Keresés: „érték” (687 találat)

Gyakori, hogy a diákok a nyári szünidő alatt, zsebpénzük kiegészítésére munkát vállalnak. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó szerződés jellegétől függően azonban eltérő adózási szabályokat kell figyelembe venni a személyi jövedelemadó kötelezettség megállapítása során.

Az egyik tipikus foglalkoztatási forma, amikor a közép- vagy felsőoktatási intézmény hallgatója a tanulmányok végzéséhez kötődő szakmai gyakorlatát tölti, s ezzel kapcsolatosan pénzbeli juttatásban részesül. Ezen juttatások a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóterhet nem viselő járandóságnak minősülnek. Szakképző iskolai tanulók esetében a tanulószerződés alapján az őket megillető pénzbeli juttatásnak a szakképzésről szóló törvényben meghatározott kötelezően fizetett összeg (a minimálbér 20%-a) erejéig. Felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatók gyakorlati képzésére kifizetett díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó összegig.
Az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladóan adott juttatás azonban egyéb jövedelemként adóköteles.
Amennyiben a felsőoktatási intézmény hallgatója hallgatói munkadíjban részesül (azaz, a hallgató saját felsőoktatási intézményénél, vagy annak tulajdonában lévő ingatlanban székhellyel rendelkező cégnél, vagy olyan cégnél, amelyben a felsőoktatási intézménye részesedéssel rendelkezik munkát vállal), annak havonta a minimálbér kétszeresét meg nem haladó része szintén adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.
Abban az esetben, ha a magánszemély az adott évben csak adóterhet nem viselő járandóságot szerez, akkor az adott évről nem kell bevallást benyújtani.
A másik eset, amikor a tanuló a nyári szünideje alatt munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végez munkát. A munkaviszonyból származó jövedelem a diákok esetében is bérjövedelemnek minősül, amelyre adójóváírás érvényesíthető.
A nyári munkavégzés harmadik tipikus esete a megbízási szerződés alapján végzett diákmunka. Az adózás szempontjából az így kifizetett munkadíj önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles. A személyi jövedelemadó új rendelkezése alapján a kifizető köteles felhívni a diák figyelmét arra, hogy milyen nyilatkozatokat tehet az adóelőleg megállapításához. Mindenképpen célszerű a diáktól költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot kérni, miután 2010. évben a 10 százalékos költséghányadot már csak a magánszemély nyilatkozata alapján lehet figyelembe venni az adóelőleg kiszámításánál.
Természetesen a tételes költségelszámolásnak sincs akadálya, amennyiben a tevékenység jellege ezt lehetővé teszi.
Az utóbbi két esetben a munkáltatótól, kifizetőtől kapott igazolás alapján az adóévet követő év május 20-ig személyi jövedelemadó bevallást kell benyújtani.
Bármilyen jövedelem kifizetésére igaz, hogy adóazonosító jel hiányában a kifizetésre nem kerülhet sor. Ezért aki még adóazonosító jellel nem rendelkezik, annak a szerződés megkötését megelőzően érdemes megigényelnie azt az illetékes APEH ügyfélszolgálatán.

Forrás: Egriszín

Immár huszonötödik esztendeje rendezik meg Gyöngyösön a Mátrai Veteránautó Találkozót.

Szombaton és vasárnap ismét öreg autók és motorok veszik birtokba a belvárost, s népesítik be a kanyargós hegyi utakat. A szervezők idén is azt szerették volna elérni, hogy minél több, 1936 előtt gyártott modell érkezzen a találkozóra, de örömmel látják a fiatalabb autókat is.

  A programban kiállítás, felvonulás és túra rali is szerepel.
– Egyre több muzeális értékű gépjármű kerül a magyar gyűjtők birtokába, s egyre szaporodik a veterán minősítéssel rendelkező autó. Ha belegondolunk, ma már egy 1980-ban gyártott kocsi is lehet oldtimer. Éppen ezért rendezünk a fiatalabb, 25–40 éves autók részére egy gyors ralit is. A futam a veteránok után indul, de be kell tartani a közlekedési szabályokat, hiszen az út nem lesz lezárva.

