Keresés: „kormány” (851 találat)

Egerben tartott konferenciát a Kulturális Központok Országos Szövetsége november 17-18-ig. A tanácskozáson részt vettek a magyar kulturális, művészeti központok vezetői és munkatársai. A szakmai együttműködésekről és a felnőttképzésről tanácskoztak a szakemberek.

1997-ben jött létre a Kulturális Központok Országos Szövetsége azzal a céllal, hogy segítse a közművelődést meghatározó nagyobb kulturális központok, a városokban lévő művelődési intézmények munkáját, s koordinálja a szakmai együttműködést.

A két napos konferenciát az Egri Kulturális és Művészeti Központ szervezte. Habis László polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy pályázaton sok pénzt nyertek Egerben a kulturális központok felnőttképzésre, számítástechnikai eszközökre, s a kulturális turizmus felélénkítésére. Kiemelte többek között a Kepes Vizuális Központ félmilliárdot meghaladó fejlesztését, a Líceum jelenleg is folyó rekonstrukcióját, valamint azt, hogy a Vármúzeum az egyik leglátogatottabb múzeum az országban.  Habis László elmondta, hogy a válság következményei miatt sokkal átgondoltabbnak kell lenniük, az önkormányzatot egy hatalmas olajszállító hajóhoz hasonlította: előre kell gondolkodni, hogy mikor fordítunk rajta, hiszen nem egy fordulékony, hirtelen megállítható dolog.

Az egriek mellett bemutatkozott Szekszárd és Békéscsaba kulturális hálózata is. A jelenlévő szakemberek az Agora Agria projektről is hallhattak előadást, amely várhatóan a 2012-es év első negyedévére készül el.

Az első nap a felnőttképzésről, a szervezet szakmai eredményeiről és az intézményi akkreditációról szólt, a második napon pedig szekcióülések következtek. Tanácskoztak az intézményi háló problémáiról, a közművelődés törvényi hátteréről és finanszírozásáról.

Forrás: Egriszín

A Megyeházán fogadta csütörtök este Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke testvérmegyénk, az erdélyi Kovászna megye delegációjának tagjait.

Kiemelten fontos szerepül van Heves megye nemzetközi kapcsolataiban a határon túli magyar területeknek. 2002-ben kötött testvérmegyei megállapodást Kovásznával a Heves Megyei Önkormányzat. A megállapodás célja egy közös együttműködés kialakítása volt a két megye települései, intézményei és szervezetei között a lehető legtöbb területen.

A kovásznai küldöttséget Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke vezette, vele tartott Henning László alelnök, valamint Pásztor Csilla és Giliga Márta külkapcsolati szaktanácsadó.

A két elnök a megbeszélésen az aktuális közös programokról, valamint a további együttműködési lehetőségekről tárgyalt. Horváth László hangsúlyozta, hogy a jelenleginél szorosabb viszonyt szeretnének kialakítani a határon túli magyar területeken élőkkel, s kiemelte azt is, hogy nem a formális, statisztikai kapcsolatokat kell ápolni, hanem amelyek mindkét fél számára kézzelfogható eredményt hoznak gazdasági és/vagy kulturális szempontból.

Forrás: Egriszín

Költségvetés módosításra nyújtott be javaslatot tegnap a parlamentbe, az MSZP frakció. Az infrastruktúrában , az oktatásban és egészségügyben leállított fejlesztések újraindítását szorgalmazzák, valamint az EU-s és hazai források felhasználásával a gazdaság élénkítését modernizálást kívánják elérni. Igazságosabb  és követhetőbb költségvetést támogatnának, ez viszont a jelenlegi 2011. évi költségvetés módosításával válna kialakíthatóbbá.

Az utak állapota országos és megyei szinten is elmaradott, ezek fejlesztése nélkül nem várható sem a turisztikai fejlődés, sem gazdasági előrelépés  Heves Megyében. Dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő indítvánnyal élt az Országgyűlés felé, melyben költségvetési javaslat módosítást nyújtott be a tervel rendelkező utak és útszakaszok kivitelezésére.

A 9 út és útszakasz  tervei nem újkeletűek, szerepelnek a közeljövőben megvalósítandó tervekben  de, ezzel az indítvánnyal a folyamat felgyorsítását kívánná elérni.Az Útpénztár magasabb előirányzatával lehetőséget kapnának az Önkormányzatok a kezelésükben tartott utak felújítására, mivel  ezek önköltségileg egyre nehezebben finanszírozhatók.

