Keresés: „munkahely” (116 találat)

Az országos vonatközlekedés 10 százaléka Heves megyében szűnik meg - közölte dr. Sós Tamás szerdai sajtótájékoztatóján. Szerinte a közlekedési leépítések vesztese a vidéki ember.

"A Heves megyében élőket súlyosan érinti a 48 vonatjárat megszüntetése április 15-től" - hangzott el a megyei szocialisták keddi sajtótájékoztatóján. Korózs Lajos és dr. Sós Tamás MSZP-s politikusok adatai szerint országosan 412 vonat szűnik meg, ebből több mint 10 százalék Heves megyében.

Közben a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat vitája zajlik a Parlamentben. Koncepció, konkrét számok és hatástanulmányok, egyeztetések nélkül. Ahogy azt már az Orbán-kormánytól megszokhattuk - hívták fel a figyelmet.

A politikusok kiemelték: veszélybe kerül a lakosság eljutása a munkahelyre, vagy a diákok iskolába járása. Ma amikor történelmi csúcsot döntött az üzemanyagok ára, ezeknek az emelkedése is jelentősen beépül a közlekedési jegyekbe.Mindennek vesztese a vidéki ember.

A Fidesz ellenzékben a közösségi közlekedés állami fejlesztéséről beszélt, ellenállt minden racionális működési feltételt megteremtő átalakításnak. Ezzel komoly károkat okoztak.

A szocialisták közölték: Eger-Szilvásvárad vonalon 14 vonat szűnik meg, így lényegében ez a vonal leáll. Kál-Kápolna-Kisújszállás között 11 vonat szűnik meg. Vámosgyörk-Gyöngyös vonalon 8, a Hatvan-Somoskőújfalunál 7 vonat szűnik meg. A Vámosgyörgy-Újszász (Szolnok) között 6. míg a Budapest-Hatvan-Sátolaljaújhely között 2 vonat áll le.

Forrás: Egriügyek

Választás előtti fórumra érkezett Egerbe Mesterházy Attila, aki a párton belüli párbeszédről, a jövő évben kezdődő választási felkészülésről, valamint a Sós Tamás elleni támadásról is beszélt délutáni tájékoztatóján.

A párton belüli kampány során Hatvanban, Gyöngyösön és Egerben folytatott konzultációt Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt elnöke heves megyei látogatásán. A fórumok apropója a március 31-én záruló tisztújítási folyamat, amelyen a 30 ezer tagot számláló párt elnöki posztjáért a jelenlegi elnök mellett Szanyi Tibor indul.
A jelöltek párton belüli kampánya során a gazdaságélénkítés, felzárkóztatás mellett a párt jövője, programja, tervei is szóba kerülnek. Május elsején elfogadják azt a tézisgyűjteményt ami a későbbi választási program alapját képezheti. Az ország jövőbeli sikere szempontjából fontos kérdésekről civil szervezetekkel is terveznek konzultációt „Párbeszéd a nemzetért” címmel.
Önálló programot jelent a Kelet-Magyarország program, amelyben az MSZP a térséget kiemelten kezeli. Az itt megjelenő problémákat, az egészségügyet, az oktatást, a közbiztonságot, a munkahelyteremtést csak komplex módon lehet kezelni.
2013-ban elejétől kétfázisú kampányra készül a Magyar Szocialista Párt, amelyben a jelöltek „megdolgozzák” a választókerületeket. Fontosnak tartja, hogy a jelöltek megismerkedjenek a térség problémáival és válaszokat tudjanak adni ezekre.
Az párt együttműködési politikájáról elmondta, hogy minden demokratikus párttal, civil szervezettel, mozgalommal szívesen működnek együtt, az MSZP ezzel is szeretné hangsúlyozni a nyitottságát.

Mesterházy Attila levadászásnak és rágalomhadjáratnak nevezte a Sós Tamás ellen, a megye megkárosítása miatt hangoztatott vádakat. Szerinte aljas lejárató kampány zajlik a szocialista országgyűlési képviselő ellen, akit az országos elnökség maximálisan támogat a küzdelemben.
„Láthatóan minden eszközt igénybe vesznek a politikai ellenfelek. A motiváció is világos és egyértelmű. Az elmúlt négy évben Sós tamás vezetésével a Heves megye közgyűlés volt az egyetlen szocialista vezetésű. Ahogy nézem, ezt a fideszesek nem tudják megbocsátani, ezért különböző, régebbi ügyeket melegítenek fel, vagy keresnek újabb és újabb fogásokat.” – jelentette ki a pártelnök.
Mesterházy hozzátette, hogy minden nemtelen támadásnak meglesz a méltó büntetése, ugyanis a választópolgárok a következő hónapokban, években elégtételt is fognak venni.
A Szocialista Párt figyel arra, hogy az eljárás a jogszabályoknak megfelelően, a tények figyelembe vételével zajlik-e. Amennyiben azt tapasztalják, hogy a pártpolitika újabb és újabb megrendeléseket fogalmaz meg, minden jogi eszközzel élni fognak.

