Keresés: „bál” (986 találat)

Az oktatási rendszert érintő változásokról és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működéséről tartottak szakmai napot múlt héten a Megyeházán.

A 90-es években a társadalmi, gazdasági változások eszmei hátterében a privatizáció, a deregularizáció és a dekoncentráció állt. Az útkeresés jegyében az állam bizonyos oktatási, egészségügyi, közigazgatási feladatokat átadott az önkormányzatoknak. Az átalakulás első évtizedében a viszonylagos pénzbőség elfedte azokat a hibákat, amelyek a 2000-es években, különösen pedig a 2008-as válság nyomán felszínre kerültek – mondta csütörtökön Egerben, a Megyeházán, a Heves Megyei Kormányhivatal és a Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézmény közös szakmai napján dr. Demeter András.

A kormányhivatal igazgatója hangsúlyozta: az állami szerepvállalás képét, a szabályozást újra kellett alkotni. Az egészségügyben ez az újrafogalmazás már megtörtént, a közigazgatásban is hasonló a tendencia. Az oktatásban ugyancsak jelentős reform zajlik: az óvodák kivételével az oktatási rendszer állami fenntartásba kerül és élesebben elválnak a kormányhivataloknál maradó oktatási igazgatási teendők, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KIK) kerülő intézmény-fenntartási funkciók. Az átalakítással Heves megyében 150 iskola, közel 40 ezer diák és 3500 pedagógus érintett. Október 31-éig kell eldönteniük a településeknek, hogy mit szeretnének, vállalják-e az intézményeik fenntartását.

Az eseményen Marekné dr. Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a köznevelés helyzetét ma a demográfiai csökkenés, a leromlott települési infrastruktúra, a fenntartói források szűkössége és a széttagoltság jellemzi. A teendők közé tartozik az oktatás eredményességének, hatékonyságának javítása, a kompetenciafejlesztés, az esélyegyenlőtlenség csökkentése, a szegregáció hatásainak mérséklése, az oktatás minőségének értékelése, a tárgyi feltételek javítása, a költséghatékonyság növelése és a pedagógusok szakmai helyzetének jobbítása. A járási rendszerre alapulva 198 tankerület jön létre az országban. A cél az önkormányzatok anyagi kondícióitól független, kiegyenlített színvonalú oktatás, a támogató és rugalmas adminisztráció központi irányítással, helyi alkalmazással. Tervezhetővé válnak a pedagógusok szükségletei, a továbbképzések, a fiatalok előtt pedig életpálya nyílik. – Nem hierarchikus rendszert szeretnénk, hanem közös gondolkodást – emelte ki a szeptember 1-jétől működő KIK megbízott elnöke.

Fotó: Nemes Róbert

Percek alatt söpört végig Tarnaleleszen a vihar, mégis milliós károkat okozott. A pusztításban számos fa megsérült, a falu nemrégiben felújított temploma szintén nagy károkat szenvedett. Személyi sérülés nem történt, köszönhetően a gyors levonulásnak.

Tarnalelesz lakói is megdöbbentek a csütörtök hajnali viharon. A pusztítás hajnali négy óra után kezdődött, a helyiek szerint közel 20 perc alatt végigsöpört a falun. Bár rövid ideig volt jelen, mégis milliós nagyságrendű veszteséget okozott a Heves megyei falunak.

Kovács Béla, Tarnalelesz polgármestere mutatta meg a károkat, amelyek a templom és a temető környékén keletkeztek. A domboldalon lévő, újonnan felújított templom több százezres veszteséget szenvedett a viharban. Nemcsak a tetőszerkezete sérült meg, de a tetején lévő betonkereszt is ledőlt onnan. A szerencsének és a gyors beavatkozásnak köszönhetően azonban nem történt személyi sérülés, a katasztrófavédelem szakemberei azonnal a helyszínre siettek. Szintén a domboldalon lévő temetőben keletkezett milliós veszteség. Számos sírhely megrongálódott a nagy erejű szélben, kettétörve vagy eldőlve találtak rájuk a hozzátartozók. A polgármester elmondása szerint több millió forint lehet a kár. A temetőben már a kora reggeli órákban sok közmunkás dolgozott, a pusztítást próbálták eltakarítani.

A hirtelen szél nemcsak a sírhelyek környékén okozott problémát. Méteres fákat csavart ki, telefonvezetékeket rongált meg, tetőcserepeket fújt le. A patakparton tövestül tépte ki az ép fákat, lakóházakat és emberi életeket veszélyeztetve ezzel.

