Keresés: „önkormányzat” (466 találat)

Sakir Fakili, Törökország magyarországi nagykövete avatta fel Magyarország első Otak-i Humayunját, azaz vezéri sátrát, illetve az annak helyet adó Török-Magyar Testvériség Emlékparkot Egerben pénteken.

A vezéri sátorban egy Törökországban készült berendezési tárgyakkal felszerelt török kávézó nyílt meg, amely asztali játékokra, mesehallgatásra is lehetőséget kínál. A 9,8 millió forintnyi uniós forrásból támogatott beruházás összértéke 14 millió forint volt.

Sakir Fakili ünnepi beszédében arról beszélt, hogy Egernek "történelmi bája" van. Szavai szerint Törökország korai elődje emlékeket, nyomokat hagyott maga után a városban. "A török és a magyar nép közötti testvérkapcsolatban voltak csaták, barátkozások, évszázadok óta pedig a szeretet szava szól mindegyikünkből" - mondta.

A nagykövet beszélt arról is, hogy Egerben - a történelmi emlékeken túl - kereskedelmi és ipari lehetőségeket is látnak, amelyeket közösen szeretnének kiaknázni. Elmondta, hogy az egri Eszterházy Károly Főiskolával is új együttműködési korszak vette kezdetét. "A most felavatott unikális sátor közös kultúránk szimbóluma, az együttműködési záloga, a szeretet jele" - fogalmazott.

Nyitrai Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, hogy történelmi helyszínen, történelmi pillanat tanúi lehettek a jelenlévők. Felidézte: 1552-ben a török és a magyar véres küzdelmet vívott Egerben, s akkor elképzelhetetlen lett volna, hogy 462 évvel később a két nép képviselői közösen adják át ezt az emlékparkot. "Háborúskodás helyett ma már az együttműködés a cél" - mutatott rá. Felidézte: a közelmúltban a török köztársaság elnöke és Magyarország miniszterelnöke megállapodott abban, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalmat a jelenlegi évi kétmilliárd dollárról jövőre ötmilliárd dollárra emelik.

Nyitrai Zsolt megemlékezett arról is, hogy Sakir Fakili közreműködésének köszönhetően előrehaladott tárgyalások folynak az egri minaret felújításában való török közreműködés részleteiről. "Szimbolikus értékű, hogy a minaret megőrzésében török szakemberek is részt vehetnek majd" - tette hozzá.

Habis László egri polgármester rámutatott: az önkormányzat az egriek és a térségben élők érdekeit szem előtt tartva igyekszik széleskörű nemzetközi kapcsolatokat építeni. Szavai szerint a Török Köztársaság és Magyarország közötti kapcsolatfelvételek megnyitották a lehetőséget az egri és a török vállalkozások között együttműködés, a turizmus fejlődése előtt. Rámutatott: az egri vár rekonstrukciójához kapcsolódik a mostani beruházás is.

Az ünnepség keretében avatták fel az egri szobrászművész, Rostás Bea Evlija Cselebit, a 17. századi, Egerben is megfordult török utazót ábrázoló szobrát is.

Forrás: MTI

Megvannak az engedélyek, indul az egri Waldorf iskola

 Az elmúlt hónapok kitartó munkájának köszönhetően mostanra az Egri Waldorf Általános Iskola minden működéshez szükséges engedéllyel rendelkezik. Az ősszel induló osztályokba még lehet jelentkezni, nagy szeretettel várják a gyerekeket az 1.-2., illetve a 3.-4 osztályokba!

Szülői kezdeményezés hívta életre Eger első, államilag elismert alternatív általános iskoláját. Eger város önkormányzata, a Heves Megyei Kormányhivatal, és egyéb hivatalos szervek szigorúan, de mindvégig konstruktív hozzáállással segítették a megyében egyedülálló iskola létrehozását. A leendő iskolaépület felújítása is hamarosan befejeződik.

A Waldorf úgynevezett alternatív tantervű intézmény, de mit is üzen ezzel az iskolaválasztás előtt álló szülőknek?

A Waldorf iskolák államilag akkreditáltak, tehát a gyermekek után ugyanolyan állami normatívát kapnak, mint a hagyományos, állami iskolák. A tanulók a megszokottól eltérő ütemezéssel – tömbösített tantárgyakkal – kis létszámú osztályokban sajátítják el a nemzeti alaptantervben előírtakat. A Waldorf igyekszik kizárni azokat a tényezőket, amelyek csökkentik a gyerekek teljesítményét – mint például alsósok esetében a házi feladat írása, hagyományos értelemben vett osztályzás vagy idegen nyelvek esetében a túl korai írásbeliség –, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet az olyan elemekre, amelyek által bizonyítottan javul a hatékonyság, mélyebb, hosszú távon biztos tudás jön létre. Ilyenek többek között a személyre szabott feladatok, a csoportmunka, a zene, a játékos és kreatív gyakorlatok, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vétele.

