Keresés: „idős” (643 találat)

Második alkalommal rendezi meg Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a városban működő civil szervezetekkel közösen az Európai Mobilitás Hét keretében az Autómentes Napot szeptember 18-án, ezúttal a felsővárosi Balassi Bálint Általános Iskolában. Az idei programban kerékpártúra, ügyességi verseny, repülő modell bemutató, kézműves műhely várja az érdeklődőket.

„Autó nélkül Eger Ünnepén” Ez a mottója az Európai Mobilitás Hét keretében megrendezett Autómentes Napnak. A rendezvény igyekszik felhívni Eger és környéke lakosságának figyelmét a klímaváltozás problémájára, a személygépjárművek üvegházhatást kiváltó és így az éghajlatváltozást felgyorsító hatására.
A gépjárművek által kibocsátott gázok meglehetősen rossz hatással vannak a lakosság egészségügyi állapotára és életminőségére.

Az Agria Speciális Mentők, a Baba-Mama Alapítvány, a Dobó István Nyugdíjasklub, az Ezüstidő Szabadidős Egyesület, a Forrás DSE, a Lenkei János DSE, a Sirály Modellező Klub, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, és a Bringaut Közhasznú Egyesület öszzefogásában létrejött rendezvény lehetőséget kínál arra, hogy az emberek megismerhessék a fenntartható életmód lehetőségeit, valamint a városi természet- és emberbarát közlekedési módokat. A környezetvédelmi szándék egyaránt vonatkozik a települések miliőire és az emberek egészségét, életminőségét befolyásoló tényezőkre, a levegő minőségére, a zajra, a közúti biztonságra, az utcák tisztaságára, a parkok állapotára.

A Mobilitási Hét programját minden évben szeptember 16 és 22 között rendezik meg. Az esemény kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy felhívja a figyelmet a városi közlekedésben a túlzott autóhasználat helyett a környezetbarát alternatívákra, a szokások megváltoztatásának szükségességére. A szervezők célja, hogy fenntartható közlekedési stratégiák kidolgozására ösztönözzék a döntéshozókat. Az akció alkalmat ad arra is, hogy az emberek elgondolkodjanak életmódjukról, hogy valójában mire is szolgálnak a városi utcák, hogyan fejlődik a közlekedés. A szakemberek feladata a jövőre nézve, hogy megvitatassák a városok előtt álló kihívások konkrét megoldási módjait.

Az Autómentes Nap programja

Az év szlogenje:   Közlekedj okosabban, élj egészségesebben
Ideje: 2010. Szeptember 18. ( szombat )  9-13 óráig.
Helyszíne:  Felsőváros, Balassi Bálint Általános Iskola, Eger, Malomárok u. 1.
9.00-9.15 Megnyitó

Szakmai programok:
9.15-10.45     Kerékpáros ügyességi verseny
10.00-10.45     Kerékpáros kressz TOTO
10.45-11.00     Kerékpártúrát megelőző bemelegítő torna
11.00-13.30     Kerékpár túra Almárba a Pálos Kolostos romhoz
A TOTO-t kitöltő, a kerékpáros ügyességi versenyen, a túrán résztvevők apró ajándékot kapnak
Kiegészítő programok:
9.15-12.00     Hagyományos utcai játékok, rajzolda
- ugró iskola, ugráló kötél
- karika, roller, labda
9.30-10.45   Repüllő modell bemutató, papír modell készítés
9.30-10.45   Csiribiri Kézműves Műhely

Eger polgármester-jelöltjei aláírták az Agria Universitas Egyesület által előkészített Választási Etikai Kódexet ma délután az Imola Galériában. Az országban egyedülálló kezdeményezés fő célja a demokratikus politikai kultúra fejlesztése, a választások tisztaságának megőrzése.