 

Délután tartjuk meg a szokásos ügyességi versenyt – mondta el Koltai Ottó, a Magyar Autóklub regionális elnöke. Az pedig külön öröm, tette hozzá, hogy ez az esemény megérte a negyedszázados kort, ráadásul szünet nélkül.
A veteránozás egyre népszerűbb Magyarországon, egyre többen felismerik, hogy ezek a technikatörténeti gyűjtemények a kulturális örökség részét képezik, akár egy képzőművészeti alkotás vagy egy ékszer.

A program
Péntek
14.00     Jármű kiállítás
21.00     Veterán autók felvonulása
Szombat
8.30     Ünnepélyes megnyitó
9.00     Rali-start: Detk, Domoszló, Gyöngyös, Kisnána, Markaz, Nagyréde
10.30     Új autó bemutatók
11.00     A  túra rali indítása
14.00     Ügyességi versenyek
Vasárnap
9.00     Jármű kiállítás
9.00     Felvonulás
10.00     Kiállítás
Túraverseny (szombat):
9–11.00  Nevezés a helyszínen
11.00     Rali start: (Kékestető, Sástó)
15.30     Ügyességi verseny
18.00     Eredményhirdetés

};
(function() {
var e = document.createElement('script'); e.async = true;
e.src = document.location.protocol +
'//connect.facebook.net/hu_HU/all.js';
document.getElementById('fb-root').appendChild(e);
}());
Forrás: Heol

Eger múltját és jelenét állítja párhuzamba Molnár István Géza fotóművész kiállítása, mely tegnap délután nyílt az Imola Galériában. A fiatalok számára különleges utazást kínáló archív felvételek elgondolkodtatják a mai városlakót, sőt az építészt is.

Fantasztikus kontraszt a negyven évvel ezelőtti belváros képét böngésző fiatal mai lányok látványa Pista bácsi kiállításán. A különleges találkozásokra jó alkalmat kínáló kiállításmegnyitón méltatták a cégcsoport kulturális missziónak számító tevékenységét, amelynek köszönhetően immár második alkalommal találkozhatunk neves művész kiállításával az Imola Galériában.
Molnár István Géza értéket hordozó munkássága minden bizonnyal a helyi kulturális örökség szerves része, akár tudomást vesz erről a város, akár nem.
A fény és az árnyék összefüggéseiben kiteljesedő fotóművészet értékteremtő vizuális képességéről H. Szilasi Ágota művészettörténész beszélt, a modern látásmódot képviselő fotós munkásságát a fotográfia különleges művészeti szerepén keresztül bemutatva.
Molnár István Géza mára felhagyott az analóg fényképezéssel, a digitális technikát használja, mint mindenki más. Legfőbb témája az ember, most mégis egy olyan tárlatot láthat a közönség amely a városról, az épített környezetről szól. A városról, amelynek az emberhez hasonlóan van sorsa. Nem lehet kihagyni belőle az lakókat, a viszonyokat, közelítéseket. Mindezek pontos megjelenési formái a város építészettörténetének. A párhuzamba állított múlt és jelen kontrasztja, vagy megfelelése egyszerre dokumentum, emlék és tűnődés.

Forrás: Egriszín

A város és a megye vezetői jelenlétében ma délelőtt ünnepélyes keretek között átadták a Hotel Eger Park új konferenciatermét. A 330 milliós beruházással az ország egyik legjelentősebb konferenciaközpontja valósulhat meg Egerben.

