Keresés: „akna” (94 találat)

Újra Magyarország legjobb sportiskolájának választották meg az Egri Városi Sportiskolát. Az idén 10 éves jubileumát ünneplő sportintézmény két évvel ezelőtt is átvehette ezt a megtisztelő címet. Múlt évben „csak” a második helyezést sikerült elhozni.

Magyarország legjobb sportintézményének választották az Egri Városi Sportiskolát. Az idén tizedik évfordulóját ünneplő intézmény évek óta a mezőny legjobbjait adja az országnak, számos egri sportolót emeltek ki a díjátadón. Eger a sportok városa -mondta Kovács Géza, az intézmény igazgatója. Beszédében kiemelte: a gyerekekre jó hatással van a sport, a tanulás és a rendszeres mozgás igenis megférnek egymás mellett. A sportiskola az élvonalban van, rengeteg kitüntetést hoztak el a június 6-ai átadóról.

Két évvel ezelőtt már elhozták egyszer az első helyezést, múlt évben „csak” a második hely jutott a sportiskolának. Idén azonban megint a dobogó legtetejére állhattak fel. Az Egri Városi Sportiskola 50 edzővel és 465 sportoló gyerekkel vívta ki a legjobbaknak járó elismerést.

Az iskola igazgatója elmondta: komoly támogatást kaphatnak az olimpiai bizottságtól illetve állami támogatásra is számíthatnak.

Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 74/2012. (IV.18.) számú közleménye a 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet alapján a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó támogatások minimális ponthatárairól

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból

a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet alapján, a 2011.09.30-2011.11.15. között, valamint 2011.11.29-2011.12.05. 18 óráig volt lehetőség pályázatokat benyújtani. A pályázatok esetében a támogatás igénybevételének feltételeként az Irányító Hatóság a 2007. évi XVII. Törvény 14. § (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően az alábbi LEADER Helyi Akciócsoportok (továbbiakban: LEADER HACS) területén megvalósuló beruházások vonatkozásában a minimális pontszámokat az alábbiakban határozza meg:

2012. április 30-ig LEADER Helyi Akciócsoport címmel rendelkező Eger Vidék Kincsei Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft., 2012. május 1-től Eger Vidék Kincsei Egyesület területén egyéb célterületek esetén
Ssz	Célterület száma	Célterület megnevezése	Rangsor típusa	Minimum pontszám
1	1017092	Hagyományőrző kulturális rendezvények szervezése és lebonyolítása	Vegyes	76
2	1017108	Egységes térségi közbiztonsági hálózat kialakítása	Vegyes	96

Budapest, 2012. június 18.

Búsi Lajos

Irányító Hatóság vezetője

(Forrás: Eger Vidék Kincsei Egyesület www.evk-egyesulet.hu )

A politikai alapokra helyezett, központosított vezetés a célja a járási rendszer kialakításának, hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség mai sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt 20-22 esztendő legnagyobb vívmányát, az önkormányzatok saját sorsukról való döntési jogág veszi el a járási rendszer január 1-től, jelentette ki dr. Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselő mai tájékoztatóján, melyen erősen bírálta az új közigazgatási forma 2013 elejére tervezett bevezetését. A képviselő szerint látszatintézkedések, látszatfolyamatok lesznek az önkormányzatok kezében, ténylegesen minden lényeges kérdést központilag fognak megmondani. Sós tamás szerint indokolatlan mértékű államosítást, centralizációt és pénzkivonást jelent a járások kialakítása, ami példátlan Európában, visszalépés. A járások létrehozása 30 milliárd forintba kerül, miközben nagyságrendi pénzeket vesznek el az önkormányzatoktól a jövő évi költségvetésben. Nincs tisztázva az alapvető kérdés, hogy mitől lesz jobb a lakosság számára a rendszer, fogalmazott a képviselő.

