Keresés: „EKKE” (690 találat)

Az MSZP a látványberuházások helyett az emberek hétköznapi problémáira kíván megoldásokat és alternatívákat mutatni a kampány során Egerben – hangsúlyozta ma reggeli sajtótájékoztatóján Pál György, a párt képviselőjelöltje.

A szocialista politikus elmondta, hogy pártja szerint Egerben az emberek legfőbb gondja leginkább a megélhetés. Ezért vállalták, hogy olcsóbbá teszik a távfűtést, a parkolást, a szemétszállítást és a vízdíjat. Annak ellenére meg tudják ígéreteiket valósítani, hogy az önkormányzat az elmúlt négy évben egy végzetes adósságspirálba keveredett – mondta Pál György. Majd hozzátette, hogy konkrét cselekvési tervekkel rendelkeznek, amelyeket a héten 17 lakossági fórumon mutatnak be az embereknek.

A képviselőjelölt kiemelte, hogy fontos eleme programjuknak a közszolgáltatások olcsóbbá tétele és a munkahelyteremtés is. A már említett lakossági fórumaikon be fogják mutatni, hogy hogyan szeretnék felülvizsgálni a városban működő pazarló rendszereket. Pál György a munkahelyteremtés kapcsán elmondta, hogy létre kívánnak hozni egy ún. vállalkozásfejlesztési alapot, amely munkahelyteremtő beruházásokhoz adna vissza nem térítendő támogatást egri vállalkozók számára.

A képviselőjelölt úgy véli, hogy Eger turisztikai helyzete is sokkal rosszabb, mint négy éve. Ezt a hanyatlást is meg szeretnék állítani, és újra vonzóvá tenni a várost.

Pál György újságírói kérdésre tájékoztatott, hogy az MSZP nem kíván koncerttel és ajándékokkal mézesmadzagot húzni a választók orra előtt. Inkább a lakossági fórumokon, az embereket megszólítva kívánják elképzeléseikkel megnyerni a választókat.

Forrás: Egriszín

A város többszáz millió forintos ráfizetéssel tudja majd csak megépíteni az Érsekkertbe tervezett Agorát, hiszen a beérkezett ajánlatokból kiderült, hogy a legolcsóbb beruházó is majd 2,4 milliárd forintból építené fel a kulturális központot – mondta Tarsoly József, független polgármester-jelölt mai lakossági fórumán.

Tarsoly József szerint a városvezetésnek el kellene gondolkodnia azon, hogy mennyire is kifizetődő egy ilyen megaberuházás. Információja szerint az Agorára a legolcsóbb kivitelezési ajánlat 2,4 milliárd forint, tehát 700 millióval több, mint amennyi pályázat útján az önkormányzat rendelkezésére áll. A polgármester-jelölt szerint ez már akkora terhet róna a városra, hogy az mindenképp megnehezítené az itt lakók életét.

Kiemelte a hegybíró, hogy több nagyberuházást is át kellene gondolnia Egernek. Külön kitért arra, hogy a Dobó tér mellé tervezett mélygarázs valójában több problémát okozna, mint hasznot. Hiszen oly mértékben megnövelné a belváros forgalmát, hogy az a légszennyezés, az ott élők és a turisták szempontjából sem lenne kedvező. Tarsoly úgy véli, hogy akkor, ha létrejönne az Intermodális csomópont, az így felszabaduló központi buszpályaudvart kellene parkolóvá alakítani.

A mai tájékoztatóján Tarsoly József az Eger-Szilvásvárad között közlekedő vonaton ismertette elképzeléseit. A vasúti pályaudvarról Eger-Felnémet megállóig kalauzolta az érdeklődőket, majd onnan a Dobó térig egy városnéző kisvonattal mutatta meg a város azon pontjait, amelyek szerinte felújításra vagy nagyobb figyelemre várnak.

Forrás: Egriszín

Lélegzetvétel - egy folyóirat szellemi-politikai világa. Ez a címe az Interaktív líra következő előadásának a Bródy Sándor Könyvtár Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjteményében, melynek előadója Dr. Széchenyi Ágnes, a Válasz című folyóirat avatott kutatója.

