Keresés: „üzlet” (118 találat)

Kötelességszegéssel és üzletszerűen, hivatalos személyként elkövetett vesztegetés bűntett vádja miatt állt a bíróság elé két, a beutaltak leszázalékolását végző korábbi orvos szakértő hétfőn Egerben.

Az Egri Törvényszéken most megkezdődött pernek további 69 vádlottja van, köztük öt orvos; utóbbiakat bűnsegédként, illetve társtettesként elkövetett hivatali visszaéléssel vádolják. A vesztegetők ellen hivatali vesztegetés bűntette a vád.

Az első- és a másodrendű vádlott - akik a tárgyaláson nem ismerték el bűnösségüket - korábban orvos szakértőként dolgozott az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet egri kirendeltségén, és a vád szerint 2010-ben a hozzájuk forduló betegek esetében kenőpénzért cserébe megállapították a leszázalékoláshoz szükséges, 50 százalékot meghaladó egészségkárosodást.

Forrás: MTI

A 2013-as évben a sportcélú támogatások összege 71 millió Ft, s ez 9 millió Ft-tal haladja meg a tavalyi évi forrást. Az önkormányzati támogatást 52 sportegyesület, sportszervezet, szakosztály kapja meg, kiemelt sportágként tekintünk a vízilabdára, a kosárlabdára, a kézilabdára, az úszásra és a birkózásra, ezek összesített támogatása 51,5 millió Ft.

Szintén kiemelten támogatja a város a diáksportot, az alsófokú és középfokú Diáksport Bizottság (ADSB, KDSB) 1,3 - 1,3 millió Ft-ot kap, s ez 30%-kal magasabb a 2012-ben rendelkezésre álló összegnél. A röplabda és az asztalitenisz sportág milliós nagyságrendű pénzügyi támogatást kapnak az önkormányzattól, emellett további 45 szakosztály munkáját segíti a város 100 és 500 ezer Ft közötti összeggel.

Eger Önkormányzata 1,5 millió Ft-os alapra írt ki pályázatot szabadidős sportrendezvények, egyéni sportolók, valamint fogyatékos, mozgássérült sportolók támogatására. A sportcélú támogatások kiegészülnek a költségvetés elfogadásakor már jóváhagyott 12,8 millió Ft-os tétellel, amely az idegenforgalmi jelentőségű, nemzetközi és országos versenyek rendezési költségeit fedezi.

Az egri büdzsé az uszodahasználatnál 56 millió Ft egyesületi támogatást tartalmaz, s ezt 14 sportszervezet tagjai vehetik igénybe. További városi sportlétesítmények térítésmentes használatához kapcsolódóan 53,5 millió Ft-ot fogadott el aKözgyűlés a 2013-as évre.

Eger Önkormányzata 10 millió Ft-tal támogatja az általános- és középiskolások úszásoktatását, ez 2 millió Ft-tal magasabb a tavalyi összegnél és az Eger Termál Kft. üzleti tervében szerepel. Az óvodások úszását Eger Önkormányzata az Egri Úszó Klubon keresztül támogatja.

Kedden délután érkezett a bejelentés a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra, miszerint Hevesen egy lottózóba bement egy férfi és bántalmazta az ott lévő alkalmazottat, majd magával vitte az üzletben található készpénzt.

Menekülése közben először egy nyugállományú rendőr, majd egy pizzafutár tartóztatta fel a rablót, a 36 éves helyi férfit, akit a kiérkező rendőrök előállítottak a Hevesi Rendőrkapitányságra, ahol rablás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult ellene büntetőeljárás - tájékoztatott Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.

Úgy tudjuk, a gyanúsított egy órával korábban már bement a lottózóba, ahol több időt eltöltött. Ezután elment, majd visszament rabolni. A lottózó alkalmazottjától erőszakkal próbálta elvenni a pénzt, végül kb. 80 ezer forinttal távozott, melyet a rendőrök meg is találtak nála.

