Keresés: „kórház” (742 találat)

Két személygépkocsi ütközött össze pénteken délután Maklár belterületén. Az elsődleges megállapítások szerint a szürke gépjármű vezetője balra kívánt befordulni, de közben nem adta meg az elsőbbséget a szemből érkező kocsinak, így összeütköztek. A sérülteket az egri kórházba szállították a mentők, az anyagi kár jelentős. A helyszínelés idejére teljes szélességben lezárták az utat, kerülni csak kisebb mellékutakon lehetett. A baleset körülményeit szakértő bevonásával vizsgálják.

A megyei önkormányzatok konszolidációjával kapcsolatos, november 25-én kihirdetett törvény alapján a kormányhivataloknál létrejönnek a Megyei Intézményfenntartó Központok. Ezek lesznek a megyei önkormányzatoktól átvett intézmények középszintű szakmai irányítói. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kormánymegbízotton keresztül látja el az intézmények irányítását – hangsúlyozta a Heves Megyei Államigazgatási Kollégium idei utolsó, keddi ülésén dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója.

Szavai szerint kivétel a megyei kórház, amely a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI) kerül, valamint a Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház, amelyek fenntartója várhatóan az egri városi önkormányzat lesz. Várják a törvényhez kapcsolódó kormányrendelet megszületését, az átadás-átvétellel foglalkozó, megyei és kormányhivatali vezetőkből álló bizottság hetente ülésezik – mondta végezetül a főigazgató.

Az ülésen Plachi Péter, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese a védelmi igazgatás megújuló rendszeréről beszélt. Kovács Miklós megyei rendőr-főkapitány helyettes, rendészeti igazgató a Közbiztonsági Egyeztető Fórum beszámolóját tolmácsolta a Heves megyei közbiztonság alakulásáról. Szabó Tibor, a Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóságának osztályvezetője az idei népszámlálás lebonyolításának tapasztalatairól szólt.

Sokan vettek részt az Egri Diabétesz Világnapi sétán, a főutca kék lufikkal és kékbe öltözött emberekkel volt tele, akik mind a cukorbetegség korai felismerésére hívták fel a járókelők figyelmét.

Felemelő érzés, feledhetetlen élmény volt mindannyiunk számára- fogalmazott Jakabné Jakab Katalin az Cukorbetegek Egri Egyesületének az elnöke.Az idén a kampányunk már november elején elindult, amikor rosszul lett egy cukorbeteg nő a Dobó téren, imitálva a vércukoresés miatti rosszullétet. Szerencsére rögtön akadt a járókelők között, aki segítségére sietett. Ennek a célja az volt, hogy figyeljünk egymásra, embertársainkra, mert lehet, hogy legközelebb mi szorulunk segítségére- emelte ki az elnök.

Novemberben a világ 170 országában,  így Magyarország több településén is, zajlanak Diabetes Világnapi rendezvények, mert 1891-ben ebben a hónapban, nov.14-én született Frederick Banting, aki 1921. októberében felfedezte az inzulint, amit 1922.január 11-én próbáltak ki először egy csonttá soványodott, haldokló kisfiún egy kanadai kórházban, aki ezután hamarosan jobban lett és néhány nap múlva elhagyhatta a kórházat. Ez jelentős felfedezés volt, mert addig az I-es típusú, cukorbetegek, akiknek szervezete nem termel inzulint rövid időn belül meghaltak 1991-ben tartották meg az első Diabetes Világnapi megemlékezéseket. 2006-ban ENSZ Világnappá nyilvánították, ezzel is jelezve azt a veszélyt, amit a cukorbetegség rohamos terjedése jelent az emberiség számára.

A hagyományoknak megfelelően december hatodikán az egri Markhot Ferenc Kórház- Rendelőintézet beteg gyerekeit is meglátogatta a Mikulás.

Az őszszakállú Mikulás először a Fül-orr-gégészetre vitt csomagot az osztályon fekvő gyerekeknek, akik nagy örömmel fogadták, énekeltek és verset is mondtak neki. Majd a Csecsemő-Gyermek- és Ifjúsági osztály kis betegeit lepte meg édességgel. A Kórház Mikulása egész délelőtt az épületben sétálgatott és szaloncukorral kedveskedett a vizsgálatokra várakozó gyerekeknek.

Forrás: Egriszín

Barátai és egykori kollégái széles köre köszöntötte 70. születésnapja alkalmából dr. Ringelhann Györgyöt, városunk egykori polgármesterét és díszpolgárát pénteken a Városháza dísztermében.

 A zsúfolásig megtelt teremben többek közt Habis László is méltatta dr. Ringelhann György munkásságát. Elmondta: városunk egykori polgármestere "egy olyan személy, aki fogalom", egész életében köztiszteletnek örvendett, polgármesterként és magánemberként is példát mutatott az embereknek. Munkája során mindvégig a korrekt megoldások híve volt, aki nem pártokban gondolkodott, s mindenkivel az együttműködést kereste. Polgármesterként nyílt és őszinte maradt.

Barátain és egykori kollégáin kívül a Fertálymesteri Testület kórusa, valamint a Benedek Elek Óvoda apróságai is felköszöntötték az ünnepeltet. Dr. Ringelhann György két cikluson keresztül, 1990-től 1998-ig volt Eger polgármestere, a rendszerváltás után az első szabadon választott vezető. Kiemelt helyet fogalalt el életében a sport, vízilabdázóként 12 éven át szerepelt az egri élvonlbeli csapatban. Mielőtt városvezető lett, gyermekorvosként dolgozott, szakmáját a Markhot Ferenc Kórház Gyermekosztályán, valamint Afrikában is gyakorolta.

Polgármesterként elkötelezett volt a város fejlesztését illetően, munkája során számos eredményt ért el. Többek közt szélesítette Eger testvérvárosi kapcsolatrendszerét,  előkészítette a Bitskey Aladár Uszoda megépítését, a K2-es út és felüljáró beruházást, megalapított az Egri Ipari Parkot, végrehajtotta a szennyvíztelep rekonstrukcióját. Polgármestersége alatt fogadták el a közgyűlés alapokmányát, létrejött az Idősek Berva-völgyi Otthona, valamint megépült a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium.

Mindezek mellett számos kitüntetésben is részesült. Megkapta a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét, a Heves Megyei Önkormányzat által alapított Dr. Jakab István emlékgyűrűt, valamint az egri díszpolgári címet is.

Forrás: Egriszín

A Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete a Heves Megyei Diáksport Tanáccsal közösen szervezett szakmai napot. A programon előadást tartottak és értékelték a megyében lévő diáksport eredményességét.

Schmidt Istvánné, a HVMÖPI igazgatója elmondta: a pedagógus kollégák betekintést nyerhetnek az új köznevelési törvénybe, illetve az iskolai testnevelés órák szerepéről is fontos információkhoz juthatnak.

A szakmai napon részt vett Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke is, aki elsőként köszöntötte a program résztvevőit.

Az új tanévben is lesznek Heves megyei résztvevők az országos döntőkön, ugyanis a Kórház alapítványán keresztül 2 millió forinttal segítette a megye a HVDT munkáját.

Az előadáson Ballagó Zoltán, városi önkormányzat Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodájának vezetője ismertette a nemzeti köznevelési törvényt, amely óriási változásokat fog eredményezni a magyar közoktatás rendszerében.

A mai naphoz kapcsolódóan mindenki számára ismert, hogy a mai fiatalok fizikai állapota mennyire leromlott. A jelenlegi kormányzat azonban stratégia ágazatának tekinti a testnevelést, illetve a sportokat, igyekszik megfelelő megoldást keresni - mondta Ballagó Zoltán.

Elmondta továbbá,hogy 2012 szeptemberétől az intézményekben bevezetik a mindennapos testnevelést. Heti 5 óra keretében kell majd ezen a területen kiemelten foglalkozni.

A tanácskozáson átadták  a "Heves Megye Diáksportjáért" díjakat. A jutalmazottak:

Némedy László

Szeleczki Jánosné

dr.Czindler Péter

Harmati Judit

Prokaj Béla

Bódi Csaba

Turay Zoltán

Az LMP az ország tucatnyi városában kezdett aláírásgyűjtő kampányba csütörtökön a megszorítások ellen, a Zöld Fordulatért. Véleményük szerint az igazságtalan, egykulcsos adórendszer nem pörgette fel a gazdaságot és óriási lyukat ütött a költségvetésben. A Fidesz emiatt az elmúlt 20 év legdurvább megszorításaiba kezdett. Ez zsákutca, amiből csak egy gyökeresen új program vezetheti ki az országot - hangzott el a csütörtöki, egri sajtótájékoztatón.

Szilágyi László országgyűlési képviselő elmondta: a Zöld Fordulat a becsületes munkából élők helyett a tőkét és a környezetterhelést adóztatja. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy a  családok, gyermekek jövője érdekében azonnal cselekedjen.
Az országgyűlési képviselő hozzátette: Mostanra teljesen világos lett, hogy az Orbán-kormány gazdaságpolitikája csúfosan megbukott. A Fidesz képtelen teljesíteni ígéreteit - nem csökkent a munkanélküliség, szinte áll a gazdaság, sokszázezer ember fizetése csökkent. A kormány kapkod és minden lépésével egyre nagyobb bajt okoz.
Elhangzott továbbá: Rövid idő alatt kiderült, hogy az egykulcsos adórendszer zsákutca. A gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek, miközben az ország több száz milliárd forinttól esett el. Emiatt a kormány brutális megszorításokba kezdett. Nem jut pénz az iskolákra, az orvosok és tanárok fizetésére, a kórházakra, az utak kátyúzására és árvízvédelemre.
A Fidesz meg akarja változtatni a munkatörvénykönyvét. A képviselő véleménye szerint ez a tervezet azokat bünteti, akik becsületes munkával akarnak egyről a kettőre jutni.
Hozzátette: a Fidesz az oktatáson is spórolni akar. Iskolákat zár be,  felére akarja csökkenteni a középiskolába és az ingyenes felsőoktatásba járó diákok számát. Pedig aki az oktatást rövidíti meg, az a jövőt éli fel. Megfelelő oktatás nélkül nem lesz gazdasági fejlődés, viszont végzetesen szétszakad az ország, képzett gazdagokra és képzetlen szegényekre.
Véleményük szerint a Fidesz a devizahiteleseken sem tud segíteni. Javaslatai nem segítik érdemben a bajba jutottakat. Azokat, akiket végrehajtás és kilakoltatás fenyeget, a végtörlesztés lehetősége nem menti meg.
Az LMP szerint ezért azonnali fordulatra van szükség. A zsákutcából csak egy gyökeresen új program vezetheti ki az országot. Az LMP végiggondolta és kiszámolta, hogy ez miképpen valósítható meg. A Zöld Fordulat a becsületes munkából élők helyett a tőkét és a környezetterhelést adóztatja - vagyis radikális változás megszorítások és az államadósság növelése nélkül is elérhető.

Az LMP Zöld Fordulatának legfontosabb elemei:
- egy igazságos, többkulcsos adórendszer bevezetése

- Nemzeti Ingatlanalap felállítása és kamatplafon bevezetése a bajba jutott devizahitelesek számára

- 4%-os járulékcsökkentés a munkahely-teremtésért
- jövőbiztos, új zöld munkahelyek létrehozása
- béremelés és befektetés az oktatásba, az egészségügybe
- a családi pótlék emelése, az óvodai és bölcsödei férőhelyek számának növelése
- egy biztonságosabb Magyarország érdekében közösségi rendőrség felállítása
- egy egészségesebb Magyarország érdekében a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentése
Az LMP a következő hetekben ezekhez az intézkedésekhez gyűjt támogató aláírásokat az ország számos városában. Petíciónkat az utcai kitelepüléseken, és a lehetmas.hu weboldalon is aláírhatják azok, akik úgy érzik, hogy a változást már nem lehet tovább halogatni. Egyúttal felszólítják a kormányt, hogy a családok, gyermekek jövője érdekében, az ország érdekében azonnal cselekedjenek!

Megkülönböztető jelzését használó mentőautó karambolozott Egerben a Szvorényi és Árpád út sarkán, vasárnap délelőtt. A mentő egy korábbi baleset sérültjét szállította kórházba, amikor eddig tisztázatlan körülmények között összeütközött egy személyautóval, amely zöld jelzésen haladt át, és vezetője nem észlelte a másik jármű közeledését. A helyszínelést a mezőkövesdi rendőrség munkatársai végezték, mivel a személyautót Heves megye főügyésze vezette.

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

Egerben egy borsodszentgyörgyi lakos kerékpárjával nekiütközött egy leparkolt személygépkocsinak. A baleset következtében 8 napon belül gyógyuló könnyű sérülést szenvedett. Mint kiderült, ittasan kerékpározott.

Egy egri lakos feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki 2011. augusztus 07-én Egerben található családi házba a fürdőszoba ablakának befeszítésével bement, ott kutatást végzett és onnan készpénzt tulajdonított el. A lopási kár: 80.000 Ft, rongálási kár: 10.000 Ft.

Egy gyöngyösi lakos feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki 2011. augusztus 04. és 2011. augusztus 06. közötti időben gyöngyösi lakása pincerekeszébe lakatlefeszítés módszerével behatolt, majd onnan horgászbotokat tulajdonított el. Lopással okozott kár 95.000 Ft. Rongálási kár 1000 Ft keletkezett.