Keresés: „verés” (62 találat)

Három férfi akart bemászni az uszodába, majd bántalmazták a biztonsági őrt.

Az egri nyitott uszoda biztonsági őre feljelentést tett három ismeretlen férfi ellen, akik 2013.június 23-án a hajnali órákban az uszoda területére akartak bemászni, majd az utcán a közlekedési táblát rángatták és hangoskodtak.

Az őr felszólította a hangoskodókat, hogy cselekményüket fejezzék be, azonban a három személy szidalmazta, majd egyikük arcon ütötte, a másik kettő megrúgta az őrt.

Az Egri Rendőrkapitányság járőrei elfogták és előállították F. Máté 24 éves, F. Mátyás 25 éves és Sz. Péter 26 éves egri lakosokat. Ellenük - szabadlábon hagyásuk mellett- garázdaság bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.

Az őr másnap rosszul lett, kórházba szállították: a sérülései nyomán megsérült egy agyi ér, a vérzést csak a sürgősségi osztályon tudták elállítani.

Saját családi házukban támadtak meg két idős asszonyt Tarnaörsön. Az itt lakók elmondták: az asszonyok kiabálására figyeltek fel, néhány napja este kilenc órakor. Átmentek segíteni és ott találták meg a két nőt - anyát és lányát - véresen, összeverve. Ők értesítették a rendőrséget és a mentőket, megérkezésükig vigyáztak az asszonyokra. A bántalmazott asszonyok egyike 8 napon túl gyógyuló, súlyos, másikuk 8 napon belül gyógyuló, könnyű sérüléseket szenvedett.

A falubeliek szerint fiatal suhancok tartják rettegésben a települést, este már nem is nagyon mernek kimozdulni otthonról. A bolt előtt kilesik, hogy kinél van  pénz és azt elszedik. A lakók szerint az egyik szomszéd településről hordják nekik a kábítószert.

Az utóbbi időben több támadás is volt: az egyik nőt este valamivel lefújták, elaltatták őt és kutyáját is, úgy rabolták ki. A zárt, többszörösen biztosított ajtón keresztül támadták meg.

A Hevesi Rendőrkapitányság nyomoz az ügyben.

Bíznak a kormánypártiak Sós Tamásban? A kormány befogadta Mesterházy Attila és heves megyei MSZP első emberének azon módosító indítványát, amely kimondja, hogy ”a nyugellátást havonta, a magyar törvényes fizetőeszközben kell folyósítani”.

Az MSZP elnök-frakcióvezetőjének és szakpolitikusának kezdeményezése megakadályozza, hogy a kormány önkényesen átírja a nyugdíjkifizetés mai szabályait, például úgy, hogy a jövőben a nyugdíjak egy részét is Erzsébet-utalványban fizethesse – áll a megyei szocialisták közleményében.

"A javaslat elfogadása az MSZP nyugdíjvédő politikájának sikere. A teljes győzelem ugyanakkor még messze van, hiszen a nyugdíjrendszer szétverését, a rokkantnyugdíjak, a szolgálati nyugdíjak vagy bármilyen más nyugdíj elvételét továbbra is elfogadhatatlannak tarjuk. Emellett továbbra sem tudjuk, hogy a nyugdíjrendszerben történt pusztítás után milyen modellt kíván bevezetni a kormány; képes-e a nyugdíjak értékállóságát és fedezetét garantálni? A Magyar Szocialista Párt, ahogy eddig, úgy a jövőben is azon lesz, hogy határozott gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseivel megvédje a nyugdíjakat és a nyugdíjasokat” – hangsúlyozzák.

Fotó: MTI

Közös sajtótájékoztatót tartott Tóbiás József országgyűlési képviselő, az MSZP frakcióigazgatója és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke október 21-én Parádon.

A két MSZP-s politikus véleménye szerint a kormány a „Nemzeti Átverés Programot” valósítja meg. Másfél év alatt Heves megyében is csökkent a munkahelyek száma, nőtt a munkanélküliség, csökkentek a munkavállalók fizetései.
A sajtótájékoztatón elhangzott: elvették a nyugdíjasok pénzét, megszűnik a reál-nyugdíjemelés, és a korhatár alatti nyugdíj is a múlté.
Tóbiás József elmondta: a kormány politikája miatt Magyarország a világ tíz legnagyobb pénzügyi kockázatot jelentő országa közé sorolják. Véleménye szerint romokban a jogbiztonság; felszámolják a sajtószabadságot.
Dr. Sós Tamás hozzátette: a kormány beismerte, hogy alkotmányellenes a megyei önkormányzatok vagyonának államosítása, ezért most ebben az ügyben is alkotmánymódosítást terveznek, hogy mindenáron véghezvigyék a tervüket: hatalmi céljaik érdekében szétverik az utolsó közösségszervező erőt, az önkormányzati rendszert.
Elhangzott továbbá: a kormány lemond a vidékfejlesztésről, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásáról.

