Keresés: „szél” (1189 találat)

Bántalmaztak, majd kiraboltak egy idős férfit Tófalun kedden kora délután. A rendőrök elfogták az elkövetőket.

 A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya eljárást indított életveszélyt okozó testi sértés bűntette, valamint rablás bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen.

A rendelkezésre álló adatok alapján az ismeretlenek kedden a kora délutáni órákban Tófalun egy 64 éves férfi otthonába bementek, ahol bántalmazták, valamint pénz átadására szólították fel a férfit. Az elkövetők az értékszerzést követően elmenekültek a helyszínről.

A minden részletre kiterjedő nyomozásnak köszönhetően a nyomozók rövid időn belül elfogták L. Ernő 31 éves és Sz. Attila 20 éves tófalui lakosokat, akik megalapozottan gyanúsíthatóak a bűncselekmény elkövetésével.

A két férfit a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság őrizetbe vette, továbbá kezdeményezte előzetes letartóztatásuk elrendelését.

Úgy tudjuk, az egyik gyanúsított többször volt már börtönben.

Az utcában lakók szerint a ház tulajdonosát nagyon megverték: úgy tudják, hogy betörték a fejét és eltörték a kezét is, csak a gyors orvosi beavatkozásnak köszönheti életét.

Egy hidegfront nyomában szerdán többfelé ismét szelesre fordult az idő.

Szerdán egy hidegfront érintette az országot, amelynek hatására ismét szelesre fordult az idő. Az Időkép munkatársai délelőtt Budapesten, a Széchenyi hegyen 104 km/órás szelet mértek. Észlelőik északkeleten pedig több helyről is jégesőt jelentettek.

A 3-as számú főutat Kápolnánál pedig hatalmas porvihar keresztezte.

Húsz hektáron égett a tarló Egerszalók külterületén, a tűz gázcsonkokat is érintett.

Az adott területen leszakaszolták a gázvezetéket, melynek következtében körülbelül száz fogyasztónál nem lesz gáz két-három órán keresztül - tájékoztatott a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtóügyelete.

A lángokat a nagy szél miatt nehezen tudták megfékezni. A hirtelen fellobbanó lángtenger óriási füsttel veszélyeztette az autósokat is az Egerszalók - Demjén közötti szakaszon, ezért időnként még az utat is le kellett zárni a rendőrség szakembereinek.

A tűzoltók az út menti területet próbálták először eloltani, hiszen a másik oldalon már fákat is veszélyeztetett a tűz.

A Magyar Akkreditációs Bizottság több hónapos vizsgálat után értékelte az EKF akadémikus életét.

 „A főiskola életében az elmúlt időszak is sok munkával telt” – hangsúlyozta Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona, oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettes, ezzel utalva a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) főiskolánkon tett látogatására.

 A hattagú bizottság – egy három hónapos munka után – a napokban értékelte az Eszterházy Károly Főiskola akadémikus életét. A munkát intézményi és kari szintű önértékelés előzte meg, amely egyebek közt az oktatás, a kutatás, a hallgatói szolgáltatások és a minőségbiztosítás területeire terjedt ki. „Nagy örömünkre szolgál, hogy a záró megbeszélésen a hattagú bizottság nagyra értékelte a főiskolán folyó munkát” – tájékoztatott a rektorhelyettes. Dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora korábban úgy fogalmazott, hogy „egyetemközeli állapotban vagyunk”. A bizottság elnöke a zárórendezvényen pedig elmondta, hogy bizonyos karaink már messze túlhaladnak a MAB által felállított, az egyetemi szintet meghatározó feltételein.

 A főiskola vezetősége bízik abban, hogy két kart, a Tanárképzési- és Tudástechnológiai, valamint a Bölcsészettudományi Kart egyetemi karként akkreditál a bizottság. A Természettudományi Kar pedig egy doktori iskolai törzstag regisztrálásával szintén megfelelhet majd a kritériumoknak. Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy az Eszterházy Károly Főiskola egy olyan – a régióra szellemileg is ható – felsőoktatási intézmény, egyetem kíván lenni, amely minőségi oktatást folytat, s amely számára a hallgatói a legfontosabbak. A rektorhelyettes végezetül köszönetet mondott az intézmény előző vezetésének is a kitartó munkáért.

Forrás: palettaonline

Késő este még oltották a tüzet Eger környékén a tűzoltók.

A délutáni, 10 hektáros tűz után estére az Egerbakta felé vezető 24. sz főút mentén csaptak fel a lángok. Nem volt nehéz dolguk, hiszen a nagy szél állandóan vitte a parazsat, és távolabb ismét kigyújtotta a száraz növényzetet. Este 25 hektárnyi terület égett le.

A tűzoltók kézi eszközök segítségével birkóztak a lángokkal.

Őrizetben a bekölcei emberölés gyanúsítottja.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya eljárást indított emberölés bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A rendelkezésre álló adatok szerint 2014. március 7-én a kora reggeli órákban Bekölcén egy lakóház udvarának kútjában egy elhunyt férfit találtak. A széleskörű adatgyűjtésnek köszönhetően a nyomozók megállapították, hogy az emberölés elkövetésével egy 51 éves bekölcei férfi gyanúsítható.

A nyomozók Cs. Istvánt kiskunfélegyházi tartózkodási helyén 2014. március 7-én az esti órákban elfogták és előállították a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra, ahol gyanúsítottként hallgatták ki.

A férfit a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság őrizetbe vette, továbbá kezdeményezte előzetes letartóztatásának elrendelését.

Lőrinci ismét szakhatóságok közreműködését kéri a volt cementgyár kapcsán. A romhalmaz súlyosan veszélyeztetheti az ott élők egészségét.

Továbbra is nagyon súlyos aggodalomra ad okot a volt selypi cukor-, de főként az egykori cementgyár területén tapasztalható helyzet. Számos hivatalos jelzést követően Víg Zoltán, Lőrinci polgármestere újabb figyelemfelkeltő levelet juttatott el a szakhatóságokhoz, bízva abban, hogy végre rendeződik a probléma.

– A lőrinci képviselő-testület – a lakosság álláspontjával messzemenőkig egyetértve – nagy aggodalommal figyeli a településünk selypi részén, az egykori cukorgyár, valamint a cementgyár bezárását, majd az épületek elbontását követően kialakult helyzetet. Aggodalmunkat csak kisebb részben táplálja a városképet lényegileg meghatározó romhalmaz megléte – noha egy felelős önkormányzati vezetés számára ez sem lehet utolsó szempont –, ám a félelmeink az egészségünk veszélyeztetése miatt ennél is jóval számottevőbbek – indokolta Víg Zoltán az immár a Belügyminisztériumnak is elküldött levelet.

A két termelőegységet, a gyártás leállítását követően, olyan vállalkozások vásárolták meg, amelyek – mint ma már sajnos jól látható – kitermelték a számukra értékesíthető anyagokat (mindenekelőtt természetesen a fémet), majd a törmelékhalmazt egyszerűen hátrahagyták. A cementgyár esetében mindezt oly módon tették, hogy a telephely kerítését is elbontották, így még annak a területnek a látszólagos őrzése sem biztosított.

A területen azóta „guberálók” gyűjtögetnek, olykor figyelmen kívül hagyva a legelemibb egészségügyi-higiéniai szempontokat is.

A probléma azonban nemcsak a gyűjtőket érintheti, hanem az ennél jóval súlyosabb és szerteágazóbb, hiszen az egykori cementgyár (majd Eternit, Etercem, stb. elnevezéssel működő üzem) 1971-től évtizedekig olyan technológiát alkalmazott, amely napjainkban már bizonyítottan nagyon káros az egészségre. Ennek következtében közvetlenül veszélyeztetheti a lakóterület kellős közepén lévő volt telep környékbeli lakosságát. Az eternit-elemek gyártásához ugyanis azbesztet alkalmaztak, amelyről ma már köztudott, hogy a levegőbe kerülve meglehetősen negatív élettani hatásokkal jár.

Egy ezzel kapcsolatban készített tanulmány megemlíti, hogy a gyár bezárásakor, épp egy évtizede, 2004-ben, legalább 60-80 tonna azbeszt lehetett a területen. A szakirodalom szerint ez az anyag a levegőbe, majd onnan a tüdőbe kerülve rákos megbetegedéseket idézhet elő, amelyeknek a lappangási ideje akár harminc év is lehet.

Az egyik országos televízió-csatornán a közelmúltban bemutatott riportban is elhangzott, hogy amíg máshol egymillió emberre mindössze két és fél azbesztózisos megbetegedés jut, addig a szintén a cementgyárral határos Zagyvaszántón egyetlen esztendő alatt hét hasonlót regisztráltak. A halmozódást a község háziorvosa is megemlítette, mint egészséget súlyosan veszélyeztető körülményt.

– Érvelésünket egyébként már több alkalommal továbbítottuk az illetékeseknek, amelyek azonban mindenki számára megnyugtató válasszal – és főként mielőbbi intézkedéssel – a mai napig nem szolgáltak – fogalmazott lapunk munkatársának Víg Zoltán.

– Igaz, a bontás során a munkálatokat többször leállították, de a tevékenység rövid idő múltán mindig folytatódott. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a kiadott bontási engedély még néhány hónapig érvényes, ám miután a munkások már régen levonultak a területről, nem látunk esélyt arra, hogy a helyzet kedvezően változzon. Tudomásunk van arról is, hogy egyes mérési eredmények a határérték alatti adatokról tanúskodnak, de városunk hatezres, illetve a Selypi-medence több tízezres lakosságának jelentős része meglehetősen szkeptikusan viszonyul mindezekhez. Számukra megnyugtató megoldást csak a terület teljes és szakszerű rekultivációja jelentene. Ehhez kérjük az állam segítségét.

Nem mondanak le a törvényes lehetőségekről

Lőrinciben a manapság általános vélekedés szerint az emberek eltökéltek abban, hogy a felnőttek és mindenekelőtt gyermekeik egészségét valamennyi kínálkozó törvényes eszközzel megóvják. Ennek érdekében lakossági fórumok, petíciók, s egyéb figyelemfelkeltő állampolgári akciók – például aláírás-gyűjtés, demonstrációk – lehetőségéről sem mondanak le. Víg Zoltán polgármester közölte: támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a jelenlegi állapotok teljes felszámolására irányulnak. Várhatóan április közepén lakossági fórumra várják a település polgárait, hogy egyeztessenek a helyiek életminőségét nagymértékben meghatározó kérdésben.

Forrás: HEOL

Szerdán hajnalban ismeretlen tettesek bementek egy idős házaspár otthonába Tiszanánán. A 87 éves férfit bántalmazták és meg is fenyegették, hogy megölik, ha nem mondja meg, hol a pénz. Az értékszerzést követően a tettesek elmenekültek a helyszínről.

A minden részletre kiterjedő nyomozásnak köszönhetően a hevesi rendőrök még aznap elfogták és őrizetbe vették G. Richárd 18 éves, L. Attila 22 éves, P. Zsolt 20 éves tiszanánai lakosokat, akik megalapozottan gyanúsíthatók a bűncselekmény elkövetésével -tájékoztatott Vámos Boglárka, megyei rendőrségi sajtóreferens. Ellenük – őrizetbe vételük mellett – rablás bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Hevesi Rendőrkapitányság, továbbá kezdeményezte előzetes letartóztatásuk indítványozását - tette hozzá a sajtóreferens.

Az idős házaspárt nagyon megviselték a történtek. A férfi elmondta: többször fejbe vágták, megfenyegették, ha beszél valakinek a történtekről, megölik. Felesége beteg, tőle akarták megtudni, hol vannak az értékek. Mindent felforgattak, széttúrtak és a temetésükre össze kuporgatott pénzüket vitték el. Az idős ember ezek után gatyában, mezítláb szaladt el a hidegben a közeli tűzoltóságra, segítséget kérni.

Két Opel ütközött össze szerda kora este Egerben a Maklári és Homok utca kereszteződésében.

Az elsődleges megállapítások szerint a Homok útról érkező kocsi vezetője nem adta meg az elsőbbséget a Maklári úton szabályosan, a belváros felé tartó autónak. Az ütközés következtében a balesetet okozó gépjármű átszaladt az utat szegélyező bokros területen és a járdán, egy ház falába csapódva állt meg. Szerencsére gyalogos nem ment ott akkor. Egy kő lelassította a kocsit, így a házban sem keletkezett számottevő kár.

A védett úton haladó kocsiban az utas kifejelte a szélvédőt. Összesen 2 embert vittek kórházba a mentők.

Az eset körülményeit a rendőrség vizsgálja.

Dr. Bakondi György, az országos katasztrófavédelmi főigazgató is részt vett szerdán a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság évértékelő állományértekezletén.

Az elmúlt időszak eseményeinek értékelését Csontos Ambrus  dandártábornok, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője egy általános áttekintéssel kezdte, melyben kiemelte: gyökeres változáson ment át a védelmi igazgatás. Mint mondta, egy új szemléletmódban végezte a Heves megyei katasztrófavédelem a feladatait.

Az igazgató a szakterületek által végrehajtott feladatok elemzésével folytatta beszámolóját.

- A 2013. év vonulási statisztikája 2012. évhez képest negyven százalékos csökkenést mutat, köszönhető ez az eredményes hatósági tevékenységnek és az őrsprogram létrejöttének, hiszen így a mentő tűzvédelmet még közelebb visszük a lakossághoz. A hatósági területen ellenőrzési számaink is megnövekedtek, a kiszabott tűzvédelmi bírságok összege is a másfélszeresére nőtt.

- Sikerült csökkenteni a szándékosan megtévesztő jelzések számát is, amely nagyban köszönhető a megyei műveletirányításon szolgálatot teljesítő kollégáknak, akik hatékonyan szűrik meg a bejelentéseket. Annak érdekében, hogy munkájukat eredményesebbé tegyük, többször szerveztünk a műveletirányítói állomány részére olyan gyakorlatot, amely során tömeges jelzéseket kellett lekezelni. A tavaly megalakult Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság kiemelt feladatként kezelte a szabadtéri tűzesetek és a szén-monoxid-mérgezések megelőzését, azonban a tragédiák rávilágítanak arra, hogy ezen a területen is van bőven tennivalónk – fogalmazott a tábornok.

2013. október 11-én tartottuk a Tarna és a Bélkő Járási Mentőcsoport rendszerbeállító gyakorlatát. Az önkéntesek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a mentő tűzvédelmet hatékonyabbá tegyük és a veszélyhelyzeteket eredményesen felszámoljuk.

Számos súlyos esemény rávilágított arra, hogy nincs minden területen teljes mértékben biztosítva a lakosság élet- és vagyonbiztonság, mára az iparbiztonsági szakterület a veszélyes üzemeket és szállítmányokat is felügyelet alatt tartja, és kiemelt figyelmet helyez a kritikus infrastruktúrák védelmére.

A tavalyi évben súlyos baleset vagy üzemzavar egyetlen Heves megyében működő veszélyes üzemben sem történt, viszont veszélyes áru közúti szállítása során két esetben történt baleset.

Hozzátette: büszkék lehetünk arra, hogy tavaly átadtuk a Füzesabonyi Katasztrófavédelmi Őrsöt és a Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központot. Tavaly központi forrásból a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy tűzoltó gépjárműfecskendővel, egy KML-ADR járművel és egy Skoda Jeti típusú szolgálati gépjárművel gazdagodott. Igazgatóságunk a 2013-as követelményeknek megfelelt és eleget tett – zárta szavait a tábornok.

Az értékelést dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója folytatta, mint mondta, minden új év az előző évben történtek összegzésével indul. Megköszönte a társ- és rendvédelmi szervezeteknek az együttműködést, külön köszönetét fejezte ki a Heves Megyei Kormányhivatalnak. A védelmi igazgatás a járások létrejöttével gyökeresen átalakult, akárcsak a katasztrófavédelem, hiszen mindkét szervezetet a társadalmi igényekhez kellett igazítani. Akárcsak a polgári védelmi szakterület, a megyei védelmi bizottság is a valós problémákkal kezdett el foglalkozni – emelte ki az altábornagy.

Az együttműködő szervezetek reagáló- és előrelátó képessége nagyban fejlődött – hangsúlyozta Bakondi György. A főigazgató beszélt az önkéntes tűzoltó egyesületek rendeltetésének fontosságáról, hiszen Magyarország tűzvédelmében fontos szerepet töltöttek be.

Végezetül a főigazgató úgy fogalmazott, hogy a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kiegyensúlyozott és jó teljesítményt nyújtott a tavalyi évben. Az állomány tagjai megfelelően elvégezték feladataikat és példásan helytálltak, ehhez gratulálok – mondta az altábornagy.

Forrás :HEOL