Az állam karja

Dr. Nagy Imre, az MSZP megyei közgyűlési frakcióvezetője szerint ami történik államosítás, centralizáció, az önkormányzatiság megszüntetése megspékelve egy kis személyi kérdésmegoldással, a holdudvar építésével.
Véleménye szerint az elmúlt két évtized nagy vívmányát, az önkormányzatiságot most leépítik. A megyéket gyakorlatilag felszámolták, ma már csak testület és jól fizetett funkcionáriusok vannak, érdemi tevékenység nem folyik. Nincs érdemi hatáskör, nincs érdemleges területfejlesztés sem, hangsúlyozta a frakcióvezető.
„Míg a kistérség gondolata az önkormányzatiságra, a közigazgatásra és az önkormányzati feladatellátásra épülő társulásokról szól, addig a járás nem más, mint a megyei kormányhivatalok meghosszabbított, alsószintű hivatali karja. Szó nincs arról, hogy az önkormányzatiságot erősítené, kimondottan állami feladatot épít a járási hivatalra.
Itt is egyértelműen megjelenik a centralizáció, ahogy a megyénél, még erősebben megjelenik az államosítás. Az önkormányzatok vagyonát január 1-től államosítják.” – fogalmazott az MSZP megyei frakcióvezetője.
Nagy Imre szerint teljesen átgondolatlan a rendszer, a települési hivatalok megszűnésével a lakosoknak a járási hivatalokhoz kell menni az ügyeket intézni. Így történik az anyakönyvek kezelésével is.
Komoly problémákat jelent a munkamegosztás, a rendszer nem tisztázza a jegyzők munkakörét sem. Hasonlóan bizonytalan a helyzet az intézmények tekintetében . Több önkormányzat társulásos formában látja el feladatát, nem tudni mi lesz ezekkel, ha a társulásokat megszüntetik. A szakmaiság vesztésre áll és úgy néz ki, hogy politikai kinevezettek lesznek a járási hivatalok vezetői, jelentette ki Nagy Imre.

Hét járás Hevesben

A járási rendszer kialakítása egyetlen olyan előnnyel sem jár, amely akár a lakosság, akár a munkavállalók érdekeit szolgálná, kizárólag a kormány részére nyújt központilag irányítható „játékteret”. Ráadásul az összevontság a jelenlegi önkormányzatoknál dolgozók nagyszámú elbocsátásával is járhat, ami beláthatatlan társadalmi, szociális következményeket vonhat maga után. – áll az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség közleményében.

Heves megyében 7 (egri, pétervásárai, hatvani, füzesabonyi, bélapátfalvai, gyöngyösi, hevesi) járás kialakítását tervezi a kormány, országosan 168-at. Előfordulhat, hogy egyes települések nem ugyanabba a járási körzetbe tartoznak majd, mint amelyik választókerületbe kerültek az új besorolás szerint.

Az MSZP álláspontja szerint a járási rendszer kialakítása indokolatlanul felerősíti az állam és a politika szerepét, kiüresíti a mostanra „kirablás” alatt álló önkormányzatokat, szétverik a kisebb hibákkal ugyan, de az elmúlt 20 év alatt jól működő önkormányzati rendszert.

Heves megyében is a falusi, kistérségi polgármesterek részéről fogalmazódik meg a legtöbb aggodalom a járások kapcsán. Az elmúlt két évben súlyos mértékben növekedtek az üzemanyagárak, drámaian csökkent a közösségi közlekedés színvonala és kapacitása. Már ezek is lényegesen nagyobb terhet raknak az emberek vállára, ha ügyintézés céljából be kell utazniuk a járási székhelyekre olyan ügyben is, amit korábban helyben elintézhettek.

Forrás: Holló Miklós/ Egriügyek

2011. júliusában a város lakossága erősen tiltakozott az ellen, hogy egy  nemzeti jelképet, minden magyar ember  himnuszát gúnyosan meggyalázó  művész  felolvasást tartson.

Tájékoztattam a   Művészetek Háza Non-profit Kft. Igazgatóját a lakossági tiltakozásról. Egy levelet is küldtem részére ,   amelyben  kértem, hogy a produkciót szíveskedjen más produkcióval helyettesíteni.   Tisztelettel kértem és javasoltam.

Valóban,  volt   olyan időszak  Magyarországon, amikor a kérés parancs volt. Én úgy gondolom, ennek az időszaknak már vége , a tiszteletteljes kérés valóban kérés.

Úgy gondoltam,  hogy  az Országgyűlés által is  elfogadott, az új  magyar   Alaptörvényben  is szereplő  nemzeti jelképünk a Magyar Himnusz,   tiszteletet érdemel.

Egerben nem  politikai hovatartozása és vallási identitása miatt nem került sor Székhelyi József fellépésre 2011. júliusában.

2011. szeptemberében a  Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság egyetlen tagja és elnöke sem használt olyan szavakat, mellyel bárki politikai nézetét, vallási identitását  megsértette volna.

Egerben a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság nem készített és nem is készít   semmilyen névsort a művészekkel kapcsolatban.

Nem értek egyet, elfogadhatatlannak tartom  a városi cégvezetők bizottsági ülésen történt megnyilvánulásait.

Ki nem mondott szavaimért,  nemzeti jelképünk védelméért  felelősségre vonhatnak.  Vállalom.

Hitem, törvénytiszteletem, értékrendem  és családom szerető támogatása felment a  vádaskodások alól.