Az Orbán csomag megszorításai a legelesettebbekből csinálnak bűnbakot. Mintha ők tehetnének arról, hogy a gazdagokat támogató adórendszer bevezetése miatt csak az idén 600 milliárd forint bevételtől esik el a költségvetés…- mondta el dr. Sós Tamás keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A szociális válságot előidéző főbb tényezők: •    az adórendszer igazságtalan átalakítása (az adójóváírás szűkítése, a gazdagabbakat jobban támogató családi adóalap-kedvezmény bevezetése, a járulékemelés) •    a szociális támogatások, családtámogatások befagyasztása •    a munkahelyteremtés elmaradása •    a közfoglalkoztatás rendszerének szétverése

Adórendszer, családi adózás

A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint közel 700 ezer család részesül családi adóalap-kedvezményben. Ez azonban jóval kevesebb, mint ahány gyermekes család van, hiszen családi pótlékra több mint 1,2 millió család jogosult. Azaz az érintettek legalább 40%-a nem részesül a kedvezményben.

Ezen kívül fontos tudni, hogy a jelenlegi családi kedvezmény az adózó bruttó béréből kerül levonásra, ezért bizonyos szintig egyszerűen nem tudják kihasználni a kedvezményt.

•    Az egy gyermeket nevelők kb. 110 ezer forinttól tudja teljesen igénybe venni a kedvezményt, esetükben ez 10 ezer forintot jelent.
•    A két gyermekes havi 160 ezer forintos keresettől tudják a 20 ezer forintnyi kedvezményt megkapni.
•    A három vagy több gyermeket nevelők 490 ezer forinttól vehetik teljes mértékben igénybe a gyermekenkénti 33 ezer forintos kedvezményt.

Mivel a sokgyermekes családok közül csak a magasabb jövedelműek tudják teljesen igénybe venni a kedvezményt, így éppen a nagyobb szegénységi kockázatú három vagy többgyermekes családok nem jutnak majd hozzá a teljes kedvezményhez. A Költségvetési Tanács őszi becslése alapján alig 5%-uk kapja meg azt teljes mértékben.

Ma már a gyakorlatban is sokan láthatják, hogy az adójóváírás szűkítése, a sokak számára nem teljes mértékben igénybe vehető adó-alapkedvezmény nem a várt hatást eredményezte: nem nőtt a fizetése. Az inflációt is figyelembe véve a gyermektelenek esetében különösen nagy reálbércsökkenés is előfordulhat.

A napokban megjelent egy tanulmány, amely szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács által ajánlott 5-6%-os bruttó béremelési ütem nem elegendő ahhoz, hogy az alacsonyabb keresetű gyermektelenek reáljövedelme 2011-re ne csökkenjen.  Számítások szerint, ha valaki nem keres havi bruttó 290 ezer forintot és nem tudja a gyerekkedvezményt érvényesíteni, még egy 5 százalékos béremeléssel is 3-5 százalékot veszít a reáljövedelméből. Azonban, ha nem emelik a munkavállaló bérét, akkor akár 9%-os reálbércsökkenést is elszenvedhetnek az érintettek.

Egyesek szerint akár a másfélmilliót is elérheti azok száma, akiknek az 5 százalékos béremelés sem elég a reálbér szinten maradásához . Ez pedig még a nemzeti együttműködés rendszerében is kétszer akkora szám, mint a családi kedvezményt kapó 700 ezer család.

Szociális támogatások
Az idei költségvetésben sok esetben csökkentették a szociális támogatásokra fordítható keretet, a nyugdíjminimumot nem emelték, ezért az ellátások összegei nominálisan sem változtak, reálértékükben tovább zuhantak.

Közfoglalkoztatás átszervezése
A kormány már erre az évre azt ígérte, hogy átalakítja a közfoglalkoztatás rendszerét, és a tavalyi nagyjából 100.000-rel szemben idén 220.000 embernek ad közmunkát. Csakhogy a költségvetésben erre szánt 64 milliárd forint négy hónapra sem elég, ha nyolcórás munkaidővel és minimálbérrel számolunk, és négyórás munkaviszonnyal is csak bő féléves foglalkoztatást tesz lehetővé.
A mostani rendszerben az önkormányzatnak jobban megéri segélyen tartani a jogosultakat, mint bevonni őket a közfoglalkoztatásba.

