Keresés: „munka” (704 találat)

Több mint 30 millió forint értékben foglaltak le másolt számítógépes programokat és navigációs eszközöket a pénzügyőrök egri és gyöngyösi üzletekben. Egyelőre nem tudni ki követett el bűncselekményt.

A Vám- és Pénzügyőrség Észak-magyarországi Regionális Parancsnokságának tájékoztatása szerint az egyébként legálisan működő szakboltokban az eladásra kínált és javításra beszállított asztali és hordozható számítógépekre nem eredeti, hanem másolt programokat telepítettek fel, ezzel programonként 30 és 400 ezer forint közötti összeget próbáltak megspórolni.

Az egri vámhivatal munkatársai a számítástechnikai programok és navigációs rendszerek gyártásával foglalkozó cégek képviselőivel közösen ellenőrizték július végén az egri és a gyöngyösi számítástechnikai üzleteket. Hét szakboltot ellenőriztek és valamennyiben találtak szabálytalanságokat a vámosok - tájékoztatott Varga Zoltán, a VPOP regionális parancsnoságának sajtóreferense.

A szakértők elsődleges megállapításai szerint az eladásra kínált hordozható és asztali számítógépekre másolt programokat telepített fel valaki, s ugyanezt tették a lefoglalt navigációs rendszerekkel is. A vám- és pénzügyőrség szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó  bűncselekmények miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.

Akciók tervezetten és bejelentésre

A Vám-és Pénzügyőri Hivatal munkatársai ellenőrző akcióikat ad-hoc jelleggel és célirányos vizsgálatként is végrehajthatják. Bizonyos esetekben a szakhatóság kérésére (pl. MAHASZ), és közbejelentés alapján is ellenőriznek.

Összesen hét üzletben foglaltak le eszközöket, merevlemezeket, és szoftvereket. Derda Zsolt őrnagy, az egri Vám-és Pénzügyőri Hivatal parancsnokhelyettese a Heolnak elmondta: azért folyik ismeretlen tettes ellen az eljárás, mert egyelőre nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy az üzletben dolgozók közül kik és milyen mértékben követték el a bűncselekményt.

Ezt a cselekményt ugyanis az követi el, aki telepíti az illegális szoftvereket, így megeshet, hogy a felhasználó nem is tud róla, hamis program van a gépén. Az ilyen kellemetlen esetek természetesen kivédhetők, ha a vásárló elkéri az eredeti szoftver – a jogszabályok szerint kötelezően átadandó – licenszét.

Megkérdeztük, hogy voltak-e nagyobb üzletek is a vizsgált szakboltok között. Erre Derda Zsolt úgy reagált, hogy az elkövetési érték „szórásából”, ami 3 millió és 10 millió forint között volt, lehet következtetni arra, hogy megközelítően azonos „kaliberű” értékesítő helyekről van szó. Boltbezárásra ugyanakkor még ilyen esetekben sincs jogosultságuk. Ők csak lefoglalják az eszközöket, és lefolytatják a nyomozást. Amennyiben kiderül, hogy az elkövetett cselekmény túllép a szabálysértésen, akkor a nyomozást a vámhatóság folytatja le, de a vádemelés már ugyanúgy az ügyészség hatásköre, mint más bűnügyekben.

Maximum 5 év szabadságvesztés

A szerzői jogokhoz kapcsolódó bűncselekményeket alapesetben 0-2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik. Minősítő körülmény lehet, ha különösen nagy értékű a bűncselekmény, illetve, ha üzletszerűen követik el. Amennyiben mindkét körülmény fennáll, akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető az elkövető.

Szintén szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó bűncselekmények miatt indítottak eljárást a vámosok egy bogácsi és egy kiskörei szórakozóhely tulajdonosa ellen, mivel ezeken a helyeken másolt CD-ről szolgáltatták a zenét. A két helyszínen a pénzügyőrök összesen 780 lemezt foglaltak le, ezek értéke az elsődlegesen adatok szerint mintegy 780 ezer forintra tehető.

Forrás: Heol

Matolcsy György felmentette az Állami Foglalkoztatási Szolgálat főigazgatóját, valamint hat regionális munkaügyi központ igazgatóját.