A polgármester elmondása szerint ekkora szélvihart még nem láttak a falu lakói. Tarnalelesz vezetősége a kora hajnali órákban megkezdte a károk felmérését, a közmunkások segítségével hamar újraállítják a rendet. A pusztítás azonban nem új fogalom a falu életében, az elmúlt évben több ezer m3 fát tett tönkre a hirtelen jött vihar.

A testület eltörölte a közgyűlési állampolgári felszólalás intézményét, de aki akar évente kétszer is szólhat a közmeghallgatáson.

2012. júniusában első fordulóban tárgyalt a Közgyűlés az egri Alapokmány pontosításáról, kiegészítéséről, amely a korábbi működési rendet szabályozó rendelet tavalyi megújításával, a rendelkezések egységes rendszerbe foglalásával jött létre. A puding próbája mindig az evés, így az Alapokmány gyakorlati alkalmazása során tapasztaltak szerint Eger Megyei Jogú Város jegyzője néhány pontosítást javasolt. A legmarkánsabb észrevételek az állampolgári felszólalások intézményének fenntartását célozták.

A közérdekű témában megtehető állampolgári felszólalások lehetőségével a 2011-es évben összesen 11 lakos élt, a felszólalások tartalma és stílusa több esetben vitatható volt, méltatlan Eger Megyei Jogú Város Közgyűléséhez. Ezzel szemben a Polgármesteri Hivatal évi százezres nagyságrendű ügyfélforgalmat bonyolít, a városi zöld számon, e-mailen, illetve fogadóórákon és lakossági fórumokon pedig észrevételek százait fogadják a képviselők és a hivatal ügyintézői.

A testület a fentiek alapján - egyértelmű többséggel - eltörölte a közgyűlési állampolgári felszólalás intézményét, ugyanakkor döntött arról, hogy az eddigi egy helyett évente két közmeghallgatást tart. Emellett az egri polgárok számos lehetőség közül választhatnak, hogy egyéni, vagy közérdekű ügyeiket intézzék, elmondják véleményüket, javaslatot tegyenek, vagy panasszal éljenek:

•    a Polgármesteri Hivatal ügyintézésben közvetlenül kompetens munkatársai heti három - az Okmányirodában négy - napon várják az ügyféleket, telefonon is elérhetik a közvetlen hatáskörrel rendelkező ügyintézőket
•    0-24 óráig tehetnek bejelentést az ingyenesen hívható 80/200-882-as zöld számon
•    bejelentéssel élhetnek az egpolgh@ph.eger.hu e-mail címen
•    felkereshetik a rendszeres fogadóórákon a képviselőket, akik készséggel állnak rendelkezésükre
•    felszólalhatnak a közmeghallgatáson, 2013-tól évente két alkalommal
•    részt vehetnek és felszólalhatnak az aktualitásoktól függő időpontokban, évente több alkalommal tartott tematikus lakossági fórumokon
•    szóban, vagy írásban is élhetnek panasszal és közérdekű bejelentéssel a tárgykörben eljárásra jogosult szervnél, s a felvetést az illetékes szerv a beérkezéstől számított 30 napon belül köteles elbírálni.

Néhány napja ismét előkerült a múltból egy rémhír,miszerint gyermekeink veszélyben vannak,fekete autóból támadják meg jól szituált emberek őket és elhurcolják. Kacsa vagy igaz a hír, mindenki maga hivatott eldönteni de tény , hogy a mai internetes világban akár pár óra alatt több tízezer emberhez juthatnak el olyan hírek amelyeknek vajmi kevés alapja van.
Közösségi oldalakon éljük mindennapjaink, már már pletyka szinten kommunikálunk egymással, amit régen az ember fia a piacon tett azt ma virtuálisan éljük meg.
Kényszerbetegséggé nőtte ki magát a kényszeres megosztás, ha ezt teszem gondolja magában az ember, hasznos tagja tudok lenni a társadalomnak, híreket viszek és első számú emberré növöm ki magam egy bizonyos csoportban. Csak nem mindegy ezt hogyan tesszük.
Manapság minden után percek alatt utána lehet nézni és pont ebben a felgyorsult világban  nem győződünk meg a hír hitelességéről, amikor annak számtalan forrása van.
A pszichológusok elmondása szerint ezek a hírek mind manipulációra épülnek, összeesküvés elméleteke sugallnak, hiteles forrásokat feltüntetve, hogy egy felületes olvasása után fellobbanjon a segíteni akarás utáni vágy. Fontos kulcsszavakat tesznek bele, mint például a gyerek, amire mindenki felkapja a fejét és ösztönszerűen védelmezni próbálja akár csak egy cikk megosztásával is. Elrettentésekre, babonákra épülnek,mert valljuk be mi emberek őszintén, szeretjük a minél szaftosabb, bulvárosabb híreket, tudat alatt örülünk hogy, nem velünk történik meg, de alapvető ösztöneink ellen nincs menekvés. Segíteni akarás bujkál bennünk, még ha ezt néha betegesnek is ítélik.