Jó példával járnak élen Egerben a polgármesterjelöltek. A Választási Etikai Kódexet aláírva kifejezésre juttatják, hogy számukra a választási kampány során alapérték a Magyar Köztársaság törvényeinek és az itt rögzített etikai normáknak a tiszteletben tartása, maradéktalan követése. A jelöltek, személy szerint is fontosnak tartják a demokratikus politikai kultúra elveinek érvényesítését és az etikus magatartást a választási kampányban.

Eger 5 polgármester-jelöltje: Bányász Róbert, Habis László, Mirkóczki Ádám, Nagy István és Tarsoly József vállalták a tiszta, etikus kampányt. A kódexet Mirkóczki Ádám egyéb elfoglaltsága miatt később írja alá.

Ráczné Dr. Horváth Ágnes, az Agria Universitas Egyesület elnöke az aláírás előtt elmondta, hogy a tavaszi sikeres kezdeményezésük után több párt és közéleti szereplő kereste meg öket azzal a céllal, hogy az önkormányzati választásokra is dolgozzanak ki egy etikai kódexet. Kiemelte, hogy külön öröm, hogy Egerben az összes jelölt vállalta, hogy aláírásával hozzájárul a kódexben foglaltak betartásához.

Az Agria Universitas Egyesület kezdeményezésére írták alá a politikai pártok képviselői a tavaszi parlamenti választások idején a Választási Etikai Kódexet, amely Eger után a helyi/térségi szerepéből kinőve országos méretű kampánnyá alakult. A közelgő önkormányzati választások kapcsán, települések jelezték, hogy szükség lenne a kódex ismételt alkalmazására. A felhívásra 4 településen azonnal jelezték a polgármester-jelöltek, hogy mindannyian, párthovatartozástól függetlenül, aláírják ezt a kódexet.

A sikeres kezdeményezés az Agria Universitas Egyesület nevéhez fűződik. A szándék korábban már bizonyított, hiszen Heves megye mind a 6 választókerületének összes képviselőjelöltje kivétel nélkül csatlakozott az Egyesület által elkészített Választási Etikai Kódexéhez.

A kezdeményezés célja, hogy rögzítse azokat a követendőnek tartott etikai normákat, amelyeket az aláíró jelöltek a kampány időszakában, magukra és szervezetük képviselőjelöltjeire nézve elfogadnak. A jelöltek a csatlakozással vállalják, hogy nem megtévesztéssel és félrevezetéssel, ellenfeleik lejáratásával és törvénytelen eszközök felhasználásával, hanem szándékaikat, céljaikat és lehetőségeiket őszintén feltárva kívánnak résztvevői lenni a politikai életnek, s igyekeznek minél több szavazathoz jutni. A Választási Etikai Kódex célja, a politika és a közéleti szereplők iránti bizalom helyreállítása.

Forrás: Egriszín

Az integrált városfejlesztési stratégiának kifejezetten arról kellene szólnia, hogy hogyan fejlesszük egész Egert - szögezte le Nagy István a szocialisták polgármesterjelöltje a ma délelőtti sajtótájékoztatón a párt Dobó utcai irodájában. Úgy gondolja, hogy a válságos időszakban sokkal fontosabb a munkahelyteremtés, mint a luxusberuházások.

Több mint 3 milliárd forint fejlesztési pénzt nyert a város az Észak-magyarországi Operatív Programon keresztül. Nagy István szerint hibás Habis László polgármester azon gondolata, miszerint a rendelkezésre álló összeg egészét a Belvárosra kell elkölteni. Másfél milliárd forintos VIP parkolót és rendezvényeket kiszolgáló raktárhelységeket terveznek a Dobó tér alá, amit teljesen szükségtelen luxusberuházásnak tart. Ebben a válságos időszakban sokkal fontosabb lenne az egész városra kiterjedő járdarekonstrukció és az utak felújítása. Új munkahelyeket kell teremteni amely a lakosságot abszolút mértékben kiszolgálja, s ezzel együtt nő Eger vagyona is. „Ha ennyi felesleges forrása van az önkormányzatnak, akkor inkább vegye meg az Egervint, megteremtve azt a nagy felvásárlót, aki több ezer családnak tud segíteni” – mondta a politikus.

