Keresés: „család” (788 találat)

Vasárnap délután nyitották meg ünnepélyes keretek között Kopcsik Lajos vándorkiállítását a Hotel Eger és Parkban.

A mestercukrász idén hármas jubileumot ünnepelhet, 70. születésnapját, 55 éve tartó munkásságát illetve 700 alkotását. A megnyitón Habis László, Eger MJV polgármestere köszöntötte a Guinnes-rekorder cukrászt. A világbajnok mester elmondta: 55 éve szerelmese ennek a szakmának, a munka öröméért dolgozik még ma is, semmiképpen sem hagyná abba a munkáját, hiszen örömét leli benne. Családja mindvégig támogatta, felesége már 50 éve hű társa.

Kopcsik Lajos külön köszöntötte Harmati Juditot, illetve Harmati Lászlót, akik mind szervezésben, mind a kiállítás helyét illetően sokat segítettek neki. A kiállításon híres festők marcipánból készült reprodukcióit, portréit tekinthetik meg a vendégek.

Arra a kérdésre válaszolva,hogy miért nem festi meg ezeket a műveket inkább, azt válaszolta hogy: Nekem a cukor az anyagom.  A szakmájához méltóan egy óriási marcipántortával köszöntötték születésnapja alkalmából.

Az Oscar-díjas mestercukrász műveiből álló tárlatot október 16-tól december 1-ig tekinthetik meg az érdeklődők.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke közleményben tudatta, hogy a közgyűlés legutóbbi, soron kívüli ülésén elhangzott álláspontját a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének október 12-i nyilatkozata is megerősíti. Ennek értelmében a kormány és a megyei önkormányzatok elnökei által 2011. október 1-jén aláírt megállapodás nem szerződés, hanem a felek közös szándéknyilatkozata, amely jogkövetkezményekkel nem jár, kötelezettséget nem származtat, illetve jogot nem keletkeztet.

Szabó Róbert , a Heves Megyei Közgyűlés elnöke szerint minden család, minden egyes Magyarországon élő gyermek és felnőtt azonos, magas színvonalú közszolgáltatásra jogosult. Ezt az alapjogot azonban a jelenlegi önkormányzati rendszer nem képes garantálni. Az 1990-ben meghozott hibás döntések, valamint a 2002 és 2010 között, az akkori kormány által sorozatban elkövetett hibák miatt a feladatok, a felelősség és a források egyensúlya helyreállíthatatlanul megbomlott.

A kormány és a megyei önkormányzatok elnökei által 2011. október 1-jén aláírt megállapodás nem szerződés, hanem a felek közös szándéknyilatkozata, amely jogkövetkezményekkel nem jár, kötelezettséget nem származtat, illetve jogot nem keletkeztet. Egyértelműen rögzíti, hogy a felek milyen feltételekkel látják megvalósíthatónak az önkormányzati rendszer újraszervezését, az állami feladatok ellátását, a megyék további működését. Aláírását követi a jogalkotási munka, különös tekintettel az Országgyűlés elé kerülő sarkalatos törvényekre.

A kormány és a megyei önkormányzatok közötti megállapodás ezt az alapvető célkitűzést szolgálja, vagyis megteremti a cselekvés feltételeit. Ezzel szemben a most a kormányhivatalhoz forduló dr. Nagy Imre csak a konstruktív munkát akadályozza erőltetettnek tűnő kifogásaival.

Az LMP az ország tucatnyi városában kezdett aláírásgyűjtő kampányba csütörtökön a megszorítások ellen, a Zöld Fordulatért. Véleményük szerint az igazságtalan, egykulcsos adórendszer nem pörgette fel a gazdaságot és óriási lyukat ütött a költségvetésben. A Fidesz emiatt az elmúlt 20 év legdurvább megszorításaiba kezdett. Ez zsákutca, amiből csak egy gyökeresen új program vezetheti ki az országot - hangzott el a csütörtöki, egri sajtótájékoztatón.

