Keresés: „szőlő” (82 találat)

Az őszi mezőgazdasági munkák idején a bejelentési kötelezettség teljesítését és a szabályszerű foglalkoztatást a korábbi hagyományoknak megfelelően fokozottan ellenőrzi az adóhatóság.

Az adóellenőrök helyszíni vizsgálatsorozattal azt igyekeztek feltárni, hogy ahol a szüret nem családi körben történik, hanem a termés leszedéséhez ellenérték fejében munkát végzők alkalmazása válik szükségessé, ott a foglalkoztatással kapcsolatosan a gazda eleget tesz-e bejelentési és közteher-fizetési kötelezettségének - tájékoztatta szerkesztőségünket a NAV Heves Megyei Adóigazgatósága.

Mezőgazdasági idénymunkára egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony és az idényjellegű foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher viszonylag alacsony összegű (500 Ft/nap/fő), a bejelentést pedig – regisztráció után – igen rugalmasan, elektronikus úton és telefonon is fogadja az adóhatóság. Ennek ellenére az adóhatóság ez évi tapasztalatai igen színesek: néhány helyen jogkövető magatartást tapasztaltak a revizorok, azonban több olyan helyszínre is ellátogattak, ahol a szüreti munkások bejelentése nem történt meg. A legkirívóbb mulasztást eddig a mátrai borvidék területén tárta fel az adóhatóság, ahol az ott szüretelők egyikét sem jelentették be. Összesen 32 fő végzett munkát aznap a szőlőben, akik internetes hirdetés útján jelentkeztek szüretre, és más településekről busszal szállították őket a helyszínre.

Egy másik szüreten az adóellenőrök bemutatkozása után a szüretelők ijedtükben szétszaladtak, volt olyan, aki még a saját nevét is „elfelejtette”.

A be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása kapcsán az érintettek jelentős összegű mulasztási bírsággal számolhatnak, a személyazonosságára vonatkozóan megtévesztő adatokat közlő magánszeméllyel szemben pedig büntetőeljárás indult. Az adóhatóság ellenőrzései tovább folytatódnak a szüreti idényben, melyeknek célja a jogkövető magatartásra ösztönzés az idényjellegű foglalkoztatás kapcsán is.

Az Egri Hegyközség Választmánya az Egri Hegyközség területén termelt

Cserszegi fűszeres, Leányka, Muscat ottonel, Rizlingszilváni fajtájú szőlők szüretének kezdeti időpontját

legkorábban 2011. szeptember 1-jében határozza meg.

Tájékoztatjuk a Tisztelt szőlőtermelőket, hogy a 102/2009. FVM rendelet értelmébenaz Egri Védett Eredetű klasszikus minőségi kategóriához:

Cserszegi fűszeres, Muscat ottonel fajták esetében minimálisan 16Mm°,

Leányka és Rizlingszilváni fajták esetében minimálisan 17Mm° mustcukorfok szükséges.

Az időjárási és növény-egészségügyi helyzetre tekintettel a hegyközségi tag - írásban benyújtott - kérésére helyszíni szemlét követő egyedi szüreti kezdési időpontra indokolt esetben a hegyközség engedélyt adhat.

A szüret kezdési időpontjának meghirdetése megadja a lehetőségét annak, hogy minden szőlőtermelő és felvásárló eldöntse, hogy ettől az időponttól kezdve mikor szüretel.

A meghirdetett szüreti időpont előtti szüret esetén a Hegyszabályzat ellen vétőt pénzbírsággal sújthatjuk és az „egri” termőhelyre utaló termékmegjelöléstől eltilthatjuk.

Eger, 2011. augusztus 30.

                                                                Az Egri Hegyközség Választmánya

Csapadékvíz elvezetést elősegítő árkot építettek a Vécsey-tetőn, ez a meglévő vízelnyelő gyűrűbe vezeti a szőlők felől lefolyó csapadékvizet. A csapadék így már nem a város felé, hanem keleti irányba, a park alatt folyik el a szőlőterületeken. Ez a munka a Vécsey-völgyet érintő csapadékvíz elvezetés utolsó momentuma volt, többé nem fordulhat elő, hogy a sár ellepi a területet – mondta Csákvári Antal képviselő a kedd délelőtti sajtótájékoztatón.