Dr. Széchenyi Ágnes az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a vendége az Eszterházy Károly Főiskola Kepes György Szakkollégiuma szervezésében indult 12 részes, Interaktív líra című előadássorozat második részének szeptember 28-án kedden,17.30-kor.
Az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa munkásságának fontos területe a Válasz című folyóirat története és szerzőinek, a népi íróknak tevékenysége, szellemisége.
Kutatásai eredményeit számos formában feldolgozta, elsőként a Válasz-antológia született meg, majd a második világháború előtti Válasz monografikus feldolgozása. Közben terjedelmes szakmai beszélgetéseket készített a lap egykori szerzőivel, illetve irodalom- és eszmetörténészekkel. Menedékház című kötetével Sárközi Mártának állított emléket. A szerző egyre intenzívebben foglalkozott az 1946 őszén újrainduló folyóirattal is, s elkészült annak monografikus bemutatásával.
A Lélegzetvétel c. könyve a nagy és eredeti anyag úttörő feltárása, egy folyóirat és szellemi-politikai világának nagyszabású feldolgozása.

Forrás: Egriszín

Idén is közelebb kerültek és érthetőbbé váltak a természettudományok a Kutatók Éjszakáján kicsik és nagyok számára egyaránt. Egerben az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karának munkatársai és vendégei ismét több épületben, számos érdekes és igen népszerű programmal várták tegnap a közönséget.

Manapság, amikor a természettudományok iránt egyre csekélyebb érdeklődés mutatkozik – kivéve az Eszterházy Károly Főiskolán –, a játékos és szórakoztató formában bemutatott előadásoknak, a nyitott és pedagógiai érzékkel is megáldott tudósoknak kiemelt szerepük lehet abban, hogy kicsik és nagyok egyaránt visszataláljanak a fizika, a kémia vagy akár a matematika területeire. A Kutatók Éjszakáján Egerben, ahol már délelőtt elkezdődtek a programok, több száz kisdiák és kísérőjük szembesülhetett – többek között – azzal, hogy a matematikusok nem csak logaritmusban képesek mozogni, és hogy a kémikusok is tudnak szórakoztató és érdekes előadásokban beszélni tudományukról.

Az EKF fő programjai idén is két helyszínen: a Leányka úti C-épületben és a Líceumban zajlottak. A Varázstoronyban napenergiával kapcsolatos kísérletek, távcsöves bemutatók és a Camera Obscura is várta a vendégeket. A Leányka úton idén is reggel kilenctől estig voltak előadások és különböző bemutatók. A kíváncsiskodók a számos egyéb program mellett irányíthattak robotot, megpróbálhattak szemétből művészeti alkotásokat fabrikálni, vagy akár megismerhették a főiskola Botanikus Kertjének ritkaságait. Különösen népszerűek és látogatottak voltak az „energikus kémikusok” előadásai, ahol a Kémia Tanszék munkatársai hangos, látványos és olykor szagos kísérletekkel szórakoztatták a közönséget.

Idén is volt Tudományos Szieszta a Kutatók Éjszakáján. Horváth Dezső, nemzetközileg is elismert fizikus a tudomány olyan, ma ismert és elfogadott elméleteit mutatta be, amelyek az világegyetem keletkezését firtatják. Különösen érdekes volt prezentációjának azon része, amely során vázolta, hogy a világvallások tanai és a fizika elméletei nem is állnak oly messze egymástól.

Este lézershow-n és éjjeli lepkefigyelőn is részt vehettek még a kitartó és szenvedélyes kíváncsiskodók. Majd a Kutatók Kocsmájában újra „tarolt” a Kocsmatrükkök c. bemutató, ahol Dr. Vida József, a Fizika Tanszék főiskolai tanára és a közönség vállalkozó kedvű tagjai megmutatták azt is, hogy hogyan lehet kinyitni egy papírlappal egy üveg sört, vagy dugóhúzó nélkül egy üveg bort.

Forrás: Egriszín

Tarsoly József, független polgármester-jelölt továbbra is kifogásolja, hogy a szüreti felvonulás ünnepségén a korábbi évekkel ellentétben nem a hegybíró hirdethette ki hivatalosan is a szüret kezdetét, illetve nem neki adhatták át a szőlő- és bortermelők a megáldott szőlőkoszorút. Ez egy stílustalan és etikátlan viselkedés volt az önkormányzat részéről – hangzott el a hegybíró mai délelőtti sajtótájékoztatóján.

Elmondta, hogy azzal, hogy egy több száz éves hagyományt szakítottak meg szeptember 18-án a Dobó téren, nem csupán a mindenkori hegybíró személyét, hanem az egri szőlő- és bortermelőket és a város polgárait is megsértették. Kiemelte, hogy ez azért is kellemetlen, mert a bor évében történt mindez, akkor, amikor a városnak kitüntetett figyelmet kellene tanúsítania a borhoz kötődő rendezvényekkel szemben is.

Tarsoly József úgy véli, hogy az elmúlt négy évben a város vezetői az elnyomást és mások véleményének figyelmen kívül hagyását mutatták. Azt látja, hogy ezzel a hozzáállással egyre többen szembesülnek, és sokan szeretnék, hogy szűnjön meg ez a stílus. Ezért is gondolja úgy a hegybíró, hogy Egernek nem pártpolitikusra, hanem független, teljesítményorientált vezetőre van szüksége. Egy olyan polgármesterre, aki a pártoktól egyenlő távolságot tartva képes összefogni a városban rejlő lehetőségeket, tudást és tapasztalatot.

Szó esett az Egervin helyzetéről is. Elkeserítőnek véli Tarsoly, hogy a volt Egervin telephelyén jelenleg 3 cég felszámolása van folyamatban. Elmondta, hogy korábban a városnak kétszer is lett volna lehetősége arra, hogy megvegye a céget, vagy abban meghatározó befolyást szerezve segítse az itt élők sorsának kedvezőbb alakulását. A jelenlegi helyzetben a hegybíró szerint Eger egyetlen kitörési lehetősége a turizmus és ezen belül a szőlő- és borágazat helyzetének javítása. Ezek fellendítésével nemcsak új munkahelyeket lehetne teremteni, hanem a város egészét vissza lehetne állítani a gazdasági vérkeringésbe. Tarsoly József úgy látja, hogy szükség lenne egy Egri Borkereskedőház létrehozására, amellyel rendezhető lehetne a jelenlegi nehéz piaci és termelési helyzet.

A következő hét első három napján kalandtúrát szervez a polgármester-jelölt Tarsoly expressz címen, ahol a város olyan részeit kívánja majd bemutatni, amelyekkel szélesebb rétegek ritkán szembesülhetnek. A Tarsoly expressz részletes programja megtalálható a www.tarsoly.net oldalon – tájékoztatott a hegybíró.

Forrás: Egriszín

Olasz, francia és magyar diákok tanácskoztak a környezetükben érzékelt gazdasági problémákról, politikai konfliktusokról egy elképzelt európai parlamenti ülésen Egerben. Az EU-s ifjúsági csereprogram keretében Arezzo-ból és Macon-ból egy hétre Egerbe érkezett, 20-20 fős diák-delegációkat az ülés kezdetén, Habis László polgármester köszöntötte ma reggel, a Városháza dísztermében.

A parlamenti munkát kipróbáló diákok Franciaországból és Olaszországból a „Fiatalok Lendületben” program keretében érkeztek Egerbe, s az itt töltött egy hét során a szakmai munka mellett ismerkedéssel, csapatépítéssel, a város nevezetességeinek megismerésével töltötték idejüket.
Előzetes feladatként tanulmányokban foglalták össze hogy környezetükben, hazájukban a „szegénység és kirekesztettség” témában milyen jelenségekkel találkoztak. A témáról konzultáltak a helyi középiskolásokkal, majd az Európai Parlament bizottságaihoz hasonlóan gazdasági, szociális és kulturális szekcióban mutatták be tanulmányaikat, a Szeleczki János alpolgármester által vezetett, angol nyelven zajló ülésen.
A fiatalok által gazdasági, szociális és kulturális megközelítésben körüljárt téma kapcsán megfogalmazódott, hogy az európai uniós program nemcsak a problémákról, hanem a megoldásokról is szól.