Tisztelettel:

Orosz Lászlóné Ibolya

Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke

A bizottsági elnök közleményére Várkonyi György, az EVAT Zrt. vezérigazgatója a HEOL-on reagált:

"Orosz Ibolya nyilatkozatára az alábbi Bibó idézet jut eszembe:
'Ha egy közösség a hazugság zsákutcájába beleszorul, ahol a dolgokat nevükön nevezni nem lehet és nem szabad, akkor ez előbb-utóbb elkerülhetetlenül a közösség értelmi és erkölcsi színvonalának a lezülléséhez vezet.' "

Kerekesszékeket adományoztak Egerben. Összesen harminc darabot osztottak szét a megyében, országosan ötszáz szék került új tulajdonosához. Az ünnepélyes átadón négy megyei szervezet illetve kórház kapta meg jelképesen az új eszközöket.

Harminc darab kerekesszéket osztottak szét Heves megyében. A guruló székeket az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza osztotta szét a rászoruló szervezetek, kórházak és magánszemélyek között. A magyarországi adományozás három éve kezdődött el, elsőként kétszáz széket adományozott az egyház, idén ötszáz eszközt sikerült szétosztani az országban.

A székeket péntek délelőtt adta át az egyház, négy Heves megyei szervezet és kórház kapta meg jelképesen az eszközöket, illetve több magánszemély is részesülhetett ebből az adományból.

Rázsi Botond, Eger város alpolgármestere köszönetét fejezte ki az egyháznak, amely segíti a fogyatékkal élők, illetve a mozgáskorlátozottak könnyebb beépülését a társadalomba.

Madarász János, a Mozgássérültek Heves Megyei Egyesületének elnöke elmondta: az adományozás előtt felmérik, hogy kinek van szüksége az eszközökre, hiszen azokat személyre szabottan gyártják le. A kerekesszékek nagy segítséget nyújtanak a mozgáskorlátozottaknak, akár a lakásban, akár az utcán használják őket. Az adományozott székek több mint 5 év után szorulnak cserére. A most szétosztott ülőalkalmatosságok közel 2,5 millió forintot érnek, egyenként 80 ezer forintba kerülnek.

Scott Elder, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának tagja is részt vett az átadáson, amelyen kifejtette: vaksága miatt döntött úgy, hogy megpróbál segíteni az embertársain. Úgy véli, hogy mind testvérek vagyunk, a testvéreknek pedig az a dolguk, hogy mindenben segítsék egymást. Elmondta: Utah államban, Salt Lake Cityben található az egyháznak egy humanitárius szervezete, amely az természeti katasztrófák áldozatainak, balesetek túlélőinek, beteg gyermekeknek nyújt segítséget.

Gyerekeknek szervez ajándék gyűjtést a Fidesz egri szervezete. Martonné Adler Ildikó egri elnök elmondta: kérik, aki teheti egy cipősdobozba ajándékokat, játékokat, édességeket rakjon be. A dobozra írják rá, hogy kisfiúnak, kislánynak, illetve milyen korosztálynak szánják az ajándékot.

Az összegyűjtött adományokat a Karitász segítségével juttatják el a rászorultaknak.

A Heves Megyei Vízmű Zrt. az Almagyar utcában lévő tolózárakna fedlapját, s az aknában lévő szerelvényeket kicseréli, illetve felújítja. Ezért 2011. november 21-én, hétfőn 9.00 órától teljes szélességben lezárja az Almagyar utcát a Szarvas tértől az Almagyar közig. Az útlezárás várhatóan 4 napig tart, s érinti a helyi és helyközi autóbuszok közlekedését is.

Kijelölt terelő útvonal: Szarvas tér – Kertész u. – Hadnagy u. – Deák F. u. – Belváros.

Lelassul a közlekedés, s nagy lesz a torlódás az uszoda előtti csomópontban, illetve a Mekcsey utcában a belváros felé vezető forgalmi sávban. A terelés érinti a helyi és a helyközi autóbuszok közlekedését is (ideiglenesen megszűnik a Belváros felé közlekedő járatoknál a Hadnagy u. ltp-i, a Szarvas téri és a Főiskolai megálló).

A tervek szerint a kivitelezési munkálatok 4 napot vesznek igénybe, ezért mind a közlekedés, mind a tömegközlekedés legkésőbb 2011. november 25-én (péntek) reggeltől az eredeti rend szerint zajlik.

A közlekedőket arra kérik, hogy a fenti tereléseket a menetidő kiszámításánál vegyék figyelembe, s lehetőség szerint keressenek alternatív útvonalakat a belváros megközelítésére.

A Magyar Szexuális Medicina Társaság egészségnapot szervez a férfiak egészségének megőrzése érdekében november 10-én 9 és 17 óra között. Az eseményen kifejezetten férfiakra szabott PSA (prosztatarák) szűrésen, szív- és érrendszeri szűrővizsgálatokon (testsúly, testmagasság, haskörfogat, koleszterinszint, vérnyomás, vércukorszint, BMI), CO-szint mérésen, valamint szexológiai tanácsadáson vehetnek részt az érdeklődők.