Forrás: Egriügyek

A Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint széleskörű demokratikus összefogásra van szükség az Orbán-kormány leváltásának érdekében.

Heves megyében az előző kormányzati ciklushoz képest rohamos visszafejlődés tapasztalható, mind a munkahelyteremtés, mind a gazdaság, a fejlesztések területén. Az elmúlt két év alatt szinte nem indult olyan fejlesztés Heves megyében, amelynek nyertes pályázata ne az előző kormány alatt lett volna elbírálva, arra a forrás félretéve. A lakosság igen nagy hányada reménytelenül halad az elszegényedés felé a megye déli és északi területein.

Az MSZP tisztújítása során olyan célokat fogalmazott meg a következő két évre, melyek a Heves megyében és az Kelet-Magyarországon élők életminőségét javíthatják, a felzárkóztatást segítik elő, amelyek - a kormány felelőtlen gazdaságpolitikájának és társadalmi különbségeket gerjesztő politikája miatt - most még visszafordíthatatlannak látszanak.

A küldöttértekezleten tisztújításra is sor került. Megyei elnöknek Dr. Sós Tamást választották meg, elnökhelyettesnek Hiesz Györgyöt, elnökségi tagok lettek: Pál György, Holló Imre, Érsek Zsolt, Godó Lajos és Korózs Lajos. Az MSZP megyei Pénzügyi Bizottság vezetőjének Zázrivecz Lászlót, a megyei Etikai és Egyeztető Bizottság élére pedig Havellant Lászlót választotta meg pénteki küldöttértekezlet- tudtuk meg Magyar Gina sajtóreferenstől.

Amire már lehetett korábban is számítani: lőttek az Agórának. Mindezt már a polgármester is beismerte, aki a Kepes-központtól várja az országos hírnevet.

Harmincöt napirendi pontot tárgyalt csütörtöki ülésén az egri képviselő-testület. Az idei, hiányt nem tervező költségvetés részleteiről, valamint a színházak és a sport finanszírozásáról is beszámoltak a pénteki témaszüreten.

Nagy munka van mögöttünk és még nagyobb áll előttünk – jelentette ki a polgármester pénteki, tájékoztatóján utalva a képviselő-testület és a városvezetés munkájára, amely végén megalkották és elfogadták az idei költségvetést. Habis László a költségvetés pozitív vonásaként emelte ki a polgármesteri hivatal 180 milliós és a költségvetési szervek 100 milliós többletbevételét, valamint azt, hogy a tavalyi évben közel 900 millióval kevesebb hitelt vett fel az önkormányzat. Kőkemény munkának nevezte a 17 és fél milliárdos költségvetési főösszeg tartását, amelyen belül az összes felhalmozási kiadás 6 milliárd, a működési kiadás 11,6 milliárd, a beruházások összege 3,9 milliárd forint.

Erőteljesen fejlesztés-orientált költségvetést fogadott el a képviselő-testület a tegnapi közgyűlésen, ez még akkor is igaz, ha vélhetőleg nem tudják a teljes fejlesztési előirányzatot realizálni – fogalmazott Habis László. A polgármester fontos elemnek tartja, hogy a költségvetés nem tartalmaz működési hiányt, véleménye szerint nem szabad halogatni a takarékossági intézkedéseket.

A 2,2 milliárdot meghaladó hitelfelvételt indokoltnak érzi, a város munkahelymegtartó képességének, észak-magyarországi szerepének erősítése érdekében. Hozzátette, Eger a negyedik legkisebb adósságállománnyal rendelkező település a megyei jogú városok közül.
A pénzügyi helyzet stabilitását jelzi, hogy a városnak nincs folyószámla hitelállománya.
A tavalyi évhez képest 5-10 százalékkal csökkentették a működési költségek előirányzatait. A hivatali működést feszes létszámgazdálkodás jellemzi, 7 fővel csökkent a hivatali létszám. Nőtt viszont a Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház átvételével, 44 fővel az önkormányzati alkalmazottak létszáma.

