Keresés: „kár” (1206 találat)

Az egyetemi sport szakmai programjáról tartottak tájékoztatót az Eszeterházy Károly Főiskolán a napokban. A program 2013-2020 között, egyebek mellett szeretné megújítani a felsőoktatás általános testnevelési rendszerét, és sportnormatívát vezetne be.

Az új Nemzeti felsőoktatási törvény (Nftv) és a módosított Sporttörvény az egyetemi sport feladatait és felelősségét a Magyar Olimpiai Bizottságra (MOB) és a felsőoktatási intézményekre, a koordinációt a 2012-ben megújult Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetségre (MEFS) bízza. Ennek megfelelően a MEFS elkészítette a felsőoktatási sport területére a 2013-2020 időszakra vonatkozó szakmai programtervet, a Hajós Alfréd Tervet, melyet a MOB-on keresztül terjeszt a sportpolitikáért felelős miniszter elé, a felsőoktatási intézményeken pedig közvetlenül mutat be és vitat meg.

A Hajós Alfréd Terv a nemzetközi- és magyar felsőoktatási versenysport, a felnövekvő generációk életminőségét jelentősen befolyásoló szabadidősport és a rekreációs célú sportoltatás területén jelöli ki a teendőket.

A)    Versenysport területén a MEFS kiemelt céljai az Universiadékon és egyetemi világversenyeken való eredményes részvétel feltételeinek biztosítása, magyar rendezésű egyetemi világversenyek szervezése, a magyar egyetemi bajnokságok színvonalának és népszerűségének növelése, és a versenysportolók továbbtanulását segítő kettős életpálya modell létrehozása.
A Hajós Alfréd Terv felveti egy 2019-es vagy 2021-es Nyári Universiade megpályázását.
B)    Szabadidősport területén a Terv jelentős fejlesztéseket javasol. Ezek:
•    az egyetemi sport koordináláshoz szükséges felsőoktatási Sportiroda-hálózat kialakítása,
•    javaslat az önálló hallgatói sportnormatíva bevezetésére,
•    egy országos szintű, a Hallgató Önkormányzatok Országos Konferenciájával közösen szervezett egyetemi sport- és egészséges életmód népszerűsítő kampány, a SportPont Program indítása,
•    az általános testnevelés rendszerének megújítása a felsőoktatásban,
•    a fogyatékkal élő hallgatók sportoltatásának biztosítása.
C)    Az egyetemi sport-infrastruktúra fejlesztését a Hajós Alfréd Terv hosszú távú célként jelöli ki. ― A Terv keretében még 2013-ban elkészül a felsőoktatási sportingatlan kataszter, ami világosan bemutatja a lehetőségeket és hiányosságokat. ― Budapesten első sikerként könyvelhetjük el, hogy az újbudai felsőoktatási sportkomplexum, a Tüskecsarnok befejezéséről és 2014-es megnyitásáról már kormányhatározat született.

A Hajós Alfréd Terv megvalósításához nemzeti szintű összefogásra van szükség. Szakmai partnerként a kormányzati és önkormányzati szerveken kívül számít a sportági szakszövetségekre, a sporttudományi és sportszakmai szervezetekre. A szakmai programterv sikeres megvalósítása a MEFS tagszervezetei, a felsőoktatási intézmények és sportegyesületeik közös munkáján fog alapulni.

Egy egészséges értelmiséggel rendelkező társadalom polgárai is egészségesebbek és sikeresebbek, hiszen a felsőoktatásból kikerülő fiatalok később döntéshozóként, véleményformálóként jelentősen befolyásolják a magyar társadalom szemléletmódját. Így polgártársaik életmódjára, sporthoz, egészséges életmódhoz való viszonyára is nagy hatást gyakorolnak. Ezért a felsőoktatási sport ügye és fejlesztése nemzeti szintű érdek és feladat.