Forrás: Egriszín

Soron következő ülését tartja ma a Heves Megyei Idősügyi Tanács Egerben. A napirenden három téma szerepel: az Országgyűlés 81/2009. X. 2. sz. Idősügyi Nemzeti Stratégiájáról szóló határozat, valamint a 2010-2012. évre vonatkozó cselekvési terv ismertetése, az idősek utazási kedvezményiről szerzett tapasztalatok és a Markhot Ferenc Kórház tájékoztatása az idős emberek ellátásról.

A tanácskozáson Sós Tamás, a Heves Megyei idősügyi tanács elnöke tájékoztatójában az Idősügyi Nemzeti Stratégia főbb pontjait ismertette, melyben feladatként határozták meg a születéskor várható élettartam növelését, az idősek társadalmi integrációját, az anyagi biztonság elérését, a fizikai, szellemi aktivitás, az élethosszig tartó tanulás és az ellátási feladatok biztosítását.
Az elnök szerint társadalmi szemléletváltásra van szükség, s ebben segít az Idősügyi Nemzeti Stratégia, mely a magyarországi időspolitika legfontosabb kérdéseire igyekszik választ adni.
A stratégiához kapcsolódó cselekvési program több korosztályt is megszólít. Céltudatos, megteremti az idősek számára a társadalmi gazdasági életben való részvétel kereteit.
A témához kapcsolódóan ismertetett adatok a hazai viszonyokról, önmagukért beszélnek.
Ma Magyarországon 1,1 millió ember él 70 év fölött, a születéskor várható élettartam elmarad az uniós átlagtól, a férfiaknál 69, a nők esetében 77 év. Körülbelül egymillió ember él egyedül, s csupán 21 %-uk intézményi keretek között.

Idősügyi Nemzeti Stratégiához kapcsolódó 2010-es cselekvési program elemei közül a legfontosabbakat kiemelve elhangzott a hiányterületek feltérképezése, a nyugellátási és támogatási rendszer újragondolása, a lelki, fizikai megőrzőprogramok kiszélesítése, az egészségtudatos szemlélet kialakítását célzó programok növelése, az ellátási formák bővítése, az informatikai ismeretek és az ehhez szükséges számítógépes rendszerek bővítése.

Rabecz Anna, a Heves Megyei Idősügyi Tanács titkára a tanácsülés munkájáról beszélt:
„A tanácskozás eredményeit felhasználjuk a további feladatok kialakításához, amit a későbbiekben szeretnénk az Idősügyi Tanács keretén belül megtárgyalni. Az aktuális kérdések kapcsán ezért kértük meg az illetékesek képviselőit, s a válaszokat továbbítjuk a helyi szervezetek felé.
Az idősügyi stratégia nagyvonalakban felvázolja az idősek ellátásával, az idősekhez való hozzáállással kapcsolatos kérdéseket. Ennek megfelelően helyi szinten szeretnénk az aktuális helyi sajátosságokat figyelembe vevő stratégia kialakítását elérni.”
A közlekedés kapcsán kijelentette, hogy nem veszik kellőképpen figyelembe az időskori sajátosságokat a közlekedők, a fiatalok és a vállalatok képviselői sem. A gyakorlatban ez kisebb nagyobb problémákat okoz, erre szeretnének konkrét válaszokat kapni az illetékesektől.
Az idősek utazási tapasztalatairól így nyilatkozott:
„Az időskor sajátosságait ezen a területen is, talán egy kicsit jobban figyelembe kellene venni. Helyi szinten ez valamilyen módon meg is történik. Hogy közelíteni tudjuk az álláspontokat egymáshoz, és hogy az érintettek első kézből tudják az érdekeket egyeztetni, ezért találtuk szükségesnek, hogy meghívjuk a kórház illetékesét az igazgatót.”

Forrás: Egriszín

function refreshHszField(param,ertek)
{
ToRefresh=param;
var selectObj = document.getElementById(ToRefresh);
ajax.requestFile = 'show_tread.php?kod='+ertek;
ajax.onCompletion = createHszField;
ajax.runAJAX();
}

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}
// ]]>

---

Az idegenforgalom tekintetében Heves megye továbbra is előkelő helyet foglal el a megyék rangsorában. A Megyeházán tartott mai sajtótájékoztatón beszámoltak az elmúlt időszak eredményeiről és az aktualitásokról is.

Heves megye a turizmus területén kiemelkedő adottságokkal, jelentős vonzerőkkel rendelkezik. Eger városát, a Mátrát, a Bükköt és a Tisza tó térségét évről évre nagyszámú külföldi és belföldi turistavendég keresi fel. Így volt ez 2010 első félévében is, amikor – a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján – 267.593 vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken. Ez a 2009-es eredmény 99,36 százaléka, vagyis majdnem azonos az előző évhez képest – ismertette az eredményt Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. Továbbra is a versenyképesség erősítését tekintik első számú feladatnak, amely jelenti egyrészt új vonzerők, programok létrahozását, másrészt a meglévő elemek, létesítmények felújítását. Példaként említette több szálloda felújítását, a mátraszentistváni Síparkot, a Mátrafüred-Sástói Oxygen Adrenalin Parkot és az Egerszalók-Demjén termálvölgyet. A Heves Megyei Önkormányzat anyagi szerepvállalásával az eltelt időszakban olyan kiemelkedő jelentőségű turisztikai beruházások valósultak meg, mint a mátraderecskei Mofetta, a Tisza tavi kerékpárút, Egerben a Török fürdő felújítása és új reumakórházi szárny megépítése, a Buttler Ház felújítása, a gyöngyösi Orczy kastély (Mátra Múzeum) felújítása és az új Természettudományi Pavilon megépítése. Sós Tamás kiemelte, hogy a Mátra Múzeum projektje Európa Nostra díjban részesült és elnyerte „Az év múzeuma” címet is.

Folyamatban van az egri Vár és erődrendszer turisztikai attrakciófejlesztési pályázata, amely egy 1,7 milliárd forint értékű kiemelt projekt. Megkezdődött az új turisztikai intézményrendszer, a TDM szervezetek létrehozásának folyamata is. A gyöngyösi helyi TDM 45, az egri helyi 50, míg az Eger és környéke térségi TDM 96 millió forint támogatást nyert el a turisztikai termékfejlesztéssel és marketinggel kapcsolatos sokszínű tevékenységsorozat végrehajtására. A megyei önkormányzat 2 millió forint támogatást biztosított az egri térségi TDM részére a pályázat önerejéhez.

Paulik Tibor, a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület elnöke elmondta, hogy szűkebb hazánkban összesen 720 falusi szálláshely üzemel, s évente mintegy 30 szálláshellyel bővül a kapacitás. A falusi vendégforgalom szempontjából aktív települések számos hagyományőrző rendezvénnyel várták a látogatókat nyár folyamán és várják a közeljövőben is. Ezek egyike a szeptember 10-12-én sorra kerülő „Hazajáró Falufesztivál” Egerszalókon, amelynek megrendezéséhez az önkormányzat 400 ezer forinttal járult hozzá.

Forrás: Egriszín

A Deák Ferenc utca felújításáról tartottak tegnap lakossági fórumot a Deák Ferenc úti óvodában. A fórumon Habis László polgármester is részt vett.

Az előzetes terveknek megfelelően augusztus 31-én kellene átadni a több mint 300 millió forintból felújított Deák Ferenc utcát. A határidőt a kivitelező nem tudja tartani, de az iskolakezdésre megpróbálják a gépjármű közlekedést a körülményekhez mérten zavartalanul biztosítani.

Habis László polgármester elmondta, hogy ugyan késni fog az átadás, de a lakók legyenek türelemmel, hiszen olyan környezetet alakítanak ki, amellyel vonzóbbá varázsolják Egert és a lakók környezetét is. Tájékoztatta a lakosokat, hogy a rendkívüli időjárás felelős elsősorban az átadás csúszásáért. Kiemelte, hogy a Deák Ferenc utca felújításához kapcsolódóan a Hadnagy úton is hasonló, kulturált környezetet szeretnének kialakítani a közeljövőben. Cáfolta azokat a korábbi megjegyzéseket, miszerint Egerben csupán a belváros fejlesztésére figyelnének.

Barna László, a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és -üzemeltetési Irodájának munkatársa is kitért a csúszás okaira. A kellemetlen időjárási körülmények mellett kiemelte, hogy a közművek kiépítése során olyan problémákkal találkoztak, amelyek szakszerű orvoslása időt igényelt. De hangsúlyozta, hogy az iskolakezdés időpontjától minél zavartalanabbá kívánják tenni az út járműforgalmát. Az aszfaltozást már a napokban befejezik, az útburkolati jelek festése és az egyéb munkálatok okozhatnak még kisebb fennakadásokat rövidebb időszakokra. A munkálatok befejezése szeptember közepére várható – mondta Barna László.

A fórum második felében az utca lakosai fordulhattak észrevételeikkel és panaszaikkal a szakemberekhez. A legtöbb problémát a lakóházak előtti parkolók és kocsibejárók kialakítása okozza a lakosoknak. De a csapadékelvezetés és a munkagépek okozta károk is felmerültek. Barna László az összes kifogásolt elem felülvizsgálatát és orvoslását ígérte a lakosoknak.

Forrás: Egriszín

Tizenötödik alkalommal rendezik meg az Eger Ünnepe programsorozatot szeptember 17. és 19. között. A fesztiválon 12 helyszínen, több mint 60 civil szervezet mutatkozik be
és várja színvonalas, változatos programokkal az érdeklődőket.

Eger patak takarítás, véradás, Barokk Futóparádé, Ifjúsági Nap és még rengeteg változatos program várja az érdeklődőket a XV. Eger Ünnepén.
15 éve hívták életre a város civil szervezetei a társadalmi összefogást sürgető Eger Ünnepe fesztivált, amely minden évben színvonalas programokkal informálja és szórakoztatja, mind az egrieket, mind az egyre nagyobb számban ide látogató vendégeket.
A programsorozat a város civil szervezeteinek nyújt bemutatkozási lehetőséget. A Dobó téren 12 szolgáltató sátor várja az érdeklődőket, szerveznek konferenciát, sport, kulturális és felvilágosító programokat.
XV. EGER ÜNNEPE PROGRAM

2010. SZEPTEMBER 17-18-19.

Bitskey Aladár Sportuszoda
Eger Ünnepe előzetes programja
Szeptember 11-12. Senior Úszóverseny szeptember
Házigazda: Senior Úszó Klub

2010. SZEPTEMBER 17. PÉNTEK

Bitskey Aladár Sportuszoda
10.00-14.00 Országos Olimpiai Iskolák Úszóversenye
Házigazda: Heves Megyei Úszó és Vízilabda Szövetség

DOBÓ TÉR
12.00               Önkéntes véradás

14.00-21.00      IFJÚSÁGI NAP
Ifjúsági civil szervezetek információs és tanácsadó szolgáltatásai a Dobó téren

