Keresés: „kár” (1206 találat)

Sok a por és nagy a zaj - panaszkodnak a lakók Mezőnyárádon. Mindezért a szomszéd településen található lignitbányát okolják. Egy férfi perben áll a bányatársasággal, tiszta levegőt vagy új házat követel.

Asztalos Sándor 10 éve költözött ide. Ő is a bánya alkalmazottja volt, míg egy napon nem volt hajlandó szénport szállítani, és elbocsátották. Azóta áll munkaügyi perben a bányával. Állítása szerint az egész család egészségi állapota megromlott a szénpor miatt, az orvos is azt javasolta, hogy a kislánya érdekében költözzenek el a településről. A férfi kártérítést követel.

Több helybélit megkérdeztünk, ők is ilyen súlyosnak ítélik-e meg a port. Van, aki szerint ez természetes, és máshol is ilyen a helyzet. Mások szerint viszont ez már elviselhetetlen, és többen asztmásak miatta a családban.

Mata Tibor a Mátrai Erőmű Zrt. bükkábrányi lignitbányájának igazgatója elmondta, hogy a légszennyezést és a zajszintet is többször mérte már tőlük független társaság, és minden eredményük a határérték alatt volt. Több intézkedést is megtettek annak érdekében, hogy megelőzzék a kellemetlenségeket.

A igazgató elmondta, hogy kezdetektől fogva probléma volt Asztalos Sándorral, folyamatosan követelésekkel és fenyegetésekkel állt elő. Ők is a sajtóból értesültek róla, hogy jelenleg egy másik lakást szeretne kapni, őket ezzel kapcsolatban nem kereste meg.

Mindkét fél hajlik a kompromisszumra és a békességre, csak az álláspontok egyenlőre nem közelítenek.

Akadozó áramellátás miatt berendezések mentek tönkre a Mátraszentistváni Síparkban és az étteremben is.

 Milliós nagyságrendű károk keletkeztek a felső-mátrai falvakban szerdán az akadozó áramellátás miatt. Már délelőtt akadozott, a közlemény kiadásával egy időben pedig még mindig szünetel az áramellátás a Mátraszentistváni Síparkban. A étteremben és a sípályán is tönkrementek berendezések, a kár felmérése még zajlik, az azonban valószínűsíthető, hogy milliós nagyságrendű lesz - tudatta közleményben a Mátraszentistváni Sípark.

A sípályára közel ezer sportoló váltott bérletet a nap folyamán. Sokan dühöngve távoztak, mert több száz kilométert utaztak és áram nélkül nem működnek a felvonók. A Sípark tulajdonosai kárpótolták a sízőket, ugyanakkor az áramszolgáltató még nem nyilatkozott, hogy kártalanítani fogják-e a fogyasztóikat - tette hozzá Erbeszkorn Tamás a Sípark Mátraszentistván sajtószóvivője.

Mint azt Boros Norbert, az ELMŰ-ÉMÁSZ sajtószóvivője az MTI-nek elmondta: az elmúlt napokban rendkívüli mennyiségű, úgynevezett tapadó hó esett a Mátra 600 méternél magasabban fekvő területein. A lerakódó hó fákat döntött ki, amelyek elektromos vezetékekre, villanyoszlopokra dőltek, megszakítva a terület áramellátását. A szolgáltató szakemberei folyamatosan dolgoznak a hibák elhárításán, ugyanakkor a kialakult helyzetért nem a cég a felelős. Az erdőtörvény ugyanis előírja a gazdák számára, hogy a vezetékek közelében ritkítsák, gallyazzák a fákat, azonban ezt nem teszik meg - mondta a szóvivő.

A Felső-Mátrában tavaly is volt hasonló eset, akkor légvezetékek szakadtak le több helyen is az erdőben az ónos eső és havazás miatt.
A áramkimaradás nem sodorja veszélybe az ország legnagyobb havas, családi rendezvényét a Hófesztivált. A programok csütörtökön kezdődnek és a hét végéig tartanak, a szolgáltató ígértet tett, hogy legkésőbb szerda estig helyreállítja a áramszolgáltatást - tájékoztatott Erbeszkorn Tamás a Sípark Mátraszentistván sajtószóvivője.

