Keresés: „gondozás” (75 találat)

Az „Elektronikus tanulási környezet optimalizálása” című kutatás eredményeit tartalmazó záró dokumentumot adták át a HP Magyarország Kft képviselőjének ma délelőtt az Eszterházy Károly Főiskola szokásos havi sajtótájékoztatóján. Az eseményen a Természettudományi Kar két tanárának sikereiről és a TÁMOP keretében megvalósuló pályázati fejlesztésekről is szó esett.

A HP Magyarország Kft. és a Szinva Net Kft. támogatásával megvalósult kutatásról Dr. Kis-Tóth Lajos általános és fejlesztési rektorhelyettes számolt be. Az informatika egyre inkább átszövi az élet minden területét, hangzott el az „elektronikus tanulási környezet optimalizálása” című kutatás kapcsán.

A főiskola két oktatója, Dr. Murányi Zoltán és Dr. Vida József bekerült a Színpadon a Természettudomány (Science on Stage) elnevezésű verseny európai döntőjébe, amit 2011-ben rendeznek Koppenhágában. A versenyre minden fizika, kémia, biológia-szakos tanár vagy tanító innovatív oktatási ötletekkel, projektekkel, színpadi bemutatókkal, vagy bármivel pályázhatott, ami segítheti a természettudományok tanítását. A két tanár a magyarországi döntőn  ért el kiemelkedő eredményt „A túlélés kémikus-fizikus eszközei” programjával.

Széles palettán a tehetséggondozás, melyet pályázati alprogram keretében minőség javítási céllal kívánnak fejleszteni. A célokról a program szakmai vezetője, Dr. Thiel Katalin, az Eszterházy Károly Főiskola oktatásfejlesztési rektor-helyettese számolt be.
A tehetséges hallgatók kutatómunkájának támogatásában fontos terület a TDK munka, valamint konzulensi segítség melletti, hallgatói partneri támogatásra épülő mentorrendszer. A másik elem a hallgatói tudományos konferenciák, melyeken az országos versenyek között adnak számot tudásukról a diákok. A program harmadik eleme a tudományos munkát népszerűsítő Tudományos Magazin.
A „Komplex szolgáltatásfejlesztés az Eszterházy Károly Főiskolán a minőségi gyakorlati képzés érdekében” című pályázat kapcsán Kalóné Szűcs Erzsébet, a Tanulmányi és Információs Központ igazgatója elmondta, hogy a munkaerőpiaci elvárások feltérképezése céllal több száz munkaadóval vették fel a kapcsolatot, akiket interjúk során keresnek meg, hogy megfogalmazzák a feltételeket.
Az intézményben gyakorlati helyek számára tereptanárokat képeznek, akik a gyakorlati munkát koordinálják.

A „Kulturális innováció az Észak-magyarországi régióban – REKÉP” című programról Tóth András dr. Tóth András az Andragógiai és Közművelődési Tanszék tanára számolt be. A régió kulturális és közoktatási intézményeinek humán erőforrás fejlesztését, továbbképzését az egész életen át tartó tanulás szemléletmódjának, valamint a nonformális és informális tanulási formák és lehetőségek kibővítését célzó program részeként pedagógus továbbképzés, e-tanácsadó képzés, valamint a 10-14 éves korosztályt érintő oktatást kiegészítő foglalkozásokhoz kapcsolódó szakmai képzés jelenik meg a tanszék munkájában.

Forrás: Egriszín

Januártól úgy fest, hogy többet kell fizetnünk a távhőért Egerben. A jelenlegi 2950 Ft/GJ hődíjból minimum 3800 Ft/GJ lehet, és a 441 Ft/lm3/év alapdíj is növekedni fog – nyilatkozta szerkesztőségünknek Zsebe Albert, az EVAT Zrt. távhő divízióvezetője.

A fogyasztóknak fűtés kapcsán alapdíjat és hődíjat kell fizetniük. Az alapdíj a szolgáltató állandó költségeire nyújt fedezetet: a szolgáltatói berendezések üzemeltetése, fenntartása, javítása, stb. Ezt a díjat akkor is ki kell fizetni, ha nem vételez hőt a felhasználó. Az alapdíjat a használatban álló, fűthető helyiségek légtérfogata után kell fizetni havonta egyenlő részletekben. Egy átlagos, közepes méretű egri lakás (135 lm3) alapdíja 62.512 forint évente, ami két éve nem emelkedett. A jelenlegi összeg már nem tartható. Nem csak az általános árdrágulás vagy infláció miatt, hanem mert nagyon komoly változás történt az egész energiaellátásban – mondta Zsebe Albert.

