Keresés: „beruházás” (161 találat)

A hét elején sajtótájékoztatón számoltak be a helyi és térségi TDM szervezetek elmúlt egy éves munkájáról.

A közel 58 millió Ft-ból megvalósult helyi TDM beruházásból több infrastrukturális és informatikai fejlesztés, hálózatépítés és képzés, valamint eszközbeszerzés valósult meg –fogalmazott Dancsok Ágnes TDM menedzser. Többek között megújult a Tourinform iroda, több információs pontot állítottak fel a városban, kiadványok, szóróanyagok készültek, tagjaink nyelvi képzéseken vehettek részt. A program során célunk volt, hogy összefogjuk a város turizmusban és vendéglátásban érdekelt szolgáltatóit, és egységes, jól felismerhető arculatot építsünk ki a városnak. Kaland és Játék címmel interaktív városnéző túrát vezettünk be, és a számos nagyrendezvény mellett idén két új is vonzza a turistákat, a Kaláka fesztivál és az Egri Csillag fesztivál.

A helyi TDM szervezet szorosan együttműködik a térségi TDM-mel, melyről Duska Orsolya turisztikai menedzser számolt be. Legfontosabb feladatunk volt, hogy minél több település csatlakozzon hozzánk. Az elmúlt időszakban hét érintő képernyős terminált helyeztünk ki, számos nemzetközi és hazai kiállításon népszerűsítettük térségünket a leendő látogatók számára. Célunk volt, hogy a térség erőségeire építsünk, mely a termálvíz és a bor. A térség a Csillagvidék nevet viseli, melynek népszerűsítésre 113 millió Ft-ot fordítunk- emelte ki a menedzser.

Forrás: Egriszín

Több mint egymilliárd forintos összköltséggel élelmiszer-feldolgozó üzem épült Verpeléten. A kínai tulajdonú Asiafood Kft. április 1-jétől hetven fővel indítja be a termelést, majd az év végére akár 250-re is emelkedhet az alkalmazotti létszám.

A töltött, fagyasztott tésztaféléket gyártó üzem ünnepélyes átadásán – akárcsak a 2010. szeptemberi alapkőletételen – részt vett Tállai András , a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára és Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott is.

Verpelét életében a megyei átlag feletti, jelenleg 17%-os munkanélküliségi ráta jelenti a legnagyobb problémát. A település lakóinak hatoda álláskereső. Beszédes szám, hogy a faluból 504-en jelentkeztek az új üzem munkaerő-toborzásán. Biztató tehát, hogy az emberek dolgozni szeretnének.

Horváth László is erre utalt, mikor köszöntőjében arról beszélt, hogy Verpelét címerében a kapa és az ekevas található meg, egy címer pedig mindig azt jelképezi, hogy az adott település lakói milyen értékekkel azonosulnak. A verpelétiek mindig is a kétkezi munkából éltek és ezt a hagyományt fenn is szándékoznak tartani. A település a bor és a nóta faluja. A helyi szőlőből készült bor számos elismerést szerzett már a községnek. Amennyiben az itt gyártott - egyelőre csak külföldi piacokra szánt - élelmiszer is hírnévre tesz szert, az a munkahelyek megmaradását, családok hosszú távú boldogulását, Verpelét fejlődését jelenti.

A kormánymegbízott megemlítette azt is, hogy szűkebb hazánkban előreláthatólag tovább bővül a távol-keleti befektetések sora: tárgyalásokat folytatnak egy kínai céggel, mely többszáz millió dolláros beruházást tervez Heves megye területén.

fotó: Gál Gábor

Mintegy 513 millió forint beruházással a jövő év végéig megújul a szilvásváradi kisvasút - közölte a vasutat üzemeltető Egererdő Zrt. médiareferense.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-magyarországi Operatív Program 433 millió forintos támogatásával rekonstruálják a Szalajka-völgyön végighaladó pályát, a mozdonyt és a kocsikat, illetve az állomásokat is - közölte Vigh Ilona.

Elmondta: a fejlesztés keretében új nyílászárókat, belső alapozást és vörösfenyő lambériát kaptak a vasúti kocsik és energiatakarékos, illetve környezetkímélő motorokkal szerelik fel a mozdonyokat.

A projekt fő elemeként megújul a pálya és mindhárom állomás, illetve akadály mentesítik a területet és új játszóteret is építenek a gyermekek számára. Az épületek felújítása mellett térburkolás könnyíti majd a kirándulók pihenését.

A többi között sor kerül a völgyben futó erdészeti út felső szakaszának burkolására, így végig járhatóvá válik a Szalajka-völgy a kerekes székesek és a babakocsit toló kismamák számára - mondta a referens.

