Keresés: „Heves megye” (906 találat)

Jótékonysági koncert az egri Bazilikában

· Belföld · Kultúra · Szabadidő

2011. szeptember 17-én, szombaton, este 8 órakor ingyenes jótékonysági koncert veszi kezdetét az egri Bazilikában. Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, a program fővédnöke szerint fontos az összefogás, a jótékonykodás egy közös célért.  A befolyt összeget a Bazilika fenntartására illetve rekonstrukciójára fordítják.  A koncerten közreműködik Pitti Katalin, Liszt-díjas, Érdemes művész is, aki elmondta: örömmel tölti el, hogy ilyen jótékonysági rendezvényen segédkezhet. A koncerten Liszt Ferenc és kortársainak művei lesznek hallhatóak, Virágh András, Liszt-díjas művész közreműködésével.

Folytatódik az "iskola rendőre" program

· Kék hírek · Oktatás

A 2011/2012-es tanévben is hasonlóan az elmúlt évekhez idén is folytatódik Heves Megyében az „Iskola Rendőre”- elnevezésű program. Idén azonban az iskola rendőrök az iskolában tartott órák, prezentációk mellet fokozottan fogják figyelni, illetve ellenőrizni az iskolák környezetében található gyalogátkelőhelyeket.

Az iskolai tanév kezdetével az óvodák, iskolák közelében fokozott gyalogosforgalomra kell számítani. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság kéri, hogy a tanévkezdés időszakában a járművel közlekedők fordítsanak fokozott figyelmet az oktatási intézmények környezetében található gyalogos átkelőhelyek megközelítése során. Számítsanak arra, hogy az iskolába igyekvő tanulók nem kellő körültekintéssel, figyelemmel kelnek át az úton.
Az gyermekek által érintett balesetek megelőzése érdekében fokozott ellenőrzésekre számíthatnak az iskolák környékén közlekedő autósok.

Heves megyében 2009-ben 24, 2010-ben 19, míg 2011. első 7 hónapjában 9 személyi sérüléssel járó gyalogosok által okozott baleset történt. Megfigyelhető, hogy a program indulása óta jelentősen csökkent a gyalogosbalesetek száma.

Az Országos Rendőr-főkapitányság, az Országos Baleset-megelőzési Bizottság számára a gyermekek védelme, s a közlekedési nevelőmunkában való aktív részvétel immár évtizedek óta a legkiemeltebb feladat. Az elmúlt években, hazánkban a gyermekek közlekedésbiztonsága terén nemzetközi viszonylatban is jelentős sikereket könyvelhettünk el. A hatályos közlekedéspolitikai koncepció báziséve, azaz 2001. óta a közúti közlekedési balesetben megsérült, illetve meghalt gyermekek száma mintegy 26 %-kal csökkent.

A gyermekek a legsérülékenyebbek, legyen szó közúti közlekedési balesetekről, élet- vagy vagyon elleni bűncselekményekről, bármilyen rossz szándékú befolyásról vagy csak a tapasztalatlanságukból fakadó átgondolatlan döntésekről. Ők azok, akik életkorukból adódóan nem érzik a veszélyt a közlekedési helyzetekben vagy – biztonságot nyújtó közeg híján – az élet más, számukra ismeretlen szituációiban. A tudatos magatartás kialakításában, a balesetek megelőzésében a felkészítésnek, a szülői példamutatásnak, a tanórai, és a tanórán kívüli közlekedésre nevelésnek meghatározó szerepe lesz.

Tűzoltó szakmai verseny Verpeléten

· Kék hírek

A verpeléti laktanya területén került megrendezésre csütörtökön a II. Heves Megyei Tűzoltó Szakmai Vetélkedő. A versenyt a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervezte, de az előkészítő feladatokból az egri tűzoltóság állománya is kivette a részét.

A megmérettetésen a megyében működő hivatásos tűzoltóságok szakemberei vettek részt, akik elméleti és gyakorlati feladatok teljesítésével mérték össze tudásukat.

Csontos Ambrus tű. mk. ezredes, a katasztrófavédelem igazgatója a verseny ünnepélyes megnyitóján köszöntötte a versenyzőket és a meghívott vendégeket, és a nagy melegre való tekintettel engedélyezte, hogy az egyes gyakorlati feladatokat a tűzoltók könnyített felszerelésben hajtsák végre. A tűzoltók szívósságát, alakiasságát semmi sem jellemezheti jobban annál, hogy ezt a könnyítést nem vették igénybe és a megszokott felszerelésükben a mindennapi rutin szerint hajtották végre a feladataikat.A versenyzők az első állomáson a tűzoltó fecskendőn rendszeresített beosztásuknak megfelelő szakmai tesztlapokat töltöttek ki. A második állomáson a gépkocsivezetők ügyességét mérték fel többek között szlalomozással, „Y” megfordulással. A következő állomáson a lánglovagok két sérültet mentettek ki létrán behatolva egy épületből. A következő állomáshely felé haladva a tűzoltóautó vezetőjének 20 kilométer/órás sebességet kellett a lehető legjobban megközelítenie úgy, hogy a kilométeróra le volt ragasztva. A rendőrség bevonásával egy traffipax mérte az autók sebességét. A harmadik feladatban a szakemberek egy vasrudat átvágva jutottak be az épületbe, ahol hordókban lévő veszélyes anyagot azonosítottak, majd mentesítő helyre juttattak el ezután pedig egy füsttel teli épületből gázpalackot mentettek ki. Innen tovább haladva - az utóbbi időben éles helyzetben is gyakori - fakidőléssel találták szemben magukat. A tűzoltók elvégezték a műszaki mentést: motoros fűrésszel feldarabolták a fát és eltávolították az úttestről. Az utolsó állomáson égő autót kellett eloltaniuk, majd egy autóba szorult sérültet mentettek ki és szállítottak az elsősegélynyújtó helyre.

A verseny végeztével a kimerült tűzoltók ásványvízzel és babgulyással igyekeztek szervezetüket regenerálni, hiszen az élet akár azonnal előidézhet olyan helyzetet, amikor újra teljes erőbedobással a valóságban kell szakmájukat gyakorolniuk – ahogyan az aznap talált bomba miatti Eger belvárosi kiürítéssel meg is történt.
A verpeléti vetélkedő a megyei válogatót is jelentette, amelyről a győztes a szeptember 15-én, Szolnokon megrendezésre kerülő országrészi versenyen képviseli megyénket.

A verseny végeztével Plachi Péter mk. pv. alezredes igazgató-helyettes értékelte a csapatok teljesítményét megköszönve az egész éves áldozatos munkát és a versenyre történő felkészülést. A megyei verseny végeredménye: 1. Hatvan Hivatásos Tűzoltóság 2. Heves Hivatásos Tűzoltóság 3. Eger Hivatásos Tűzoltóság B csoport 4. Eger Hivatásos Tűzoltóság  C csoport 5. Gyöngyös Hivatásos Tűzoltóság 6. Eger Hivatásos Tűzoltóság  A csoport

Tesztlap egyéni legjobb eredményei:
Irányítói kategória: Éles Viktor (Heves)
Beosztott kategória: Kulcsár Gábor (Gyöngyös)
Gépjárművezetői kategória: Hortobágyi Viktor (Eger)

Aranyhíd Színjátszó Fesztivál

· Belföld · Egészség · Szabadidő

A Heves Megyei Önkormányzat füzesabonyi Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona Aranyhíd Alapítványa augusztus 24-én, szerdán délelőtt fél 10-től immár a negyedik alkalommal rendezte meg az Aranyhíd Színjátszó Fesztivált, amelynek ezúttal az egri EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház adott otthont – áll a Heves Megyei Önkormányzat közleményében.
Az esemény fővédnöke Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke volt, aki köszöntőjében egyebek mellett elmondta: az alapítvány ebben az évben regionális szint helyett már országos méretűre kívánta kiterjeszteni a programot. Eredetileg 15 intézményből érkezett pozitív visszajelzés a részvételt illetően, ám a nehéz gazdasági helyzet miatt végül sajnos csak kevesebben tudták vállalni az ezzel járó költségeket.