Orbán-csomag

A jóléti rendszer egyes elemei talán korrigálásra szorulnak, de a most bejelentett megszorítások csak a pénzbehajtásról szólnak, hasonlóképpen, mint a magánnyugdíj-pénztári befizetések lenyúlása. Az sem jelentett nyugdíjreformot, mint ahogy az sem reform, hogy emberek százezreit fenyegetik, és riogatják őket azzal, hogy bármikor ellátatlanokká válhatnak, akár a rokkantellátás területén, akár a munkanélküli ellátásoknál, vagy egyéb szociális területen.

Rokkantellátás
A bejelentések szerint százezer embertől akarják megvonni az ellátást valamilyen módon. A megszorítások nagyjából 550 ezer főt érinthetnek, akiknek ellátásaira több mint 380 milliárd forintot terveztek be az idei költségvetésbe. A százezer fős létszámcsökkentés azt jelenti, hogy az érintettek majd 20%-ának a megélhetését veszélyezteti a kormány, hiszen megfelelő rehabilitáció, illetve munkahely nélkül még a „legegészségesebbek” sem fognak tudni munkát vállalni.

Táppénzszabályok
A kormány szerint a táppénzcsalók ellen is fel kell lépni. Ezzel szemben, nemzetközi összehasonlító adatok szerint nálunk hamarabb visszatérnek a táppénzről a munkavállalók, mint sok, nálunk fejlettebb uniós országban.
A Bajnai kabinet a táppénzszabályokon már változtatott, annak érdekében, hogy ne adjon okot a visszaélésre a rendszer.
A KSH adati szerint 2003 óta folyamatosan csökken az alkalmazásban álló táppénzesek napi átlagos létszáma. (Hét év alatt 30 ezer fővel csökkent a létszám.) Hasonlóan mérséklődött ezen időszakban a táppénzes napok száma is.

Oktatás
A kormány tervei szerint a tankötelezettség korhatárát csökkenti akarja 18-ról 15 évre.
Jelenleg nagyjából 600.000 a 15-19 éves korúak száma, közülük 450.000-en középiskolai tanulók (gimnázium, szakközépiskola), míg 150.000-an szakiskolában tanulnak. Valószínű, hogy azok, akik általános iskola után munkába állnának, főként ez utóbbi csoportból kerülnek ki, ám nyilvánosan egyetlen becslés sem hangzott el arról, hogy ez hány ember lehet.
Ezzel tovább rombolják a munkaerő-piaci lehetőségeket és a fiatalok későbbi kilátásait a munkavállalás tekintetében.

Munkanélküli ellátás
Az elképzelések tartalmaznak egy drasztikusjavaslatot, mely szerint a mostani 270 napot 90 napra faragná le az álláskeresési járadék folyósítási idejének, vagyis csak 3 hónapig járna álláskeresési támogatás. Továbbá a járadék összegét is csökkenthetik. Ezzel az amúgy is nehéz helyzetben lévő, dolgozni akaróktól veszik el a mindennapi megélhetést. - állítja dr. Sós Tamás MSZP -s országgyűlés képviselő.

A Heves Megye Napja programsorozat részeként a megyei kórház gyermekosztályát támogató jótékonysági estet rendeztek.

A megyei közgyűlés döntése alapján az idén először rendezik meg a Heves Megye Napja elnevezésű programsorozatot. A hagyományteremtés jegyében tartott események sorában – Horváth László kormánymegbízott fővédnökségével – szombaton jótékonysági estet tartottak a Gárdonyi Géza Színházban.

A műsort megelőzően, amelyet a színház sikeres produkcióiból, valamint az Egri Szimfonikus Zenekar, Herczeg Flóra, a Corelli Trió és Nádasy Erika műsorszámaiból állítottak össze, köszöntőt mondott Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és Horváth László kormánymegbízott.

Az est bevétele egyébként 6,5 millió forint volt, ebből a jegyárakból 2,5, adományokból pedig kétmillió jött össze, ennek része Zeller Ferenc festőművész két árverésen elkelt festménye. Az adomány összegéhez ugyanennyit a meghirdetett célra – a megyei kórház gyermekosztályának a támogatására – a ZF Hungária Kft. is hozzátett.

