség-ellenőrzési eljárásainak szabályszerűségére vonatkozott. A lezárult vizsgálatok eredményeképpen megállapítható, hogy egyaránt mulasztott a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, az Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft. és az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. is.

Abasáron 2013. október 7-e és november 1-e kötött szünetelt a vezetékes ivóvíz-ellátás, mert a vízben határérték feletti koncentrációban szerves oldószerek jelenlétét mutatták ki. A szennyezés okának, a szennyező anyagok helyének feltárása jelenleg is zajlik. Az abasári lakosok november 15-étől egy ideiglenes átkötővezetéken keresztül kapják az egészséges ivóvizet. A végső megoldást jelentő, a Kormány által átcsoportosított 90 millió forintból megvalósuló Mátrafüred és Abasár közötti távvezeték tervezése jelenleg is zajlik, a kiépítés határideje 2014. június 30-a.

A szennyező anyagok jelenlétének észlelése, illetve az abasári ivóvíz minőségének rendszeres ellenőrzése kapcsán történt esetleges mulasztások mielőbbi feltárása érdekében Horváth László, a Heves Megyei Védelmi Bizottság elnöke, megyei kormánymegbízott korábban belső ellenőrzést és fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervénél, és a vizsgálat végéig kezdeményezte a megyei tisztifőorvos felfüggesztését.

A felelősségi köröket és a mulasztásokat tisztázandó belső vizsgálattal egyidejűleg az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) is felügyeleti ellenőrzési vizsgálatot folytatott a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnél, amely megállapította, hogy szabálytalan gyakorlatot alakítottak ki az ivóvízminőségi adatok gyűjtésével kapcsolatban. A jogszabállyal ellentétben az üzemeltetői ivóvízminőség adatszolgáltatás gyűjtését a járási intézetek helyett a megyei hatóság látta el, amely 2010. IV. negyedévétől kezdődően az üzemeltető által megküldött vízminőségi adatokat a feldolgozást követően nem küldte meg az illetékes hatóságnak. A vizsgálat megállapításának ismeretében fegyelmi eljárás indult a közegészségügyi osztály vezetője és az üzemeltetői adatszolgáltatást feldolgozó közegészségügyi-járványügyi felügyelő ellen. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv közegészségügyi osztály vezetője 2013. december 31-ei hatállyal, a felelősségre vonási eljárás közben lemondott közszolgálati jogviszonyáról. A közegészségügyi-járványügyi felügyelő fegyelmi büntetést kapott. A megyei tisztifőorvos a felelősségi helyzet feltárása után visszatért hivatalába, azonban a szervezeti egységek közötti információáramlás hiányossága miatt írásbeli megrovásban részesült.

A vizsgálatok lezárultával kiderült, hogy szintén mulasztást követett el a 2007 és 2013 között az Abasár község ivóvízellátását üzemeltető Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft., amelyet a Heves Megyei KormányhivatalHatvani JárásiHivatal Járási Népegészségügyi Intézete az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet megsértése miatt másfél millió forint egészségügyi bírság megfizetésére kötelezett. A hatóság indoklása szerint a kft. az általa szolgáltatott ivóvizet nem a tőle elvárható módon vizsgáltatta.

Megállapítást nyert továbbá, hogy az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV Zrt.) az általa szolgáltatott ivóvizet ért szennyezés megjelenése során azonnali tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget az illetékes népegészségügyi szerv felé. Ennek elmulasztásával akadályozta az intézet részéről a mikroszennyeződés okainak kivizsgálását, valamint a szükséges intézkedések elrendelését. Ezért a hatvani népegészségügyi intézet a nevezett kormányrendelet megsértése miatt 800 ezer forint egészségügyi bírság megfizetésére kötelezte az ÉRV Zrt.-t.

Az abasári önkormányzat tulajdonában lévő Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft.-nél, illetve az ÉRV Zrt.-nél az ügyben lefolytatott belső vizsgálatok eredményéről a Heves Megyei Kormányhivatalnak nincs tudomása.

A vállalkozóknak egyre több kiadással kell számolniuk az utóbbi időben bevezetett adók miatt. Az átutalásokat tranzakciós adó terheli, a bankok saját költségeiket áthárítják ügyfeleikre. A megkérdezett cégvezetők szerint ezek a terhek nem segítenek a gazdaság kifehérítésében, hiszen üzletfeleik és dolgozóik is egyre inkább a készpénzes kifizetés mellett kardoskodnak, holott így kevésbé átlátható egy-egy cég pénzügye.

