Keresés: „gyerek” (658 találat)

A táncművészetet nem árt minél korábban kezdeni, hiszen már fiatalon megmutatkozik a gyerekek készsége a művészi mozgáskultúra iránt. Ennek szellemében az alapvető fogásokba avatják be az általános iskolás gyerekeket, a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány által működtetett program keretében.

A 292 nem formális programelemet megvalósító, uniós pályázattal működő projektben a beavató táncszínház és a tánctörténeti előadások mellett, a táncművészet alapjait, a gyerekekkel megismertető foglalkozás-sorozatba nyújtottak bepillantást táncművészek az elmúlt napokban.

A 2010. november 1. és 2011. augusztus 31. között működő „Új kommunikációs csatornák kiépítése iskolák és művészetek között, kreatív táncművészek közreműködésével – a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány vezetésével” elnevezésű projekt, két egri és négy Heves megyében található iskola partneri együttműködésével ismerteti meg általános iskolás korú gyerekekkel a táncművészetet.

A Barta Dóra és Mirkóczki Zita táncművészek által irányított nagyszabású projekt során a táncot, mint művészetet viszik közelebb a gyerekekhez. Így történik ez a Felsőtárkányi Általános Iskola diákjai esetében is, akik a helyi művelődési intézményben tanulnak táncolni, immár a nyolcadik lakalommal.

A jókedvű gyerekektől hangos Művelődési Házban, szorgalmasan sasszézó általános iskolás fiúk és lányok követik pontosan a tanárnő utasításait. Sárosi Anna táncpedagógus, a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány uniós programjának keretében a táncművészet alapjaira tanítja az elsős és másodikos általános iskolásokat. 32 gyerek vesz részt rendszeresen a foglalkozásokon, amelyeken a Hammadi jazz technikára épülő módszerrel sajátíthatják el az alapvető fogásokat, mondta el a pedagógus.

A táncgimnasztikai alapgyakorlatokat, testképzési alapokat játékos formában ismerik és szokják meg a gyerekek, amelyekre később a modern tánc alapjait építhetik fel.

A nagyobbak számára salsát és hagyományos sztenderd táncokat tanítanak. Marczis László a Realdance Táncstúdió tánctanára mutatja be a lépéseket a harmadik osztálytól idejáró gyerekeknek. A táncos a foglalkozáson pozitív visszajelzésekről beszélt. Véleménye szerint a  gyerekeknek tetszik a tánc, szívesen tanulják. A táncot egyébként hobbi szinten bárki, bármilyen életkorban elkezdheti és csinálhatja.

A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány a uniós forrásból megvalósuló programja

Az Európai Unió támogatásával működő program a „Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása” című TÁMOP pályázaton, 43 millió forint támogatást nyert. A projekt célja hogy a gyerekeket jobban megismertessék a tánccal, szerethetővé tegyék azt.

nagy érdeklődésre való tekintettel 2010. december 31-én, pénteken fél tízkor hivatalosan is megnyitják az érsekkerti salakos pályán az ingyenes jégpályát. A megnyitón részt vesz Habis László polgármester is.

Az Egri Város Sportiskola alakította ki az érsekkerti salakos pályán az ideiglenes jégpályát az önkormányzat felkérésére, mert jelenleg nem üzemel a Felsővárosi műjégpálya. Az érsekkerti salakos pályán egy 70x40 méteres jeges területet alakítottak ki, ahol végre kedvükre korcsolyázhatnak gyerekek és felnőttek.
Az érdeklődők ingyenesen használhatják a pályát, de csak saját felelősségére, felügyeletet nem tudnak biztosítani. Szerelésre és kölcsönzésre is lesz lehetőség, azonban csak január 3-tól. Az ígért két büfé is várja majd a korizókat, illetve a melegedő sátor, ahol át lehet öltözni.

Nagy létszámban élnek szlovák, ruszin, lengyel és görög nemzetiségű kisebbségek Heves megyében, akik máig megőrizték azokat a karácsonyi hagyományokat, amelyek jellegzetessé teszik a népcsoportjukat. Ők minden évben számunkra különleges szokásokkal és ételekkel készülnek a karácsonyra.

Az egri görög közösség 50-nél is több főből áll, akiknek nagyon fontosak a gyökereik. A görögök már a hónap elején felállítják és fel is díszítik a karácsonyfájukat. A hagyományaikhoz híven ők a karácsonyt egy 12 napos folyamatos ünnepnek tartják. Ez a Dodekameiro, ami tizenkét napot jelent, s december 25-től január 6-ig tart. A karácsonyi ünnepi asztalon mindig van disznóhús, Krisztus-kenyér (hristopsomo), kör alakú édesség, ami hókiflire emlékeztet (kourambiedes) és dióval megszórt kekszféleség (melomakarona) is.

Az Egerben élő lengyelek szenteste éjféli misén vesznek részt, ahol összekötik az ünneplést ostyatöréssel és karácsonyi dalok (koledák) éneklésével. A fát együtt díszíti fel a család karácsonykor, s akkor ülnek le vacsorázni az asztalhoz, amikor megjelenik az első csillag az égen. Fehér terítőt helyeznek az asztalra, s némi szalmát vagy szénát rejtenek el alatta. Egy teríték mindig üresen marad, hátha betoppan egy váratlan vendég vagy egy fáradt vándor. A menü céklával ízesített erőlevesből (barszcz), halból és olyan kompótból áll, amelyet szárított gyümölcsből készítettek. Desszertnek mákos süteményt (makowiec) és túrós tortát (semik) készítenek a háziasszonyok.

130-140 ruszin nemzetiségű ember él Gyöngyösön. Néhány család ilyenkor együtt ünnepel, hogy együtt ápolhassák a hagyományokat. Az ruszinoknak az advent alatt minden szerda és péntek böjti nap, valamint a szenteste is. December 24-én a kicsik Jézus születését várják kántálással, valamint betlehemes játékokkal. Karácsonykor mákos gubához hasonló ételt fogyasztanak, amelyet bobajkának hívnak, s csakúgy, mint mi, hallevest főznek és halat sütnek.

100-150-re tehető a mátraszentimrei szlovák kisebbség száma. Főként az idősebbek tartják fontosnak, hogy megőrizzék a szlovák tradíciókat, de a karácsonyi készülődés közepén meséltek a gyerekeknek a szokásokról egy megrendezett délután keretein belül. Szigorúan böjtöltek az ünnepek előtt, szenteste napján vacsoráig sokan nem is ettek semmit egész nap. Jellegzetes ételük a mákos guba, amit opekance-nak neveznek, gyakran kerül bableves is az asztalra, amit gomba és hús nélkül készítenek el. Hagyományos étel még a diós és mákos tekercs is, ami hasonlít a bejglire, valamint  lekváros bukta az ünnepi sütemények között.

Forrás: Egriszín

Állami gondoskodásban élő gyermekek családba és iskolába való beilleszkedését segíti az a projekt, melynek eredményeiről a Heves Megyei önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézményének munkatársai számoltak be ma délelőtt, a Megyeházán.

A gyermekvédelemben dolgozók számra nagy eredménynek számít a sikeres projekt, jelentette ki Kocsa Erika a Heves Megyei önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézményének igazgatója.

A két éves projekt keretében pszichológusok közreműködésével személyiségfejlesztő csoportokat működtettek összesen 25 gyermek számára heti 2 – 2 órás időtartamban két helyszínen. Hevesen 15 fő nevelőszülőknél élő, Lőrinciben 10 fő lakásotthonban élő gyermek vett részt a programban.
Kézműves, szabadidős foglalkozásokat 2 éven keresztül 10 – 10 gyermek számára biztosították. Ezeket 2-2 órában Pétervásárán és Egerben, lakásotthonos és nevelőszülős gyermekek számára rendezték meg szakemberek részvételével.
A programban egy nyári alkotótábor is szerepelt, ami 45 gyermek számára nyújtott lehetőséget az integrációra.
A beszámolókból az is kiderült, hogy a kommunikációfejlesztés, agressziókezelés mellett a program feladata között szerepelt, hogy segítsenek a gyerekeknek elfogadni azt a pszicho-szociális környezetet amiben élnek.

A Heves Megyei önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézménye 2008-ban nyújtotta be pályázatát „HMÖ Egységes Gyermekvédelmi Intézménye Integrációs és Tanácsadási Programja” címmel.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által gyermekjóléti alapellátásban és szakellátásban működő intézmények számára kiírt pályázaton, a program 17 millió 438.650 forint támogatásban részesült.
A program alapvető célja az volt, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik integrációs esélyeit növelje. Ennek érdekében oktatási rendszeren kívüli, devianciáikat csökkentő, hátrányaikat kompenzáló, iskolai és társadalmi beilleszkedést segítő, preventív célú, fejlesztő és tanácsadó programokat valósítottak meg.

Forrás: Egriszín

A Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium idén is megrendezte a több évre gyökerező karácsonyi jótékonysági műsorát. Az intézmény közel 220 000 forintot gyűjtött össze a határon túli magyar gyermekek és iskolák részére.

A határon túli magyar nyelvű oktatást segíti minden évben a Szilágyi Erzsébet Gimnázium a zenés-verses jótékonysági karácsonyi műsorral. Ebben az évben felléptek a tanárok is az iskola diákjai mellett, támogatva a nemes célt. Erre idén először volt példa. A belépők a hagyományokhoz híven önkéntes összegűek voltak, ebből gyűlt össze az adomány.

A tavalyi évben magyar iskolákba utazhattak a vajdasági gyerekek az adományból, idén pedig a magyarfalvi csángó gyerekeké lesz az pénz, akik ennek köszönhetően folytathatják magyarnyelvű középiskolai tanulmányaikat.

Forrás: Egriszín

Óvodásoknak, alsó tagozatos iskolásoknak, hátrányos helyzetű gyerekeknek és a dolgozók csemetéinek rendeznek évről-évre karácsonyi műsort a Városházán. A hagyományos programon idén is sok gyerek vehetett részt, ahol a Babszem Jankó  társulat szórakoztatta az apróságokat a Mikulás megérkezéséig.

A Parnasszus alapítvány segítségével, nagyszabású projekt során ismertetik meg a tánc varázslatos világát gyerekekkel kreatív művészek, egy közel egy éves programsorozat keretében. Az érdeklődők többek között megismerkedhetnek a balett kialakulásával, fejlődésével. A különleges órákat a megye több településén bemutatják.

Decemberben új bemutatóval várja a közönséget az egri Harlekin Bábszínház. A „Felhőbárány – mese az állatokról” című bábjáték kedves és humoros történet arról, hogyan telnek az állatok napjai a mezőn.

A Harlekin Bábszínház stúdiószínpada szép zöld mezővé változik. Bari, a kisbárány és barátja, a Felhőbárány mindketten elveszítik a nyájukat. Az állatok mesevilágában ez már egy komoly alapot nyújt a barátságra. Bari és a Felhőbárány tehát útra kelnek, s kalandozásaik során megismerkednek a mező többi lakójával, a nézők előtt pedig felelevenednek a jól ismert tanmesék szereplői: A tücsök és a hangya, A holló és a róka, A teknőc és a nyúl. A gyerekek és a felnőttek számára is kiváló szórakozást nyújthat a Felhőbárány, melynek szereplői Bencze Mónika, Soó Gyöngyvér, Paskó Zsolt és Zsolnai Richárd. A darab sokszínűsége talán annak is köszönhető, hogy 5 rendezője volt, akik különböző látásmódból is megközelíthették az állatos meséket: Bereczki Csilla, Erdeős Anna, Kovács Petra Eszter, Fige Attila és Halasi Dániel. A hallgatók tanárai Csizmadia Tibor, Meczner János és Nánay István. A darab zenei munkatársa Nagy Zoltán, a díszlet- és bábtervező pedig Orosz Klaudia.

Forrás: Egriszín

A Markhot Ferenc Kórház Mikulása december 6-án hétfőn 11 órakor látogat el az intézmény Csecsemő-Gyermek –Ifjúsági osztályára.A kórházi Mikulás járkál a kórházban és megajándékozza a szakrendeléseken várakozó gyerekeket is.

A Beteg gyermekekért kulturális együttműködés keretében az  Egri Kulturális és Művészeti Központ valamint a  Markhot Ferenc Kórház Kiemelten Közhasznú Alapítványa szervezésében a Markhot Ferenc Kórház Csecsemő-Gyermek-Ifjúsági osztályán Mikulás napi programmal kedveskednek a gyerekeknek 2010. december 7-én 14 órakor. Lesz diafilm vetítés,  karácsonyi dísz készítés és ajándékot is kapnak a kis betegek.

Nagyszabású projekt során ismertetik meg a tánc varázslatos világát gyerekekkel kreatív művészek, egy közel egy éves programsorozat keretében. A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány vezetésével novemberben indult programot Barta Dóra és Mirkóczki Zita táncművészek mutatták be. A „Új kommunikációs csatornák kiépítése iskolák és művészetek között, kreatív táncművészek közreműködésével” címet viselő program során két egri és négy heves megyei oktatási intézményben 295 gyermekhez viszik közelebb a tánc művészetét. A 2010. november elejétől 2011. augusztus 31-ig tartó különleges vállalkozásban 292 nem formális programelemet valósítanak meg felkészült szakembergárda bevonásával, együttműködve az egri Gárdonyi Géza Színházzal.