Keresés: „idősek” (61 találat)

A szocialisták szerint a mátraházi idősek otthona bezárásával száz idős ember életét sodorja veszélybe a Fideszes megyei vezetés. Horváth László szerint az előző szocialista vezetés a felelős.

A rózsaszín ígéretek és ködök után itt a kijózanító valóság: katasztrofális lépésre készül a Fidesz - erről pénteki sajtótájékoztatóján beszélt Hiesz György, a megyei önkormányzat fejlesztési bizottságának külsős szocialista tagja.

Mint mondta, a pénteki bizottsági ülés után kész tényként kezelhető, hogy a Fideszes megyei vezetés be fogja zárni idén év végén a mátraházi idősek otthonát. Az ott élő csaknem száz idős embert a megyében lévő öt másik otthonba költöztetik, ám a fogadó intézményekben ehhez jobbára hiányoznak a feltételek. Ráadásul Hiesz szerint a költözés önmagában is megrövidítheti - szó szerint - az idősek életét. A Mátraházán dolgozó mintegy negyven ember döntő többségére pedig munkanélküliség vár majd.

Megjegyezte azt is: ha már kormánypárti vezetésű a megye, ráadásul egy minisztériumhoz tartozik a szociális és az egészségügy, a Fidesz most megmutathatná, hogy az emberek érdekében el tudja érni: ne kelljen százmilliós összegeket bérleti díjként az egyik állami zsebből a másikba rakni.

Horváth László, a megyei közgyűlés elnöke ezzel szemben úgy véli: az idősek a szocialisták felelőtlenségének az áldozatai.

A sajtótájékoztatón elhangzottakra reagálva Horváth László úgy fogalmazott: a megyei önkormányzat előző, szocialista vezetése által folyatott felelőtlen pénzügyi politika következményeivel nap, mint nap kénytelenek vagyunk szembesülni. A szocialisták felelőtlenségének részben a mátraházi otthonban élő idős emberek is az áldozatai. Egy héttel ezelőtt Visonta polgármesterével még arról tárgyaltunk, hogy közös erővel egy új idősotthont építünk a településen. E hét elején azonban hidegzuhanyként ért bennünket az a tény, hogy amennyiben kitartunk a tervezett fejlesztés megvalósítása mellett, úgy akár már a közeli jövőben fizetésképtelenné válhat Heves megye önkormányzata.

Világossá vált, hogy a beruházáshoz szükséges több, mint 600 millió forint nem áll rendelkezésre. Világossá vált: nem tehetünk meg egy olyan felelőtlen lépést, amely veszélybe sodorja a megyei fenntartású intézmények napi működését, az ott dolgozók létbiztonságát.

Hangsúlyozom: csaknem száz idős embert a korábbi, szocialista megyei vezetés hozott a mostani súlyos helyzetbe. Tudjuk, hogy a mátraházi otthon bezárása őket hátrányosan érinti, ám elhelyezésük a jelenlegi válságban is megoldható. S ha most nem hozunk döntést, január elsejétől napi százezer forint kötbért kellene fizetnünk a Mátrai Állami Gyógyintézetnek a szocialisták által kötött szerződés értelmében.

Annak érdekében pedig mindent elkövetünk, hogy a mátraházi intézmény dolgozói ne maradjanak állás nélkül. Többeknek közülük azokban az intézményekben ajánlunk fel munkalehetőséget, amelyekbe a mátraházi idősotthon lakói költöznek - fűzte hozzá Horváth László.

Forrás: Heol

„Jó az álmodozás…” címmel zenés műsort rendez az Ezüstidő Szabadidős Egyesület október 16-án szombaton, a Bartakovics Béla Közösségi Házban.