Az egészségi állapotukról, életmódjukról érdeklődve csikarják ki a betegek személyes adatait  egy cég üzletkötői az egri Markoth Ferenc Kórházban, hogy egy későbbi árubemutatón többszázezer forintos edények vagy gyógyászati eszközök megvásárlására késztessék őket. Mindezt a kórház engedélyével teszik.

Egy az arcát és a nevét nem vállaló kórházi üzlet bérlője érdeklődésünkre elmondta, hogy a cég üzletkötői szinte minden nap megjelennek a váróban egy mappával, leszólítják a betegeket, kérdéseket tesznek fel, bemutatják a cég termékeit, majd elkérik a gyanútlan áldozatok elérhetőségeit, hogy később egy árubemutatóra hívhassák meg őket. A bérlő állítása szerint, szabályosan zaklatják a főleg idős embereket, előfordul olyan is, hogy elállták az utat, és szidalmazták azt, aki nem állt meg nekik.

Egy hölgy elmondta, hogy mennyire felháborítja, hogy így zaklatják az embereket a rendelőintézetben és kierőszakolják az elérhetőségüket.

Egy másik beteg arról panaszkodott, hogy csak azután árulták el az ügynökök, hogy mely cégtől jöttek, miután válaszolt a kérdéseikre, és megadta a nevét. Neki nagyon rossz a tapasztalata van velük kapcsolatban.

A kórház közleménye az egriugyek. hu kérdéseire:

"Köszönettel vettük észrevételeiket a kórház rendelőintézetével kapcsolatban. Kérdéseikre a következő válaszokat adom.
A Zepter International Ungarn Kft.-vel határozott idejű (1 év) együttműködési megállapodást kötöttünk. A cég fő célkitűzése az egészségmegőrzés és az egészséges életmód népszerűsítése. A megállapodás többek között kiköti, hogy a Zepter képviselője adatgyűjtést végezhet a rendelőintézetben,. az 1995. évi CXIX. Tv. szerinti tájékoztatással, ugyanakkor tevékenységükkel a betegellátást és a betegeket nem zavarhatják.
A Zepter Kft. az együttműködés értelmében nagyértékű gyógyászati eszközzel támogatja kórházunkat.
Hasonló megállapodásoknál intézményünkben az egészségügyi szolgáltatóra vonatkozó jogszabályok, az Adatvédelmi Szabályzat, a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend az irányadóak.
Eddig kórházunk az Önök által jelzett ügyben észrevételt, panaszt nem kapott. Tekintettel azonban jelzésükre, vizsgálatot kezdeményezek a panasz tárgyában. Egyúttal felhívom a Zepter International Ungarn Kft. figyelmét is, hogy saját hatáskörükben tegyék meg a szükséges intézkedést.

Tisztelettel:

Dr Fűtő László
ügyvezető igazgató"

Forrás: Egriügyek

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara figyelemfelhívást tett közzé a kötelező kamarai regisztráció érdekében, hiszen több vállalkozás nem tett eleget e törvényi előírásoknak és még nem jelentkezett be. A regisztrációt követően évente kell megfizetni az 5000 forintos kamarai hozzájárulást, így aki tavaly regisztrált, anna idén csak fizetnie kell.

Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítását.

A kamarai törvény módosítása három lényeges változást tartalmaz:

1.    2012. január 1-től életbelépő új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek kötelesek a
o    kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni,
o    a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5.000,- Ft kamarai hozzájárulást fizetni (a hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén levonható a tagdíjból),
o    a Kamara pedig köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen biztosítani. A törvénymódosítás nem érinti az agráriumot, vagyis a fő tevékenységként mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra, a mezőgazdasági termelőkre nem terjed ki a hatálya.

2.    lényeges, hogy a kamarai tagság továbbra is önkéntes marad, így a regisztrált vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá.

3.    A törvény hatálybalépését követően létrejövő egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már működő vállalkozások pedig a hatálybalépést követő 60 napon belül, legkésőbb 2012. március 30-ig kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.

Miért lehet hasznos a kamarai regisztráció?
A nyilvántartás a vállalkozások alapadatai mellett elsősorban a valósan végzett üzleti tevékenységére fókuszál, azaz ki mit gyárt, ki milyen szolgáltatást végez.
A regisztráció a törvényhozó szándéka szerint hozzájárul a gazdaság fejlesztéséhez, hiszen olyan adatbázisok jönnek létre, amelyek alaposabb információkkal segítik a fogyasztókat, és az üzleti szféra képviselőit egyaránt. A nyilvántartás ez alapján elkülöníti a valós vállalkozásokat a passzívaktól. Az adatbázis támogatni szeretné az üzleti forgalom biztonságát, hiszen a cégek valós tevékenységének ismerete, elősegítheti a piaci vállalati együttműködéseket, szerződéses, illetve „keres-kínál” kapcsolatokat. Ilyen értelemben konkrét vállalati érdekeket is szolgál, hiszen aki az adatbázisban megjelenik, az látható, annak eggyel nagyobb esélye van az üzleti forgalmának  bővítéséhez. A nyilvántartás elősegíti a fogyasztók és vállalkozások közötti korrekt szerződéses kapcsolatát, lehetőséget teremt a kontárok kiszűrésére, a fekete munka csökkentésére.
A létrejövő adatbázis a törvényalkotó szándéka szerint segíti a gazdasági folyamatok elemzését, pl.: a gazdaság szereplőinek valós térképe nagy segítség lehet az iskolaszerkezet munkaerő-piachoz történő igazítása terén.

Lépések

Ha ÖN Heves megyei székhelyű vállalkozás:

1.    A www.hkik.hu honlapon a „kamarai regisztráció” menüpontban található adatlapot töltse ki (3-6 perc)
2.    Nyomtassa ki és írja alá
3.    Küldje be postán: HKIK 3300 Eger, Faiskola út 15. címre
4.    Kérjük, fizesse be a törvény szerinti 5000 Ft kamarai hozzájárulást
5.    Bankszámlaszám: 10300002-46800905-49020023 Közlemény rovatba: adószám feltüntetését kérjük!
6.    Visszaigazolást kap a sikeres regisztrációról

A vállalkozások kamarai nyilvántartása legkésőbb 2012. június 1-től nyilvános, az interneten, az MKIK és a területi kereskedelmi és iparkamarák honlapjáról szabadon elérhető.

Az adóhatóság ellenőrzéseiben egyre gyakoribbak a helyszíni vizsgálatok. Ezeket az adóellenőrök előzetes bejelentés nélkül, meglepetésszerűen végzik. Az ellenőrök az adózók telephelyén, székhelyén munkavégzés közben a hét minden napján, bármely napszakban végezhetik a vizsgálatokat.

A NAV tájékoztatása szerint, a helyszíni vizsgálatok során próbavásárlással ellenőrzik a bevétel rögzítését, valamint azt, hogy kapnak-e nyugtát, számlát a vásárláskor. Helyszíni leltározással vizsgálják, hogy a vállalkozás az eladott áruk beszerzését tudja-e bizonylattal igazolni. Ellenőrzik, hogy szabályszerűen használják-e a pénztárgépeket, szerepelnek-e ezen bevételek a vállalkozás bevallásában, betekinthetnek a számítógépes nyilvántartásokba is.  Ellenőrzik a foglalkoztatás szabályszerűségét, felderítik a fekete foglalkoztatást, valamint vizsgálják a közérdekű bejelentéseket.
Az adóregisztrációs eljárás keretében a társaság székhelyén ellenőrzik a vállalkozás működését, megvizsgálják, rendelkezik-e a szükséges nyilvántartásokkal, azokat helyesen vezeti-e. Hiányosság esetén mulasztási bírságot, súlyosabb mulasztások esetén üzletbezárást alkalmaznak.
Az utóbbi években a helyszíni vizsgálatok már olyan adatgyűjtéseket is tartalmaznak, amelyek megalapozzák, előkészítik a helyszínen ellenőrzött adózók átfogó, utólagos vizsgálatait.
Az új típusú adatgyűjtések kiterjednek a székhely, telephely, termelő berendezések, a termék előállítás és értékesítés körülményeire, ezek nyilvántartásának helyszíni ellenőrzésére is, megállapítják az alkalmazott árakat, árréseket a becslési eljárás lefolytatásához. Az adatgyűjtések irányát, tartalmát ilyenkor az utólagos vizsgálatot végző adóellenőrök határozzák meg, ezért ezek az adatok beépülnek az átfogó vizsgálatok előkészítő anyagaiba, meghatározzák az adóellenőrzések vizsgálati irányait.
Az operatív és az utólagos ellenőrzési szakterület összehangolt munkájának eredményeként azok az átfogó ellenőrzések, melyeknél a helyszíni vizsgálatok adatai is megalapozták a tényállást, az utóbbi években gyakran tártak fel több millió forintos bevétel eltitkolást, így a módszert még szélesebb körben alkalmazzák a jövőben.

