Keresés: „iker” (624 találat)

Szeleczki János alpolgármester irodájában fogadta Simon Ágnest és Hrenkó Ivettet, akik kiváló eredményeket produkáltak a magyar tájfutó bajnokságon. A lányok edzője, dr. Nagy Árpád szerint fontos céljuk egyben tartani a csapatot, amely ha sikerül, akár egy évtizedre is meghatározhatja az egri sportéletet.

A legutóbbi magyar tájfutó bajnokságon a címvédő Simon Ágnes, Hrenkó Ivett és a szlovák csapattag, Jana Macinska bebizonyították, hogy még a férfiaknál is eredményesebbek. Újabb arannyal tértek vissza, ezzel is gazdagítva városunkat. A jeles alkalomból Szeleczki János kedd délelőtt fogadta a bajnokhölgyeket és edzőiket. Beszédében kiemelte, hogy nagyon büszke az elért sikerekre, és hogy úgy tűnik, Egerben egyre népszerűbb ez a sportág. Az önkormányzat további támogatásáról bíztatta az Egri Testedző Club képviselőit, hangsúlyozva a klub teljes rendezettségét, amely kiváló alap az aranyérmek szerzésére. Hozzátette, hogy fontos a sport bázisának kiszélesítése.

Simon Ágnes, aki a téli sportok közül sítájfutásban is jeleskedik, megmutatta, hogy a nyári 37 fokos hőséggel szemben is képes győzelmet aratni. A találkozón említette, hogy a jelenlegi csapat már 2007 óta fennáll, azóta is töretlenül igyekeznek a legjobb helyezésekre. Tavaly már elhoztak egy arany-, és egy bronzérmet, amelyet idén meg is védtek. Elmondta, hogy amire mégis a legbüszkébb, az a tizenhárom perc előnyük volt a többiekkel szemben. A csapat másik tagja, Hrenkó Ivett arról beszélt, hogy kisebb térdsérülése ellenére is nagyon jól le tudta futni a hat kilométeres távot.

Honfi László, a Magyar Egyetemi- Főiskolai Sportszövetség alelnöke egrikumnak nevezte a tájfutók sorra nyert bajnoki címeit. Hangsúlyozta, hogy az eredmények múlandók, ezért szükségesek az ily módon történő ünneplések.

Dr. Nagy Árpád, a lányok edzője azt nyilatkozta, hogy ezzel a találkozással az volt a céljuk, hogy a férfi teljesítmények mellett a nőit is figyelemmel méltassák. Hasonló sikereket remél a csapattól az őszi bajnokságon, amely a klub által kerül majd megrendezésre. Egyedülálló dolognak mondta a tényt, miszerint ők öt emberüket küldhetik ki az idei főiskolás vb-re, szemben a nagyobb tájfutó és infrastruktúrával rendelkező városokkal szemben, akiknek ez ilyenkor problémát szokott okozni. Zárásként az edzői utánpótlásról beszélt az alpolgármesternek, megemlítve, hogy szakmailag jelentős erő lenne a csapattagok letelepülése Egerben, amely akár egy évtizedre is meghatározná az egri sportéletet.

Forrás: Egriszín

Az egri Gyakorló Iskola hetedik osztályos diákjainak sikereivel zárult a június 28-a és július 2-a között rendezett 20. Természetjáró Gyermekek Országos Találkozója Tolna megyében.

Az egy hetes rendezvényt a Szekszárd melletti Sötét-völgybe tervezték, de az özönvízszerű eső 1-1,5 méteres magasságban öntötte el tábort a verseny előtt egy héttel. Így a szervezőknek gyorsan új helyszínt kellett keresniük, amely végül a Tolna megyei Szálkán, az ifjúsági alkotótáborban sikerült.

A gyerekek 5 éremmel és egy serleggel térhettek haza. Ők nyerték el a TFSZ serlegét, a legeredményesebb csapatnak járó díszes kupát is. A legjobban szereplő csapatokat az utolsó napon a megyében jutalom kirándulásra is elvitték a szervezők.

Eredmények:

Éjszakai verseny: 1. helyezés

Elméleti verseny: 2. helyezés

Nappali akadályverseny: 1. helyezés

Városismereti verseny: 2. helyezés

Összetett verseny végeredménye: 1. helyezés

A csapat tagjai: Bóta Zsombor, Barta Dávid, Szamos Máté, Gordos Ambrus volt.

