Keresés: „fej” (993 találat)

Augusztus 5-e és 7-e között rendezik meg a Bükk lábánál, Felsőtárkány mellett az Egeres-völgy Sportfesztivált. Ennek záró rendezvénye a tizenegyedik alkalommal meghirdetett Bükk Maraton hegyikerékpár-verseny lesz, mely a Magyar Kupasorozat része, egyben a Top Maraton sorozat harmadik állomása.

Az Egeres-völgy Sportfesztivál alkalmával különböző sportágakkal, programokkal találkozhatnak a résztvevők: a kiírásban szerepel terepfutás, barlangászat, gyalogtúra, kiegészítő programként kisvasutazás és öt különböző koncert. A kerékpáros programok közt megmarad az utánpótlás-korosztályok számára rendezendő Titán-kupa, újdonságként jelentkezik a 600 méteres, kieséses rendszerű cross country verseny. A fő esemény az augusztus 7-ei, három távra kiírt Bükk Maraton lesz, melyre több mint ezer indulót várnak a szervezők.

 

- Egy évtized után, hosszútávon gondolkozva, a fesztivál irányába fejlesztjük a versenyünket. Tíz Bükk Maraton megszervezése után bővítjük a rendezvényünket három naposra, ahol több sportágban megmérethetik magukat a résztvevők. Amatőr vagy profi, fiatal vagy idős, felnőtt vagy gyerek – mindenki számára adunk versenyzési lehetőséget; a családoknak, kísérőknek fakultatív programokat biztosítunk. Újdonság lesz a terepfutás és a kieséses rendszerű, körpályás bringaverseny. Tavalyhoz képest változás, hogy dupla kapacitásúra bővítettük a rajt-cél területén a parkolónkat. Az Egertől alig néhány kilométerre rendezendő sportfesztivállal párhuzamosan szervezik Felsőtárkányban a rétes-fesztivált, mely tradicionális értékei mellett gasztronómiai élvezetet is nyújt a bükki településen sportolóknak, pihenőknek – összegzett elöljáróban Nagy Ádám főszervező.

Övön aluli ütésnek értékeli az LMP a kormány újabb rendeletét, amely a méztermelőket sújtja. Az LMP felszólította az Orbán-kormányt, illetve a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy ne tegyék lehetetlenné a mintegy 20 ezer főt számláló magyar méztermelők munkáját. Kardeván Endre, országos főállatorvos egy uniós előírás hiányára hivatkozott, miszerint zéró toleranciát kell bevezetni a méz antibiotikum tartalmával kapcsolatban. Betiltották a magyar mézek forgalmazását 1-2 mikrogramm/kg antibiotikum tartalom esetén, miközben Európa-szerte 10mikrogramm/kg-os határt állapítottak meg a hatóságok.

Dr. Csarnó Ákos szerint a rendelkezés nem egészségügyi érdekeket szolgál, ugyanis a zsírban, húsban ennek az értéknek a tízszerese található meg, pedig ezekből lényegesen többet fogyasztunk, mint a mézből. A magyar méz egészséges –állítja. A gond abból ered, hogy a magyar mézet távoli országokból behozott, gyakran szennyezett mézzel keverve hozzák forgalomba. Az LMP követelése a kormánnyal szemben az, hogy az ilyen visszaéléseket fékezzék meg, hiszen a probléma nem egri vagy kistérségi, hanem országos gondként jelentkezik. A Magyarországon élő, méhészettel foglalkozó emberek jövője bizonytalanná vált, a rendelet betartása a magyaroknak óriási problémákat okozhat. Az LMP szerint a hosszú távra munkahelyeket teremtő zöld fordulat egyik nélkülözhetetlen eleme az egészséges,jó minőségű hazai termékek piacra jutásának elősegítése.

Az LMP fontosnak tartja, hogy a kormány biztosítson egy ún. átállási időszakot, amely lehetővé teszi az alkalmazkodást az új követelményekhez. Nyilvánvaló magyar érdek, hogy a magyar élelmiszertermelők talpon maradjanak. A párt azt várja el, hogy a szigorítások ne vezessenek a tisztességes méhészek tönkretételéhez, mert az könnyen a rosszminőségű, kétes eredetű szirupok elterjedéséhez vezethet.

Lezárultak a hosszas és a nyilvánosságot kizáró tárgyalások az NB II-es Egri FC új támogatójával. Kilétét saját kérésére, és a csapat érdekei miatt egy ideig még nem szeretnék felfedni, de az Önkormányzat közlése szerint nagyon komoly mecénásról van szó, aki határozott elképzelésekkel érkezett Egerbe.

A befektető keresésével kapcsolatos akadályok mostanra elhárultak, a megújuló csapat szilárd alapról indulhat, a finanszírozási háttér 100%-ban biztosított. Az önkormányzat a tavalyi 19,5 millió forintnyi támogatás után megemelt összeget biztosít a felsőbb osztályban induló Egri FC működtetéséhez. A támogató annyit kért, hogy Eger városa minden eszközzel álljon a klub munkája mellé, legyen teljesen egyértelmű és korrekt a közös munka.

Rázsi Botond kifejtette: remélik, hogy a futball iránti szerelmét korábban hosszú éveken át bizonyító, komoly célokat megfogalmazó támogató érkezésével a tavalyi sikerek után még szebb időszak következhet az egri, s ezzel a heves megyei labdarúgásban. Az Egri FC-t működtető vállalkozás tulajdonosa jelenleg Kocsis Zoltán ügyvezető, az újonnan belépő fél azt a tájékoztatást adta, hogy az egri körülmények alapos megismerése után várhatóan tulajdonosi szerepet vállal Egerben. A létesítményeket az akkor még érdeklődőként érkező fél júniusban megtekintette, és a látottakkal nagyon elégedett volt. Az Önkormányzat az üzemeltető Egri Városi Sportiskolával szoros együttműködésben haladéktalanul megkezdi a Városi Stadion NB II-re való felkészítését, ez a munka egy korszerű, automata öntözőrendszer telepítésével indul, és hamarosan megérkezik a mobil elektronikus eredményjelző tábla, melyet a felsővárosi létesítményben is használhatnak. A Városi Stadiont működtető EVSI a szezonkezdetre minden előírásnak eleget tesz – áll Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata közleményében.

A szakmai konferenciát minden év júliusában tartják meg, melyen a mozikat érintő problémákat vetik fel. Ezek a nehézségek évről-évre csak nőnek, továbbrontva a filmszínházak életben maradását. Kiss Lajos, a Mozisok Országos Szövetség vidéki tagozatának a vezetője szerint a pályázatok megrekedtek, a kisebb mozikat veszély fenyegeti, illetve a digitális technikai átállás is nagyméretű fennakadást okozhat. Hangsúlyozta a kiírások hiányát, egy közel 100 milliós pályázatról többször szó esett, ami hatalmas segítséget nyújtana a moziknak a digitális átállásban.  Elmondása szerint az 1970-es években több mint 130 mozi volt jelen Heves megyében, ami 2011-re sajnos hatalmas csökkenésen ment át, pár darabra korlátozódva  Eger és Gyöngyös térségben.

A kérdések megvitatása érdekében konferenciát szerveztek, melyre Andy Vajnát, a Magyar Film és Filmgyártás felelős kormánybiztosát várták.

A kalózfilmek letöltése óriási veszteségeket produkált az elmúlt években Magyarországon. A nagy gyártók döntése alapján a filmek közel 3 hónapos késéssel jutnak el a filmrajongó közönséghez. A kisebb mozik nagy veszteséggel zárták az évet,a digitális fejlesztésre kiírt pályázatok nem léptek életbe, az ART-mozik jövője pedig bizonytalan.

A konferencián Andy Vajnától várták a megoldást a bajok orvoslására, aki azonban nem tudott részt venni  az értekezleten.

Megjelent a helyi termékeket népszerűsítő Helyi Termék Magazin. Célja annak a fogyasztói rétegnek a tájékoztatása, amely már tudatosan keresi a helyi termékeket, így egy alulról építkező helyi termékfejlesztési stratégiát igyekszik kiépíteni.

A Helyi Termék Magazin szellemiségében azok a termékek számítanak helyi terméknek, amelyek magukban hordozzák egy adott település vagy tájegység jellegét, valamint létrehozásukban helyi emberek vesznek részt, többnyire helyben készített eszközökkel és helyben használatos módszerekkel. A helyi termékek értékesítéséből adódó többlet jövedelmek a helyi társadalmat gazdagítják.

A vidéki térségekben a helyi adottságokra épülő vidékfejlesztést kell kidolgozni és megvalósítani. Helyben az egyik leg¬nagyobb természeti kincs a kárpát-medencei agroökológiai, kézműipari, turisztikai, és a mikroszintekben gondolkodó, nagy innovációs képességgel rendelkező humánerőforrás. Az elkövetkezendő években erőteljes lendületet vesz egy alulról építkező termelési-feldolgozási-értékesítési rendszer, amellyel az új helyi termékfejlesztési stratégiának is számolnia kell. Nagyon fontos szerepe van ebben a folyton változó struktúrában a tájékoztatásnak, az információk gyors áramlásának, amelyeket el kell jut¬tatni a fogyasztókhoz és a helyi termékek előállítóihoz egyaránt.

Ezt a szerepet vállalta magára a Helyi Termék Magazin, amelynek célja egy tudatos vásárlói magatartással rendelkező fogyasztói réteg tájékoztatása, a helyi termékek népszerűsítése és társadalmi elfogadottságuk növelése, emellett a méltányos kereskedelmet is népszerűsíti.

A fogadóképes kereslet és fogyasztói réteg megteremtése és tájékoztatása nagy kihívás, hiszen a helyi termékeket ma egyrészt helyben vásárolják meg szintén helyi emberek, másrészt kialakulóban van egy olyan tudatos vásárlói magatartással rendelkező fogyasztói réteg, akik a helyi termékeket életmódszerűen vásárolják. Számukra elsődleges szempont az, hogy az adott termék egészséges és szép, de sem a csomagolása, sem az elkészítése nem terheli a környezetet, vásárlásával helyi embereket támogatnak. Ez utóbbi fogyasztói réteg nem véletlenszerűen vagy szükségszerűen találkozik a helyi termékekkel, hanem tudatosan keresi azokat nemcsak a családi bevásárlásai során, hanem belföldi utazásai és nyaralásai során is.

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium

Bővebben megtalálható megtalálható: www.egervidekkincsei.hu

Életbe lépett a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) rendelete, amely szabályozza, hogy LEADER Helyi Akciócsoport (HACS) címmel 2011. december 31. után kizárólag egyesület rendelkezhet. A tisztújításról és a korlátozásoktól mentes tagfelvételről szóló jogszabályi változtatás célja, hogy az akciócsoportokhoz bárki szabadon csatlakozhasson, és részt vehessen a helyi fejlesztések tervezésében, megvalósításában.

A módosítás azért is indokolt, mert a Magyarországon működő 96 HACS közül mintegy nyolcvan egyesületi formában működik. A többi, nonprofit gazdasági társaságként bejegyzett akciócsoportnak 2011. december 31-ig kell egyesületté alakulnia, és alapszabályát úgy módosítania, hogy a csoporthoz korlátozásmentesen lehessen csatlakozni.

A rendelet az akciócsoportok eddig nem szabályozott működési kérdéseit is rendezi. A HACS-ok az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) III. tengelyének falumegújítás és -fejlesztés, illetve vidéki örökség megőrzése intézkedéseit és a LEADER Programot hajtják végre. A gazdasági vagy más okból működésképtelenné vált akciócsoport területén a feladatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) veszi át. A megszűnt HACS területén az ÚMVP Irányító Hatósága (IH) felhívásban kezdeményezi egy új akciócsoport létrehozását.

A Helyi Akciócsoportok gazdasági, társadalmi és környezeti problémák helyi megoldásában vesznek részt, és maguk dönthetnek arról, milyen fejlesztéseket kívánnak megvalósítani.

Forrás: kormany.hu

Bővebben megtalálható megtalálható: www.egervidekkincsei.hu

Csapadékvíz elvezetést elősegítő árkot építettek a Vécsey-tetőn, ez a meglévő vízelnyelő gyűrűbe vezeti a szőlők felől lefolyó csapadékvizet. A csapadék így már nem a város felé, hanem keleti irányba, a park alatt folyik el a szőlőterületeken. Ez a munka a Vécsey-völgyet érintő csapadékvíz elvezetés utolsó momentuma volt, többé nem fordulhat elő, hogy a sár ellepi a területet – mondta Csákvári Antal képviselő a kedd délelőtti sajtótájékoztatón.

A beruházáshoz a városatya körzeti képviselői keretéből 500 ezer forintot használtak fel, és a forrást kiegészítették a „VEDD észre, Tedd szóvá, Szólj RÁ!” pályázati programban elnyert összegből.
A Vécsey-tetőn, a repülőtérrel szemben illegális hulladéklerakót számoltak fel a Zöld Kommandó munkatársai, helyén pedig pihenőparkot és nyársaló helyeket alakítottak ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fent nevezett pályázatán nyert forrásból, 300 ezer Ft-ból, a Vécsey-tetőn tehát a mai napon 850 ezer forintos fejlesztést adtak át. A sajtótájékoztatón elhangzott: a pihenőparkot mintaprojektnek tekintik.
Habis László polgármester az eseményen elmondta: Egerben az elmúlt évek során rendszeres civil takarítási akciókat is tartottak, s a külterületeken rendszeres a Zöld Kommandó munkája. 2009 óta munkatársaik - széles körű civil összefogás kíséretében - felszámolták a nagy kiterjedésű illegális hulladéklerakókat, összesen 600 tonna szemetet szedtek össze, két pihenőt alakítva ki az egykori ormótlan képződmények helyén. A polgármester hangsúlyozta: a környezetünk olyan, amilyenné mi magunk tesszük. Kisebbfajta csoda történt: a várost övező egyik legszebb területen, nyugodt környezetben, pazar panoráma tárul elénk a szeméthegyek helyett. Hasonló parkot alakítottak ki már Almárban is, s a tapasztalatok szerint a rendezett, ápolt környezet a legnagyobb visszatartó erő: ezekre a helyekre már nem visznek hulladékot a szabályszegők.

Július 11-én vette kezdetét az egri Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda kialakítása a Dobó tér 7-9. szám alatti ingatlanban. Az egykori tetováló szalon helyiségeiben teljes körű átalakítást végez a kivitelező, folyamatban van a víz- és villamosvezetékek, a kazán- és a kémény javítása, felújítása. A munka várhatóan jövő hét végén befejeződik. Az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda a megnyitó után hétfőtől péntekig, 10.00 és 18.00 óra között várja majd a fiatalokat.

Lombeczki Gábor, az egri közgyűlés ifjúságpolitikáért felelős tagja elmondta: a szükséges bútorokat az egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium tanulói készítették el. Az iroda grafikus lógóját, de a szükséges internetes oldal terveit is helyi diákok álmodták meg, ők maguk a kivitelezők is. Az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda weboldalát a helyiség nyár végére tervezett átadásáig hozzák létre.
Idő közben kidolgozták az iroda működési tervét, a kreatív szakmai munkában részt vett a Városi Diák Tanács, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, és az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda leendő munkatársa. A cél érdekében igazi közösségi alkotó folyamat zajlik jelenleg is, hogy az egri fiatalok számára minél több hasznos programot kínálhassunk a jövőben.
Az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda a megnyitó után hétfőtől péntekig, 10.00 és 18.00 óra között várja majd a fiatalokat.

Az egyik egri biztosítócég péntek délelőtt adta át a dolgozók által összegyűjtött adományait az Aranykapu Alapítvány részére. A felajánlások között szerepeltek játékok, ruhaneműk és édesség is, melyeket a Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Intézmény diákjai, valamint hátrányos helyzetű családok kapnak meg az alapítványon keresztül.

A biztosítócég kiemelten fontosnak tartja a fogyatékkal élők, rászorulók és hátrányos helyzetűek támogatását, így minden évben megszervezik jótékony napjukat. Idén az Aranykapu Alapítványon keresztül a  Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Intézmény diákjainak, valamint hátrányos helyzetű családoknak ajánlották fel a dolgozók által összegyűjtött adományokat.

Az Aranykapu Alapítvány célja a tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekek oktatásával, nevelésével összefüggő fejlesztő tevékenységek támogatása. Közhasznú tevékenységét a képességfejlesztés, ismeretterjesztés, valamint a gyermek- és ifjúságvédelem területén fejti ki. Szabó Mária, az alapítvány elnöke elmondta: nagy örömükre szolgál, hogy a cég már két éve segíti munkájukat.

A biztosítócég pénteken szabadidős programmal, tanácsadással és aszfaltrajzversennyel is várta a családokat az Érsekkertben.

Forrás: Egriszín

Habis László Eger polgármestere közleményben fejezte ki észrevételeit és köszönetét a XV. Bikavér Ünnep kapcsán.

A kisjubileumhoz minden ízében és percében méltó módon telt a XV. Egri Bikavér Ünnep. Régen lehetett ennyi vendéget látni a városban, s külön öröm, hogy a hozzánk látogatók alaposan megismerhették Eger egyik gyöngyszemét, az Érsekkertet. Mindezért főhajtás és köszönet jár a varázslatos Bikavéreket megtermelő borászoknak, a serényen dolgozó vendéglősöknek, a kertet színvonalas produkciókkal megtöltő művészeknek és a háttérben dolgozó szervezőknek.
Köszönetemet fejezem ki a sajtónak is azért, hogy a XV. Egri Bikavér Ünnep sikerét hathatós közreműködésével segítette. Az újságírók kiemelten foglalkoztak az esemény és kísérő programjainak beharangozásával, képeikkel, tudósításaikkal gyorsan, vendégcsalogató stílusban adták vissza, mit is jelent a borünnep Egerben.

Örömmel vesszük, ha a borászati rendezvényekkel kapcsolatban javaslatok érkeznek a Városházára is. Úgy látom, széleskörű egyeztetésre van szükség annak érdekében, hogy a belvárosi rehabilitációs program során kialakuló impozáns térsor rendszeresen "gasztronómiai csúcsélmények" színtere lehessen, s ezzel párhuzamosan az Érsekkert, a Szépasszonyvölgy, a különböző pincesorok a lehető legszélesebb vendégkört mozgósító programoknak adjanak helyet. Meggyőződésem, hogy Egerben 2011 is a bor éve, nem lehet tehát más a célunk, mint hogy minél több ember megismerje Eger zamatait, azt az élményt és minőséget, melyet a mi városunk jelent.

Mindenkinek tisztelettel köszönöm az odaadó munkát, és gratulálok a hétvége sikeréhez! HAJRÁ EGER!

Habis László
polgármester