Forrás: Egriszín

Ma ül össze a jelenlegi összetételében utoljára a Városi Közgyűlés a Városháza Dísztermében. A napirendi pontok előtt díszpolgári címet adományoztak a nemrég elhunyt Bánffy György színművész özvegyének. Kövesse portálunkon a közgyűlés eseményeit élőben!

10.20: Bánffy Györgynének a nemrég elhunyt színművész, Bánffy György özvegyének díszpolgári címet adományozott a város. A városi televízió egy rövid összeállítást is készített Bánffy Györgyről, amelyben a színművész vall Egerhez fűződő viszonyáról. Dicséri Eger nagyszerű iskoláit, ahol kemény kötelességtudatot, hitet és erkölcsi normákat kapott, amelyekbe később is kapaszkodni tudott.

Habis László méltatja a színművészt. Személyes megjegyzésében elmondja, hogy Bánffy György édesapja tanítványa is volt.

Bánffy Györgyné személyesen köszönte meg a kitüntetést, és sajnálja, hogy férje már nem lehet személyesen jelen. Hálás azért, hogy megemlékeztek a mai napon is róla.

10.32: 26-ból 17 képviselő jelentkezett be, a közgyűlés határozatképes.

10.35: Orosz Ibolya képviselő a rendőrségtől kérdezi, hogy mi indokolta pontosan, hogy be kellett rekeszteni a Magyar Dal Napját a Széchenyi úton. A rendőrség képviselője azt mondja, hogy szabadságon volt, és nem tud pontos választ adni a kérdésre. Beszél a lőszerek és gránátok kiemeléséről és az útlezárásról is a rendőrség képviselője. Elnézést kér a lakosságtól az útlezárás miatt. Említette, hogy tegnap du. ismét találtak még gránátokat, ezért húzódik a forgalomkorlátozás.

10.38: Deák Boldizsár képviselő is a Magyar Dal Napjáról beszél. Elmondja, hogy az engedélyek 22.00 óráig szóltak. Nem érti, hogy kivételesen miért nem adott az önkormányzat tovább engedélyt.

10.44: Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző kéri, hogy a közgyűlés járuljon hozzá a nyugdíjba vonulásához. Habis László méltatja a főjegyző munkáját, kiváló szakembernek nevezi már a rendszerváltás óta jegyzői teendőit ellátó szakembert.

10.45: Nyerges Andor képviselő is kiváló szakembernek nevezi Dr. Estefán Gézát. A Közgyűlés köszönetet mond áldozatos és kiváló munkájáért a címzetes főjegyzőnek. Nyerges Andor kéri, hogy tüntessék ki a főjegyzőt.

10.50: Nagy István is méltatja Dr. Estefán Géza munkáját. Megköszöni a városért végzett szakszerű munkáját. Jó egészséget és pihenést kíván.

10.52: Dr. Estefán Géza mindenkinek megköszöni az eddigi munkát. Kérését azzal indokolja, hogy már több mint hatvan éves, és elérkezett a nyugdíjba vonulás korhatáráig. A szakma csúcsának nevezi azt, hogy egy megyei jogú város jegyzője lehet. Elmondja, hogy büszke arra, hogy szakmai körökben elismertté vált a jó munkája és hitelessége révén. Szerinte Egerben egy jól felkészült Polgármesteri Hivatal működik.

Dr. Estefán Géza hangsúlyozza, hogy munkája során öt fő elvet tartott szem előtt:  mindig tisztában legyen azzal, hogy nem ő a polgármester; biztosítsa a törvényességet; ő is legyen törvényes; fogadja el a közgyűlés határozatait és legyen méltányos.

