Keresés: „vezető” (1134 találat)

Az eltelt kilenc hónap tapasztalata az, hogy feszültségmentesen és jól működik az egyombudsmanos rendszer - jelentette ki Szabó Máté a Magyar Jogász Egylet vándorgyűlésén csütörtökön Egerben.

Az alapvető jogok biztosa közölte: ez azt jelenti, hogy jó döntés volt az egységes biztosi rendszer létrehozása szakmai helyettesekkel. A rendszer megfelel az uniós tagállamok gyakorlatának is, a független adatvédelmi hatóság működtetése pedig ugyancsak harmonizál az EU előírásaival is - tette hozzá az ombudsman.
Szabó Máté kijelentette: nem állják meg a helyüket azok a kormányzati kritikák, hogy az ombudsman tevékenysége megterheli az alkotmányos rendszert. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy miközben korábban évente átlagosan mintegy nyolcszáz állampolgári beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, az elmúlt kilenc hónapban csupán tizenöt beadványt juttatott el a testülethez az ombudsmani hivatal, ami "nem nevezhető radikális kritikának".
A továbbiakban arról szólt: hatáskör hiányában azért utasították el a Szabadság és Reform Intézet indítványát, amely szerint kizárólagos hatalomgyakorlásra történő törekvés jelenik meg az alaptörvényben, mert az nem beadvány, hanem egy tanulmány, egyfajta politikai tiltakozás. A politikai rendszer és az alkotmányos berendezkedés átfogó kritikája pedig a politikai ellenzék feladata, és e feladatának meg is felel.
Helyénvaló volt egy új alkotmány megfogalmazása, ám ez nem jelenti azt, hogy tökéletesre sikerült; sok az elvarratlan szál, és bizonyos jogállami intézmények felett sötét árnyak jelennek meg - fogalmazott Szabó Máté.
Arról is szólt, hogy fenntartja az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítésére irányuló indítványát, amelyet először márciusban nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, és a testület kérdésére most megerősítette szándékát. Ezt azt jelenti, hogy a többi között kéri a kommunista diktatúra vezetőinek büntethetőségéről és a nyugdíjak csökkentéséről szóló, a bíróság egyedi kijelölésére lehetőséget adó, az egyházak elismerését, az alkotmányjogi panasz meghatározását, az Alkotmánybíróság hatásköri korlátozásának kiterjesztését és a kormányhivatalok jogkörét szabályozó átmeneti rendelkezések, továbbá az alkotmány napjával kapcsolatos rendelkezés megsemmisítését. Az átmeneti rendelkezések nem lehetnek ugyanis tartalmi részei az alkotmánynak - mondta az alapvető jogok biztosa.

MTI, kép: orientpress.hu

Motoros ütközött személygépkocsival délután fél 3 körüli időben Eger és Kerecsend között a 25. számú főúton. Az elsődleges megállapítások szerint az Eger felé haladó 26 éves hajdúdorogi férfi motorjával átsodródott a szemközti sávba, ahol frontálisan ütközött a szembe közlekedő Audival. Az ütközés nagyságára jellemző, hogy az Audi jobb első kereke kiszakadt a helyéről.

A motor beszáguldott az út menti cserjésbe, a vezetője további 6-8 méterrel arrébb repült. A motorost súlyos, életveszélyes sérülésekkel, mentőhelikopter szállította el a miskolci kórházba.

A gépkocsi utasai, köztük egy gyermek, nem sérültek meg a baleset során.

Az anyagi kár jelentős. A baleset pontos okát a rendőrség vizsgálja. A helyszínelés idejére a 25-ös utat félpályán lezárták.

Hatvan mellett a 3. és a 32. számú út körforgalmánál állt meg egy hatvani nő, hogy megadja az elsőbbséget egy teherautónak, amikor beugrott mellé egy ismeretlen férfi, aki késsel az autó átadására szólította fel. A gépkocsi vezetője a kulcsokat hátrahagyva menekült ki a a kocsiból, segítséget kért a közeli benzinkútnál.