Sós Tamás ne gondolja, hogy a nyugdíjasok emlékezetkiesésben szenvednek

 A szocialista politikusok számára a választási kampány közeledtével ismét fontossá váltak a nyugdíjasok, Dr. Sós Tamás mai sajtótájékoztatója is ennek bizonyítéka. Dr. Sós Tamás azonban bizonyára igyekszik majd elfeledtetni, a múlt homályában tartani mindazt, amit a szocialisták tettek a nyugdíjasokkal nyolc esztendőn át, illetve első négyévi regnálásuk idején. Dr. Sós Tamás óriásit téved, mikor azt feltételezi, hogy a nyugdíjas embereknek törvényszerűen memóriaproblémáik vannak, vagy emlékezetkiesésben szenvednek. A nyugdíjasok sem felejtik el a szocialista kormányok tetteit.

A szocialistáknak kormányzásuk alatt eszük ágában sem volt eltörölni azt a passzust a nyugdíjtörvényből, amely felbruttósította volna 2013-tól a nyugdíjakat, így ennek fejében ma adót is beszedhettek volna a nyugdíjasoktól. A legnagyobb kárt a nyugdíjjárulékokkal tették, hiszen a nyugdíjkassza helyett közel 3 millió ember befizetéseinek 80 százalékát magánnyugdíj-pénztárakba pumpálták. Ezt a pénzt kétes értékű külföldi kötvényekbe fektették, és ebből a brókerek, valamint a pénztárak dolgozói mesés jövedelemre tehettek szert. Eközben a nyugdíjkasszában keletkezett hiányt az állami költségvetésből kellett pótolni. Ha megmaradt volna a magánnyugdíj-pénztári bűvészkedés, akkor 2013-ra már több, mint 400 milliárd forintot kellett volna betenni a kasszába, hogy folyamatosan ki lehessen fizetni a nyugdíjakat. A szocialisták ebből se csináltak gondot, hiszen számukra mindenre megoldás volt az IMF hitel, úgy gondolták abból ki lehet pótolni mindent, így a hiányzó nyugdíjpénzt is. 2007-ben hoztak egy olyan törvénymódosítást, amely alapján 2008. január 1-jét követően nyugdíjba vonulók legalább 8 százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjat kaptak.

Ezzel szemben a Fidesz-kormány teljesítette ígéretét: a nehéz pénzügyi helyzet ellenére megvédte a nyugdíjakat és megvédtük azok reálértékét. A 2012 júniusában elfogadott nyugdíjtörvény módosításával továbbra is garantálttá vált a nyugdíjak adómentessége. Nemcsak megőriztük a nyugdíjak vásárlóértékét, de infláció fölötti nyugdíjemelést tudtunk végrehajtani. Ennek köszönhetően a tavaly novemberi 1,6%-os nyugdíj-kiegészítés után januártól további 5,2%-kal nőtt a járandóság. Idén januártól mintegy 3 millió embernek hozott magasabb nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást a postás. A nők alanyi jogon negyven év munka után nyugdíjba mehetnek, és nagyon fontos, hogy ebbe a 40 éves szolgálati időbe a gyermekneveléssel töltött idő is beleszámít. Eddig mintegy 90 ezer nő, édesanya élt ezzel a lehetősséggel. Eltöröltük a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszert, ami egy átvágás volt és évről évre egyre nagyobb lyukat ütött a nyugdíjkasszán, egyre több pénzt kellett bevonni más adóbevételekből a nyugdíjrendszer fenntartásához.

A nyugdíjasokkal kapcsolatos rengeteg csúsztatás, politikai haszonszerzés céljából kreált mellébeszélés helyett, kérem Dr. Sós Tamást, hogy sajtótájékoztatója alkalmával adjon végre egyenes választ a következő kérdéseimre:

Tudják-e már, hogy első szocialista kormány négy éve alatt milyen intézkedésekkel lehetett volna kiküszöbölni a nyugdíjak vásárlóértékének 11,9 százalékos csökkenését?

• Mi indokolta az MSZP kormány alatt a nyugdíjkorhatár megemelését?
• A Gyurcsány-Bajnai kormány miért vett el egy tollvonással egyhavi nyugdíjat és miért csökkent a nyugdíjak reálértéke?
• A Gyurcsány-Bajnai kormány miért döntött úgy, hogy 2013-tól bruttó összegben állapítsák meg a nyugdíjakat és megadóztassák azt?