Az Egererdő Zrt. mintegy 55 ezer hektárom gazdálkodik a Mátrában, a Nyugat-Bükkben és a Borsodi dombságon. A szilvásváradi mellett a cég üzemelteti a mátrai és a felsőtárkányi kisvasutat is.

MTI

Soha nem látott mértékben, mintegy 5,5 százalékkal drágultak egyetlen év alatt a fogyasztói árak Magyarországon. Ezen belül az élelmiszer árak 3 százalékos emelkedést mutatnak, ami az alapvető élelmiszerek tekintetében is példátlan.

E hét szerdán a benzin ára ismét öt forinttal emelkedett. Az üzemanyagárak tekintetében az elmúlt két év alatt a gázolajért 110 forinttal, a benzinért pedig 100 forinttal kell többet fizetni, mint 2010 januárjában. Ez minden ágazatot érint. Heves megyében a közösségi közlekedés, a helyi járati járatcsökkentés jelent hatalmas gondot. Például Egerben csaknem 30 százalékkal csökkent a járatszám.

A lakosságra immár olyan nagy terheket rak a kormány, amit családok ezrei nem tudnak vállalni. Az villamosenergia- és gázárak januárban az előző havihoz képest 0,3 százalékkal nőttek.

Heves megyében 2011. ezen hónapjaihoz képest az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban összességében 10, a beruházási javakat előállító ágazatokban 2,4, a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok esetében 4 százalékkal emelkedtek az árak.

Nem csupán a devizahitel-tartozással rendelkező családok részére nem nyújt segítséget az Orbán-kormány, de ma már azoknál is szolgáltatás elvonással kell számolni, akik a közüzemi díjakat nem képesek befizetni. 

A családokat, az időseket és a betegeket sújtja leginkább a kormány hibás gazdaságpolitikája. A kormányhatározat arra utasította a nemzeti erőforrás és a nemzetgazdasági minisztereket, hogy február 29-éig tegyenek javaslatot a kormánynak arról, hogy a 2012. évre hogyan lehet csökkenteni a gyógyszertámogatásokat. Dr. Réthelyi Miklósnak és dr. Matolcsy Györgynek március 14-éig kell eldöntenie, 2013-ban honnan lehet még pénzt szerezni. Ez azonban beláthatatlan következményeket vonhat maga után, hiszen a gyógyszergyárak már így is több mint 100 milliárdos állami támogatás elvonása mellett működnek. Ha még több pénzt vonnak el a gyógyszergyártástól, félő, hogy a legalapvetőbb gyógyszerek is megfizethetetlenné válnak.

A bérek és a különböző juttatások terén a kormány szintén nyomorba döntő elvonásokat vezetett be 2012-től. Megszűntek a bér és bérjellegű juttatások: nincs Gyed, nincs táppénz, nincs álláskeresési támogatás. Valamint a jövedelemadó jóváírás eltörlésével is havi 12.100 forintot húz ki a kormány az arra jogosultak zsebéből.

A miniszterelnök kijelentése szerint az Európai Unió részéről fenyegető 144 milliárdos támogatás megvonásának lehetősége és a megszorításokkal elérhető 100 milliárdos kiigazítás között a világon semmi összefüggés nincs, csak kellenek a megszorítások – „mert biztos, ami biztos”.

A 2011. évi költségvetési hiány az eredeti előirányzat két és félszerese lett, továbbá az idei évre tervezett 2,5 százalékos államháztartási hiány elérése valószínűtlen az elemzők szerint.

Az MSZP számításai alapján, a kormány által ”kőbe vésett” 3 százalékos hiány tartásához legalább 200-300 milliárd forintos korrekcióra lesz szükség. Ez újabb megszorításokat jelent, miközben az igazságtalan adórendszer és a kormányzati luxuskiadások felszámolásával azonnal és radikálisan mérsékelhetőek lennének az emberek terhei.

Az MSZP továbbra is azt követeli a kormánytól, hogy értelmetlen megszorítások helyett az igazságtalan, egykulcsos adórendszer változtassa meg. Az MSZP igazságosabb teherviselésre, a gazdaság beindítására kidolgozott 7 pontból álló javaslata a Parlament előtt van, annak megvitatását bármikor vállalja.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

A Jobbik egri elnöke nem érti, miért egy ismeretlen szervezetet támogat a város.