Szilágyi László országgyűlési képviselő elmondta: a Zöld Fordulat a becsületes munkából élők helyett a tőkét és a környezetterhelést adóztatja. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy a  családok, gyermekek jövője érdekében azonnal cselekedjen.
Az országgyűlési képviselő hozzátette: Mostanra teljesen világos lett, hogy az Orbán-kormány gazdaságpolitikája csúfosan megbukott. A Fidesz képtelen teljesíteni ígéreteit - nem csökkent a munkanélküliség, szinte áll a gazdaság, sokszázezer ember fizetése csökkent. A kormány kapkod és minden lépésével egyre nagyobb bajt okoz.
Elhangzott továbbá: Rövid idő alatt kiderült, hogy az egykulcsos adórendszer zsákutca. A gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek, miközben az ország több száz milliárd forinttól esett el. Emiatt a kormány brutális megszorításokba kezdett. Nem jut pénz az iskolákra, az orvosok és tanárok fizetésére, a kórházakra, az utak kátyúzására és árvízvédelemre.
A Fidesz meg akarja változtatni a munkatörvénykönyvét. A képviselő véleménye szerint ez a tervezet azokat bünteti, akik becsületes munkával akarnak egyről a kettőre jutni.
Hozzátette: a Fidesz az oktatáson is spórolni akar. Iskolákat zár be,  felére akarja csökkenteni a középiskolába és az ingyenes felsőoktatásba járó diákok számát. Pedig aki az oktatást rövidíti meg, az a jövőt éli fel. Megfelelő oktatás nélkül nem lesz gazdasági fejlődés, viszont végzetesen szétszakad az ország, képzett gazdagokra és képzetlen szegényekre.
Véleményük szerint a Fidesz a devizahiteleseken sem tud segíteni. Javaslatai nem segítik érdemben a bajba jutottakat. Azokat, akiket végrehajtás és kilakoltatás fenyeget, a végtörlesztés lehetősége nem menti meg.
Az LMP szerint ezért azonnali fordulatra van szükség. A zsákutcából csak egy gyökeresen új program vezetheti ki az országot. Az LMP végiggondolta és kiszámolta, hogy ez miképpen valósítható meg. A Zöld Fordulat a becsületes munkából élők helyett a tőkét és a környezetterhelést adóztatja - vagyis radikális változás megszorítások és az államadósság növelése nélkül is elérhető.

Az LMP Zöld Fordulatának legfontosabb elemei:
- egy igazságos, többkulcsos adórendszer bevezetése

- Nemzeti Ingatlanalap felállítása és kamatplafon bevezetése a bajba jutott devizahitelesek számára

- 4%-os járulékcsökkentés a munkahely-teremtésért
- jövőbiztos, új zöld munkahelyek létrehozása
- béremelés és befektetés az oktatásba, az egészségügybe
- a családi pótlék emelése, az óvodai és bölcsödei férőhelyek számának növelése
- egy biztonságosabb Magyarország érdekében közösségi rendőrség felállítása
- egy egészségesebb Magyarország érdekében a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentése
Az LMP a következő hetekben ezekhez az intézkedésekhez gyűjt támogató aláírásokat az ország számos városában. Petíciónkat az utcai kitelepüléseken, és a lehetmas.hu weboldalon is aláírhatják azok, akik úgy érzik, hogy a változást már nem lehet tovább halogatni. Egyúttal felszólítják a kormányt, hogy a családok, gyermekek jövője érdekében, az ország érdekében azonnal cselekedjenek!

Október 8-án a játékos kedvű családok kémkedhettek az Egri Várban, ezzel a programmal vette kezdetét a Múzeumok Őszi Fesztiválja az egri Dobó István Vármúzeumban. A fesztiválsorozat részeként számos programmal várják az érdeklődőket.

A programsorozat részeként a játékos kedvű családok szombaton az ún. kémkedőn vehettek részt, melyen egy térkép segítségével fedezhették fel a korabeli várat.

Október 17-én tartják az Egri Vár napját, amikor az önálló módon feldolgozható gyűjtőmappa feladatlapjainak segítségével az Egri Vár külső helyszíneit, valamint azt mutatják be, hogy az államalapítás korától napjainkig milyen tényezők befolyásolták a vár arculatát. Idén egy új kezdeményezéssel, a Múzeumok délidőben elnevezésű programmal is várják az érdeklődőket. Ennek során 12 órakor számítanak a múzeumlátogatókra, akár munkahelyi kollektívákra is egy kibővített ebédidő keretében.