Megkérem Dr. Sós Tamást, az MSZP politikusát, hogy mai, a nyugdíjasokról szóló sajtótájékoztatóján szíveskedjen válaszolni a témához kapcsolódó kérdéseimre, ismertesse pártja vagy személyes álláspontját az ügyben.

Sajtóközleményemet kérdéseimmel természetesen Dr. Sós Tamás részére is eljuttatom, azonban amennyiben sajtótájékoztatóján megpróbálkozna kérdéseim elől kitérni, tisztelettel kérem a sajtó munkatársait, hogy szíveskedjenek azokat tolmácsolni felé!

Köszönettel és üdvözlettel:

Dr. Gondos István

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz – KDNP frakció

frakcióvezető

Sajtóközlemény

Mivel a FIDESZ megyei politikusai igen szorgalmasan – külön stábbal is – figyelemmel kísérik sajtótájékoztatóinkat, közleményeinket, úgy tudhatnák, hogy az MSZP számára mindig igen fontosak Heves megye és az ország nyugdíjasai.

Viszont az egész lakosság számára nyilvánvaló lehet – sokan saját bőrükön tapasztalhatják -, hogy a Heves megyei fideszes politikusok, hatalmuk 3,5 évében lezüllesztették, leszűkítették az idősek, a fogyatékkal élők tereit. Kormányzásuk első évében máris szétverték a Mátraházi Idősek Otthonát, a legaktuálisabban pedig a Bélapátfalvi Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézetében lakó fogyatékkal élők ellen indítottak „hadjáratot”, az ő boldogulásukat, elhelyezésüket próbálták akadályozni.

Ugyan Horváth László megyei kormánymegbízott igyekezett jótevőként kikerülni az ügyből, ám mindenki számára egyértelmű, hogy eredetileg nem támogatta a bélapátfalvi fogyatékosok Szilvásváradra és Bélapátfalvára való lakóotthonos kihelyezését. Jelenleg pedig a két település vonatkozásában egy megrekedt ügyről van szó, hiszen nem határoztak arról a mai napig sem, hogy építenek – egy felvetés szerint -, vagy önkormányzati ingatlant vesznek igénybe a fogyatékkal élők elhelyezésére.

A FIDESZ országosan az idősek, a nyugdíjasok életét is megnehezítette, elvette 65 év feletti ingyenes utazási lehetőségüket, járandóságaikat egyre csökkenti.

Felvetődik tehát a kérdés, hogy mikor éltek jobban az ország és Heves megye nyugdíjasai? A dr. Gondos István frakcióvezető által állandó jelleggel forszírozott Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt, vagy ma, amikor a FIDESZ-kormány szinte egyetlen leglátványosabb és legdrágább beruházása, fejlesztése a sorozatos stadionépítés és az 1800 lelket számláló Felcsút falu virágoztatása?

Említhetnénk – nem mellékesként – az Egerben elmaradó fejlesztéseket is, így a vár, vagy az egri kórház ügyében. Miért nem kezdődött el az egri Markhot Ferenc Kórház 5 milliárdos fejlesztése? Miért csak 900 millió forintnyi beruházást terveznek a 2010-ben megítélt 4,5 milliárd helyett?

Hol van az erre a kormányzati ciklusra tervezett 64 kilométernyi út felújítása Heves megyében? Miért csak 11 kilométer valósult meg belőle? Gyalázatos állapotban vannak Heves megye útjai, ezen nevet, botránkozik az ország.

Dr. Gondos István olyan kérdéseket tett fel az MSZP megyei elnöke, dr. Sós Tamás felé, amelyekre lehet, hogy Gondos Úr személy szerint kíváncsi, de a lakosság a jelent éli meg, most nyomorog 4 millió ember az országban. Ez a szám pedig sosem volt ilyen magas.

A lakosságot nem a Gyurcsány-Bajnai kormányok érdeklik, hanem az, hogy a jelenlegi miért sanyargatja őket, miért marad hónapról hónapra kevesebb pénz a pénztárcában. Vagy ha tételes dolgot is hozzá teszünk, akkor az is kérdése a lakosságnak, hogy miért loptak el közel 3000 milliárd forint magánnyugdíj-megtakarítást tőlük. Az Önök közleményében levezetett nyugdíjváltoztatásokra vonatkozó számadatok nem fedik a valóságot, ne tévesszék meg az időseket.