Az elnök a Heves Megyei Önkormányzat szociális ellátórendszeréről szólva kifejtette: jelenleg 973-an dolgoznak a megyei önkormányzat fenntartásában működő szociális és gyermekvédelmi intézményekben. Ezzel a létszámmal a 10 intézményben összesen 1898 rászoruló ember ellátásáról gondoskodik a megye. Közülük 670-en idősek, 862-en fogyatékkal élnek, 366-an pedig gyermekvédelmi ellátásban részesülnek. Az intézmények három kivételével ideiglenes működési engedéllyel rendelkeznek. A tárgyi, személyi feltételek biztosításához pályázati forrásból igyekszik a megyei önkormányzat plusz bevételeket szerezni. Ahol a tárgyi feltételek nem is felelnek meg maradéktalanul az előírásoknak, kollégáink ott is magas színvonalú munkával pótolják a hiányosságokat – hangsúlyozta az elnök.

A fesztiválon a füzesabonyiak mellett az országból további hat hasonló szociális intézmény (Hejőbába, Tápiógyörgye, Körösladány, Nyíregyháza, Elek, Borsodivánka) lakói mutattak be színdarabokat. A zsűritől arany minősítést kapott a Nyíregyházi Irgalmas Szamaritánius Központ „Jób története” című előadása és a házigazdák „Mici néni két élete” címet viselő darabja.

Szentmarjay Tibor nevét veszi fel a Városi Stadion

· Sport

A Magyar Labdarúgó Szövetség Heves Megyei Társadalmi Elnöksége kezdeményezte a városi tulajdonban lévő Egri Városi Stadion elnevezésének módosítását. Az előterjesztést a csütörtöki, egri közgyűlésen tárgyalták.

A javaslatot, amely szerint Szentmarjay Tibor nevét kellene felvennie a városi stadionnak, Habis László polgármester támogatta, így az érsekkerti komplexum felveszi a „Szentmarjay Tibor Városi Stadion” nevet.
A napokban 90. életévét betöltött kiváló sportember ifjú korában együtt játszott Puskás Ferenccel is. 1950-ben került Egerbe a város labdarúgásában előbb, mint kiváló játékos, majd, mint magas szinten hozzáértő szakember alkotott maradandót, élvonalba vezette a város csapatát. A sportsikerek nemcsak neki, hanem az egri labdarúgásnak is elismerést hoztak. Példaértékű munkássága elismeréseként „Pro Agria Díj” kitüntetésben is részesült. A Szentmarjay név fogalom az egri és Heves megyei fociban. Tibi bácsi magával ragadó, példás egyéniség, aki feltétlenül méltó arra, hogy neve soha ne merüljön feledésbe. Erre nagyszerű lehetőség, hogy a Városi Stadion, melynek avató mérkőzésén is pályára lépett, hosszú időkre őrizze munkásságát, felhívja a figyelmet Szentmarjay Tibor követendő példájára. A létesítmény névadó ünnepségét 2011. augusztus 27-én, szombaton 17.00 órakor tartják. Az ünnepséget követően 17.30-kor Szentmarjay Tibor és Habis László polgármester végzi el a kezdőrúgást az NB II-es újonc Egri FC első hazai mérkőzésén.

Bomba Egerben

· Kék hírek

Második világháborús bombát találtak szerdán délelőtt a Hibay Károly utcában, a területet 300 méteres körzetben lezárták, kiürítették. A 250 kg-os, majdnem egy méter hosszú és negyven centiméter átmérőjű szerkezetre egy magántelek kitakarítása során bukkantak a tulajdonosok.

A lőszer biztonságos kezeléséhez, hatástalanításához speciális eszköz szükséges, amely a 15:30-as adatok alapján már megérkezett Budapestről, a tűzszerészek megkezdték a vizsgálatot - mondta Lázár Levente, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese.

A kiürített lakóházakban élő polgárok a Lenkey János Általános Iskolában hűsölhetnek, ott juthatnak vízhez és számukra tisztálkodási lehetőséget is biztosít az önkormányzat.