Megnőhet a konferenciaturizmus szerepe Egerben, hiszen a ma délelőtt felavatott nagyszabású beruházás eredményeként jelentősen nőtt a befogadóképesség a városban. Az „Eger-Park Hotel Konferencia- és kiállítóterem bővítése” beruházás során 1500 m2-rel bővült a konferencia kapacitás.
Az épületrész ünnepélyes átadóján Dr. Nyitrai Zsolt Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, Harmati László igazgató, Dr. Erdei János a Magyar Szállodaszövetség elnöke és Habis László országgyűlési képviselő, Eger polgármestere vágta át a szalagot.

A konferenciaközpont építés kitűnő gondolat, hiszen sok feladatot és munkát adhat a helyi vállalkozásoknak, borászoknak, idegenforgalmi szakembereknek, hangsúlyozta Habis László polgármester köszöntőjében. A városvezető kiemelte, hogy a beruházásnak kisugárzó hatása van olyan piaci szegmensre, ami Egert Magyarország egyik legfontosabb konferenciaközpontjává teheti.
Az öt hónapig tartó beruházás jelentős lépéseit Harmati László igazgató ismertette, áttekintve a szálloda történetét.
A mai átadással megmutatták, hogy bíznak a jövőben, jelentette ki Dr. Nyitrai Zsolt Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára köszöntőjében. Kiemelte az Európai Unió szerepét és a fejlesztés kapcsán közös stratégiát és fejlesztési irányok kitűzését szorgalmazta. A beruházás túlmutat önmagán, ezt jelenti a vidék talán legnagyobb konferenciaközpontja, hangsúlyozta az államtitkár.
A fejlesztéssel a régió lehetőségei felértékelődnek, ami több milliós bevételt jelent, emelte ki Dr. Erdei János a Magyar Szállodaszövetség elnöke. Évente 200-250 milliós többletet hozhat a vállalkozás.
Dr. Ternyák Csaba egri érsek a működtetésben rejlő hasznos szándékra kérve áldotta meg az új létesítményt.

A legújabb hang és videotechnikával felszerelt új plenáris terem színházi elrendezésben 1000 fő befogadására alkalmas. A fejlesztés teljes nettó költsége 330.010.045 forint, amiből 82.505.525 forint a saját forrás. ÉMOP vissza nem térítendő támogatás 148.504.520 forint, Új Magyarország vállalkozásfejlesztési hitel 99.000.000 forint.

Forrás: Egriszin

Rendkívül gazdag, változatos, az egész család számára sok érdekességet kínáló programsorozattal rendezték meg a Múzeumok Éjszakáját Egerben. Az este leglátványosabb eseményei közé tartozott a várban megrendezett II. Kárpát-Medencei Tűzugrás Fesztivál és a Macik éjszakája kiállítás, de ezen az estén a már megszokott menetrend szerint, több helyszínen várták a látogatókat.

A Múzeumok Éjszakáján hagyományos helyszín volt a vár, ahol az állandó kiállítások és a Kazamata fáklyás bejárása mellett színpadi műsor, néptáncegyüttesek fellépése, a Vocalissimo énekegyüttes előadása, Dr. Csiffáry Gergely előadása Bornemissza Gergely deák életéről, "Raktár-műhely-kiállítás” és táncház várta a nagy számban megjelent látogatókat.
Az éjfélig tartó ingyenes látnivalók között az „Egri vár története” a „Kivégzés, tortúra, megszégyenítés a régi Magyarországon” program is szerepelt, de kedvelt célpontnak bizonyult az Éremverde, a Panoptikum, valamint a 3D-s Vármozi is. A Dobó-bástya éjszakai vendége ezúttal a rákóczifalvai MACIMÚZEUM lakói voltak.
A Dobó bástya Terasz ezen az estén bemutatta Eger legjobb kocsmáját, ahol, igazán érdemes időt tölteni és borokat kortyolni. Az esti félhomályban Horváth Ferenc színművész gitárral dicsérte a borokat, miközben a hallgatóság az ízek mellett a nyárral átitatott éjszakai egri panorámát is élvezhette. A terasz kiváló ivóhelyén, a „Heves Megye legjobb bora” verseny nyertes borászai mutatkoztak be.