11.00: Habis László kiemeli, hogy a főjegyző közel negyvenéves köztisztviselői tapasztalattal bír. Amióta ismeri, mindig korrektnek és hitelesnek látta. Kéri a napirend elfogadását a közgyűléstől. A testület 19 igen szavazattal elfogadta a főjegyző kérését.

11.12: Városrendezési rendelet-tervezetekről tárgyalnak.

11.23: Megkezdődtek a lakossági bekiabálások. Bányász Róbert felszólalása során egy lakos adott hangot annak, hogy reméli, nem lesz helye a következő közgyűlésben a polgármester-jelölt számára.

11.30: Kisebb előterjesztésekről szavaznak.

11.32: 100-ról 200-ra növeli az önkormányzat a közfoglalkoztatottak számát.

11.40: Elfogadták Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. év IV. negyedévi feladattervét, valamint a 2011. év I. negyedévi feladatterv-tervezetét.

11.42: Habis László megköszöni képviselőtársainak, hogy konstruktívan dolgoznak együtt az ülés során, és nem tapasztalható különösebb konfliktusgerjesztés a közelgő választások jegyében.

11.50: Mindenkinek megköszöni a polgármester, aki konstruktívan segítette az önkormányzat munkáját. Szerinte az utóbbi években nehéz időszakot élt meg a magyar társadalom. Úgy véli, hogy nem jó irányba haladt az ország az előző kormányzati ciklus során. Ennek bel- és külpolitikai okai is vannak – mondja. Habis László szerint a bizottsági döntések többször a közgyűlésben átpolitizálódtak. Reméli, hogy a jövőben sikerül az összefogást megvalósítani és a város érdekei szerint együttműködni.

11.55: Jánosi Zoltán képviselő is megköszöni mindenki munkáját és az együttműködést.

12.02: A lakossági hozzászólások következnek.

12.10: Horváth Mátyás a lovasszoborról beszél. Szerinte ott kellene hagyni a helyén, s úgy véli, hogy a polgárok azt szeretnék, ha nem mozdítanák el azt. A belváros rehabilitációjáról azt mondja, hogy az sem az itt lakók véleményét és érdekeit veszi figyelembe. Technokrata szemléletűnek nevezi az átalakítást. Horváth Mátyás annak ellenére folytatja a hozzászólást, hogy már percekkel túllépte a rendelkezésére álló időt.

12.17: Hamza Etelka kért szót. Nagy Istvántól azt kérdezi, hogy régen miért szavazta meg a szemétszállítás díjának növelését. Császár Zoltánhoz is szólna, de ő nincs itt. Szerinte azért nincs itt, mert „kidurrant a kampány lufi”. Üzeni neki, hogy az ő temetésére biztosan el fog menni, illetve jobban tenné, ha inna, mert az legalább meglátszana rajta. Üzenetét azt követően mondta el, hogy – elmondása szerint – Császár Zoltán azt terjesztette róla, hogy a férje temetésére el sem ment, illetve, hogy alkoholproblémái vannak.

12.24: Szabó Pál is felszólalt a Dobó téren található szobrok védelméről. Az eddig felmerült civil vélemények tükrében a város mely pontjait kívánják a korábbiaknak megfelelően vagy azt változtatva újjá építeni. Habis László szerint civil szervezeteket vonnak be a munkálatokba.

12.30: A közgyűlés a további pontokat zárt ülésen tárgyalja.

Forrás: Egriszín

Az új kormány újrafogalmazza az állam és a történelmi egyházak közötti kapcsolatot és az együttműködések lehetőségét – hangsúlyozta ma délelőtti sajtótájékoztatóján Szászfalvi László államtitkár a Városházán.

Szászfalvi László az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatokért Felelős államtitkár a Nemzeti Együttműködés jegyében a történelmi egyházakkal lévő bizalmi kapcsolat újjáépítését végzi. Ennek részeként Egerben találkozott Habis László polgármesterrel, Horváth Lászlóval, Fidesz-KDNP Heves megyei közgyűlési elnökjelölttel, továbbá felkeresi Ternyák Csaba egri érseket is.

Az államtitkár elmondta, a kormány nem kért türelmi időt, és a Kárpát-medence területén megkezdte a Nemzeti Konzultációt az egyházak képviselőivel. Kiemelte, hogy kormánya a magánérdek helyett a közjavat kívánja szolgálni, illetve az anarchia helyett a rend megteremtésén fáradozik. Szeretnék, ha Magyarországon a magyar emberek érdekei kerülhetnének végre előtérbe.

A nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárságról szóló törvény kapcsán nyomatékosította, hogy látható már az a folyamat, amely a nemzeti együttműködés szándékát már tartalommal is megtölti. Szászfalvi László tájékoztatott arról is, hogy az új összetételű Vatikáni-Magyar Vegyes Bizottság a hároméves szünet után újra elkezdheti a munkáját. A bizottságtól – többek között – az egyházi törvény felülvizsgálatát várják és előrelépést a finanszírozások terén.

Az új kormány munkájának eredményeként említette az államtitkár, hogy nyolc év után először a zárszámadásban nem kipontozva jelent meg az egyházi intézmények normatív támogatásának az összege, hanem az egyházi szakértőkkel közösen kialakított álláspont szerint. Így az egyházi intézményekbe járó diákok, az egyházi intézményeket felkereső idős emberek, rászorultak sincsenek másodrendű állampolgárként kezelve. Említetést tett arról is, hogy az önkormányzat által egyházi szerv felé történő iskolaátadás terén is megszüntették a diszkriminációt, és így nem kell büntetőpénzt fizetni, ha az egyház és az önkormányzat összefog a kisiskolák megmentése érdekében. Szerinte ezek az intézkedések is mutatják, hogy a Parlamentben és az önkormányzatokban is csak a FIDESZ-KDNP az egyetlen cselekvőképes erő.

Habis László polgármester hangsúlyozta, hogy Eger városának mind az intézmények, mind az épített örökség, mind az oktatási, kulturális, szociális kapcsolatok terén nagyon komoly kapcsolata van a történelmi egyházakkal, amely közös fejlesztési programokban és együttműködésekben is megjelenik.

Végül Horváth László, a Fidesz-KDNP megyei közgyűlési elnökjelöltje elmondta, hogy abban az esetben, ha a jövőben a pártszövetség vezetheti majd a megyét, akkor szeretnének élő kapcsolatot kialakítani a történelmi egyházakkal és civil szervezetekkel szociális és oktatási programokban. Külön kiemelte, hogy elképzeléseik szerint nagyobb figyelmet szeretnének fordítani a fogyatékkal élők életkörülményeinek javítására. Tájékoztatott arról is, hogy már elkészítettek egy programot, amely a későbbiekben lehetővé teszi, hogy akár ezer munkahelyet teremtsenek a megváltozott munkaképességűek számára.

Forrás: Egriszín

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében augusztusban, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.

A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.

Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.

Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:

„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.

Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.

A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.

Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.

A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

Idén is felvonulással köszöntötték az egri szüretet. Jelmezes csoportokkal, a szőlő megáldásával és polgármesteri köszöntővel kezdődött a hagyományos szüreti felvonulás.

Szombaton a Dobó téren Habis László köszöntötte és méltatta az egri szőlőtermesztőket és a borászokat. Petőfi Sándor Eger mellett c. versének említése után a polgármester rövid beszédében kiemelte, hogy Eger méltán lehet büszke boraira és borászaira. Ezt a számos díj és elismerés mellett mutatja, hogy az Év Borásza, Dr. Lőrincz György is az Egri Borvidéken termeli meg kiváló boraihoz az alapanyagokat. Habis László elmondta, hogy azzal, hogy az önkormányzat 2010-et a bor évévé nyilvánította, megmutatták, hogy Eger számára mennyire kiemelt helyen szerepel a bor turisztikai szempontból is.

A polgármester köszöntőjét követően jelképesen megáldották az idei szőlőtermést, majd a szüreti menet elindult a Szépasszonyvölgy felé, ahol köszöntőkkel, borkóstolással és koncertekkel ünnepelték az idei szüretet.

Forrás: Egriszín