Egerben és sok más városban a hő jelentős része kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés keretében kerül ki, azaz gázmotorokat működtettek. Alapvetően villamosenergiát termeltek, amit közcélú hálózatban értékesítettük, s az eközben keletkezett hőt hasznosítottuk a távfűtési rendszerben. Egyrészt ez a hő így olcsóbb volt, mintha pusztán gázból állítottuk volna elő, másrészt egy idegen befektető tulajdona a gázmotoros kiserőmű, vállalva az üzemeltetési feladatait a távhő bevételekhez jutott, s ez az alapdíjat csökkentette – tudtuk meg a divízióvezetőtől.

A jogszabályok változása miatt 2011. január 1-jén a kötelező átvételi rendszer megszűnik. Ez azt eredményezi – miközben a válság miatt a világ villamosenergia-fogyasztása mélyponton van –, hogy nem szabad a gázmotoros erőművet elindítani, mert veszteséget termel. Elveszik az az olcsó hőhányad is, amely a kapcsolt energiatermelésből született, ami pedig a hődíjra volt hatással. A hődíj a hőfogyasztás nagyságától függ, a hőközpontban mért távhő mennyisége után kell fizetni. Most zajlanak a számítások, keressük a megoldás lehetőségét – informálta az egriszin.hu-t Zsebe Albert.

A megoldás egyik lehetőségének egy alternatív hőforrás hadrendbe állítása tűnt, ami itt a Bükk környékén, az erdők környezetében a tervszerű gazdálkodás következtében keletkezett faapríték tüzelésével lenne megoldható. De lehet a mezőgazdasági hulladékot, például a szőlővesszőt is hasznosítani energetikai céllal. Sajnos már most késlekedik a biomassza, de a meglévő fűtőműnek a bővítése is, amiben elhelyezhető néhány faapríték tüzelésére alkalmas kazán. Ha ez ellen sokat tiltakozunk, a mai 2950 Ft/GJ árból januárban alsó hangon is 3800 Ft/GJ lesz, mert tisztán földgázból a mai árat ennyiből lehet majd kihozni, s ezt terheli még 5% áfa. A földgáz ára ma a világpiaci gázáraktól és a forint árfolyamától függ a dollárhoz képest. Ha kezdünk kilábalni a válságból, a nyersanyagárak emelkedni fognak, a forintárfolyam is magas, s senki nem tudja garantálni, hogy hol köt ki hosszú távon – állapította meg Zsebe Albert.

Kerestünk olyan befektetőt, aki viszonylag rövid idő alatt megépítené ezt a bővítést, ami ha belátható időn belül megépül, nem biztos, hogy már januárban fel kell emelni az árat a drágább szintre, hanem a mostani számításaink szerint olyan 3200-3300/GJ forint közötti összegből átvészelhető a 2011-es év. Ráadásul az EU előrevetítette, hogy minden országnak vállalnia kell valamilyen arányú megújuló energiának a beépítését a hazai energiaellátó rendszerébe, s ha ezt a vállalást nem teljesíti, azt előbb vagy utóbb elkezdik büntetni. Ha valaki gázbázison marad, nem felel meg a megújuló hányadra vonatkozó kritériumoknak, akkor nemcsak az eredendően magas nyersanyagár, hanem a rárakódott büntetés is a fogyasztói terheket fogja növelni – mondta a divízióvezető.

A környező települések közül jelenleg is Egerben a legmagasabb a távhőszolgáltatás alapdíja: 441 Ft/lm3/év. A fűtési hődíj viszonylag alacsony: 2950 Ft/GJ. Gyöngyösön a gyöngyösi Városgondozási Zrt. alapdíja csupán 339, 6 Ft/lm3/év, a fűtési hődíj viszont 3276 Ft/GJ. Szegeden is magasabb a fűtési hődíj, 3307 Ft/Gj-t fizetnek a fogyasztók a Szegedi Hőszolgáltató Kft-nek, viszont az alapdíj alacsonyabb, csupán 328 Ft/lm3/év. Miskolcon csupán 5 forinttal drágább az alapdíj, mint Egerben, 2956 Ft/GJ, de az alapdíj jelentősen olcsóbb: 337,56/lm3/év. Tiszaújvárosban a legolcsóbb a távfűtés, a Tiszaszolg 2004 Kft. alapdíja 314 Ft/lm3/év, s a fűtési hődíj is csak 2650 Ft/GJ.

