Keresés: „fej” (993 találat)

Pozitívak a tapasztalatok az idei egri turisztikai szezonban- kezdte értékelő beszédét Habis László Eger polgármestere a pénteki sajtótájékoztatón, ahol az eddigi sikeres programokat és vendégcsalogató fesztiválokat értékelték.

A sajtótájékoztatón Habis László kiemelte, hogy közel 10 ezer vendégéjszakával nőtt Eger forgalma, a tavalyi év hasonló időszakához képest, és ennek köszönhetően az idegenforgalmi adóbevételek is emelkedtek. A város turizmusára még mindig a szezonalitás a jellemző. A polgármester elmondta azt is, hogy tudják jól, hogy a város imázs problémája, hogy nem erősítik kellőképpen a fürdőváros jellegét, hiszen a Török fürdő és a termálvíz a hűvösebb időben is ide vonzaná a turistákat, valamint a fürdővárosok népszerűségi sorába is előrébb kerülhetnénk. Az év első nyolc hónapjában szerencsésnek mondható az augusztusi időjárás, hiszen ez korrigálta a júliusi esős időszak kieséseit. Augusztusban közel 81 ezer ember látogatott el az Eger Termál Kft fürdőjébe, ezzel meghaladta a látogatók száma a 204 ezer főt, ami 2003 óta nem volt ilyen magas. Ennek köszönhetően a fürdő saját bevételeiből tudja törleszteni hiteltartozásait, ahol további 800 milliós fejlesztést terveznek.
Orosz Ibolya tanácsnok asszony, a közgyűlés Kulturális és Idegenforgalmi Bizottságának elnöke kifejtette, hogy Eger tudatosan törekszik arra, hogy „fesztiválváros” legyen. Ezt igazolja az eddigi 12 nagyrendezvény, ami 162400 résztvevőt vonzott. Kiemelte a Fényünnepet és a boros rendezvényeket. A város különböző intézményeiben 1800 fő dolgozik a fesztiválok sikerén. A tanácsnok asszony örömteli adatként emelte ki, hogy a KSH 2010-es év vendégforgalmát értékelő összesítésében Eger ismét a TOP 10-be került, 285.022 vendégéjszakával. A belföldi vendégforgalmat tekintve Eger a 9. helyen áll és 3,4%-os növekedést ért el egy év alatt.  Ez a szám még növelhető lesz, a vár felújításával és az autópálya megépítésével. Eger honlapjának megújítása folyamatban van, mely már több nyelven lesz elérhető a külföldi vendégek számára is - mondta Orosz Ibolya.

Forrás: Egriszín

Az Országos Választmány áprilisi határozatát betartva, a helyi alapszervezeteknél tisztújítást tartottak a napokban.

Eger politikai életére jellemző a nagyszámú női részvétel, ezért nem meglepő, hogy a szavazás során elnökasszonyt választottak. Martonné Adler Ildikó megköszönte a bizalmat és szeretné Dr. Misz Mihály nyomdokait követni és a megkezdett munkát érdemben folytatni.

Számítanak az egri lakosok közreműködésére is, mivel a problémák megismerésében és feltárásában az ő véleménye is fontos. Már készülve a következő választásra, ismét szeretnék elnyerni a választók bizalmát és látszó, működő, dinamikus párttá tovább fejlődni- jelentette ki az elnökasszony.

A Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolában idén először indul rendvédelmi képzés Egerben. A programot Dr. Petrovics András rendőrkapitány kezdeményezésére indították el. Elmondása szerint a rendőrség utánpótlás hiányában szenved, így nagyon bízik a program sikerességében.

Az évfolyam megvalósulásában óriási szerepe van Eger város közgyűlésének, ahol megszavazták az osztály létrejöttét. A város nem csak az indulással, de az infrastruktúra fejlesztésével, rendőr-testnevelő tanárokkal illetve eszközökkel is segítette a képzés megszületését.  A kapitány szerint fontos, hogy Eger környékéről kerüljön ki az utánpótlás, hiszen a munka szempontjából alapvető a helyismeret, a megfelelő tájékozódás. Az iskola munkáját 4 rendőr is segíteni fogja, illetve a rendőrség nagy szerepet vállal a szakma megismertetésében, a fiatalok kiképzésében.

Az elsőként induló rendvédelmi osztályba hatszoros túljelentkezés volt, melybe végül 36 tanuló nyert felvételt. A nagymértékű túljelentkezés mutatja, hogy megnövekedett az érdeklődés a szakma iránt. A rendőrkapitány szerint az itt megismert tananyag fontos a jó állampolgársághoz, emberközpontú.

Rázsi Botond alpolgármester elmondta,hogy Eger iskolaváros , így a tervezet létrejötte a várost is szolgálni fogja, hiszen csaknem mindent lehet tanulni a megyeszékhelyen. Véleménye szerint az iskola sikeres lesz, szép jövőt jósol a szakmai csoportnak, ha élnek a támogatásokkal, ugyanis az infrastruktúra fejleszthető, a feltételek adottak.

Augusztus elején tartják az Anyatejes táplálás világnapját, melyre Magyarországon is megemlékeznek, és több nagyvárosban tartanak rendezvényeket. Pénteken tartották Egerben a Balassi Bálint Általános Tagiskolában a „természetesen anyatejjel” elnevezésű rendezvényt, melyen sok hasznos programmal és praktikával hívták fel a figyelmét a várandós és kisgyermekes anyukáknak és apukáknak a szoptatás fontosságára.

WHO 1993-ban nyilvánította augusztus 1-jét az anyatej, egyben a szoptatás világnapjává, az azt követő napokat pedig anyatejes világhétté. Világszerte évente egymillió gyermek életét menthetné meg az első órában megkezdett, és az első hat hónapban kizárólagosan tartó szoptatás. Hazánkban a félévesnél idősebbek esetében már 10 babából csak maximum 4 kap anyatejet, és ahogy növekszik a mesterséges táplálás piaca, úgy szorulnak vissza az anyatejes tápláláshoz kapcsolódó tradíciók- mondta nyitóbeszédében az egyik főszervező Farkasné Juhász Margit védőnő, az Eger Város Védőnői a Családokért Alapítvány Kuratóriumi elnöke. Az anyatejben olyan, semmivel sem pótolható anyagok találhatók, amelyek védettséget nyújtanak a fertőzésekkel szemben, erősítik az immunrendszert, csökkentik a bölcsőhalál és a II. típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, különösen akkor, ha a babákat kizárólag anyatejjel táplálják.

A rendezvény vendége Saárossy Kinga alpolgármester a megnyitón elmondta: Öröm és testhezálló feladat egy nőnek, aki két gyermeket szoptatott egy ilyen rendezvényen részt venni. Az én időmben jött divatba a tápszer. A csecsemőnek praktikusabb és jobb, ha anyatejet kap, és mára a köztudatba is beletáplálódott, hogy a baba megszületésétől szoptassanak az anyukák – érvelt a színésznő.  Az én édesanyám mindig mondta, hogy nekem sok tejtestvérem volt, amit én sokáig nem értettem. Amíg felnőtt fejjel megtudtam, hogy sok anyuka valamilyen okból nem tudja táplálni gyermekét, viszont másoknak meg annyi tejük van, hogy más babáknak is adhatnak belőle. Egerben kiválóan működik a baba barát mozgalom és sokan adják le az anyatejet, hogy minél több csecsemőhöz eljusson. A védőnői szolgálat ebben sokat segít és nagy a jelentőségük a korai fejlesztésben és a problémák felismerésében is. Ezért is hasznosnak tartom, hogy létrejött a mai „természetesen anyatejjel” rendezvény- fejezte be beszédét az alpolgármester-asszony.

Forrás:  Egriszín

A szlovéniai Ljubljanából érkezett pedagógusok nyaraltak Egerben a héten, akik a volt Felsővárosi Általános Iskola meghívására érkeztek városunkba. Kedden délelőtt Rázsi Botond alpolgármester fogadta őket a városházán.

Immár nyolc éves múltra tekint vissza az iskolánk közötti jó kapcsolat, melyet októberben tettünk hivatalossá, amikor a Comenius program keretében több projektben is együttműködtünk és aláírtunk egy testvériskolai megállapodást – fejtette ki dr

. Kristonné Tóth Ilona a Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Iskola igazgatóhelyettese. A vendégek tanulmányútra érkeztek, hogy megismerkedjenek Magyarország oktatási rendszerével, valamint kulturális programokon vettek részt Budapesten és Egerben. A helyi diákok már többször voltak kint Szlovéniában síelni, a szlovén gyerekek pedig erdei táborozáson vettek részt hazánkban. Fontosnak tartják a kapcsolatot, hogy megismerjék egymás kultúráját, tradícióit, és nem elhanyagolható a kapcsolat nyelvtanulás szempontjából sem, hisz az angol a közös nyelv köztük.

A fogadtatáson Rázsi Botond alpolgármester mesélt Eger történelméről és az egri borokról. A tantestület tagjai az alpolgármestert a Felsővárosi Általános Iskola bezárásáról kérdezték, mert hallottak a történtekről, de szerették volna Rázsi úrtól megtudni az okokat. A politikus, miután megindokolta a döntést elmondta, reméli ez a jó együttműködés az iskolák között nem szűnik meg az épület bezárása miatt, hanem tovább folytatódik a Balassiba átkerült diákokkal és tanáraikkal.

Forrás: Egriszín

A Heves Megyei Önkormányzat füzesabonyi Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona Aranyhíd Alapítványa augusztus 24-én, szerdán délelőtt fél 10-től immár a negyedik alkalommal rendezte meg az Aranyhíd Színjátszó Fesztivált, amelynek ezúttal az egri EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház adott otthont – áll a Heves Megyei Önkormányzat közleményében.
Az esemény fővédnöke Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke volt, aki köszöntőjében egyebek mellett elmondta: az alapítvány ebben az évben regionális szint helyett már országos méretűre kívánta kiterjeszteni a programot. Eredetileg 15 intézményből érkezett pozitív visszajelzés a részvételt illetően, ám a nehéz gazdasági helyzet miatt végül sajnos csak kevesebben tudták vállalni az ezzel járó költségeket.

Az elnök a Heves Megyei Önkormányzat szociális ellátórendszeréről szólva kifejtette: jelenleg 973-an dolgoznak a megyei önkormányzat fenntartásában működő szociális és gyermekvédelmi intézményekben. Ezzel a létszámmal a 10 intézményben összesen 1898 rászoruló ember ellátásáról gondoskodik a megye. Közülük 670-en idősek, 862-en fogyatékkal élnek, 366-an pedig gyermekvédelmi ellátásban részesülnek. Az intézmények három kivételével ideiglenes működési engedéllyel rendelkeznek. A tárgyi, személyi feltételek biztosításához pályázati forrásból igyekszik a megyei önkormányzat plusz bevételeket szerezni. Ahol a tárgyi feltételek nem is felelnek meg maradéktalanul az előírásoknak, kollégáink ott is magas színvonalú munkával pótolják a hiányosságokat – hangsúlyozta az elnök.

A fesztiválon a füzesabonyiak mellett az országból további hat hasonló szociális intézmény (Hejőbába, Tápiógyörgye, Körösladány, Nyíregyháza, Elek, Borsodivánka) lakói mutattak be színdarabokat. A zsűritől arany minősítést kapott a Nyíregyházi Irgalmas Szamaritánius Központ „Jób története” című előadása és a házigazdák „Mici néni két élete” címet viselő darabja.

Ünnepélyes keretek között csütörtök délután átadták az új helyszínre költözött Családsegítő Intézet által üzemeltetett Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézményét, melyet hétfőn vehetnek birtokba a gondozottak.

Az átadón Habis László Eger polgármestere köszöntőjében mondta: az épület bárhol a világon megállná a helyét. A város büszke lehet rá, hogy egy olyan intézmény jött létre, ahol az értelmi fogyatékos ellátottak méltó körülmények között pihenhetnek. A polgármestertől megtudtuk azt is, hogy a költözés miatt megüresedett Lajosvárosi épületben bölcsődei férőhelyek bővítése válik lehetővé.

2 évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy ilyen szép lesz a végeredmény, kezdte megnyitó beszédét Nyilasi Gabriella a nappali ellátás vezetője, majd így folytatta: ebbe az intézménybe olyan emberek járnak, akik mögött összesúgnak az emberek az utcán, esetleg még félnek is tőlük. Most egy olyan méltó helyet kaptak, ahol az igényeiket, a szórakozásukat ki tudjuk elégíteni, fejlesztésüket meg tudjuk valósítani.

Európai Uniós forrásból közel 87 millió Ft-os beruházás eredményeképpen létrejött a Kallómalom utca 90. szám alatt az 519 m2 területű Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézménye, mely a Lajosvárosból költözött ide, a felújított és kibővített épületbe.Az épületben tágas társalgót, ebédlőt, pihenő- és csoportfoglalkozásra alkalmas, akadálymentesített szobákat alakítottak ki. Korszerű, a pihenést, sportolást és szórakozást szolgáló eszközökkel és berendezésekkel is gyarapodott. Megvalósult a teljesen belső és külső akadálymentesítés és bekerítettek 612 m2 területű udvar is. Bővült a férőhelyek száma, az eddigi harminc helyett, most már negyven főre.

Forrás: Egriszín

  A célegyeneshez közeledik a Líceum felújítása – mondta dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora. A munkálatok egy időközbeni szerződésmódosítás miatt előreláthatólag év végén zárulnak.

Új területeket alakítanak ki a mélyföldszinten, többek közt számítógépes laboratóriumok, a Líceum televízió, multimédiafejlesztő műhelyek és az intézmény informatikai hálózatát üzemeltető központ is itt kap helyet – tájékoztatott az EKF rektora. Az épület homlokzati és tetőszerkezeti munkálatai már teljesen befejeződtek, jelenleg csak a toronytestnél zajlik rekonstrukció. Ezenkívül apró belsőépítészeti munkálatok – burkolás és festés – vannak még hátra.

Dr. Hauser Zoltán elmondta továbbá: a szeptemberi iskolakezdéssel egy időben  visszaköltöznek a tanszékek és a hallgatók is látogathatják az épületet, eleinte még kisebb számban, de órákat is tartanak majd. A könyvtár is fokozatosan megnyílik, amely lényegesen nagyobb területen áll majd a hallgatók, illetve az oktatók rendelkezésére. Az eredeti szerződés szerint november 30-a a projekt lezárási határideje, régészeti feltárások után azonban szerződésmódosítás vált szükségessé, ugyanis az udvar alá tervezett, úgynevezett auditorium maximum megépítése nem jöhetett létre, ezért az elképzelések bizonyos részei az Almagyar dombon valósulnak meg. A projekt új lezárási határideje 2012. március 31-e, de a Líceum teljes rekonstrukciója előreláthatólag év végére befejeződik.

A felújítás során új területeket is kialakítanak, a direkt oktatási terek nem, az önálló tanulási terek viszont nőnek, így a Varázstorony is új funkciókkal bővül. Itt kiváló lehetőség nyílik majd arra, hogy akár több évszázad ölelkezésével egy olyan interaktív, és erősen motivált bázisú teret hozzunk létre, amely növeli a fiataloknál a természettudomány iránti motiváltságot – fogalmazott dr. Hauser Zoltán. A varázstorony tehát egy természettudományos, pályaorientációs és módszertani központ lesz, a negyediktől a kilencedik szintig múzeumokkal, csillagászati megfigyelővel, interaktív és rendhagyó természettudományos órákhoz alkalmas terekkel. A torony a helyiek és a turisták számára természetesen továbbra is nyitva áll majd, de elsődleges célcsoportjuk a 10-18 éves korosztály.

A projektnek – a Líceum épületének revitalizációján túl – igen hangsúlyos része a Leányka úti kampusz fejlesztése is, amelynek során mintegy 1700 négyzetméteren épül fel az Egerfood Regionális Tudásközpont új épülete. Dr. Hauser Zoltán elmondta: a létesítmény tetején egy növényházat is kialakítanak, ami szerves részét képezi majd a biológiaoktatásnak is. Hozzátette: megújul a Természettudományi Kar D épületet is, az ezzel kapcsolatos munkálatok már a végső stádiumban vannak, várhatóan szeptember 15-én fejeződnek be.

Forrás: Egriszín

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig címmel tudományos fórumot és kerekasztal beszélgetést tartott Habis László, a Heves megyei 1. számú választókerület országgyűlési képviselője és több szakember Szarvaskőben.

A csütörtökön megrendezett fórum a vidéki élet megújításáról szólt. A szakemberek arra kerestek megoldást, hogyan lehetne a vidék és város közötti különbségeket közelebb hozni egymáshoz.

Habis László a fórum zárása után elmondta, hogy a megújulásra az egybe gyűlt szakértők mind igennel szavaztak. Egyet értettek abban, hogy kitörési pont lehet a vidék megújítása, és ezzel együtt az agrárium, az élelmiszeripar megújítása, az export kialakítása. Fejleszteni kell a vidéki embereket, hogy megfelelő emberi erőforrások legyenek vidéken is. Felmerült a fórumon az, hogy az emberek nagyban függenek a nagy élelmiszerláncoktól, és ha azokkal „történne valami” a lakosok nem tudnának mit enni. Ezért a képviselő szerint az megfelelő magyar élelmiszeripar kialakítása nemzetbiztonsági kérdés. Az élelmiszeriparban kutatásokra, innovációra és fejlesztésekre van szükség. Tisztázni kell a birtokviszonyokat, a területrendezést. Energia önellátásra van szükség a gazdaság szereplőinek bevonásával. A falusi turizmus erősítésével növelni a foglalkoztatottságot és a vidéki élet iránti vonzalmat – emelte ki Habis László.

A politikának hallgatnia kellene a különböző szakmák képviselőire. Most egy olyan helyi vidékfejlesztési stratégiát próbálnak kialakítani, amelyet később az egész országra kiterjedően meg lehet valósítani. Ha elkészültek a megfelelő javaslatok, azt az agrártárca elé tárják. Hosszú távú stratégiát kell kidolgozni, amelyhez a célokat meg kell határozni és a módszereket ehhez építeni – fejtette ki az önkormányzati képviselő.

Barta Győző Szarvaskő polgármestere szerint ígéretes kezdet volt a mai fórum, hiszen az itt lévő emberek egy irányba szeretnének menni. Két területet emelt ki: az első az, hogy sokrétű képzett vidéki emberekre van szükség, melynek megfelelően kell kialakítani a jövő szakképzésének az irányát. A képzés mellett meg kell tanítani az embereket dolgozni. Jelenlegi probléma, hogy a „közmunkás réteggel” nehéz együtt dolgozni, nincs, ami motiválja őket.

Másik lényeges terület a falu-város egészséges kapcsolatának visszaállítása. A falu feladata az élelmiszertermelés, és ezzel ellátni a várost és exportra termelni. Zárásként szkeptikusan a polgármester úr feltette a költői kérdést, hogy vajon elég-e 10 év a változásra, vagy már nem is leszünk annak haszonélvezői.

Forrás: Egriszín