– A megyeszékhely 100 milliós nagyságrendű bevételről mondott le, miután elengedte a volt Ifjúsági Házat üzemeletető alapíványtól a bérleti díjat, s abba beszámította az értéknövelő beruházás költségének 100 százalékát – jelentette ki Bognár Ignác Egerben tartott sajtótájékoztatón. A Jobbik városi elnöke nem érti, miért egy ismeretlen szervezetet támogat a város, amikor nagy szükség lenne a kieső összegre. Tóth István képviselő hozzátette: rajta lesz a szemük a Kepes Központon, figyelni fogják milyen rendezvényeket szerveznek, mekkora látogatottsággal.

Forrás: Heol

Húsz férőhellyel bővül a hosszú idő óta változatlan bölcsődei kapacitás Egerben. A több mint hatvanmilliós beruházási programban pályázat segítségével újul meg az intézmény.

Egerben a Lajosvárosban születik a legtöbb gyerek. Ezért javasolták önkormányzati szinten az intézményhálózat átszervezését – emelte ki Habis László polgármester a városrész bölcsődei férőhelybővítését célzó beruházás péntek délelőtti tájékoztatóján. A több mint 60 millió forint összköltségű, jórészt uniós forrásból finanszírozott projekt önerejét, mintegy 6 millió forintot a város biztosította. Az épületegyüttes munkálatainak kivitelezést egri cégek valósítják meg. A fejlesztési program korábbi részében az értelmi fogyatékosok nappali intézményét egy másik pályázat segítségével a Felsővárosba helyezték át.

Az Ifjúság utcában található, vegyes funkciójú épületben jelenleg egy bölcsőde, egy óvoda, idősek napközi otthona, és a Logopédiai Intézet szakszolgálata működik.
Az épületben található 28 férőhelyes bölcsőde fejlesztése során javulnak az infrastrukturális feltételek, és 20 hellyel bővül a kapacitás. Az épület felújítása során új bútorokkal, berendezésekkel, játékokkal is ellátják az intézményt. Ez fejlesztés, a számítások szerint lefedi városrész majdnem kétszeres bölcsődei férőhely-igényét.

A beruházás munkálatai tavaly decemberben kezdődtek, a műszaki átadást április végére tervezik.

Holló Miklós/Egriügyek

Amire már lehetett korábban is számítani: lőttek az Agórának. Mindezt már a polgármester is beismerte, aki a Kepes-központtól várja az országos hírnevet.

Harmincöt napirendi pontot tárgyalt csütörtöki ülésén az egri képviselő-testület. Az idei, hiányt nem tervező költségvetés részleteiről, valamint a színházak és a sport finanszírozásáról is beszámoltak a pénteki témaszüreten.

Nagy munka van mögöttünk és még nagyobb áll előttünk – jelentette ki a polgármester pénteki, tájékoztatóján utalva a képviselő-testület és a városvezetés munkájára, amely végén megalkották és elfogadták az idei költségvetést. Habis László a költségvetés pozitív vonásaként emelte ki a polgármesteri hivatal 180 milliós és a költségvetési szervek 100 milliós többletbevételét, valamint azt, hogy a tavalyi évben közel 900 millióval kevesebb hitelt vett fel az önkormányzat. Kőkemény munkának nevezte a 17 és fél milliárdos költségvetési főösszeg tartását, amelyen belül az összes felhalmozási kiadás 6 milliárd, a működési kiadás 11,6 milliárd, a beruházások összege 3,9 milliárd forint.

Erőteljesen fejlesztés-orientált költségvetést fogadott el a képviselő-testület a tegnapi közgyűlésen, ez még akkor is igaz, ha vélhetőleg nem tudják a teljes fejlesztési előirányzatot realizálni – fogalmazott Habis László. A polgármester fontos elemnek tartja, hogy a költségvetés nem tartalmaz működési hiányt, véleménye szerint nem szabad halogatni a takarékossági intézkedéseket.

A 2,2 milliárdot meghaladó hitelfelvételt indokoltnak érzi, a város munkahelymegtartó képességének, észak-magyarországi szerepének erősítése érdekében. Hozzátette, Eger a negyedik legkisebb adósságállománnyal rendelkező település a megyei jogú városok közül.
A pénzügyi helyzet stabilitását jelzi, hogy a városnak nincs folyószámla hitelállománya.
A tavalyi évhez képest 5-10 százalékkal csökkentették a működési költségek előirányzatait. A hivatali működést feszes létszámgazdálkodás jellemzi, 7 fővel csökkent a hivatali létszám. Nőtt viszont a Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház átvételével, 44 fővel az önkormányzati alkalmazottak létszáma.