1. Eger bekötő út- Füzesabony körforgalomtól maklárig ( 2,6 km) 400 millió  Ft

2. Gyöngyös város nyugati elkerülő út befejezése   800 millió Ft

3. 31.út - Dormánd- Heves közötti útfelújítás  1,5 milliárd Ft

4. 33. út Füzesabony Poroszló első szakasz 400 millió Ft

5. 2402. út Selyp -Gyöngyöspata közötti szakasz 812 millió Ft

6. 2507. út Mónosbél- Balaton közötti szakasz 350 millió Ft

7. 2415. út Sirok- Tarnaszentmária- Verpelét közötti szakasz 650 millió Ft

8. 2416. út Eger - Egerszalók - Verpelét - Gyöngyös  650 millió FT

9 . Pásztó -Galyatető 400 millió Ft

Dr. Sós Tamás szerint az 1 km- re eső út belekerülési költsége 30- 40 millió forint, ami nagyban függ az ott lévő műtárgyaktól, hidaktól, mert ezek megnövelik az előállítási költséget . Némely utak felújítása a térség fejlődését hozhatja, néhány út  pedig a mindennapi közlekedés komfortját emeli, viszont minden esetben fontos, hogy az ígéretek megvalósítás stádiumába lépjenek.

Nevelőszülők továbbképzésére nyert a napokban közel egymillió forint anyagi segítséget a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól a Heves Megyei Önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézménye.

A gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás fejlesztésének támogatására szolgáló pályázatot még az idén márciusban írta ki a szaktárca. A 16 lakásotthont, egy szakszolgáltatási központot működtető és 85 nevelőszülőt foglalkoztató megyei intézmény a „Nézz jól egy gyermek szemébe!” elnevezésű programjával bizonyult sikeresnek.

Kocsa Erika igazgató elmondása szerint a képzés keretében három helyszínen – Tenken, Gyöngyösön és Egerben – csoportfoglalkozásokat tartanak a nevelőszülőknek az előítéletes magatartásról, a másság kezeléséről, a tinédzser, serdülőkorú gyermekek agressziójáról. Szeretnék oldani a nevelőszülőkben meglévő előítéleteket, s rajtuk keresztül igyekeznek hatni a kamaszok helytelen viselkedésmintáira is.

A kurzusok e hét elején már elkezdődtek, ebben az évben mindegyik csoport három alkalommal találkozik, a foglalkozásokat egy külsős tréner segíti. Az elsajátított ismeretek gyakorlati hasznának kiértékelése jövő márciusban zajlik majd.

Elbírálták az „Eger Város Ösztöndíjasa” pályázatra beérkezett kérelmeket. A pályázókról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata rendeletében meghatározott ad-hoc bizottság döntött.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata évente kétszer, februárban és szeptemberben írja ki az „Eger Város Ösztöndíjasa” pályázatot, melyre a közép- és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói, akik állandó egri lakcímmel rendelkeznek, továbbá kiemelkedő a tanulmányi eredményük és szociálisan rászorultak.
A pályázat nyerteseit az egri önkormányzat 5 hónapon keresztül támogatja. A középiskolásokat  9.500, a főiskolásokat/egyetemistákat 19.000 forinttal.

Eger Város Ösztöndíjasai:

Felsőfok:
1. Asztalos Andrea Eszterházy Károly Főiskola
2. Barta Viktória Eötvös Loránd Tudományegyetem
3. Csesznok Kitti Dorina Miskolci Egyetem
4. Galda Nóra Debreceni Egyetem
5. Hideg Adrienn Károli Gáspár Református Egyetem
6. Jakab Orsolya Debreceni Egyetem
7. Kovács Dalma Melinda Eötvös Loránd Tudományegyetem
8. Körtvélyesi Dóra Eszterházy Károly Főiskola
9. Ofra Lilla Katinka Károli Gáspár Református Egyetem
10. Terenyei Anna Debreceni Egyetem
11. Várhegyi Nikolett Dorina Debreceni Egyetem

Középfok:
1. Bialkó Brigitta Sancta Maria Gimnázium
2. Bóta Szonja Dobó István Gimnázium
3. Bóta Cynthia Dobó István Gimnázium
4. Farkas Vera Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium
5. Gál Veronika Dobó István Gimnázium
6. Hegymegi Gréta Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola
7. Horváth Dalma Vivien Dobó István Gimnázium
8. Molnár Anna Dobó István Gimnázium
9. Lukács Ágnes Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium
10. Rudinszky Krisztina Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola
11. Varga Bianka Neumann János Középiskola és Kollégium
12. Verhóczki Zsanett Szilágyi Erzsébet Gimnázium

Három heves megyei kistérségben indítja el programját a „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány novemberben. A program célja, a munkvállalás motivációjának erősítése a hátrányos helyzetű , alacsony iskolázottságú személyeknél.