Forrás : Egriszín

A hétvégén befejeződik a szemétszüret az egri borvidéken. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködve az Egri Polgárőrséggel és az Agria Polgárőr Egyesülettel a „VEDD észre, Tedd szóvá, Szólj RÁ!” program keretében a város bel- és külterületeinek tisztaságát kívánja biztosítani.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium /jogutódja a Vidékfejlesztési Minisztérium/, a Városgondozás Eger Kft. és az Agria Market Kft. támogatásával folytatódik és egyben befejeződik a szemétszüret az egri borvidéken. Az elmúlt alkalommal újabb 3 helyszínen számolták fel az illegális hulladéklerakó-helyeket. Sikerült szép környezetet varázsolni a Bajusz-völgyben, az Almári út mellett és az Apátfalvi utca folytatásában lévő területeken. Ezen a hétvégén a Donát-dűlőben és a Vécsey-völgy utcában /Repülőtérrel szemben/ folytatódik a program. Október 9-én szombaton, esőnap esetén 10-én vasárnap 8.30 órakor autóbusz indul a Dr. Nagy J. utcából /Barkóczy utca közelében/ a helyszínre.

Előzetesen jelentkezni lehet a 06/20-46-96-476 telefonszámon, ahol részletes információ is kapható a programról.

Habis László polgármester mellett 11 mandátumot szerzett a városi közgyűlésben a Fidesz-KDNP. Az MSZP-ből és a Jobbikból 2-2, az LMP-ből pedig 1 politikus lesz tagja a testületnek, továbbá egy független jelölt is mandátumot szerzett. Bemutatjuk a képviselőket!

Habis László polgármester (Fidesz-KDNP, ELE): Egerben születtem, több évtizedes közigazgatási tapasztalattal rendelkezem. Korábban 8 évig alpolgármesterként, négy éve az egri polgárok bizalmából polgármesterként szolgálom szeretett városunkat. Az elmúlt években eredményesen dolgoztunk. 2010. április 11. óta Eger és környéke országgyűlési képviselőjeként is tevékenykedem. Az a célom, hogy az új, polgári kormány munkahelyteremtő, a gazdaság talpra állítását célzó törekvései helyben is érvényesüljenek, Eger fejlődő város legyen.

ifj. Jung László (Fidesz-KDNP): 1979-ben születtem. Informatikus vagyok, egy kislány édesapja, feleségem szociálpedagógus. A rászorulók támogatása életemben nagyon fontos szerepet tölt be, melyet egy kiváló szervezetben, a Magyarországi Kerekasztal Egyesület 3-as egri asztalánál 2003-tól tagként gyakorolhatok. Informatikai és marketing tapasztalataimat a város javára, elsődlegesen a turizmus fejlesztése céljából szeretném hasznosítani. Egriként egészen közelről tapasztalom a választókerület problémáit, feladatait. Önkormányzati képviselőként mindezek megoldásáért igyekszem cselekedni.

Sós István (Fidesz-KDNP): Egerben születtem, itt élek a családommal. A Vasöntöde, a Városgondozás Kft, a Strand vezetőjeként dolgoztam. Eger közéletében szívesen és tevékenyen részt veszek 28 éve az Egri Városszépítő Egyesület elnökeként.
Munkánkat fémjelzi az Érsekkerti szökőkút, a Szent József Park.
A város üzemeltetésében, fejlesztésében, a városi összefogás szervezésében szerzett tudásomat szeretném Eger és választókörzetem javára kamatoztatni.

Dr. Misz Mihály (Fidesz-KDNP): 1943. július 2-án születtem Nagytályán. Mezőkövesden érettségiztem. Az egyetemet Debrecenben végeztem. A szenvedő ember iránti empátia és segíteni akarás határozta meg a pályámat. 42 éves orvosi pályafutásom során, melyből 37 évet dolgoztam Egerben, az új iránti fogékonyságom következtében jutottam el a körzeti orvoslástól a belgyógyászaton és az intenzív osztályon át, a művese ellátás heves megyei megszervezéséig. Becsületemet, az igazság iránti elkötelezettségemet, 42 év emberi, orvosi, vezetői, kórházvédői tapasztalatát tudom felajánlani a 4. számú választókörzet lakóinak, és Eger minden polgárának.