Felkészítő: Papp László

Forrás: Egriszín

A napokban zárult le Sirokban a „Tarnai kőlyukak” című pályázati program egy részeleme.

A SZETA Egri Szervezete, a Siroki Roma–Magyar Egyesület és a községi önkormányzat alkotta konzorcium által koordinált projekt célja, hogy elősegítse a helybeli halmozottan hátrányos helyzetű, szegénységben élő emberek, családok sorsának javítását, illetve az, hogy a munkaerőpiacról kirekesztődött felnőttek munkához jutását támogassák.

Áprilisban és júniusban, három szakmacsoportban, 18 ember tett sikeres vizsgát. Hatan erdőművelő és motorfűrészgép-kezelő, hatan épületfalazó és vakoló, hatan pedig gyermek- és ifjúság-felügyelőként dolgozhatnak az elkövetkező időszakban.

Forrás: Heol

Új helyszín, de ugyanaz az érzés. Fotó: Gál GáborA Líceum rekonstrukciója miatt az érsekkerti sportcsarnok adott otthont az egri főiskola diplomaátadó ünnepi szenátusülésének szombaton.

- A diploma átadásának ünnepi szenátusülése lezár egy több évre is kiterjedő felsőoktatási tanulmányi ciklust. Számvetésre okot adó, gondolatokat ébresztő, ünnepi pillanat ez. Eltelt a suhanónak csak tűnő idő, de nem múlt el nyomtalanul. Nem, mert nagy idő ez, nagy utat tettek meg! Felismerték, s erről meggyőződhettünk: csak az a tudás ér valamit, amelyet magunk szerzünk magunknak, velünk született érdeklődésből és szenvedélyes tudásvágyból. Biztos vagyok abban, hogy oktatóink a megkerülhetetlenül fontos kompetenciák formálásán túl nem csupán a szükséges ismeretekre tanították meg Önöket, hanem arra is, hogyan képezhetik tovább majd magukat, miként újíthatják meg életpályájuk során tudásukat - fogalmazott köszöntőjében dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora a dr. Kemény Ferenc Sportcsarnokban megtartott diplomaátadó ünnepi szenátusülésen.

A rendezvényt a szokásos külsőségek közepette, ám szokatlan helyszínen tartották, aminek az oka a Líceum épületében folyó rekonstrukció. A végzett hallgatók a létesítmény befogadóképessége miatt két „részletben” - délelőtt és délután - vehették át diplomájukat, oklevelüket, illetve bizonyítványukat.

A hagyományos és a Bologna-rendszerű képzésben, valamint szakirányú továbbképzésben és felsőfokú szakképzésben, összesen 1781-en tettek sikeres záróvizsgát, illetve szakmai vizsgát az elmúlt hónapban az Eszterházy Károly Főiskolán.

 

Az ünnepi eseményen 1.023 fő vehetett át oklevelet, amelyből alapképzésben mintegy 300-an, mesterképzésben további 250-en teljesítették az okmány átadásához szükséges tanulmányi feltételeket. Szakirányú továbbképzésben, szakvizsgaprogramban közel 150-en szereztek újabb szakképzettséget. Felsőfokú szakképzésben pedig 11 szakon közel 200-an szereztek OKJ bizonyítványt. A végzett hallgatók több mint egynegyede nem rendelkezett még az oklevél kiállításához szükséges nyelvvizsga bizonyítvánnyal. Ők a tanulmányuk sikeres befejezéséről szombaton igazolást kaptak.

Az ünnepi szenátusülésen a rektori köszöntőben Hauser Zoltán nagy jelentőségű bejelentést tett egy az Eszterházy Károly Főiskola, az egri felsőoktatás történetében is mérföldkőnek számító eredményről:

-  A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tegnapi plenáris ülésén alkalmasnak ítélte, tehát akkreditálta az intézmény első doktori képzési programját történelemtudományban. Ezzel az Eszterházy Károly Főiskola képzési szerkezete is kiteljesedett: minden szinten kínál tanulmányi lehetőséget az őt választónak. Szóljon hát a köszönet innen, elsősorban a Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Intézetének, különösen Romsics Ignác akadémikus úrnak a Doktori Iskola vezetőjének, és Gebei Sándor professzor úrnak, az intézmény Doktori Tanácsa elnökének. De mindenkinek, aki saját tehetségével és lehetőségével hozzá tudott járulni e nagyszerű eredményhez, a sikerhez! - fogalmazott a rektor.