A zenés délutánon az egyesület művészei mellett közreműködik Balázs Richárd népi zenekara valamint a meghívott előadók Dobai János – tenor, Kreskai Ágnes – nótaénekes, Zám Andrea – színművész, és a Szajlai Táncosok. A program 15 órakor kezdődik.
Az Ezüstidő Szabadidős Egyesület a szabadidő hasznos eltöltésére kulturális hagyományőrző, életmódváltó programokat szervez. A testi-lelki egészség megőrzése és a környezettudatos gondolkodás kialakítása érdekében ismeretterjesztő munkát végez. Programjaival is törekszik az idősekhez kapcsolódó negatív társadalmi közfelfogás megváltoztatására. Segíti a generációk közötti párbeszédet, az élethossziglan tanulást, a közösségi érzés kialakítását.

Forrás: Egriszín

Az időseket köszöntötték vezetők és szociális szakemberek a Városházán, ma délelőtt. Az Idősek hónapja alkalmából megrendezett eseményen a polgármesteri köszöntő mellett, zenés műsorral kedveskedtek a megjelenteknek.

Október az idősek hónapja. Hagyomány, hogy a városban működő szociális intézmények időskorú lakóit ez alkalomból a Városháza dísztermében köszöntik. Az ünnepségen a szociális szakemberek mellett jelen voltak a civil- és társintézmények képviselői is.
A szép számmal megjelent közönséget ünnepi műsorral fogadta a város. Az Ezüstidő Szabadidős Egyesület művészei kellemes melódiákkal szórakoztatták az aranykorúakat.

Forrás: Egriszín

Az időskor aktív pillanatait mutatja be a „Koroltó“ elnevezésű fotópályázat regionális kiállítása, mely szerdán nyílik a Bartakovics Béla Közösségi Házban. A tárlaton a négy kategóriában készült legsikeresebb fotókat láthatja a közönség.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium országos és regionális fotópályázata kiállítás-sorozatának célja, hogy bebizonyítsa, az ötödik, hatodik X-en túl is lehet aktívan, érdekesen és önkiteljesítő módon élni. A médiában és a közvélemény szemében Magyarországon ez az életszakasz ugyanis gyakran negatív színben, mint az emberi élet hanyatló, szociálisan kiszolgáltatott periódusa jelenik meg.

A „Koroltó” fotópályázat egyaránt ösztönözte az amatőr és professzionális fotósokat. A nyertes munkákon keresztül hét lokális és egy budapesti fotókiállítás alkalmával mutatják be az idősek sztereotípiákon túli, sokunk által „ismeretlen” világát.
Az örökzöld témát rendhagyó módon megközelítve, négy tematikai egységben fogalmazták láttatják az alkotók. Az első a „Kivételes… Különleges” kategóriában portrék készültek .  A második a „Köz és társaság” érdekes pillanatképeket, közösségi élményeket, aktív életet örökített meg a nyugdíjas klubok, szociális intézmények világából. A harmadik a „Staféta” kategória idős emberek követendő, izgalmas szokásaira mutat példákat. A „Koroltó“ negyedik fejezete, a „When I’m sixtyfour…” , melynek apropója, hogy az egykori Beatles generáció lassan betölti a 64. életévét. Az egykori lázadó fiatalokból idős emberek lettek, s a képek a fiatalság és az időskor örök dilemmáira mutatnak rá.

Forrás: Egriszín

Habis László polgármester mellett 11 mandátumot szerzett a városi közgyűlésben a Fidesz-KDNP. Az MSZP-ből és a Jobbikból 2-2, az LMP-ből pedig 1 politikus lesz tagja a testületnek, továbbá egy független jelölt is mandátumot szerzett. Bemutatjuk a képviselőket!

Habis László polgármester (Fidesz-KDNP, ELE): Egerben születtem, több évtizedes közigazgatási tapasztalattal rendelkezem. Korábban 8 évig alpolgármesterként, négy éve az egri polgárok bizalmából polgármesterként szolgálom szeretett városunkat. Az elmúlt években eredményesen dolgoztunk. 2010. április 11. óta Eger és környéke országgyűlési képviselőjeként is tevékenykedem. Az a célom, hogy az új, polgári kormány munkahelyteremtő, a gazdaság talpra állítását célzó törekvései helyben is érvényesüljenek, Eger fejlődő város legyen.

ifj. Jung László (Fidesz-KDNP): 1979-ben születtem. Informatikus vagyok, egy kislány édesapja, feleségem szociálpedagógus. A rászorulók támogatása életemben nagyon fontos szerepet tölt be, melyet egy kiváló szervezetben, a Magyarországi Kerekasztal Egyesület 3-as egri asztalánál 2003-tól tagként gyakorolhatok. Informatikai és marketing tapasztalataimat a város javára, elsődlegesen a turizmus fejlesztése céljából szeretném hasznosítani. Egriként egészen közelről tapasztalom a választókerület problémáit, feladatait. Önkormányzati képviselőként mindezek megoldásáért igyekszem cselekedni.

Sós István (Fidesz-KDNP): Egerben születtem, itt élek a családommal. A Vasöntöde, a Városgondozás Kft, a Strand vezetőjeként dolgoztam. Eger közéletében szívesen és tevékenyen részt veszek 28 éve az Egri Városszépítő Egyesület elnökeként.
Munkánkat fémjelzi az Érsekkerti szökőkút, a Szent József Park.
A város üzemeltetésében, fejlesztésében, a városi összefogás szervezésében szerzett tudásomat szeretném Eger és választókörzetem javára kamatoztatni.

Dr. Misz Mihály (Fidesz-KDNP): 1943. július 2-án születtem Nagytályán. Mezőkövesden érettségiztem. Az egyetemet Debrecenben végeztem. A szenvedő ember iránti empátia és segíteni akarás határozta meg a pályámat. 42 éves orvosi pályafutásom során, melyből 37 évet dolgoztam Egerben, az új iránti fogékonyságom következtében jutottam el a körzeti orvoslástól a belgyógyászaton és az intenzív osztályon át, a művese ellátás heves megyei megszervezéséig. Becsületemet, az igazság iránti elkötelezettségemet, 42 év emberi, orvosi, vezetői, kórházvédői tapasztalatát tudom felajánlani a 4. számú választókörzet lakóinak, és Eger minden polgárának.

Ficzere György (Fidesz-KDNP): 1957-ben születtem. Középiskolámat Egerben a Dobó István Gimnáziumban végeztem. Ezt követően a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Főiskolai Karán szereztem diplomát. Jelenleg a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola műszaki igazgatóhelyetteseként dolgozom, önkormányzati képviselőként 2006 óta az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke vagyok. Zsuzsa feleségemmel kötött házasságunkból két leánygyermek született. Magyar vagyok.
A jövőben- az eddigiekhez hasonlóan- minden önkormányzati döntésben Eger lakosságának érdekeit fogom képviselni.

Csákvári Antal (Fidesz-KDNP): Egerben 1958-ban születtem, azóta is itt élek. Két felnőtt gyermekem van, feleségem középiskolai tanár. A jászberényi tanítóképző főiskolán tanítói, majd az egri főiskolán magyar szakos tanári diplomát szereztem. 1997-től vagyok az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. Egri Területi Központjának igazgatója. 2004. óta töltöm be az Egri Végvár Polgári Körök Egyesületének elnöki tisztségét. 2006-tól vagyok lakókörzetem önkormányzati képviselője és ezt a munkát szeretném folytatni, továbbra is hitelesen képviselni a bennem bízó egri polgárok érdekeit.

Orosz Lászlóné Ibolya (Fidesz-KDNP): Gyermek- és ifjúságvédelmi szakpedagógus vagyok, az egri főiskolán végeztem. Majd a Miskolci Egyetemen Európa Unió szakértő diplomát kaptam. Politikai szakértői végzettségemet a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szereztem. Jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem MBA okleveles közgazdász-képzésre járok, és a jövő év nyarán államvizsgázom. Férjemmel közösen családi vállalkozásunkban dolgozunk. Kislányunk 17 éves. Egerben születtünk, azóta is itt élünk. Alázat, szakértelem, őszinteség, kitartás, tenni akarás. Ezt nyújtottam négy évig, amit most folytatni kívánok.

Csathó Csaba (Fidesz-KDNP): Kereskedő- és iparoscsaládban születtem Egerben. Nős vagyok, két leány és két fiú édesapja. Ebben a körzetben élek 54 éve, itt dolgozom egy informatikai és pénzügyi cég vezetőjeként. Polgári-keresztény értékrend szerint élek. Próbálok az embereken segíteni, mindent megtenni, ami tudásomból, képességeimből és erőmből telik. Ezt az elvet képviselem már jó ideje fertálymesterként, a nagycsaládosok szervezetében, az egri Kolpingban, és ez késztetett arra, hogy örömmel elfogadjam a képviselői jelölést.

Martonné Adler Ildikó (Fidesz-KDNP): Itt élek a 9. sz. körzetben, és a munkahelyem is itt található. 30 éve tanítok a Balassi Bálint Általános Iskolában. Oktató-nevelő munkám során értesülök az itt élő családok életéről, gondjairól. Közös igény, hogy a Felsővárost intenzívebben bekapcsoljuk a város életébe, és szép, élhető környezetet teremtsünk az itt élőknek. Pedagógus érdekképviseleti munkát végzek helyben és országosan is. A Fidesz Egri Csoportjának egyik alelnöke vagyok, a Fidesz Kulturális Tagozatának megyei elnökségi tagjaként is tevékenykedem. A képviselői munkát szolgálatnak tekintem, amit csak kellő alázattal, a gondok iránti érzékenységgel, empátiával lehet végezni.

Lombeczki Gábor (Fidesz-KDNP): Születésem óta, 26 éve élek Egerben. Iskoláimat a körzetben végeztem, a Balassi Bálint Általános Iskolában és a Neumann János Középiskolában. Jelenleg a Debreceni Egyetem végzős hallgatója vagyok. A közéletben az egri Fidelitas elnökeként tevékenykedem. Hatékonyan fogom képviselni a körzetben lakók érdekeit, egyaránt fontos számomra az idősekre és a fiatalokra való odafigyelés. Nyugalmat teremteni a választókerületben, megoldást találni a közösség valós problémáira, erre törekszem!

Gál Judit (Fidesz-KDNP): Óvodapedagógus vagyok, szociálpedagógiai és szociálpolitikai diplomát szereztem. Több, mint 25 éve a Felsővárosban dolgozom, és 14 éve a Benedek Elek Óvoda vezetője vagyok. Az Óvodai Szakkollégium vezetője, óvodai szakértő, oktató vagyok. Lányoméknak, fiamnak és unokámnak köszönhetően boldog édesanyának és nagymamának mondhatom magam. A körzetemben élő családokat, életüket és gondjaikat munkám révén, jól ismerem.

Rázsi Botond (Fidesz-KDNP): 37 éves vagyok, nős, egy hathónapos fiú ikerpár édesapja. 1996-tól a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium angol-matematika-informatika szakos tanára, 2003-tól pedig igazgatója vagyok, mely tisztségemben többek között számos jelentős összértékű iskolafejlesztési pályázatot valósítottam meg sikeresen. Született felnémetiként szívesen veszek részt a helyi közéletben, a civil szervezetek munkájában, rendezvényein, és az Egri Lokálpatrióta Egylet tagjaként is igyekszem a lehető legtöbbet tenni városunkért.

Bognár Ignác (Jobbik): 52 éves vagyok, Bélapátfalva külterületén születtem egy erdészházban, de gyermekkoromat már a faluban töltöttem. Egerbe jártam középiskolába, ahol finommechanikai műszerész végzettséget szereztem. Ezt követően Sopronban faipari üzemmérnök lettem az Erdészeti és Faipari Egyetemen. A hűség városában” lettem igazán nemzeti elkötelezettségű hazafi. Ott ismertem meg a feleségemet is, akivel közel 30 éve boldog házasságban élek. Három gyermekünk közül a legidősebb már önálló lábon áll, a két kisebb még egyetemista. Nagymagyarország képviselve van a családunkban, hiszen édesapám Felvidékről, apósom pedig Erdélyből származik. Két és fél éve vagyok a JOBBIK egri elnöke, előtte egyetlen pártnak sem voltam tagja. Választókerületemben élek, így jól ismerem az ott élők problémáit.

Tóth István (Jobbik): Egerben születtem, szüleim, nagyszüleim is itt éltek ebben a városrészben, a Maklári-hóstyán. Szüleim kétkezi munkások voltak, a kitartást a munka szeretetét és a megbecsülését tőlük tanultam. Általános iskolai tanulmányaimat Egerben végeztem majd a 212. sz. Szakmunkásképző Intézetben szereztem asztalos szakképesítést. Első munkahelyem az Agria Bútorgyár volt, ahol a munka mellett érettségiztem le, majd Sopronban a Faipari Egyetemen szereztem diplomát. A rendszerváltás után faipari vállalkozást alapítottunk, melynek azóta ügyvezetője vagyok. Házasságban élek, egy fiú és egy lány gyermekünk van. A városhoz, a Maklári-hóstyához ezer szállal kötődöm, itt lakom, itt működtetem vállalkozásomat. Nap mint nap találkozom , beszélgetek az egri polgárokkal és szembesülök azzal, hogy mennyi megoldatlan probléma halmozódott fel az elmúlt évek során. Ez a felismerés késztetett arra, hogy 2007 novemberében megalakítsuk a Jobbik egri szervezetét, melynek alelnökeként tevékenykedem.

Nagy István (MSZP): 36 éves vagyok. Írni-olvasni, számolni az egri 10-es számú Általános Iskolában tanultam meg. Családomtól, általános és középiskolai tanáraimtól útravalóul kaptam, hogy minden feladatomnak a legjobban feleljek meg, legyek büszke egriségemre, Egerre a történelmi városra. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola után a Budapesti Gazdasági Főiskolán tanultam tovább, majd a Károly Róbert Főiskolán szereztem közgazdász diplomát. Tanulmányaimat a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karán folytattam. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem, Regionális Politika és gazdaságtan doktori iskolában vagyok Phd hallgató. Azért dolgozom, hogy városom, és az egriek büszkék lehessenek rám. Egernek építenie kell történelmi múltjára, értékeire, tradíciójára, az összefogás erejére, ami ebben a városban mindig jellemző volt az egriekre.

Pál György (MSZP): 39 éves informatikus vagyok, családi vállalkozásban internetes alkalmazás fejlesztéssel foglalkozom. Két gyermeket nevelünk feleségemmel, Antónia  4 éves, kisebbik lányom Bogáta pedig idén ünnepelte második születésnapját. A család mellett a civil élet is mindig fontos volt számomra, főképp a sport. 2002-től vagyok önkormányzati képviselő, 2006-tól pedig a Szociális és Egészségügyi Bizottságot vezetem. A bizottsági munka során közvetlenül tapasztaltam, hogy milyen gondokkal szembesülnek az Egerben élők. Célom, hogy Egerben könnyebb legyen az élet a szerényebb jövedelműeknek is.

Dr. Csarnó Ákos (LMP): 1977-ben születtem Egerben, azóta is ebben a városban élek, s tanulmányaim nagyobb részét is itt végeztem el. 2001-ben a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szereztem diplomát, majd azt követően jogi pályára léptem. Az ügyvédi hivatással kezdtem, de később a közigazgatásban helyezkedtem el. Először a Heves Megyei Közigazgatási Hivatalban dolgoztam törvényességi ellenőrként, ahol betekinthettem az önkormányzatok működésének boszorkánykonyhájába. 2004 nyarától az Egri Körzeti Földhivatal osztályvezetőjeként az ingatlan-nyilvántartás területén dolgozom. Az állampolgárok ügyeinek intézése, véleményeinek, illetve észrevételeinek figyelembevétele számomra a legfontosabb feladat. Egriként felelősséget érzek a városért és az itt lakókért. Nem mindegy, hogy mit hagyunk a jövő nemzedékeire magunk után: mind kulturális, mind környezet- és természetvédelmi tekintetben.

Császár Zoltán (Független): 1997 óta volt tagja a Fidesznek, s miután az alapszervezetet múlt év novemberében feloszlatták, tagsága megszűnt. Nem kívánt más párt színeiben tevékenykedni, függetlenként is bízott a sikerben. Véleménye szerint az emberek értékelik a becsületes munkát. Az előző ciklusban is az 1. sz. választókerület képviselője volt, az Urbanisztikai- és Környezetvédelmi Bizottság tagja, a Szépasszonyvölgy fejlesztési biztosa.

Forrás: Egriszín

Tizenkettedik alkalommal rendezte meg a Heves Megyei Idősügyi Tanács az Idősek Világnapi ünnepséget ma délelőtt, a Kemény Ferenc Sportcsarnokban. Az eseményen díszoklevelet, emlékplakettet adtak át azoknak az egyéneknek, polgármestereknek, aktivistáknak, akik sokat tettek az idősekért, majd köszöntötték az ötvenedik házassági évfordulós párokat.

A szépkorúak tiszteletére rendezett ünnepségen Bujdosó Sándorné, a Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetségének elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, az Idősügyi Tanács elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy nem lehet meghatottság nélkül beszélni a témáról. Függetlenül attól, hogy ki mit gondol a világról, a család és az egyének boldogsága összeköti az embereket. Mindenki számára fontos, hogy kiszámítható, átlátható legyen a közélet, fogalmazott az elnök.
Dr. Újhelyi István, az országgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy a Parlament által tavaly elfogadott Idősügyi Nemzeti Stratégia az elmúlt 40-50-60 évben sokat tett emberekről szól, s Magyarországon három millió hatvan év fölötti embert érint.

Az ünnepségen okleveleket adtak át idősbarát polgármesterek részére, majd a nyugdíjas aktivisták munkáját ismerték el emlékplakettekkel és oklevelekkel. Az 50 éves házassági évfordulós párokat Sós Tamás köszöntötte.

Az Idősek Világnapi ünnepség zenés, kulturális műsorral folytatódott, melyben elsőként óvodások köszöntötték a szépkorúakat.

Forrás: Egriszín

A Lehet Más a Politika egri képviselőjelöltjei ma délelőtt bemutatták a párt Eger közlekedésének fejlesztéséről szóló elképzelését, amelynek egyik legfontosabb eleme az észak-déli irányú közlekedés lehetőségeinek bővítése.