Október 27-én pedig a Gárdonyi Emléknapot tartanak. Rendkívüli tárlatvezetés az Emlékházba, az író sírjának megkoszorúzása és teadélután is szerepel a programok közt.

Az őszi mezőgazdasági munkák idején a bejelentési kötelezettség teljesítését és a szabályszerű foglalkoztatást a korábbi hagyományoknak megfelelően fokozottan ellenőrzi az adóhatóság.

Az adóellenőrök helyszíni vizsgálatsorozattal azt igyekeztek feltárni, hogy ahol a szüret nem családi körben történik, hanem a termés leszedéséhez ellenérték fejében munkát végzők alkalmazása válik szükségessé, ott a foglalkoztatással kapcsolatosan a gazda eleget tesz-e bejelentési és közteher-fizetési kötelezettségének - tájékoztatta szerkesztőségünket a NAV Heves Megyei Adóigazgatósága.

Mezőgazdasági idénymunkára egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony és az idényjellegű foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher viszonylag alacsony összegű (500 Ft/nap/fő), a bejelentést pedig – regisztráció után – igen rugalmasan, elektronikus úton és telefonon is fogadja az adóhatóság. Ennek ellenére az adóhatóság ez évi tapasztalatai igen színesek: néhány helyen jogkövető magatartást tapasztaltak a revizorok, azonban több olyan helyszínre is ellátogattak, ahol a szüreti munkások bejelentése nem történt meg. A legkirívóbb mulasztást eddig a mátrai borvidék területén tárta fel az adóhatóság, ahol az ott szüretelők egyikét sem jelentették be. Összesen 32 fő végzett munkát aznap a szőlőben, akik internetes hirdetés útján jelentkeztek szüretre, és más településekről busszal szállították őket a helyszínre.

Egy másik szüreten az adóellenőrök bemutatkozása után a szüretelők ijedtükben szétszaladtak, volt olyan, aki még a saját nevét is „elfelejtette”.

A be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása kapcsán az érintettek jelentős összegű mulasztási bírsággal számolhatnak, a személyazonosságára vonatkozóan megtévesztő adatokat közlő magánszeméllyel szemben pedig büntetőeljárás indult. Az adóhatóság ellenőrzései tovább folytatódnak a szüreti idényben, melyeknek célja a jogkövető magatartásra ösztönzés az idényjellegű foglalkoztatás kapcsán is.

Az Eszterházy Károly Főiskola végzett hallgatói közül kinek több, kinek csak pár év telt el azóta, hogy az intézmény hallgatói voltak. Munkatársaik, barátaik és családtagjaik körében azonban mind a mai napig valószínűleg gyakran emlegetik a főiskolán töltött évek élményeit, a tanárokkal, barátokkal megélt kedves, olykor izgalmas eseményeket.

Az Eszterházy Károly Főiskola régi törekvése, hogy segítse végzett hallgatóinak találkozását, és lehetőséget biztosítson kötetlen beszélgetésekre, a közös élmények felelevenítésére. Ezúton is szeretnék felhívni figyelmet az intézményben ma már aktívan működő Eszterházy Károly Főiskola Alumni Szervezetre, melynek programjairól és eddigi tevékenységéről a Főiskola honlapján (http://tik.ektf.hu/vegzettek/) tájékozódhatnak. Örülnének, ha minden végzett hallgatónkat rövidesen az Alumni Szervezet tagjaként is üdvözölhetnénk.

Több, az évfolyam-, ill. csoport-találkozókat is szervező kollégának, volt hallgatóknak is szeretnének segítséget nyújtani azzal, hogy ez év őszén, 2011. október 8-án a főiskola megrendezi az Eszterházy Bált, melyre szeretettel invitálnak minden végzett hallgatót és  partnert. A bál helyszíne a Hotel Flóra (3300 Eger, Fürdő utca 5.). A részvételi díj: 3.000 Ft/fő, mely tartalmazza az EKF Alumni Szervezet éves tagdíját is

A tervezett program:
19:00 Rektori Köszöntő
19:30 Stand Up Comedy
20:00 Állófogadás
21:00 Sztárvendég: Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán
A báli zenét egész éjszaka a Reflex Zenekar biztosítja.