A beruházáshoz a városatya körzeti képviselői keretéből 500 ezer forintot használtak fel, és a forrást kiegészítették a „VEDD észre, Tedd szóvá, Szólj RÁ!” pályázati programban elnyert összegből.
A Vécsey-tetőn, a repülőtérrel szemben illegális hulladéklerakót számoltak fel a Zöld Kommandó munkatársai, helyén pedig pihenőparkot és nyársaló helyeket alakítottak ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fent nevezett pályázatán nyert forrásból, 300 ezer Ft-ból, a Vécsey-tetőn tehát a mai napon 850 ezer forintos fejlesztést adtak át. A sajtótájékoztatón elhangzott: a pihenőparkot mintaprojektnek tekintik.
Habis László polgármester az eseményen elmondta: Egerben az elmúlt évek során rendszeres civil takarítási akciókat is tartottak, s a külterületeken rendszeres a Zöld Kommandó munkája. 2009 óta munkatársaik - széles körű civil összefogás kíséretében - felszámolták a nagy kiterjedésű illegális hulladéklerakókat, összesen 600 tonna szemetet szedtek össze, két pihenőt alakítva ki az egykori ormótlan képződmények helyén. A polgármester hangsúlyozta: a környezetünk olyan, amilyenné mi magunk tesszük. Kisebbfajta csoda történt: a várost övező egyik legszebb területen, nyugodt környezetben, pazar panoráma tárul elénk a szeméthegyek helyett. Hasonló parkot alakítottak ki már Almárban is, s a tapasztalatok szerint a rendezett, ápolt környezet a legnagyobb visszatartó erő: ezekre a helyekre már nem visznek hulladékot a szabályszegők.

Az elmúlt hétvégén beigazolódott, hogy az Érsekkert ideális az Egri Hegyközség által rendezett Egri Bikavér Ünnep lebonyolítására- állítja Tarsoly József Eger Város Hegybírója sajtóközleményében.

A visszajelzések alapján kiderült, hogy jó döntésnek bizonyult a borok számának növelése, a fehér borok bemutatkozása illetve a rendezvény időtartamának növelése. Július második hétvégéjének időjárása még inkább ráirányította a figyelmet ara, hogy a jövőben az Érsekkertben kerüljön megrendezésre a Bikavér Ünnep.
Nagy öröm volt látni, hogy fiatalok sokasága töltötte meg a KERTET, önfeledten kóstolgatva a borokat és az ételeket.  Az érsekkerti atmoszféra, a kiegészítő programok, a kézműves portékák a családok számára is nagyszerű kikapcsolódási lehetőséget nyújtottak.  A változatos színpadi programoknak és a zöld környezetnek köszönhetően igazi piknik hangulat alakult ki.
Csütörtöktől vasárnapig nagyszámú közönség használta ki a kínálkozó lehetőséget a kikapcsolódásra. Szombaton, Egerben soha nem látott látogatói létszám élvezte a „Bikavér életérzést”. A forgalmi adatok alapján –mivel ez nem belépő díjas rendezvény- közel 40 ezer látogató tisztelte meg rendezvényünket. Az értékesített bor és ételérem szám alapján mintegy 20%-os forgalomnövekedést tapasztaltunk.
Az objektív mérőszámok alapján kijelenthető, hogy a Dobó tér méreténél és adottságainál fogva immár alkalmatlan a Bikavér Ünnep megrendezésére. A kiállítók és a vendégek bizalmat szavaztak az új helyszínnek, melynek jövő évi bővítését már tervezzük- mondja a Hegybíró.
Bízunk benne, hogy a város legnagyobb idegenforgalmi rendezvénye elnyeri végre a súlyának megfelelő városi támogatást, megtisztelve ezzel a szőlő-, és bortermelők verejtékes munkáját, hogy Egerben minden év a bor éve lehessen, hiszen Eger a „Szőlő és a Bor városa”.

Ezúton tisztelettel megköszönjük a rendezvény minden támogatójának és a megvalósításban közreműködők segítségét.

Tarsoly József
Eger Város Hegybírója
Az Egri Bikavér Ünnep szervezője

Aki merész volt és bátor egy estén akár 265 bort is megkóstolhatott Vinicán, ahol a borverseny eredményhirdetését tartották. Ennyi borral nevezetek ugyanis a gazdák a május 6-i borversenyre. Mielőtt a kedves olvasó megdöbbenne a nagy számon, elmondom, tavaly ilyenkor több, mint 300 bor vett részt a megmérettetésen. Amikor a helyieket erről faggattam, nagyon egyszerűen így fogalmaztak: itt van 500 ház, 500 pince és 500 szőlőterület.