Forrás: Egriszín

A dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban, így Magyarországon is. Hazánkban a lakosság 29%-a dohányzik, ami az unió átlaga feletti arányt jelent. A tüdőrákban elhunytak számát tekintve Magyarország világelső, ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás számlájára írható. A passzív dohányzás is jelentős népegészségügyi és gazdasági terhet jelent, amelynek csökkentése a dohányzás visszaszorításának fontos célkitűzése.

Ezt a célt szolgálja a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény, illetve az ebben foglalt előírások betartásának folyamatos, illetve kampányszerű, kiemelt ellenőrzése.
A 2012. évi akciókat követően ilyen kiemelt, országos ellenőrzésre kerül sor két héten át, 2013. február 18-tól március 3-ig.
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által koordinált akció keretében megyénkben a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének, illetve a járási hivatalok népegészségügyi intézeteinek közegészségügyi felügyelői elsősorban a közterületi dohányzási tilalmak teljesülését vizsgálják a közterület-felügyeleti feladatokat ellátó szervekkel együtt. Újabb ellenőrzésre számíthatnak továbbá azok a létesítmények, intézmények, amelyek esetében a 2012. évi ellenőrzések során hiányosságot vagy szabálytalanságot tapasztalt a népegészségügyi hatóság.
Fontos kiemelni, hogy a dohányzással kapcsolatos tilalmak, előírások teljesülését nemcsak a kampányellenőrzések alkalmával, hanem azon kívül, az egyéb szakmai feladatok ellátásához kapcsolódó szemlék során is folyamatosan ellenőrzik a szakemberek.
A dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megszegői akár 50.000 forint egészségvédelmi bírsággal sújthatóak. Ettől magasabb a büntetés abban az esetben, ha a dohányzási korlátozások betartására, illetve a  korlátozással érintett területek, dohányzóhelyek szembetűnő megjelölésére vonatkozó kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesítik az intézmények. Ezen esetekben a kötelezettség betartásáért felelős személy 100.000-250.000 forint, az intézmény 1.000.000-2.500.000 forint bírság megfizetésére kötelezhető.

Szombat este 3,5 erősségű földrengés rázta meg Tenk és Heves környékét. Az ott lakók elmondták: nagyon megijedtek, ilyet még életükben nem tapasztaltak. Volt, ahol az egész utcában mindenki kimenekült a házából.

Hevesen egy iskolai farsangot szakítottak félbe, a gyerekeket hazaküldték.

A katasztrófavédelemhez számos bejelentés érkezett. Szerencsére személyi sérülés nem történt, számottevő anyagi kár nem keletkezett.

A Katasztrófavédelem megerősítette információinkat, miszerint ma este fél 7 körüli időben földrengés volt a Heves - Tenk vonalban. Úgy tudjuk, anyagi kár nem keletkezett, de sok helyen megrémültek az emberek, volt ahol a gyerekek az asztal alá bújtak.

2013. február 16-án este, helyi idő szerint 18:19-kor földrengés keletkezett Heves megyében. A rengés sekély mélységben (4 km) pattant ki, magnitúdója az automatikus rendszer meghatározása szerint 3,5 volt a Richter skálán. A földmozgást néhány településen (Heves, Tenk, Erdőtelek környékén) a lakosság is érzékelte. A rengés kisebb riadalmat is okozott, többen a szabadba menekültek. Károkról ezidáig nem érkezett bejelentés. A rengés méretéből ítélve rosszabb minőségű épületekben enyhe károk, pl. vakolatrepedések előfordulhatnak.

http://www.foldrenges.hu

Forrás - Földrengés.hu, Piszkéstetői érzékelő állomás

A Katasztrófavédelem közleménye:

Földrengés Heves térségében

A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére 2013. február 16-án este negyed hét után érkezett az első lakossági bejelentés, miszerint Tenken földrengés történt. A jelzés alapján a rengés másodpercekig volt észlelhető, amely egy mozgásból állt.

A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának tájékoztatása alapján a földmozgás erőssége 3,5 volt a Richter- skálán. A földrengés mélysége négy kilométer volt. A rengés epicentrumát Egertől huszonnyolc kilométerre mérték.

Mindezidáig a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére tizenkettő darab bejelentés érkezett Tenk, Erdőtelek és Heves településekről. A lakossági bejelentések alapján személyi sérülés, illetve anyagi kár nem keletkezett.

Leszakadt Egerben egy erkély díszítése a belvárosban. A baleset egy buszmegállónál történt a Deák Ferenc úton, tegnap este. Szerencsére senki sem várakozott akkor ott.

A szakemberek szerint a beszivárgó víz okozhatta a bajt, az olvadt , majd megfagyott hólé tette meg a hatását. Két évvel ezelőtt újították fel az épületet, akkor semmi sem utalt a károsodásra. Most a teljes erkélyt megvizsgálják. Az épület az önkormányzat tulajdona.

Tegnap este lezuhant egy nagyobb vakolat darab az egri városháza épületéről is, illetve az egyik általános iskola homlokzatáról is. Szerencsére egyik omlásban sem sérült meg senki. Az iskola udvarán a 80 éves címert elővigyázatosságból leszedték.

A székely lobogó a legrégebbi, identitásunkat őrző lobogó, amely 1601 óta ebben a formában él. Európában több olyan nép van, amelynek történelem során kialakult, évszázados hagyománya van, a zászló önazonosságuk egyértelmű jelképe. A székelység egy csodálatos értékekkel, emberi tartással rendelkező, a magyar kultúrához, Magyarországhoz tántoríthatatlanul, kitartóan ragaszkodó nép. Mindezt viharos évszázadokon keresztül bizonyították, kiállták a legnehezebb időszakokat is és ízig-vérig magyarok maradtak, ezért szívből tiszteljük és szeretjük őket.

Ismerjük a székely embereket, hiszen Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Várossal testvérkapcsolatban vagyunk, ebben az esztendőben lesz 20 éve annak, hogy ezt a testvéri, nemzettestvéri viszonyt szerződésbe is foglaltuk. A székely néppel való szolidaritás és testvériség jeleként az egri Városházán is kitűzzük a székely lobogót, azzal a céllal, hogy újból hitet tegyünk a magyar nemzeti összetartozás mellett. Kedves nekünk a székelyekkel való kapcsolat, Eger városa Gyergyószentmiklóstól is kapott egy városi zászlót akkor, amikor nemzettestvéreink - Gyergyószentmiklósról és Zetelakáról - 2011-ben előbb Egerben igényelték a magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítási eljárás keretében, majd még abban az évben, július 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján 90-en tettek állampolgári esküt a Dobó téren. Azzal, hogy a gyergyóiakat is jelképező székely lobogót felvesszük egy időre itt, Egerben, a Városházán, csatlakozunk az európai együttélés normáinak betartására felhívó, határokon átnyúló mozgalomhoz. Szolidaritást vállalunk testvérvárosunk polgáraival is, akik immár ezer szállal kötődnek hozzánk, hiszen nálunk, Egerben lehettek hivatalosan is magyarok.

Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának közleménye

Balázs József országgyűlési képviselő legutóbbi sajtótájékoztatójának helyszíne korántsem véletlen, hiszen a felső-mátrai Sípark is jelentős bevételkiesést és műszaki károkat könyvelhetett el a visszatérő mátrai áramszünetek kapcsán. A Mátrában további nagy turisztikai szolgáltatók is panaszkodnak az áramellátás egyenetlenségére, beleértve a sícentrumokat és a szálláshelyeket.

Az idei téli szezonban már több alkalommal okozott fennakadásokat a turizmusban egy-egy tartós áramszünet a Mátra nagy részén. A mátrai sícentrumok közül Kékestetőn egy alkalommal, a mátraszentistváni Síparkban négy alkalommal álltak le a síliftek és az elektromos berendezések áramszünet miatt. A Sípark a síbérletek árainak visszatérítéséből, továbbá a berendezések javításából származó kára meghaladja a tízmillió forintot.

Az eddigi információk szerint a legnagyobb mátrai szálláshelyek is megszenvedték a szolgáltatás kimaradását mind presztízsben,' mind gazdasági értelemben. A mátraházai Lifestyle Hotel Mátra esetenként naponta többször is áram nélkül maradt, ezért tőlük csalódott vendégek mentek haza, akiket természetesen kárpótolnia illett a szállodának. Ugyanerről panaszkodik a Hotel Ózon Residence is. A mátraszentimrei Hotel Narád & Park szálloda vezetői azt mondják, ha esik a hó, máris készülnek, hogy esetleg ismét el fog menni az áram, de a nyári viharok után is elégtelenné válik a szolgáltatás. Csak a legutóbbi időszakot tekintve itt is a milliós tételt közelíti az az anyagi kár, amelyet a szálloda berendezéseinek javítása és a vendégek kárpótlása jelent — itt például gyertyafényes vacsorákkal. A sástói kemping építkezését szintén több alkalommal akadályozta az áramkimaradás.

Balázs József országgyűlési képviselő a turisztikában érdekelt helyi vezetők egyetértését bírva mielőbb választ szeretne kapni arra, mi okozza a sorozatos áramkimaradásokat, és megkeresni a megoldást legalább a következő téli szezonra. Ehhez haladéktalanul egy asztal mellé kell ültetni a probléma elhárításában illetékes vezetőket, hiszen a hibák kiküszöbölése az ott élő lakosok és a Mátra vendégein túl a turisztikai szereplők, az ott működő vállalkozások közös anyagi és ellátás-biztonsági érdeke.

2012. évben Heves megyében összesen 2775 eseményhez vonultak a tűzoltók (1808 tűzeset, 589

műszaki mentés). A 2012. év vonulási statisztikája 2011. évhez képest több, mint 10 %-os csökkenést mutat. A különböző káresetek következtében 2012. évben összesen 22 fő civil személy vesztette életét, tűzeseteknél 4 fő, műszaki mentések alkalmával 18 fő hunyt el. Az elmúlt évben a káreseteknél sérült személyek száma összesen 168 fő, ebből a tűzeseteknél 21 fő, műszaki mentéseknél 147 fő. 2012-ben 5 százalékkal kevesebben vesztették életüket, mint az azt megelőző évben, sérüléseket pedig ugyanebben az időszakban közel 20 százalékkal kevesebben szenvedtek el. A tüzek jellemzően szárazfüves bozótos területeken, hétvégi telkeken, útszéli árokpartokon, erdőterületek mellett keletkeztek. Az esetek nagy részében ezek a területek gondozatlanok voltak.

A nagy számban jelentkező tűzesetek a tavasszal jellemző, a száraz gazban és avarban keletkezett tüzek kiemelkedően nagy számára vezethető vissza. Annak érdekében, hogy ez a tendencia megálljon, majd megforduljon, minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a szabadtéri tüzekkel összefüggő megelőző, tájékoztató és figyelemfelhívó tevékenységre. A katasztrófavédelem mellett a 2013. január 30-án megalakult a Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság is kiemelt hangsúlyt fordít a probléma kezelésére.

Azt, hogy a prevenció, azon belül is a hatósági tevékenység milyen eredményes tud lenni, bizonyítja a tény, hogy azon a két területen, amelyen komoly munkát végzett a katasztrófavédelem, látható eredményeket sikerült elérni. Jelentősen mérséklődött a viharokkal, esőzésekkel összefüggő beavatkozások száma. A száraz időjárás mellett arra is visszavezethető, hogy tavaly igazgatóságunk ellenőrizte a belterületi vízelvezetők, árkok állapotát, számba vette, hol vannak veszélyes fák vagy fasorok. Jelentősen sikerült csökkenteni a téves és a szándékosan megtévesztő jelzések számát is. Ez nagyban köszönhető a megyei műveletirányításban szolgálatot teljesítő kollégáknak, akik hatékonyan szűrik meg a bejelentéseket. Az automatikus tűzátjelzők hatósági ellenőrzései is javították a mutatókat. Komoly visszatartó ereje van azoknak a tavaly életbe lépett jogszabályi módosításoknak is, amelyek lehetővé teszik, hogy a téves jelzést kezdeményező személyt a költségek megtérítésére kötelezze a hatóság, a szándékosan megtévesztő jelzést adóval szemben pedig szabálysértési eljárást indítson.

Összességében elmondható, hogy a műveletirányítási központunk hatékonyan végzi munkáját, a tavaly bevezetett PAJZS riasztási rendszer pedig nagyon komoly támogatást jelent a döntés-előkészítésben, az erők és eszközök koordinálásában, mindez szinte valamennyi statisztikai mutatónál csökkenéshez vezetett.

Vasárnap este autómentők és sérült gépkocsik álltak sorban a 21. sz. főúton, Hatvan környékén. A néhol 20 cm mélységű kátyúk nem kímélték sem a futóművet, sem a gumikat. Ott jártunkkor épp a 6. kocsit szállították el. Az anyagi kár jelentős: egy-egy kocsi esetén 20-30 ezertől akár a  több százezer forintig. Az erre járók szerint minősíthetetlen az út állapota, addig nem csinálják meg, míg valami nagyobb tragédia nem történik.

Néhány helyen ideiglenesen betömködték az lyukakat, de ez nem sokat ér. A közlekedést az is nehezítette, hogy az eső miatt nem lehetett látni a kátyúk valódi mélységét és még tábla sem figyelmeztetett a veszélyre.

A mentés idején a rendőrség biztosította az utat.

A károsultak azt mondják: hallottak ugyan arról hogy kártérítést is kérhetnek, de sok esélyét nem látják.

REAGÁLÁS AZ LMP HEVES MEGYEI SZERVEZETÉNEK JANUÁR 22-I KÖZLEMÉNYÉRE

A petíció kezdeményezője nyilván nem gondolhatja komolyan, hogy a tiltakozást - bármilyen ügyben – a szerződéskötést követően, sőt, egy héttel a munkálatok megkezdése után kellene elindítani. Vagy ha igen, nem ismeri az uniós projektek lebonyolításának rendjét. Mindent a maga idejében - tartja a mondás, s ez a lépés nagyon elkésett, a belvárosi rehabilitációs program elindult, a részleteit a 2011. december végén aláírt Támogatási Szerződés rögzíti! Számos kivitelezői szerződéssel rendelkezünk már, s a többi projekt ügyében is javában zajlik a közbeszerzési eljárások előkészítése.

A petícióban megfogalmazott célok nélkülözik a realitásokat, megvalósulásuk komoly anyagi és erkölcsi kárt okozna Eger városának. A kezdeményező nem kezeli felnőttként az egrieket, célja nem lehet más, mint a negatív hangulatkeltés. Sajnálatos, hogy ezt az „értelmes együttélésre” hivatkozva teszi.

A valóság az, hogy a belvárosi rehabilitációval kapcsolatos tervek régóta ismertek, Eger Önkormányzata közmeghallgatást és számos tájékoztató fórumot is tartott a témában. Tavaly szeptember 28-án nyílt kiállítás a Városháza aulájában, a terveket részletesen bemutató tárlat ma is megtekinthető. 2012. októbere óta havi hírlevelet jelentet meg az Egri Városfejlesztési Kft, és a nagyprojektről a minden háztartásba eljuttatott Egri Magazinban is havonta jelenik meg aktuális híradás. Decemberben helyszíni sajtó-bejáráson ismertettük a rehabilitáció részleteit, ahol természetesen szó esett a kerékpárút építéséről is.