Forrás:HEOL

Egy Ford közlekedett Eger irányába, a 24. sz. főúton, amikor valószínűleg megcsúszott, és összeütközött egy szemből érkező autóval. Az elsődleges megállapítások szerint a vezető nem az útviszonyoknak megfelelően választotta meg sebességét, lesodródott az útpadkára, amitől az autó irányíthatatlanná vált.

A helyszínről a mentők 2 gyermeket és 3 felnőttet vittek el. A helyszínelés idejére teljes útzár volt érvényben ezen a szakaszon, amit 14 órakor oldottak fel.

Erdőkövesd önkormányzata és a Heves Megyei Kormányhivatal gyűjtést szervez annak a kétgyermekes fiatal családnak a megsegítésére, amelynek tagjai fedél nélkül maradtak az otthonukat múlt pénteken este elpusztító lakástűz után.

A Hunyadi utcai épületben, amely teljes terjedelmében leégett, feltehetően a kályhából kipattanó szikra okozhatott tüzet. A lakók szerencsére az eset időpontjában nem tartózkodtak a házban, ám mindenük odaveszett, jelenleg rokonoknál kaptak átmeneti szállást.

A település önkormányzata még péntek este döntött arról, hogy ötvenezer forintos azonnali segélyt nyújt az ifjú párnak, Balázs Róbertnek és Suha Veronikának, akik egy 18 hónapos kisfiút és egy 4 éves kislányt nevelnek. Adományokkal segített a Magyar Vöröskereszt és a Katolikus Karitász is.

A család számára az önkormányzattal közösen gyűjtést szervez a Heves Megyei Kormányhivatal. Az elsősorban pénzbeli felajánlásokat az OTP banknál vezetett 117-39085-15381529-10100008 számú számlára tehetik meg a segíteni szándékozók. Az Erdőkövesd Község Önkormányzata főszámlájához tartozó alszámla elnevezése: Balázs segélyszámla. Ugyanakkor – lehetőség szerint előzetes telefonos egyeztetés után – készpénzt, használati eszközöket, bútorokat, tartós élelmiszereket is várunk a község polgármesteri hivatalában (Erdőkövesd, Rákóczi út 39., tel: 36/568-038), illetve a Heves Megyei Kormányhivatal C épületének földszintjén (Eger, Kossuth u. 9., tel: 36/521-564, 36/521-507).

A tűzről készült beszámolónkat itt láthatják.

Családi ház égett hétfőn délután Nagyrédén. A lánglovagokat egy kétemeletes házhoz riasztották. Az elsődleges megállapítások szerint a tetőtérben gyulladt meg a fa burkolat a kémény mellett.  A nagy füstben a tűzoltók megbontották a tetőt, hogy lokalizálhassák a tűz központját.

A ház mellett dolgozók észre sem vették a tüzet, csak amikor az oltáshoz megérkeztek a szakemberek.

Az anyagi kár közel egymillió forint. A lakókat nem kellett kilakoltatni.

Az új év első napján, kettő óra körül érkezett a tűzoltóságra a bejelentés, hogy a Heves megyei Karácsond községben egy családi ház ég.

A tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre, mivel nem lehetett tudni, hogy tartózkodik-e benn valaki.

A család nem volt otthon, a szomszédok hívták fel őket. A ház teljesen kiégett, a tető megmaradt romjait a lánglovagok távolították el.

Az anyagi kár jelentős, a tűz okát vizsgálják.

Aranykor címmel nyílt kiállítás Rostás Bea Piros szobrász rajzaiból a Bródy Sándor Megyei Könyvtár galériájában. A január 11-ig látható tárlat grafikái a Törökországban tanuló művész nőiséggel kapcsolatos motívumrendszerét hordozzák. A műveket nem csak látni, érteni is érdemes.

Rostás Bea Piros szobrász, mellesleg énekesnő is, általában a kőben ragadja meg az univerzumhoz fűződő viszonyát. Ezúttal – nemcsak a hely szűke miatt – rajzait állította ki a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. A művész vibráló személyisége grafikai munkáin is átsugárzik, képzeletének lenyomatai, vonalak, színek ezúttal az „arany” krisztusi korban rajzolják meg a művész személyiségét. Bea ezúttal nem illusztrál, nem magyaráz, csak úgy a nézők elé rakja gondolatait.

Humort sem nélkülöző munkáihoz Herczeg István festő- és grafikusművész vitte közelebb a könyvtár aulájában nagy számban összegyűlt műélvezőket. Herczeg tanár úr izgalmas, elemző előadásában (nem első alkalommal) különösen jól érzékeltette, hogy a műveket nemcsak látni, érteni is érdemes. Nem kerülhetik el a figyelmet Bea visszatérő szimbólumai: ablakok, emberek, akár jelek az univerzumban. Munkássága középpontban persze így is a kő áll, az agyagot kinőtte, a fémet, gipszet nem szereti. „A kő misztikus anyag, sosem lehet tudni, mi van benne. Olyan, mint egy férfi: látunk egy képet, aztán mindig más jön ki belőle.”

Rostás Bea Piros a törökországi Ankarában található Hacettepe Egyetem doktori hallgatója. Tanulmányait idén kezdte el. Törökországban, ahol a legtöbb szobra áll, gyorsan letette a török felsőfokú nyelvvizsgát, előadásait is törökül tartja. Mostani kiállításán húsz kép látható, legtöbbjük egyszerű rajzi technikával. A rajzok önálló művek Bea munkásságában, nem csak szobortervek, inkább egyedi gondolatok hordozói. A gondolatokat ez esetben nem szobor formájában, hanem grafikusan közvetíti a művész, fekete, arany és ezüst színekkel. Elmondása szerint nagyon szereti a színeket, de nem használja ezeket jól, ezért a néhány szimbolikus jelentésű színnel dolgozott.

Munkáin gyakran megjelennek a tipikus női motívumok, formák, amelyek az anyánál, a Földanyánál gyökereznek Bea gondolatvilágában.
„A nő szerepe számomra a teremtés. Hogy gyermeket hozzon a világra. Emiatt mindig a Földanyához térek vissza.” – vallja a művész.
Munkáival Ázsia, Európa, Észak-Afrika különböző helyein találkozhatunk, Magyarországon még nem látható köztéri alkotása, ahogyan ő mondja, még nem jött el az ideje. Rostás Bea a szobrászatot tartja legmegfelelőbb művészeti formaként, amiben önmagát, a nőt mutatja meg. A kőben, ami meglehetősen kemény, férfias munka, a nőies gondolatait jeleníti meg.

Forrás: Egriügyek Fotó: Vámossy Béla

Gyanúsítottként hallgatták ki a rendőrök azt a férfit, aki nem tudta fékezni indulatait, és légpuskával támadt egy macskára Szilvásváradon. A macska meghalt, a férfi ellen eljárás indult.

Lakossági bejelentés alapján indult eljárás egy idős férfi ellen, aki december 27-én 14 óra 00 perckor Szilvásvárad belterületén légpuskával agyonlőtt egy macskát, mely annak következtében elpusztult. A helyszínre érkező rendőrök az elkövetés eszközét lefoglalták a férfit előállították és állatkínzás vétség megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként kihallgatták.

Csak úgy menthető meg az egyre romló állagú egri Minaret, ha azt először teljesen lebontják – állítja egy műemlékvédelmi szakmérnök. Báthory Gábor szerint hagyományos felújítási eljárással Eger egyik leglátogatottabb műemlékén már nem lehet tartós eredményt elérni. A minaretet utólagosan vízszigetelni kellene, mégpedig alulról.

Báthory Gábor építész, műemlékvédelmi szakmérnök szakdolgozatában egy egészen különös eljárásra hívja fel a figyelmet: az egri Minaret régóta húzódó rekonstrukciója kapcsán kijelenti, hogy a műemlék már csak úgy óvható meg teljes mértékben, ha azt lebontják és újraépítik – derül ki az epiteszforum.hu-n olvasható írásból.

A Minaret felújítása kapcsán a portál Báthory Gábor szakdolgozatát idézve kiemeli: a rekonstrukció már sokáig nem várathat magára, a sürgős, halaszthatatlan beavatkozás szükségességére Fodor László statikus már 1999-ben felhívta a figyelmet, de a munkálatok a többszöri nekifutás ellenére a mai napig nem kezdődtek meg.

A minaret mai állapotával kapcsolatban kijelenti, hogy a felület 56 százalékán már lecserélték a köveket, és a 19. században burkolásra használt kő keményebb és párazáróbb az eredetinél. Az eredeti kövek fokozottan korrodálnak, az újak nagy darabokban hullnak le, illetve a mállott felületekbe behatoló víz tovább fokozza a kövek szétfagyását, lemezes leválását.

A helyreállítás lehetséges módozataira tett korábbi javaslatokról úgy vélekedik Báthory Gábor, hogy egy műemlék és különösen a minaret esetében nem képesek korrekt módon és tartósan megoldani a vízszigetelés és a toronytest megfelelő kiszellőztetésének problémáját. A minaretet alulról utólagosan vízszigetelni kell. A pára áramlását gátoló, utólag beépített külső és belső rétegeket el kell távolítani. Mindezeket az igényeket csak a minaret teljes elbontásával és szakszerű visszaépítésével lehet kielégíteni.

Le kell bontani, majd eredeti állapotába vissza kell építeni

A helyreállítási javaslatában Báthory kifejti: ki kell dolgozni egy olyan technológiát, mellyel úgy bontható el a minaret, hogy az eredeti kőanyag a legkisebb mértékben sérüljön. Majd egyebek közt a bontáskor megismert építési technológiát kell alkalmazni visszaépítéskor. A műemlék megmentésének olyan technikáját veti fel, melynek során pontosan kidolgozott program szerint elbontják, majd restaurálást követően eredeti helyére, eredeti állapotába építik vissza az objektumot. A technológia használata csak rendkívüli esetekben, szűk körben javasolható. „A minaret csak a teljes lebontása árán menthető meg az utókornak” – állítja a szakember.

Báthory Gábor a minaret problémájával a 2000-es évek elején kezdett el foglalkozni. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) munkatársaként igyekezett minél mélyebben megismerni a felmerült problémákat és előkészíteni a tulajdonosi döntést megalapozó javaslatot. „Ekkor jutottunk kollégáimmal arra a megállapításra, hogy a minareten hagyományos felújítási eljárással nem lehet tartós eredményt elérni. Időközben elkerültem a KVI-től, de továbbra is érdeklődéssel figyeltem a minaret sorsát. 2006-ban beiratkoztam a BME Műemlékvédelmi Szakmérnöki Szakára, diplomadolgozatom témájául szintén a minaretet választottam. Kitűzött célom, hogy ezen műemlék felújításához kidolgozzam a legmegfelelőbb technológiai eljárást” – írja szakdolgozatában az építész, műemlékvédelmi szakmérnök. Hozzáteszi: „Megpróbáltam a témát úgy körüljárni, hogy a prekoncepcióm ne befolyásoljon túlzottan a végső következtetés levonásában. Megpróbáltam az ellenérveket összegyűjteni, beszéltem sok műemlékes kollégával, analógiákat kerestem, kritikákat olvastam vitatott felújítási módszerekről”.

Elég a foltozgatásból

Az egri Minaret történetének kutatása során azt tapasztalta Báthory, hogy a 18. század első harmada óta rendszeresen, néhány évtizedenként szükségessé vált valamilyen javítási, megerősítési munkát végezni az építményen. Ez a javítgatás később már odáig jutott, hogy statikai okokból vasbeton belső béléssel erősítették meg a toronyszerű építményt. Az idők során a homlokzati felület 56 százalékán lecserélték a kövek felületi rétegét, ám azóta is további jelentős mennyiségű kőcsere vált szükségessé – közli a dolgozatban.  „A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és Eger városa most komolyan tervezi a helyreállítási munkálatok megkezdését. Úgy vélem, hogy itt az ideje, hogy eldöntsük: elődeink példáját követve ismét 10-15 évre foltozgatunk egy keveset a minareten, vagy végre megpróbáljuk radikálisan elhárítani a meghibásodások kiváltó okait” – hangsúlyozza.

Forrás: Egri Ügyek/epiteszforum.hu

December 29-én nyit a XII. Egri Borszalon, amire eddig több mint 1000 vendég váltott jegyet. Az Egri Bormíves Céh 12 éve indította útjára a rendezvényt, hogy az év végi ünnepek környékén is biztosítson alkalmat a vendégeknek és a borászoknak a találkozásra.

Idén is, mint a korábbi években, 30 borász, közel 100 borát kóstolhatják meg a vendégek. A rendezvény egyik hagyományos programja, a Gál Tibor emlékdíj átadása, amit minden évben olyan személy kap, aki hozzájárul a borturizmus fellendítéséhez, a borkultúra népszerűsítéséhez, valamint munkájával és tevékenységével erősíti az Egri Borvidék hírnevét.
Ebben az évben a hetvenes évek divatját, a retro korszakot idézik fel.  A Borszalonon fellép a Bon-Bon Együttes!

Az Egri Csillag második évjárata 2013. március 15-én indul útjára. A Csillagjárás március 23-án folytatódik Budapesten. Az Egri várban, április 27-én és 28-án fesztivált rendeznek a 2012-es évjáratú Egri Csillag tiszteletére. Az Egri Bikavér fehér párjának, az Egri Csillagnak az elkészítését tavaly 23 termelő vállalta. A 2011-es évjáratú fehér borból mintegy 350 ezer palack készült, sok pincéből mér el is fogyott. Ez is azt mutatja, ez a védjegy nem csak a bor, hanem az egri borászok és az Egri Borvidék sikertörténete is. Az Egri Csillag készítésénél be kell tartani azokat a szabályokat, melyeket megalkottunk: minimum négy fajta házasításával kell készíteni, ezek felének Kárpát – medenceinek kell lennie és az illatos fajták mennyiségét 30%-ban korlátoztuk. Az Egri Csillag borok igazán szépen jelenítik meg a termőhelyi karaktert, változatos és színes az Egri Csillagkép.

Pincepiacot és Demeter Pirítóst, szombat esti borklubot indított a Demeter Pincészet. Egy olyan közösségi teret alakítottak ki a szó átvitt értelmében is, ami lehetőséget biztosított a helyi készítőknek, kis – és őstermelőknek arra, hogy bemutatkozzanak áruikkal. Ez egy olyan hely, ahol megismertik egymást, kapcsolatok és barátságok köttettek, bemutatták a helyieknek és a vendégeknek, milyen gazdag alapanyagban és példamutató, emberi hozzáállásban, elszántságban a környékünk. A Demeter Pirítós kiváló helyszín a kulturált borfogyasztásra, de alkalom a borszerető és érdeklődő közönségnek az ismeterek bővítésére: minden estére szakmai programot is szerveztek pincetúrával: bemutatták, mennyire különbözőek ugyanazon bornál az évjáratok, és azt is kipróbálhatták, hogyan kell Egri Bikavért készíteni. A demeter Pincészet rendezvényei népszerűek voltak, jövőre kibővítve, a vendégek igényeit figyelembe véve folytatják a Pincepiacot és a Demeter Pirítóst.