A színház nézőterét zsúfolásig megtöltő közönség mindvégig jó hangulatban töltötte az időt. A vendégek a Heves Megye Bora címet 2010-ben elnyert kiváló italokat fogyaszthatták. Emellett borárverésen licitálhattak öt különleges nedűre. Ezek közül a legértékesebb tételnek a Szent Andrea pincészet borkülönlegessége bizonyult. A palack 35 ezer forintért talált gazdára.

Forrás: HEol

Az MSZP Heves megyei Területi Szövetsége mai sajtótájékoztatóján a 2011. évi költségvetéssel járó legfontosabb első negyedévi feladatok feltérképezésről szólt. Dr. Sós Tamás szerint veszélyben van a megyei úthálózat fejlődése is.

Dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke szerint a Bajnai kormány rendben adta át a költségvetést, de ebben az évben már felmerültek a gondok. A bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság és a káosz jellemzi a jövő évi költségvetést.

A megyei elnök elmondta, hogy 9 módosítót is beadott, többek között a Heves megyei úthálózat továbbfejlesztése érdekében, de még az Eger Bevezető utat sem szavazták meg a Heves megyei országgyűlési képviselők. Dr. Nagy Imre, a Heves Megyei Közgyűlés MSZP Frakciójának elnöke szerint 2003-ban a 15 éves fejlesztési tervbe beillesztették ezt a bekötő utat, s bár voltak csúszások, 2009 novemberében a Bajnai-kormány több mint 2 milliárd forintot tett be az útalapba. Megtörtént az előkészítés is, már csak maga az építés lenne hátra. Dr. Sós Tamás ígéretet tett, hogy bead kapcsolt módosítókat, s reméli, hogy megváltoztatják a hozzáállásukat a FIDESZ-KDNP Heves megyei képviselői.

Dr. Katona Tamás, az MSZP pénzügyi szakpolitikusa, a Magyar Nemzeti Bank Felügyelőbizottságának tagja, egyetemi tanár, volt pénzügyi államtitkár elmondta, hogy országosan sem fordítanak pénzt az úthálózatra, pedig az utóbbi 8 évben már jól felzárkózott Magyarország Nyugat-Európához. Említette azt is, hogy a benzinár 8 forinttal emelkedett szerdán, a világpiac pedig csak részben indokol ekkora drágulást. Az előző ciklusban a kormány igyekezett kordában tartani a benzin árát. A szakpolitikus azt a kérdést is feltette, hogy csak a szocialista kormányon múlik a benzinár? Véleménye szerint a jövedéki adó csökkentése jelenthet megoldást.

A volt pénzügyi államtitkár szerint az egykulcsos adórendszer is igazságtalan, mert amit elvesz a szegényektől, azt a gazdagoknak és a tehetőseknek adják. Az MSZP azt javasolja, hogy maradjon meg a jelenlegi kétkulcsos adórendszer. Jövőre legalább 4,5%-os infláció várható, s még a foglalkoztatást sem támogatja a jelenlegi kormány; jó példa erre az „Út a munkához” program szétverése. A közgyógyellátás kerete is 30%-kal csökken, valamint az adójóváírás 20%-kal. Dr. Katona Tamás elmondta, hogy javasoltak alternatív költségvetést, melyben többek között az is szerepel, hogy a nyugdíj emelése érje el az inflációt.

Dr. Nagy Imre nagyon aggasztónak tartja, hogy június óta havi 100 millió forinttal kevesebb bevétele van a megyének az új kormány intézkedései miatt. Ebből nehéz finanszírozni az iskolákat, a kórházakat és a többi közintézményt.

Forrás: Egriszín

Az MSZP szerint a jövő évi költségvetés egy felelőtlen zsonglőrködés az államkasszával, amely a következő 2-3 év látszatkormányzásának fedezetét egyszeri bevételekből kívánja megteremteni. A költségvetéssel kapcsolatos aggályokról dr. Sós Tamás megyei elnök és Török Zsolt, a szocialisták szóvivője számolt be a mai sajtótájékoztatón.

Számos bizonytalan és igazságtalan pont van a 2011. évi költségvetésben, kezdte a tájékoztatót dr. Sós Tamás, aki szerint nem igaz, hogy a jövő évi gazdasági növekedés 3 százalékos lesz, ez ugyanis egyáltalán nem reális a kormány tervei alapján. Véleménye szerint az sem valós, hogy az infláció 2011-ben 3,5 százalék lesz. A válságadókat a nagyvállalatok, multik, bankok egyre nagyobb arányban hárítják át a fogyasztókra. Úgy látja, hogy a kis és közép keresetűek számára hátrányos a költségvetés, valójában a tehetőseknek, gazdagoknak kedvez. A büdzsét kiadási szemszögből is felelőtlennek nevezte, mert általános tartalék nem szerepel a javaslatban, a sokat hangoztatott „takarékos kormányzás” keretében pedig az állam épp a saját működési funkcióira kíván többet költeni, a jóléti funkciókra kevesebbet.

