Keresés: „lék” (701 találat)

A Dobó István Vármúzeum a XV. Végvári Vigasságok történelmi fesztivál keretein belül 2010. július 22-én csütörtökön megemlékezést tart a Nándorfehérvári diadal tiszteletére.

A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények hősiesen védték Nándorfehérvár (a mai Belgrád) várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket.

A megemlékezés programja 17.40-kor kezdődik az Egri Vitézlő Oskola felvonulásával. Az ágyúlövést és zászlófelvonást követően az Egri Várba várják mindazokat, akik együtt szeretnének ünnepelni. A program részeként Berecz Mátyás történész muzeológus tart előadást az ütközetről, valamint Molnár Előd és barátai népzenei koncertjét hallgathatják az érdeklődők.

18 órától a Dobó István Vármúzeumba a belépés ingyenes.

Forrás: Egriszín

A polgármester és az EVAT Zrt. vezetése felé intézte a felsővárosi Biomassza üzemmel kapcsolatos kérdéseit mai sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán szocialista egri önkormányzati képviselő. Jánosi a július 26-i rendkívüli közgyűlésen szeretne válaszokat kapni kérdéseire.

Nézze meg videónkat!

Ki fizeti a révészt? – tette fel a kérdést a nemrég tervbe vett biomassza erőmű kapcsán ma délelőtti sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán tanácsnok, aki felsővárosi képviselőként aggályát fejezte ki a város vezetése és az EVAT Zrt. vezetése felé.

A képviselő az Eger lakosságának jelentős részét érintő beruházással kapcsolatban azt kifogásolja, hogy a 15 évre megkötött szerződés részleteit nem ismerni, és az erőmű megépítését az önkormányzat cége helyett egy egynapos kft-re bízták.

A távfűtéses lakásban élő emberek kiszolgáltatott helyzetben vannak, ezért a nemrégiben bejelentett, a felsővárosban megépítésre kerülő biomassza erőmű különösen érdekes kérdéseket vet fel.
Jánosi Zoltán szocialista önkormányzati képviselő hangsúlyozta, hogy a beruházással kapcsolatos, 15 évre megkötött szerződés részleteiről sem a lakosságot, sem a képviselőket nem tájékoztatták. Ez az ismeretlen szerződés a városban élők jelentős részét érinti, ugyanis a távfűtés szolgáltatást igénybe vevők számára hosszú távon növeli a költségeket az, hogy a beruházást egy gazdasági vállalkozásra bízták. Így négyszer annyiba is kerülhet a lakosságnak a magánvállalkozás keretében megépülő, az egri távfűtőhálózatot működtető biomassza-erőmű.
Ha a város önkormányzati pályázat keretében valósítaná meg a beruházást, olcsóbb hitelt kapna rá és nem haszonszerzés céllal működtetné azt, míg a gazdasági társaság nyilvánvalóan hasznot akar.
A sajtótájékoztatón az is felmerült, hogy önkormányzati tulajdonú, a távfűtést működtető EVAT Zrt. választotta ki a beruházót, így övé a felelősség. Az 1,4 milliárd forint értékű fejlesztés nem került a közgyűlés elé. Az elképzelések szerint, az erőművet 2011 januárjától működtetné a városban a június végén az 500 ezer forint tőkével bejegyzett budapesti EBT Energy Kft, amely 15 évre kapta meg az üzemeltetési jogot.
Mint ismeretes nincs erre vonatkozó törvényi előírás, de a képviselő szerint etikus lett volna a képviselő-testület elé tárni az ügyet.
Jánosi Zoltán beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedben igen jelentős fejlődésen ment keresztül a Felsőváros, s ennek egyik jelentős lépése volt a panelprogram, amelynek jól látható eredményeként korszerűsítették az épületeket. A felújítási konstrukcióban jelentősen csökkent a lakosság rezsiköltsége, 30-40 %-os megtakarítás látható a szolgáltató kimutatásából.
A jelenlegi városvezetés ezt a támogatást nem biztosítja, így a felújítások megtorpantak.
2004-ben a baloldali többség elfogadta a levegőminőség védelméről szóló rendeletet, melynek eredményeként új fogyasztók csatlakoztak a távfűtő rendszerre, aminek eredményeképpen a költségek csökkentek.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a biomassza erőművel kapcsolatos szerződést nem ismerjük, nem tudni milyen adatok, számok találhatók benne. Számára az is érhetetlen, hogy a rendelkezésre álló pályázatok közül miért nem vett igénybe egyet sem az EVAT Zrt, amikor jelenleg hat pályázati kiírás létezik megújuló energiaforrások témában.