Vivicán, azaz Ipolynyéken a XV. századtól termesztenek szőlőt és készítenek bort. Az itt élő gazdák nemesítették például a Teszeki Leányka szőlőt. A klíma és a talaj elsősorban fehér szőlő termesztésére alkalmas, de kék szőlőket is találunk a határban.

Hinnünk kell magunkban! - vallja Zsigmond Gábor, a rózsaillatú Tramini kínálása közben. Gyorsan hozzáteszi, én a saját boromat készítem, nem akarok senkit utánozni. Családi gazdálkodásuk az évi 40 ezer palack bor készítésével a közepes nagyságúak közé tartozik. A 90 hektáros területen 15 szőlőfajtát termelnek, ezek 70%-a fehér, a többi kék szőlő. Zászlós boruk a Rajnai Rizling, ami a mostani borversenyen ezüst érmet kapott. Emellett két arany, két ezüst és nyolc bronzérmet kaptak.

Csodálatos rejtély...- véli a szőlőtermesztésről és a borkészítésről Lukács László kistermelő. Másfél hektáron gazdálkodik, évente 70-80 hektó bort készít. A versenyre három bort nevezett, mindegyik kapott érmet. 2005-ös Chardonnay bora a szlovák legjobb 100 fajtabor között szerepel.

200 tőke kék szőlővel kezdtem- mondja ifj. Csernus Károly, aki az édesapjától kapta ajándékba  első ültetvényét. Az Ő nevéhez fűződik a borvidéken az első siller és rozébor elkészítése. Az alkotás, az új cél és a siker ösztönzi. Azt mondja, szép lenne, ha Sauvignon Blanc -t és Pinot Noir-t ültethetne, 500 tőkét. Határozottsága és elszántsága, a szőlő és a bor tisztelete, szeretete sugárzik róla. A budapesti Boregyetemen tanul, szeretné elvégezni a Nemzetközi Borakadémiát.

Egy szekeret húzunk! - fogalmazott Hrubik Béla polgármester. Azt mondja, van perspektívája a településnek, bérlakás programot indítottak, aminek köszönhetően a fiatalok nem mennek el a faluból. Folyamatosan fejlesztenek, szépítik Ipolynyéket.

A versenyről:144 fehér bort neveztek, ebből 116 száraz, 28 édes bor, a 102 vörösborból, 17 rozé. Összesen: 27 arany, 82 ezüst, 93 bronzérmet adtak ki. A vörösborok közül 19 arany, 38 ezüst, 33 bronz fehérek közül: 8 arany, 44 ezüst, 60 bronz.

Ipolynyék első írásos említése 1125 -ből való. Augusztus utolsó hétvégéjén kétnapos szüreti fesztivált rendeznek, átadják a tájházat. A nyitott pincék meglátogatását az erre a célra készülő bortérkép segíti A vendégek bebarangolhatják a környéket a turistaösvényen és a dűlőket: Zsobrák, Nagyhegy, Bodony, Vágány, Malommege, Őrhegy - alja, Pacso, Patincsa, ahol minden pincében finom ételekkel is várják a borszeretőket.

Dorkó Zsuzsanna

Csütörtökön sajtótájékoztató keretében mutatták be Egerben az Egri Csillag, a Bikavér fehér párját.

"Optimista vagyok, dicsérem a városom, mert a célom az, hogy meglássuk mi helyiek is, hogy Eger az ország egyik legjobb városa. Nem csak történelmi hagyománya, szépsége, hanem például a kitűnő borászok miatt is" – mondta Habis László polgármester. Majd így folytatta: Eger egészen egyszerűen fantasztikus borokat produkál, s ehhez nagyon intelligens, különleges emberek kellenek. Az egri városvezető szerint az Egri Borvidéken számos olyan borász van, aki nagy egyéniség, önfeláldozással dolgozik és hisz abban, hogy gyermekei, unokái számára teremt komoly értéket a munkásságával.
Habis szerint a borászat nem a pillanat, hanem a kitartás, a következetesség, az intuíció mestersége. Nagy misztérium az, hogy miként lehet csodás borokat készíteni, s az is, hogyan lehet a műremekeket a mai embernek megfelelő módon, sikerrel kínálni.
Habis László leszögezte: az egrieknek büszkének kell lenniük a városukra, meg kell látniuk, milyen kincset kaptak azzal, hogy Egerhez tartozhatnak, nem szabad kishitűnek lenniük.