A köszöntőt követően a diplomájuk átvételére várókhoz és az őket az ünnepségre elkísérő szülőkhöz, rokonokhoz, barátokhoz Szövényi Zsolt, a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője szólt. Szavai szerint az év 365 napjából vannak megjelölt napok, mely jelet a közösség adja. Az egyetemek, főiskolák életében ilyen jeles nap az évnyitó és tanévzáró ünnepség. Jeles és Jannus-arcú nap ez a diplomásoknak: egyrészt visszatekintés a múltba, másrészt pedig nyitás a jövő felé.

A főosztályvezető megfogalmazása szerint a ünnep ez a nap a diploma átvevőjének, ünnep a családnak, de ünnepe a főiskolának is. Szövényi Zsolt a későbbiekben méltatta a névadó Eszterházy Károly életútját, aki 250 évvel ezelőtt nem csak megfogalmazta az egyetemalapítás gondolatát, de tett is érte. Tett oly módon, hogy építtetett. Nem csak kőből és téglából, de építette a szellemi fundamentumokat is. Létrehozta például Magyarország második nyilvános könyvtárát. Személyeket is gyűjtött az egyetem mellé, melynek kiváló példája Markhot Ferenc, akit Eszterházy hozott Egerbe.

A NEFM főosztályvezetőjének szavai után Nádasy Erika színművész egy musical-el köszöntötte az ünneplőket, majd dr. Koncsos Ferenc főtitkár tett bejelentést díjakról, előléptetésekről és kitüntetésekről.

A hallgatók az Agria Voces együttes zenéjének hangjaira vehették át oklevelüket a főiskola rektorától és a karok dékánjaitól. Az ünnep zárásaként Tunyogi Péter színművész szavalta el a Szózatot.

Forrás: Heol

Hagyományos és Bologna-rendszerű képzésben, valamint szakirányú továbbképzésben és felsőfokú szakképzésben összesen 1781-en tettek sikeres záróvizsgát, illetve szakmai vizsgát az elmúlt hónapban az Eszterházy Károly Főiskolán. Oklevelet 1023 fő vehet át az intézményben, ebből nappali tagozaton 398-an.

A hallgatók fele Bologna rendszerű képzésről kiállított oklevelet kap, alapképzésben mintegy 300 fő, kétszázötvenen pedig mesterképzésben.
A hallgatók harmada nem rendelkezik az oklevél kiállításához szükséges nyelvvizsga bizonyítvánnyal, ők a tanulmányok sikeres befejezéséről kapnak igazolás – tudtuk meg az EKF Tanulmányi és Információs Központjának vezetőjétől, Kalóné Szűcs Erzsébettől.
Először kapnak oklevelet alapképzésben hallgatók az alábbi szakokon: ének-zene, elektronikus ábrázolás, képi ábrázolás, mozgóképkultúra és médiaismeret, germanisztika (német szakirány).
Szakirányú továbbképzésben, pedagógus szakvizsga programban 117 hallgató szerzett újabb szakképzettséget.
Felsőfokú szakképzésben 11 szakon közel kétszázan szereztek felsőfokú OKJ-bizonyítványt.
A július 3-i oklevél- és bizonyítványátadó díszünnepségen közel 700 fő veszi át személyesen a végzettségét igazoló dokumentumot.
Bölcsészettudományi Kar: 245 fő
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar: 99fő
Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar: 155 fő
Természettudományi Kar: 326 fő

Forrás: Egriszín

Semmelweis Ignác születésének 192. évfordulója alkalmából tartott ünnepséget csütörtökön délután a Bartakovics Béla Közösségi Házban a Markhot Ferenc Kórház- Rendelőintézet valamint a megye vezetése és a városi önkormányzat egészségügyért felelős politikusai.

A Semmelweis nap az egyik legnagyobb egészségügyi ünnep hazánkban, melyet minden évben méltóképpen ünnepelnek meg a szakma dolgozói és az őket támogatók. A rendezvényen köszöntő beszédet mondott dr. Banyó Tamás, a kórház főigazgatója, aki ehhez a jeles ünnephez csatolta azt az évfordulót is, mely szerint hamarosan 1 éves lesz a Markhot Ferenc Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft.

Dr. Banyó elmondta, hogy a működtető Kft. segítségével sikerült elérni azt, hogy ma már egy forint adóssága sincs az egri kórháznak, működése stabil, ráadásul hamarosan elindulhat egy több,mint 5 milliárdos fejlesztés ami az intézmény eszközparkját, és épületszárnyait illeti.

- Ezek az eredmények nem jöhettek volna létre a kórház dolgozói nélkül. Mindenki legyen büszke a munkájára, arra, hogy a Markhot Ferenc Kórházban dolgozhat, hiszen a legemberibb munkát végzik- szögezte le dr. Banyó Tamás.

A programon oklevelekkel és előléptetésekkel is díjazták a területükön legjobb szakembereket.

Előléptetésben részesült dr. Juhos Erzsébet, a Non- Invazív Mátrix Belgyógyászat- Bőrgyógyászat II. Általános Belgyógyászati Profil orvosa, és dr. Kovács Krisztina, a Csecsemő- Gyermek és Ifjúsági Osztály orvosa akiket adjunktussá léptettek elő. Dr. Fenyves Veronikát, dr. Pelsőczy Máriát, dr. Sánta Mártont és dr. Sárdi Csillát alorvossá léptették elő.

Főigazgatói dicséretet kapott dr. Juhász Andrea a Pszichiátriai osztály adjunktusa, dr. Jász Judit a Reumatológiai Osztály és Gyógyfürdő alorvosa, Boros Zsoltné intenzív terápiás szakápoló, Cseppentőné Bartus Erika gyermek intenzív terápiás szakápoló, Derján Katalin főnővér, Máté Sándorné OKJ- ápoló, Mlinkó Gábor gyógymasszőr, Szabó Judit szakápoló, Visontainé Veréb Tímea általános ápoló és asszisztens, valamint Mészárosné Kis Rózsa főkönyvi könyvelő.

Semmelweis Oklevelet ketten vehettek át, Tankó Krisztina főnővér, és Csíkiné Csordás Adrienn ápoló.

Az elismerések átadása után dr. Sós Tamás a Heves Megyei Közgyűlés elnöke mondott pohárköszöntőt a dolgozóknak és kórházvezetőknek.

- Igazán bíztató fejlesztés előtt áll az egri kórház, ám mindez nem jöhetett volna létre a kiváló menedzsment munkája nélkül, őket is nagy elismerés illeti meg, hiszen minden döntés a kórház helyzetének javítását szolgálja. Bízzunk a józan észben, hiszen immár egy éves alap van a hátunk mögött, ami stabilitást hozott. Valamennyi dolgozónak köszönöm, köszönjük a munkát, hiszen nagy értéket hoztak létre – hangsúlyozta az elnök.

Kibővített elnökségi ülést tartott szerdán a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetése, amelyre meghívták a megye országgyűlési képviselőit, valamint Parragh Lászlót, az országos kamara elnökét.

– Kormányváltás után vagyunk, kialakult az új kabinet és fölálltak az új minisztériumok, ám az intézményi struktúra még nincsen teljesen átalakítva. A kamara elvárása, hogy a következő években a gazdaságpolitika támogassa a növekedést és az egyensúly megtartását. Az országnak meg kell kezdenie a felzárkózást az Európai Unióhoz, hiszen a csatlakozás óta mi nemhogy közelebb kerültünk volna a régi tagállamokhoz, hanem leszakadtunk. A kamara közre kíván működni a gazdaság szervezésében, eddig is sok konkrét anyagot tettünk le az asztalra. A gazdaság szereplőinek jogos elvárása, hogy akik értéket állítanak elő, azok elmondhassák a véleményüket. Szeretnénk, hogy a mi szavunkat is meghallgassák – fejtette ki Parragh László.

Hozzátette, a Heves megyei a területi szervezetek közül az egyik legsikeresebb, mind a Széchenyi-kártya kiadása, mind a szak- és mesterképzés, mind pedig a szolgáltatások terén.