A gyerekek mindezt családias légkörben, a természethez közel élhetik meg, ami szintén fontos Waldorf alapelv. Az iskolában a művészeti oktatás is magas színvonalú, ám nem feltétlenül kell művészi véna a beiratkozáshoz. A művészet olyan eszköz, amely kiegészíti, élményszerűvé teszi az oktatást.

Egerben 1998 óta többször próbálkoztak szülők ennek az oktatási módszernek a meghonosításával, ám most először jártak sikerrel. Végül ez az intézmény lett az ország 33. Waldorf iskolája. A gyermekeik jövője iránt érzett felelősséggel hittel, anyagiakkal, és sok-sok munkával létrehoztak egy olyan általános iskolát, ami szerintük a legjobban szolgálja a gyermekük tanulmányait és jövőben való boldogulásukat. Erre a nemzetközi tapasztalatok alapján meg is van minden esélyük, hiszen a Waldorf iskolában végzettek 94%-a továbbtanul a felsőoktatásban.

A Waldorf iskolák az állami normatíván felül a finanszírozáshoz szükséges forrásokat szülői támogatásból fedezik.

Kedden a késő délutáni órákban Erdőkövesd határában, Istenmezeje felé munkából hazainduló emberek láttak egy medvét az akácos erdőben.

 Hogy ez ugyanaz a medve, amelyről nemrégiben mi is beszámoltunk, még nem lehet tudni. Ez a hír kedd este a népszerű közösségi oldalra került ki, ahol ezt írták: „Öten is állítják, hogy felismerték az állatot és feltehetően a környéken van az erdőben. A megfelelő hatóságokat értesítettük, de mindenkit kérünk, hogy legyen óvatos, lehetőleg ne közelítse meg ezt a területet.” Az egyik kommentelő, aki szemtanú is egyben azt írta: „Tényleg legyen mindenki óvatos, mert a két szememmel láttam, és nem kis állat!”A heol.hu megkereste a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát, ahol megerősítették ezt az információt. A természetmegőrzési osztály munkatársa elmondta: tegnap este a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyelete értesítette erről a bejelentésről a természetvédelmi őrszolgálatot, akik azóta is kint vannak az említett területen, de a medve nyomait még nem találták meg, ami az éjszakai eső miatt is lehet. Hozzátette: egy erdőkövesdi gazdálkodó is felkereste már az igazgatóságot, mert félti a juhait a medvétől.

Forrás: HEOL

Az Egererdő Zrt. erdészei járőrözéseken is figyelik a medve esetleges felbukkanását Heves megye északi részén - tájékoztatott a társaság csütörtöki közleményében.

A Mátrában, a Nyugat-Bükkben és a Heves-Borsodi-dombvidéken gazdálkodó erdészeti társaság azután adott ki közleményt, hogy az elmúlt időszakban több turista jelezte, medvét látott a dombvidék északi részén.

Ha találkoznak a medvével, az Egererdő munkatársai haladéktalanul értesítik a természetvédelmi hatóságot, a helyi önkormányzatokat, és rögzítik az állat nyomait - írták. Egyben arra kérnek mindenkit, hogy ha információja van a medvéről, értesítse a pétervásárai erdészetet.

Nagy Károly, az Egererdő vadgazdálkodásért felelős vezetője azt mondta, hogy a medve fokozottan védett, ezért fel sem merülhet a kilövése. Az állat vélhetően Szlovákiából tévedt át, ám ha itt ragadt, akkor valószínűleg megtalálta a megfelelő életfeltételeket. A felbukkanása igazából semmilyen intézkedést nem igényel.

Csak forralás után tanácsos a csapvizet inni, abból ételt készíteni öt Heves megyei településen ezekben a napokban.

 Erre a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve hívta fel a figyelmet Mátraballa, Parád, Parádsasvár, Bodony, Mátraszentlászló önkormányzatainál kedden. A hatóság hivataloknak küldött értesítése szerint a közüzemi ivóvizet ivásra, étel- és italkészítésre, valamint fogmosásra csak előzetesen felforralt állapotban tanácsos használni elővigyázatosságból.

