Keresés: „fej” (993 találat)

A Heves Megyei Önkormányzat Fideszes vezetésének első féléves teljesítménye leginkább három fogalommal jellemezhető: hozzánemértés, felelőtlenség, kétszínűség- állítja az MSZP Heves Megyei Frakciója.

A hozzánemértés felelőtlenséggel párosul, aminek szomorú „eredménye” megyénk mai helyzete. A megyei vezetés 8 hónapnyi tehetetlenkedése vezetett oda, hogy mára a különböző intézményekben dolgozók százai kerültek a teljes létbizonytalanságba.
Az MSZP állítja, hogy nem volt elkerülhetetlen az adósságrendezési eljárás, hiszen Heves megye az egyik legkevésbé eladósodott megye, és számos város is „lekörözi” az adósságállományát tekintve.

A Heves Megyei Közgyűlés Fideszes vezetése az önkormányzatot, mint valami korlátolt felelősségű társaságot kezeli, amelyben a hangsúlyt a korlátolt felelősségre helyezi. A tettekben viszont nem látni, hogy a megyei önkormányzatnak felelősséget is kell viselnie a megyében élők ellátásáért (egészségügy, oktatás, idősellátás stb.) a különböző területeken dolgozókért. A mai kormány gondolkodásában fel sem merül, hogy esetleg egyeztetni, összefogni, segíteni kellene a megyében működő települési önkormányzatokat. Miközben az Orbán kormány további 100 millióval csökkentette havonta a megye finanszírozását, nem tapasztaltuk, hogy a megyei kormánypárti politikusok, képviselők szót emelnének ezért, vagy, hogy lobbiznának az itteni fejlesztésekért. Nem látjuk, hogy a megyei vezetés mindent megtenne az ésszerű működés feltételeinek megteremtéséért, vagy az adósságrendezés elkerüléséért. Helyette -  mint valami rossz kft-t -  lényegében csődbe viszik.

Az elmúlt időszakot, - és még napjainkat is - sorozatos személycserék jellemezik, mind a testületben, mind a hivatalban, mind az intézményi területen.

Mindannyian tanúi lehettünk, hogy ebben a folyamatban a felkészültség, a hozzáértés kiválasztási szempontként fel sem merült – néhány kivételtől eltekintve.

A Fideszes hatalomgyakorlás lényege, hogy nem partnerekre, hanem alattvalókra, szavazógépekre van szüksége, akik gondolkodás és ellentmondás nélkül végrehajtják a láthatatlan központból érkező ukázokat, felolvassák az előre megírt „ítéleteket”. Ez azért is elkeserítő, hiszen Heves megye tele van felkészült - akár jobb, akár baloldali gondolkodású szakemberekkel - vagyis ha már ez a cél, politikai alapon is lehetne minőségi váltásokat végrehajtani.

Az új vezetésnek az oktatás és kultúra ügyéhez való viszonyulását a lelketlenség és az érzéketlenség jellemzi.

Lelketlenség a személyzeti politikájukban. Több cikluson keresztül sikeresen, eredményesen működő intézményvezetőket úgy cserélnek le, hogy meg sem fontolják, hogy esetleg néhány hónapos hosszabbítással az érintett már nyugdíjba mehetne, és életének munkával töltött aktív szakaszának végét nem méltatlan körülmények között, esetleg munkát keresve kéne eltöltenie. Ráadásul a leköszönő vezetőkhöz nincs egy emberséges mondat. Erre nem válasz, hogy más körülmények között ez már elhangzott. A nyilvános testületi ülésen dől el az érintettek sorsa( legalábbis hivatalosan, ugyanis mindnyájan tudjuk, hogy már előzőleg megszületik a politikai döntés a menesztésről), így itt van mód arra, hogy értékelő, lehetőleg pozitív mondatok hangozzanak el a nyilvánosság előtt a vezető szájából.

Érzéketlenség az intézmények működését, sorsát illetően. A nehéz, konfliktusos helyzetekre az egyetlen megoldás, hogy szüntessük meg, adjuk át működtetésre másnak. A kormány büszkén és persze demagóg módon magát a nemzeti konzultáció kormányának tartja, miközben a kormánypárti frakciónak eszébe sem jut, hogy leüljön a frakciók vezetőivel, és megvizsgálják, a különböző esetekben mi lenne a legjobb megoldás. A korábbi ciklusokban ez volt a bevett gyakorlat. A döntés felelőssége ettől még a többségé, de előzetesen érdemes meghallgatni a kisebbség véleményét, főként, ha sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkezik. Mindezeket tetézi, hogy a jelenlegi megyei vezetésnek és a megyei parlamenti képviselőknek az érdekérvényesítő képessége a kormányzati kapcsolatokban nulla. Ez különösen élesen mutatkozik meg az előző ciklusok teljesítményével összevetve.