A fenti helyszíni vizsgálatok a folyamatos jelenlét biztosításával közvetlenül hozzájárulnak ahhoz, hogy az adózókat jogkövető magatartásra ösztönözzék.

Az egri LMP szerint szükség lenne Egerben bolhapiacokra és helyi termelői piacokra egyaránt. Úgy látják, hogy a városvezetés halogatja a piacok ügyét. Indokaik szerint a szegénység elleni küzdelem és az ökológia szempontok a legfontosabbak. Az alábbiakban sajtóközleményüket olvashatják.

"A jelenlegi városvezetés sajnos régóta nem foglalkozik érdemben azzal, hogy Egerben akár bolhapiacok, akár termelői piacok működhessenek, pedig a városban sokan szeretnék látogatni e piacokat. Érthetetlen az ellenkezés és a halogatás akkor, amikor felsőbb szinteken megszorításokról, hiányról beszélnek, az országban szétnézve pedig egyre nagyobb szegénységet tapasztalunk. Ilyenkor lenne helye igazán a takarékoskodásnak, az öngondoskodásnak és nem hátráltatni, ellenezni kellene a törekvéseket, hanem ezek élére állni! A kevés érdemi lépés mellett rengeteg álérvet és mellébeszélést hallottunk a megvalósítás lehetőségeiről, így tisztán látszik, hogy a város a legfontosabb célokat nem veszi figyelembe, és mellőzi a munkahelyteremtés és a bevételnövelés céljait is.

A termelői piacok nagy előnye, hogy olyan termékek kerülnek a pultokra, amelyek nem mennek keresztül multik, nagy üzletláncok kezén, hiszen helyben termesztettek, így azon túl, hogy a helyi termelő munkája többet ér, még a termékre költött pénz is „itthon” marad. A bolhapiacok előnye, hogy a használt, de még jó minőségű tárgyak új gazdára találhatnak jóval olcsóbban, mintha egy üzletben kellene költeni rájuk.

Az LMP továbbra is fenntartja azon véleményét, hogy a döntések halogatása szembemegy a város lakóinak véleményével és úgy véljük, hogy a városvezetés csendben lemondott a piacok megvalósításáról. Kérjük, hogy a városvezetés haladéktalanul vizsgálja felül korábbi álláspontját, illetve gyorsítsa fel a piacok megvalósítást. Szerintünk el kell dönteni végre, hogy a megfelelően szabályozott keretek között működő helyi termelői piacokat és a bolhapiacokat támogatja-e az önkormányzati többség Egerben vagy pedig nagyvonalúan ezeket a lehetőségeket is eldobja.

Eger, 2012. október 7.

dr. Csarnó Ákos

tanácsnok"

Csalással gyanúsítja egy egri tánciskola oktatóit és vezetőit a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), az ügyben ezer embert hallgattak ki - tudatta a NAV Észak-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense vasárnap.

Kovács Dorina közlése szerint az egri tánciskola vezetői 2004 és 2008 között, négy tanéven keresztül igényeltek állami, normatív támogatást a tanulókról szóló adatok meghamisításával, a naplóban olyan diákok is szerepeltek, akik egy másik tánciskolába jártak, és voltak olyanok is a listán, akik már korábban végeztek.

A sajtóreferens tájékoztatása szerint kiderült, hogy az intézmény igazgatója és adminisztrátora utasította a tánctanárokat a csalásra. A történtek tisztázására mintegy ezer diákot, illetve szülőt hallgattak ki a pénzügyi nyomozók - tette hozzá. A tánciskola négy tanév alatt 51 millió 300 ezer forint összegű támogatáshoz jutott jogosulatlanul.

Az ügyben tizenhét embert gyanúsítottak meg, közülük négyet különösen nagy kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalással, ők akár tíz évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak. A 13 oktató a gyanú szerint köz- és magánokirat hamisítást követett el.

MTI

Ékszereket loptak több alkalommal is, ugyanazzal a módszerrel: kávéval kábították el a tulajokat. Egy hatvani üzlet tulajdonosa tett feljelentést még júliusban, miután egy betérő vendége - korábbi ismeretségükre hivatkozva - az üzletében őt elkábította, és arany ékszereket lopott el tőle.

A boltosra egy vásárló talált rá, ő értesítette a mentőket és a rendőröket. Az elsődleges szakértői vizsgálatok szerint a bolt tulajdonosát olyan kávéval "lepték meg", amibe bódító hatású gyógyszert kevertek.

Egy hatvani üzlet tulajdonosa tett feljelentést még júliusban, miután egy betérő vendége - korábbi ismeretségükre hivatkozva - az üzletében őt elkábította, és arany ékszereket lopott el tőle.

A boltosra egy vásárló talált rá, ő értesítette a mentőket és a rendőröket. Az elsődleges szakértői vizsgálatok szerint a bolt tulajdonosát olyan kávéval "lepték meg", amibe bódító hatású gyógyszert kevertek.

Júliusban ugyanezzel a módszerrel még három további lopást illetve rablást követtek el Hatvanban és környékén - közölte Lázár Levente, a HMRFK sajtóreferense. Mint hozzátette: ezekben az esetekben is ékszerek tűntek el.

A nyomozás végül két ecsédi lakoshoz vezetett, akik megalapozottan gyanúsíthatók a bűncselekmények elkövetésével. Őket a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte.

Forrás: HEOL

A katasztrófavédelem munkatársainak álcázva, álellenőrök járják Eger utcáit. A tűzvédelmi készülékeket ellenőrző „szakemberek”  hivatalos papírok nélkül, civil ruhában próbáltak eszközöket eladni. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság feljelentést tett az ügyben.

Jogosulatlan ellenőrzéseket végeznek Egerben a Heves Megyei Katasztrófavédelem nevében. Az illetők az anyagi haszonszerzés reményében már több cégnél is „szerencsét próbáltak”, visszaélve a HMKI nevével.

Egerben, a Szvorényi utcában próbáltak ellenőrzéseket végezni az ál-katasztófavédelmi szakemberek. Az üzletvezetővel kívántak beszélni, ellenőrizni szerették volna a tűzvédelmi készülékeket az üzletben. Az ott dolgozók alaposságának köszönhető, hogy nem keletkezett nagyobb probléma, hiszen a magukat ellenőröknek kiadó illetők nem rendelkeztek hivatalos iratokkal, illetve a megfelelő egyenruhával.

Gasparovics Attila, a HMKI tűzoltófőhadnagya felhívja a lakosság figyelmét az ellenőrökre: a HMKI szakemberei minden esetben fényképes igazolvánnyal rendelkeznek, illetve a megfelelő szolgálati egyenruhában végzik az ellenőrzést. Ez alatt a fehér illetve kék pólót, fekete nadrágot, illetve a fekete sapkát érti. Elmondta továbbá, hogy a nem szakember által ellenőrzött tűzoltó készülékek nem csak bírságot vonnak maguk után, de tűz esetén a hibás készülékek nem képesek az oltásra.

Antal Erika tű. főhadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő tájékoztatása szerint a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságra érkezett a bejelentés, miszerint nem a katasztrófavédelemhez tartozó szakemberek végeznek tűzvédelmi ellenőrzéseket Egerben. Az álellenőrök további tűzvédelmi eszközöket próbáltak értékesíteni az ellenőrizni kívánt cégeknél.  A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósága feljelentést tett az ügyben.