Keresés: „súly” (852 találat)

Néhány héttel ezelőtt érkezett a felkérés, hogy az Eger-Eszterházy SE férfi kézilabda csapata az NB I/B-ben szerepeljen. A felkérés megvitatása után az a döntés született, hogy a csapat vállalja az indulást. Ezzel együtt új követelményeknek és kihívásoknak kell eleget tenniük, ennek megfelelően az SE vezetősége is megújult. Az új elnökség tagjai kedden a Megyeházán mutatkoztak be.

Az egyesület elnökéül Szabó Róbert et, a Heves Megyei Közgyűlés elnökét választották meg, aki elmondta: néhány esztendővel ezelőtt még aktív játékosként játszott a csapatban. Nagyon közel áll a szívéhez a kézilabda, így személyes kötelességének érezte, hogy elfogadja a megbízatást és vállalja az indulással kapcsolatos teendők koordinálását. Az egyesület alelnökének Szarvák Zsolt ot, az SE korábbi elnökét választották. Elnökségi tag lett Rázsi Botond , Eger Megyei Jogú Város alpolgármestere, Dr. Kis-Tóth Lajos , az Eszterházy Károly Főiskola rektor-helyettese, Kovács Géza , az Eger Városi Sportiskola igazgatója és Kékesi László , aki egyben az SE ügyvezetője is.A sajtótájékoztatón elhangzott: tudatos döntés volt az elnökség összeállítása, hiszen az utánpótlás, a megye, a város és a főiskola együtt teljes életpályát kínál a kézilabdázóknak. Ez az országosan egyedülálló összefogás lehet a hosszú távon is sikeres egri férfi kézilabda záloga. Szabó Róbert szavai szerint a megyeszékhelyen komoly igény van arra, hogy egy profi férfi kézilabdacsapatot láthasson a közönség.

Dr. Kis-Tóth Lajos hangsúlyozta: a példaértékű összefogással új korszak nyílik a főiskola, a megye és a város együttműködésében. Megemlítette, hogy az egri főiskola Magyarországon meghatározó a sporttudományi képzésekben, mint a a többi felsőoktatási intézmény számára, amelyekből mára sajnos kissé „kikopott” az élsport.

Ezt követően Iványi Bálint vezetőedző hozzáfűzte: a játékoskeret tagjait a nevezés lezárultával, a jövő héten mutatják majd be.

A Heves Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége (HMPSZ) augusztus 13-án, szombaton Sirok-Kútvölgyben rendezte meg a Heves Megyei Polgárőr Napot. Az eseményen részt vett Szabó Róbert is, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

Az egész napos családi rendezvény keretében dr. Ormossy Attila megyei rendőrfőkapitány és Völgyi Ferenc , a HMPSZ elnöke ünnepélyes körülmények között aláírta a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság és a megyei polgárőrök munkáját koordináló, összehangoló együttműködési megállapodást.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, a rendezvény védnöke megnyitó beszédében megköszönte szűkebb hazánk polgárőreinek eredményes tevékenységét. Kiemelte, hogy a polgárőrség munkája a közbiztonság egyik alappillére, ezért ezt a megyei önkormányzat stratégiai fontosságú területként kezeli. Az elnök hangsúlyozta: nyitott minden kezdeményezésre, hosszú távú partnerségre törekszik.

Kedden délelőtt hivatalosan is átadták a Bárány uszodában elkészült ideiglenes öltözőkonténereket, melyekre az életveszélyesnek nyilvánított régi öltözők lebontása miatt volt szükség.

A Bárány uszodában kialakult helyzetre való tekintettel új megoldásokat keresve - és remélhetőleg a legoptimálisabbat megtalálva - sikerült biztosítani az Egerben úszó- és vízilabda sportnak megfelelő kulturált öltözési lehetőséget. A beruházás, mintegy 8 millió Ft-ból valósult meg, melyet Eger önkormányzata  50%-ban támogatott. A projektben nem csak az öltöző konténerek telepítése és üzembe helyezése, hanem a környezet rendbetétele is bele tartozott. Ez többek között új burkolat és zöldfelület kialakítását jelenti a létesítményben.

A Bárány uszoda első renoválási ütemében biztosítottuk a tartós és kulturált, de átmeneti megoldásnak szánt mobil öltözőket. Miután Eger a vízi sportok városa, természetesen a jövőben  mindenképpen szeretnénk méltó környezetet biztosítani a Bárány uszoda teljes rekonstrukciójával, hiszen a magas minőségű sportélet megteremtésében, az utánpótlás-nevelés és a lakossági igények kiszolgálásában ez az uszoda épp úgy fontos szerepet játszott régen, mint ma- mondta Habis László Eger polgármester az átadón. Az uszoda teljes rekonstrukciójával kapcsolatban egyeztetünk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség illetékes igazgatójával, aki arról tájékoztatott minket, hogy várhatóan lesz egy olyan pályázati lehetőség, amely a tervek százszázalékos támogatottságát biztosítja. Annak megfelelően, hogy ezt megfelelően előkészítsük egy országos nyílt tervpályázatot hirdetett meg a közgyűlés, fölhatalmazva a bírálóbizottágot arra, hogy ennek a részleteit pontosítsa. Terveink szerint 1012-ben ezt a pályázatot benyújthatjuk. Ennek a becsült értéke 1 milliárd Ft- emelte ki a polgármester.

Lugosi Dénes az Eger Termál Kft. ügyvezetője kihangsúlyozta, hogy ez egy ideiglenes megoldás, melyet a tavalyi életveszélyesnek minősített öltözők miatt kellett megépíteni. Gyors megoldás volt és csak egy mérföldkő a tovább lépéshez. Több beszállítóval is tárgyaltunk, és különböző típusú konténereket is megnéztünk, mielőtt ezek mellett döntöttünk. Kétféle típusú öltöző van, az egyik a fiúknak,mely koedukáltabb, és a lánytípusú, mely specifikusabb. Az öltöző egyenként 20-25 fő kiszolgálására képesek, fogasokból, zuhanyzókból és mosdókból állnak.

Forrás: Egriszín

Augusztus  5-7-e között kerül megrendezésre Sarudon a II. Tó-vidék fesztivál. A helyszínt az Eurohome-strand biztosítja az érdeklődők számára, melyet a vendégek ingyenesen vehetnek igénybe a program ideje alatt. A pályázat útján létrejött fesztivál célja a vidéki élet fenntarthatóságának bemutatása, a gazdasági problémák ismertetése, melyek szerint Földünk a szakadék szélén áll.

Sebestyén Attila, a Wesselényi Egyesület titkára elmondta: létrehoznak ún. „tanyákat”, melyekben különböző települések foglalnak majd helyet, ismertetve a helyi szokásokat, ételeket. Kihangsúlyozta a helyi értékek, a biotermékek illetve a kézzel készített termékek fontosságát, melyek szintén elérhetőek lesznek a fesztivál ideje alatt.

A 3 napos mulatságon különböző szakmai-, illetve civil szervezetek sátrai is megtalálhatóak lesznek. A szervezők nem csak a felnőttekre gondoltak a tervezet elkészítésekor, a gyermekekre is izgalmas programok várnak a sátrakban.  A fesztivál ideje alatt vakok fognak kérdőíveket kitölteni az érdeklődőkkel, ezzel is segítve a szervezők munkáját.

Horváth Zoltán, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület elnöke szerint az emberiség a ’gyalog kakukk’ mintájára a szakadék szélére került, ezért is szükség van a zöld életmódra, az ún. „zöldítésre”. A fesztivál fő szlogenje a ’Válts zöldre’, ami hűen tükrözi a program fő profilját. A 3 napos fesztivál keretein belül olyan munkákkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, mint a teknővájás vagy a seprűkészítés. Mindemellett belekóstolhatnak a roma ételek ízvilágába, vagy megízlelhetik a napszakács által elkészített lecsót is, amelyet napenergia felhasználásával fognak elkészíteni.

A szakmai konferenciát minden év júliusában tartják meg, melyen a mozikat érintő problémákat vetik fel. Ezek a nehézségek évről-évre csak nőnek, továbbrontva a filmszínházak életben maradását. Kiss Lajos, a Mozisok Országos Szövetség vidéki tagozatának a vezetője szerint a pályázatok megrekedtek, a kisebb mozikat veszély fenyegeti, illetve a digitális technikai átállás is nagyméretű fennakadást okozhat. Hangsúlyozta a kiírások hiányát, egy közel 100 milliós pályázatról többször szó esett, ami hatalmas segítséget nyújtana a moziknak a digitális átállásban.  Elmondása szerint az 1970-es években több mint 130 mozi volt jelen Heves megyében, ami 2011-re sajnos hatalmas csökkenésen ment át, pár darabra korlátozódva  Eger és Gyöngyös térségben.

A kérdések megvitatása érdekében konferenciát szerveztek, melyre Andy Vajnát, a Magyar Film és Filmgyártás felelős kormánybiztosát várták.

A kalózfilmek letöltése óriási veszteségeket produkált az elmúlt években Magyarországon. A nagy gyártók döntése alapján a filmek közel 3 hónapos késéssel jutnak el a filmrajongó közönséghez. A kisebb mozik nagy veszteséggel zárták az évet,a digitális fejlesztésre kiírt pályázatok nem léptek életbe, az ART-mozik jövője pedig bizonytalan.

A konferencián Andy Vajnától várták a megoldást a bajok orvoslására, aki azonban nem tudott részt venni  az értekezleten.

Dr. Sós Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő hétfői sajtótájékoztatóján a megye munkanélküli helyzetét és a kormány munkahelyteremtő ígéreteit tette mérlegre.

A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arányt tekintve Heves megyében ez 16,8 százalék, amely az országos átlagot 3 százalékkal haladja meg – állítja dr. Sós Tamás.
Heves körzetében egy éve 31 százalékos a munkanélküliség, a Pétervásárai térségben pedig romlott, ott 27 százalék az arány. Füzesabony és térségében szintén romló tendencia figyelhető meg, itt 22,7 százalékos a mutató. Jobb a helyzet Hatvanban (12,8 %), ezt követi Gyöngyös 13,1 százalékkal és Eger 14,8 százalékkal.
A legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű munkanélküliek száma ugrásszerűen nőtt az elmúlt egy évben.
Az MSZP szerint a Fidesz elhibázott gazdasági koncepciója átgondolatlanul felbolygatta az adórendszert, 1000 milliárdos lyukakat teremtett. Terveikkel ellentétben nem hozott gazdasági növekedést, foglalkoztatási bővülést az új adócsomag. Jelentős, újabb megszorítások következnek a kormány elmúlt egy éves hibás gazdaságpolitikájából következően. Az alacsony jövedelműek helyzete tovább romlik és egy szűk réteg, a magas jövedelműek helyzetét preferálják.
A Fidesz-KDNP- kormány folyamatosan foltozott költségvetése rég összeomlott volna, ha a magánnyugdíj-pénztári vagyont nem „einstandolják” – hangzott el a hétfői sajtótájékoztatón.
A 2010-es választási kampány jól hangzó, ám irreális ígérete volt az 1 millió munkahely megteremtése az MSZP-s képviselő szerint. Heves megyében évente be kellene indítani egy hatvani Bosch és egy Mátrai Erőmű kapacitású gyárat, amely 3-4 ezer embernek ad munkát.
Nem segített az sem, hogy olyan vállalatokat sújtottak válságadóval, akik beruházásokat tudtak volna megvalósítani.
Dr. Sós Tamás kihangsúlyozta: A konténerekbe kényszerített közmunkásokkal statisztikákat lehet szépíteni…
A romló tendenciát mutatja, hogy a KSH friss felmérése szerint a lakosság 37 százaléka él a létminimumnál kevesebb pénzből.

Csapadékvíz elvezetést elősegítő árkot építettek a Vécsey-tetőn, ez a meglévő vízelnyelő gyűrűbe vezeti a szőlők felől lefolyó csapadékvizet. A csapadék így már nem a város felé, hanem keleti irányba, a park alatt folyik el a szőlőterületeken. Ez a munka a Vécsey-völgyet érintő csapadékvíz elvezetés utolsó momentuma volt, többé nem fordulhat elő, hogy a sár ellepi a területet – mondta Csákvári Antal képviselő a kedd délelőtti sajtótájékoztatón.

A beruházáshoz a városatya körzeti képviselői keretéből 500 ezer forintot használtak fel, és a forrást kiegészítették a „VEDD észre, Tedd szóvá, Szólj RÁ!” pályázati programban elnyert összegből.
A Vécsey-tetőn, a repülőtérrel szemben illegális hulladéklerakót számoltak fel a Zöld Kommandó munkatársai, helyén pedig pihenőparkot és nyársaló helyeket alakítottak ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fent nevezett pályázatán nyert forrásból, 300 ezer Ft-ból, a Vécsey-tetőn tehát a mai napon 850 ezer forintos fejlesztést adtak át. A sajtótájékoztatón elhangzott: a pihenőparkot mintaprojektnek tekintik.
Habis László polgármester az eseményen elmondta: Egerben az elmúlt évek során rendszeres civil takarítási akciókat is tartottak, s a külterületeken rendszeres a Zöld Kommandó munkája. 2009 óta munkatársaik - széles körű civil összefogás kíséretében - felszámolták a nagy kiterjedésű illegális hulladéklerakókat, összesen 600 tonna szemetet szedtek össze, két pihenőt alakítva ki az egykori ormótlan képződmények helyén. A polgármester hangsúlyozta: a környezetünk olyan, amilyenné mi magunk tesszük. Kisebbfajta csoda történt: a várost övező egyik legszebb területen, nyugodt környezetben, pazar panoráma tárul elénk a szeméthegyek helyett. Hasonló parkot alakítottak ki már Almárban is, s a tapasztalatok szerint a rendezett, ápolt környezet a legnagyobb visszatartó erő: ezekre a helyekre már nem visznek hulladékot a szabályszegők.

Az elmúlt hétvégén beigazolódott, hogy az Érsekkert ideális az Egri Hegyközség által rendezett Egri Bikavér Ünnep lebonyolítására- állítja Tarsoly József Eger Város Hegybírója sajtóközleményében.

A visszajelzések alapján kiderült, hogy jó döntésnek bizonyult a borok számának növelése, a fehér borok bemutatkozása illetve a rendezvény időtartamának növelése. Július második hétvégéjének időjárása még inkább ráirányította a figyelmet ara, hogy a jövőben az Érsekkertben kerüljön megrendezésre a Bikavér Ünnep.
Nagy öröm volt látni, hogy fiatalok sokasága töltötte meg a KERTET, önfeledten kóstolgatva a borokat és az ételeket.  Az érsekkerti atmoszféra, a kiegészítő programok, a kézműves portékák a családok számára is nagyszerű kikapcsolódási lehetőséget nyújtottak.  A változatos színpadi programoknak és a zöld környezetnek köszönhetően igazi piknik hangulat alakult ki.
Csütörtöktől vasárnapig nagyszámú közönség használta ki a kínálkozó lehetőséget a kikapcsolódásra. Szombaton, Egerben soha nem látott látogatói létszám élvezte a „Bikavér életérzést”. A forgalmi adatok alapján –mivel ez nem belépő díjas rendezvény- közel 40 ezer látogató tisztelte meg rendezvényünket. Az értékesített bor és ételérem szám alapján mintegy 20%-os forgalomnövekedést tapasztaltunk.
Az objektív mérőszámok alapján kijelenthető, hogy a Dobó tér méreténél és adottságainál fogva immár alkalmatlan a Bikavér Ünnep megrendezésére. A kiállítók és a vendégek bizalmat szavaztak az új helyszínnek, melynek jövő évi bővítését már tervezzük- mondja a Hegybíró.
Bízunk benne, hogy a város legnagyobb idegenforgalmi rendezvénye elnyeri végre a súlyának megfelelő városi támogatást, megtisztelve ezzel a szőlő-, és bortermelők verejtékes munkáját, hogy Egerben minden év a bor éve lehessen, hiszen Eger a „Szőlő és a Bor városa”.

Ezúton tisztelettel megköszönjük a rendezvény minden támogatójának és a megvalósításban közreműködők segítségét.

Tarsoly József
Eger Város Hegybírója
Az Egri Bikavér Ünnep szervezője

Hétfő délelőtt a Városházán sajtótájékoztató keretében reagált Rázsi Botond Eger alpolgármestere és Ballagó Zoltán, az egri Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodájának vezetője a városban terjengő „hiedelmekre” a megszűnt, Felsővárosi Általános- és Előkészítő Iskola épületével kapcsolatban valamint az óvodai átszervezéseket érintve.

Sok pletyka, rosszindulatú hír kering a városban a Felsővárosi iskola kapcsán, melyek teljesen alaptalanok, ezért úgy éreztük, hogy elejét véve az aláírásgyűjtésnek tájékoztatni szeretnénk a közvéleményt arról, hogy nem lesz hajléktalanszálló az Iskola úti épületében. - kezdte a sajtótájékoztatót Rászi Botond alpolgármester. Majd kiemelte: Nem tudjuk még, hogy mi lesz az épület sorsa, de mindenképpen szeretnénk eredeti funkciójának megfelelően megtartani, vagyis oktatási célra használni. Az épületet lehet, hogy kiadjuk valamely egyházi vagy magán oktatási célra, hiszen erre alkalmas. A demográfiai mutatók a felsővárosban és Egerben is, ahhoz a lépéshez vezettek minket, hogy a székhely intézményt meg kell szüntetnünk, hiszen csökkent a tanulók létszáma. Ez egy kényszerű lépés volt, amit gazdasági okból kellett meglépnünk. A gyerekek átkerültek a Balassi Bálint Általános Iskolába, de az osztályok megmaradtak és a tanárok is mennek velük.

Ballagó Zoltán elmondta, hogy a szeptemberi iskolakezdésre csupán 10 gyereket írattak a szülei a Felsővárosi iskolába. A 800 férőhelyes Balassiba eddig közel 500 gyerek járt , most 195-en mentek át a másik iskolából. A Felsővárosi iskola dolgozóit átcsoportosították más iskolákba illetve nyugdíjazták és csupán 4 pedagógus és 7 technikai dolgozó munkája szűnt meg.
A Balassiban felújítások lesznek a nyáron, festenek, és a vizesblokkokat alakítják át. Elhangzott az, hogy Eger Önkormányzata 18 millió Ft-ot nyert egy belügyminisztérium által kiírt pályázaton, melyhez 7 millió Ft önerőt kell biztosítaniuk. Az összeget épületkorszerűsítésre fordítják, szigetelést és ablakcserét terveznek.
Rázsi Botond reagált a Lenkey iskola kapcsán kirobban „fölösleges izgalomkeltésre” is az állítólagos tömeges kiiratkozásokra és egy friss információt is megosztott a sajtó képviselőivel, melyet a sajtótájékoztató alatt kapott sms-ben. A Lenkey János Általános Iskolából összesen 21 diák távozott, ebből 14-et kisgimnáziumba írattak szülei és 7 gyerek indokolatlanul távozott, mely a szakember szerint teljesen átlagos „vándorlásnak” számít.

A tájékoztatón beszéltek még az óvodai átalakításokról is, melyben semmilyen új információ nem hangzott el, csupán szerették volna kihangsúlyozni, hogy a változások a gyerekek érdekeit szolgálják és kizárólag nevelési szakmai okokból történtek. Régóta érett az óvodai hálózat korszerűsítése, melyet hosszú szakmai kutatómunka és tervezés előzött meg. Egyeztetések történtek a szakmai vezetők és a szülők képviselői között is valamint egy országosan is elismert szakértőt, Mályi Lillát is bevontak a programba. Az óvodapedagógusok továbbképzéseken, tréningeken vettek részt, hogy megfelelően tudják kialakítani nevelési programjukat. Összesen 6 óvodavezetőtől kellett megválni, melyből 5 nyugdíja ment.

Az új rendszer gazdaságosabb, egyszerűbb és koordinálhatóbb lesz. Ezek többsége csupán adminisztrációs változást jelent, melyből egy átlagos óvodás semmit nem fog észrevenni. – mondta Rázsi Botond.

Forrás: Egriszín

A városi faállomány gondozását közszolgáltatási szerződés alapján a Városgondozás Eger Kft. végzi. A cég feladatkörébe tartozik a rendszeres szemle, a fák állapotának vizsgálata és a lehetséges veszélyhelyzet felderítése is. Ez a vizsgálat szemrevételezés alapján, valamint szükség esetén speciális favizsgáló műszer használatával történik, utóbbi esetben feltárható a fa törzsén, vagy ágain előforduló rejtett üreg, korhadás, vagy repedés is.

A szerda délelőtt folyamán gyökerestől kidőlt Egerben, a Kossuth Lajos utcában egy nyugati ostorfa (Celtis occidentalis). Szerencsére nem sérült meg senki, de négy személygépkocsiban kár keletkezett. Az önkormányzat vizsgálja a kártérítési kötelezettségét, felelősségét, valamint annak érdekében, hogy még egyszer ne alakuljon ki ilyen váratlan és veszélyes helyzet, a Polgármesteri Hivatal külön felkérte a Városgondozás Eger Kft-t a teljes fasor állapotának műszeres felmérésére.Az utólagos vizsgálat megállapította, hogy a fának viszonylag kisméretű gyökérzete volt, az út és a parkolók felöli oldalon hiányoztak a támasztó gyökerek. A fa kidőlését azt okozhatta, hogy a meglévő támasztékai nem tudták megtartani a nagy lombkoronát, melynek súlya a nagyobb mennyiségű lehullott csapadék miatt megnövekedett.