16 óra körül 400 méteres sugarú körben megkezdődött a kiürítés a Hibay Károly utcában szerdán délelőtt talált 250 kg-os bomba miatt.

Plachi Péter, Heves Megyei Katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatóhelyettese elmondta: a Gólya utca, Almagyar köz, Petőfi Sándor tér, Hibay Károly utca, Eszperantó sétány, Dobó tér, Dobó utca, Szúnyog köz, Mecset utca, Markhot Ferenc utca, Vécsey utca, Jókai és Egészségház utca szakaszokat ürítik ki.
A délelőtt folyamán talált bomba egy 250 kg-os, II. világháborús, német, elektromágneses gyújtóval szerelt repeszbomba, melynek ölőhatása 300-400 méter. Plachi Péter elmondta: a környéken élőknek kötelező elhagyniuk a területet. Hozzátette: a bombát szállítani nem lehet, a gyújtót megpróbálják a helyszínen kiszerelni belőle. Hogy a munkálatok pontosan meddig tartanak, jelenleg nem lehet tudni. A környéken élő polgároknak az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskolában, illetve a Bartakovics Béla Közösségi Házban biztosítanak ideiglenes tartózkodási lehetőséget.

Röviddel este 7 óra után a tűzszerészek elszállították a bombát.

Augusztus 20-ai egri kitüntetések és elismerések

· Belföld

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

Kitörési pont a vidék megújítása

· Belföld · Politika

Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig címmel tudományos fórumot és kerekasztal beszélgetést tartott Habis László, a Heves megyei 1. számú választókerület országgyűlési képviselője és több szakember Szarvaskőben.

A csütörtökön megrendezett fórum a vidéki élet megújításáról szólt. A szakemberek arra kerestek megoldást, hogyan lehetne a vidék és város közötti különbségeket közelebb hozni egymáshoz.

Habis László a fórum zárása után elmondta, hogy a megújulásra az egybe gyűlt szakértők mind igennel szavaztak. Egyet értettek abban, hogy kitörési pont lehet a vidék megújítása, és ezzel együtt az agrárium, az élelmiszeripar megújítása, az export kialakítása. Fejleszteni kell a vidéki embereket, hogy megfelelő emberi erőforrások legyenek vidéken is. Felmerült a fórumon az, hogy az emberek nagyban függenek a nagy élelmiszerláncoktól, és ha azokkal „történne valami” a lakosok nem tudnának mit enni. Ezért a képviselő szerint az megfelelő magyar élelmiszeripar kialakítása nemzetbiztonsági kérdés. Az élelmiszeriparban kutatásokra, innovációra és fejlesztésekre van szükség. Tisztázni kell a birtokviszonyokat, a területrendezést. Energia önellátásra van szükség a gazdaság szereplőinek bevonásával. A falusi turizmus erősítésével növelni a foglalkoztatottságot és a vidéki élet iránti vonzalmat – emelte ki Habis László.

A politikának hallgatnia kellene a különböző szakmák képviselőire. Most egy olyan helyi vidékfejlesztési stratégiát próbálnak kialakítani, amelyet később az egész országra kiterjedően meg lehet valósítani. Ha elkészültek a megfelelő javaslatok, azt az agrártárca elé tárják. Hosszú távú stratégiát kell kidolgozni, amelyhez a célokat meg kell határozni és a módszereket ehhez építeni – fejtette ki az önkormányzati képviselő.

Barta Győző Szarvaskő polgármestere szerint ígéretes kezdet volt a mai fórum, hiszen az itt lévő emberek egy irányba szeretnének menni. Két területet emelt ki: az első az, hogy sokrétű képzett vidéki emberekre van szükség, melynek megfelelően kell kialakítani a jövő szakképzésének az irányát. A képzés mellett meg kell tanítani az embereket dolgozni. Jelenlegi probléma, hogy a „közmunkás réteggel” nehéz együtt dolgozni, nincs, ami motiválja őket.

Másik lényeges terület a falu-város egészséges kapcsolatának visszaállítása. A falu feladata az élelmiszertermelés, és ezzel ellátni a várost és exportra termelni. Zárásként szkeptikusan a polgármester úr feltette a költői kérdést, hogy vajon elég-e 10 év a változásra, vagy már nem is leszünk annak haszonélvezői.

Forrás: Egriszín

Hét kilogramm hasist foglaltak le az akció során

· Kék hírek

Közös akció keretében fogtak el két személyt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság és a BRFK munkatársai hétfő este Budapesten, ahol 7 kilogramm hasist foglaltak le a nyomozók. Az őrizetbe vett férfi egy 40 éves egri lakos.

Előzetes információ gyűjtés során jutottak el a nyomozók K.L., 40 éves férfi, egri lakoshoz, akit 2011. augusztus 15-én a Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Ellátó Szervek Taktikai Osztályának közreműködésével az esti órákban fogtak el a Budapest XI., Hamzsabégi út és Karolina út kereszteződésében, ahol a rendelkezésre álló adatok alapján bruttó 300 gramm –igazságügyi vegyészszakértő elsődleges véleménye alapján – hasisgyantát adott át W.G. részére.
A 40 éves férfi által vezetett személygépkocsi hátsó ülése alól a helyszíni szemle során lefoglalásra került további 6,7 kilogramm tömegű hasisgyanta gyanús anyag is.
Az ügyben a további eljárást visszaélés kábítószerrel bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt W.G. szabadlábon hagyása, valamint K.L. őrizetbe vétele mellett a Budapesti Rendőr-főkapitányság Kábítószer Bűnözés Elleni Szolgálata folytatja le.

Új vezetést választottak az Eger-Eszterházy SzSE-nél

· Sport

Néhány héttel ezelőtt érkezett a felkérés, hogy az Eger-Eszterházy SE férfi kézilabda csapata az NB I/B-ben szerepeljen. A felkérés megvitatása után az a döntés született, hogy a csapat vállalja az indulást. Ezzel együtt új követelményeknek és kihívásoknak kell eleget tenniük, ennek megfelelően az SE vezetősége is megújult. Az új elnökség tagjai kedden a Megyeházán mutatkoztak be.

Az egyesület elnökéül Szabó Róbert et, a Heves Megyei Közgyűlés elnökét választották meg, aki elmondta: néhány esztendővel ezelőtt még aktív játékosként játszott a csapatban. Nagyon közel áll a szívéhez a kézilabda, így személyes kötelességének érezte, hogy elfogadja a megbízatást és vállalja az indulással kapcsolatos teendők koordinálását. Az egyesület alelnökének Szarvák Zsolt ot, az SE korábbi elnökét választották. Elnökségi tag lett Rázsi Botond , Eger Megyei Jogú Város alpolgármestere, Dr. Kis-Tóth Lajos , az Eszterházy Károly Főiskola rektor-helyettese, Kovács Géza , az Eger Városi Sportiskola igazgatója és Kékesi László , aki egyben az SE ügyvezetője is.A sajtótájékoztatón elhangzott: tudatos döntés volt az elnökség összeállítása, hiszen az utánpótlás, a megye, a város és a főiskola együtt teljes életpályát kínál a kézilabdázóknak. Ez az országosan egyedülálló összefogás lehet a hosszú távon is sikeres egri férfi kézilabda záloga. Szabó Róbert szavai szerint a megyeszékhelyen komoly igény van arra, hogy egy profi férfi kézilabdacsapatot láthasson a közönség.

Dr. Kis-Tóth Lajos hangsúlyozta: a példaértékű összefogással új korszak nyílik a főiskola, a megye és a város együttműködésében. Megemlítette, hogy az egri főiskola Magyarországon meghatározó a sporttudományi képzésekben, mint a a többi felsőoktatási intézmény számára, amelyekből mára sajnos kissé „kikopott” az élsport.

Ezt követően Iványi Bálint vezetőedző hozzáfűzte: a játékoskeret tagjait a nevezés lezárultával, a jövő héten mutatják majd be.