Habis László kitért a civil szervezetek intenzív helyi munkájára, amelyhez a város számos kedvezménnyel járul hozzá. Közösségi tereket biztosít számukra, támogatja a Civil Ház fejlesztésére benyújtott pályázatot. A képviselő-testület elkötelezettségét jelzi, hogy ebben az évben is 5,6 millió forint a Civil Alap összege – hangsúlyozta a polgármester. Stratégiai kérdésnek tartja, hogy intézményként működjenek a színházak, és az EKVI háttérszervként ellássa a könyvelési feladatokat. A város anyagi áldozatot hoz a Harlekin Bábszínház felsőfokú végzettségű társulatának kialakítására, ezzel biztosítják az intézmény állami támogatását.

A 471 milliós költségvetésű Gárdonyi Géza Színház adósságállománya 70 millió. A város 51 millióval járul hozzá a működéshez. 72 millióból gazdálkodik a Harlekin, az állam és a város támogatása 17 millió. Az intézmények költségvetésében jelentős szelet a Belügyminisztériumtól várható pályázati forrás. Ide a Bródy Sándor Könyvtárral is pályáznak. Sós István alpolgármester megjegyezte, hogy olyan színházat szeretne, ami vonzza a közönséget. Ehhez szerinte nagyon komoly marketingre van szükség, ami a tervezett egységes városmarketing részeként a fiatalokat is képes megszólítani.

Rázsi Botond alpolgármester a sporttal kapcsolatos döntéseikkel kapcsolatban elmondta, hogy az ilyen célú támogatás keretösszege idén 62 millió forint, ebből a kiemelt sportágak összesen 41,5 milliót kapnak, 7 millió jut diáksportra, 12,9 millió pedig a sportszervezetek számára, amelyből Egerben 51 van. Ez utóbbi tétel vitákat kavar, egyesek szerint nincs értelme elaprózni az összeget.

A polgármester az egri fejlesztések kapcsán bízik abban, hogy a március elején nyitó Kepes-központ a debreceni Modemhez hasonló, országos hírű intézménye lesz a hazai képzőművészeti életnek. Az Agria Agora projektről elmondta, hogy a tervezett formában nem valósul meg. Közös megegyezéssel bontják fel a szerződést a felek, mivel a város nem képes az önerőt előteremteni. Habis László elképzelhetőnek tartja, hogy később pályázatokkal lehetőség nyílik hasonló kulturális intézmény létrehozására.

A közgyűlés határozott az 1985-ig épült lakóépületek egycsatornás gyűjtőkémények felújításának támogatásáról is. A vissza nem térítendő támogatás a Belügyminisztérium pályázatához kapcsolódik, 8 emeletes épületekig 62500, nagyobb épületnél 125 ezer forint összegig lehet pályázni május 30-ig – adott tájékoztatást Dér Ferenc, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vezetője.

Holló Miklós/Egriügyek

Még a júniusi melegben jelentették be, hogy sikerült 15 millió Ft-os forrást szerezni az Egri Vár életveszélyes főbejáratának és a Varkoch kapu állagmegóvására, és szombaton a februári hidegben adták át díszőrségi kíséretben az elkészült munkát.

A kapuk az elmúlt két év kedvezőtlen időjárása miatt jelentős állagromlást szenvedtek el és életveszélyessé váltak, a főbejáratot le is kellett zárni. A sürgős beavatkozás érdekében komoly lobbi tevékenység indult: 2011. júniusában Habis László Eger polgármestere és más egri politikusok közösen fordultak a szaktárcához segítségért.

Habis László polgármester az átadáson köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki segített a felújításban. Elmondta, az elmúlt évek szélsőségesen csapadékos időjárása komoly károkat okozott az Egri Várban. 2011 nyarán dr. Nyitrai Zsolttal együtt - egy helyszíni séta alkalmával - döntöttük el, hogy összefogással, kezdeményezésekkel élünk az áldatlan állapot megszüntetése érdekében.
Felvettük a kapcsolatot az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, és a város polgármestereként nagy öröm volt számomra, hogy úgy érezhettem: nyitott kapukat döngetek. A vagyonkezelő vezetőivel a jogi kompetencián, kötelezettségeken lényegesen túlmutató dolgokról kezdődött beszélgetés, ami optimizmussal tölt el. Folyamatos kapcsolatban állunk és kiváló az együttműködés az MNV Zrt.-vel, további felújításokat tervezhetünk a Várban, elindulhat a Minaret statikai megerősítésének műszaki előkészítése. Előremutató az állami szervekkel folytatott közös gondolkodás, amely az Eger számára fontos értékek megőrzéséről, bemutatásáról szól.
Ennek a jó együttműködésnek az első eredménye, hogy - szinte azonnal - megoldást találtunk a két kapu felújítására, statikai megerősítésére. A munkát meg kellett tervezni, kivitelezni, és mára az állami tulajdonban lévő Egri Vár két emblematikus részlete újulhatott meg. Reményeink szerint csak a kezdet, tele vagyok optimizmussal- fogalmazott a polgármester.

Dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos kifejtette, a mai nap jó példa az összefogás erejére, arra, hogy rövid idő alatt is sikeres lehet egy ügy, ha a közös cél érdekében, egy akarattal dolgoznak a politikusok, a szakmai szervek és az állami szereplők. A döntés gyorsan megszületett és gyorsan megtörtént a kivitelezés, külön öröm, hogy helyi vállalkozások végezhették el ezt a munkát.

Dr. Molnár Zoltán, az MNV Zrt. általános vezérigazgató-helyettese elmondta, a jó minőségben elkészített felújítás, statikai megerősítés, kőpótlás évtizedekre rendbe tette a két kaput. Az ígéretnek megfelelően, határidőre elkészült a 15 millió forintos forrásból elvégzett beruházás. Példás a városért felelős helyi és országos politika, a Vármúzeum és a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló MNV Zrt. közös munkája, ez természetes is kell, hogy legyen.

Forrás: Egriszín

Hatszáz millió forintos magánberuházásból épült az az egészségügyi intézmény, amely 11 ezer egri ellátását szolgálja majd a Balassi Bálint utcában. A Patakpart Egészségház építéséhez az önkormányzat biztosította a telket.

Habis László kiemelte: a beruházás nagy lépés a város életében, az egriek példaértékű és színvonalas környezetben vehetik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Hozzátette: a jövőben azon dolgozik majd, hogy az Északi lakótelepen lévő négy orvosi rendelő felújítása legyen a következő lépés.

A csütörtöki átadón Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár is részt vett. Mint mondta: a magyar egészségügyet a kettősség jellemzi, az ágazat jelenleg mélyponton van. Hozzátette: komoly összefogással, egy-egy hasonló beruházással pozitív irányba változtathatunk a gazdasági válság következményein.

Az egészségházban öt házi- és egy gyermekorvosi rendelő, valamint egy gyógyszertár is helyet kapott, a betegek az alapellátáson kívül szakellátást is igénybe vehetnek majd, várhatóan márciustól.

Forrás: Egriszín

Rendhagyó kiállítás nyílt hétfőn a Bicskey Aladár uszodában. A szomszédságában lévő Bárány uszoda rekonstrukciójára kiírt pályázat, beérkezett terveiből készült tárlat.

Még tavaly ősszel kihirdették a Bárány uszoda tervpályázatának nyerteseit, melyre 48 pályamű érkezett, amiből 45 volt értékelhető. Most ezeket hozták nyilvánosságra, és bárki számára megtekinthetővé a Bicskey uszoda második emeletén. A művekből egy katalógus is készült – emelte ki Rátkai Attila főépítész. A kiállítás célja, hogy az egriek és más érdeklődők is megismerhessék a pályázat anyagát.

A megnyitón Habis László kiemelte, hogy olyan tervet kerestek, amely korszerű eszközökkel gondolkodik, de beleillik a város képébe, valamint megőrzi a már megszokott „bárány” atmoszférát. Nem akarták a régi uszodát újjáálmodni, se fenekestül felforgatni, de azt sem, hogy az új elnyomja a Makovecz Imre által tervezett Bicskey Uszodát. A környék számára fontos ügy a fürdővizeink hasznosítása, és a vízilabdasport számára kiemelt háttér az uszoda, mely kedvelt célpont az edzőtáborozóknak is. Nehéz volt dönteni- fogalmazott a polgármester.  A tervek kapcsán várják az észrevételeket, melyeket a további munkában figyelembe fognak venni. A tervekkel a város kiemelt kategóriában pályázatot nyúlt be turisztikai attrakciófejlesztésre- fejtette ki a polgármester.

Összesen hat díjat osztottak ki, egy első díjat, melynél a továbbtervezésre is kiadja a megbízást az önkormányzat. Egy második díjat, két darab harmadik díjat, és két, úgynevezett megvételt, ahol a pályaműben olyan elemek találtak, amiket a továbbtervezésnél hasznosítani szeretne a pályázatíró. A beruházás közel egymilliárd Ft költséget jelentene- mondta el a főépítész.
A kiállítás január 9-től január 22-ig látható.

Forrás: Egriszín