Az ok pedig az, hogy a vizsgálatok során határárték feletti Coliform és E. coli paramétereket mértek. A szakigazgatási szerv ezzel egyidejűleg kötelezte a térségben szolgáltató Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt-t, hogy gondoskodjék a víz megfelelő mikrobiológiaia minőségről és ezt akkreditált laboratóriumi eredményekkel igazolja. Erre nyolc napja van a társaságnak. A felhívás némi riadalmat keltett a lakosságban.

Az ÉRV ZRt. az előírásoknak megfelelően rendszeresen ellenőrzi az ivóvíz megfelelőségét a hálózatokon, írta a társaság az eljuttatott közleményében. Ezen vizsgálatok keretében a mátrai térségben néhány településen – egyes rendszertelenül használt közkifolyók esetében – a vonatkozó jogszabályokban rögzítettektől eltérő eredményeket észleltek. A mérések a víz mikrobiológiai nem megfelelőségét mutatták.

– Az eltérésekről társaságunk értesítette az illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szervet, és haladéktalanul intézkedést tett a probléma megoldására – tájékoztatott Ritter Géza, az ÉRV Zrt. vezérigazgatója. – Az érintett településeket ellátó vízművekben termelt és a hálózatba bejuttatott víz minősége kifogástalan, amelyből látható, hogy a probléma lokális jellegű. Egyes baktériumok megjelenését a mintavételi pontokon a közkifolyók nem megfelelő használata okozta – tette hozzá.

A szükséges intézkedéseket megtették, de a kontrollvizsgálatok eredményeinek megszületéséig, a nagy melegre való tekintettel, illetve a legteljesebb biztonság érdekében, az illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv elrendelte, hogy az érintett településeken (Bodony, Mátraballa, Mátraszentlászló, Parád, Parádsasvár) a vezetékes ivóvizet csak forralás után lehet ivásra, főzésre, fogmosásra használni.

A hatóság határozatáról az érintett fogyasztókat értesítették. A szükséges ivóvizet lajtoskocsikkal és zacskózott víz formájában is a fogyasztók rendelkezésére bocsátja az ÉRV Zrt.

– Az illetékes hatóság a kontrollvizsgálatok eredményének birtokában fog tudni dönteni az ivóvíz teljes körű használatának engedélyezéséről. Ezúton is kérjük a tisztelt fogyasztók türelmét a probléma rendezéséig! – zárta válaszát Ritter Géza.

16.40

A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szervének szerda délutáni közlése szerint: Bodony, Parád, Parádsasvár, Mátraballa, és Mátraszentlászló települések közüzemi vízhálózatának üzemeltetője - az Észak-magyarországi regionális Vízművek Zrt. - eleget téve a vonatkozó jogszabályi kötelezettségének, július 7-én jelentette be Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének, hogy vizsgálati eredményeik a fenti települések ivóvízminőségének kedvezőtlen mikrobiológiai változását jelzik.

Az ivóvízben kimutatható szennyeződésnek több oka lehet. A mikroorganizmusok megjelenése jelezheti azt, hogy az alacsony vízfelhasználás miatt az ivóvízvezetékben sokáig áll, pang a víz, de utalhat az ivóvízvezeték vagy a mintavételi hely műszaki hibájára is.

Az ivóvíz-szolgáltató (ÉRV Zrt.) azonnal megkezdte a jelenség kivizsgálását és a lehető legrövidebb határidővel megszünteti a problémát. A népegészségügyi hatóság minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizet fogyasztók körében semmilyen megbetegedés ne történjen.

Jelen esetre vonatkozóan az Országos Környezet-egészségügyi Intézettel egyeztetve a népegészségügyi szakigazgatási szerv elrendelte, hogy az öt településen a hálózati vizet ivás, étel- és italkészítés, illetve fogmosás előtti fel kell forralni. A víz 2-3 perces forralás után biztonsággal fogyasztható, a lakosság számára nem jelent veszélyt.

Az ÉRV Zrt. a lakosság részére tiszta ivóvizet bocsájt rendelkezésre lajtoskocsikban, illetve zacskós víz formájában. A cég tájékoztatása szerint a településeket ellátó vízművekben termelt és a hálózatba juttatott víz minősége kifogástalan, a probléma helyi jellegű. A mintavételi pontokon bizonyos baktériumok megjelenését a közkifolyók nem megfelelő használata okozhatta.

Szöveg: HEOL

Tönkre teszik a vadak a termést az Eger határában lévő zárt kertekben. A gazdálkodók szerint sem a vadásztársaság, sem az önkormányzat nem tesz évek óta semmit a károk megelőzése érdekében, sőt szerintük a vadászok az etetéssel ide csalogatják a vadakat.

Megkerestük az önkormányzat és a vadászok képviselőit is, akik másképp látják a helyzetet.

221 diák és 21 iskolai dolgozó menekült: vélhetően elektromos zárlat miatt gyulladt ki az borsodnádasdi Móra Ferenc Általános Iskola felső része.

Az oktatási intézményben az égett szagra és a füstre lettek figyelmesek hétfőn a kora délutáni órákban. Ezután rögtön értesítették a tűzoltókat, az épületet pedig kiürítették. A helyszínre érkezett egységek megfékezték a lángok továbbterjedését, az eset során személyi sérülés nem történt. Sípos Sarolta iskolaigazgató erre a hétre rendkívüli tanítási szünetet rendelt el, mert az oktatás további menetét még meg kell szervezniük.

A kárfelmérés folyamatosan zajlik, szerencsére a tantermek nem rongálódtak, viszont az elektromos hálózatot és az emeleti folyosót mindenféleképp fel kell újítani, az elektromos berendezés azonban olyannyira károsodott a tűzben, hogy a diákok tanítása “egy időre nem biztosított az épületben”.

A Móra Ferenc Általános Iskola öt esztendővel ezelőtt esett át a rekonstrukción, korábban a régi épületben semmilyen hasonló probléma nem merült föl. Kormos Krisztián, Borsodnádasd polgármestere elmondta: az iskola biztosítva volt, a kárrendezés kapcsán az önkormányzat már felvette a kapcsolatot az illetékes biztosítóval.

Forrás: boon.hu

Eger városa temetteti el az eddig tisztázatlan körülmények között elhunyt újszülöttet.

Csütörtökön, az egri Lajosvárosi temetőben helyezik végső nyugalomra azt az újszülöttként meghalt kislányt, akinek holttestét február 16-án az Eger-patakban találták meg. Palotai Zsuzsanna, az egri önkormányzat Humán Szolgáltatási Irodájának vezetője a HEOL kérdésére elmondta: a Lilla napon talált lánykának képzelt nevet adtak, Ligeti Lillaként temetteti el a város. Köztemetés lesz, a Lajosváros plébánosa vállalta a kislány hamvasztás utáni búcsúztatását.

Úgy tudjuk az egyébként egészségesen született, eddig tisztázatlan körülmények között meghalt kislány temetése csütörtökön tíz órakor kezdődik.

A rendőrség nyomravezetői díjat ajánlott fel

Mint ismert: a halott újszülöttre járókelők találtak rá Egerben, a Vízimolnár úti lakótömbök mögötti kerékpárút közelében az Eger-patakban február 16-án. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya emberölés bűntett elkövetésének gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője bruttó 500.000 forint díjat ajánlott fel a nyomravezetőnek.

Forrás: HEOL

Kigyulladt szombaton egy lakatlan ház Egerben, a Farkasvölgy utcában.

Az egyik szomszéd elmondta: régóta lakatlan az utca elején két ház, az egyikbe hajléktalanok verhettek tanyát. Tele van az ingatlan szeméttel, valószínűleg valaki azt gyújthatta fel. A férje már többször volt benn az önkormányzatnál is, hogy szüntessék meg ezt az áldatlan állapotot.

Úgy tudjuk, már harmadszor gyújtották fel az épületet az utóbbi időben.

A tűzoltók csak légzőkészülékkel közelíthették meg a tüzet, hiszen nem lehetett tudni, mi ég odabenn.

Az oltás során senkit sem találtak az épületben.

Lőrinci ismét szakhatóságok közreműködését kéri a volt cementgyár kapcsán. A romhalmaz súlyosan veszélyeztetheti az ott élők egészségét.

Továbbra is nagyon súlyos aggodalomra ad okot a volt selypi cukor-, de főként az egykori cementgyár területén tapasztalható helyzet. Számos hivatalos jelzést követően Víg Zoltán, Lőrinci polgármestere újabb figyelemfelkeltő levelet juttatott el a szakhatóságokhoz, bízva abban, hogy végre rendeződik a probléma.

– A lőrinci képviselő-testület – a lakosság álláspontjával messzemenőkig egyetértve – nagy aggodalommal figyeli a településünk selypi részén, az egykori cukorgyár, valamint a cementgyár bezárását, majd az épületek elbontását követően kialakult helyzetet. Aggodalmunkat csak kisebb részben táplálja a városképet lényegileg meghatározó romhalmaz megléte – noha egy felelős önkormányzati vezetés számára ez sem lehet utolsó szempont –, ám a félelmeink az egészségünk veszélyeztetése miatt ennél is jóval számottevőbbek – indokolta Víg Zoltán az immár a Belügyminisztériumnak is elküldött levelet.

A két termelőegységet, a gyártás leállítását követően, olyan vállalkozások vásárolták meg, amelyek – mint ma már sajnos jól látható – kitermelték a számukra értékesíthető anyagokat (mindenekelőtt természetesen a fémet), majd a törmelékhalmazt egyszerűen hátrahagyták. A cementgyár esetében mindezt oly módon tették, hogy a telephely kerítését is elbontották, így még annak a területnek a látszólagos őrzése sem biztosított.

A területen azóta „guberálók” gyűjtögetnek, olykor figyelmen kívül hagyva a legelemibb egészségügyi-higiéniai szempontokat is.

A probléma azonban nemcsak a gyűjtőket érintheti, hanem az ennél jóval súlyosabb és szerteágazóbb, hiszen az egykori cementgyár (majd Eternit, Etercem, stb. elnevezéssel működő üzem) 1971-től évtizedekig olyan technológiát alkalmazott, amely napjainkban már bizonyítottan nagyon káros az egészségre. Ennek következtében közvetlenül veszélyeztetheti a lakóterület kellős közepén lévő volt telep környékbeli lakosságát. Az eternit-elemek gyártásához ugyanis azbesztet alkalmaztak, amelyről ma már köztudott, hogy a levegőbe kerülve meglehetősen negatív élettani hatásokkal jár.

Egy ezzel kapcsolatban készített tanulmány megemlíti, hogy a gyár bezárásakor, épp egy évtizede, 2004-ben, legalább 60-80 tonna azbeszt lehetett a területen. A szakirodalom szerint ez az anyag a levegőbe, majd onnan a tüdőbe kerülve rákos megbetegedéseket idézhet elő, amelyeknek a lappangási ideje akár harminc év is lehet.

Az egyik országos televízió-csatornán a közelmúltban bemutatott riportban is elhangzott, hogy amíg máshol egymillió emberre mindössze két és fél azbesztózisos megbetegedés jut, addig a szintén a cementgyárral határos Zagyvaszántón egyetlen esztendő alatt hét hasonlót regisztráltak. A halmozódást a község háziorvosa is megemlítette, mint egészséget súlyosan veszélyeztető körülményt.

– Érvelésünket egyébként már több alkalommal továbbítottuk az illetékeseknek, amelyek azonban mindenki számára megnyugtató válasszal – és főként mielőbbi intézkedéssel – a mai napig nem szolgáltak – fogalmazott lapunk munkatársának Víg Zoltán.

– Igaz, a bontás során a munkálatokat többször leállították, de a tevékenység rövid idő múltán mindig folytatódott. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a kiadott bontási engedély még néhány hónapig érvényes, ám miután a munkások már régen levonultak a területről, nem látunk esélyt arra, hogy a helyzet kedvezően változzon. Tudomásunk van arról is, hogy egyes mérési eredmények a határérték alatti adatokról tanúskodnak, de városunk hatezres, illetve a Selypi-medence több tízezres lakosságának jelentős része meglehetősen szkeptikusan viszonyul mindezekhez. Számukra megnyugtató megoldást csak a terület teljes és szakszerű rekultivációja jelentene. Ehhez kérjük az állam segítségét.

Nem mondanak le a törvényes lehetőségekről

Lőrinciben a manapság általános vélekedés szerint az emberek eltökéltek abban, hogy a felnőttek és mindenekelőtt gyermekeik egészségét valamennyi kínálkozó törvényes eszközzel megóvják. Ennek érdekében lakossági fórumok, petíciók, s egyéb figyelemfelkeltő állampolgári akciók – például aláírás-gyűjtés, demonstrációk – lehetőségéről sem mondanak le. Víg Zoltán polgármester közölte: támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a jelenlegi állapotok teljes felszámolására irányulnak. Várhatóan április közepén lakossági fórumra várják a település polgárait, hogy egyeztessenek a helyiek életminőségét nagymértékben meghatározó kérdésben.

Forrás: HEOL

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Abasáron az elmúlt év végén több mint egy hónapig szünetelt a vezetékes ivóvíz-ellátás, mert a vízben határérték feletti koncentrációban szerves oldószerek jelenlétét mutatták ki. Az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH), aHeves Megyei KormányhivatalHatvani JárásiHivatal Járási Népegészségügyi Intézete, valamint a védelmi bizottság utasítására a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv belső vizsgálatot rendelt el. A vizsgálatok célja nem a vízszennyezés okának feltárása volt, hanem az érintett szolgáltatók és hatóságok vízminőség-ellenőrzési eljárásainak szabályszerűségére vonatkozott. A lezárult vizsgálatok eredményeképpen megállapítható, hogy egyaránt mulasztott a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, az Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft. és az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. is.

Abasáron 2013. október 7-e és november 1-e kötött szünetelt a vezetékes ivóvíz-ellátás, mert a vízben határérték feletti koncentrációban szerves oldószerek jelenlétét mutatták ki. A szennyezés okának, a szennyező anyagok helyének feltárása jelenleg is zajlik. Az abasári lakosok november 15-étől egy ideiglenes átkötővezetéken keresztül kapják az egészséges ivóvizet. A végső megoldást jelentő, a Kormány által átcsoportosított 90 millió forintból megvalósuló Mátrafüred és Abasár közötti távvezeték tervezése jelenleg is zajlik, a kiépítés határideje 2014. június 30-a.

A szennyező anyagok jelenlétének észlelése, illetve az abasári ivóvíz minőségének rendszeres ellenőrzése kapcsán történt esetleges mulasztások mielőbbi feltárása érdekében Horváth László, a Heves Megyei Védelmi Bizottság elnöke, megyei kormánymegbízott korábban belső ellenőrzést és fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervénél, és a vizsgálat végéig kezdeményezte a megyei tisztifőorvos felfüggesztését.

A felelősségi köröket és a mulasztásokat tisztázandó belső vizsgálattal egyidejűleg az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) is felügyeleti ellenőrzési vizsgálatot folytatott a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnél, amely megállapította, hogy szabálytalan gyakorlatot alakítottak ki az ivóvízminőségi adatok gyűjtésével kapcsolatban. A jogszabállyal ellentétben az üzemeltetői ivóvízminőség adatszolgáltatás gyűjtését a járási intézetek helyett a megyei hatóság látta el, amely 2010. IV. negyedévétől kezdődően az üzemeltető által megküldött vízminőségi adatokat a feldolgozást követően nem küldte meg az illetékes hatóságnak. A vizsgálat megállapításának ismeretében fegyelmi eljárás indult a közegészségügyi osztály vezetője és az üzemeltetői adatszolgáltatást feldolgozó közegészségügyi-járványügyi felügyelő ellen. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv közegészségügyi osztály vezetője 2013. december 31-ei hatállyal, a felelősségre vonási eljárás közben lemondott közszolgálati jogviszonyáról. A közegészségügyi-járványügyi felügyelő fegyelmi büntetést kapott. A megyei tisztifőorvos a felelősségi helyzet feltárása után visszatért hivatalába, azonban a szervezeti egységek közötti információáramlás hiányossága miatt írásbeli megrovásban részesült.

A vizsgálatok lezárultával kiderült, hogy szintén mulasztást követett el a 2007 és 2013 között az Abasár község ivóvízellátását üzemeltető Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft., amelyet a Heves Megyei KormányhivatalHatvani JárásiHivatal Járási Népegészségügyi Intézete az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet megsértése miatt másfél millió forint egészségügyi bírság megfizetésére kötelezett. A hatóság indoklása szerint a kft. az általa szolgáltatott ivóvizet nem a tőle elvárható módon vizsgáltatta.

Megállapítást nyert továbbá, hogy az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV Zrt.) az általa szolgáltatott ivóvizet ért szennyezés megjelenése során azonnali tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget az illetékes népegészségügyi szerv felé. Ennek elmulasztásával akadályozta az intézet részéről a mikroszennyeződés okainak kivizsgálását, valamint a szükséges intézkedések elrendelését. Ezért a hatvani népegészségügyi intézet a nevezett kormányrendelet megsértése miatt 800 ezer forint egészségügyi bírság megfizetésére kötelezte az ÉRV Zrt.-t.

Az abasári önkormányzat tulajdonában lévő Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft.-nél, illetve az ÉRV Zrt.-nél az ügyben lefolytatott belső vizsgálatok eredményéről a Heves Megyei Kormányhivatalnak nincs tudomása.