A Rendőrség nem kívánta kommentálni a megosztott híreket.

Vádak össztüzében a hevesi polgármester és a képviselőtestület. Csáki Zsigmond polgármester (független) elmondta, a rendszerváltás óta rossz a költségvetésük kialakítása. A településnek alacsony az állami normatívája, így folyamatos hiányokkal küzdenek évek óta. Most érkeztek el arra a pontra, hogy a kasszából elfogyott az amúgy is kevéske apanázs, ezért  válságköltségvetést fogadtak el a feloszlatásuk helyett. Megoldhatónak látja a feladatokat és nem érti miért gondolja ezt máshogy, az ugyanazon testületben dolgozó képviselő, aki feljelentést tett ellene hűtlen kezelés miatt.

A polgármester segítséget kért a Belügyminisztériumtól, hogy az adott helyzetben a 125 milliós támogatásukat engedjék el és egy 40 milliós tétellel segítsék a várost.
A testületi ülésen az alpolgármester sem fedezett fel különleges eseményt, mert az önkormányzati üléseknek a vitákról és érdekek ütköztetéséről kell szólniuk. Képesnek tartja magukat a helyzet megoldására és reméli , hogy ezt mindenki így is gondolja.

A felröppent hírekkel ellentétben nem lopta el a gyermekek étkeztetésére befizetett összegeket, a normatívával  el tud számolni. Az ebédet szállító céggel nem bontottak szerződést, kisebb késésekkel eddig mindig átutalták nekik az összegeket. Az iskolakezdésre mint tankönyvekkel , mint pedig ebéddel el lesznek látva a városban élő diákok.

2012. augusztus 27.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

MÉG AZ EBÉDPÉNZ IS ELTŰNT HEVES VÁROSÁBAN

A FIDESZ FELJELENTÉST TESZ AZ ÜGYBEN

 

Csáki Zsigmond polgármester felelőtlen gazdálkodása azzal fenyeget, hogy leállnak az alapszolgáltatások a jövő héttől a csődben lévő Heves városában. A felelőtlen gazdálkodás „iskolapéldája” a közétkeztetés. A város még a szülőket is megkárosította. A mostani összesítések szerint több mint 200 millió forinttal tartozik Heves városa a közéétkeztető cégeknek, holott az iskolákban, az óvodákban és a bölcsődékben beszedték az ebédpénzt. Ez azonban mégsem jutott el azokhoz, akik az ételt szállítják, csakúgy mint az állami normatíva, pedig azt is minden hónapban elutalja az államkincstár Hevesnek!

Az ügy azonnali beavatkozást kívánna, hiszen kezdődik a tanév, a gyerekeknek pedig enniük kell napközben.Nem tudjuk, mire ment el a pénz, kinek a zsebébe vándorolt törvénytelenül a szülők befizetése és az állami támogatás! Itt bűncselekmény gyanúja is felmerülhet, ezért feljelentést teszünk az ügyben!

A polgármester, aki csődbe vitte a tízezer fős települést, évek óta tisztában van azzal, hogy az általa folytatott gazdálkodás fenntarthatatlan. Csáki most sem tesz semmit a helyzet rendezésére, a válságköltségvetés nem alkalmas a problémák kezelésére, csupán a képviselőtestületre és a kormányra próbálja hárítani a felelősséget a történtekért. Most ismét külső segítségre várna, de félő, hogy az újabb állami pénzeket is csak elherdálná. Csáki Zsigmond felélte a város vagyonát, majd hiteleket vett fel, de ezekkel is felelőtlenül gazdálkodott, s mára Heves, a 3,1 milliárd Ft-os hitelek kamatait sem képes kifizetni! Senki sem hisz már a polgármesternek.