Hónapok óta, és még ki tudja meddig, fő tevékenységként „vizsgáló bizottságosdival” szórakoztatják a publikumot, s ezzel próbálják elterelni a figyelmet a tavaly október óta tartó semmittevésről. Kétszínű látszatintézkedésekkel igyekeznek a takarékosság illúzióját kelteni.

Ilyen például a mostani közgyűlési szervezeti átalakítás, ahol bizottsági összevonással, néhány külsős szakértői hely megszüntetésével spórolnak 200 ezer forintnyi tiszteletdíjat (holott az adósságrendezés alatt ez nem is jár senkinek), miközben az elnök és helyettese továbbra is zokszó nélkül felveszi a tiszteletdíját; a hivatali vezetés törvényben megállapítottnál jóval magasabb fizetést kap, az elnöki kabinetben dolgozók száma hónapról, hónapra szaporodik, a külsős megbízások összegét pedig titokban tartják.

Egyetlen dolog nem derült ki az elmúlt 8 hónap alatt: kinek az érdeke ez a hozzánemértő, felelőtlen politizálás; ki mozgatja a szálakat? Egy év múlva, amikor a vagyonértékesítésekre is sor kerül, már bizonyára okosabbak leszünk.

MSZP Frakció
Heves Megyei Közgyűlés

A Európai Unió soros elnökséghez kapcsolódó feladatainak a végéhez ért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációért Felelős Államtitkársága. Nyitrai Zsolt államtitkár szerda délután Egerben átadta Lengyelország képviselőinek Gaj Magdalena, helyettes államtitkárnak és Kołodziejczyk Piotr, helyettes államtitkárnak a Távközlés és Információs Társadalmi dossziékat.

Nyitrai Zsolt az átadón a következőket mondta: A mi feladatunk a végéhez ért, ezért átadtuk a tapasztalatainkat és információinkat a lengyel kollégáknak, akik több területen folytatni fogják majd a magyar elnökség által elkezdett munkát. Magyarország az elmúlt hat hónapban első alkalommal látta el az EU Tanácsának az elnökségét. Ez egy nagyon komoly szakmai és politikai tapasztalás és tanulás volt számomra és a magyar politikusok számára is. Az elmúlt fél évben megtanultuk azt, hogy a politika nem mindig a veszekedésről, vagy a civakodásról szól, hanem sokkal inkább a kompromisszumoknak a megkereséséről és megtalálásáról. Megtanultuk, hogy minden politikusnak tudnia kell összefoglalnia 3 percben a legfontosabb, legfajsúlyosabb mondandóját, és nincs felesleges szövegelés. Az elmúlt hat hónapban megtanultuk azt is, milyen 27 tagországgal egyeztetni és folyamatosan a kompromisszumokat keresni, megismertük a fontos szereplőket, a Bizottságot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Kijelenthetjük, hogy a magyar elnökség a távközlés területén is jól vizsgázott az Európai Unióban.

Két fő törvényhozási dossziét kaptunk meg a Belgáktól. Az egyik a rádiósspektrum technológia program, az EU frekvenciastratégiája. Ennek a lényege, hogy oda is eljusson a szélessávú technológia, ahol eddig nem volt. A másik a Hálózati Biztonsági Ügynökség megszilárdítása, vagyis az információ biztonság, a személyes adatok védelme érdekében. Mindkét dosszié tekintetében a magyar elnökség sikeres volt, mert egy kompromisszum közeli állapotot sikerült elérnünk. A munka nagy részét elvégeztük, a tapasztalatokat átadtuk Lengyelország képviselőjének- fejtette ki Nyitrai Zsolt.

Gaj Magdelne lengyel helyettes államtitkár megköszönte az átadott stafétát  Nyitrai Zsoltnak és gratulált az eddigi gyümölcsöző munkához. Majd azt mondta, hogy reméli, hogy ők is ilyen sikeresen fogják a munkát végezni, és befejezik, amit a magyarok elkezdtek. Reméli, hogy amikor ők adják át a következő nemzetnek a stafétát, ők is ilyen elégedettek lesznek a munkájukkal.