14.00-18.00    British Council-Aktív állampolgárok programja
14.00-18.00    Nemzetközi Babahordozó Hét program keretében „Hordozós városnézés” kisbabával
14.00-18.00    Szolgáltató egri civil szervezetek
Tanácsadás
Polgárőrség, Eger, Heves Megyei Vesebetegek és Szervátültetettek Egyesülete, Kiáltás az Életért Egyesület Egri csoportja, Ételt az Életért Alapítvány,
T-Home, Oriflame, Heves Megyei Vesebetegek és Szervátültetettek Egyesülete, Gépipari és Tudományos Egyesület Egri Szervezete, Vidám mancsok Állatvédő Egyesület

EKF Csillagvizsgáló
15.30-18.00    Látogatás a főiskola csillagvizsgálójában
Gyülekezés a Líceum aulájában 15.30 és 17.00 órakor
Házigazda: MTESZ Eger

16.00               XV. Eger Ünnepe megnyitó
Megnyitja: Szervezőbizottság
Köszöntőt mond: Habis László Eger MJV. Polgármestere
Jó Tanuló, Jó Sportoló díjátadás

Városháza Díszterem
17. 00             Virágos Egerért verseny díjátadás

Ferences templom
18.30               Andante kórus hangversenye

2010. SZEPTEMBER 18. SZOMBAT

EKF Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
8.00                 Street-bool iskolás bajnokság
Házigazda: Egri Lokálpatrióta Egylet

Egri Termálfürdő
10.00               Szabad Strandnap egrieknek
14.00               Családi úszóverseny
Házigazda: Integra Agria SE

Balassi Bálint Általános Iskola
10.00               Autó nélkül Eger Ünnepén komplex program
Házigazda: ECK Szabadidő Szekció

Szépasszonyvölgy
10.00               Bográcsfőző verseny
Házigazda: ECK Kereskedelmi és  Idegenforgalmi   Szekció

Skála parkoló
10.00               Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége kiállítása

Bartakovics Béla Közösségi Ház
14.00               Nemzetközi Cukorbeteg Találkozó
Házigazda: Cukorbetegek Egri Egyesülete

EKF Csillagvizsgáló
15.30-18.00    Látogatás a főiskola csillagvizsgálójában
Gyülekezés a Líceum aulájában 15.30 és 17.00 órakor
Házigazda: MTESZ Eger

DOBÓ TÉR
10.00               Szolgáltató egri civil  szervezetek
Tanácsadás……
Életkő Ayurvédaés IYENGAR Jóga Alapítvány, GTE Egri Szervezete, Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet, Egri Szív Egyesület, Egri Folt Tündérek, Polgárőrség Eger, Egri barátnők a Jövőért Egyesület, Heves Megyei Vesebetegek és Szervátültetettek Egyesülete, Magyar Könyvtárosok Egyesülete Egri Szervezete, Autóklub ÉMO Regionális Szervezete, Heves Megyei Természetbarát Szövetség, Heves Megyei Diabetes Szövetség, Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete, Kiáltás az Életért Egyesület Egri csoportja, Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület, Kertbarát Kör Egyesület, Heves Megyei Életreform Népfőiskola, Ételt az Életért Alapítvány, Életfa Környezetvédő Szövetség, Egri Családsegítő Alapítvány, Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoport, Mondjunk Mancsot terápiás és segítőkutyás Kh Egyesülett, Magyar Rákellenes Liga Egri Alapszervezete, T-Home, Oriflame, Ben Autista és Autisztikus Gyermekekért Kh. Egyesület, Segítő és Terápiás kutyák, Gépipari és Tudományos Egyesület Egri Szervezete, Heves Megyei Népművészeti Egyesület, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szekció, Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetsége, Vidám mancsok Állatvédő Egyesület, Bartakovics Béla Kulturális Egyesület