Az ügy kapcsán ellenérvként felmerült, hogy a szakmai eljárásban semmi hiba nem történt, hiszen az önkormányzat nem képes technikailag létrehozni egy ilyen beruházást, ezért kell piaci szereplőt bevonni. Ez a kiválasztás viszont szakmai érvekkel, másfél év alatt az Evat részéről több fordulóban történt.

Forrás: Egriszín

Reagálás

Jánosi Zoltán sajtótájékoztatóján elhangzottakra

Január elsejétől a jogszabályok változása miatt jelentősen emelkedik a gázmotoros erőművek költsége, emiatt volt szükség egy olyan megoldás keresésére, amellyel elkerülhető egy drasztikus, 30 százalékos hődíj-emelés. A társaság ebben a konstrukcióban az eddigiek szerint, a gázmotoros programhoz hasonlóan hőt vásárol, nincs szó privatizációról.

A tervekről az  EVAT  Zrt.  tájékoztatta a közvéleményt, a folyamat a nyilvánosság előtt zajlott, s az illetékes bizottságok tárgyalták az anyagot.

A projekt előnye, hogy megszűnik a gáz árától való egyoldalú függőség, egy helyi cég, az Egererdő Zrt. kap megrendelést a fűtőanyag szállítására, helyi munkaerőt alkalmaznak. A beruházás  nyomán  csökken a zaj- és  a szén-dioxid terhelés. 

A pályázati lehetőség kihasználásához  pedig nincs meg az EVAT Zrt. részéről  félmilliárdot meghaladó  önerő és  hosszadalmas, közel két éves a beruházási  folyamat, emiatt elkerülhetetlen lenne a jövő év eleji nagymértékű áremelés.  A szakcég hatékonyan tudja magas színvonalon nyújtani a szolgáltatást és a beruházási költség sem a város kasszáját terheli.

A konstrukció  tömeges fizetésképtelenséget, szociális válsághelyzetet akadályoz meg.

Sajnálatos, hogy az emberek valós érdekeit szolgáló, szakmailag megalapozott terveket  politikai csatározás tárgyává 

teszik, a tények figyelmen kívül hagyásával.

Habis László                                                 Várkonyi György

Eger MJV polgármestere                            ügyvezető igazgató, EVAT Zrt.

Felhőszakadás kapta el hétfőn délután Egert, s akárcsak két évvel korábban, ezúttal is felszaggatta a víz a Csiky Sándor utca aszfaltját.

Nagy mennyiségű törmeléket sodort le a délutáni felhőszakadással érkező vízmennyiség az egri Csiky Sándor utcán, amelynek közepén több négyzetméteren az aszfalt is felszakadt, akárcsak 2008 májusában. A hordalék eltömítette a megyeszékhely főutcájának számító Széchenyi utcai csatornanyílásokat, így a csapadék nem tudott távozni.

A helyszínre riasztották a városi tűzoltókat, akik újra szabaddá tették az utat a víz előtt, majd átadták a terepet a Városgondozás Eger Kft.-nek. A munkák ideje alatt félpályás útzár lassította a forgalmat a Csiky utcán.

Az egri tűzoltók tisztították meg a törmeléktől a csatornanyílásokat.

Fotó: Ötvös Imre

Forrás: Heol

  Elkezdődött a csaknem három évtizedes Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat Egerszalókon. Évről évre több fiatal érkezik itthonról és külföldről egyaránt.

Az egerszalóki templomkertben már szerda délután rengeteg sátor állt, szólt a zene, a füvön, a kőkerítéseken üldögélve mindenütt fiatalok beszélgettek. Pedig még éppenhogy csak elkezdődött az Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat, amit immár 28. alkalommal tartanak, vasárnapig. Az ország minden pontjáról, de külföldről is érkeztek és érkeznek résztvevők. Egyöntetűen azt állítják, aki egyszer járt itt, visszakívánkozik a következő években is.