Kérjük a FIDESZ megyei vezetését, hogy a saját házuk táján tegyenek rendet, és a jelenben éljenek, a hátralévő pár hónapnyi kormányzásuk eredményességén dolgozzanak, a többi pedig a fülkében dől el 2014 tavaszán.

Magyar Gina

Sajtóreferens

MSZP

Eger, 2014. január 17 – 18.

Az Egri Kulturális és Művészeti Központ az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület és a Martin György Néptáncszövetség támogatásával meghirdeti a VIII. Országos Ifjúsági Szólótáncversenyt.

Célunk, hogy az ifjúsági (15-18 éves) korosztály kapjon önálló bemutatkozási, találkozási lehetőséget.

A versenyre az 1995-96-97-98-es években született fiatalok jelentkezhetnek.

A jelentkezőket két korcsoportra bontjuk:

• I.  korcsoport: 97-98-ban születettek /15-16 évesek
• II. korcsoport: 95-96-ben születettek /17-18 évesek

A verseny két kategóriában kerül megrendezésre: fiúszóló és páros. Mindkét kategóriában kötelező és szabadon választott táncokat kell bemutatni.

A fiú szólisták kötelező anyaga az első korcsoportban (15-16 évesek):

Mátyusföldi és Vág-Garam közi férfitáncok 

- A párosok kötelező anyaga az első korcsoportban (15-16 évesek):

Mátyusföldi és Vág-Garam közi páros táncok    

- A fiú szólisták kötelező anyaga a második korcsoportban (17-18 évesek):

                Kalocsa és szállásvidéke férfitáncai

- A párosok kötelező anyaga a második korcsoportban (17-18 évesek):

                Kalocsa és szállásvidéke páros táncai

Szabadon választott:

• a kötelező táncanyagon kívül bármely más tájegység táncából 1,5 - 2 perces improvizáció.

Mindkét kategóriában az elbírálás szempontja az eredeti táncanyag alapos elsajátítását bemutató stílusos, de az egyéniséget tükröző szólisztikus előadásmód, ami a hatásos színpadi megjelenés mellett megőrzi a folklorisztikai hitelességet is.

A kötelező táncanyag elsajátításának megkönnyítésére felkészítő képzést tervezünk 2013. október hónapban. Az elődöntőkre terv szerint 2013. november 29-30. december 1-jén kerül sor, három különböző helyszínen. A kötelező táncanyag zenei kíséretéről a rendező, a szabadon választott tánc kíséretéről a versenyző gondoskodik.

A versenyen elnyerhető címek:

• Gyöngygalléros Táncos (lányok)
• Ezüstpitykés Táncos (fiúk)

Nevezési határidő: 2013. szeptember 20.

Határidőn túl érkezett nevezéseket nem fogadunk el!

Nevezni a mellékelt nevezési lapon lehet az alábbi címen:

Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház, Lisztóczki Mónika

3300 Eger, Bartók tér 6. Tel/fax: 36/517-555

e-mail: lisztoczki.monika@ekmk.eu

Nevezési díj: 2.000 Ft/versenyző

A nevezési díjat átutalással a Raiffeisen Bank 12033007-00102638-00100007 számlaszámra (EKMK) kérjük befizetni „Szóló nevezési díj X főre ” megjelöléssel! A befizetési igazolás fénymásolatát a jelentkezési laphoz kérjük csatolni! Számlát az átutaló nevére állítunk ki. A nevezési lap korlátlanul fénymásolható, illetve beszerezhető a fenti címen, valamint letölthető a kiírással együtt a www.orokseg.hu és a www.martinszovetseg.hu  honlapról.

MEGJELENT:

114/2013. (VII. 22.) számú MVH Közlemény
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a falumegújításra és -fejlesztésre nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről

http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk...

111/2013. (VII. 22.) számú MVH Közlemény
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatás kifizetésének igényléséről

http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk...

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

Eger is a „nulla hulladék”-stratégia útjára léphet? Dr. Csarnó Ákos szerint most itt a lehetőség arra, hogy Egernek végre egy jól átgondolt hulladékkezelési rendszere legyen. Az LMP egri képviselője egy öko-ószeres hálózat kiépítését is javasolta szerdai sajtótájékoztatóján.

A legutóbbi egri Közgyűléseken kiderült, hogy vége egy sokat kárhoztatott rendszernek. Az egri és az Eger környéki települések hulladékgazdálkodását befolyásoló tarthatatlan helyzet szűnt meg azzal, hogy az AVE cég felmondta a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagjaira mind ökológia, mind a pénzügyek tekintetében felháborító szerződést. A felmondással együtt a hejőpapi hulladéklerakó visszakerült a Társulás birtokába és megnyílt a lehetőség a hulladékgazdálkodás új kereteinek kialakítására – hangsúlyozta szerdai egri sajtótájékoztatóján dr. Csarnó Ákos LMP-s önkormányzati képviselő.

Akkor is fizettünk, ha nem volt annyi szemét?

Korábban a szerződés rögzítette: amennyiben több hulladék keletkezik, akkor azért többletszolgáltatás címén fizetnie kellett Egernek, de ugyanakkor az évi 68.000 tonnánál (300 kg/lakos/év) kevesebb hulladék összegyűjtése nem eredményezett kisebb fizetési kötelezettséget, a koncessziós partner az elmaradt hulladék mennyisége után is megkapta az elmaradt hasznát. Ez a helyzet egyáltalán nem kedvezett a térség lakóinak sem ökológiai sem pénzügyi szempontból. Ha maradt volna a lakosonkénti 300 kilogramm/év kitétel, ha marad az évi 68.000 tonna hulladék-begyűjtési kötelezettség, és nem utolsó sorban maradnak a szerződés magas díjtételek, akkor azt is kimondhatjuk, hogy a 2030-ig hatályos koncessziós szerződés alapján megközelítőleg 15.000.000.000 forintot fizettünk volna ki egy olyan feladatra, amit a Társulás is meg tudna oldani.

Az új helyzet legfontosabb hozadéka, hogy a Társulás, (amelynek gesztora Eger) dönthet mindenben, nincs szerződéses diktátum és egy jól átgondolt rendszerben óriási összegű megtakarításokat tud elérni hosszú távon. Korábbi kritikáinkban folyamatosan hangsúlyoztuk, hogy a Társulásnak és vezetőinek az itt élők érdekeit kell elsődlegesen figyelembe venni, most érkezett el az idő, hogy épeszűbb tartalommal tudjuk feltölteni az új kereteket.

Természetesen az elsődleges cél a keletkező hulladék csökkentése, de a keletkezett hulladékot így magasabb hatásfokkal tudjuk szelektíven gyűjteni, felhasználni, eladni, ezzel nem utolsó sorban le lehet zárni azt a városi szóbeszédet, ami arról szól, hogy „összeöntik a szelektíven gyűjtött hulladékot”.

A Lehet Más a Politika egri választási programjában már 2010-ben jelezte, hogy milyen ésszerűsítő megoldásokat kínál, tart kívánatosnak a hulladékgazdálkodásban. Ezek most a megvalósulás küszöbén állhatnak.

Jöjjön a „nulla hulladék”-stratégia?

Kezdeményezzük – hangsúlyozta dr. Csarnó Ákos – a több éves „nulla hulladék” stratégia kidolgozását civil szervezetek segítségével. A „nulla hulladék” egy jövőbemutató elképzelés, amely a természetes ciklusok mintájára olyan rendszerben gondolkodik, amelyben minden hulladék egyben nyersanyag is. A hulladékgyűjtés szerves átalakítása nem pusztán környezetünk érdeke, hanem gazdaságilag is megtérülő intézkedések összessége. A hulladék lerakása (jelenleg a Borsod megyei Hejőpapiban történik Egertől 57 km-re) óriási összegeket emészt fel, holott a szemét jelentős részét hasznosítani lehet és kell. Ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy a szelektív hulladékot felvásárló és feldolgozó cégek fizetnek a hulladékért, illetve hogy a magunk kezébe vehettük a szemétlerakó üzemeltetését.

Egyebek közt San Francisco, Canberra, Palermo, az indiai Kovalam, vagy a szlovákiai Tótmegyer városaiban az a közös, hogy mindegyikük elfogadta a „nulla hulladék” stratégiát, azaz olyan terveket támogatnak, amelyek előírják a hulladék ártalmatlanítás fokozatos háttérbe szorítását, és határidőt szabnak az ártalmatlanítás teljes megszüntetésére is. Az említett városok az elmúlt években körülbelül 70%-kal csökkentették a lerakott hulladékot. A legújabb technológiákat alkalmazzák az újrahasznosító- és komposztálóüzemekben, innovatív begyűjtési rendszereket használnak, jól fizető zöld munkahelyeket teremtenek, csökkentik a fogyasztást, és megkövetelik, hogy mind az emberek, mind a Föld számára biztonságos termékeket gyártsanak.

Öko-ószeres rendszer

„A „nulla hulladék” stratégia részeként kezdeményezzük flamand minta alapján egy öko-ószeres hálózat kiépítését, és egy új többféle hulladékot befogadó telephely kialakítását vagy a meglévő átalakítását. Egerben korábbi kezdeményezések és intézmények jó alapot teremtenek. Az öko-ószeresek a jelenlegi tavaszi lomtalanítás helyett egész évben üzemelnek és telefonos vagy internetes bejelentés alapján házhoz mennek, ha megunt bútor, elektromos eszköz, textília, játék, könyv, kerékpár stb. kerül kidobásra. A telefonos diszpécserszolgálat egy adatlapon rögzíti a tárgyak jellegét, mennyiségét és hollétét. Különböző méretű teherautók járják a környéket, pontos út- és időterv szerint, igen hatékonyan begyűjtve a lomokat. A telephelyen aztán fokozatosan lehet növelni a befogadandó tárgyak körét. Az öko-ószeres telephely munkatársai idővel egyre több típusú tárgyat lesznek képesek feldolgozni, szétszedni, megjavítani. A megreparált, felújított tárgyakat a kevesebb jövedelemből élő lakosok megvásárolhatják, vagy jótékony célokra is fel lehet ajánlani. Azok a tárgyak, amelyek már nem használhatóak eredeti funkciójukban, anyagukban kerülnek értékesítésre és újrahasznosításra” – áll az egri LMP közleményében.

Forrás: Egri Ügyek

Megjelent az 52/2013. (III. 8.) számú MVH közlemény, az egyes EMVA-ból finanszírozott beruházási jellegű támogatások kifizetése iránti kérelmek hiányos elektronikus benyújtása esetén kiírt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre felhívó végzés alapján benyújtandó dokumentumok rendszeresítéséről.

Az közlemény és mellékletei az alábbi linkre kattintva elérhetők: http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk522013

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

A dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban, így Magyarországon is. Hazánkban a lakosság 29%-a dohányzik, ami az unió átlaga feletti arányt jelent. A tüdőrákban elhunytak számát tekintve Magyarország világelső, ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás számlájára írható. A passzív dohányzás is jelentős népegészségügyi és gazdasági terhet jelent, amelynek csökkentése a dohányzás visszaszorításának fontos célkitűzése.

Ezt a célt szolgálja a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény, illetve az ebben foglalt előírások betartásának folyamatos, illetve kampányszerű, kiemelt ellenőrzése.
A 2012. évi akciókat követően ilyen kiemelt, országos ellenőrzésre kerül sor két héten át, 2013. február 18-tól március 3-ig.
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által koordinált akció keretében megyénkben a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének, illetve a járási hivatalok népegészségügyi intézeteinek közegészségügyi felügyelői elsősorban a közterületi dohányzási tilalmak teljesülését vizsgálják a közterület-felügyeleti feladatokat ellátó szervekkel együtt. Újabb ellenőrzésre számíthatnak továbbá azok a létesítmények, intézmények, amelyek esetében a 2012. évi ellenőrzések során hiányosságot vagy szabálytalanságot tapasztalt a népegészségügyi hatóság.
Fontos kiemelni, hogy a dohányzással kapcsolatos tilalmak, előírások teljesülését nemcsak a kampányellenőrzések alkalmával, hanem azon kívül, az egyéb szakmai feladatok ellátásához kapcsolódó szemlék során is folyamatosan ellenőrzik a szakemberek.
A dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megszegői akár 50.000 forint egészségvédelmi bírsággal sújthatóak. Ettől magasabb a büntetés abban az esetben, ha a dohányzási korlátozások betartására, illetve a  korlátozással érintett területek, dohányzóhelyek szembetűnő megjelölésére vonatkozó kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesítik az intézmények. Ezen esetekben a kötelezettség betartásáért felelős személy 100.000-250.000 forint, az intézmény 1.000.000-2.500.000 forint bírság megfizetésére kötelezhető.