Török Zsolt, az MSZP szóvivője szerint a mostani a „nemzeti átverés kormánya”. Az Fidesz-KDNP ígéretei közül kiemelte a nők 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjazását. Ehhez képest most 40 év munkaviszonyról van szó. Kitért az adócsökkentésre is, mellyel szerinte csak a miniszterek, államtitkárok, milliós fizetésű bankárok járnak jól. A januári gázáremelés következtében, a háztartások 2/3-a legalább 10 százalékkal többet fog fizetni a gázért. A Fidesz-KDNP programjában benne volt, hogy a magánnyugdíj megtakarításokat megvédik. Ehhez képest ellopják, lenyúlják az emberek megtakarításait – mondta Török Zsolt.

Ígéretet tett arra, hogy ha az MSZP a jövőben bizalmat kap a választóktól, akkor ezért kárpótolni fogják az embereket. Előtte azonban még az Alkotmánybírósághoz és nemzetközi szervezetekhez fordulnak, s népszavazást kezdeményeznek ezzel kapcsolatban.

November 27-én az MSZP 11 órától a Papp László Sportarénába várja azokat, akik tiltakozni kívánnak a „nemzeti átverés kormányának” tevékenysége ellen.

Forrás: Egriszín

54 évvel ezelőtt ezen a napon a szovjet néphadsereg páncélosai bevonultak Budapestre és leverték a forradalmat. Ez a nap a szabadságáért küzdő nemzet gyásznapja.

1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre és leverték az október 23-án kirobbant forradalmat és szabadságharcot. Az országban néhány helyen elszórtan még egy hétig tartott a fegyveres ellenállás. A szovjet támadás hírére Nagy Imre családjával és a hozzá közel álló politikai körrel november 4-én menedékjogot kért és kapott a jugoszláv nagykövetségen, ahonnan november 22-én a szovjet titkosszolgálat segítségével tőrbe csalták, és a romániai Snagovba hurcolták.
Az új forradalmi munkás-paraszt kormány, melynek vezetője Kádár János volt, fegyveres erőszakkal számolta fel az október 23-án kitört, ellentmondásoktól sem mentes forradalmat. A Vörös Hadsereg, a Forgószél-hadművelet keretében 60 ezer katonával és 2 ezer páncélossal támadt Magyarországra. Az áldozatok száma november 4-én a fővárosban 135 fő volt. Az ekkori események tényszerű ismertetése csak a rendszerváltás idején, 1990 után valósult meg.
A forradalom leverését követő véres megtorlás után az ország polgári fejlődése több évtizedre megtorpant. Magyarország több mint harminc évig a szovjet befolyási övezet „legvidámabb barakkja” volt.

Egerben '56-os vándorkiállítás nyílik ma délután, a Bartakovics Béla Közösségi Házban. Az eseményen Schrötter Tibor a forradalom résztvevője tart előadást személyes élményeinek beszámolójával. Közreműködik Saárossy Kinga és a Cantus Agriensis Kórus.

Forrás: Egriszín

Az  egyre kiszámíthatatlanabb időjárás, a jégesők és a viharok nem csak a lakóházakban okoztak hatalmas károkat, de sajnos a mezőgazdaságból élőket is nagyon nehéz helyzetbe hozták. A Magyar Biztosítók Szövetségének júliusi adatai alapján közel hétezer mezőgazdasági káresetet jelentettek be a biztosítótársaságoknál.

A bejelentett károk értékét a szakemberek hatmilliárd forint fölé becsülik. A biztosítók figyelmeztetnek, hogy a nagyüzemek, szövetkezetek mellett a kistermelők is köthetnek mezőgazdasági biztosítást. Az alap jégkárbiztosítás mellé vihar- és homokverés-kárra, a hideg tél előtt pedig fagykárra is érdemes biztosítást kötni. Az erdőtulajdonosok a terület nagyságától függően a tűz és árvízkárra, a fakidőléssel járó természeti jelenségekre, valamint az úgynevezett befejezetlen erdőre is köthetnek biztosítást.

Forrás: Egriszín