Kamara

Az elnökségi ülésen áttekintették a közelmúlt kormányzati javaslatait, megvitatták gazdasági hatásaikat. Dr. Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) elnöke előadásában a régió leszakadását emelte ki, aggasztónak nevezte, hogy az egyes térségek fejlődése is jelentősen eltér. Fontosnak tartja, hogy a pályázati rendszerben a hátrányos helyzetű kistérségek pályamunkáit gyorsabban elbírálják. Együttműködést ajánlott a döntéshozóknak, hiszen be kell építeni a valós rálátással rendelkezők tapasztalatait a gazdaságpolitikába. A megjelent képviselők elmondhatták, mit várnak a kamarától, ismertethették elképzeléseiket is.

– Csak úgy tudunk előbbre lépni, ha változtatunk a képzési struktúrán, és a foglalkoztatási rendszert is kiigazítjuk. Mindenképpen erősíteni kell a gazdasági szereplőket, erre jó lehet az adózás egyszerűsítése, a vállalkozásokat ösztönző eljárásrend bevezetése. Üdvözölnénk az uniós források átcsoportosítását, a hatósági ellenőrzések konstruktivitását, a bürokrácia csökkentését, a beiskolázási keretszámok valós igényekhez igazítását – foglalta össze a vállalkozások óhajait Fülöp Gábor, a HKIK főtitkára.

Forrás: Heol

A következő két évre tervezett legnagyobb egri idegenforgalmi projekteket mutatták be a Városházán.

Az egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése, az Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont, valamint a Szépasszonyvölgyi Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont kialakítása, a Tűzoltómúzeum fejlesztése és az új Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ létrehozása: ezek azok a legnagyobb idegenforgalmi projektek, amelyek 2010 és 2012 között valósulnak meg a megyeszékhelyen. A beruházásokkal szerdán délután a Városháza dísztermében rendezett fórumon ismerkedhettek meg a turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) szervezet tagjai.

Eger polgármestere, Habis László országgyűlési képviselő köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy amikor a megyeszékhely pályázott az Európa Kulturális Fővárosa címre, páratlan, a politikai nézetektől független akcióegység alakult ki a településen. Igaz, akkor nem sikerült nyerni, de a projekteket át lehetett gondolni. A tervezett nagyléptékű fejlesztések most is egymást erősítik, s ez abban az alapgondolatban foglalható össze, hogy a kultúra várost épít. Az eddigi pályázati sikerek optimizmusra adnak okot, de ez nem jelenti azt, hogy nem várhatók esetlegesen kisebb változások az elképzelések megvalósításakor.

A fórumon elhangzott: elengedhetetlenül fontos, hogy a beruházások egymáshoz kapcsolódóan valósuljanak meg. A TDM-szervezet létrehozásakor a pályázatban Eger húszszázalékos vendégéjszakaszám-növekedést vállalt, ezt csak kemény munkával lehet elérni.

Az egri várral összefüggésben Kiss János, a fenntartó megyei önkormányzat szakirodájának vezetője kifejtette: a projekt, amelynek összköltsége mintegy 1,77 milliárd forint, s a hozzá elnyert támogatás 1,4 milliárd, kifejezetten a turisztikai attrakció-fejlesztésről szól. Ma a várba látogatók 85 százaléka belföldi, 15 százaléka külföldi. Nekünk, magyaroknak az egri vár „szent hely”, olyan hely, ahol győztünk, ám a külföldiek már nem így közelítenek hozzá, nem a történelemre koncentrálnak, éppen ezért van szükség újabb attrakciókra, például hang- és fényjátékokra, kronoszkópra, a várbéli borturizmus erősítésére.

Forrás: Heol

Habis László lett a Fidesz polgármester jelöltje Egerben a 2010. évi önkormányzati választásokra. A jelenlegi polgármestert és országgyűlési képviselőt egyhangúlag támogatja az egri Fidesz.

Azt már korábban is sejteni lehetett, hogy Habis Lászlót támogatja majd a Fidesz, de a párt egri szervezetének tagjai a jelöltállító taggyűlésén hivatalossá is tették a jelölést. A Fidesz egri szervezetének honlapja szerint a jelöltállítás során egyhangú többséggel szavaztak bizalmat a jelenlegi polgármesternek.

A tavaszi választásokon elért sikere után Habis László már mint országgyűlési képviselő szállhat harcba újra a polgármesteri székért.

Forrás: Egriszín

Sikerrel zárult a másfél éves SZÍN-TÉR program, hangzott el a ma délutáni sajtótájékoztatón.
A drogprevenciós célú projekt, az Eger Város Önkormányzata által, a TÁMOP  5.2.5-08/1 pályázatán nyert 18 millió forintos támogatással valósult meg, melynek keretében kreatív foglalkozásokat, szabadidős programokat, csoportfoglalkozásokat, teaházat szerveztek a veszélyeztetett fiatalok számára.

A „SZÍN-TÉR Iskolán kívüli drogprevenciós és szabadidős programok kialakítása és működtetése Egerben” című pályázat célja, a városban élő fiatalok számára alternatívaként a szabadidejük hasznos és tartalmas eltöltésére egy közösségi tér biztosítása, és fő feladatként a veszélyeztetett csoportok teljes prevenciója. A programokhoz az EKMK Ifjúsági Ház biztosított teret az elmúlt másfél évben.
Telitalálat volt a pályázat, ezt mutatja a megvalósítás és az áttekintés, hangsúlyozta Társi József az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője, aki egyértelműen sikeresnek értékelte a projektet.
Czövek Andrea, a projekt szakmai vezetője, az Érted Agria Alapítvány kurátora bemutatta a Szín-tér másfél éves munkáját és eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a prevenció célja az, hogy akik nem érintettek, a továbbiakban ne is legyenek azok. Kiemelte, hogy a legveszélyeztetettebb csoport, a középiskolás korosztály és a fiatal felnőttek.  A Szín-Tér programjában szerepelt személyiségfejlesztés önismereti- és drámacsoprttal, pályaorientációs foglalkozás-sorozat valamint szabadidős foglalkozások szabadtéri tevékenységgel.
Körtvélyesi Dóra szakmai program-koordinátor, ifjúságsegítő tevékenysége által ő találkozott a legtöbbet az idelátogatókkal. Hangsúlyozta, hogy a Szín-Térrrel a fiatalok alternatívát kaptak és esélyt a közösségteremtésre. Nagyon sokan fordultak hozzá tanácsadásért, tanulással és egyéb, a fiatalokat érintő problémákkal.

A program eredményessége nehezem mérhető, hiszen ez a fajta tevékenység megkívánja a személyiség tiszteletben tartását és az anonimitást, ahogyan erről Czövek Andrea, a projekt szakmai vezetője beszélt, de a program lényegét és fontosságát akkor érthetjük meg igazán, ha
szembesülünk a kallódó, csellengő fiatalokkal, akik ki vannak téve a veszélyeknek. S való igaz, hogy ezzel a jelenséggel egyre gyakrabban találkozunk Eger mindennapjaiban is.
A szakemberek sem tagadják, hogy az élet különböző területein a fiatalokat nagy veszély fenyegeti, ezért nagyon fontos lehet egy ilyen másfél éves projekt is. Kérdés, hogy mekkora a valós igény erre, hiszen valóban nem lehet sem kényszeríteni, sem átprogramozni a gyerekeket.
A másfél évvel ezelőtti projektnyitón Ponyi László, az Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója jövőbe tekintő optimizmussal beszélt az intézmény programjáról, melynek célja, hogy hátteret biztosítson a fiatalok iskolán kívüli szabadidős tevékenységéhez, kiemelt figyelmet fordítva a kulturális, művelődési tevékenységre, valamint a környezettudatos gondolkodás minél fiatalabb korban történő kialakítására. Az EKMK Ifjúsági Ház, mint befogadó intézmény, az ott kialakított közösségi hellyel akkor még egyfajta közművelődési szocio-kulturális teret szeretett volna létrehozni, melynek feladata és a rendezvények célja, a fiatalok életkörülményeinek javítása, a közéletbe való bevonásuk. Így alakult, hogy a „Szín-tér” program intézményi hátterét is az EKMK adta, méghozzá az akkori Művészetek Háza, később Ifjúsági Ház aulájában működő a közösségi tér bevonásával és a második emeleten a további programok számára kialakított alkalmas hellyel a „kuckó”-val. Az intézmény átalakításával és funkcióváltásával ezen a területen is csökkennek a belvárosi színtér „szocio-kulturális” aktivitást elősegítő lehetőségei.

Forrás: Egriszín