Középkori hagyomány elevenedik meg a Szent Iván éji tűzugrás szokásában melyet a várudvaron, a Gótikus palota előtt elevenített fel a Boróka, az Egres és a Lajtha László Néptáncegyüttes, csatlakozva a Kárpát-medence megannyi településéhez, ahol ugyanabban a pillanatban lobbant fel egyszerre a szentiváni tűz.
A hagyomány szerint ilyenkor a négyszögűre rakott tűz köré gyűlik sok, sok táncos, és méltóságteljes, lassú körtánc kezdődik, egyszerre 50 helyszínen. A sok, sok kör, amely a közös időpont és a közös gondolat eredményeként egy hatalmas virtuális körré növekszik. Az ügyes menyecskék úgy járták a táncot, hogy az életerőt sugárzó forgatagba még a Hold is beleszédült. A tüzes éjszakába hajló mulatozást, immár szokás szerint tűzijáték koronázta meg.

A II. Kárpát-medencei Tűzugrás Fesztivál a népi kultúra összetartó és közösségteremtő erejét igyekszik bemutatni, azt, hogy a közös ének, a közös tánc, az összekapaszkodó körök át tudják törni az elidegenedés falát. Azt, hogy az együvé tartozás érzése le tudja győzni a távolságot, át tudja lépni a határokat és távoli vidékeket képes összekötni.
A Szent Iván napi tűzgyújtás gyökerei a korakereszténység idejéig nyúlnak vissza, de egyes elemei a magyarság ázsiai tartózkodásáig visszavezethetők. A tűz mitikus, megtisztító ereje, a világosság ünnepe az egész keresztény Európa szokásvilágába bekerült. A középkori Európában a nyári napforduló éjszakáján mindenhol felgyulladtak a sötétséget elűző tüzek, megszólalt a szentiváni ének. Szerelmi varázsló, kiházasító énekeket énekeltek, a fiatalok rituális körtáncot jártak, a lányok átugrottak a parázsló tűzön.
Az urbanizáció a Kárpát-medencétől nyugatra ezt a hagyományt is eltüntette, mint oly sok mindent a középkori Európa kultúrájából. Éppen ezért lehetünk büszkék arra, hogy ezeket a csodálatos értékeket nagyapáink, nagyanyáink a legutóbbi időkig megőrizték és átadták nekünk. A mi feladatunk az, hogy tovább őrizzük, a XXI. század megváltozott világához alakítsuk és felmutassuk őket! Nem csak a Kárpát-medencében élőknek, hanem egész Európának.
Ezért csendül fel az Európa peremén élő elfelejtett moldvai csángók öves táncának dallama. Azoké a csángóké, akik ott a végeken a legjobban megőrizték az egységes középkori Európa kultúráját, a gregorián dallamokat, a körtáncokat, a balladákat.
Ezért indul el az a körtánc, amivel több száz évvel ezelőtt a nyári napforduló estéjén egész Európa köszöntötte a világosság győzelmét a sötétség fölött, a Bretagne-tól a Kárpátokig, Skandináviától Itáliáig.

Ugyanúgy égnek a tüzek Magyarországon, Erdélyben, a Vajdaságban, Kárpátalján és a Felvidéken, ugyanúgy szólal meg az ének és indul el a tánc, s a tűz fénye eljut a Kárpát-medencében élő népekhez.

Forrás:Egriszin

Évadzáró társulati ülést tartott pénteken délelőtt a Harlekin Bábszínház, ahol Lengyel Pál igazgató, Sós Tamás a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és Agyagási Dezső a városi önkormányzat kulturális referense értékelte a most záruló évad eredményeit.

Lengyel Pál minden tekintetben elégedettségét fejezte ki a társulat munkájával kapcsolatban, valamint a támogatottsággal a fenntartók részéről, bár az utóbbi félévet „húzósnak” ítélte, hozzátéve,hogy szolidárisnak kell lenni a fenntartók felé. Fontos momentumként emelte ki, hogy a Harlekin a város fő rendezvényein mindig központi szerepet játszhat.

Elhangzott, hogy pályázatot adnak be Kvintett címmel az „A kultúra pályázat 2007- 2012” elnevezésű pályázatra. A következő évad augusztus 16-án kezdődik, amikor Arany János: Bajusz c. darabját adják elő, összesen egyébként 15 előadást láthat a közönség a 2010/2011-es szezonban.

- Ez már az a világ amikor a szakembereknek kell megmondani, hogy a fenntartástól függően mit lehet létrehozni az adott színházi évadban- kezdte értékelőjét Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke. Az igazi elismerés azonban az, amikor a gyermekeken látszik, hogy le vannak kötve, az éppen látott darabbal élnek, és még hónapok múlva is eszükbe jut amit láttak. Ez az igazi sikerélmény, melyet a gyermekeken lehet lemérni- ecsetelte az elnök.

A megyei önkormányzat vezetője hozzátette, hogy a most véget ért évadban 25 ezer látogatója volt a Harlekinnek, és 217 előadásnap volt, amik már magukban igen magas számok. A megyei önkormányzatnak pedig igen fontos, hogy a fenntartott intézmények nemzetközileg is megmérettessék magukat, így a jövőben is lesz lehetőség vendégszereplésekre.

Az évadzáró végén az „Év bábszínésze” elismerést is átadták, mellyel Soó Gyöngyvér egészéves munkáját ismerte el a bábszínház, a legsikeresebb darab pedig a heol.hu szavazóinak voksai alapján a Süsü lett.

Magyar Gina

Az előző parlament tagjainak februárban leadott vagyonnyilatkozatai mellett mától nyilvános az új országgyűlési képviselők jelenlegi anyagi helyzete is. Írásunkban az egri, illetve az egri érdekeltségű honatyák nyilatkozatainak tartalmát mutatjuk be.

Demeter Ervin (Fidesz-KDNP)
Ingatlan: Több budapesti és vidéki ingatlan 50%-os tulajdonosa. A fővárosban van egy 866 négyzetméteres területe, amelyen 187 négyzetméteren fekszik a lakóház. Szintén Budapesten egy társasházban van egy 108 négyzetméteres alapterületű lakóháza. Tinnyén van egy 3,14 hektáros erdője, illetve Mádon egy 3,96 hektáros szőlője a hozzá tartozó majd 10 hektárnyi egyéb területtel (gyep, kopárság és erdő).
Ingóságok:Autó nincs a nevén, van egy erdélyi kortárs képzőművészeti gyűjteménye, megtakarítása nincs.
Tartozás: 8.2 millió forintos banki tartozása van.
Az országgyűlési képviselői juttatáson kívüli adóköteles jövedelmek: Havonta bruttó 138. 736 forintot kap egri képviselősködéséért.

Habis László (Fidesz-KDNP)

Ingatlan: Egerben 50 százalékos haszonélvezeti joga van egy 105+15 négyzetméteres társasházi lakóházban, illetve egy 21 négyzetméteres garázsban. Szintén Egerben van egy 1800 négyzetméteres szántója. Két nyaraló résztulajdonosa is Zamárdiban az egri polgármester, továbbá Egerben még két kisebb ingatlannal kapcsolatban van haszonélvezeti joga. Van egy 51 négyzetméteres pincéje Egerben, és egy 99 négyzetméteres társasházi lakóházban 50 százalékos részesedése.

Ingóság: Ford Focus, Opel Vectra. Félmillió forintja van befektetési alapban, illetve 1,7 millió forintnyi értékű életbiztosítással is rendelkezik. Takarékbetétben 6,5 milliója van forintban és otthon 2,5 millió forintnyi megtakarított készpénze. 2,5 milliós banki tartozása van. Polgármesteri fizetése bruttó 783.770 forint, amelyből 180.870 a költségtérítés, de az utóbbiról nyilatkozata szerint május 31-én lemondott. Az Mh Mercurius Kft.-t 60 százalékban birtokolja.