Kolodziejczky Piotr beszédében kifejezte háláját Nyitrai úrnak, aki sok fontos és hasznos tanácsokkal látta el, és gratulált, ahhoz, amit sikerült végigvinniük a soros elnökség alatt. Elmondta azt is, hogy Magyarország magasra tette a mércét, amit szeretnének ők is megütni. Nem csak a magyar borokra, de magyarok tapasztalataira is számítani fog a jövőben is.

Forrás: Egriszín

Az Ariadné program –találd meg a saját utad az építő közösségekben, @tanulás, képzés, önfejlesztés által TÁMOP projekt zárókonferenciáját tartották hétfőn Egerben az EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban.

A program az Egri kulturális és Művészeti Központ valamint a füzesabonyi Városi Intézményi Központ falai között 2009. szeptember1. és 2011. június 30 között zajlott. A program alapvető célja az egész életen át tartó tanulás elvének terjesztése, a lakosság munkaalkalmasságának javítása, a versenyképesebb tudású felnőttek számának növelése. Az elmúlt 17 hónap alatt Irodai alkalmazásokat, útban a távmunka felé, gyakorlati önmenedzsment és pályázati informatika, valamint 5. és 6. osztályos felzárkóztató képzéseket tartottak.

A zárórendezvényen Mészárosné Pusztai Éva az EKMK igazgatója elmondta: Újfajta lehetőség volt ez a felnőttképzési program, hiszen a nonformális tanulásnak nehéz és rögös útját próbáltuk ki. Rájöttünk, hogy milyen nagy szükség van ezekre a képzésekre, hogy ezek az emberek megállják a helyüket a munkaerőpiacon. 6 felnőttképzési akkreditációt szerzett az intézményünk a füzesabonyi társintézménnyel együtt, amelyekkel bármikor indíthatunk újabb tanfolyamokat. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a Munkaügyi Központtal, az Arany János Általános Iskolával, az ÉRÁK-kal és a Heves Megyei Iparkamarával is.

Kelemen Éva a projekt menedzsere hozzátette: közel 90 millió Ft-ot nyert az Ariadné program, amelyből 8 tanfolyamot indítottunk el, közel 2000 emberrel kerültünk kapcsolatba, melyből 115 fő kapott bizonyítványt és 10 fő már el is helyezkedett. Sikerült Egerben és Füzesabonyban is egy-egy 16 számítógépet tartalmazó számítógéptermet kialakítani, ami segíti későbbi munkánkat is. A képzések nagyon népszerűek voltak, így nagy volt rájuk a túljelentkezés. Elsősorban hátrányos helyzetű roma származású lakosokat érintett, ami nem meglepő, hisz nem csak hogy ingyenes, de támogatott is volt, és szerencsére a lemorzsolódás sem jellemezte, ami a képzések szükségességét igazolja.

Mindkét intézmény vezetője sikeresnek értékelte az Ariadné programot és remélik, hogy a jövőben lesz lehetőségük folytatni a már elkezdett munkát a már rendelkezésükre álló eszközökkel.

Forrás: Egriszín

Az „Informatikai infrastruktúra fejlesztése Eger Város oktatási intézményeiben” című projekt zárórendezvényét tartották szerdán Egerben, a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában.

A zárórendezvényen Dr. Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: napjainkban komoly jelentősége van az informatikai tudásnak, hiszen a munkaerőpiacon igen nehezen lehet érvényesülni enélkül. Hozzátette: az egri önkormányzat fontos lépést tett azzal, hogy uniós támogatással felszerelte oktatási intézményeit a legkorszerűbb eszközökkel.

Rázsi Botond, Eger MJV alpolgármestere korábbi intézményvezetői tapasztalataira utalva rámutatott: az eszközök megléte kulcsfontosságú a színvonalas oktatáshoz, s míg néhány évvel ezelőtt elérhetetlennek tűnt az ilyen technikai színvonal, mára az iskolák hozzájuthattak a berendezésekhez. A program és az önkormányzat támogatásával a pedagógusok továbbképzéseken is részt vesznek. Ballagó Zoltán projektmenedzser ismertetőjében elmondta: közel 200 millió forintot nyert pályázaton Eger város önkormányzata az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében oktatási intézményeinek informatikai fejlesztésére. Május végéig négy általános iskola és hét középiskola kapott 119 iskolai tananyagcsomagot, interaktív táblákkal, notebookokkal, kivetítőkkel, iskolai PC-kel. Bodnár Gábor, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola igazgatója az intézményvezetők nevében köszönetet mondott a pályázat adta lehetőségekért, s az önkormányzat támogatásáért, mellyel a program költségvetésén felül további többmilliós forrást biztosított bútorok, kiegészítők vásárlására. Az ünnepélyes rendezvény résztvevői a program zárásaként a gyakorlatban is megismerhették az eszközök működését a Hunyadi Mátyás Általános Iskola harmadikosainak bemutató óráján.
A projekt főösszege: 195 552 000 Ft.
A programot az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatja.