Habis László kitért a civil szervezetek intenzív helyi munkájára, amelyhez a város számos kedvezménnyel járul hozzá. Közösségi tereket biztosít számukra, támogatja a Civil Ház fejlesztésére benyújtott pályázatot. A képviselő-testület elkötelezettségét jelzi, hogy ebben az évben is 5,6 millió forint a Civil Alap összege – hangsúlyozta a polgármester. Stratégiai kérdésnek tartja, hogy intézményként működjenek a színházak, és az EKVI háttérszervként ellássa a könyvelési feladatokat. A város anyagi áldozatot hoz a Harlekin Bábszínház felsőfokú végzettségű társulatának kialakítására, ezzel biztosítják az intézmény állami támogatását.

A 471 milliós költségvetésű Gárdonyi Géza Színház adósságállománya 70 millió. A város 51 millióval járul hozzá a működéshez. 72 millióból gazdálkodik a Harlekin, az állam és a város támogatása 17 millió. Az intézmények költségvetésében jelentős szelet a Belügyminisztériumtól várható pályázati forrás. Ide a Bródy Sándor Könyvtárral is pályáznak. Sós István alpolgármester megjegyezte, hogy olyan színházat szeretne, ami vonzza a közönséget. Ehhez szerinte nagyon komoly marketingre van szükség, ami a tervezett egységes városmarketing részeként a fiatalokat is képes megszólítani.

Rázsi Botond alpolgármester a sporttal kapcsolatos döntéseikkel kapcsolatban elmondta, hogy az ilyen célú támogatás keretösszege idén 62 millió forint, ebből a kiemelt sportágak összesen 41,5 milliót kapnak, 7 millió jut diáksportra, 12,9 millió pedig a sportszervezetek számára, amelyből Egerben 51 van. Ez utóbbi tétel vitákat kavar, egyesek szerint nincs értelme elaprózni az összeget.

A polgármester az egri fejlesztések kapcsán bízik abban, hogy a március elején nyitó Kepes-központ a debreceni Modemhez hasonló, országos hírű intézménye lesz a hazai képzőművészeti életnek. Az Agria Agora projektről elmondta, hogy a tervezett formában nem valósul meg. Közös megegyezéssel bontják fel a szerződést a felek, mivel a város nem képes az önerőt előteremteni. Habis László elképzelhetőnek tartja, hogy később pályázatokkal lehetőség nyílik hasonló kulturális intézmény létrehozására.

A közgyűlés határozott az 1985-ig épült lakóépületek egycsatornás gyűjtőkémények felújításának támogatásáról is. A vissza nem térítendő támogatás a Belügyminisztérium pályázatához kapcsolódik, 8 emeletes épületekig 62500, nagyobb épületnél 125 ezer forint összegig lehet pályázni május 30-ig – adott tájékoztatást Dér Ferenc, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vezetője.

Holló Miklós/Egriügyek

Ünnepélyes keretek között adták át szerdán a Heves Megyei Vízmű Zrt. felújított központi laboratóriumát, mely közel 140 millió Ft-ból jött létre.

Az átadón Habis László polgármester a víz fontosságára hívta fel a figyelmet. A következőket mondta: közel 20 évvel ezelőtt a Heves Megyei Vízmű tanácsi vállalatból alakult át olyan társasággá, ami képes kiszolgálni a térség vízellátását. Ma elképzelhetetlen lenne a térség gazdasága egy fejlett víz és csatornarendszer nélkül. Ezt a fejlődést szolgálja a most átadott laboratórium is.

Kurdi Viktor a Magyar Vízmű szövetség elnöke szerint új korszak született az új vízmű törvény kapcsán. Nagy szükség van a követendő példákra, amilyen a Heves Megyei Vízmű. Itt rendelkeznek a megfelelő szaktudással és elkötelezettséggel.

A labor működését és a fejlesztés jelentőségét Miriszlai Erzsébet laborvezető mutatta be, akitől megtudtuk, hogy a törvényi előírások oly mértékben változtak, hogy a kibővült vizsgálandó paraméterek köre,  tette szükségessé a fejlesztést. Kinőtték a régi labort, mely már kevés volt a hagyományos mintaszám elvégzéséhez. Most új berendezéseket vásároltak, közel 140 millió Ft-ból, mely saját erőből valósult meg. Így már nem szorulnak külső laborok segítségére, így rövidtávon belül megtérülhet a beruházás. A fejlesztés munkahelyteremtéssel is járt, két felsőfokú végzettségű vegyészt vettek fel a létesítménybe.

Forrás: Egriszín

Szinte minden zárt légterű helyen tilos a dohányzás 2012. január 1-től, így nem lehet rágyújtani a munkahelyeken és az éttermekben sem; csak a szabad levegőn, illetve a bejárat előtt szabad dohányozni. Ezzel együtt pénteken enyhítettek a jogszabályon, így a játékkaszinókban rá lehet majd gyújtani anélkül, hogy dohányzóhelyet jelölnének ki.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának értelmében 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben - így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást.

A jövőben nem jelölhető ki dohányzóhely a közforgalmú intézmények és a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, valamint a vonatokon sem, így megszűnnek a vasúti dohányzókocsik.

Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség. Továbbra is rá lehet gyújtani a szabadtéri szórakozóhelyeken és a kerthelyiségekben. Közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, továbbá egészségügyi szolgáltatónál viszont szabadtéren sem jelölhető ki dohányzóhely.

Zárt térben ezután csak dohánytermék-bemutatókon és a szállodák szivarszobáiban lehet dohányozni, a szivarszobákban étel és ital nem szolgálható fel. Ezen kívül zárt légterű dohányzóhelyiség csak büntetés-végrehajtási intézményekben és pszichiátriai intézetekben alakítható ki a fogvatartottak, illetve a betegek számára, biztosítva, hogy dohányfüst a többi helyiségbe ne juthasson be.

A dohányzási tilalom betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrzi, annak megsértése esetén egészségvédelmi bírságot szab ki. A bírságolás három hónap türelmi idő után 2012 áprilisában kezdődik. Ekkortól a népegészségügyi szakigazgatási szervek magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak szabályszegés esetén.

Annak érdekében, hogy a januári jogszabályváltozásokra felhívják a figyelmet, a korlátozás által érintett helyeken figyelmeztető táblákat helyeznek el. Ezeken a tiltás mellett feltüntetik annak a honlapnak a címét, illetve azt a telefonszámot is, amelyen a szakemberek a dohányzásról való leszokásban nyújtanak segítséget. A telefonszámon azt is jelezni lehet, ha valaki szabályszegést tapasztal.

Az idén más jogszabályváltozások is érintik a dohányzókat: februárban és júliusban emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, szeptembertől pedig a dohánytermékek dobozán megjelennek a képes egészségvédelmi figyelmeztetések.

(MTI)

A kormány új Munka Törvénykönyve miatt nehéz körülmények közé kerülhetnek a munkavállalók - hangzott el az MSZP pénteki sajtótájékoztatóján. Sós Tamás országgyűlési képviselő elmondta:  a szakszervezetekkel kell együttműködniük a további javaslatok érdekében, a szakképzési kérdések ugyanis megoldhatatlannak tűnnek. Az eddigi 49 milliárd forintot, amelyet szakképzésre fordított a kormány, a jövő évre 51 milliárdra növeli. Ez azonban a vállalkozók befizetéséből származna, amelyet adó formájában szednének be.

A vállalatok felháborodása érthető, hiszen eddig képzésre fordíthatták ezt a pénzösszeget, mostantól azonban nem tehetik ezt, hacsak nem előlegezik meg a dolgozóknak a pénzt- mondta Sós Tamás.

A szocialisták szerint nem csak a hazai vállalatok illetve szakszervezetek szólaltak fel a Munka Törvénykönyve ellen, de a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)is érdekeltté vált az ügyben.

Az ILO (International Labour Organization) alkalmas arra, hogy megítéljen egy kormányt, így már benyújtotta a kritikáit  a jelenlegi vezetés ellen- mondta Kiss Péter, a Baloldali Tömörülés országos elnöke. Elmondása szerint a kormány ezzel a lépésével négy dolgot ér el. Elsőként a bérek csökkenését, ami a munkaidő növekedésével jár majd. Új munkahelyeket nem hoz létre, azonban az elbocsátásokat megkönnyíti. A munkavállalókkal szemben a hátrányos megkülönböztetés lesz érvényben, továbbá ellehetetleníti a szakszervezetek munkáját, korlátozza a működésüket.

Az MSZP szerint a kormány akkor járna jól, ha visszavonná az eddigi csomagjait. Óriási károkat okoztak a gazdaságban, a devizahitelesektől a nyugdíjasokig rengetegen estek a tervezetek áldozatává. Kiss Péter szerint itt az ideje, hogy a kormány elfogadja a több mint 500 javaslatból álló tervezetüket, melyet a szakszervezetekkel közösen készítettek el.

Mezőgazdaságban és a vidékfejlesztésben érdekelt szakemberek és a térség gazdái és szövetkezeti képviselőik részvételével Agrárfórumon vitatták meg az új földtörvény változásait, a gazdák helyzetét és a pályázati lehetőségeket az érdekeltek ma délelőtt a Megyeházán.

A nemzeti földalapról szóló új törvény minden állami földvagyont a Nemzeti Földalap hatáskörébe utalta. Az így egységesített 65 ezer hektár állami földterületet hasznosítását a kis- és középvállalkozó gazdák részére hirdeti meg az alapkezelő.
Több különböző szervezet kezelte korábban az állami földeket Magyarországon, mely az új földtörvény hatására mind az Nemzeti földalap hatáskörébe jutott. Ezeknek a földterületeknek a legegyszerűbb hasznosítási módja a bérbeadás. Az új földtörvény célja, hogy a magyar élelmiszeripart, a mezőgazdaságot felemelje, hogy a vidéken élő emberek foglalkoztatását növelje, hogy az agráriumban dolgozó emberek szerepe felértékelődjön.
dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos a csütörtöki agrárfórumon elmondta, hogy a kormány célja a magyar mezőgazdaság talpra állítása, a gazdák sikere az ország sikere, ezért igyekeznek minden támogatást megadni a vidék lakosságának. Nem könnyű ma a gazdák helyzete, de ők azok, akik becsületesen, tisztességes munkával keresik meg a kenyerüket, eltartják a családjukat- tette hozzá dr. Nyitrai.

Az EU csatlakozás után, közel 30 ezer gazdaság tűnt el, növekedett a nagygazdaságok földterülete, a kicsik pedig eltűntek, szerintünk ez rossz irány- emelte ki dr Szabó Csaba a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa. Ezek a gazdaságok szinte csak alapanyagokat termelnek: búzát, kukoricát, napraforgót és repcét, melyek kevés embert foglakoztatnak,  és nem lehet találkozni a faluk határában tényleges élelmiszerrel. Az állatlétszám a háború utáni állapotot mutatja. Szinte megszűnt a háztáji állattartás. A faluból járnak a városba vásárolni az emberek, pedig ennek fordítva kellene működnie. Ennek következtében a faluk elnéptelenednek- tette hozzá a miniszteri biztos.

Az állami földterületekhez pályázat útján lehet hozzájutni, mellyel az állam a helyben élő kis- és közepes gazdákat részesíti előnyben. A pályázat feltétele az is, hogy az 1200 hektár földtulajdonnal nem rendelkezők indulhatnak, fontos a munkahelyteremtés és az, hogy állattartással is foglalkozzanak. A földeket egységesen 1250 Ft/aranykoronáért kínálják 20 éves bérletre. A pályázónak egy gazdálkodói tervet is készítenie kell. A jogszabály abban is módosult, hogy senki nem rendelkezik elő haszonbérleti joggal, tehát akinek a közeljövőben lejár a bérleti szerződése, újra pályáznia kell.

Forrás: Egriszín

Közös sajtótájékoztatót tartott Tóbiás József országgyűlési képviselő, az MSZP frakcióigazgatója és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke október 21-én Parádon.

A két MSZP-s politikus véleménye szerint a kormány a „Nemzeti Átverés Programot” valósítja meg. Másfél év alatt Heves megyében is csökkent a munkahelyek száma, nőtt a munkanélküliség, csökkentek a munkavállalók fizetései.
A sajtótájékoztatón elhangzott: elvették a nyugdíjasok pénzét, megszűnik a reál-nyugdíjemelés, és a korhatár alatti nyugdíj is a múlté.
Tóbiás József elmondta: a kormány politikája miatt Magyarország a világ tíz legnagyobb pénzügyi kockázatot jelentő országa közé sorolják. Véleménye szerint romokban a jogbiztonság; felszámolják a sajtószabadságot.
Dr. Sós Tamás hozzátette: a kormány beismerte, hogy alkotmányellenes a megyei önkormányzatok vagyonának államosítása, ezért most ebben az ügyben is alkotmánymódosítást terveznek, hogy mindenáron véghezvigyék a tervüket: hatalmi céljaik érdekében szétverik az utolsó közösségszervező erőt, az önkormányzati rendszert.
Elhangzott továbbá: a kormány lemond a vidékfejlesztésről, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásáról.

Az LMP az ország tucatnyi városában kezdett aláírásgyűjtő kampányba csütörtökön a megszorítások ellen, a Zöld Fordulatért. Véleményük szerint az igazságtalan, egykulcsos adórendszer nem pörgette fel a gazdaságot és óriási lyukat ütött a költségvetésben. A Fidesz emiatt az elmúlt 20 év legdurvább megszorításaiba kezdett. Ez zsákutca, amiből csak egy gyökeresen új program vezetheti ki az országot - hangzott el a csütörtöki, egri sajtótájékoztatón.

Szilágyi László országgyűlési képviselő elmondta: a Zöld Fordulat a becsületes munkából élők helyett a tőkét és a környezetterhelést adóztatja. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy a  családok, gyermekek jövője érdekében azonnal cselekedjen.
Az országgyűlési képviselő hozzátette: Mostanra teljesen világos lett, hogy az Orbán-kormány gazdaságpolitikája csúfosan megbukott. A Fidesz képtelen teljesíteni ígéreteit - nem csökkent a munkanélküliség, szinte áll a gazdaság, sokszázezer ember fizetése csökkent. A kormány kapkod és minden lépésével egyre nagyobb bajt okoz.
Elhangzott továbbá: Rövid idő alatt kiderült, hogy az egykulcsos adórendszer zsákutca. A gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek, miközben az ország több száz milliárd forinttól esett el. Emiatt a kormány brutális megszorításokba kezdett. Nem jut pénz az iskolákra, az orvosok és tanárok fizetésére, a kórházakra, az utak kátyúzására és árvízvédelemre.
A Fidesz meg akarja változtatni a munkatörvénykönyvét. A képviselő véleménye szerint ez a tervezet azokat bünteti, akik becsületes munkával akarnak egyről a kettőre jutni.
Hozzátette: a Fidesz az oktatáson is spórolni akar. Iskolákat zár be,  felére akarja csökkenteni a középiskolába és az ingyenes felsőoktatásba járó diákok számát. Pedig aki az oktatást rövidíti meg, az a jövőt éli fel. Megfelelő oktatás nélkül nem lesz gazdasági fejlődés, viszont végzetesen szétszakad az ország, képzett gazdagokra és képzetlen szegényekre.
Véleményük szerint a Fidesz a devizahiteleseken sem tud segíteni. Javaslatai nem segítik érdemben a bajba jutottakat. Azokat, akiket végrehajtás és kilakoltatás fenyeget, a végtörlesztés lehetősége nem menti meg.
Az LMP szerint ezért azonnali fordulatra van szükség. A zsákutcából csak egy gyökeresen új program vezetheti ki az országot. Az LMP végiggondolta és kiszámolta, hogy ez miképpen valósítható meg. A Zöld Fordulat a becsületes munkából élők helyett a tőkét és a környezetterhelést adóztatja - vagyis radikális változás megszorítások és az államadósság növelése nélkül is elérhető.

Az LMP Zöld Fordulatának legfontosabb elemei:
- egy igazságos, többkulcsos adórendszer bevezetése

- Nemzeti Ingatlanalap felállítása és kamatplafon bevezetése a bajba jutott devizahitelesek számára

- 4%-os járulékcsökkentés a munkahely-teremtésért
- jövőbiztos, új zöld munkahelyek létrehozása
- béremelés és befektetés az oktatásba, az egészségügybe
- a családi pótlék emelése, az óvodai és bölcsödei férőhelyek számának növelése
- egy biztonságosabb Magyarország érdekében közösségi rendőrség felállítása
- egy egészségesebb Magyarország érdekében a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentése
Az LMP a következő hetekben ezekhez az intézkedésekhez gyűjt támogató aláírásokat az ország számos városában. Petíciónkat az utcai kitelepüléseken, és a lehetmas.hu weboldalon is aláírhatják azok, akik úgy érzik, hogy a változást már nem lehet tovább halogatni. Egyúttal felszólítják a kormányt, hogy a családok, gyermekek jövője érdekében, az ország érdekében azonnal cselekedjenek!