– Mi Szlovákiából, Érsekújvárról jöttünk egy húszfős csoporttal, többen már tavaly is itt voltunk, és nagyon jól éreztük magunkat – mondja Puss Anikó, Soós Éva és Kassa Veronika. – Leginkább a kiscsoportos foglalkozások tetszenek, de az egész rendezvény hangulata megfogott bennünket. Nagyszerű lehetőség a feltöltődésre, a lelki elmélyülésre. Nálunk a szlovák fiataloknak sok hasonló rendezvényt szerveznek, de a magyaroknak is vannak ilyen összejöveteleik.

Időközben megérkezik a rendezvény egyik fő kezdeményezője, Kerényi Lajos atya. Beszélget, interjút ad, majd korát meghazudtoló frissességgel letelepszik a fűre, a fiatalok közé. És közben folyamatosan mosolyog, mosolyog és mosolyog.
– Annak idején, 28 éve nagy teret kapott az ateizmus. Azt mondtuk, Uram, ez így nem mehet tovább – emlékszik vissza a kezdetekre Lajos atya. – Igenis fölkelhetünk a hit nélküli világból. Tennünk kellett valamit, nagy feladat várt ránk. Ez az ébredés időszaka.

Lajos atya azt mondja, fáradságos munkájuk meghozta az eredményt, egyre több a hívő fiatal, bár még mindig kevesen vannak. Mindenesetre biztató, hogy évről évre többen jönnek az egerszalóki összejövetelre. A rendezvényen azonban nem csupán a lelkigyakorlatok, az előadások, a szentmisék, a koncertek várják a fiatalokat, hanem a társaság is. Hiszen ahol sok, hasonló érdeklődési körű ember gyűlik össze, ott csak jó lehet a hangulat.

Forrás: Heol

Az árvíz utáni újjáépítésnek és a mindennapi szegénység elleni harcnak is új lökést adhat a természetbeni adományok adómentessé tétele.

A segítő szervezetek régi panaszát orvosolta az országgyűlés, amikor eltörölte a tárgyi és szolgáltatásbeli adományok utáni áfa-fizetési kötelezettséget. A nonprofit szektor véleménye szerint a három éve bevezetett áfa-kötelezés méltánytalan és megalapozatlan volt, rövidlátásról árulkodott, miközben Magyarországon az egyénileg jótékonykodók támogatása addig is minimális volt. A karitatív szervezetek az elmúlt években folyamatosan lobbiztak az adójogi könnyítésekért, de legalább a régi minimális kedvezmény visszaállításáért.

– Sajnálatos, hogy egy árvíznek és egy kormányváltásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy megváltozzon a helyzet – mondta el Gortva József. A Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének titkára hozzátette: érezhetően visszavetette a cégek adományozó kedvét a korábbi kedvezőtlen adószabályozás, így most ha nem is ugrásszerű, de mindenképp növekvő támogatásokkal és támogatói körrel számolhatnak majd. Ez mindenképp növeli az érintett vállalkozások presztízsét és segíti a közhasznú és kiemelten közhasznú civilszervezetek munkáját. Most elsősorban az árvíz utáni újjáépítésekhez szükséges építőanyag-felajánlásokat könnyítheti meg a kedvező változás, de a hétköznapokban több adomány juthat majd a nélkülözők széles körének is – fogalmazott a Vöröskereszt megyei titkára. Heves megyében egyébként mintegy fél tucat állandó adományozó céggel áll kapcsolatban a Vöröskereszt.

– Nagy kiesést jelentett szervezetünk, a Magyar Katolikus Karitász számára a korábbi szabályozás, amit azok is megéreztek, akik addig számíthattak ránk, hiszen így nekik is kevesebb jutott – hangsúlyozta Árvai Ferenc, az Egri Főegyházmegyei Karitász igazgatója.

A KSH adatai szerint a magyar nonprofit szektor - benne a segítő szervezetek - bevételeinek összege megközelíti a 900 milliárd forintot: ennek több mint harmada állami támogatás, magánadakozásból pedig közel 130 milliárd folyik be. A pénzek, adományok 95 százalékával azonban a szervezetek mindössze 18 százaléka gazdálkodhat. A természetbeni juttatások összege hozzávetőleg nyolcvanmilliárd forint. Ezeknek a cégektől, magánszemélyektől, egyéb helyről érkező adományoknak a háromnegyede közvetlenül a rászorulókhoz került.