Azonnali hatállyal felmentette hat regionális munkaügyi központ főigazgatóját Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, augusztus 2-án. A távozók között van az észak-magyarországi regionális munkaügyi központ eddigi vezetője, Szabó József is. Ugyancsak menesztette a miniszter Brebán Valéria dél-dunántúli, Kiss Ambrus nyugat-dunántúli, Miskó Istvánné észak-alföldi, Vass István közép-magyarországi, és Zimmermann József közép-dunántúli főigazgatót.

A regionális szervezetek irányítását a főigazgató-helyettesek végzik, amíg az új vezetők személyéről - a pályázatok kiírása és elbírálása után - döntés nem születik.

Ugyancsak azonnali hatállyal mentette fel Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) főigazgatóját, Pirisi Károlyt is.

A kormány azt várja a megújuló Állami Foglalkoztatási Szolgálattól, hogy váljon hatékony és fajsúlyos szereplővé a munkaerő-közvetítés piacán, egyúttal olyan szervezetté, amely érdemben segíthet a jelenlegi tragikus foglalkoztatási helyzet javításán. A tárca vezetése szerint ez a szemléletváltás részben új vezetői garnitúrát kíván.

Forrás: Heol

A Felsővárosi városrész fejlesztési lehetőségeiről számolt be Jánosi Zoltán önkormányzati képviselő Eger Város Önkormányzata és a Városgondozás Kft. munkatársai társaságában ma délelőtt. A jelentős zöld felülettel rendelkező városrész bejárásán, a szocialista képviselő javaslatára a 2010. évi költségvetésben elfogadott 10 millió forintos parkmegújítási keret felhasználásáról egyeztettek a szakemberek.

Nézze meg videónkat

10 millió forintos keretet fogadott el a képviselőtestület a költségvetésben az Északi városrész zöld felületeinek fejlesztésére, Jánosi Zoltán szocialista önkormányzati képviselő javaslatára. A városrész számos területén szükség van a parkok gondozására, megújítására, ezeket a helyeket járták be a város illetékesei ma délelőtt a képviselő vezetésével. Az egyeztetésen előtérbe kerültek a leginkább fejlesztésre szoruló helyek. A szakemberek szerint a felsővárosban van elég zöldfelület, de nincs jól kihasználva, ezért további megoldásokon, rendezési lehetőségeken gondolkodnak.
Koósné Nagy Ildikó, a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda ügyintézője elmondta, hogy évente 100 millió forintot fordít a város városfejlesztési feladatokra, ami nagyon kevés, hiszen a komplex feladatokban a zöld felületek és utcabútorok karbantartása, virágok, parkok gondozása, takarítás mellett a játszóterek gondozása is nagyon komoly, költségigényes feladatot jelent.
A zöld felületnek nevezett, mindenki által használható, növényzettel borított, önkormányzati tulajdonú városrészek üzemeltetése mindennapi, sokrétű feladat, amelybe a növényzet gondozásától (fűnyírás, locsolás) a padok, utcabútorok elhelyezéséig sok minden beletartozik. A zöldfelület rendezése, gondozása, növénytelepítés, fák, cserjék ültetése mellett nagy gondot fordítanak a játszóterek fejlesztésére, azok megóvására. A játszóterekről a kutyák kitiltását és a dohányzás korlátozását táblák jelzik, de hogy ezt mennyire tartják be és ellenőrzik azt nem tudni.
Egerben 80 játszótér található, de ennek csak a fele minősül alkalmasnak, ennyi felel meg a szabványnak. Évente 8-10 felújítására van lehetőség a kevés pályázat miatt.
A lakosság hozzáállása nem túl aktív, elsősorban a problémák bejelentésére koncentrálnak, ami természetesen nagyon hasznos. A legtöbben a játszóterek fejlesztését, utcabútor, szemetes kihelyezését szorgalmazzák.
Rossz tendencia a hajléktalanok miatti növényzetritkítás és kültéri bútorok, eszközök bontása, ezzel nem oldódik meg a probléma.

Forrás: Egriszín

Országos konferenciát rendezett Egerben a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége és a Gazdasági Versenyhivatal „A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló irányelv hatása és átültetésének tapasztalatai” címmel. Az eszmecseréről sajtótájékoztató keretében számoltak be ma délben a Hotel Flórában.