A rabló nyikorgó gumikkal száguldott el a kocsival. A rendőrség forrónyomon kezdte meg az ügy felderítését.

A feltételezett elkövető személyleírása:

-          25-30 év közötti férfi

-          180 cm magas

-          vékony, ovális, beesett arc

-          sötét szem

Szürkés-zöldes kapucnis felsőt és sötétszínű, „katonai jellegű” oldalzsebes nadrágot viselt.

A rendőrség kéri, hogy aki az esettel kapcsolatban bármilyen információval bír, az értesítse a Hatvani Rendőrkapitányságot az ismert 107-es és 112-es segélyhívó számokon, esetleg a Telefontanú vonalán a 06 80 555-111-es számon, ahol lehetőség van a bejelentő kilétének titokban tartására.

Valószínűleg figyelmetlenül akart átkelni Egerben a Tetemvár utcába az a két gyermek, akik közül az egyiket egy személygépkocsi elütött. Az elsődleges megállapítások szerint a kocsit vezető hölgy szabályosan közlekedett, amikor a két gyerek közül az egyik átszaladt az úttesten.

A kiérkező mentők a kiskorút elszállították vizsgálatra, információink szerint kisebb horzsolásokkal megúszta a balesetet.

A Rendőrség felhívja a közlekedők figyelmét: az iskola megkezdésével fokozottan figyeljenek a gyerekekre.

A FIDESZ hatalmi céljai és nem a lakosság érdekei dominálnak Heves megyében a járások kialakításánál, a közigazgatás átszervezésénél, az önkormányzatok feladatainak leredukálásánál – kezdte dr. Sós Tamás a dr. Nagy Imrével közösen tartott sajtótájékoztatót pénteken Egerben.

- Folyamatos a pénzkivonás, indokolatlan mértékű államosítás, centralizáció történik. A járások a központi politikai akarat végrehajtói lesznek, politikai kinevezett vezetőkkel, a FIDESZ „kádertemetői” lesznek – fogalmazott dr. Sós Tamás.
Mint elhangzott, vannak olyan szervezeti egységek, például a Heves Megyei Múzeumi Szervezet, melynek harmadik fenntartójánál tart két év alatt. A megyei önkormányzat intézményfenntartó feladatainak felszámolása után, jelenleg az állam a „gazda”, és folyamatban van a városi önkormányzathoz való kerülés. A politikus szerint nem véletlen, hogy ilyen körülmények között két éve húzódik a szocialista kormány időszakában megítélt 1,7 milliárdos egri vári fejlesztés. Hozzátette: egységesen indokolatlan valamennyi, jól működő önkormányzati iskola államosítása.

A járásokról szólva dr. Nagy Imre, a Heves Megyei Közgyűlés MSZP Frakciójának vezetője elmondta, hogy a kormány „sikerpropagandájaként” elkönyvel járási rendszerben egy „szolgabírói” szintet kíván megvalósítani az Orbán-kormány, amely az önkormányzatiság átalakításának utolsó eleme.
- Megvalósult a centralizáció, a leépítés. Heves megyét is kiürítették, államosították a vagyont, feladatai nincsenek. Azt hangoztatták, hogy területfejlesztési feladatot kap a megye, ám az utóbbi fél évben semmilyen erre vonatkozó feladatot nem valósítottak meg.

A megyei frakcióvezető kiemelte, alapvető problémák vannak a járási rendszer kialakításával: pénzspórolás címszóval az önkormányzatoktól történik forráskivonás, csak a köztisztviselők foglalkoztatásához 10 milliárdos korrekció kellene a költségvetésben. Ebből következik, hogy legalább 10 ezer közszolgálati dolgozót bocsátanak el jövőre, hiszen 600 milliárdos jövő évi költségvetési hiány mellett, nem valósulhat meg ilyen módosítás.
- A megyénként létrehozott úgynevezett kormányablakok sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen érdemi ügyeket nem tudnak elintézni az emberek, csupán útbaigazítási funkciót lát el, hogy hova, melyik hivatalhoz mehet a lakosság az aktuális ügyben. A járási hivatalok politikai szervezetek lesznek, pedig közigazgatási funkciót kellene, hogy ellássanak. Élükre politikusokat telepítenek – zárta dr. Nagy Imre.

