Keresés: „kerítés” (78 találat)

Autó a kerítésen

· Kék hírek

Négy autó tört össze abban a balesetben, ami szombaton dél körül történt Egerben a Egri Csillagok utcában.

Az eddig tisztázatlan körülmények között történt karambolban egy, a sor végén álló kocsi irányjelzés után elindult, amelyet hátulról épp előzni kívánt egy autó. Az ütközés a szűk úton elkerülhetetlen volt. Az előzni kívánó autó az út menti kerítésen kötött ki. A sor végén álló autó vezetője szerint ő szabályosan kanyarodott ki a parkolóból, szerinte a másik soför nem vette észre a manővert. Az álló autók közül még másik háromnak is nekilökődött, volt amelyiknek a tulajdonosa nem is volt a közelben.

Úgy tudjuk, a kerítésre repülő kocsi vezetőjét a mentők vizsgálatra elszállították.

A baleset körülményeit a rendőrség vizsgálja. A sérült kocsit a kerítésről a tűzoltók mentették ki.

Kutyák tépték a lányt

· Kék hírek

Átány egyik utcájában két kutya támadta meg a fiatal nőt.

Az Országos Mentőszolgálattól érkezett bejelentés 2014. április 5-én 5 óra 54 perckor a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletére, miszerint két kutya Átány belterületén egy fiatal nőt megtámadott, aki ennek következtében orvosi ellátást igénylő sérüléseket szenvedett.

A helyszínre érkező Készenléti Rendőrség egyenruhásai felkutatták a két kutya tulajdonosát.

A Hevesi Rendőrkapitányság testi sértés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen, továbbá intézkedett az ebek befogásáról és karanténba helyezéséről.

Az utca lakói elmondták: késő éjjel csak a sikítozásra lettek figyelmesek. A két támadó kutyát alig tudták eltávolítani a lánytól, olyan vérszomjasak voltak. Szerintük, ha néhány perccel később veszik észre a vérengzést, a lány életét már nem tudták volna megmenteni.

A kutyák tulajdonosa elmondta, hogy az ebek elszökését magasított kerítéssel előzték meg, nem tudják, hogyan szökhettek ki az udvarról. Nagyon sajnálják a történteket, de kénytelenek a riasztók mellett kutyákat is tartani.

Időzített azbesztbombán ül a település - a lakók aggódnak

· Belföld · Egészség

Lőrinci ismét szakhatóságok közreműködését kéri a volt cementgyár kapcsán. A romhalmaz súlyosan veszélyeztetheti az ott élők egészségét.

Továbbra is nagyon súlyos aggodalomra ad okot a volt selypi cukor-, de főként az egykori cementgyár területén tapasztalható helyzet. Számos hivatalos jelzést követően Víg Zoltán, Lőrinci polgármestere újabb figyelemfelkeltő levelet juttatott el a szakhatóságokhoz, bízva abban, hogy végre rendeződik a probléma.

– A lőrinci képviselő-testület – a lakosság álláspontjával messzemenőkig egyetértve – nagy aggodalommal figyeli a településünk selypi részén, az egykori cukorgyár, valamint a cementgyár bezárását, majd az épületek elbontását követően kialakult helyzetet. Aggodalmunkat csak kisebb részben táplálja a városképet lényegileg meghatározó romhalmaz megléte – noha egy felelős önkormányzati vezetés számára ez sem lehet utolsó szempont –, ám a félelmeink az egészségünk veszélyeztetése miatt ennél is jóval számottevőbbek – indokolta Víg Zoltán az immár a Belügyminisztériumnak is elküldött levelet.

A két termelőegységet, a gyártás leállítását követően, olyan vállalkozások vásárolták meg, amelyek – mint ma már sajnos jól látható – kitermelték a számukra értékesíthető anyagokat (mindenekelőtt természetesen a fémet), majd a törmelékhalmazt egyszerűen hátrahagyták. A cementgyár esetében mindezt oly módon tették, hogy a telephely kerítését is elbontották, így még annak a területnek a látszólagos őrzése sem biztosított.

A területen azóta „guberálók” gyűjtögetnek, olykor figyelmen kívül hagyva a legelemibb egészségügyi-higiéniai szempontokat is.

A probléma azonban nemcsak a gyűjtőket érintheti, hanem az ennél jóval súlyosabb és szerteágazóbb, hiszen az egykori cementgyár (majd Eternit, Etercem, stb. elnevezéssel működő üzem) 1971-től évtizedekig olyan technológiát alkalmazott, amely napjainkban már bizonyítottan nagyon káros az egészségre. Ennek következtében közvetlenül veszélyeztetheti a lakóterület kellős közepén lévő volt telep környékbeli lakosságát. Az eternit-elemek gyártásához ugyanis azbesztet alkalmaztak, amelyről ma már köztudott, hogy a levegőbe kerülve meglehetősen negatív élettani hatásokkal jár.

Egy ezzel kapcsolatban készített tanulmány megemlíti, hogy a gyár bezárásakor, épp egy évtizede, 2004-ben, legalább 60-80 tonna azbeszt lehetett a területen. A szakirodalom szerint ez az anyag a levegőbe, majd onnan a tüdőbe kerülve rákos megbetegedéseket idézhet elő, amelyeknek a lappangási ideje akár harminc év is lehet.

Az egyik országos televízió-csatornán a közelmúltban bemutatott riportban is elhangzott, hogy amíg máshol egymillió emberre mindössze két és fél azbesztózisos megbetegedés jut, addig a szintén a cementgyárral határos Zagyvaszántón egyetlen esztendő alatt hét hasonlót regisztráltak. A halmozódást a község háziorvosa is megemlítette, mint egészséget súlyosan veszélyeztető körülményt.

– Érvelésünket egyébként már több alkalommal továbbítottuk az illetékeseknek, amelyek azonban mindenki számára megnyugtató válasszal – és főként mielőbbi intézkedéssel – a mai napig nem szolgáltak – fogalmazott lapunk munkatársának Víg Zoltán.

– Igaz, a bontás során a munkálatokat többször leállították, de a tevékenység rövid idő múltán mindig folytatódott. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a kiadott bontási engedély még néhány hónapig érvényes, ám miután a munkások már régen levonultak a területről, nem látunk esélyt arra, hogy a helyzet kedvezően változzon. Tudomásunk van arról is, hogy egyes mérési eredmények a határérték alatti adatokról tanúskodnak, de városunk hatezres, illetve a Selypi-medence több tízezres lakosságának jelentős része meglehetősen szkeptikusan viszonyul mindezekhez. Számukra megnyugtató megoldást csak a terület teljes és szakszerű rekultivációja jelentene. Ehhez kérjük az állam segítségét.

Nem mondanak le a törvényes lehetőségekről

Lőrinciben a manapság általános vélekedés szerint az emberek eltökéltek abban, hogy a felnőttek és mindenekelőtt gyermekeik egészségét valamennyi kínálkozó törvényes eszközzel megóvják. Ennek érdekében lakossági fórumok, petíciók, s egyéb figyelemfelkeltő állampolgári akciók – például aláírás-gyűjtés, demonstrációk – lehetőségéről sem mondanak le. Víg Zoltán polgármester közölte: támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a jelenlegi állapotok teljes felszámolására irányulnak. Várhatóan április közepén lakossági fórumra várják a település polgárait, hogy egyeztessenek a helyiek életminőségét nagymértékben meghatározó kérdésben.

Forrás: HEOL

Bántja a szemét a szemét: óriáskupac a gyurgyalagok költőhelyén

· Belföld

Az egri Rozália temető melletti területen gyűjtik a szemetet: eredetileg csak a szerves hulladékot, faleveleket, virágokat dobták le a kerítés melletti bányagödörbe, ma már azonban  a temetőben keletkezett valamennyi hulladék ott köt ki. A fenntartók szerint ideiglenes tárolásról van szó és az egyéb hulladékot a temető látogatói dobták a szakadékba. A gondnokság szerint egyébként tavasszal az összes szemetet elszállíttatják a helyszínről.

A szemétdomb felfedezői értesítették a Bükki Nemzeti Park munkatársait is, hiszen ezen a területen fészkel a védett gyurgyalag is, így veszélybe kerülhetnek a költőhelyek.

Szerettük volna megtudni a plébánia álláspontját is, de nem kívántak élni a lehetőséggel.

Megszépült Gárdonyi Géza sírja az egri várban

· Belföld · Kultúra · Szabadidő

A sírkert felújításának ötlete az Eger Vára Barátainak Körétől származik, apropóját a Gárdonyi Emlékév adta.

 – Egy szép és különleges összefogás eredménye Gárdonyi-sír megújulása, ebből is jól látszik, hogy az egriek segítségével sok mindenre képes lehet a város – fogalmazott így Rázsi Botond alpolgármester a zarándokhely pénteki átadásának, és megszentelésének alkalmából.

A sírkert felújításának ötlete az Eger Vára Barátainak Körétől származik, apropóját a Gárdonyi Emlékév adta. Ennek kapcsán Román Gáborné, az egyesület elnöke elmondta: „mindig az a jó, amit szeretettel végzünk”.

Kezdeményezésükhöz rengetegen csatlakoztak: az Egri Városszépítő Egyesület, a Dobó István Vármúzeum, az egri önkormányzat, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, számos vállalkozó, és magánszemély tett közösen azért, hogy megszépülhessen az emlékhely. Az augusztusban kezdődött munka magában foglalta mind a növényzet, mind pedig a lépcső, a kerítés, a sír és a kereszt renoválását.

Dr. Nyitrai Zsolt honatya köszöntőjében elmondta: egyfajta folytonosságként tekinthetünk a mostani ünnepségre, hiszen anno Tordai Ányos ciszterci szerzetes kezdeményezte az író emlékét ápoló társaság megszervezését, s idén csatlakozott a felhíváshoz az egri ciszterci gimnázium, a sírt Dékány Árpád Sixtus zirci apát szenteli fel.

A rendezvényen szólt Dr. Ternyák Csaba egri érsek is, aki Gárdonyi jelentőségét méltatta: – Arról, hogy ma ebben a városban turizmusról lehet beszélni, az az írónak s az Egri csillagok című regényének köszönhető. Nélküle Eger nem lenne az, ami, hiszen művével ő tette világhírűvé városunkat.

A Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium tanulóinak műsora után, koszorúzás vette kezdetét, majd mindenki leróhatta kegyeletét a megszépült zarándokhelynél.

Az avatás az egész hétvégén át tartó Gárdonyi emléknapok nyitórendezvénye volt, amely előtt az érsekkerti Múzsák kertjében egy jegenyefát is elültettek az egri remete tiszteletére.

Forrás: HEOL

Fotó: Lénárt Márton

Felújítják Gárdonyi Géza sírját

· Kultúra

Felújítják Gárdonyi Géza sírját, októberre végeznek a munkákkal, a sír jellegén nem változtatnak - hangzott el a részletekről tartott hétfői sajtótájékoztatón a Dobó István Vármúzeumban.

Sós István alpolgármester, az Egri Városszépítő Egyesület elnöke kiemelte: idén van Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója, ez a felújítás apropója. A munkákat azért szeretnék októberre befejezni, hogy méltó körülmények között emlékezhessenek Gárdonyi Géza halálának október 30-i évfordulójára.

A felújítást közösen szervezi a városszépítő egyesület és az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület. Utóbbi titkára, Szalainé Király Júlia elmondta, hogy az ötlet az elmúlt évben fogalmazódott meg, a munkákban pedig számítanak az egriekre. Több helyi cég vállalkozott már többek között kőművesmunkára, betonozásra, fafaragásra, a növényzet újratelepítésére.

A tervek szerint kivágják a sír tövében álló elöregedett ecetfát, és helyére Agárdról, Gárdonyi szülőhelyéről hozott rózsaszín virágú gesztenyefát ültetnek. A sír oldalrézsűit gyeptéglával burkolják le, az alsó területen virágos részt alakítanak ki.

A sírhoz vezető lépcsőt kicserélik, a sír körüli kerítés valamennyi elemét újra cserélik. A síron lévő keresztet kiemelik, ezután dől majd el, hogy megmenthető-e, vagy újat kell faragni.

Gárdonyi Géza 1897-ben költözött Egerbe és ott hunyt el 1922. október 30-án. Az egri vár Bebek-bástyáján kialakított díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra.

Forrás: MTI

Razzia: kábítószert tartottak, állatokat kínoztak, viadalokat szerveztek

· Kék hírek

A Terrorelhárítási Központ munkatársainak segítségével a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság és az Egri Rendőrkapitányság nyomozói június 29-én a hajnali órákban Verpelét külterületén, egy tanyán tiltott állatviadal résztvevőin ütöttek rajta.

Az intézkedő rendőrök több személyt előállítottak, a házkutatások során közel 40 harci kutyát valamint kábítószergyanús anyagokat is találtak - tájékoztatott Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.

Az Egri Rendőrkapitányság tiltott állatviadal szervezése bűntette, valamint állatkínzás bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást V. Sándor 26 éves szigethalmi, F. Dénes 33 éves aldebrői, D. Csaba 41 éves káli, K. János 27 éves felsőlajosi és K. Zsolt 42 éves verpeléti lakosok ellen.

A rendőrség mind az öt gyanúsítottat őrizetbe vette és indítványozta előzetes letartóztatásuk elrendelését.

Stábunk megtalálta a verpeléti telep egyik tulajdonosát. Szerinte ők csak bérbe adták a helyszínt, semmiről sem volt tudomásuk. Ennek ellentmondani látszik, hogy a kerítésen belül kutya tenyésztés nyomai látszanak.

Füst csapott fel, majd összedőlt a gyárkémény

· Belföld · Gazdaság

Selypen 2013. május 31-én, pénteken délután 16 óra 33 perckor ledőlt az utolsó klasszikus gyárkémény.

Elmúlása olyan volt, mint a medence iparáé: lassú agóniát követően másodpercek alatt a porba omlott. A kémény utolsó órái fél percben, Albert Péter felvételén: http://trabant.uid0.hu/tmp/dolakemeny.gif

Akik azt hitték, hogy rövid látványosságra számíthatnak, tévedtek. Sokan voltak - voltunk -, akik már dél előtt összegyűltek a cementgyár kerítésénél, hogy tanúi legyek az ipartörténeti pillanatoknak. Fura katasztrófaturizmus jellemezte ekkor településünket. A bámészkodók között akadtak kitartóbbak, s érkeztek olyanok is, akik csak megálltak az út mentén, majd amikor hosszú ideig semmi érdemleges nem történt, tovább hajtottak. De voltak olyanok is, akik vissza-visszatértek.

A találgatásokat követően ekkorra már az is nyilvánvaló lett mindenki számára, hogy a kéményt se nem bontják, se nem robbantják, hanem tradicionális technológiával eldöntik. Az északi-északnyugati oldalába jókora rést vájtak, amibe stafnik kerültek. Utóbbiakat déli háromnegyed 12-kor meggyújtották, hogy aztán jöjjön, aminek jönnie kell.

A területen dolgozó munkások ekkor még optimisták voltak: azt mondták, szerintük egy-másfél óra elegendő lesz, hogy a faanyag kiégjen, s az építmény befejezze pályafutását. Végül csaknem öt órára volt szükség ehhez. Sok idő, de még mindig kevesebb, mint amennyi ideig a világháborúk és forradalmak zajlottak, amelyeket a huszadik század során főnixként meg-megújulva vészelt át településünk ipara. Végül is, a cementgyár kéménye évekkel élte túl a szemközti „konkurencia”, a cukorgyár két hasonló büszkeségét.

Mintha egy felkiáltójel semmisült volna meg néhány minutum alatt. Fura fintora a sorsnak, hogy amikor Selypen és Hatvanban is már nyomokban is alig lelhetők fel a XIX. század második felében megalapozott ipar maradványai, a  politika kimondta: vétek volt felszámolni a magyar cukorgyártást.

Forrás: HEOL

Külön köszönjük Tari Ottó segítségét

Maklár új sportöltözője

Ha most élne, egész biztos nagyon büszke lenne Adler Sándor. Tehetné ezt joggal a Makláron élő fiatalok sportolását 1935-ben hivatalos keretbe foglaló egylet alapítója, akinek nevét 2005. augusztus 20-a óta viseli a helyi sporttelep. A létesítmény ugyanis olyan vadonatúj öltözőépülettel gazdagodott, amellyel régi álmuk vált valóra a klub sportolóinak, és a futballt szerető közönségnek. A 85 éves, eredetileg bikaistállónak készült építmény több mint negyven éve szolgált öltözőként a focistáknak, míg az EMVA - LEADER pályázaton nyert 13,3 milliós támogatásból, és az önkormányzat mintegy 8 milliós saját forrásából felhúzott klubház kizárólag a sport céljait szolgálja, benne korszerű vizesblokkokkal, szertárral és irodával is.

- Csak az elismerés hangján szólhatok az önkormányzat pozitív hozzáállásról, a Maklár Sportegyesület labdarúgó szakosztályának vezetőiről, így Vojtekovszki Csaba és Misz György munkájáról, akiknek a kezdeményezése megértő fülekre talált. Mindenhol kellenek a hozzájuk hasonló, örökmozgó társadalmi megbízatású személyek – mondta az átadó ünnepségen Várkonyi Ferenc, az MLSZ megyei igazgatója.
A további fejlesztésekről Vojtekovszki Csaba azt árulta el, hogy a labdarúgó szövetség által kiírt pályázatok segítségével például mintegy 500 m-es kerítésrendszert, játékos kijárót és új kispadokat is építenek.

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

Családi ház kerítésének ütközött az ittas sofőr Gyöngyösön

· Kék hírek

Személyi sérüléssel járó baleset történt vasárnap hajnalban Gyöngyösön.

Bejelentés érkezett a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletére vasárnap hajnalban, miszerint egy gyöngyösi családi ház kerítésének ütközött egy gépjármű.

Az autóban négyen utaztak, akik közül egy embert szállítottak sérülésekkel kórházba. A rendőrök a helyszínen alkoholszondát alkalmaztak a személyautót vezető gyöngyösi férfival szemben, amely pozitív értéket mutatott.

T. Gábor gyöngyösi lakost – aki a baleset során nem szenvedett sérülést – előállították a Gyöngyösi Rendőrkapitányságra, ahol büntetőeljárás keretein belül indítottak ellene eljárást.