Aki merész volt és bátor egy estén akár 265 bort is megkóstolhatott Vinicán, ahol a borverseny eredményhirdetését tartották. Ennyi borral nevezetek ugyanis a gazdák a május 6-i borversenyre. Mielőtt a kedves olvasó megdöbbenne a nagy számon, elmondom, tavaly ilyenkor több, mint 300 bor vett részt a megmérettetésen. Amikor a helyieket erről faggattam, nagyon egyszerűen így fogalmaztak: itt van 500 ház, 500 pince és 500 szőlőterület.

Vivicán, azaz Ipolynyéken a XV. századtól termesztenek szőlőt és készítenek bort. Az itt élő gazdák nemesítették például a Teszeki Leányka szőlőt. A klíma és a talaj elsősorban fehér szőlő termesztésére alkalmas, de kék szőlőket is találunk a határban.

Hinnünk kell magunkban! - vallja Zsigmond Gábor, a rózsaillatú Tramini kínálása közben. Gyorsan hozzáteszi, én a saját boromat készítem, nem akarok senkit utánozni. Családi gazdálkodásuk az évi 40 ezer palack bor készítésével a közepes nagyságúak közé tartozik. A 90 hektáros területen 15 szőlőfajtát termelnek, ezek 70%-a fehér, a többi kék szőlő. Zászlós boruk a Rajnai Rizling, ami a mostani borversenyen ezüst érmet kapott. Emellett két arany, két ezüst és nyolc bronzérmet kaptak.

Csodálatos rejtély...- véli a szőlőtermesztésről és a borkészítésről Lukács László kistermelő. Másfél hektáron gazdálkodik, évente 70-80 hektó bort készít. A versenyre három bort nevezett, mindegyik kapott érmet. 2005-ös Chardonnay bora a szlovák legjobb 100 fajtabor között szerepel.

200 tőke kék szőlővel kezdtem- mondja ifj. Csernus Károly, aki az édesapjától kapta ajándékba  első ültetvényét. Az Ő nevéhez fűződik a borvidéken az első siller és rozébor elkészítése. Az alkotás, az új cél és a siker ösztönzi. Azt mondja, szép lenne, ha Sauvignon Blanc -t és Pinot Noir-t ültethetne, 500 tőkét. Határozottsága és elszántsága, a szőlő és a bor tisztelete, szeretete sugárzik róla. A budapesti Boregyetemen tanul, szeretné elvégezni a Nemzetközi Borakadémiát.

Egy szekeret húzunk! - fogalmazott Hrubik Béla polgármester. Azt mondja, van perspektívája a településnek, bérlakás programot indítottak, aminek köszönhetően a fiatalok nem mennek el a faluból. Folyamatosan fejlesztenek, szépítik Ipolynyéket.

A versenyről:144 fehér bort neveztek, ebből 116 száraz, 28 édes bor, a 102 vörösborból, 17 rozé. Összesen: 27 arany, 82 ezüst, 93 bronzérmet adtak ki. A vörösborok közül 19 arany, 38 ezüst, 33 bronz fehérek közül: 8 arany, 44 ezüst, 60 bronz.

Ipolynyék első írásos említése 1125 -ből való. Augusztus utolsó hétvégéjén kétnapos szüreti fesztivált rendeznek, átadják a tájházat. A nyitott pincék meglátogatását az erre a célra készülő bortérkép segíti A vendégek bebarangolhatják a környéket a turistaösvényen és a dűlőket: Zsobrák, Nagyhegy, Bodony, Vágány, Malommege, Őrhegy - alja, Pacso, Patincsa, ahol minden pincében finom ételekkel is várják a borszeretőket.