– Mindenképp pozitív jelzés az adakozók számára – erősíti meg a változás kapcsán Tajcs Ferenc, a Létminimum Alatt Élők Társaságának (LAÉT) megyei elnöke, az országos szervezet alelnöke is, aki szerint az adományok szempontjából talán az elmúlt 16 év legnehezebb időszaka a mostani, noha a közelmúlt elemi csapásai nyomán biztató az emberek segíteni akarása. A megyei elnök az adományok után megfizettetett áfa-t is az adakozó kedv csökkenésének egyik okaként említette.

Forrás: Heol

A sérült kerítés helyreállítása érdekében gyűjtést szerveznek az író születésnapján tartandó megemlékezésen.

Kerti partival ünneplik az idén is Gárdonyi Géza születésnapját az író házában. Az egriek által különösen tisztelt alkotó 1863. augusztus 3-án látta meg a napvilágot Gárdony-Agárdpusztán, s e napon a Gárdonyi-házban is megemlékeznek életútjáról, munkásságáról. Elsősorban a mesemondó Gárdonyi kerül a figyelem középpontjába. „Nagyapó tréfái” címmel szerkesztett irodalmi műsor látható, majd felvágják a születésnapi tortát. Az esemény egyben jótékonysági célt is szolgál, hiszen a tavaszi nagy esőzések miatt megcsúszott az emlékház kerítése. Ennek helyreállítására gyűjtenek e napon.

Forrás: Heol

Elhunyt Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze; a vasárnap elhunyt színészt életének 85. évében érte a halál. Kállai Ferenc a klasszikus és mai világirodalom, valamint a magyar drámairodalom számos főszerepét játszotta el kiemelkedő jellemábrázoló erővel az Othello Cassiusától kezdve a Falstaff címszerepéig, Az ügynök halála fiúalakjától a mai magyar írók által írt figurákig. Filmszínészként is emlékezetes alakítások fűződnek a nevéhez; Bacsó Péter legendás filmjében, az 1969-ben készült A tanúban a főszerepet, Pelikán József gátőrt alakította.

Megszámlálhatatlan színpadi szerepei közül kiemelkedik: Macduff (Shakespeare: Macbeth), Szakhmáry Zoltán (Móricz: Úri muri), Danton (Büchner: Danton halála), Polgármester (Gogol: A revizor), Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Nicia (Machiavelli: Mandragora). Csurka István 1972-ben bemutatott Döglött aknák című darabjában ő volt Paál, a ketteske. Az előadásokon gutaütésközeli állapotba került a Major Tamás alakította Moórral vívott ádáz ordítozás közepette.

 Filmszínészként is jelentős alakítások fűződnek a nevéhez: aljas huszártisztet játszott a Katonazenében (1961), mérnököt a Megszállottakban (1961), a határozatlankodó Takaró Sándort Németh László Iszony című regényének filmváltozatában (1965). Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőr megformálásával, Bacsó Péter 1969-ben forgatott, de csak jóval később bemutatott filmjében, A tanúban. A történetnek 1994-ben elkészült a folytatása is. Játszott a Szabó István rendezte, 2006-ban készült Rokonokban is.

 Kállai Ferenc számos kitüntetést kapott: Jászai Mari-díjat (1956,1958), érdemes művészi (1966) és kiváló művészi címet (1970), Kossuth-díjat (1973), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (1995). A művész 2002 augusztusában a nemzet színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike volt, 2006-ban pedig Prima Primissima díjas lett.

Forrás: MTI

A várakozásokon felül teljesítenek a Heves megyei véradók, így nem fenyeget az a veszély, hogy vérhiány alakuljon ki.

Cáfolta a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének igazgatója azt a hírt, mely szerint annyira megcsappant volna a vérkészlet, hogy kezd vérhiány kialakulni az országban, s ez többek között Heves megyét is érintené. Mint mondta, szűkebb hazánkban mindennek éppen az ellenkezője igaz.

– Jelenleg jó a helyzet, 7 ezer 600 egység a vérkészlet országos átlaga – tájékoztatott Gortva József. – Heves megyében szerencsére továbbra is aktívak a véradók, éves szinten 106 százalékot teljesítettek. A múlt héten pedig az országos átlaghoz képest jóval több vért adtak, 120 százalékos volt a teljesítésük.