Csalással gyanúsítja egy egri tánciskola oktatóit és vezetőit a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), az ügyben ezer embert hallgattak ki - tudatta a NAV Észak-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense vasárnap.

Kovács Dorina közlése szerint az egri tánciskola vezetői 2004 és 2008 között, négy tanéven keresztül igényeltek állami, normatív támogatást a tanulókról szóló adatok meghamisításával, a naplóban olyan diákok is szerepeltek, akik egy másik tánciskolába jártak, és voltak olyanok is a listán, akik már korábban végeztek.

A sajtóreferens tájékoztatása szerint kiderült, hogy az intézmény igazgatója és adminisztrátora utasította a tánctanárokat a csalásra. A történtek tisztázására mintegy ezer diákot, illetve szülőt hallgattak ki a pénzügyi nyomozók - tette hozzá. A tánciskola négy tanév alatt 51 millió 300 ezer forint összegű támogatáshoz jutott jogosulatlanul.

Az ügyben tizenhét embert gyanúsítottak meg, közülük négyet különösen nagy kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalással, ők akár tíz évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak. A 13 oktató a gyanú szerint köz- és magánokirat hamisítást követett el.

MTI

Újra találkoztak Egerben a régi járművek. Idén 12. alkalommal szervezte meg találkozóját és túráját a Régi Járművek Egri Egyesülete. A programon, amely Felsőtárkányban vette kezdetét, 115 jármű vett részt. Az autók mellett motorok, buszok is felvonultak.

Az érdeklődők idén is megcsodálhatják a régi járműveket Egerben és a megyében. Idén ugyanis már tizenkettedik alkalommal rendezi meg hagyományosnak számító találkozóját és túráját a Régi Járművek Egri Egyesülete.

Györe Tamás, az egyesület elnöke beszámolt a programokról, illetve az idei év különlegességéről: - A 2012-es évben 115 jármű vesz részt a programokon, sokkal több, mint múlt évben, amikor is 87 járművet neveztek. Az idei találkozónkon 5 helyszínen méretik meg magukat a nevezők. Különféle játékos, történelmi feladatokat kapnak az autótulajdonosok, amelyek teljesítése végén állítjuk fel a ranglistát.

A szombati napon a túra alatt tekinthetik meg a jármű-különlegességeket az érdeklődők, még vasárnap Egerben, a Líceum előtti téren lesznek kiállítva a járművek.

A találkozón az 1928-1984 között gyártott járművek vehetnek részt, amelyek érvényes rendszámmal vannak ellátva, illetve a kötelező felelősségbiztosítással is alapfeltétel. Ezen kívül érvényes jogosítvánnyal kell rendelkeznie a jármű vezetőjének, továbbá a helyszíni műszaki követelményeknek való megfelelés is a kritériumok közé tartozik.

Percek alatt söpört végig Tarnaleleszen a vihar, mégis milliós károkat okozott. A pusztításban számos fa megsérült, a falu nemrégiben felújított temploma szintén nagy károkat szenvedett. Személyi sérülés nem történt, köszönhetően a gyors levonulásnak.

Tarnalelesz lakói is megdöbbentek a csütörtök hajnali viharon. A pusztítás hajnali négy óra után kezdődött, a helyiek szerint közel 20 perc alatt végigsöpört a falun. Bár rövid ideig volt jelen, mégis milliós nagyságrendű veszteséget okozott a Heves megyei falunak.

Kovács Béla, Tarnalelesz polgármestere mutatta meg a károkat, amelyek a templom és a temető környékén keletkeztek. A domboldalon lévő, újonnan felújított templom több százezres veszteséget szenvedett a viharban. Nemcsak a tetőszerkezete sérült meg, de a tetején lévő betonkereszt is ledőlt onnan. A szerencsének és a gyors beavatkozásnak köszönhetően azonban nem történt személyi sérülés, a katasztrófavédelem szakemberei azonnal a helyszínre siettek. Szintén a domboldalon lévő temetőben keletkezett milliós veszteség. Számos sírhely megrongálódott a nagy erejű szélben, kettétörve vagy eldőlve találtak rájuk a hozzátartozók. A polgármester elmondása szerint több millió forint lehet a kár. A temetőben már a kora reggeli órákban sok közmunkás dolgozott, a pusztítást próbálták eltakarítani.

A hirtelen szél nemcsak a sírhelyek környékén okozott problémát. Méteres fákat csavart ki, telefonvezetékeket rongált meg, tetőcserepeket fújt le. A patakparton tövestül tépte ki az ép fákat, lakóházakat és emberi életeket veszélyeztetve ezzel.

A polgármester elmondása szerint ekkora szélvihart még nem láttak a falu lakói. Tarnalelesz vezetősége a kora hajnali órákban megkezdte a károk felmérését, a közmunkások segítségével hamar újraállítják a rendet. A pusztítás azonban nem új fogalom a falu életében, az elmúlt évben több ezer m3 fát tett tönkre a hirtelen jött vihar.

Frontálisan ütközött egy személygépkocsi és egy autóbusz Kömlő belterületén. Az egyik söfőr a  személygépkocsiba szorult, a mentés idejére teljes útzár volt érvényben az adott útszakaszon.

Frontálisan ütközött egy nem menetrend szerint közlekedő autóbusz és egy személygépkocsi Kömlő belterületén. Az ütközés 13 órakor történt, a személygépjárművel közlekedő valószínűleg elájulhatott a hőség miatt. Az Opel típusú járművet vezető beszorult az autójába, őt nem sokkal 14 óra előtt sikerült kimenteni onnan. A műszaki mentés idejére teljes útzár volt érvényben az útszakaszon. A helyszínre azonnal kivonultak a tiszanánai és a hevesi tűzoltók.

A buszban utazóknak nem esett bajuk, ők azonnal elhagyhatták a helyszínt.

Az aszályos időjárás miatt naponta ötszáz versenymedencényi vizet engednek le a Tisza-tó vízszintjéből. A Tisza Kőrös-Szolnok felé tartó szakaszának apadása miatt volt erre szükség.  A szakemberek szerint ez nem veszélyezteti a tó élővilágát, a horgászok szerint azonban sokkal kevesebb a hal, nehezebb a fogás is.

Az aszályos időjárás miatt naponta egy-másfél millió köbméter vizet engednek le a Tisza-tóból. A fokozatos csökkentésre a Tisza Kőrös-Szolnoki szakaszának vízpótlása miatt volt szükség. Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmérnökség vezetője elmondta: a Tisza-tó vízkészlete több célt szolgál. Egyrészt mezőgazdasági célból tartják fenn, másrészt pedig a tízévente előforduló aszályok idején a Tisza-tóból pótolják a hiányzó vízkészletet.  Elmondása szerint ez a napi csökkenés körülbelül 500 versenymedencényi víznek felel meg, ami azonban már nincs hatással az élővilág életére, a költési időszak lejárta miatt.

Bár a vízkészlet csökkenése szabad szemmel alig észrevehető, a környéken horgászók szerint sokkal nehezebb a fogás, a halak mélyebbre húzódnak. Inkább szórakozásnak tartják a horgászást, bár a sekély Tiszában ott jártunkkor már kifogtak egy közel 9 kilogrammos amurt, ami egy ilyen aszályos időben igazi dicsőség.

Hegedűs Gábor, a Tisza-tavi Sporthorgászat igazgatója reméli, hogy a tó vizének csökkenése, illetve a folyó apadása nem szegi kedvét a horgászoknak. Elmondása szerint a Tisza-tó vízkészlete elegendő, hiszen a tavaszi időszakban körülbelül 10 centiméterrel több vizet hagynak a tóban. Ez a csökkenés így nem lesz hatással az élővilágra, a Tiszából most óriási halakat fognak ki a horgászok.