Keresés: „háború” (53 találat)

Párton kívüli függetlenként folytatja közéleti munkáját Császár Zoltán önkormányzati képviselő. Az elmondása szerint Heves megyén végigsöprő Fideszes belháború és feloszlatás ellenére, továbbra is a városért kíván dolgozni, és függetlenként indul a 2010-es helyhatósági választásokon, jelentette be ma délelőtti tájékoztatóján.

Az ízig vérig Fideszes Császár Zoltán, immár független képviselőjelöltként Eger 1. sz. választókörzetének szívében tájékoztatta a médiát arról, hogy annyi munka és áldozat után nem adja át a helyét megméretés nélkül. Ennek okáról így nyilatkozott:
„A Fidesz döntése az oka. Tizenkét éves Becsületes munka és három ciklus megnyerése után, a Fidesz indok és fellebbezés lehetősége nélkül kiértesített minden tagot, aki a feloszlatás után újból kérte a tagfelvételét, hogy sajnálatos módon nem fogadja el a jelentkezését.
Úgy gondolom, én nem ezt érdemlem. De kétségbe nem esek, pártonkívüliként, függetlenként fogok indulni a jövőben. Úgy gondolom, hogy a becsületes munka, a közért való tenniakarás és az emberszeretet nem kötődik párthoz.
Császár szerint a döntés mögött a mindenkit megszédítő nagy lehetőség áll. Sok a jelentkező a könnyen megszerezhető helyekre. Bizonyos háttéralkuk, egyeztetések eredménye az, hogy olyan képviselők, tanácsnokok, akik még ma is aktívak, nem jutnak lehetőséghez a jövőben.
„Teljes mértékben igazságtalannak érzem a helyzetet, meg vagyok döbbenve. Én a Fideszt szerettem, én nem ebbe a pártba léptem be. Úgy látszik, az értékrendek már nem azok, amik voltak.” – nyilatkozta a képviselő, aki antidemokratikusnak és nem polgári értékrendet képviselőnek nevezte az elutasítást, amiért szerinte Demeter Ervin választókerületi elnöké a felelősség. Az újjászervezésben a tagfelvételnél, az országos választmány által véleményezéssel megbízott Demeter Ervin áldozata Császár Zoltán, aki szerint feltűnő egy becsületes képviselő félreállítása. Demeter semmilyen indoklást nem fogalmazott meg Császár Zoltán számára, aki leveleket küldött a párt vezetőinek, de onnan sem méltatták válaszra.
„A 2005 és 2009 között „titkos fegyverként” Egerbe küldött Demeter Ervin béketeremtő, integráló szerepe csődöt mondott.”- fogalmazott Császár aki nem érti, hogy miért nem Demetert hívták vissza. Szerinte a belháború és feloszlatás nem Egerből indult, és nem is itt ér véget, egész Heves megyén végigsöpör, aminek méltatlan módon sok tisztességes ember esik áldozatul. Ő maga azt vallja, hogy a Fidesz belső ügyei nem tartoznak rá, megélhetési politikusokat és azok családtagjait látja feltűnni a színen. A körzet adottságai és állapota, a Szépasszony-völgy kecsegtető üzleti lehetőségei nagy csábítást jelentenek más jelöltek számára. Ehhez ahogy ő fogalmaz, meg kell szabadulni tőle.

Császár Zoltán bírálta Habis László munkáját a tegnapi sajtótájékoztatója kapcsán, melyen elhangzott, hogy a polgármester számára összeegyeztethető a városvezetői és országgyűlési képviselői munka, valamint a bizottsági alelnöki és frakcióvezető-helyettesi poszt. Császár szerint korábban éppen ők fogalmaztak meg emiatt kritikát Nagy Imrével kapcsolatban, most nem érti miért vállalható ugyanez a korábban bírált magatartás. Az elmúlt négy évben a lakossággal nem volt elég szoros a kapcsolat, az egyetlen alpolgármester sem képes mindig a polgárok érdekeit érvényesíteni. „Borból és boros rendezvényből nagyon sok van, munkahelyből viszont kevés” – idézte a lakossági észrevételt. Császár szerint elsődlegesen fontos lenne a munkahelyteremtés, az elszivárgó fiatalok itt tartása. Szerinte az 1+1-es felállású városvezetést a szakirodák munkája is megsínyli. Hatékony intézkedés híján sok ügy több hónapos, éves halasztásra van ítélve.
Császár, aki Habis László kampányában aktívan részt vett, sajnálatosnak nevezte azt is, hogy a polgármester nem állt ki mellette.
Császár Zoltán 1997 óta volt tagja a Fidesznek, s miután az alapszervezetet múlt év novemberében feloszlatták, tagsága megszűnt. Nem kíván más párt színeiben tevékenykedni, függetlenként is bízik a sikerben, véleménye szerint az emberek értékelik a becsületes munkát.

Forrás: Egriszín

A tervezők tört fehérben képzelték fel a felújítandó Líceumot, ám az építészek több okból is a sárga árnyalatai mellett kardoskodnak.

Mint ismert, egy uniós pályázaton több mint ötmilliárd forint fejlesztési forrást nyert az egri Eszterházy Károly Főiskola, melynek keretében újjávarázsolják a Líceumot is.
– Utoljára a ’60-as évek elején újították fel az épületet, akkor építették ki egyebek mellett a központi fűtést, lett kétrétegű az ablakszerkezet, és akkor kapta jelenlegi színét is – bocsájtotta előre Rátkai Attila egri főépítész.

Elmondása szerint a tervezők a Líceum új színét tört fehérnek álmodták meg, ám ezzel kapcsolatban – az Országos Tervtanács előtti kötelező bemutatón – a szakma egy része, köztük az egri főépítésszel, határozott ellenvéleményt fogalmazott meg.
– Meggyőződésünk ugyanis, hogy a homogén fehér színű épületek a színes városképben egyfajta „lukként” jelennek meg – tette hozzá magyarázatként.

 

Az érvek hatása alatt a tervtanács végül úgy döntött: készüljön egy színterv, amelyre alapozva véglegesítik majd a Líceum leendő színét. Egy falkutató művészettörténész szakember közreműködésével, a tervezők jelenlétében megvizsgálták a már feltárt, különböző korokból való homlokzatszínezési maradványokat, és sikerült megállapodni abban: az épület minden átfestésekor a sárga valamelyik árnyalatát használták. Így az illetékesek akképp döntöttek, hogy a feltárt, eredeti színezés után kiválasztott két-két sárga árnyalattal készüljön próbafestés, s ennek alapján válasszák ki a végleges színeket.

– A színterv alapján határozható meg, hogy melyik árnyalat melyik falfelületre, tagozatra kerüljön, s hogy milyen legyen az ablakok színe, amiről még nem is esett szó. Ezt a csatát ugyan megnyertük, de a háborút még nem. A kutatási eredmények figyelembevételével olyan színeket kell kiválasztani, amelyek az épület környezetében lévő színvilággal – esetünkben az Érseki palotával és a Bazilikával – harmonizálnak – összegezte véleményét Rátkai Attila.

Forrás: Heol

A Kisasszonytemetőben lévő, felújított lengyel katonasírokat megemlékező ünnepség áldotta meg szombaton délután a Lengyel Hadsereg tábori püspöke.

Megemlékező ünnepséget tartottak ma délután a Kisasszonytemetőben Roman KOWALSKI nagykövet, két miniszteri rangú vendég, valamint Eger polgármestere és más országgyűlési képviselők jelenlétében. Habis László polgármester beszédében emlékeztetett arra, hogy a II. világháború menekültjeinek egri befogadásának tavalyi 70. évfordulóján határozták el sírok rendbetételét.

A történelmi korszakot idézve Eger polgármestere beszédében szólt arról, hogy a háborús időben az a Magyarország, amelyik hivatalosan a németek álláspontját képviselte biztos menedéket jelentett a lengyel menekülteknek. Több, mint 100 ezren érkeztek 71 éve. Őket 140 táborban helyezték el. Az Egerbe érkező mintegy 300 menekült a Várban kapott elhelyezést. Az egri táborban számottevő kulturális élet folyt, a városban pedig lengyel középiskola működött.

Habis László szavaira Andzsej Kunert válaszolt. A Harc és Mártíromság Emlékbizottságának miniszteri rangban lévő főtitkára kifejezte köszönetét, amiért a közel ötezer kilométeres lengyel határnak a világháború idején lehetett egy pár száz kilométernyi szakasza – a magyar, lengyel közös határ - ahonnan soha nem érte támadás országukat.

A Kisasszonytemetőben lévő sírokat a Lengyel Hadsereg tábori püspöke áldotta meg. Ezt követően a Dobó téren a Lengyel Határőrség Központi Zenekara fellépésével koncert kezdődött öt órakor.

Forrás: Heol