Az ESZA Nonprofit Kft. által - a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében - kiírt, TÁMOP  „ELSŐ LÉPÉS” – az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő program megvalósítására kiírt pályázat kapcsán 70.305.545.- forint támogatást nyert a  „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány.
A „JÖVŐ MEGALAPOZÁSA” elnevezésű program részleteit Kónya Lajos projektmenedzser ismertette a ma délelőtti sajtótájékoztatón. A program a legnehezebb élethelyzetben lévőknek új távlatokat alapoz meg egy olyan komplex szolgáltatásrendszerrel, amely az egyének meglévő képességeire épít, és több a szociális munkában a munkaerő-piacon érdekelt önkormányzat, kistérségi társulás, intézmény, szervezet, civil közösség szoros együttműködésén alapul.

A program célja, hogy a megtalált és kiválasztott személyek számára legalább egy fél évig olyan szolgáltatást nyújtsanak, amelyek képessé teszik őket arra, hogy kilépjenek abból a környezetből, ahol eddig éltek.
Az uniós támogatásból megvalósuló programba hetven főt vonnak be a programba másfél év alatt. A célcsoport a 18 és 30 éves kor közötti emberek, alacsony iskolai végzettségűek  akik munkatapasztalattal még nem rendelkeznek, legfeljebb közcélú foglalkoztatásban vettek eddig részt, inaktívak, vagy olyanok, akik még semmilyen ellátórendszerbe nem kerültek bele.
A huszonnégy hónapos futamidejű program eredményeként ötvenhat fő kap konkrét segítséget önálló életvitelük, foglalkoztathatóságuk és társadalmi integrációjuk javításához, húsz fő részesül OKJ-s szakmai képzésben.
Bene Balázsné szakmai vezető a program megvalósításával kapcsolatban elmondta, hogy az egyéni és csoportos foglalkozások célja az egyéni képességek fejlesztése, tanulási és munkamotiváció erősítése, kulcskompetenciák fejlesztése valamint szociális állampolgári és munkavállalói ismeretek átadása. A szakmai programban szerepel álláskeresési, munkavállalási tanácsadás, mentális állapotjavító programok
A munkatársak valamennyien dolgoztak már ilyen és hasonló szociális programokban. szociális munkások, szociálpedagógusok az esetmenedzseri feladatokat fogják ellátni. ők azok akik egyénileg is mindennapos kapcsolatban lesznek az ügyfelekkel.
Mellettük roma közösségfejlesztőket is alkalmaznak. A célcsoport elsősorban várhatóan romákból áll. Olyanokból, akiknek nagyon alacsony az iskolai végzettségük, 3-5 éve nem dolgoznak, esetleg nincsenek is nyilvántartva az ellátási rendszerekben. Az ő elérésükhöz is nagy segítséget jelent, hogy olyan munkatársakat kerestek, akik az adott térségekben, az Egri- Bélapátfalvai-, Pétervásárai kistérségekben és Tarnaleleszen helyi lakosok, vagy kötődésük van, és így már van ismertségük, akár elismertségük. A roma közösségfejlesztőket is ezekről a településekről fogjuk kiválasztani hogy ne okozzon gondot az elfogadásuk.
A szakmai vezető a módszerekről is beszélt:
„Nagyon fontos, hogy egyéni kapcsolatot alakítsunk ki mindenkivel. Nem hivatalként szeretnénk működni, hanem egy olyan támogató bázist szeretnénk nyújtani, akár mentálisan akár különféle szolgáltatásokkal, hogy kialakuljon az a bizalom, amit talán még soha nem kaptak meg az ügyfelek, például egy munkaügyi központtól, vagy egy szociális szolgáltatótól. Az ő munkájuk célja más.
Nekünk lehetőségünk van arra, hogy mélyebben megismerjük őket, a családjukat a körülményeiket. Azt, hogy miért alakult így az életpályájuk. Talán ez lehet egy olyan segítség, ami révén közösen tudunk kialakítani célokat.
Úgy vettük észre, hogy ez jobban motiválhatja őket, beleszólhatnak ők is abba, hogy mit kapnak tőlünk. Várjuk is, hogy fogalmazzák meg mi az ami hiányzott, és milyen segítséget nyújthatunk számukra.”

A „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány 1991-ben jött létre, azzal a céllal, hogy Heves megye területén részt vállaljon a szociálpolitikai, a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megoldásából, elősegítse a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét, a szociálpolitika, a szociális munka anyagi, tárgyi és intézményi feltételeinek javítását, országos és térségi programokhoz kapcsolódó közvetlen szociális szolgáltatások nyújtásával hozzájáruljon az arra rászorulók munkaerőpiacon való megtartásához, a munkanélküliek foglalkoztatásához.

Az Alapítvány működése megalakulása óta folyamatos, tevékenysége során több, a hátrányos helyzetben lévők munkaerő piaci integrációját, re-integrációját célzó pályázat megvalósításában vett részt főpályázóként a Bélapátfalvai-, az Egri-, a Pétervásárai Kistérségek területén.

Forrás: EGriszín

A leköszönt megyei rendőrfőkapitány dr. Juhász István által a napokban elmondottakra reagált a Jobbik Magyarországért Mozgalom egri sajtótájékoztatóján Mirkóczki Ádám - országgyűlési képviselő.

Csúsztatásnak és hazugságnak nevezte a volt rendőrfőkapitány szavait Mirkóczki. Juhász István a napokban adott interjújában kijelentette, hogy a legtöbb demonstrációt a fővárosi főkapitány után a Heves megyei rendőrség vezetőjének kellett megoldania, más létszámmal és eszközzel. A megmozdulásokban az egri lakosoknak csak egy kis része volt hangadó. Juhász említést tesz arról is, hogy voltak akik Budapestről vagy más megyékből érkeztek, és rendbontási céllal jöttek. A döntésekkel elejét vették annak, hogy bárkinek a tulajdonában, a lakásában, az autójában, az üzletében kárt tegyenek, hangsúlyozta a volt főkapitány, aki demonstrációk kezelését szakmailag helyesnek ítéli, hozzátéve, hogy soha nem kellett indokolatlan erőszakot alkalmazni.

Mirkóczki Ádám tájékoztatóján kijelentette, hogy az általuk szervezett rendezvényekre nem hívtak Budapestről és más megyékből  résztvevőket, a megmozdulásokon sosem történtrendbontás, rombolás, törés-zúzás
Juhász István szavaira reagálva hozzáfűzte, hogy nem igaz a kijelentés, hogy „soha nem kellett indokolatlan erőszakot alkalmazni”. 2009 augusztus 19-én Jobbik és Magyar Gárda szimpatizánsokat vittek el erőszakkal a dobó téri demonstrációról, és akkor még nem volt törvény a Gárda működéséről, hangsúlyozta a képviselő.

Juhász István sikerként könyvel el sok mindent, hangsúlyozta Mirkóczki, utalva az önkormányzati választások idején Habis László elleni lejárató kiadványok elkövetőinek gyors kézrekerítésére. Szerinte kettős mércét alkalmazott a rendőrség, hiszen a Jobbik irodájába való betörés és a tavaszi országgyűlési választások füzesabonyi „Fidesz csalása” azóta sincs felderítve, pedig nem lenne nehéz megnevezni a tetteseket.

Forrás :Egriszín

A megtévesztés, a megszorítás költségvetésének nevezte dr. Sós Tamás, országgyűlési képviselő a kormány jövő évre tervezett számításait mai tájékoztatóján. Vesztes az oktatás, az egészségügy és a szociális terület, s a lakosság is egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül az MSZP megyei elnöke szerint.

Dr. Sós Tamás szerint annál keményebb, durvább megszorítást már elképzelni sem lehet, amikor úgy teremtik meg a költségvetési egyensúlyt, hogy elveszik 3 millió magánnyugdíj pénztári tag egy évtizedes befizetéseit, kamatait, azaz megfosztják a tulajdonától. A magántulajdon szabad préda lett, s a lakosság helyzete egyre kiszolgáltatottabb.

Ideig-óráig még meg lehet téveszteni kommunikációs eszközökkel a lakosságot, de legkésőbb akkor látni fogja mindenki, hogy becsapták, amikor meglátja, hogy milyen nyugdíjat kap az államtól. A tervezett költségvetésben lévő „nyugdíjpénztári csomag” célja, haszna nehezen értelmezhető a hosszú távú célok kapcsán, s az ország fenntartható fejlődése szempontjából kapcsolatban is káros hatású – mondta az elnök. Továbbá hangsúlyozta, hogy a Költségvetési Tanácsi is felhívta a figyelmet a gazdasági növekedést fékező hatású elemeire. Azaz alaptalan a várakozás, ami a gazdasági és a foglalkoztatás bővítésével kapcsolatos. Ráadásul az sem szerepel benne, hogy mire költik a különadókból befolyó összegeket.

Az MSZP elfogadhatatlannak tartja a közszolgáltatásban dolgozók elbocsátását, valamint béreinek is juttatásainak befagyasztását, ami 25-30.000 főt érint. A közszolgáltatások fedezetének növelését sem biztosítja a kormány az MSZP szerint, s a helyi önkormányzatok számára is csökkennek a központi források a 2010-es évhez képest 2011-ben a változatlan szakmai normatívák mellett, sőt a szociális szférából 34 milliárd forintot vonnak ki. Gyakorlatilag leáll a panelprogram is, hiszen elenyésző pénzt adnak rá.

Kritikus területnek tartja még az egészségügyet dr. Sós Tamás. A FIDESZ-KDNP ellenzékként mindent megtett országosan és helyi szinten is, hogy megakadályozza a rendszer fenntartható pályára állítását, mégis csak szinten tartást biztosít az egészségügyben a jövő évi költségvetés. A szociális normatívák értéke is csökken, kevesebb pénz jut majd az anyasági ellátásokra és a szociális intézmények látogatására is. A nyugdíjakat sem emelik kellő mértékben, csupán 3,8 százalékkal. Mindemellett több mint 7 százalékkal csökkentik a közgyógyellátás éves előirányzatát, ami nagy érvágás a hátrányokkal küzdő embereknek az elnök szerint. Csökken még a családi pótlékra szánt forrás összege is, illetve a babakötvény éves kerete.

Az oktatás helyzetet és kritikusnak tartja az MSZP megyei elnöke. Válságos időben véleménye szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni az iskolázásra, ez pedig nem történik meg, sőt 2011-ben kevesebb pénz jut közoktatásra. Így nem fog javulni az iskolák helyzete és a pedagógusok megbecsültsége sem, ráadásul leállnak majd az iskolai fejlesztési programok is. A támogatható ellátotti kör is szűkül több területen. Ez főként a bejáró tanulókat, a kollégistákat és a diákotthonokban lakókat hozza nehéz helyzetbe, s azokat, akik eddig részesültek gyermekvédelmi kedvezményben. A hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozása is vesztes lesz, s alig jut pénz informatikai fejlesztésre és művészeti oktatásra.

Dr. Sós Tamás szerint tehát komoly kockázatai vannak a jövőt felélő költségvetésnek, amely feléli a korábbi megtakarításokat, s egy az egyben a lakosságra terheli rá a pénzeket.

Forrás : Egriszín

Sajtótájékoztató keretében mutatkozott be a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság új vezetője Dr. Ormossy Attila rendőr ezredes ma délelőtt. Az új rendőr-főkaptány, november 11-én váltotta a távozó dr. Juhász István rendőr dandártábornokot.

2010. november 10-i hatállyal Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Dr. Hatala József rendőr altábornagy országos rendőrfőkapitány javaslatára visszavonta Dr. Juhász István rendőr dandártábornok a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének vezetői megbízását.
Az országos rendőrfőkapitány november 11-i hatállyal főkapitányi biztosi feladatokkal bízta meg Dr. Juhász Istvánt.
A belügyminiszter november 11-i hatállyal kinevezte Heves Megyei Rendőrfőkapitánynak Dr. Ormossy Attila rendőr ezredes urat, aki korábban a BRFK XIII. kerületi Rendőrkapitányság vezetője volt. Eredményes munkájáért korábban megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét.
Dr. Ormossy Attila nős, négy gyermek édesapja. Eddigi élete Budapesthez kötötte. 1981-ben kezdte meg rendőri pályáját, amelyen elmondása szerint minden lépcsőfokot végigjárt. 1994-től három budapesti kapitányság vezetője volt. Az új főkapitány az elvárásoknak eleget téve hamarosan Egerbe költözik.

