Keresés: „rom” (1030 találat)

Salamon Gábor átélte, milyen az, amikor egy kapitális harcsa akad horogra. Két méteres, 89 kilós jószágot vihetett haza.

A fiatalember elmondta: saját készítésű felszíni harcsázó szerelékkel, s élőhalas csalival, egy fátyolfarkú kárásszal horgászott, amikor hatalmasat "buffantott" azaz rabolt a későbbi zsákmánya. - Mintha egy hűtőszekrényt dobtak volna a vízbe. Fél percig csend volt, aztán beindult, s nem is akárhogy. A bevágás után majd' 30 méternyi damilt tekertem az orsón, s szerencsére épp ott volt egy barátom, akivel csónakba szálltunk. A partról ugyanis biztosan nem tudtam volna kihúzni a jószágot.

Jó húsz percig keményen kellett fárasztani a harcsát, amelyet csak negyedjére sikerül beemelni a csónakba. Amikor aztán kint voltak a parton a mérés is nehéznek bizonyult, hiszen az 50 kilós mérleg kiakadt a hal alatt.

Szuromi Csaba halászati őrrel végül mázsán mérték meg, s kiderült: a nem mindennapi, 2 méteres zsákmány 89 kilót nyom.
- Soha nem fogtam még ekkora halat, s valószínűleg nem is fogok, de sok horgásznak kívánom, hogy átélhesse, milyen élmény is ez.

A jószág azóta már feldarabolva a hűtőben pihen, szétosztják majd a családban. A fejet természetesen preparálják, s Gábor egri horgászboltjában ki is állítják majd.

Forrás: HEOL

Az Ózdi Rendőrkapitányság munkatársai július 19-én hajnalban fogták el– hathatós állampolgári közreműködéssel – azt a két fiatalkorú férfit, akik az egyik helyi ékszerboltba törtek be hajnal kettő és három óra között és onnan több mint százezer forint értékben tulajdonítottak el ezüstgyűrűket.

Éjjel két óra után értesítette az Ózdi Rendőrkapitányság ügyeletét egy szemfüles állampolgár, aki gyanús mozgásra lett figyelmes az egyik ékszerbolt bejáratánál. A bejelentést követően kiérkező járőrök az üzlet bejárati ajtaja feletti szellőző részt lefeszítve találták, így a helyszín biztosítása mellett azonnal megindult a forrónyomon üldözés.

A rendőrök alig öt percen belül elfogtak két fiatalkorú ózdi fiút, akik az ékszerbolttól kis távolságra, gyalogosan igyekeztek lakóhelyük irányába. Az igazoltatás során végzett ruházatátvizsgálás alkalmával zsebeikből nagy számban kerültek elő ezüstgyűrűk, így mivel bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsíthatók voltak, őket az eljáró rendőrök az Ózdi Rendőrkapitányságra előállították.

A két fiatal kihallgatása során – még a helyszíni szemle időtartama alatt – teljes beismerő vallomást tett a terhükre rótt bűncselekmény elkövetésével kapcsolatosan, ellenük a Btk. 316. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (4) bekezdés b/1. pontja szerint minősülő betöréses lopás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás.

Használhatatlanná vált az út Pély és Heves között. A közelben egy árvízcsökkentő tároló épül, emiatt napi 100-120 szelvény vonul át a területen. A tönkrement út nem csak az autósoknak okoz problémát, a közelben lakók is szenvednek az út minőségétől. Tarnaszentmiklós lakosai akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében.

Járhatatlan út és folytonos kamionforgalom –ezekkel a szavakkal kénytelen jellemezni Pély községét Ari Norman, független polgármester. Két Heves megyei település, Tarnaszentmiklós és Pély között annyira megrongálódott az út, hogy a községek lakosai megelégelték ezt a tarthatatlan formát. Hétfő reggel 7 és 9 óra között félpályás útzárat tartottak a két településen.

-Már hosszú évek óta jelen van ez a probléma, az évekkel ezelőtti árvizek nagymértékben megrongálták a települések útjait. A mostani nehézség három héttel ezelőtt kezdődött el, a Hanyi-Tiszasülyi árvízcsökkentő tároló építése miatt az építőanyagokat szállító nehézgépjárművek teljesen járhatatlanná tették az útszakaszokat. A közlekedés lehetetlenné vált, a község szinte el van zárva a külvilágtól- fogalmazta meg kételyeit Ari Norman, Pély független polgármestere.

A kamionok átjárása nem csak az úton látható károkat eredményezi, számos további probléma felmerült emiatt. Az egyre elidősödő falvakba nehezen jut el a mentő, az addigi 8-10 perc helyett 25-30 percet kell a mentők kiérkezésére várni. Emellett a tűzoltóautóknak is lassabban kell haladniuk, a tönkretett szakaszon lehetetlen a kamionok egymás melletti elhaladása. Pély polgármestere elmondta : az  elmúlt héten egy nyerges vontató elakadása nehezítette meg a forgalmat, órákig állt a forgalom.

Az utat a project kivitelezői már saját pénzből elkezdték megújítani, hogy biztosítani tudják a mindennapi munkájukat. Azonban a polgármester elmondása szerint bármerre is fordult, mindenhonnan elutasító választ kapott.  Közel 1,5 milliárd forintos útberuházásra lenne szükség a környéken, erre azonban nincs elkülöníthető forrás.

Molnár Lászlóné, Tarnaszentmiklós polgármestere szintén a környéken folyó útproblémákra hívta fel a figyelmet. Elmondta: akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében, ha kell, kifekszenek az úttestre, ezáltal is megállítva a kamionos forgalmat. Elmondta továbbá, hogy a felpattanó kavicsok a lakosok testi-épségét is fenyegetik, illetve a nehézgépjárművek átvonulásának hangja sem éppen fülbemászó.

A probléma odáig fajult, hogy több vállalkozó is jelezte a környéken: ha nem tesznek valamit az út állapotának javítása érdekében, megszüntetik a rendszeres élelmiszer-szállítmányokat.

Ari Norman sérelmezte, hogy a tanulmányokban több száz oldalon keresztül foglalkoztak az élőlények védelmével, az állatok és növények megóvásával, azonban egyetlen pontban sem említették a felmerülő logisztikai problémákat.

A Magyar Közút közleménye:

A Magyar Közút mindent megtesz a pélyi bekötőúton a biztonságos közlekedésért

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már évek óta dolgozik a pélyi bekötőút teljes körű felújításáért. Az utóbbi időszakban azonban a hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése miatt nagy mennyiségű alapanyag szállítása történik az adott útszakaszon, amelynek következtében jelentősen leromlott az útburkolat, így azonnali helyreállításra lenne szükség. A Magyar Közút ezért tárgyalásokat kezdeményezett a kivitelezővel, így az ideiglenes helyreállítások a múlt hét második felében megkezdődtek, illetve a továbbiakban Tarnaszentmiklós településen keresztül nem történik anyagszállítás.

A Heves megyei 32111-es számú Pély bekötőút közel 20 kilométeres pályaszerkezete elöregedett, burkolata úgynevezett itatott makadám rendszerű. A pályaszerkezet elégtelen teherbírását nagyban befolyásolja továbbá a dél-hevesi térségben jellemző változatos vízmozgásokkal bíró altalaj is. Ráadásul 2012-ben az elégtelen teherbírású mellékút gyors leromlását elősegítette a Jász-Nagykun-Szolnok megyében folyó hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése, amelyhez a nagy mennyiségű alapanyag szállítása ezen az útszakaszon zajlik. Ezen okok miatt olyan jelentős deformációk és burkolathibák jelentkeztek a bekötőúton, amelyek kátyúzással már nem orvosolhatók, így a szükséges munkálatok meghaladják a Magyar Közút Nonprofit Zrt. anyagi és technikai lehetőségeit.

A tározót építő cég beszállítójának képviselőjével közösen a Magyar Közút még 2012 júniusában elvégezte a szállítási útvonalak videokamerás felmérését. A szállítások megkezdését követően jelentkező újabb károsodások elsősorban a teherforgalom miatt alakultak ki, ezért 2012. július 5-én helyszíni bejárást tartott a kivitelezővel a közútkezelő. Ezt követően a szakemberek részletes hibalistát készítettek. A tárgyalások során megállapodás született a burkolathibák ideiglenes helyreállításáról, a kivitelező így a múlt hét második felében már megkezdte a rossz szakaszok helyreállítását. A mai napig 320 tonna mart aszfaltot építettek be az új pályaszerkezetbe. A továbbiakban az anyagszállítás kizárólag a 32111-es számú bekötőút Heves-Pély települések közötti szakaszát érinti és várhatóan július végéig be is fejeződik és ezáltal Tarnaszentmiklós településen keresztül már nem történik szállítás.

A 32111-es számú bekötőút 2,9 kilométeres szakasza szerepel az árvízkárral érintett utak Heves megyei javítási listáján. A Magyar Közút 2011-ben elkészíttette a terveket, a beruházás bruttó becsült építési költsége eléri a 360 millió forintot. A terv szerinti beavatkozás kapcsán az érintett útszakasz hideg remix technológiával új alapréteget kapna, amellyel a pályaszerkezet teherbírása jelentősen növekedne. A szakasz teljes körű felújításáig a társaság ugyanakkor a lehetőségeihez mérten mindent megtett. 2011-ben 237, 2012-ben ezidáig közel 150 tonna kátyúzó anyagot dolgoztak be a közútkezelő szakemberei a burkolaton jelentkező forgalombiztonságra veszélyes hibák megszüntetésére.

A Magyar Közút az árapasztó építőjével olyan közútkezelői hozzájárulást írt alá a szállítási útvonalak kapcsán, amelyben a cég előírta az ideiglenes helyreállítást, a szállítás befejeztével pedig újabb felmérést készítenek az út állapotáról és a további szükséges lépésekről.

Közel 1440 tűzeset és 310 műszaki mentés. Bombariadó terv készítése, települések besorolása, gyakorlatok, veszélyelhárítás tervezése, víztározók, tavak, belterületi vízelvezetők ellenőrzése. Csak néhány tevékenység a katasztrófavédelem 2012-es évéből. A Heves Megyei Katasztrófavédelem átalakulása óta eltelt fél év tevékenységeit mutatta be és értékelte az igazgató.

A katasztrófavédelem 2012. január 1-vel gyökeresen megváltozott, a tűzoltóságok beintegrálódtak. Hármas struktúra alakult ki: a tűzvédelem, a polgári védelem és az iparbiztonság.

-A kibővített hatáskörhöz tartozik a Katasztrófavédelem Supervisori hatósági tevékenysége- magyarázta Csontos Ambrus a megyei igazgatóság igazgatója. Ha olyan esemény jut a tudomásunkra, ami a lakosságot veszélyezteti, jogunkban áll a hatóságokat a helyszínre rendelni, társhatóságokat bevenni az intézkedésbe és nyomozást lefolytatni. Célunk, a lakosság biztonságának a garantálása- emelte ki az mk. tű. ezredes.

A polgári védelmi tevékenység változott a legkevésbé, ott újra be kellett sorolni a településeket háromfokú katasztrófavédelmi osztályba. Eger a megyében egyedüliként az egyes osztályba tartozik, így köteles katasztrófavédelmi referenst alkalmazni.

Az iparbiztonság teljesen új terület, mellyel eddig senki nem foglalkozott. Három területe van: veszélyes üzemek felügyelete, kritikus infrastruktúravédelem, veszélyes-áru szállítmányok ellenőrzése.

Éves szinten közel 3000 esetben vonulnak a katasztrófavédelem munkatársai. Idén csak márciusban közel 920 tűzesethez riasztották a lánglovagokat, tavaly inkább a viharok igényeltek nagyobb számú technikai mentést.

A Heves Megyei Katasztrófavédelem állományába jelenleg 341 fő tartozik. Az átalakulással csupán 5 főnek nem tudtak elfogadható beosztást felkínálni és 10 fő kérte az áthelyezését más településre vagy szervezethez.

Forrás: Egriszín

Július 9-14 között immár harmadszor Egerben rendezte meg éves nyári edzőtáborát a Magyarországi Tradicionális Shito Ryu Karate Szervezet. Idén a közel száz résztvevő a karatén kívül a nindzsák harci eszköztárából a Kukushin-ryu nevű botvívás alapjaival is megismerkedhetett, a fekete és barnaövesek pedig a japán kardvívást is gyakorolták. Ezen kívül az érdeklődők mindennap tanulhattak jógát, tai-chi-t és chi-kung-ot. A hét folyamán minden résztvevő új tudással gazdagodott, tanulhatott új formagyakorlatot, illetve régi tudását pontosíthatta napi hét óra időtartamban. Az edzőtábor színes öves vizsgával ért véget. A küzdelmekkel záruló három és félórán tartó vizsga után mind az  ötven vizsgázó átvehette a következő fokozatának megfelelő oklevelet. A tábor az utolsó nagyobb felkészülést jelentette Szabó Istvánnak (5.dan) Pál Györgynek (3.dan) Szabó Máténak (1.dan) és Brindza Zsoltnak (1.dan) a két hét múlva esedékes dan vizsgájukhoz, melyet a Dento Shito Ryu három vezető japán mestere előtt tesznek meg.

Romlott hús és fertőtlenítő szag terjeng egy egri társasházban. A kellemetlen „illatokat” egy idős hölgy idézi elő, aki az erkélyén tárolja a lejárt szavatosságú ételeket. Az önkormányzat tehetetlen, a lakók nem bírják elviselni a szagokat, a hőség ellenére zárt ablakkal kell aludniuk.

Nyolcvan család életét „fűszerezi” meg egy egri társasház idős lakója. A hölgy közel 6 éve kezdte gyűjtögetni a lejárt szavatosságú húsokat, zöldségeket, különféle ételeket. Ezeket a közeli boltokban szerzi be, majd a vásárlás után a saját erkélyén tárolja.  A társasházban többen panaszkodtak a szagokra, illetve az idős nő gyűjtögetési mániájára.

Keller Miklós, aki a hölgy lakása fölött lakik elmondta: már több éve húzódik az ügyük, a hölgy vagy az erkélyen tárolja az ételeit vagy a konyhapadlóra rakja le a húsokat. Ez nem csak nyáron, a közel 40 fokos hőségben okoz gondot, de a téli időszakban is nyitva kell hagyniuk a folyosói ablakokat az elviselhetetlen bűz miatt. A tűrhetetlen állapotok miatt többször fordultak már az önkormányzat felé is, a társasházban többen tettek bejelentést. Ruby István, aki a 4. emeleten lakik, a hölgy lakása alatt, szintén a folyamatos bűzre panaszkodott: nem csak a szag terjeng a lakásában, de a felső erkélyről gyakran folyik le érdekes szagú folyadék. Ez legtöbbször öblítő szer, de előfordult már, hogy savanyú káposzta leve csorgott az alsó szomszéd erkélyére.

Az 5. emeleten lakó hölgyet kerestük, ott jártunkkor nem sikerült beszélnünk vele. A lakók közül többen állítják: a hölgy erkélyen található hűtőszekrények elromlottak, azonban a sokadik felszólításra sem tesz semmit a „Sárga Címkés Hiéna” néven emlegetett lakó.

Megkerestük Dr. Bánhidy Pétert, az egri önkormányzat aljegyzőjét is, aki hangsúlyozta: közigazgatási eljárás keretében vizsgálják az ügyet. Bírságolások történtek, azonban nem tehetnek egyéb lépéseket, ha a hölgy nem engedi be őket. Bár havonta több alkalommal is járnak a lakóhoz felügyeletre, más lépésekre egyelőre nem kerülhet sor.

Az egri társasházban több alkalommal járt már a tűzoltóság, a rendőrség, azonban a szakemberek a hatósági jogkör hiánya miatt nem folyamodhattak további intézkedésekhez. Bár megkérték a hölgyet az erkély megtisztítására, kényszertakarítás elrendelésére nincs joguk.

Teljesen megújul idén Eger megszokott fesztiválja, a Történelmi vigasságok. Az utcán nem járkálnak majd középkori ruhába öltözött mutatványosok, és a Dobó tér középkori díszleteit is felváltják az EVAT sátrai.

A szervezők úgy gondolták, a mai kor megköveteli a megújulást, ezért idén felülírják a korábbi vigasságok autentikusságát, mai köntösbe öltöztetik, s a hagyományőrzést modern formában tálalják. Idén minősítik is a július 20-22 között megrendezendő fesztivált: alapfeltétel, hogy olyan új produkciók jelenjenek meg, melyeket itt láthat először a közönség.

Az egyik ilyen lesz a Babszem Jankó Gyermekszínház előadása, amelyben most a felnőtteknek játszanak. A téma a török megszállás és az egri vár ostroma, mai nyelvezettel, versese formában előadva. A darabról Baráth Zoltán a társulat vezetője elmondta, semmit nem kell komolyan venni, ami a darabban elhangzik.

A Történelmi Vigasságok további újdonsága, hogy a programok többségét sötétedés utánra tervezik. A tavalyi fény ünnep sikerén felbuzdulva ismét városunkba láthatjuk Cakó Ferenc homokanimációit, a Kiégő izzók Vizuális Csoport épületekre világított fényfestéseit és Attraction Látványszínház produkcióját. A műsoraik visszanyúlnak a török hódoltság korába, levéltári leletek felhasználásával korhű épületeket varázsolnak a Dobó térre. Ezen kívül még számtalan zenés program és meghökkentő színházi előadás várja a látogatókat a három nap alatt.

A szervezők szem előtt tartották, hogy minél több egri fellépőt foglalkoztassanak, így esett a választás a Babszem Jankó Gyermekszínházra, a Rejtő zenekarra, Lázár Attilára és a Blackrose Night reneszánsz rockzenekarra.
Napközben főleg a gyerekeké a tér. Egy 80 négyzetméteres sátorban különleges kézműves foglalkozások várnak a kicsikre. Lesz fazekaskodás, kelmefestés, természetes anyagokból készíthető népi játékok.

Forrás: Egriszín

Az Egri Korona Borház 2009-es Egri Bikavér borát ítélték a legjobbnak az Egri Bikavér Ünnepén. Az idén rekord látogatószámot vonzó rendezvény, zenés, táncos partival zárult vasárnap este, az Érsekkertben.

Az előzetes becslések alapján a korábbiakat meghaladta az Egri Bikavér Ünnepének látogatottsága a hétvégén. A négy napos rendezvényen Mága Zoltán és a Kerekes Band fellépésére voltak legtöbben kíváncsiak, de sikeresek volt az Egri Csillag színpad underground produkciói is.

A Borünnep legjobb bora és étele

A történelmi város legnagyobb boros ünnepe immár második alkalommal kapott helyet az Érsekkertben, ahol a több napos ünnepen a világhírű ital legjobbjai mutatkoztak be ételkülönlegességek társaságában. A borgasztronómiai rendezvényen hagyomány, hogy értékelik az Egri Bikavér Ünnepén bemutatott borokat és étkeket. A nemes feladatra a kulturált étel- és borfogyasztás népszerűsítéséért harcba szálló Egri Borbarát Hölgyek Egyesülete vállalkozott. Három fős zsűri választotta ki a legkiválóbbnak ítélt étket és a hozzá illő bort, 10 órán át vizsgálva az ízek harmóniáját.
A 39 borászat és 21 étterem kínálata alapján az, az érdekes helyzet állt elő, hogy a legjobbnak ítélt étterem és a legjobbnak ítélt pincészet ugyanaz lett: a Rácz József által vezetett Egri Korona Borház. A hölgyek által legkedveltebb étek a kemencében sült kacsacomb medvehagymás tört halmon, vörösboros laskagombával körítve.
Az Európai Borlovagrend Egri Bikavér Legátusa is értékelte a borünnepen bemutatott borokat. 34 borászt Bikavér borai közül két bírálóbizottság választotta ki az Egri Korona Borház 2009-es Egri Bikavér borát.

A bort és a borivást állította középpontba vidám műsorában a 40 éves Egri Csillagok Népdalkör és az Agria Cigányzenekar. Az 1973-ban alakult, a palóc vidék dalkincsét, hagyományait megelevenítő népdalkör nótáival megidézte a vidék ünnepeit, boros szokásait, s a száz éves Bikavért egy új szerzeménnyel köszöntötték. Az együttes 6 arany minősítést, egy Arany-páva díjat, Eger Város Zenei Nívó díját, Heves Megye Príma Primissima Díját, a Duna Tv Mentor-Magyar Csillagok műsorának Zenei anyanyelv ápolásáért díját tudhatja magáénak.
Örökzöld melódiákkal folytatódott az esti program, melyben a Molnár György Lyra díjas harmonikaművész és koncertzenekara szórakoztatta a nagyérdeműt. A harmónika virtuóza a hangszer szinte minden arcát megmutatta előadásán, táncra csábítva a közönséget.
A borünnep késő este jó kedvvel ért véget az Érsekkertben, hiszen a táncos kedvűeket Magyarország első számú Swing & Boogie Show zenekara, a Group’N Swing is vidám utcabálba hívta. A táncparkettre szánt zeneszámok sorában a nosztalgiának is adózott a boogie-s lüktetésű, swinges, big band-es hangulatot idéző, 2006 óta működő banda, mely sorra kínálta a jobbnál jobb pop, latin és a rock’n’roll klasszikusokat. A Cha, cha, cha mellé még a     "Crazy Little Thing Called Love"  is becsúszott a Queen-től.

Holló Miklós/Egriügyek

Nyíregyháza három napon át vendégül látja azt a közel 3000 személyt, akik Jehova Tanúi kongresszusára érkeznek a 2012. július 20-22-ei hétvégén. A kongresszus nemzetközi hangulatot hoz magával, hiszen Délkelet-Szlovákia 11 magyar ajkú  gyülekezetéből is érkeznek résztvevők, közel 1000-en.

Eger és környékéről, továbbá Kisköre és környékéről mintegy 200 küldött utazik el erre a háromnapos bibliai oktatásra.

NYÍREGYHÁZA – Jehova Tanúi úgy gondolják, hogy mindenki, a nem Tanúk is hasznot fognak meríteni a 2012-es Óvd a szívedet! Kongresszus programjának lelkesítő üzenetéből és gyakorlatias javaslataiból. A kongresszust a Bujtosi Szabadidő Csarnokban fogják megtartani.

A Tanúk kongresszusi programján újszerű megvilágításba kerülnek azok a bibliai részek, amelyek a jelképes szívről szólnak. Lendületes előadások, bibliai hangjátékok és bemutatók, sőt egy színpadi dráma mind-mind azt fogja hangsúlyozni, hogy ha megóvjuk a jelképes szívünket, akkor még jobb szellemiségű emberekké válunk, harmonikusabb lesz a családi életünk, és boldogabbak leszünk.

A kongresszust megelőző 3 héten át Jehova Tanúi Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint Délkelet-Szlovákia magyar ajkú településein mindenkinek átadnak egy meghívót a kongresszusra. A háromnapos program Nyíregyházán lesz megtartva, és 2012. július 20-án, pénteken fog kezdődni 9.20-kor. A kongresszusi napok témái és az előadások címei olyan bibliaverseken alapulnak, mint az 1Sámuel 16:7, az 1Krónikák 28:9 és a Máté 12:34. A kongresszus jeligéje, Óvd a szívedet!, a Példabeszédek 4:23-on alapszik. A program fő célja az lesz, hogy erősítse a résztvevők szellemiségét.

A belépés ingyenes. Jehova Tanúi a kongresszusaikat teljes egészében önkéntes adományokból rendezik meg.

Az Eger és Kisköre környékén élő Tanúknak mind a 3 gyülekezete részt fog venni a kongresszusi meghívók terjesztésében. Becslések szerint 3 000-en fognak eljönni a Bujtosi Szabadidő Csarnokba a 2012. július 20-22-ei hétvégén erre a bibliai témájú programra.

Magyarországon Jehova Tanúi 8 kongresszust fognak tartani 4 városban. A világon több mint 7 600 000 Tanú él, és több mint 109 000 gyülekezetük van.

Augusztus 1-jétől receptre írhatják fel az orvosok a szén-dioxid gázt. A Mátraderecskei Szén-dioxid Gyógygázfürdő Magyarországon egyedülálló gyógyturisztikai lehetőségeket kínál a betegeknek. A TB- támogatás elfogadásával jóval kedvezőbben gyógyulhatnak augusztustól a páciensek.

Társadalombiztosítási támogatásban részesül augusztus elsejétől a Mátraderecskei Szén-dioxid Gyógygázfürdő. A közel 10 éves álom idén nyáron megvalósul. A Magyarországon egyedülálló gyógyászati központban az érszűkülettel, magas vérnyomással küzdőket, illetve a cukorbetegeket kezelik.  Augusztustól receptre írhatják fel az orvosok a szén-dioxid-kezeléseket.

-Eddig csak egy kis rés állt a páciensek rendelkezésére, mostantól azonban új ajtók nyílnak meg a gyógyulni vágyók számára. Élhetőbb, elviselhetőbb élethez segítjük hozzá az embereket Mátraderecskén, amely a gyógyulás szimbóluma lett az elmúlt évek alatt - mondta Horváth László, országgyűlési képviselő, kormánymegbízott.

Az 1992-ben felfedezett, természetesen feltörő szén-dioxid gáz a kezdetekkor óriási félelmet keltett a község lakóiban, később ismerték csak fel a gyógyító hatásait. Idén született meg az a döntés, miszerint az utolsó nyári hónaptól kezdve 85%-os TB-támogatásban részesülnek a gyógyközpontban kezeltek. Így az eddigi 1700 forintos kezelések 1020 forinttal csökkennek, az egész országra kiterjedő támogatásban az útiköltséget is megtérítik. A központba leginkább a 45-80 éves korosztály érkezik, akadnak azonban fiatalabb páciensek is.

Forgó Gábor, Mátraderecske polgármestere elmondta: a társadalombiztosítási támogatás hatására körülbelül háromszor annyian érkeznek majd a községbe. Ez nagymértékben növeli a turisztikai forgalmat is, hiszen az ide érkezők legfőképp Mátraderecskén, illetve a szomszédos településeken fognak megszállni.

A gázkezelés 2000 éves hagyományra tekint vissza, Erdélyben közel 700 éve alkalmazzák sikeresen. Augusztustól még több ember ismerheti meg ezt a kedvező eljárást a támogatásnak köszönhetően.

A mofettáról információt a http://www.mofetta.eu/ címen kaphatnak.