Forrás: Heol

Az egészségügyi államtitkár előző heti látogatásának körülményei is ismét több feszültséget is a felszínre hoztak a kórházvédők és az egri Markhot Ferenc Kórház más érdekvédelmi csoportjai között. Az intézmény vezetése szerint a médiában megjelent információk a kórházról hamisak, azokat a kórházvédők szándékosan elferdítették.

A Markhot Ferenc Kórház szakmai érdekképviseleteinek és érdekvédelmi szervezeteinek vezetői (Szakmai Vezető Testület, Üzemi Tanács, MESZK helyi szervezete, Egri Ápolási Szakszervezet) közleményükben válaszolnak az őket ért vádakra:

Ferdítések helyett tények az egri Markhot Ferenc kórházról

Az utóbbi hetekben a „kórházvédők” részéről újabb támadások érték intézményünket, valótlanságok, elferdített, hazug információk jelentek meg a nyilvánosság előtt. A közbizalom, a kórház gyógyító tevékenységébe vetett hit megrendítése fölbecsülhetetlen kárt okozott a kórház szolgáltatásait igénybe vevők körében.
Intézményünk vezetése és érdekképviseletei - az arra kompetensek számára bármikor hozzáférhető - adatokkal alátámasztott cáfolatát adják a rágalmaknak, ferdítéseknek és a jövőben fellépnek minden, a kórház jó hírnevét csorbító tevékenység ellen.

A pénzügyi, gazdasági helyzetről
A Markhot Ferenc Kórház Kft.-nek 2009. augusztus 1-től – folyamatos, szoros gazdálkodás mellett - kifizetetlen számlája nincs, stabil likviditási helyzetben van.
160 milliós tartalékkal rendelkezik az intézmény, amiből 100 milliót rövid lejáratra kötött le. Változatlan finanszírozás mellett azonban várhatóan – hasonlóan más egészségügyi szolgáltatókhoz, de tőlük még így is jobb helyzetben – veszteséggel zárja az idei évet az egri kórház.

Kórházi működés
A Kórház teljesítményi adatai cáfolják a médiában megjelenteket
Minden osztály működik, a Kardiológiát személyesen meglátogatta dr. Szócska Miklós Államtitkár Úr és az Őt elkísérő dr. Habis László Polgármester Úr is.
A fekvő- és járóbetegek ellátása során a TB által biztosított kereteket 100% fölött kihasználja az Intézmény, az ellátásra történő előjegyzési idő növekedését nem személyi és tárgyi feltételek, hanem a finanszírozás hiánya okozza. Ez tény minden kórház esetében!
Nem szerencsés tehát a fenti vélt indokok miatt más megye Kórházának szakrendeléseit működtetni Egerben és lejárató kampányokat folytatni. Az egyébként szokatlan és etikailag kifogásolható eljárás, hogy egyik megye ily módon avatkozzon be politikailag egy szomszédos megye életébe. Ezek sem rövid-, sem hosszútávon nem szolgálják a betegellátás érdekeit, viszont az Intézményünkhöz önként, vagy szükségből forduló betegek bizalmát, a szakszemélyzetbe vetett hitét megrendítik,s így a gyógyulását is késleltetik, akadályozzák.
A többször hangoztatott hazug vád szerint emelkedett a halálesetek száma intézményünkben, ezzel szemben a számok azt mutatják, hogy a halálozási arányszám pontosan megegyezik a 2007-2008. azonos időszakával.

Dolgozói létszám
A jelenlegi dolgozói összlétszám 1288 fő, melyből orvos 211 fő, nem orvos diplomás 11 fő, szakdolgozó 893 fő (ebből 94 fő diplomás), egyéb 173 fő. A folyamatosan meghirdetett üres álláshelyekre (más munkahelyre, GYES-re, nyugdíjba ment dolgozók helyére) a pályázók 35 %-a a 2008-ban a kórházból távozottak közül került ki, az alkalmazásba kerülteknek pedig az 56 %-a.

Betegelvándorlás
Nem változott lényegesen az elvándorolt betegek száma. Az oly sokat citált jelentős betegelvándorlás már évekkel ezelőtt, pl. 2007-ben is igazolható volt, mely csak 6%-ban tér el a megyei kórházak országos átlagától.(Országos listán 6. hely). Ez a szám magában foglalja a - progresszív ellátás szükségessége miatt - továbbküldött betegeket is, hiszen sem pulmonológia, sem mellkasi sebészet, vagy invazív kardiológia, sugárterápia stb. nincs és nem is volt kórházunkban. Ugyancsak az elvándorlók számát növelik azok a betegek, akik a földrajzilag közelebb eső szomszédos megyék kórházait veszik igénybe.
Fontos azonban, hogy ugyan ilyen arányban látunk el területen kívüli betegeket, akik a fenti okokon kívül az intézményünkbe más kórházakból itt munkát vállaló orvosok után jöttek.
Hangsúlyozzuk, hogy az Intézményünk betegellátásával kapcsolatos adatok az arra jogosultak számára hozzáférhetők, ellenőrizhetők, hiszen a jelentési kötelezettségünknek mindig eleget teszünk.
A Markhot Ferenc Kórház Kft. jelenlegi dolgozóinak közreműködésével több mint 5 milliárd Ft-os pályázati pénzhez juthat az Intézmény. Ez a forrás hozzájárul a minőségi betegellátás fejlesztéséhez, a betegkomfort növeléséhez, és a gyógyítás feltételeinek javításához.
Míg más, hasonló pályázatot nyert városokban sikerként könyvelték el a megkapott forrásokat, függetlenül attól, hogy milyen politikai környezetben nyerték meg azt, sajnálatos módon városunkban ezt a sikert megkérdőjelezik.
Reméljük, hogy jelen, tényeken alapuló tájékoztatónk eloszlatja azokat a bizonytalanságokat és kételyeket, melyek nemcsak az itt dolgozók, hanem az itt ellátott betegek érdekeit is sértik. Bízunk benne, hogy a jövőben nyugodt körülmények között folytathatjuk betegeink gyógyítását.    

Eger,2010. július 8.

Forrás: Egriszín

Az egri Dobó István Vármúzeum nyári programjairól tartottak ma sajtótájékoztatót a Dobó-bástya konferenciatermében. A már hagyománnyá vált Végvári vigasságok mellett több, új kezdeményezés is várja a látogatókat.

A májusi-júniusi dömpinget követően Dr. Veres Gábor igazgató elmondta, hogy az osztálykirándulások időszakában eddig 135 foglalkozást tartottak 3080 fő részvételével és 28 különböző múzeumpedagógiai programmal.
Az igazgató a soron következő programok közül kiemelte a csütörtökön nyíló XV. Országos Népművészeti Kiállítás Észak-Magyarországi Tárlatát, amelyre Nógrád, Heves és Borsod megyéből több, mint 1000 tárgy érkezett zsűrizésre, amelyből 467-et mutatnak majd be.
Széchenyi Orsolya igazgatóhelyettes felhívta a figyelmet a már július 1-én elindult fáklyás kazamatavezetésre. A sötétben történő barangolás során tárlatvezető kíséri a csoportokat a vár alatti erődrendszerekben. A sétára csütörtöktől- szombatig van lehetőség az este nyolc és kilenc órakor induló turnusok során.
A július 15-25. között megrendezett, 10 napos Vígvári Vigasságok is számtalan programot kínál a középkori kultúra iránt érdeklődőknek. Koncertekkel, íjász-, tánc- és zászlóforgató bemutatókkal, interaktív tárlatvezetésekkel várják az embereket. A gyermekek középkori öltözékeket ölthetnek majd magukra, részt vehetnek egy vitézi próbán, megismerkedhetnek középkori mesterségekkel, babákat és ólomkatonákat is készíthetnek. De lesz bástyamászó verseny is a vigasságok ideje alatt, a szokásos őrségváltás is elindul majd július 17-től, és az Agria Nyári Játékok Zrínyi – 1566 előadása is a Vígvári Vigasságok részeként mutatkozik be a várban.
Széchenyi Orsolya még a nyári programok között megemlítette az augusztus 3-i megemlékezést Gárdonyiról. Ekkor a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum területén kerti programokkal emlékeznek az íróra születésnapja alkalmából.
Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy augusztus 20-án a szokásosnál egy kicsit szerényebb tűzijáték lesz látható a várból. De a pezsgő, a hangulat és a vár környezete kiváló helyszín lesz az államalapítás megünneplésére.

Forrás: Egriszín