Hermann István Ervin (Fidesz-KDNP)

Ingatlan: Egerben 160, Aldebrőn pedig egy 100 négyzetméteres családi házban 50 százalékos tulajdonrésze van. Noszvajon rendelkezik egy másfél, Aldebrőn egy 10 hektáros szántóval.

Ingóság: Autó nincs a nevén, van 5 millió forint megtakarítása.

Az országgyűlési képviselői juttatáson kívüli adóköteles jövedelmek: A Heves Megyei Közgyűlés tagjaként havi 136 ezer forintnyi bruttó jövedelme van, és a Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamarában betöltött tisztségéért is kap 25 ezret bruttóban.

Horváth László (Fidesz-KDNP)

Ingatlan: Egerben egy 125 négyzetméteres lakóház felének tulajdonosa, Sopron-Brennbergbányán egy 1931 négyzetméteres területen van egy 164 négyzetméteres családi háza. Szintén Sopron-Brennbergbányán egy 1423 négyzetméteres és egy 1190 négyzetméteres telek tulajdonosa.

Ingóság: Egy Volkswagen Passat és egy Nissan Quashqai személygépkocsi van a nevén. Takarékbetétben 148 ezer eurója van, emellett a Quasmtrade Kft. ügyvezetője és 95 százalékának tulajdonosa is.

Dr. Nyitrai Zsolt Péter (Fidesz-KDNP)

Ingatlan: Nincs a nevén.

Nagy értékű ingóságok: Van egy Skoda Fabiája, 2009-ben vásárolt Bethlen István, Andrássy Gyula és Széll Kálmán hagyatékából leveleket, továbbá 5 db antik órát. 2 millió forintos takarékbetéti megtakarítása van.

Tartozás: 1 millió forintnyi banki hitel.

Sós Tamás (MSZP)

Ingatlan: Egerben egy 87 és egy 80 négyzetméteres alapterületű családi ház 50 százalékának tulajdonosa. Van egy 27 hektáros szántója, egy hajdúszoboszlói 40 négyzetméteres társasházi lakásban 50 százalékos tulajdoni hányada.

Ingóság: Egy 2002-es Volkswagen Passat személygépkocsi van a nevén. Egy és ötmilliós forint alapú betét, egy 836.591 forint értékű deviza alapú betét és 3,5 millió értékben értékpapírok tulajdonosa.  Egy 250 ezer forintos Allianz Életprogram és egy szintén 250 ezer forintos Generáció OTP Garancia kötvény is van a tulajdonában. Van egy 10.350.000 forintnyi értékű vagyontárgya. 579.700 forintot keres a Heves Megyei Közgyűlés elnökeként bruttóban.

Sneider Tamás (Jobbik)

Ingatlan: Aldebrőn van egy 1915 négyzetméteres ingatlanban (telephely, gazdasági épület) 50 százalékos tulajdonjoga, illetve 10 hektárnyi szőlője ugyanitt. Lakóház nincs a nevén.

Ingóság: Fiat Punto, Renault Thalia. MTZ 820.1 traktor. Van egymilliója készpénzben. Pénzintézeteknek 4777,80 svájci frankkal és 9.800.000 forinttal, magánszemélynek 2,500,000 forinttal tartozik. Mint egri önkormányzati képviselő 145.000 bruttó jövedelme van, illetve van egymillió forintnyi megtakarítása.

Zagyva György Gyula (Jobbik)

obj=document.getElementById('bCont2567_1');
obj.style.display='none';
obj=document.getElementById(belsodiv);
obj.style.display='block';
}

Ingatlan: Egerben egy 56 négyzetméteres panellakás 50 százalékos tulajdoni része, Bükkszéken egy 2000 négyzetmétere legelő, 3000 négyzetméteres erdő.

Ingóság: Autó nincs a nevén, semmi megtakarítás, semmi adósság.

Forrás. egriszin