Heves megyében a hitelkárosultak még ma is csupán a svájci frank gyengülésére és saját magukra számíthatnak, állítja Sós Tamás. Véleménye szerint senkinek sem előnyös igénybe vennie a kormány devizahitelesek megsegítésére irányuló kedvezményeit, ugyanis az Orbán-kormány nem veszi figyelembe az ellenzéki pártok javaslatait, a hétfő este hivatalosan is elinduló, a fizetésképtelen hitelesek lakásait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) pedig annyira kevés pénzből gazdálkodik majd, hogy hatása alig lesz észrevehető.

Állítása szerint az intézmény három év alatt legfeljebb ötezer családon segít, miközben már eddig 130 ezernél több devizahiteles dőlt be Magyarországon. A kormány árfolyamgát-népszerűsítő reklámkampánya ellenére átlátja a lakosság, hogy nem célravezető a mostani mellett, egy három évvel későbbi – még nagyobb – adósságba sodródni. Hiába lép ugyanis életbe a 15 százalékos törlesztési korlát a gyűjtőszámlán felhalmozódó forinthitelre, a teljes tartozás ettől még akár több millió forinttal is megemelkedhet, amennyiben a svájci frank kurzusa a mostanihoz hasonló szinten marad, netán még tovább is erősödik.

Elmondása szerint a svájci frank hitelek tömegessé válását két tényező segítette elő, az egyik, hogy az utóbbi években csökkentették a lakáshitelek kamattámogatását, mert a Matolcsy György által az első Orbán-kormány alatt kialakított nagyon magas kamattámogatás évente 100-200 milliárd forint kiadást jelentett a költségvetésnek, ami erősen növekedett. A másik tényező, hogy a forint vásárlóerejét nagyon magasan tartották, ez kezdetben kedvező volt.

Az MSZP kilenc kérdést tesz fel a kormánynak annak érdekében, hogy végre kiderüljön: milyen irányban képzeli el a kormány az adósságválságból való elmozdulást. A kérdések a következőek:

1. Tud-e arról a kormány, hogy a kilakoltatási moratórium júliusi feloldása óta hány bedőlt devizahiteles család került az utcára Magyarországon?


2. Mit gondol a kormány, az eltőzsdézett 500 milliárd forintos MOL-részvénypakkból, az ott eddig elbukott 150 milliárd forintból hány devizahiteles családot lehetett volna megmenteni?


3. Ha a frankhiteleket valóban a szocialisták szabadították az országra, és azt a jelenlegi kormánypártok korábban következetesen ellenezték, vajon miként lehet, hogy a legnagyobb adósok között találjuk az egyaránt fideszes Kósa Lajost, Rogán Antalt vagy épp Kocsis Mátét?


4. Vajon a svájci frank alapú kötvénykibocsátásban élen járó fideszes önkormányzatok eladósodását is vizsgálni kívánja a Fidesz-KDNP-kormány?


5. Mi a Fidesz-KDNP-kormány álláspontja a magáncsőd intézményének bevezetésével kapcsolatban?


6. Mikor és pontosan mekkora alaptőkével kívánja a kormány felállítani a lakásukat vesztett adósok otthonait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaságot?


7. Mi lesz a törlesztő részletekkel 90 napnál is hosszabb ideje elmaradó adósokkal, rajtuk mikor és milyen formában kíván segíteni a kormány?


8. Milyen konkrét intézkedéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy a bankok már a közeljövőben se háríthassák át a megnövekedett költségeket teljes mértékben az ügyfeleikre?


9. Amennyiben tervezi a kormány, hogy végre valódi kockázatközösségre kényszeríti a bankokat, egyeztette-e már elképzeléseit a pénzintézetekkel, a bankszövetséggel, illetve a hitelkárosultak képviselőivel?

Az MSZP másfél millió érintett magyar családdal együtt várja a bankárkormány fenti kérdésekre adott válaszát.

Augusztus elején tartják az Anyatejes táplálás világnapját, melyre Magyarországon is megemlékeznek, és több nagyvárosban tartanak rendezvényeket. Pénteken tartották Egerben a Balassi Bálint Általános Tagiskolában a „természetesen anyatejjel” elnevezésű rendezvényt, melyen sok hasznos programmal és praktikával hívták fel a figyelmét a várandós és kisgyermekes anyukáknak és apukáknak a szoptatás fontosságára.

WHO 1993-ban nyilvánította augusztus 1-jét az anyatej, egyben a szoptatás világnapjává, az azt követő napokat pedig anyatejes világhétté. Világszerte évente egymillió gyermek életét menthetné meg az első órában megkezdett, és az első hat hónapban kizárólagosan tartó szoptatás. Hazánkban a félévesnél idősebbek esetében már 10 babából csak maximum 4 kap anyatejet, és ahogy növekszik a mesterséges táplálás piaca, úgy szorulnak vissza az anyatejes tápláláshoz kapcsolódó tradíciók- mondta nyitóbeszédében az egyik főszervező Farkasné Juhász Margit védőnő, az Eger Város Védőnői a Családokért Alapítvány Kuratóriumi elnöke. Az anyatejben olyan, semmivel sem pótolható anyagok találhatók, amelyek védettséget nyújtanak a fertőzésekkel szemben, erősítik az immunrendszert, csökkentik a bölcsőhalál és a II. típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, különösen akkor, ha a babákat kizárólag anyatejjel táplálják.

A rendezvény vendége Saárossy Kinga alpolgármester a megnyitón elmondta: Öröm és testhezálló feladat egy nőnek, aki két gyermeket szoptatott egy ilyen rendezvényen részt venni. Az én időmben jött divatba a tápszer. A csecsemőnek praktikusabb és jobb, ha anyatejet kap, és mára a köztudatba is beletáplálódott, hogy a baba megszületésétől szoptassanak az anyukák – érvelt a színésznő.  Az én édesanyám mindig mondta, hogy nekem sok tejtestvérem volt, amit én sokáig nem értettem. Amíg felnőtt fejjel megtudtam, hogy sok anyuka valamilyen okból nem tudja táplálni gyermekét, viszont másoknak meg annyi tejük van, hogy más babáknak is adhatnak belőle. Egerben kiválóan működik a baba barát mozgalom és sokan adják le az anyatejet, hogy minél több csecsemőhöz eljusson. A védőnői szolgálat ebben sokat segít és nagy a jelentőségük a korai fejlesztésben és a problémák felismerésében is. Ezért is hasznosnak tartom, hogy létrejött a mai „természetesen anyatejjel” rendezvény- fejezte be beszédét az alpolgármester-asszony.

Forrás:  Egriszín

Ünnepélyes keretek között csütörtök délután átadták az új helyszínre költözött Családsegítő Intézet által üzemeltetett Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézményét, melyet hétfőn vehetnek birtokba a gondozottak.

Az átadón Habis László Eger polgármestere köszöntőjében mondta: az épület bárhol a világon megállná a helyét. A város büszke lehet rá, hogy egy olyan intézmény jött létre, ahol az értelmi fogyatékos ellátottak méltó körülmények között pihenhetnek. A polgármestertől megtudtuk azt is, hogy a költözés miatt megüresedett Lajosvárosi épületben bölcsődei férőhelyek bővítése válik lehetővé.

2 évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy ilyen szép lesz a végeredmény, kezdte megnyitó beszédét Nyilasi Gabriella a nappali ellátás vezetője, majd így folytatta: ebbe az intézménybe olyan emberek járnak, akik mögött összesúgnak az emberek az utcán, esetleg még félnek is tőlük. Most egy olyan méltó helyet kaptak, ahol az igényeiket, a szórakozásukat ki tudjuk elégíteni, fejlesztésüket meg tudjuk valósítani.

Európai Uniós forrásból közel 87 millió Ft-os beruházás eredményeképpen létrejött a Kallómalom utca 90. szám alatt az 519 m2 területű Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézménye, mely a Lajosvárosból költözött ide, a felújított és kibővített épületbe.Az épületben tágas társalgót, ebédlőt, pihenő- és csoportfoglalkozásra alkalmas, akadálymentesített szobákat alakítottak ki. Korszerű, a pihenést, sportolást és szórakozást szolgáló eszközökkel és berendezésekkel is gyarapodott. Megvalósult a teljesen belső és külső akadálymentesítés és bekerítettek 612 m2 területű udvar is. Bővült a férőhelyek száma, az eddigi harminc helyett, most már negyven főre.

Forrás: Egriszín

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.