Heves, 2012-08-27

Sveiczer Sándor

a Fidesz Heves városi elnöke

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Heves, 2012. augusztus 30.

 

CSÁKI ZSIGMOND ELISMERTE TÖRVÉNYTELENÜL HASZNÁLTÁK FEL AZ EBÉDBEFIZETÉSEKET

Úgy tűnik, elfelejtettek egyeztetni nyilatkozataik előtt az egymást mosdató hevesi politikusok

Elismerte a hevesi polgármester, hogy másra költötték el a szülők ebédbefizetését és az állami normatívát. Csáki Zsigmond a megyei napilapnak úgy nyilatkozott, hogy ez a pénz „nincsen fölcímkézve” ezért fordult elő, hogy másra is költöttek belőle. A városvezetés nincs tisztában a törvényi kötelmekkel. Az ismeretek hiánya azonban nem mentesít a felelősség alól. Sajnálatos, hogy ügy vesztesei nem az egymást mosdató városi politikusok, hanem azok a hevesi bölcsődés, óvodás és iskolás gyermekek, akik jövő héttől nem jutnak ebédhez a város közintézményeiben.

Csáki Zsigmond polgármester a Heves Megyei Hírlap augusztus 29-i számában megjelent cikkben úgy fogalmazott „…A befolyó [ebéd]pénz egyébként nincsen fölcímkézve. Az intézmények által beszedett pénz sincs, ezért fordul elő, hogy másra is költenek. Az állami normatíva is csak arra elég, hogy az intézmények dolgozóinak kifizessük a bérét”.

A polgármester állítása nem igaz! A 2012 évi költségvetési törvény ugyanis egyértelműen fogalmaz a kérdésben. A jogszabály 31. § (2) bekezdése szerint a 8. számú melléklet rendelkezik a települési önkormányzatok számára nyújtott állami étkezési támogatásokról. Ezeket normatív, de kötött felhasználású támogatásként szabályozza a jogalkotó. A törvény világosan szól, az étkezési támogatások másra nem fordíthatók, azaz a támogatási céltól eltérő felhasználásuk jogellenes.

A szülői ebédbefizetések esetén sem más a helyzet, mert a családok kifejezetten gyermekétkezetés címén fizetik be ezeket az összegeket az önkormányzati intézményekben.  Ezért az ebédpénz nem szolgálhat az érintett közfeladatot ellátó szerv kiadásának a fedezetéül.

A város polgármesterének és alpolgármesterének amennyiben az elherdált ebédpénzek kapcsán csupán annyira telik, hogy a sajtóban mosakodjanak, úgy inkább mondjanak le pozíciójukról!

       Sveiczer Sándor

önkormányzati képviselő

a Fidesz Heves városi elnöke

A katasztrófavédelem munkatársainak álcázva, álellenőrök járják Eger utcáit. A tűzvédelmi készülékeket ellenőrző „szakemberek”  hivatalos papírok nélkül, civil ruhában próbáltak eszközöket eladni. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság feljelentést tett az ügyben.

Jogosulatlan ellenőrzéseket végeznek Egerben a Heves Megyei Katasztrófavédelem nevében. Az illetők az anyagi haszonszerzés reményében már több cégnél is „szerencsét próbáltak”, visszaélve a HMKI nevével.

Egerben, a Szvorényi utcában próbáltak ellenőrzéseket végezni az ál-katasztófavédelmi szakemberek. Az üzletvezetővel kívántak beszélni, ellenőrizni szerették volna a tűzvédelmi készülékeket az üzletben. Az ott dolgozók alaposságának köszönhető, hogy nem keletkezett nagyobb probléma, hiszen a magukat ellenőröknek kiadó illetők nem rendelkeztek hivatalos iratokkal, illetve a megfelelő egyenruhával.

Gasparovics Attila, a HMKI tűzoltófőhadnagya felhívja a lakosság figyelmét az ellenőrökre: a HMKI szakemberei minden esetben fényképes igazolvánnyal rendelkeznek, illetve a megfelelő szolgálati egyenruhában végzik az ellenőrzést. Ez alatt a fehér illetve kék pólót, fekete nadrágot, illetve a fekete sapkát érti. Elmondta továbbá, hogy a nem szakember által ellenőrzött tűzoltó készülékek nem csak bírságot vonnak maguk után, de tűz esetén a hibás készülékek nem képesek az oltásra.

Antal Erika tű. főhadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő tájékoztatása szerint a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságra érkezett a bejelentés, miszerint nem a katasztrófavédelemhez tartozó szakemberek végeznek tűzvédelmi ellenőrzéseket Egerben. Az álellenőrök további tűzvédelmi eszközöket próbáltak értékesíteni az ellenőrizni kívánt cégeknél.  A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósága feljelentést tett az ügyben.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Magyarország köztársasági elnökének megbízásából, augusztus 20-a alkalmából több egri személyiségnek adományozott elismerést.

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át dr. Löffler Erzsébet, az Érseki Vagyonkezelő Központ Könyvtár Levéltár és Múzeum igazgatója, valamint Dr. Mátyás Ferenc, az Eszterházy Károly Főiskola rektorhelyettese. Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapott Kisgergely Mária, az egri Bornemissza Gergely Szakközép- és Szakiskola igazgatóhelyettese. Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést vehetett át Martonné Adler Ildikó, az egri Balassi Bálint Általános Iskola pedagógusa.

Hárommillió hatszázezer forintos villanyszámlát kapott egy tarnabodi család három havi áramfogyasztásuk után, ez annyi mint egy sütöde vagy háromszáz család fogyasztása együttvéve. Nem értik, hogy lehet ennyi a számla. Az áramszolgáltató vizsgálja az órájukat, az a gyanú, hogy mágnessel próbálták lassítani de az épp ellenkezőleg, felgyorsult. A család azt mondja, nem piszkálták az órát.

Forrás: TV2

Majdnem verekedés lett a vége a kóbor macskák etetésének Egerben.

Az Északi lakótelep egyik parkolójából jelezték: egy ideje egy macska család él a kocsik között. Az állatvédők elmentek, hogy képeket készítsenek, illetve hogy megetessék a kóbor állatokat, ez azonban nem mindenkinek tetszett.

Az egyik kocsi tulajdonosa nemtetszésének adott hangot, amely kis híján verekedésbe torkollott. Az incidensről felvétel is készült, az állatvédők azt mondják: gazdát keresnek  a macskáknak, ezért fotóztak.

A fekete szállásadók feljelentésére biztatja az egrieket az önkormányzat adóirodája - közölte hétfőn a polgármesteri hivatal médiareferense.

Zentai László elmondta, az iroda vezetője, Korsós László arra kéri az állampolgárokat, ha azt tapasztalják, hogy valahol engedély nélküli szálláshely szolgáltatás működik, akkor tegyenek bejelentést az önkormányzatnál. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága bízik abban, hogy a fokozott ellenőrzések mellett az állampolgári szerepvállalással mind nagyobb mértékben sikerül jogkövető magatartásra sarkallni a magánszemélyeket, vállalkozásokat - tette hozzá.

Elmondta: Egerben, különösen a nyári főszezonban mindig is fontos szerepet játszott az idegenforgalom. Ugyanakkor az önkormányzati adóhatóság tapasztalatai és állampolgári bejelentések alapján megállapítható, hogy nem csökken az engedély nélküli szálláshely szolgáltatások száma. Ez azért is hátrányos, mert a feketén szállást biztosítók egyrészt megrövidítik az önkormányzati és az állami költségvetést, másrészt tisztességtelen versenytársat jelentenek a szabályosan működő panziók és szállodák számára.

A referens emlékeztetett arra, hogy a városba látogatók úgynevezett idegenforgalmi adót is fizetnek, amely után az állam normatív támogatást biztosít az önkormányzatnak. Ez arra szolgál, hogy szépítsék a várost és bővítsék az idegenforgalmi kínálatot - fűzte hozzá. Annak érdekében, hogy valamennyi magánszemély, illetve vállalkozás eleget tegyen adófizetési kötelezettségének, az adóhatóság fokozott ellenőrzési tevékenységet folytat. A szabálytalankodók szankciókra számíthatnak.

Zentai László közölte, a lakossági bejelentések alapján elvégzett vizsgálatok nyomán a jegyző azonnali hatállyal megtiltja az üzemeltetési engedéllyel nem rendelkező szálláshely működtetését és pénzbírságot, illetve és mulasztási bírságot szabhat ki. Ennek összege elérheti a 200 ezer forintot.

MTI