A 25-ös úton, a város fő észak–déli közlekedési tengelyén fontosnak tartanának egy hatékonyabb forgalomirányítási rendszer kialakítását, a közlekedési lámpák elhelyezésnek újragondolásával, ideális zöld hullám létrehozásával, vagy akár körforgalmak kialakításával.
Dr. Csarnó Ákos, a Lehet Más a Politika egri listavezetője elmondta, hogy a jelenleg működő, autós észak–déli tengely mellett középtávon szeretnénk elérni, hogy a városon áthaladó vasútvonal is szervesen kapcsolódjon be a városi és város környéki közlekedés vérkeringésébe. Egyrészt új megállóhelyek létesítésével, másrészt közvetlen Füzesabony– Szilvásvárad járattal, amely ütemesen kapcsolódhatna a fő vasúti folyosó menetrendjéhez – emelte ki a listavezető. Hozzátette, hogy elképzelhetőnek tartják közvetlen Budapest–Eger–Szilvásvárad járat bevezetését, akár úgy is, hogy az érkezők közvetlenül a várnál szállhatnának ki.
Csarnó Ákos úgy véli, hogy a meglévő kerékpárútszakaszok már kirajzolnak egy, az Eger-patak mentén haladó, észak–déli gerincvonalat, amely vonalon a tervezett fejlesztéseket fel kellene gyorsítani, a hiányzó szakaszokat kiépíteni.
Bocsi Rita, az 1-es választókörzet LMP-s jelöltje hozzáfűzte elmondta, hogy fontosnak tartják a kerékpározás kultúrájának elterjesztését, a balesetmegelőző programok, akciók bevezetését az iskolákban, a kerékpáros-logikával történő fejlesztéseket Eger utcáinak felújításakor (pl. Arany János utca). Szeretnék elérni a járdák, padkák akadálymentesítését, hogy a babakocsit tolók, a kerekesszékesek és az idősek könnyebben tudjanak közlekedni a városban.
Szükségesnek tartanának egy, a teljes városra kiterjedő kerékpáros közlekedési koncepció kidolgozását, benne konkrétan megfogalmazott célokkal és kivitelezési határidőkkel. Csak indokolt esetekben ragaszkodnak önálló kerékpárutak kiépítéséhez, javasolják az egyszerűbb és olcsóbb felfestéseket, alternatív útvonalakat, egyéb forgalomtechnikai módszerek alkalmazását.
Mind a vasúti és általában a közösségi közlekedés, mind a kerékpáros közlekedés feltételeinek fejlesztését kiemelkedően fontos tekintik, mert így csökkenthető az utak zsúfoltsága, a lég- és zajszennyezettség, ezáltal pedig javulna az itt élők életminősége, egészségi állapota.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy nem értenek egyet azoknak a mélygarázsoknak és parkolóházaknak a megépítésével, amelyeket a történelmi belvárosba terveznek, mivel ezek a parkolók a forgalmat a szűk utcákba vonzzák, ahol forgalomtorlódást okoznak. szerintük ezáltal növekszik a levegő szennyezettsége, nő a zaj és balesetveszély, rongálják a műemlékeket és zavarják a belváros nyugalmát.

Forrás: Egriszín

Soron következő ülését tartja ma a Heves Megyei Idősügyi Tanács Egerben. A napirenden három téma szerepel: az Országgyűlés 81/2009. X. 2. sz. Idősügyi Nemzeti Stratégiájáról szóló határozat, valamint a 2010-2012. évre vonatkozó cselekvési terv ismertetése, az idősek utazási kedvezményiről szerzett tapasztalatok és a Markhot Ferenc Kórház tájékoztatása az idős emberek ellátásról.

A tanácskozáson Sós Tamás, a Heves Megyei idősügyi tanács elnöke tájékoztatójában az Idősügyi Nemzeti Stratégia főbb pontjait ismertette, melyben feladatként határozták meg a születéskor várható élettartam növelését, az idősek társadalmi integrációját, az anyagi biztonság elérését, a fizikai, szellemi aktivitás, az élethosszig tartó tanulás és az ellátási feladatok biztosítását.
Az elnök szerint társadalmi szemléletváltásra van szükség, s ebben segít az Idősügyi Nemzeti Stratégia, mely a magyarországi időspolitika legfontosabb kérdéseire igyekszik választ adni.
A stratégiához kapcsolódó cselekvési program több korosztályt is megszólít. Céltudatos, megteremti az idősek számára a társadalmi gazdasági életben való részvétel kereteit.
A témához kapcsolódóan ismertetett adatok a hazai viszonyokról, önmagukért beszélnek.
Ma Magyarországon 1,1 millió ember él 70 év fölött, a születéskor várható élettartam elmarad az uniós átlagtól, a férfiaknál 69, a nők esetében 77 év. Körülbelül egymillió ember él egyedül, s csupán 21 %-uk intézményi keretek között.

Idősügyi Nemzeti Stratégiához kapcsolódó 2010-es cselekvési program elemei közül a legfontosabbakat kiemelve elhangzott a hiányterületek feltérképezése, a nyugellátási és támogatási rendszer újragondolása, a lelki, fizikai megőrzőprogramok kiszélesítése, az egészségtudatos szemlélet kialakítását célzó programok növelése, az ellátási formák bővítése, az informatikai ismeretek és az ehhez szükséges számítógépes rendszerek bővítése.

Rabecz Anna, a Heves Megyei Idősügyi Tanács titkára a tanácsülés munkájáról beszélt:
„A tanácskozás eredményeit felhasználjuk a további feladatok kialakításához, amit a későbbiekben szeretnénk az Idősügyi Tanács keretén belül megtárgyalni. Az aktuális kérdések kapcsán ezért kértük meg az illetékesek képviselőit, s a válaszokat továbbítjuk a helyi szervezetek felé.
Az idősügyi stratégia nagyvonalakban felvázolja az idősek ellátásával, az idősekhez való hozzáállással kapcsolatos kérdéseket. Ennek megfelelően helyi szinten szeretnénk az aktuális helyi sajátosságokat figyelembe vevő stratégia kialakítását elérni.”
A közlekedés kapcsán kijelentette, hogy nem veszik kellőképpen figyelembe az időskori sajátosságokat a közlekedők, a fiatalok és a vállalatok képviselői sem. A gyakorlatban ez kisebb nagyobb problémákat okoz, erre szeretnének konkrét válaszokat kapni az illetékesektől.
Az idősek utazási tapasztalatairól így nyilatkozott:
„Az időskor sajátosságait ezen a területen is, talán egy kicsit jobban figyelembe kellene venni. Helyi szinten ez valamilyen módon meg is történik. Hogy közelíteni tudjuk az álláspontokat egymáshoz, és hogy az érintettek első kézből tudják az érdekeket egyeztetni, ezért találtuk szükségesnek, hogy meghívjuk a kórház illetékesét az igazgatót.”

Forrás: Egriszín

function refreshHszField(param,ertek)
{
ToRefresh=param;
var selectObj = document.getElementById(ToRefresh);
ajax.requestFile = 'show_tread.php?kod='+ertek;
ajax.onCompletion = createHszField;
ajax.runAJAX();
}

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}
// ]]>

---

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

Térítésmentes önkéntes segítő képzést szervezett Egerben a Béthel Alapítvány, együttműködésben a Heves Megyei Önkéntes Centrummal. A két csoportban induló tréningekre 2010. augusztus 12-15. között kerül sor.

Gortva József a Vöröskereszt megyei igazgató portálunk érdeklődésére elmondta, hogy mindazoknak az észak-magyarországi és észak-alföldi lakosoknak a jelentkezését várták, akik éreznek magukban kedvet, erőt és elhivatottságot mások segítésére, és szabadidejükben szívesen nyújtanak támogatást rászoruló embertársaik számára. A tervek szerint egy csoportban indították volna a képzést, ám a jelentkezők létszáma – több mint 40-en jelezték részvételi szándékukat – indokolta a két csoportot.
 
A négynapos napos képzés során a résztvevők megismerkedhetnek az önkéntességgel és azon belül a Kapu Programmal, fejleszthetik azokat a készségeiket, amelyekkel hatékony önkéntes segítővé válhatnak, és jobban megismerhetik önmagukat, betekintést nyerhetnek a segítségnyújtás folyamatába. A képzés nem csupán előadások sorozata; játékokat, kérdőíveket és más képzési módszereket is felhasználnak.
 
A tréningen elsajátítható minden, ami szükséges ahhoz, hogy valaki tökéletes önkéntessé váljon. A résztvevők oklevelet kapnak, amelynek átadására a Parlamentben ünnepélyes keretek között kerül sor 2010. október 1-jén, az Idősek Világnapján.

Forrás: Egriszín