Dorkó Zsuzsanna

Közel 2000 hallgató fejezi be tanulmányai a 2010-2011-es tanévben az Eszterházy Károly Főiskolán. Az oklevélátadó ünnepségekkel kapcsolatosan elhangzott, hogy egy héttel később kerülnek megrendezésre a szokásosnál, július 8-án és 9-én. A Líceum rekonstrukciója miatt ezúttal a Hotel Eger & Park Szálloda és Konferenciaközpont ad otthont az eseményeknek.

Sikeresen fejeződött be az a 120 órás képzés Kerecsenden, melyen hátrányos helyzetű családok tanulhatták meg a háztáji kertészkedés alapjai. A tanulás révén megtermelhetik a családnak szükséges zöldség mennyiséget is.

Sári László polgármester reméli, hogy a jó példa ragadós lesz, és mások is követik a most vizsgázottakat, a település más részén is.

Egy megsérült 5 köbméteres föld alatti gáztartály miatt riasztották a gyöngyösi tűzoltókat és a katasztrófavédelem szakembereit Mátraszentimrére. Az üdülőövezetben mintegy kétszáz méteres körzetben kellett kiüríteni és lezárni a veszélyes területet. A környéken élőket és a közelben lévő szállodában tartózkodókat biztonsági okokból arra kérték, hagyják el a helyszínt.

A szakemberek szerint valószínűleg a túltöltött tartály biztonsági szelepe hibásodhatott meg, ez okozta a szivárgást, melyet egy szikra is berobbanthatott volna.

A délután folyamán a tartály tartalmát egy kocsiba átfejtették, és megkezdték a hiba kijavítását.

Izgalommal várta a mezőny a hazai leghosszabb országúti kerékpáros versenyt, a Balaton Kört a hétvégén. A magyar tengert megkerülő viadal, a Tour de Tissot mezőnyében ott voltak az elmúlt hónapokban sikert sikerre halmozó Bátorfi - Agria KTK kerekesei is.
Kenyó Anita zsebében a gyömrői elsőséggel, Fejes Gábor pedig azzal a tudattal érkezett Siófokra, hogy mindenki őt szeretné legyőzni. A viszonylag kis létszámú egri csapat olyan ellenfelekkel találta szembe magát, mint a közel harminc versenyzőt felvonultató Aegon, vagy a szintén népes létszámú Balaton Team. A Siófokról rajtoló mezőny fátyol felhős időben kezdte a tekerést. Azonban még a déli parton „megérkezett” a kánikula, s végig kísérte a karavánt. Az Aegonosok figyelmét láthatóan lekötötte Fejes Gábor, taktikájuk elsősorban az egri üdvöske szemmel tartására irányult. Olyannyira, hogy a szökevényekkel sem sokat törődtek, s több kísérlet után „futni”hagytak egy négyes bolyt, amelyben a Bátorfi csapat meglepetés embere, Takács Tamás is tekert. Innentől fordult a kocka, mivel az Aegonnak egyetlen embere sem volt elől. Fejes pihenhetett, a biztosítós csapat pedig vezethette az üldözőket. A különbség azonban a hajrára sem csökkent 40 másodperc alá, így a négyek döntöttek a sorrendről. Takács Tamás korai hajrája után az utolsó méterekre begörcsölt, de így is az előkelő második helyen végzett. Nem így Kenyó Anita, aki végig nagyon taktikusan versenyzett, a férfi mezőny nagy részét is faképnél hagyva (abszolútban az első 20-ban érkezett) a legjobb nőként ünnepelhetett. Sikerét nem kis részben köszönve csapattársának, Lengyel Gábornak. Fejes Gábor hatodikként végzett.

A Nemzeti Összetartozás Napján Gyergyószentmiklósról 58-an, Zetelakáról 30-an tettek ma Egerben állampolgári esküt.

Hangsúlyozták: amit a sors elvett dédapáiktól, azt most nekik adta vissza, s az álom akkor lenne teljes, ha a székely emberek elérnék a területi autonómiát, s ott élhetnének igazán magyarként. Elhangzott az is: senki nem mondhatja már rájuk, hogy BOZGOR, azaz HAZÁTLAN, hiszen hivatalos okiratuk van arról, hogy ők Magyarország állampolgárai. Határok eddig sem léteztek magyar és magyar között, hiszen pontosan körülhatárolható volt, hol értik meg egymást az emberek, hol gondolkodnak és élnek magyarként. A mai nap öröme kifejezhetetlen, hatalmas elégtétel és igazságszolgáltatás, hogy jogilag is magyarok lehetnek – hangsúlyozta Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere.