Keresés: „bor” (1116 találat)

Az egri önkormányzat a romák által sűrűn lakott Verőszala városrész rehabilitációjára dolgozott ki programot, az Európai Unió Sure Urbact II. projektjének keretében, amelynek megvalósításában nyolc európai város vett részt - jelentette be a napokban a település polgármestere.

A 2010-ben indult munkának az volt a célja, hogy a részt vevő magyar, finn, ír, spanyol, görög, ciprusi, belga és romániai települések felkészülten várják a szociális fejlesztéssel és városrehabilitációval foglalkozó uniós pályázati kiírásokat - közölte Habis László (Fidesz-KDNP).

Mint elmondta: az egri önkormányzat igyekszik kihasználni a leszakadóban lévő, hátrányosabb helyzetű területek megújítására, felzárkóztatására irányuló pályázati lehetőségeket. Mindennek nyomán infrastrukturális fejlesztésekre, közvilágítás-, út- és járdaépítésekre került sor a Verőszala városrészben, illetve lakásépítések valósultak meg önkormányzati segítséggel.

Ugyanakkor a most zárult projektnek is a Verőszala városrész volt a célterülete. A negyedben magas az alacsony képzettségűek aránya és a munkanélküliségi ráta. Az átlagosnál jóval rosszabb a közbiztonság és a lakások 75 százaléka alacsony komfortfokozatú.
A projekt keretében, a helyi civil szervezetek és a közeli iskolák bevonásával úgynevezett támogató csoportot alakítottak ki, segítségükkel olyan helyi közösségeket szerveznek, amelyek képesek elősegíteni a helyi problémák megoldását. Elhangzott, hogy támogatják a kisvállalkozásokat, a borturizmus fejlesztését.

Önkormányzati segítséggel létrehozták a Szalai Környezetvédő és Ifjúsági Egyesületet, amely a helyi lakosok részvételével számos közösségi programot valósított meg. Ugyanakkor városi források bevonásával felújítottak egy igen rossz állagú, de a gyalogos forgalom szempontjából jelentős szerepet betöltő lépcsősort. Az országos közmunkaprogram keretében a területen több mint 40 ember kapott munkalehetőséget.

Helyi akciótervet fogalmaztak meg, amelyet lépésről lépésre, pályázati és egyéb források segítségével kívánnak megvalósítani - sorolta a feladatokat a polgármester.
A sajtótájékoztatón a programban részt vevő települések képviselői azt hangsúlyozták, hogy a különböző országok hasonló problémákkal küzdenek, ezért az egy-egy városban kidolgozott módszerek a többiek esetében is alkalmazhatóak.

MTI

 Az elmúlt havi itthoni föllépések után fesztiválmegmérettetések szerepelnek az Eszterházy Károly Főiskola művészeti együtteseinek programjában. A sort Jazz Faces formáció nyitotta, valamint bemutatkozott az Egres Néptánc Együttesi is Ajkán. Megmérettetés vár még a főiskola Női Karára és a kamarakórusra, illetve a Főiskola Slow Film Műhelyére is. 

A Jazz Faces az Ének – zene Tanszék hallgatóiból alakult klasszikus Jazz formáció, melynek repertoárjában olyan „örökzöld” darabok szerepelnek, mint például a „New York, New York”, Singing in the Rain”, vagy részletek a „Macskafogó” című magyar animációs filmből, Gershwin művek, a „Summertime” és a Somebody loves me”. Eger és Debrecen városok közti cserekapcsolat alapján kapott a főiskolás együttes meghívást a debreceni Márton-napi libalakodalom egri borcsillagokkal Fesztiválra.

A dr. Nagy Zoltán tanár úr vezette ifjú zenészek már második alkalommal szerepelnek a cívis város fesztiválján. Egy órás koncertjükkel most is sikert arattak, a közismert örökzöld darabok mellett saját hangszereléseik, szerzeményeik is hangulatot teremtettek a híres debreceni nagytemplom előtti fesztivál közönségének.

Ezzel a céllal utazik a hét végén Ajkára a főiskola Egres Néptánc Együttes is, ahol 18. alkalommal kerül megrendezésre a Bakony Néptánc Fesztivál. Az ország legkülönbözőbb tájainak olyan rangos együttesei neveztek erre a megmérettetésre mint például a győri Kisalföld, vagy a Rába, a szolnoki Tisza, a jászberényi Jászság, de ott lesz Budapestről az ELTE Néptáncegyüttese is. Az Egres erre a színvonalas megmérettetésre a Lajtha László Néptáncegyüttessel közösen nevezett. A Fesztiválnak egyébként erdélyi vendégei is lesznek. A szombat esti díjkiosztó gálaműsoron a díjazott együtteseken kívül láthatják a színpadon a sepsiszentgyörgyi Heveder zenekart, Gyimesből, Csíkból pedig hagyományőrző táncosok mutatkoznak be.

Rangos és komoly szakmai megmérettetés vár a főiskola Női Karára és a kamarakórusára. Kabdebó Sándor vezetésével készülő hallgatói együttes a VI. Kodály Zoltán Magyar Kórusversenyen szerepel Budapesten. Az igényes főiskolás művészeti közösség legutóbb a bulgáriai Várnából tért haza sikerrel, a nemzetközi mezőnyben lettek díjazottak. Versenyprogramjukat a hazai közönség már ezen a héten, a Kodály emlékkoncerten elismeréssel fogadta, kíváncsian várjuk ezek után a szakmai véleményt.

Nemzetközi mezőnyben versenyez ismét a Főiskola Slow Film Műhelye. A Bollók Csaba Balázs Béla díjas filmrendező, a Mozgóképkultúra tanszék docense és Tóth Tibor, a tanszék mestertanára, docense vezette fiatal filmesek az elmúlt évben már sikerrel mutatkoztak be a kolozsvári művészeti főiskolák V. Nemzetközi Egyetemi filmszemléjén, ahol kilenc egyetem hallgatójának 100 versenyfilmje között öt kategóriában két első helyet hoztak el. November 23-25 között 8 egri főiskolás 10 filmje versenyez az FFEST rangos mezőnyében.

Bukta Imre, az Eszterházy Károly Főiskola, Vizuális Művészeti Tanszék docensének eddigi legnagyobb hazai tárlata nyílt a Műcsarnokban Másik Magyarország címmel.

Az úgynevezett "mezőgazdasági művészet" nemzetközileg elismert alkotójától, Bukta Imrétől vonultat fel mintegy száz munkát a Műcsarnok új kiállítása, amely vasárnaptól várja a látogatókat. Bukta Imre tematikus, Másik Magyarország című kiállítása új installációkra és táblaképekre épül, melyekhez szerves módon illeszkednek az életmű korábbi emblematikus darabjai. A kiállítóterekbe négy friss helyspecifikus installáció is bekerült az ismét felépített korábbi, nagyhatású installatív munkák, valamint csaknem száz kép mellé, így ez lesz Bukta Imre eddigi legnagyobb hazai tárlata - mondta el a Gulyás Gábor kurátor, a Műcsarnok igazgatója. Mint hozzátette, ez a tárlat is igazolja, hogy a mezőszemerei művész munkássága elsősorban a mezőgazdasághoz, a falusi léthez kötődik, cáfolja azonban azt a vélekedést, hogy az életműben nincsenek stílusváltások. Gulyás Gábor kiemelte, hogy ezúttal többnyire nem gegekre épülő, ironikus munkákat válogatott a kiállításba: az alkotások meghatározó témája a hagyomány átalakulása, a természet elidegenedése, az épített örökség enyészete és az erkölcsi értékek válsága, ami jól mutatja, Bukta Imre művészetében miként erősödött fel a melankolikus látásmód és a szakrális jelleg. Életnagyságú családi ház fogadja például az első terembe belépőket. Bukta Imre elmondása szerint az installációval nem díszletet, hanem valódi házat kívánt létrehozni a kiállítótérben. Az épület mindegyik oldala a faluközösség egy-egy archetípusát jeleníti meg: a vidéki újgazdag, nyugdíjas, cigány, illetve a parasztasszony otthonaiban a közös elem a félelem. Más termekben valódi tökföldön fürdőznek vetített gyermekek, vagy kivágott fák tönkjei hívják fel a figyelmet az illegális erdőirtások problémájára. Erősen ironikus a Magyar táj című, jegenyéket ábrázoló festmény is, mely alatt egy villogó láncfűrész kapott helyet. Bukta Imre szakrális jellegű munkáinak külön termet szentelt a kurátor, a legnagyobb méretű alkotás itt a Na mi van? című installáció, amely a mezőszemerei Juhonka néni életét idézi meg. Személyes ihletésű munka az apszisban elhelyezett, Okos táj című installáció, melyet a művész édesapja utolsó kukoricavetésének terméséből készített. Ezt a növényt használta Bukta Imre ahhoz a munkájához is, amely a génmanipuláció veszélyeire figyelmeztet; a gigantikus méretű vagy furcsa formájú, mutáns kukoricacsövek valószerűségükkel könnyen megtévesztik a látogatót. Gulyás Gábor felhívta a figyelmet a 2013. február 10-ig látható kiállítás számos kísérőprogramjára is: a közönséget színházi és irodalmi estek, koncertek mellett számos tárlatvezetés is várja olyan művészekkel, mint Csík János, Krasznahorkai László vagy Péterfy Bori. Magánszemélyek támogatásának köszönhetően a tárlathoz katalógus is készül, ennek bemutatóját december 28-án tartják a Műcsarnok Klubban.

November 2. és 4. között Yoshiharu Hatano 8. danos Shito Ryu karate mester tartott edzőtábort Egerben.

2012. november 1-től kötelező a gumiabroncscímke, amely segíthet biztonságosabb és a fogyasztást csökkentő gumit választani, ha tudjuk, hogyan kell értelmezni.

A HMKIK közleménye szerint, az A-G kategóriákat használó két minősítés a háztartási gépek energiatakarékossági osztályozásához hasonló, a harmadik értéket, a külső zajt decibelben adják meg, amelyet egy, két vagy három hanghullám-jelölés kísér.
A besorolást megalapozó értékeket a gyártók saját maguk mérik, amit a fogyasztó ellenőriztethet az adott állam által kijelölt laboratóriumban, amennyiben felülértékeltnek tartja a gumit. Mivel a neves gumimárkák nem kockáztatják meg a botrányt, az abroncsokat viszonylag nagy tűréssel sorolták be, hogy az ellenőrző mérések során meg ne dőljenek.

November 1. után csak a július 1. előtt gyártott abroncsokat lehet címke nélkül értékesíteni, vagyis újabb gyártású gumiabroncsot csak tanúsítvánnyal együtt adhat el a kereskedő.
A gumiabroncs gyártási idejét az oldalfalon látható DOT-szám mutatja meg, a 2712 (27. hét-2012) a vízválasztó, például a 2312 jelzésű még értékesíthető abroncscímke nélkül, a 3012 nem.

Miről tájékoztat a címke?

1.    Gördülési ellenállás
A címke első oszlopa a gördülési ellenállásról tájékoztatja a vevőt. Elvben a gördülési ellenállás 6%-os csökkentése eredményez egy százalékkal alacsonyabb fogyasztást, de ezzel elég nehéz kalkulálni. A sávok meghúzásakor az EU nagyon áttekintető megoldást választott: a kategóriák között váltva 1 000 km-ként 1 literes fogyasztáskülönbséggel számolhatunk.
C helyett B besorolású gumival százon egy decivel csökken az autó étvágya, ami évi 10 ezer kilométer megtételekor a mai benzinárral 4300 Ft megtakarítást hoz. Ha a gumigarnitúrával 50 ezer kilométert autózunk, akkor 21 500 Ft marad a zsebünkben, aki két kategóriát ugrik, annak ez máris 43 000 Ft.

2.    Fékút nedves úton
Mivel a biztonság az elsődleges, a három minősítés közül a nedves fékút besorolását tartjuk a legfontosabbnak. A csekély gördülési ellenállású gumik közül lehetőleg a vizes tapadásban ’A’ kategóriásat válasszuk! A kategóriák közötti lépések 3-6 méterrel hosszabb fékutat jelentenek. Például az A és az F között 80 km/h-ról vészfékezve 18 méteres lehet a fékútkülönbség.

3.    Külső zajszint
A harmadik kritérium a külső zajszintet jelöli, ami sok esetben a legjelentősebb zajforrása az autóknak. A gumihang a kis fordulaton járó motort és a szelet messze túlharsogja alacsony és közepes sebességnél. A címkén egy hanghullám nagyon csendesen gördülő abroncsot jelent, amely több mint 3 decibellel halkabb a megállapított küszöbértéknél. Kettőt kapnak azok, amelyek maximum 3 dB-lel jobbak a határértéknél, a három hanghullám pedig a viszonylag zajos abroncsokat jelöli.

Az Országgyűlés hamarosan tárgyalja a hegyközségekről szóló törvényjavaslatot, ennek kapcsán egri borászokkal találkozott Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő. A fórumon az érintettek is elmondták véleményüket, észrevételeiket a tervezett változtatásokról.

Nyitrai Zsolt a fórumon elmondta, hogy a magyar borok piaci helyzete jelentős változáson megy keresztül, ezért vált szükségessé a szabályozás újragondolása. A cél az – tette hozzá -, hogy közösen alakítsák ki azt a szakmai álláspontot, amely a méltán híres Egri Borvidék és a magyar borászok számára a leghatékonyabb önkormányzati és közigazgatási rendszert biztosítja, s egyben csökkenti az adminisztrációs terheiket. Ezért különösen fontos, hogy a helyi borászok véleményét megismerjék.
A Borászok Fórumán szó esett az új tervezet több pontjáról, így a hegybírók státuszának változásáról, valamint a közigazgatási feladatok egységes ellátásáról, s színvonalának emeléséről is.
A találkozón részt vett a Vidékfejlesztési Minisztérium szakértője, aki részleteiben ismertette a tervezett változásokat. Az egri borászok a fórumon ezt követően elmondták észrevételeiket és javaslataikat.

Nyitrai Zsolt a tanácskozás végén azt hangsúlyozta, hogy az elhangzottakat figyelembe veszik a törvény tárgyalásakor, ugyanakkor leszögezte: további egyeztetésekre kerül sor annak érdekében, hogy a legjobb szabályozás szülessen meg ezen a stratégiai szempontból oly fontos területen.

Fotó: Szántó György

Október 21.-én rendezték meg Szarvason, a Rövidpályás Nemzetközi Szenior Úszó Versenyt. A jó hangulatú versenyen, a kis létszámú egri Szenior Úszó Klub, kiemelkedően szerepelt, összesen 23 érmet szereztek, ebből 10 arany, 7 ezüst, 6 bronz egyéni érem született, a női 4X50 m vegyes váltóval 1. míg a 4X50 m mix gyors váltóval a 3-ik helyen végeztek.

Fábián Béla, Patkó Katalin, Patkó József, Dinnyés Ildikó, és Kiss Gábor

A péntek este 20.15 körüli időben Mezőtárkány felől Füzesabony irányába közlekedett személygépkocsijával egy 50 éves férfi, amikor egy balra ívelésű kanyarban, eddig tisztázatlan okból az úttestet elhagyta és az árokba borult a gépjárművel.

A füzesabonyi férfi az ütközés következtében a helyszínen életét vesztette.

A Füzesabonyi Rendőrkapitányság szakértők bevonásával vizsgálja a tragédia körülményeit.

Bábszínháza, valamint Kulturális és Művészeti Központja élére is vezetőt nevezett ki Eger MJV Önkormányzatának Közgyűlése az október 25-én megtartott testületi ülésen. A nyár elején megjelent kiírások nyomán a Harlekin Bábszínház igazgatói székére két, míg az Egri Kulturális és Művészeti Központ vezetői posztjára hat szakember nyújtotta be pályázatát. A most megválasztott igazgatók kinevezése öt évre szól.

Bal József megbízott igazgató és Éry-Kovács András pályázatát a munkáltatói jogkör gyakorlója által felkért szakmai bizottság értékelte, s a grémium mindkét pályázatot támogatottnak minősítette. A Közgyűlés 12 igen, 5 nem és 1 tartózkodás mellett Éry-Kovács Andrást nevezte ki a Harlekin Bábszínház igazgatójának. A munkakör ellátásának kezdő időpontja, és a munkába lépés napja 2013. február 1. A kinevezés 5 év határozott időtartamra, azaz 2018. január 31-ig szól.

A megválasztott bábszínházi igazgató szakmai életútja:
Éry-Kovács András művészi pályafutása Szolnokon indult, majd a Pécsi Nemzeti Színház opera tagozatának rendezője volt. Tanított a Színművészeti Főiskolán, rendezett a Magyar Televízióban, főszerkesztője és rendezője volt a Duna Televíziónak. A Kolibri Gyermek és Ifjúsági Színházban 1997-2003 között dolgozott. A Magyar Állami Operaházban 2006-2010 között főállású munkatársként, dramaturgként és rendezőként tevékenykedett. A 2011/12-es évadban a Gárdonyi Géza Színházban dramaturgi munkákat végzett.

EGRI KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI KÖZPONT

Az EKMK igazgatói posztjára október 1-jéig lehetett benyújtani a pályázatokat, fenti határidőig hatan éltek a lehetőséggel: Asztalos Dezsőné művelődésszervező, biológia szakos tanár (pályázatát a döntés előtt visszavonta), Gulyás László trombitatanár, Kovács Ferenc művelődésszervező, Kovács Katalin népművelő, történelem szakos tanár, Somodyné Jámbor Ildikó közművelődési és népművelési előadó, magyar nyelv és irodalom szakos tanár, valamint Törőcsik Gábor kulturális menedzser, földrajz, német nyelv és irodalom szakos tanár.

Az intézmény Közalkalmazotti Tanácsának kezdeményezésére a szakalkalmazottak a jelölteket személyesen is meghallgatták és titkos szavazással nyilvánítottak véleményt. A pályázatok véleményezésére közművelődési szakértőt is felkért az önkormányzat.

A grémium értékelte a jelöltek pályázatait, majd szavazással foglalt állást. Két beadványt értékelt támogatandónak, Kovács Katalin és Kovács Ferenc pályázatai közül egyhangúlag Kovács Katalin jelenlegi megbízott igazgató kinevezését támogatta. A testület a többi pályázat - formai hibák miatti - elutasítására javaslatot tett. (Az érvénytelennek ítélt pályázatok esetében hiányzott az előírt öt éves közművelődési szakmai gyakorlat, vagy a közművelődési intézményvezetői tanfolyam elvégzéséről szóló okirat.)

Kovács Katalin pályázata a szakértői elemzés szerint alapos helyzetelemzésre épülő, konkrét elképzeléseket vázoló beadvány, amely a napi közművelődési munkát jól ismerő, távlatokban gondolkodó szakember munkája. „A pályázat szakmailag megalapozott, részletesen kidolgozott, céljait illetően megvalósítható” – írja a kulturális szakértő.

A Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság személyesen is meghallgatta a pályázókat, s a beérkezett vélemények figyelembe vételével javasolta a Közgyűlésnek Kovács Katalin megbízását, melyet a testület nagy többséggel, 15 igen és 3 tartózkodás mellett támogatott.

Visszakapta a rendőrségtől az egyház azokat a kegytárgyakat, amelyeket augusztus végén loptak el a gyöngyösi Szent Bertalan-templomból.

A 18. századból ránk maradt emlékek nagy részét megrongálták a tolvajok. A két legértékesebb darabot, egy Mária Terézia korabeli, áldozáshoz használt ostya őrzésére szolgáló kelyhet és egy ereklyetartót szétszedtek és feldaraboltak a most már előzetesben lévő elkövetők.

Balogh Tibor r. alezredes, a gyöngyösi kapitányság vezetője elmondta: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal segítségét kérték az előkerült kincsek pontos értékének meghatározása érdekében. Az elkövetők elleni eljárást ennek ismeretében folytatják majd.

Juhász Ferenc plébános-kanonok elmondta: a nyár folyamán az egyházi kincstár felújításának kezdetén a gyűjtemény legértékesebb darabjait biztonsági őrizetbe helyezték, a kiállított emlékekről pedig úgy gondolták, a templom karzatán berendezett nyilvános tárlat nem jelenthet veszélyt a kincsekre nézve.

A plébános örömét fejezte ki, hogy előkerültek a több tízmillió forintot érő kegytárgyak. Hálája jeléül a gyöngyösi rendőrségnek adományozta azt a 300 ezer forintot, amit korábban nyomravezetői díjként személyesen ajánlott fel.

Forrás: Heol

Öt nap alatt húsz borgasztronómiai vacsoraeset tartottak magyar séfek és egri borászok Erdélyben. Demeter Csaba a borbemutatók mellett tárgyalt borkereskedőkkel, étterem-tulajdonosokkal a jövőbeni együttműködés lehetőségeiről, a magyar és az egri borok népszerűsítéséről.

A borszerető közönség nagy szeretettel fogadta az egri borászokat, a vacsoraesteken nagy volt az érdeklődés az egri borok iránt. A helyi szervezők szeretnének hagyományt teremteni az ilyen jellegű esteknek, és azt, hogy a nagyközönség megtanulja és keresse a borok és ételek közötti harmóniát. Az új irányzat megteremtésében nyújt majd segítséget Demeter Csaba, aki vállalta, hogy megszervezi Magyarország történelmi borvidékeiről a borászatokat a bemutatókra és az estekre. Demeter Csaba találkozott borkereskedőkkel, akik nyitottak a magyar borok forgalmazására. Mindkét témában megkezdődtek az előkészületek, a jövő tavaszra véglegesítik az elképzeléseket.

A borgasztronómiai bemutatót a Sepsiszentgyörgyi Kulturális Központ és a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Észak – Bükki Régiója és a Szabadtűzi Lovagrend Gasztronómiai Egyesülete közösen szervezte.  A séfek mellett Egerből négy borászat vett részt a rendezvényen: Demeter Pincészet, Korona Borház, Vincze Béla, Dimenzió Borászat.