A Magyar Szexuális Medicina Társaság szervezésében megvalósuló „Fő a férfiegészség!” elnevezésű kampány Egészségnapjainak célja, hogy a legszégyenlősebbek, a felnőtt férfiak is szembe nézhessenek az esetleges egészségügyi problémáikkal. Az eseményen a kifejezetten férfiaknak szóló szűrések mellett szexológiai tanácsadáson vehetnek részt az érdeklődők. Ez remek alkalom arra, hogy a legintimebb kérdések is terítékre kerüljenek, és a problémát eddig takargatók is megoldást találhassanak.

Régebben például a merevedési probléma főleg az idősebb korosztálynál jelentkezett, mára a stresszes életmód és az ezzel járó magas vérnyomás miatt már a fiatalabb, 30-as, 40-es generáció is az érintettek közé tartozik. Magyarországon a friss adatok szerint közel 800 ezer férfi tapasztalt már potenciazavart, 200 ezer főnél rendszeresen előfordul. Mégis mindössze 100 ezer, azaz minden nyolcadik alkalmaz hatékony, orvos által javasolt gyógyszert a problémáira, ami meglepően alacsony szám. Sajnos legtöbbjük arra vár, hogy magától megoldódjon a dolog, pedig a segítség csak karnyújtásnyira van.

A szégyenérzet és az orvos által felírt potencianövelők ára miatt azonban sokan az internetről vásárolnak olcsóbb „bogyókat” vagy egyéb „csodaszereket”. Ez azonban veszélyeket rejthet, hiszen ezek a tabletták a gyakran nem tartalmaznak semmilyen hatóanyagot, máskor hamisított gyógyszereket kevernek hozzájuk. Az ellenőrizetlen körülmények között készült termék akár mérgező is lehet, ráadásul orvosi vizsgálat hiányában nem derül fény a merevedési zavar okára, ami sokszor a szervezet általános betegségének első tüneteként jelentkezik.

Az egészségnapot november 10-én 9 és 17 óra között Egerben, a Volán telep központi irodájában, a Mátyás király út 134. szám alatt rendezik meg.

A vizsgálatokon való részvétel ingyenes!

 

Tóth József polgármester és országgyűlési képviselő meghívására Tiszanánán koszorúzott és mondott ünnepi beszédet 1956. október 23-ra emlékezve Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Nyitrai Zsolt a megemlékezésen úgy fogalmazott, “a magyar szabadság csak akkor teljesedik ki, ha minden magyar összefog a szabadságunkért. Nincs szabadság felülről, és nincs szabadság kívülről. A szabadság azt jelenti, hogy mi rendezhetjük be a saját életünket. Ha nem vagyunk, ha nem lehetünk szabadok, mások rendezik be az életünket” – fogalmazott a miniszterelnöki biztos.
Nyitrai Zsolt ’56 tanulságát is megosztotta hallgatóságával: “1956-hoz hasonlóan ma is arra van szükség, hogy összefogjunk, kiálljunk egymásért és a szabadságunkért. Helyettünk ezt senki sem fogja megtenni. Akkor leszünk erős és szabad nemzet, ha bátran kiállunk a saját értékeinkért. Ezt követeli a hősök emléke, és ezt követeli, hogy 1956 nekünk magyaroknak becsületbeli ügy. Becsületbeli ügy, mert igazság és szabadság kéz a kézben jár, nincsen egyik a másik nélkül."
“Ma egy adott nemzettől több ezer kilométerre, a megkérdezésük nélkül el lehet dönteni, hogy valutáját leértékelik,
vagyontárgyait pedig bagóért értékesítik. Ma a pénzügyi függés hasonló ahhoz a börtönhöz, mint amit a sztálinisták az ’50-es években ácsoltak. Itt is, és ott is nyomasztó volt a szabadság hiánya, az, hogy mi magyarok úgy éreztük, nem a magunk urai, hanem mások és idegen hatalmaknak kiszolgáltatottjai vagyunk.
Ezt a modern béklyót, az uzsorásdiktatúrát épp úgy le kell magunkról ráznunk, ahogy az ’56-osok lerázták magukról a sztálinizmus béklyóit. 55 évvel egy győztes forradalom után újra és újra meg kell mutatnunk minden nap: egy bátor nemzet döntéseket hoz, és mer első lenni. Mer győztes lenni.
Ebben áll az ’56-osok máig ható üzenete: a szabadságért mindig, és mindenkor ki kell állni, mindig, és mindenkivel szemben. A szolgalelkűség nekünk, magyaroknak nem járható út, a szolgalelkűségből csak szolgaság következik” – fogalmazott Nyitrai Zsolt Tiszanánán.

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.