10.00              Eger Patak Takarítás –gyülekező a Kaptárkő sátra előtt

12.00               Önkéntes véradás

10.00               Egri kifestő könyv szabadtéri kifestő csapaverseny

10.00              Egri művészeti egyesületek, alapítványok színpadi bemutatói
ÉFOÉSZ Heves Megyei Közhasznú Egyesülete
Mozaik táncstudió
ÉFOÉSZ Szalaparti csoport
Felnémeti Derűs Alkony Népdalkör
Siketek és Nagyothallók Országos Szövetség Egri Szervezete
Dobó Katica Hagyományőrző Népdalkör
Jóga ászánák bemutatója
Egri Családsegitő Alapítvány Szivárvány Zenekar
Segítő és Terápiás kutyák Egyesülete
Életkő Ayurvédaés IYENGAR Jóga Alapítvány tao chi bemutató
Hevesi József Magyarnóta Klub

14.30               Egri szüreti felvonulók
Cukorbetegek Egri Egyesülete Mézvirág Kórusa
Társastánc klub
Vida József:Varázstorony
Adáshiba színjátszó kör
Ezüstidő Szabadidős Egyesület
Pannónia Singers Alapítvány

14.00               British Council-Aktív állampolgárok programja

19.00               Mom’s Favorite koncert

Bitskey Aladár Sportuszoda
18.00               Aranyág Szinkronúszó Gála
Házigazda:

Bartakovics Béla Közösségi Ház
20.00               Cimbalom az Operában - az Egri Szimfonikus Zenekar koncertje az Erkel év tiszteletére

2010. SZEPTEMBER 19. VASÁRNAP

DOBÓ TÉR
9.00                 Szolgáltató egri civil szervezetek
Polgárőrség Eger, Magyar Könyvtárosok Egyesülete Egri Szervezete, Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete, Kiáltás az Életért Egyesület Egri csoportja, Heves Megyei Életreform Népfőiskola, Cukorbetegek Egri Egyesülete, Baba-Mama Alapítvány, Forrás Alapítvány Eger, T-Home, Oriflame, Ben Autista és Autisztikus Gyermekekért Közhasznú Egyesület, Segítő és Terápiás kutyák, Mondjunk Mancsot terápiás és segítőkutyás Kh. Egyesület, Gépipari és Tudományos Egyesület Egri Szervezete, Heves Megyei Népművészeti Egyesület, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szekció, Eger Város Védőnői a Családokért Alapítvány, Forrás Alapítvány, Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület, Baba-Mama Szabadidő és Életmód Alapítvány

10.00               Belvárosi séta

10.00               Barokk Futóparádé
Szöcske Akrobatikus Rock and Roll TSE,
Pannónia Singers Alapítvány műsora
Kék Ibolya Honvéd Népdalkör

Zenés bemelegítő
10.30                Barokk Futóparádé start
12.00                Barokk Futóparádé díjátadás
Házigazda: Egri Testedző Klub

A Magyar Szocialista Párt már korábban bemutatta az önkormányzati választásokra állított megyei listáját. A mai egri sajtótájékoztatón a lista első két helyezettje Sós Tamás és Szabó Gyula beszélt a célokról és a pozitív visszhangokról a párt Dobó utcai irodájában.

A szükséges ajánlásoktól már most lényegesen többel rendelkezik az MSZP – kezdte a tájékoztatót a megyei közgyűlés elnöke. A vártnál kedvezőbb volt a fogadtatás a kopogtatócédulákkal kapcsolatban, ezt érzik a lakossággal folytatott beszélgetések alkalmával is. Sokan keresik meg őket azzal, hogy szeretnék náluk leadni az ajánlószelvényt és az aktivisták is gyűjtik azokat a településeken. Az országgyűlési ajánlásoknál jobbnak tartják a helyzetet, hasonló a mostani fogadtatás a 2006-os önkormányzati választásokhoz – mondta bizakodóan a listavezető. A párt országos összehasonlításban mindig jól szerepelt Heves megyében, ezt várják a mostani választásokon is.

„A lakossági beszélgetésekből kiderült, hogy az emberek egyre kritikusabbak a kormányzó erőkkel szemben, többen úgy látják, hogy látványpolitizálás zajlik, ezzel megtévesztik a lakosságot. Akik azt várták, hogy rövid időn belül több pénz lesz a tárcájukban, azoknak csalódniuk kellett. Látható, hogy rövidtávon az ígéreteket nem tudják teljesíteni és az is látszik, hogy a tényleges intézkedéseikkel majd az önkormányzati választást követően fognak előjönni” – tette hozzá a politikus. Úgy gondolja, hogy nagyon sokat el fog árulni a kormány intézkedéseiről október második fele, amikor megjelenik a költségvetés tervezete.

A választási rendszerről szólva elhangzott, hogy a választási törvény átírása nagy gondot jelent a kisebb politikai pártoknak, szervezeteknek, civil közösségeknek, már a jelölési folyamatnál csorbul az arányosság a korábbi időszakhoz képest.

A lista második helyén található Szabó Gyula, aki két cikluson át volt Gyöngyös polgármestere és szintén két cikluson keresztül országgyűlési képviselő. Jelenleg a 12 fős magyar delegáció egyikeként képviseli hazánkat az EU Régiók Bizottságában illetve megyei közgyűlési tag is. A további munkához a bizottságban feltétel, hogy megtartsa képviselői mandátumát a létszámát tekintve 40-ről 15 főre csökkenő megyei testületben. Véleményük szerint ezt el is érik az önkormányzati választáson, amelyet optimistán várnak és békés kampánnyal szeretnének felvezetni.

Forrás: Egriszín

Második alkalommal rendeztek Egerben tanévindító szakmai tanácskozást. A rendezvényen 23 megyei jogú város közel ötven oktatásirányítás vezető szakemberét látták vendégül. A konferencia célja az elmúlt időszak jogszabályi változásaiból fakadó jelenlegi és jövőbeli feladatok megtárgyalása volt.

Eger Megyei jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodája kezdeményezte az augusztus 24-én tartott konferenciát, ahol a város közoktatási intézményeinek vezetői mellett többek között a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium is elfogadta a meghívást. Ezáltal lehetőség nyílt a közös álláspontok, kezdeményezések megvitatására.

A Polgármesteri Hivatal Dísztermében tartott előadássorozatot Dr. Garai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Szakképzésért Felelős Miniszteri Biztosa nyitotta meg. Témája a magyar szakképzés átalakításának kiemelt feladatai voltak az új kormányzati ciklusban, melyről a délután folyamán Habis László polgármester rövid sajtótájékoztatót tartott. A polgármester szerint az elmúlt időszakban állandóvá váltak a jogszabályi törvénymódosulások, melyek következtében nem sikerült komoly vonatkozási pontokat, igazodási irányokat fölfedezni. Ennek eredményeként az oktatási intézmények óriási adminisztrációs terhet kaptak a nyakukba. Eger szempontjából azt tartja lényegesnek, hogy annak ellenére, hogy az állami források csökkentek, az oktatás minősége nem romlott. Az egri intézmények büszkék lehetnek arra, hogy a tanulmányi versenyeken önmagukban jóval több sikert érnek el, mint a megye egésze – hangsúlyozta Habis László.

A polgármester kitért arra is az előadás kapcsán, hogy annak ellenére, hogy a diákok nyolcvan százaléka jár gimnáziumba, a társadalomban ez azt a szemléletet tükrözi, hogy a jó szakképzettségnek nincs kellő presztízse. Németországhoz hasonlóan itthon is a gyakorlatorientáltabb oktatás bevezetése lenne célszerű a jobb szakemberek képzéséhez.

Társy József, az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője zárásként arról beszélt, hogy a szakképzés tekintetében megcélzott feladatok a gazdaság működését alapoznák meg. A foglalkoztatáspolitika megreformálása következtében bekövetkezik a gazdasági növekedés, ezáltal emelkedik az életszínvonal.

Forrás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín