Keresés: „család” (788 találat)

MAKLÁR KÖZSÉG SIKERESEN PÁLYÁZOTT "Európa a Polgárokért" című projektre!!

Maklár Község Önkormányzata 2011-ben sikeresen pályázott az ,,Európa a Polgárokért’’ című projektre, melynek fő kitétele volt,

hogy  olyan programot kell szervezni, mely segíti  a határokon átnyúló kulturális és gasztronómiai kapcsolatok erősödését.

A már hagyományossá vált RÖFI- Fesztivál kiváló alkalom volt ennek a projektnek a megvalósítására.

A 3 napos rendezvény igen alapos és  széles szervező munkát igényelt, de civilszervezeteink  és a falu vendégszerető

lakosainak köszönhetően  sikerült minden feladatot megoldani.

Pénteken este nagy izgalommal vártuk a vendégeket a szállásadókkal, hiszen 80 főt sikerült elszállásolni maklári családoknál, vendégházakban: a felvidéki Szádalmásról, illetve az erdélyi Fenyéd testvértelepülésekről 50-50 fő vendég érkezett.

Az elszállásolás után a vendégeket visszakísérték a Kakas étterembe, ahol mindenki elfogyasztotta a jól megérdemelt finom  vacsoráját, majd átmentünk a tornaterembe, ahol ,,Maklár bemutatkozott.’’  Az óvodások bájos műsora után a zeneiskola tehetséges tanulóit hallhattuk, majd Báder Márk  vidám verse következett, utána a nyugdíjasok vicces bohózatán kacaghattunk, majd magyar nótákkal szórakoztatták a közönséget.

FORRÁS: Eger Vidék Kincsei Nonprofit Kft. (www.egervidekkincsei.hu)

Hétfőn reggel köszöntötte Szabó Róbert a Heves Megyei Közgyűlés elnöke a megye első babáját, és Habis László Eger polgármestere a város első újszülöttjét a Markhot Ferenc Kórházban.

Berkes Regina január 1-jén 14:15 –kor látta meg a napvilágot, 3600 grammal, a megye első babájaként. Anyukája Nagy Tamara kérdésünkre elmondta, január 6-ra várták a kicsit, aki első gyermekük, és közel 8 órás vajúdás után bújt elő. A szülők átányi lakosok, mind a baba, mind az anyukája jól vannak.

A kicsit Szabó Róbert köszöntötte Heves Megye nevében, aki visszaemlékezett saját gyermekük 3 hónappal ezelőtti születésére, majd gratulált, jó egészséget és sok örömet kívánt a családnak, és kérte az anyukát tanítsa meg mindenre a gyermekét.

Az egri csecsemő január 1-jén 0:40-kor született 3400 grammal, a szüleitől a Hangácsi Hunor nevet kapta. Szilveszteri vacsora közben indultak meg a fájások, és közel hat óra vajúdás után, apás szülés mellett jött világra a család első gyermekeként Hunor.  Édesanyja Terenyei Emese nagyon boldog, hogy kisfia született, bár csak január 4-re várták a kis jövevényt, ennél szebb újévi ajándékot el se tudna képzelni. A csecsemőt és anyukáját Habis László köszöntötte.

Forrás: Egriszín

Egerben is meghirdette idén "Cipősdoboz" akcióját a Baptista Szeretetszolgála. A beérkezett ajándékdobozok átadására szerdán került sor a gyülekezet imaházában.

Közel 300 gyermeknek szereznek örömet az egriek a Baptista Szeretetszolgálat akciójában, melynek országos fővédnök Schmitt Pálné Makrai Katalin, a köztársasági elnök felesége.
Egerben sokan érdeklődtek, sokan ajándékoztak, főként magánszemélyek, de intézmények is csatlakoztak az immár hatodik éve fennálló programhoz, s a kezdeményezés sikerét Rázsi Botond alpolgármester is segítette. Ő mondott köszöntőt a szerdai ajándék átadó ünnepségen, ahol hangsúlyozta, hogy igazi egri akcióvá vált az országos ajándékgyűjtés. Érkeztek gyermekek az ajándékok átvételére a Családok Átmeneti Otthonából, egri óvodából és iskolából, s a gyermekjóléti szolgálat is segített azon gyermekek felkutatásában, akinek a boldog Karácsonyhoz valóban szüksége van az összefogással gyűjtött ajándékra.

Egerben a helyi Baptista Gyülekezet végezte a gyűjtést, az EVAT Zrt.-vel együttműködésben, a cipősdoboz-ajándékokat le lehetett adni a Dobó téri karácsonyi vásárban is.

Kovács Dániel lelkipásztor az ünnepségen arról beszélt: Isten gyermekként jött erre a világra, a Karácsony a megígért szabadító, Jézus Krisztus Földre érkezéséről szól. Azért jött Isten gyermekként, kicsiként, hogy megfoghatóvá, elérhetővé váljon. Ez a Jézus meghalt a bűneikért, harmadnapon feltámadt és ez a csoda személyessé válhat a gyermekek, de szüleik számára is, ha nyitott szívvel, hittel tesznek egy lépést.

Fotó: Nemes Róbert

Nyolcvanmillió forintra vár tíz cég Verpeléten.  Ennyit nem fizetett nekik ki egy vállalkozás. A tartozás egy ottani borászat bővítése kapcsán alakult ki. A tiltakozók által felelős vállalkozónak mondott cégvezető nem nyilatkozik. Egy felmérés szerint ma a magyar cégek nyolcvan százalékánál fordul elő a késedelmes fizetés.
Egy verpeléti borászat előtt tüntetnek olyan alvállalkozók, akiket állításuk szerint nem fizettek ki a borászat bővítése után. A tiltakozók azt mondják, nyolcvanmillió forinttal tartoznak nekik a fejlesztés kapcsán. A pénz elakadt valahol az alvállalkozói láncban szereplő cégek között – nem tudni, hol. Az alvállalkozók éltek fizetési meghagyással, próbáltak tárgyalni is, de ma már csak a nyilvánosságban bíznak. Az általuk működtetett tíz cég harminc család megélhetését biztosítja. Ha a helyi jegyző a borászatot nem vette volna birtokvédelem alá, a vállalkozók akár neki is álltak volna ma bontani, ami szerintük az övék. A pórul járt cégvezetőknek a borászattal egyébként nincs bajuk, mert úgy tudják, hogy a boros vállalkozás kifizette a fővállalkozót. Szerettük volna megkérdezni a tüntetők által vitás partnerként megjelölt cég vezetőjét is, aki érdeklődésünkre azt közölte, jogi értelemben nincs tennivalója az ügyben, és nyilatkozni sem kívánt. A tiltakozók levélben keresték meg Sós Tamás szocialista képviselőt, a Jobbik illetékese pedig segítséget ajánlott nekik. A kifizetetlen alvállalkozók azt ígérték, januárban is tüntetni fognak, ha nem jutnak a pénzükhöz. A körbetartozások felszámolása a kormány egyik fontos ígérete, amelyhez mihamarabb új csődtörvényt kellene elfogadni. Eközben egy felmérés szerint a cégek négyötöde késve fizeti ki üzleti partnereit.

Forrás: gyöngyöstv

A kongresszusra való felkészülésről és az országot negatívan érintő kormány általi döntésekről tartotta pénteki egri sajtótájékoztatóját Simon Gábor az MSZP Választmányának elnöke és dr. Sós Tamás az MSZP Heves megyei elnöke.

A két politikus markánsan fogalmazta meg véleményét az ország „elcseszett” vezetésével kapcsolatban, hozzátéve, hogy a kormányzó hatalom a jövőbeni választási rendszert is a győztes részére teszi kedvezővé, ami ráadásul visszahullhat a mostani kormányra – vélik az MSZP országgyűlési képviselői.

A sajtótájékoztató fontos témája volt a Munka Törvénykönyvének héten történt módosítása.

-          Kérjük a Heves megyei országgyűlési képviselőket, hogy támogassák a Munka Törvénykönyvének népszavazásra való bocsátását, hiszen közös érdekünk, hogy a munkavállalók joga ne sérüljön olyan módon, mint ahogy az jelenlegi formájában történni fog – fogalmazta dr. Sós Tamás.

Simon Gábor kifejtette, hogy mára már egyértelműen látszik, a kormány intézkedései nyomán kialakult káosz nem tartható tovább.

-          Az MSZP megújulva  és alternatívát támasztva vág neki a ciklus második felének annak érdekében, hogy a magyar családok életminősége, jogai sérüljenek tovább. Elfogadhatatlan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 40 milliárdos vagyonának tervezett elvétele, amely célként lebeg a FIDESZ-KDNP szeme előtt – emelte ki Simon Gábor. Hozzátéve, hogy követelik a megszakadt IMF-tárgyalás haladéktalan folytatását, és a minél előbbi megállapodást.

Mint elmondták, nem lehet tovább játszani az ország jövőjével, és az MSZP meg kívánja mutatni az elhibázott kormányzati döntésekkel szembeni megoldásokat.

A hagyományoknak megfelelően december hatodikán az egri Markhot Ferenc Kórház- Rendelőintézet beteg gyerekeit is meglátogatta a Mikulás.

Az őszszakállú Mikulás először a Fül-orr-gégészetre vitt csomagot az osztályon fekvő gyerekeknek, akik nagy örömmel fogadták, énekeltek és verset is mondtak neki. Majd a Csecsemő-Gyermek- és Ifjúsági osztály kis betegeit lepte meg édességgel. A Kórház Mikulása egész délelőtt az épületben sétálgatott és szaloncukorral kedveskedett a vizsgálatokra várakozó gyerekeknek.

A kórház dolgozói kiemelték az esmény fontosságát, hiszen a gyerekeknek az ünnepek alatt még nehezebb távol lenni a családjuktól, és ezzel a kis meglepetéssel mosolyt csalhatnak az arcukra.

Forrás: Egriszín

Minden eddiginél nagyobb show-t ígérnek a szervezők a Papp László Sportarénában december 2. és 4. között sorra kerülő Lovas Világkupán, amelyet ötödik alkalommal rendeznek meg. A Nemzeti Lovas Stratégia elkészítéséért, valamint a végrehajtás koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízott Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott lett.

"Ez a rendezvény elsősorban a sportról szól, de olyan köntösbe öltöztetve, hogy minden ember, akár laikusok számára is szórakoztató legyen. Az ötödik alkalom nem azt jelenti, hogy rutinból dolgozunk, mert minden évben egyre jobb és színvonalasabb programot akarunk összehozni. Éppen ezért az idei eseményre megújul a hang- és fénytechnika is" - mondta Lázár Vilmos a domonyvölgyi Lázár Lovasparkban tartott szerdai sajtótájékoztatón. Hozzátette: a Lovas Világkupa és a Nemzeti Vágta része a nemzeti lovas ágazati stratégiának, amelynek irányítására Orbán Viktor kormányfő kedden miniszterelnöki megbízottnak kinevezte Horváth Lászlót.
"Ez a megbízás igen komoly felelősséggel jár. Az első lépés az lesz, hogy január 31-ig a kormány elé kell terjesztenem a már korábban elkészült és rendkívül magas szakmai színvonalú lovas stratégiát. Ennek főbb súlypontjai közé tartozik, hogy az oktatásban fokozatosan megjelenjen a magyar lovas kultúra, továbbá Magyarország elsődleges lovas turisztikai célponttá váljon, illetve a lovas ágazatban meglévő vagyonok egységes kormányzati kezelése megvalósuljon" - mondta Horváth László.

Lázár Vilmos bejelentette, hogy a magyar szövetség ezen célkitűzésekkel összhangban jelentkezett a 2018-as Lovas Világjátékok házigazdájának. Ez a négyévente sorra kerülő esemény valamennyi szakág világbajnokságát magában foglalja. "Ahhoz, hogy ennek realitása legyen, évről évre jobb és jobb eseményt kell rendeznünk, mert így lesz a lovassport népszerűbb az emberek körében, s akkor elérjük az öt évvel ezelőtti induláskor kitűzött célunkat, hogy a sportágat átpozícionáljuk az érdeklők fejében" - mondta Lázár Vilmos.

Mint minden korábbi alkalommal, az idei programban is valamennyi lovas szakág bemutatkozhat, és olyan világszámokat láthatnak a nézők, mint Kassai Lajos lovas íjász újabb Guinness-rekordkísérlete, vagy a világ egyik leghíresebb szabadidomító művésze, a francia Lorenzo bemutatója. Idén is középpontba kerül egy magyar lófajta: ezúttal a hidegvérű lesz a "főszereplő".

Az igazi verseny azonban a fogathajtók és díjugratók Világkupa-fordulója lesz. Előbbiben indul a hatszoros világbajnok Lázár Zoltán és a csapatban világbajnok Dobrovitz József mellett a holland Koos de Ronde, a címvédő svájci Ulrich Werner és a Budapesten kétszer győztes, egyúttal aktuális világbajnok, s magyar tulajdonban lévő fogatot hajtó ausztrál Boyd Exell. Eddig két Vk-forduló zajlott le: Hannoverben Dobrovitz ötödik lett, Stuttgartban Lázár negyedikként zárt, utóbbin De Ronde győzött. A két szabadkártyát ifjabb Dobrovitz József és Sejk József kapta meg.

Díjugratásban 21 országból érkeznek lovasok. Stróbl Dorottya főtitkár beszámolója szerint a magyar válogatott nagy része - így Kovács Henri, Kovács Kaarlo, Krucsó Balázs és Szász Sándor - különböző külföldi elfoglaltság miatt nem lehet jelen, ennél fogva elsősorban Horváth Balázstól, Tóth Lászlótól és Szuhai Gyulától várható jobb eredmény a hazai indulók közül.

A díjugratást és vezetést ötvöző Ride and Drive-ban indul Balogh Gábor korábbi világbajnok öttusázó, jelenlegi miniszterelnöki tanácsadó vagy éppen Gyenesei Leila szintén öttusázó világbajnok is. A fogathajtás során olyan hírességek ülnek bakra, mint Mészöly Géza futballedző, Kovács Katalin olimpiai és világbajnok kajakos, Fábry Sándor műsorvezető és humorista, Mága Zoltán hegedűművész, továbbá Faragó András és Rékasi Károly színművészek.

A rendezvény első napján, jövő pénteken 14 ezer gyermek ingyen tekintheti meg a programot a III. Gyermek Lovasnap keretében, illetve a szervezők szombatra és vasárnapra 500-500 jegyet adtak át a Nagycsaládosok Országos Egyesületének.

(MTI)

(MTI fotó: Illyés Tibor)

Augusztus óta Magyarországon tartózkodik a Londonban élő Numan Emese és kisfia, Gergő. Augusztus 5-én tértek haza Angliából férjével, a reptéren azonban elvették a csecsemő útlevelét, arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik állandó útlevéllel. A gyermek kapott egy igazolást, mellyel kiválthatják a szülők a hivatalos papírt. Az útlevél-kérelem azóta is folyik, az édesapa a nyár végén visszament Londonba, így a család több mint 1700 km-re él szétszakítva egymástól.

A szülők már augusztus 8-án beadták a kérelmet az anyakönyvi hivatalba, ahol elmondták nekik, hogy mivel a gyermek nem Magyarországon született, ezért az anyakönyvezése a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz tartozik, így elhúzódhat a dolog. Az apuka a nyár végén visszatért londoni otthonukba, mert véget ért a szabadsága, azonban a kivonat megérkezésekor vissza kell térnie Magyarországra, az ő aláírására is szükség van a kisfiúval kapcsolatban.

Hetek teltek el már, az anyuka hiába telefonált a hivatalokba, vagy semleges válasszal, vagy ígérgetésekkel hitegették. Telefonhívásaira nem válaszolnak, senkivel sem sikerült eddig beszélnie a kisfia útlevelével kapcsolatban.

A magyar állampolgárság megszerzésénél a „vérségi elvet” alkalmazzák, azaz a gyermek állampolgárságát a szülők állampolgársága határozza meg. A hivatalban 6-8 hetet ígértek az édesanyának, 3 hónapja azonban hiába várnak. Az anyakönyvi kivonat megérkezése után is várnia kellene a családnak, az útlevéligénylés előtt egy úgynevezett „bevándoroltatás” történik, ezek után kaphat csak állandó útlevelet.

Nem értem, hogy mi tart ennyi ideig, amikor Londonban, ami a lakosságát tekintve Magyarországgal megegyezik, fél óra után a kezembe adták az angol anyakönyvi kivonatot. Ez itt miért okoz ennyi problémát?- mondta Emese.

Az ügyintézés lassú folyamata mellett egyéb gondokat is okoz az itt tartózkodás. A csecsemőnek már két kötelező oltást is meg kellett volna kapnia, azonban az anyakönyvi kivonata nélkül nem kaphat egészségügyi ellátást.

A család lassan 4 hónapja él szétszakítva, az édesapa kimarad a kisfia legfontosabb pillanataiból, nem látja, ahogy változik, tanul ,  „köszönhetően” a Magyarországon folyó lassú ügyintézésnek.

Friss: a TV2 információja szerint az iratokat postázták.

Mezőgazdaságban és a vidékfejlesztésben érdekelt szakemberek és a térség gazdái és szövetkezeti képviselőik részvételével Agrárfórumon vitatták meg az új földtörvény változásait, a gazdák helyzetét és a pályázati lehetőségeket az érdekeltek ma délelőtt a Megyeházán.

A nemzeti földalapról szóló új törvény minden állami földvagyont a Nemzeti Földalap hatáskörébe utalta. Az így egységesített 65 ezer hektár állami földterületet hasznosítását a kis- és középvállalkozó gazdák részére hirdeti meg az alapkezelő.
Több különböző szervezet kezelte korábban az állami földeket Magyarországon, mely az új földtörvény hatására mind az Nemzeti földalap hatáskörébe jutott. Ezeknek a földterületeknek a legegyszerűbb hasznosítási módja a bérbeadás. Az új földtörvény célja, hogy a magyar élelmiszeripart, a mezőgazdaságot felemelje, hogy a vidéken élő emberek foglalkoztatását növelje, hogy az agráriumban dolgozó emberek szerepe felértékelődjön.
dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos a csütörtöki agrárfórumon elmondta, hogy a kormány célja a magyar mezőgazdaság talpra állítása, a gazdák sikere az ország sikere, ezért igyekeznek minden támogatást megadni a vidék lakosságának. Nem könnyű ma a gazdák helyzete, de ők azok, akik becsületesen, tisztességes munkával keresik meg a kenyerüket, eltartják a családjukat- tette hozzá dr. Nyitrai.

Az EU csatlakozás után, közel 30 ezer gazdaság tűnt el, növekedett a nagygazdaságok földterülete, a kicsik pedig eltűntek, szerintünk ez rossz irány- emelte ki dr Szabó Csaba a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa. Ezek a gazdaságok szinte csak alapanyagokat termelnek: búzát, kukoricát, napraforgót és repcét, melyek kevés embert foglakoztatnak,  és nem lehet találkozni a faluk határában tényleges élelmiszerrel. Az állatlétszám a háború utáni állapotot mutatja. Szinte megszűnt a háztáji állattartás. A faluból járnak a városba vásárolni az emberek, pedig ennek fordítva kellene működnie. Ennek következtében a faluk elnéptelenednek- tette hozzá a miniszteri biztos.

Az állami földterületekhez pályázat útján lehet hozzájutni, mellyel az állam a helyben élő kis- és közepes gazdákat részesíti előnyben. A pályázat feltétele az is, hogy az 1200 hektár földtulajdonnal nem rendelkezők indulhatnak, fontos a munkahelyteremtés és az, hogy állattartással is foglalkozzanak. A földeket egységesen 1250 Ft/aranykoronáért kínálják 20 éves bérletre. A pályázónak egy gazdálkodói tervet is készítenie kell. A jogszabály abban is módosult, hogy senki nem rendelkezik elő haszonbérleti joggal, tehát akinek a közeljövőben lejár a bérleti szerződése, újra pályáznia kell.

Forrás: Egriszín

Január óta közel háromezren intézték ügyeiket a Klapka utcai kormányablakban, ahol október közepétől 29-ről 61-re bővült az ügykörök száma. A cél az, hogy az állam legyen jó, áttekinthető, hatékony, segítsen az embereknek ügyeik intézésében, ne kelljen keserves élményeket szerezve vándorolniuk a különféle hivatalok között – mondta a napokban, a kormányablaknál tartott sajtótájékoztatóján Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott.

Horváth László kiemelte: január óta közel háromezren fordultak segítségért az új integrált ügyfélszolgálati irodához. Az ügykörök száma október közepén 61-re bővült. A legtöbben a család- illetve az utazási támogatások igénylése, valamint az elektronikus ügyfélkapu nyitása miatt keresik a kormányablakot, de sokan – főként erdélyi magyarok – jönnek az egyszerűsített honosítási kérelmek elintézése végett is. Az új ügykörök közül nagy érdeklődésre tarthat számot például a gyógyszertámogatás, a fogyasztóvédelmi panaszok bejelentése, az őstermelői vagy a TAJ-kártya igénylése.

Elhangzott továbbá: olyan információkért is keresik az emberek a kormányablakot, amelyek a kormány tevékenységével kapcsolatosak. Tájékoztatást kaphatnak egyebek mellett az Új Széchenyi Tervről vagy a devizahitel-adósok számára a jogszabály által biztosított lehetőségekről.

Horváth László hozzátette: a tervek szerint a kialakítandó járások központjainak mindegyikében lesz kormányablak, a nagyobb területet átfogó járásokban – amilyen például az egri – várhatóan több is.