Három évtizedes budapesti szolgálata után kellő felvértezettséggel és tapasztalattal áll a feladat előtt, de úgy érzi, hogy Heves megyét még tapasztalnia kell.
Az új főkapitány elmondta, hogy eddigi szolgálati helyein még nem érte kritika. Kiemelte, hogy az országos elvárások mellett fontos a helyi speciális igényeknek való megfelelés.
Meggyőződése, hogy egy jól működő kapitányságot vett át, ám látja, hogy mi az amin változtatni kell. Véleménye szerint a legnagyobb előrelépés a humán területen lehet, emellett az anyagi feltételeket is javítani kell.
A jelenlegi létszám épp, hogy elég a feladatok ellátására, mindenféle átcsoportosítás komoly szakmai feladatot jelent.
Ormossy Attila elmondta, hogy a megyében közel 700 a rendőri állomány, örülne ha száz fővel sikerülne növelni ezt a számot. Az új kapitány erre lát reális lehetőséget, bízik abban, hogy a kormányzat komolyan veszi a kérdést.
Az új kapitány eltökélt, véleménye szerint a jó értelemben vett küldetéstudat szükséges a munkájához.
„Olyan céget vezetek, aminek a közbiztonság a terméke a piacon. Erre a termékre nagyon nagy a kereslet, hiszen a biztonság igénye genetikailag kódolt az emberben.” – fogalmazott Ormossy Attila.

Forrás: Egriszín

Felszámolták az illegális hulladék lerakó-helyeket Eger város elszánt lakosai, a civil szervezetek képviselői és a Polgármesteri Hivatal munkatársai.A szemétszüret során 526 tonna hulladék gyűlt össze.

Az illegális hulladéklerakó-helyek felszámolásának feladataira ez évben ismét pályázatot hirdetett a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium /melynek jogutódja a Vidékfejlesztési Minisztérium/. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködve az Agria Polgárőr Egyesülettel és az Egri Polgárőrséggel, illetve a Városgondozás Eger Kft. támogatásával sikeresen pályázott és a „VEDD észre, Tedd szóvá, Szólj RÁ! Együtt egymásért, egy más környezetért. Civilek és az Önkormányzat összefogása egy tisztább jövőért” című munkájával 2.558.360 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült.

Az elmúlt években indított program folytatásaként augusztusban, szeptemberben és októberben szemétszüretet szerveztekk az Egri Borvidéken, melynek során 14 helyszínen számoltak fel az előzetesen feltárt és dokumentált illegális hulladéklerakásokat.

A takarítási munkálatok – figyelembe véve a pályázat feltételeit – kizárólag önkormányzati, illetve állami tulajdonban lévő területeken valósultak meg, melyek Eger Város környezetében szórtan helyezkednek el. A Polgármesteri Hivatal munkatársainak, az együttműködő szervezetek képviselőinek és városunk lakosainak lelkes közreműködésével sikerült így szép környezetet varázsolni a Kerecsendi út és a Noszvaji út mellett lévő területeken, a Bajusz-völgyben, a Pap-hegyen, az Agárdi-hegyen, Felnémet környezetében, valamint a Galagonyás-, a Steiner- és a Donát-dűlőben. Figyelembe véve az illegálisan elhelyezett hulladék mennyiségét, a lakosság bevonása mellett jelentős gépi munka is szükségessé vált, melyet a Városgondozás Eger Kft. biztosított.

A szemétszüret eredményesen zárult az Egri Borvidéken. Sikerült mozgósítani a lakosságot, a civil szervezetek képviselőit és a Polgármesteri Hivatal munkatársait. A mintegy 100-120 résztvevő a munkagépek segítségével, a takarítási akciók során 516.500 Kg, azaz megközelítőleg 516 tonna hulladékot gyűjtött össze, mely legális lerakóhelyeken került elhelyezésre és ártalmatlanításra.

A megtisztított területeken ez évben is információs táblákat fognak elhelyezni, melyeken felhívják a figyelmet a természet védelmére és tájékoztatást adnak arra vonatkozóan, hogy hol, milyen formában lehet legálisan elhelyezni a kommunális, illetve az inert hulladékot.

A program folytatásaként novemberben a Vécsey-tetőn /a Repülőtérrel szemben lévő területen/, mely korábban illegális hulladéklerakó helyként funkcionált, pihenőterületet kívánnak kialakítani, padokkal, asztalokkal, hulladékgyűjtő edényzetekkel és őshonos fák telepítésével. Az utógondozás keretében pedig továbbra is tervezzik a Zöld Kommandó folyamatos jelenlétét a külterületeken.