Dr. Baranovszky György a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ügyvezető elnöke elmondta, hogy a kétnapos konferencián a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó törvény tapasztalatait mutatták be az érintett hatóságok vezetői. Felvetődött, hogy indokolt áttekinteni a szabályozást, s ha szükséges, akkor módosításokat kell végezni.

A fogyasztóvédelem területén nagy előrelépést jelentett a két évvel ezelőtt megjelent törvény – emelte ki dr. Fülöp Zsuzsanna a Nemzeti Fogyasztóvédelmi hatóság munkatársa. A hatóság ezzel megkapta a lehetőséget, hogy érdemben, hatékonyan, közigazgatási úton is felléphessen a megtévesztő, tisztességtelen magatartásformákkal szemben. Az eddigi eredmények tekintetében elmondható, hogy 2009-ben közel 100, míg 2010 első félévében közel 400 esetben került sor jogsértés megállapítására. A tapasztalatok szerint ebben élen járnak a nagy üzletláncok. A kis- és középvállalkozásoknál a jogszabályok megismertetésére, a fogyasztóknál pedig a vásárlási öntudatosságra szükséges hangsúlyt fektetni – tette hozzá.

Képzésekkel a jól működő piacgazdaságért

Pintér István a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) újonnan kinevezett főigazgatójának meggyőződése, hogy a fogyasztók elégedettségéhez szükség van a vállalkozók képzésére.

"Ha a vállalkozók nem ismerik a jogszabályokat, akkor nincsen vállalkozói jogkövető magatartási forma, ezáltal nincs fogyasztói megelégedettség. Ha nincs fogyasztói megelégedettség, akkor a fogyasztóknak nincs piaci részvételi aktivitásuk. Ennek hiányában sehol a világon nincs jól működő piacgazdaság."

Dr. Kiss Attila, az Egerfood Regionális Tudásközpont igazgatója beszámolt arról, hogy a képzés és a társadalmi ügyek iránt leginkább fogékony főiskolai hallgatók körében próbálják elsősorban a tudatos fogyasztóvá válás folyamatát elősegíteni. Ebben a folyamatban játszik kulcsszerepet az országban elsőként az EKF-en létrehozott tanácsadói iroda, amely a magyar felsőoktatás rendszerében úttörő jellegű kezdeményezés. A projektet az egri főiskola és a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége indítja, melyet szeretnének kiterjeszteni az ország több felsőfokú intézményére is, annak érdekében, hogy a fogyasztók helyben fordulhassanak segítségért a tanácsadókhoz.

Az oktatásról szólva elhangzott, hogy az EKF korábban már elindított egy fogyasztóvédelmi másoddiplomás képzést. A további célok, hogy ne csak a diplomásokat, hanem a társadalom szélesebb rétegét bevonják ebbe a folyamatba. Ezért kezdeményezték – a most még akkreditáció alatt álló – valószínűleg februárban induló „Élelmiszerminőségi és fogyasztóvédelmi szakasszisztens” nevű felsőfokú szakképzést, ahová érettségivel rendelkezők jelentkezhetnek.

Pintér István a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója az új fogyasztóvédelmi politika céljairól szólt. A vállalkozói oldal számára is szeretnének kidolgozni egy 30-60-90 órás képzést, amelyet minden vállalkozás, tevékenységének megfelelően végezhetne el. Itt megismerhetnék például a jogszabályokat, ami alapján lehetővé válna a vállalkozói jogkövető magatartási forma. A képzést legkésőbb jövő tavaszra le kell tenniük a kormány elé – szögezte le Pintér István. Ha a vállalkozók megismerik a jogszabályokat, akkor megvalósulhat a fogyasztóvédelem legfőbb célkitűzése, vagyis a piaci egyensúly létrehozása a piac két szereplője, vállalkozó és fogyasztó között.

Forrás: Egriszín

Faragó Annamária „Csángó zsoltár” című, a Nemzeti Kamara Színház társulata erdélyi utazásáról szóló dokumentumfilmjének bemutatójával kezdődött tegnap este Eger legrangosabb mozgóképes eseménye, a nemzetközi Slow Film Fesztivál. A negyedik alkalommal megrendezett filmünnep megnyitóján bemutatkozott az Usztics Mátyás vezette Nemzeti Kamara Színház az Uránia moziban.

Széki táncokkal nyitotta meg a Slow Film Fesztivált az Eszterházy Károly Főiskola Egres Néptáncegyüttese tegnap este. A rendezvényt Habis László polgármester köszöntötte, méltatva a bemutatásra kerülő filmet és a csángók sorsa iránt felelősséget érző, őket segítő egri polgárok munkáját.
A Slow Film jelentése az, hogy álljunk meg egy pillanatra, gondoljuk át, mi vesz körül minket, miért vagyunk a világban, mi a felelősségünk. Ne rohanjunk állandóan, ne legyünk izgágák, nyugtalanok, mert néha szükség van a lassulásra, az elgondolkodásra, fogalmazta meg gondolatait a polgármester a kifejezés kapcsán
A találkozó megnyitója alkalmából Usztics Mátyás Nemzeti Kamara Színház igazgatója valamint Pelsőczy László, Herman Gréta, Mettler Emese színművészek voltak az est vendégei.
Az idei Slow Film Fesztiválon 17 ország munkáiból 57 filmet láthat a nagyközönség. A filmeket szakmai zsűri értékeli, melynek tagjai, Báron György filmesztéta, Dúló Károly filmrendező és Erős Péter operatőr.

Az Eszterházy Károly Főiskola idén is bekapcsolódik a fesztiválba, az Illés György operatőr emlékének ajánlott Nemzetközi Filmműhellyel, amelyen négy nemzet öt egyetemének hallgatói vesznek részt. Az EKF harmadik éve hívja a társegyetemek hallgatóit közös alkotó munkára a Slow Film kapcsán. Ez évben a meghívással a brémai-, a komárnoi-, a szentpétervári és a kaposvári egyetem hallgatói éltek. A Műhely két hete alatt nemzetközi team-munkában készítenek pár perces rövid filmeket filmes szakemberek, a főiskola tanárai, a Líceum Tv munkatársai segítségével két kurzusban: animációs kísérleti film és kreatív dokumentumfilm.
A Műhely szakmai vezetője: Bollók Csaba, az ismert filmrendező, a mozgóképkultúra tanszék docense. Kurzusvezetők: M Tóth Éva, Balázs Béla-díjas animációs  rajzfilmrendező, a Kaposvári Egyetem docense és dr. Tóth Tibor, mestertanár a Mozgóképkultúra tanszékről. A Nemzetközi Filmkészítő Műhely a résztvevők előzetes ismereteire, kreativitására építve megismertet a forgatókönyvírás, a gyártás, forgatás, vágás, hang-, képalkotás alapvető folyamataival és szabályaival.                               
A Műhely második hetében kapcsolódik az Egri Nemzetközi Slow Film Fesztivál programjaihoz, lehetőséget teremt alkotói találkozókra, fesztiválfilmek megtekintésére.
A Filmkészítő Műhely tagjai által készített kisfilmeket szakemberek zsűrizik és értékelik, díjkiosztásra a Slow Filmfesztivál záró ünnepségén kerül sor az Uránia moziban. Ezeket az alkotásokat a Líceum Televízió folyamatosan műsorára tűzi s a nemzetközi alkotó team tagjai is magukkal viszik.
A III. Nemzetközi Filmműhely a Médiainformatika Intézet, a Mozgóképkultúra tanszék, a Nemzetközi Kapcsolatok Központja, a Lyceum Pro Scientiis Alapítvány, az FHÖK, a Líceum televízió, a Kulturális programigazgatóság, az EKF Hébé-Juventos Közhasznú Művészeti Egyesülete és Eger Megyei Jogú Város támogatásával működik.
    
Az ünnepélyes megnyitót követően, elsőként a „Csángó zsoltár” című dokumentumfilmet láthatta a közönség. A vetítés után Faragó Annamária rendezővel, Ocskai László operatőrrel és Marjai László vágóval találkozhatott a nagyérdemű, a fesztivál első estéjén.
A rendhagyó, műfaji határok közé nem sorolható film hűen dokumentálja a hét éve tartó missziót, amelynek legutóbbi csángóföldi turnéjára egy filmes stáb is elkísérte a művészeket. A színészek olyan csángó embereknek közvetítik a magyar kultúrát, kik színházat még sohasem láttak. A művészi munka a falvak művelődési házában, udvarokban, pajtákban, szabad ég alatt zajlik, ami mellett a csángók szeretetteljes, őszinte hálájának megnyilatkozása éppúgy lélekemelő, mint a hegyekkel bástyázott falvak mesés tájai. A képeken kamasz gyerekek vallanak magyarságukról, nemzeti hovatartozásukról.

Forrás: Egriszín

14  illegális hulladéklerakót számolnak fel a közeljövőben a „Vedd észre, Tedd szóvá, Szólj rá!” projekt keretében, hangzott el az új pályázattal kapcsolatos sajtótájékoztatón ma délelőtt, a Városházán.

Nézze meg videónkat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködve az Egri Polgárőrséggel, az Agria Polgárőr Egyesülettel és a Városgondozás Eger Kft.-vel, sikeresen pályázott a „VEDD észre, Tedd szóvá, Szólj RÁ! Együtt egymásért, egy más környezetért. Civilek és az Önkormányzat összefogása egy tisztább jövőért” című munkájával, aminek köszönhetően közel 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el.
A korábbi program folytatásaként augusztusban, szeptemberben és októberben ismét lesz szemétszüret, amelyen 6 alkalommal 14 helyszínen számolják fel a munka során feltárt és dokumentált illegális hulladék-lerakóhelyeket.

Számos eredményt tudhat magáénak a város a bel- és külterületek tisztaságának biztosítására tett lépéseket és az illegális hulladéklerakók felszámolását illetően, hangsúlyozta Habis László polgármester, utalva a Zöld Kommandó sikeres munkájára. Kiemelte, hogy jó példa ez a civil szféra felelősségvállalására.
Az illegális hulladéklerakók felszámolására 2008-ban indított program célja, hogy a lakosság és az ideérkező turisták számára kellemes élhető környezetet alakítsanak ki, jelentette ki Cserged Csaba urbanisztikai ügyintéző, aki szerint a program nagyon fontos része az összefogás, ami a lakosság, a civil szervezetek és az önkormányzat között létrejött. Az új sikeres pályázat révén a következő időszakban 14 helyen számolják fel a lerakókat. A programban együtt dolgoznak két polgárőr szervezettel, de fontosnak tartják a lakosság és iskolák bevonását is.
A megtisztított területeken információs táblákat helyeznek el, melyeken felhívjuk a figyelmet a természet védelmére és tájékoztatást adunk arra vonatkozóan, hogy hol, milyen formában lehet legálisan elhelyezni a hulladékot.
A Vécsey-tetőn található illegális hulladéklerakó felszámolását követően pihenőterületet kívánnak kialakítani, padokkal, asztalokkal, hulladékgyűjtő edényekkel és őshonos fák telepítésével.
A tájékoztatón szó esett arról is, hogy a probléma kezelésénél, az „elszemetesedést” megelőzendő, a lakosság szemléletformálására van szükség, amiben a nyilvánosságnak is nagy szerepe van.

Az illegális hulladéklerakók kialakulásának megelőzése céljából Eger Város Önkormányzata
2009. júliusában kezdeményezte a Zöld Kommandó elnevezésű szakmai szervezet létrehozását.
A szervezet létrehozása azért is szükségessé vált, mert az Egri Kommunális Hulladéklerakó 2009. júliusában bezárt. A város közigazgatási területén keletkező hulladék más településen kerül elhelyezésre, így a lakosság ezirányú költségei is növekedtek. Megítélésünk szerint ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a várost körülölelő peremterületek tisztaságára, hiszen vélhetőleg többen fognak illegális módon megszabadulni a feleslegessé vált lomoktól és a háztartási, vagy éppen az inert hulladéktól.

A Zöld Kommandó – az Egri Rendőrkapitányság, a Polgárőrség Eger, az Egri Hegyközség, a Közterület-felügyelet, a Mezőőri Szolgálat, az Egererdő Erdészeti Zrt., a Polgármesteri Hivatal munkatársainak és új csatlakozóként az Agria Polgárőr Egyesület tagjainak közreműködésével – az alakulást követően megkezdte tevékenységét.
A szervezet felvállalja a harcot az illegális hulladékelhelyezőkkel szemben, a megelőzésre helyezve a hangsúlyt közös erővel járőrözik és szükség szerint a helyszínen intézkedik, szemléletet formál és büntet, ha kell. Megjelenhet az egri határban reggel, vagy este, hétköznap vagy hétvégén, így bármikor tetten érhető az, aki illegálisan próbál megszabadulni a hulladéktól.
A szervezet célja elsősorban az illegális hulladék-elhelyezések megelőzése, de a résztvevők természetesen szükség szerint intézkednek falopás, hétvégi házak feltörése, szőlő- és fenyőfalopás, vagy egyéb külterületi illegális cselekmény észlelése esetén is.
A Zöld Kommandó heti több alkalommal, általában 10-15 fő részvételével szervezi akcióit, illetve a szervezetek egyénileg is folyamatosan ellenőrzik a kritikusabb területeket, lehetőség szerint lakossági bejelentés esetén soron kívüli intézkedés is megvalósítható. az illegális hulladék elhelyezés 30-100 ezer forint büntetéssel sújtható.
Az idei évben ismét lehetőség nyílt arra, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázati felhívására jelentkezzenek és a program folytatásához támogatást kérjenek.

Forrás: Egriszín

A harmadik helyen végzett a magyar férfi vízilabda válogatott az olaszországi Siracusában rendezett felkészülési tornán.

Kemény Dénes szövetségi kapitány alakulata vasárnap egy góllal verte az Egyesült Államok együttesét. A bronzmérkőzésen az egriek közül Biros Péter, Kis Gábor és Hosnyánszky Norbert kapott játéklehetőséget, míg a kapus Szécsi Zoltán, Bundschuh Erik és Hegedüs Gábor nem húzott sapkát a zárónapon.

– Sok lesz a munka a következő hetekben, jó néhány játékost formába kell hozni az Európa-bajnokságra – fogalmazott a mérkőzés után Kemény Dénes. – Elsősorban a kapott gólok számát kell csökkenteni, mert arra nem lehet berendezkedni, hogy 12–13 gólt kelljen lőnünk ahhoz, hogy nyerjünk. A siracusai tornát hasznosnak értékelem, bár számunkra az öt meccs most sok volt, figyelembe véve azt, hogy korábban és itt is megsérültek játékosok. Nagy tapasztalat, hogy a vesztes találkozókon azon a hőfokon mentünk be a vízbe, hogy így vagy úgy, de ezt a mérkőzést halálbiztosan meg fogjuk nyerni, ennélfogva nem is nyertünk. Ebben az összetételben, ebben az évben meg kell tanuljunk a középcsapatok ellen úgy játszani, mintha elődöntőről vagy döntőről lenne szó – zárta szavait a szövetségi kapitány.

A 3. helyért rendezett mérkőzésen:
Magyarország – Egyesült Államok 12–11 (4–4, 4–3, 1–1, 3–3)
Góldobók: Madaras 4, Hosnyánszky, Varga Dénes 2–2, Vámos, Mátyás, Bátori, Szivós 1–1.
A döntőben az olaszok három találattal (9–6) múlták felül a németeket.
A torna végeredménye: 1. Olaszország, 2. Németország, 3. Magyarország, 4. Egyesült Államok, 5. Görögország, 6. Kanada, 7. Kazahsztán, 8. Oroszország.

Forrás: Heol

A közoktatás minőségi javítása a célja annak a TÁMOP pályázatok által működtetett projektnek, melyet ma délelőtt mutattak be a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézményénél.

A „Megújuló pedagógia: hálózati együttműködés Észak-Magyarországon” című projekt feladata, a kompetencia alapú oktatásra való átállás, az esélynövelés a segítése, referenciaintézmények létrehozásával a közoktatási intézmények közötti horizontális együttműködés kiépítése.
Az elmúlt évtizedekben, a 90-es évek kezdetétől az eredményesség, hatékonyság, irányítás, finanszírozás tekintetében nagy változásokon keresztülment magyar közoktatás rendszere további fejlesztését, megújítását célozza a TÁMOP "Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek" című projekt, mely a közoktatási intézmények hálózati típusú regionális, térségi szintű együttműködésének kialakításával, fejlesztésével, valamint fejlesztési szolgáltatások nyújtásával vállal szerepet a régióban. A projekt számára az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 418 194 392 Ft.
A projekt keretében a projektmenedzsment felügyeletével projektiroda működik, melynek munkatársai három helyszínen végzik tevékenységüket. Honlapunk segítségével és egyéb formában is folyamatosan információkkal látjuk el az érdeklődőket. Tájékoztató fórumok, konzultációs napok, workshopok szervezésével kívánjuk minél szélesebb körhöz eljuttatni azokat a hasznos ismereteket, amelyek a pedagógiai gyakorlat gazdagítását, megújítását, hatékonyabbá tételét szolgálják.

Forrás: Egriszín

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat júniusi adatai alapján 3,6 %-kal csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma Heves megyében az egy hónappal korábbi adatokhoz képest.

A nyilvánosságra hozott adatok alapján a megyében 19475-en kénytelenek bejelentett munka nélkül élni. Júniusban 726-an találtak maguknak munkahelyet. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a megyében a gazdaságilag aktív népesség 14,7 százaléka él munka nélkül.

Szűkebb hazánkban a júniusi adatok szerint 1858 volt a nyilvántartott álláskereső pályakezdők létszáma, ez mindössze 9-el több, mint az előző havi összesítés eredménye. Júniusban Heves megyében 1713 álláshelyet jelentettek be, míg a hónap folyamán megszűnt álláshelyek száma 1387 volt.

Forrás: Egriszín

Jelentős tűzoltói erőket vontak össze Egerben. Egészen pontosan a Tűzoltó Múzeumban, ahol több mint száz speciális jármű tölti meg a vitrineket.

Mindenkinek kell legyen valami hobbija – vallja az a két hivatásos tűzoltó, akiknek makett- és modellgyűjteményéből a héten nyílt kiállítás az egri Tűzoltó Múzeumban. S mi másból is állhatna kettejük közös tárlata, mint a lánglovagok napi munkája során használt járművek kisebb másaiból?

– A megye útjain futó tűzoltóautókból többet is sikerült már beszerezni. Látható például egy olyan Mercedes Atego gépjárműfecskendő makettje is, mint amilyet tavaly decemberben vettek birtokba a hevesi kollégák – mondja Vaszkun Attila tű. őrnagy, aki bár mindig is szeretett maketteket építeni, 8 évvel ezelőtt kezdte el gyűjteni a hivatásához kötődő járműveket. Az őrnagy a gyöngyösi tűzoltóparancsnokságon járta végig a hivatásosok „ranglétráját”, ahol legutóbb mentési osztályvezetőként teljesített szolgálatot, jelenleg pedig a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon dolgozik.

Vaszkun Attila épített már vitorlást és Forma-1-es autót is, de a nagy kedvencnek a szirénás járművek számítanak. Fotó: Lénárt Márton

Ha valamilyen jeles alkalom közeleg, családja már tudja, hogy egy újabb különlegességnek örülne leginkább. Könnyíti a helyzetet, hogy a szirénás járművek iránti rajongással nincs egyedül a famíliában: apósa szintén több évtizeden keresztül állt a tűzvédelem szolgálatában, s most ötéves ikerfiai is élénk érdeklődést mutatnak a pálya iránt. A gyűjtemény gyarapodásához a munkatársak is hozzá-hozzájárulnak, például a Gyilkos-tó partjáról is hoztak neki egy fából készült kis tűzoltó létrás járművet.
– A most kiállítottak közül ez az egyik kedvencem, mivel nagyon különbözik a többitől, ugyanakkor arra emlékeztet, hogy a kollégák külföldön is gondoltak rám – tette hozzá az őrnagy.

 

Kiállítótársa, Benke Donát tű. főtörzsőrmester a készen kapható modellek szerelmese. Egy-egy ritka darabért – mint például egy Barkasért Prágába – akár külföldre is képes elmenni.
– A tűzoltóautók modelljeit nem könnyű beszerezni, így sokszor csak egy teherautót vásárolok, amelyet aztán még alakítani kell. Átfesteni, felszereléseket gyártani hozzá, szirénát szerelni rá. Szerencsére vannak, akik tudnak ebben segíteni – veszi át a szót a Szentendrei Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság gépjárművezetője, s egyben szóvivője.

Szenvedély, ami összehoz

Országosan is ritka hobbinak számít, hogy valaki tűzoltóautók makettjeit vagy modelljeit gyűjtse. Éppen ezért mikor a kollégák, ismerősök révén a kiállítók hírét vették egymásnak, elkezdték keresni a kapcsolatot. Külön-külön már mindketten bemutatták kincseiket a nyilvánosságnak. Öt éve hasonló kiállítást láthattak az érdeklődők a Tűzoltó Múzeumban Vaszkun őrnagy gyűjteményéből, Benke Donát pedig 2008 áprilisában már bemutatta egyszer megyénkben, a gyöngyösi laktanyában féltett darabjait. A mostani közös kiállítás szeptember 30-ig látogatható, így a turisztikai szezon végeztével akár az iskolai, óvodai programok sorába is beilleszthető.

Azt is mondhatnánk, hogy ezek az autók személyre szabottak, hiszen tulajdonosuk addig formálta őket (a feliratoktól egészen a rendszámtáblákig), mígnem pontosan olyanok nem lettek, mint amilyeneket ő maga is vezet vagy vezetett. Mint megtudtuk, a vitrinekben sorakozó kincsek között felbukkanó mentő-, illetve rendőrautók sem a véletlen művei. Mielőtt csatlakozott volna a lánglovagokhoz, a főtörzsőrmester mentőzött is, s a bűnügyi tudósítói pályán is már másfél évtizedes múltat tudhat maga mögött.

  Tűzoltó IFA a múzeumban. A mintául szolgáló eredeti a főváros útjait rója. Fotó: Lénárt Márton

Gyűjteménye mintegy 300 darabra rúg, melyek az 1880-as évek lóvontatta gőzfecskendőjétől napjainkig mutatják be számos ország tűzoltó szereit. Legkülönlegesebb darabja egy, az 1900-es évek elejének egyik amerikai tűzoltóautóját mintázó modell, amely igencsak kalandos úton jutott a gyűjtőhöz.

  Benke Donát egyik büszkesége ez az amerikai darab, amelyhez nem mindennapi módon jutott hozzá. Fotó: Lénárt Márton

– Egyszer egy idős szentendrei férfi házához kértek tőlünk segítséget a mentők. A koros ember ugyanis leesett az ágyról, s combcsonttörést szenvedett, ám ők nem tudták felemelni a súlya miatt. A kollégáim vitték le a mentőhöz, ám a lakásban felfigyeltek az egyik sarokban kallódó tűzoltóautóra. Tudják, hogy fanatikusan gyűjtöm a modelleket, így le is fotózták nekem – idézi fel az eseményeket Benke Donát, aki úgy döntött: tesz egy kísérletet, hogy megszerezze a modellt. Az idős ember sajnos életét vesztette a kórházban, a korábban sokáig az USA-ban élő rokonok azonban fogadták a főtörzsőrmestert. Az elhunyt unokatestvére korábban szintén mentőzött, s szívesen adta oda ingyen is az értékes darabot a tűzoltónak. Az egy méter hosszú jármű gyártója és készítési ideje ismeretlen, s a tömlők és kerekek kivételével minden eleme vasból készült. Annyit tudni róla, hogy az eredeti tulajdonos, Pali bácsi egy amerikai tűzoltóparancsnoktól kapta ajándékba.

Nem könnyű a magyar gyűjtők dolga

Legyen szó modellről, vagy makettről, a hazai boltokban elérhető kínálat közel sem elégíti ki a gyűjtők igényeit. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb segítséget nyújt a világháló. Az interneten keresztül elérhetőek úgy a külföldi szaküzletek friss termékei, mint a hazai licitálós oldalakon fellelhető ritkaságok.

A Tűzoltó Múzeum emeleti kiállítótermében felsorakoztatott járművek sorában többek között látható mentőautóként funkcionáló UAZ, a bűnözők nyomában száguldó Volga és Zsiguli, tűzesethez vonuló Csepel, de nem hiányozhatnak napjaink Fordjai, Skodái és IFÁ-i, Mercedesei sem. Akit tehát vonz a kéklámpás járművek világa, vagy csak egy kis nosztalgiázásra vágyik, annak érdemes betérnie a valaha laktanyaként működött múzeumba.

Forrás: Heol