Mindezt –mint elmondta- a polgármester alapvetésnek szánta ahhoz, hogy a Bikavér sikerén felbuzdulva a fehér nagy házasítás, az Egri Csillag is sikeres lehet a piacon. Úgy fogalmazott: Gál Tibor kezdeményezése, hogy egy évvel ezelőtt összehozta az egri borászokat, egy sikertörténetet indíthat el. A szakemberek akkor is nagy szenvedéllyel diskuráltak az egri borról, sok javaslat hangzott el, amely nagy reményekre ad okot, s mot itt az első szép eredmény, az első, 2010-es Egri Csillagok sora, melyeknek köszönhetően 2011 is a Bor éve lehet Egerben.

Gál Tibor a sajtótájékoztatón kiemelte: több mint 50 borász kötetlen beszélgetése során indult el útjára a fehér házasítás ügye, az Egri Csillag elnevezésére kiírt országos pályázatra 3150 név-ötletet küldtek be a borkedvelők. Egerre figyelt az egész ország.
A borbemutatóval egybekötött tájékoztatón az ifjú szakember beszélt arról, hogy az egri a világon a leginkább északi fekvésű vörösbor-termelő vidék, a klimatikus viszonyok alkalmasak arra, hogy kiváló vörösbort készítsünk, de képessé tesznek arra, hogy hosszú távon, stabilan a világ legjobb fehérborait állítsák elő itt. Az Egri Borvidék igen összetett szerkezetű, kiválóak a dűlök, de nagyon szétaprózott és meglehetősen komplikált a birtokrendszer. Egy évszázaddal ezelőtt Grőber Jenő borász megalkotta a vörösborok egységét, megalkotta a Bikavért, s most, 100 évvel később az egri borászok összefogással fellőtték az Egri Csillagot.

Gál Tibor kifejtette: nem egyszerű dolog arra vállalkozni, hogy méltó párja legyen a zászlósbornak, a Bikavérnek, ehhez igen összehangolt, kitartó marketingtevékenység szükséges. A borvidéken megtalálható sok fehér szőlőfajtát a borászatoknak is meg kell tanulniuk egységben közvetíteni a borkedvelőkhöz. Mostanra kiderült, hogy az egyes fajták nem értékesíthetők a piacon teljes sikerrel, az egrieknek olyan márkanevet kell felépíteniük, amely a borvidékre, a történelmi hagyományokra jellemző, s közben jól kommunikálható. A megoldás az Egri Csillag.

A sajtótájékoztató után teltházas borbemutatót tartottak a Dobó téri borházban, ahol 10 egri termelő Egri Csillagait kóstolták meg a résztvevők. Gál Tibor kifejtette: hisz abban, hogy a kísérleti jellegű indulás után a 2011-es évjáratból már a termelők 70-80%-a fog Egri Csillagot készíteni. A fehér cuveé ügyét egy marketing akcióval is segítik: meghirdetik az Egri Csillag legendaíró pályázatot, magyarán várják azokat a néhány oldalas irodalmi alkotásokat, melyek elmagyarázzák, honnan is származik az Egri Csillag elnevezés. Az írásokat június 15-ig lehet elküldeni a 3301 Eger, Pf. 83-as címre. A győztes alkotást a júliusi Bikavér Ünnepen olvassák majd fel, s a beküldő 200 palack egri bort kap ajándékba. A második helyezett 100, a harmadik pedig 50 palackkal vigasztalódhat. A hosszabb távú tervek között szerepel, hogy az Egri Csillag eredetvédett bor legyen, s később tartsanak egy Egri Csillag Ünnepet is, minden év márciusának harmadik hétvégéjén.

Az idei költségvetés Pál György az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke  szerint a jövőben fogja tarthatatlan helyzetbe sodorni a várost.

Sajtótájékoztató keretében ismertette Pál György az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke az Eger Megyei Jogú Város költségvetésével kapcsolatos aggályait.

Egy költségvetés mindig a mindenkori kormányzat, a többség elképzeléseit önti formába. Így annak elfogadásáért, végrehajtásáért és következményeiért is ők a felelősek. Használom a felelős szót, mert azt gondolom, hogy ez a költségvetés fel fog vetni az elkövetkező években felelősséget.
Az elmúlt négy évben egy Fideszes városvezetés volt egy szocialista kormányzat alatt, könnyű volt minden évben a hiányt és a felelősséget a kormányzatra hárítani. Ma ez egy kicsit nehezebb történet, hiszen a polgármester a kormányzó frakció tagja, annak minden előnyével – és egyre inkább hátrányával.
Az elmúlt négy évben, volt olyan költségvetés, amit megszavaztak a szocialisták, mert felvetődött a lehetősége annak, hogy nem lesz meg a többsége a városvezetésnek az elfogadáshoz. Az akkor induló pénzügyi válság közepette bár hangsúlyi kritikáink voltak a költségvetéssel, mégis azt mondtuk, elfogadjuk, mert sokkal veszélyesebb, ha nem lesz költségvetése Egernek. Ezek a költségvetések alapjaiban nem veszélyeztették a város működőképességét - mondta el Pál György.
Az idei költségvetés nem ilyen. Nem idén, hanem a jövőben fogja tarthatatlan helyzetbe sodorni a várost. A költségvetés a tavalyi 2mrd hitelfelvétel mellé, idén is 2mrd hitel felvételét irányozza elő. Ezzel a költségvetéssel, Eger Esztergom és Debrecen útjára lépett, hitelekből fejlesztünk, és utánunk az özönvíz, majd fizessék vissza utódaink. Világosan kiderül a 3/c kimutatásból, hogy idén 741M Ft a hitelek törlesztése, ez 2012-ben 1,255Mrd, 2013-ban pedig 1,731Mrd.
Felvetődik a kérdés, hogy miből? Hiszen az ma is látszik, hogy az önkormányzat államtól kapott bevételei nem fognak nőni.  A gazdagokat támogató adócsökkentés további 100Mrd-okat vesz ki az SZJA helyben maradó részéből, és közben a majdan felépülő Agóra brutális működési költsége is a város nyakában marad.
A költségvetés nem válaszol semmilyen komolyabb előttünk álló feladatra. Ma egy felelős önkormányzatnak a realitások talaján állva azokkal a problémákkal kellene foglalkozni, amik a következő években ránk fognak szakadni. Pl. szociális lakásépítési vagy vásárlási programmal kellene előállni, felkészülve a devizahitelesek problémájára, ha már az ígéretek ellenére az Állami Eszközkezelő ügyében egy cm előrehaladás nem történt. De 2 éve mondjuk mi szocialisták, hogy a város nem hagyhatja magára az egri szőlőtermelőket, egy integrátor szervezet létrehozásában részt kell, hogy vegyen.
Konkrét módosító indítványaim is voltak, amiből egyre, a sportorvos kérdésére megnyugtató megoldást találtunk, így remélhetőleg a közeljövőben újra lesz sportorvosi rendelés Egerben.
Sajnos, a többi módosító indítványom nem kapott többséget, a Fidesz elutasította a közalkalmazotti étkezési hozzájárulás visszaállítását, és elutasították a tánctagozat melletti városi kiállást.
Az új adószabályokkal miután a kormány több ezer forintot vett ki a közalkalmazottak zsebéből, ehhez csatlakozott az önkormányzat az étkezési hozzájárulás megvonásával.
Felröppentek a hírek, hogy az új igazgató meg akarja szüntetni a tánctagozatot, a megteremtőjét és vezetőjét, Eger egyetlen Érdemes Művészét a tánckarban akarja foglalkoztatni, ami nonszensz véleményem szerint. Eger Kulturális Koncepciójában hangsúlyos volt ennek a tagozatnak a megteremtése, és a polgármester által favorizált Agóra programban is jelentős motor volt a pályázat során. Ezért a javasoltam, hogy: A Gárdonyi Géza Színház tánctagozatában amennyiben strukturális változások, létszámbeli leépítés, vagy vezető váltás következik be igazgatói döntés hatására, akkor Eger MJV befagyasztja a további színházi támogatást - mondta el Pál György MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke

Forrás: Egriszín

A gyenge jövedelmezőség, a hitelfelvételi nehézségek és a forráshiány is rontja az ágazat versenyképességét – hangsúlyozta csütörtökön dr. Kállay Miklós az egri szőlészeti-borászati konferencián. A borászattal összefüggő előadásokkal folytatódott csütörtökön a XII. Egri Szőlészeti-Borászati Konferencia. A résztvevők így egyebek mellett a magyar borászat versenyképességének javítása érdekében megteendő lépésekről is hallhattak. E téma előadója dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének igazgatója volt. – Szakmai oldalról vagy az eszközellátottság tekintetben a magyar szőlő-bor ágazatnak semmilyen lemaradása nincs a nyugati versenytársaihoz képest. A hátrányunk alapvetően gazdasági jellegű: a gyengébb jövedelmezőség, a forráshiány, a hitelfelvételi nehézségek, valamint a törvényi túlszabályozás az, ami rontja a versenyképességünket – jelentette ki a neves szakember. Rámutatott ugyanakkor: van bőven tennivaló, hiszen a szőlészet oldaláról elengedhetetlen a telepítések ésszerűsítésére, a fajtaösszetétel, illetve a piaci megjelenés átgondolására, továbbá az ehhez igazított borászati technológia kialakítására, hogy a lehető legjobb, de legalább is megfelelő minőségű bort lehessen előállítani. A marketingeszközök helyes alkalmazása nem kevésbé lényeges, hogy a hazai borászatok megerősíthessék pozícióikat a belföldi piacokon, a külföldieket pedig meghódíthassák. Dr. Kállay Miklós előadásában külön is kitért a borhamisítás kérdésére. Miként előrebocsájtotta, a ’80-as évek olaszországi metanol-, illetve az ausztriai glykol-botrány óta nemigen hallani más nyugati ügyekről, noha alighanem ott is tisztában vannak a „meg nem engedett eszközökkel”. Ezzel szemben itthon a törvény szerint ami nincs megengedve, az már hamisításnak számít, ráadásul minden ügyet azonnal nagydobra vernek, amivel inkább ártanak az ágazatnak, mintsem használnának. Az sem mellékes, hogy a törvényi előírásokon viszonylag könnyen lehet változtatni: ami az egyik nap még tilos, az másnap már szabályos lehet. Éppen ezért – mutatott rá – fontos lenne a kérdés árnyalása. Szóba került a zárjegy ügye is: mint hagsúlyozta, ennek visszaállítása nem lenne szerencsés, a minőségjavítással való összekötése pedig félrevezető.

Újra minisztériumi fennhatóság alá kerülnek a kutatóintézetek?

A megyénket is érintő kényes ügy a konferenciát szervező Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet sorsa. Emlékezetes: a korábban minisztériumi fennhatóság alatt álló öt – egri, pécsi, badacsonyi, kecskeméti és tarcali – kutatóintézeteket pár éve különböző felsőoktatási intézményekhez csatolták. (Az egri így került a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolához.) Ez a lépés dr. Kállay Miklós professzor szerint nem volt szerencsés, hiszen maguk az egyetemek, főiskolák is forráshiányosak, a kényszerű takarékosság pedig a szakmai munka rovására megy előbb-utóbb. Mint ugyanakkor elmondta, a jelek szerint a politikai akarat már megvan atekintetben, hogy a kutatóintézeti hálózatot visszarendelik a Vidékfejlesztési Minisztérium alá, az ehhez szükséges pénz viszont még nem áll rendelkezésre. Bíztató viszont, hogy az erről folyó tárgyalások már ebben a félévben megkezdődhetnek.

Forrás: HEOL

Január 19. és 22. között immár 12. alkalommal rendezik meg Egerben a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet szervezésében a Károly Róbert Főiskola Gyöngyös és az Eszterházy Károly Főiskola Eger társszervezői tevékenysége mellett a bükki, a mátrai, a tokaji és az egri borvidékek Hegyközségi Tanácsai, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa segítségével a Szőlészeti és Borászati Konferenciát.

A már több éve az ország leglátogatottabb szőlő-bor szakmai, tudományos rendezvényévé fejlődött konferencián az idei évben a hangsúlyt az első napon a tudományos alapokra épített szőlő növényvédelemre, a másodikon a szőlő érésdinamikájának követési lehetőségeire, a magyar borászatban szükséges változtatásokra, a harmadikon a bormarketingre, borpiaci helyzetre, az idei marketing lehetőségekre, a termékleírások elkészítésére és a támogatási lehetőségekre helyezik.

Juniorok a szőlőtermesztésben és a borászatban címmel külön szekciót biztosítanak az ágazatban dolgozó fiatalok nézeteinek kifejtésére, megvitatására. A napi programokat a bükki, a mátrai, a tokaji és az egri borvidék borászatainak borbemutatóival fejezik be. A metszési gépbemutatóra január 22-én a kutató intézetben kerül sor.

A konferencia szervezői a rendezvénnyel a tudományos kutatás, az oktatás és a termelés kapcsolatának erősítését szolgálják, továbbá szeretnék elősegíteni, hogy a szőlő- és bortermelők mind magabiztosabban mozogjanak az európai uniós feltételek között és minőségi, versenyképes termékeikkel, saját teljesítményükkel jól érvényesüljenek az uniós piacokon. A rendezvény nyilvános, minden érdeklődőt szívesen várnak a szervezők a Hotel Egerben.

Forrás: Rádió1

„Méz Napja Szent Ambrus tiszteletére” címmel rendezett szakmai és családi napot az Egri Kulturális és Művészeti Központ ma, a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban.

A rendezvény szentmisével és mézszenteléssel kezdődött a Bazilikában.

A délután 15 óráig tartó családi programok között szerepel „mézes játszóház” , méz alapú termékek (méz, mézbor, mézes tea, mézeskalács) kóstolója és vására. A rendezvény együttműködő partnere az Egri Méhész Műhely Egyesület, melynek szakmai programjai sorában méhészeti előadások, termékbemutatók, méhészeti eszközök kiállítása és vására, szaktanácsadás várja az érdeklődőket.

A méz az egészséges táplálkozás egyik elengedhetetlen alkotóeleme, 190 tápanyagot tartalmaz: többek között 19 aminosavat, 33 ásványi anyagot, 11 vitamint, enzimeket, szőlő- és gyümölcscukrot. Manapság ismét kezdi visszafoglalni helyét a táplálkozásban.
Az ember már az ókor előtt is ismerte és fogyasztotta a mézet. Ezt bizonyítja egy 16 000 éves spanyolországi sziklarajz, amely egy lépes mézet gyűjtögető embert ábrázol. Az Ószövetség is ír a méhek tartásáról, és a méz szüreteléséről.
Magyarország területén már a honfoglalás előtti időszakban is foglalkoztak méhészettel az itt élő népcsoportok. A bevonuló magyarok eltanulták és folytatták ezt a mesterséget. Ennek első írásos emléke 1370-ből származik, amelyben királyi méhészetet említenek. A méhektől nem csak mézet, hanem a világításhoz szükséges viaszt is kapott az ember. A mézből mézeskalácsot, mézbort, mézsört készítettek, illetve süteményeket, bort is ízesítenek vele. Az ipari cukorgyártás beindulása előtt ez volt az egyetlen édesítőszer.
A 17. században az új világítóanyagok (olaj, paraffin) és az egyre nagyobb méreteket öltő cukorfinomítás miatt háttérbe szorult a méhészet.
Szent Ambrus – méhészek védőszentje
Szent Ambrus (340-397) milánói püspök, latin nyelvű egyházi író, költő. Még nem volt megkeresztelte, amikor püspökké szentelték. Kiváló egyházi szónok vált belőle, aki a felebaráti szeretetet hirdette, beszédeit tömegek hallgatták, szónoklatainak hatása alatt tért meg, keresztelkedett meg és kezdett új életet Szent Ágoston. Himnuszaiban a mélységes hit egyszerű kifejezési módban jelenik meg, költészete új műfajt teremtő és messzire ható volt.
A legenda szerint - amely nyomán később a méhészek védőszentjévé lett - Ambrust még csecsemőkorában egy méhraj zúgta körül, amint a ház udvarán pihent. A méhek rátelepedtek a bölcsőjére, s teljesen ellepték a gyermeket, még a szájába is bemásztak, mintha csak szőlőfürt lett volna, amelyből a méhek nektárt szívnak. Anyja rémülten kiáltott föl: Ha ez a gyermek életben marad, nagy ember lesz belőle! De a kicsi Ambrust egyetlen méhecske sem szúrta meg és semmi baja sem esett. Édesanyja jóslata pedig bevált: a gyermekből valóban nagy ember, püspök, és remek szónok lett, ezért is nevezték őt mézajkú prédikátornak.