Ficzere György (Fidesz-KDNP): 1957-ben születtem. Középiskolámat Egerben a Dobó István Gimnáziumban végeztem. Ezt követően a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Főiskolai Karán szereztem diplomát. Jelenleg a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola műszaki igazgatóhelyetteseként dolgozom, önkormányzati képviselőként 2006 óta az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke vagyok. Zsuzsa feleségemmel kötött házasságunkból két leánygyermek született. Magyar vagyok.
A jövőben- az eddigiekhez hasonlóan- minden önkormányzati döntésben Eger lakosságának érdekeit fogom képviselni.

Csákvári Antal (Fidesz-KDNP): Egerben 1958-ban születtem, azóta is itt élek. Két felnőtt gyermekem van, feleségem középiskolai tanár. A jászberényi tanítóképző főiskolán tanítói, majd az egri főiskolán magyar szakos tanári diplomát szereztem. 1997-től vagyok az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. Egri Területi Központjának igazgatója. 2004. óta töltöm be az Egri Végvár Polgári Körök Egyesületének elnöki tisztségét. 2006-tól vagyok lakókörzetem önkormányzati képviselője és ezt a munkát szeretném folytatni, továbbra is hitelesen képviselni a bennem bízó egri polgárok érdekeit.

Orosz Lászlóné Ibolya (Fidesz-KDNP): Gyermek- és ifjúságvédelmi szakpedagógus vagyok, az egri főiskolán végeztem. Majd a Miskolci Egyetemen Európa Unió szakértő diplomát kaptam. Politikai szakértői végzettségemet a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szereztem. Jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem MBA okleveles közgazdász-képzésre járok, és a jövő év nyarán államvizsgázom. Férjemmel közösen családi vállalkozásunkban dolgozunk. Kislányunk 17 éves. Egerben születtünk, azóta is itt élünk. Alázat, szakértelem, őszinteség, kitartás, tenni akarás. Ezt nyújtottam négy évig, amit most folytatni kívánok.

Csathó Csaba (Fidesz-KDNP): Kereskedő- és iparoscsaládban születtem Egerben. Nős vagyok, két leány és két fiú édesapja. Ebben a körzetben élek 54 éve, itt dolgozom egy informatikai és pénzügyi cég vezetőjeként. Polgári-keresztény értékrend szerint élek. Próbálok az embereken segíteni, mindent megtenni, ami tudásomból, képességeimből és erőmből telik. Ezt az elvet képviselem már jó ideje fertálymesterként, a nagycsaládosok szervezetében, az egri Kolpingban, és ez késztetett arra, hogy örömmel elfogadjam a képviselői jelölést.

Martonné Adler Ildikó (Fidesz-KDNP): Itt élek a 9. sz. körzetben, és a munkahelyem is itt található. 30 éve tanítok a Balassi Bálint Általános Iskolában. Oktató-nevelő munkám során értesülök az itt élő családok életéről, gondjairól. Közös igény, hogy a Felsővárost intenzívebben bekapcsoljuk a város életébe, és szép, élhető környezetet teremtsünk az itt élőknek. Pedagógus érdekképviseleti munkát végzek helyben és országosan is. A Fidesz Egri Csoportjának egyik alelnöke vagyok, a Fidesz Kulturális Tagozatának megyei elnökségi tagjaként is tevékenykedem. A képviselői munkát szolgálatnak tekintem, amit csak kellő alázattal, a gondok iránti érzékenységgel, empátiával lehet végezni.

Lombeczki Gábor (Fidesz-KDNP): Születésem óta, 26 éve élek Egerben. Iskoláimat a körzetben végeztem, a Balassi Bálint Általános Iskolában és a Neumann János Középiskolában. Jelenleg a Debreceni Egyetem végzős hallgatója vagyok. A közéletben az egri Fidelitas elnökeként tevékenykedem. Hatékonyan fogom képviselni a körzetben lakók érdekeit, egyaránt fontos számomra az idősekre és a fiatalokra való odafigyelés. Nyugalmat teremteni a választókerületben, megoldást találni a közösség valós problémáira, erre törekszem!

Gál Judit (Fidesz-KDNP): Óvodapedagógus vagyok, szociálpedagógiai és szociálpolitikai diplomát szereztem. Több, mint 25 éve a Felsővárosban dolgozom, és 14 éve a Benedek Elek Óvoda vezetője vagyok. Az Óvodai Szakkollégium vezetője, óvodai szakértő, oktató vagyok. Lányoméknak, fiamnak és unokámnak köszönhetően boldog édesanyának és nagymamának mondhatom magam. A körzetemben élő családokat, életüket és gondjaikat munkám révén, jól ismerem.

Rázsi Botond (Fidesz-KDNP): 37 éves vagyok, nős, egy hathónapos fiú ikerpár édesapja. 1996-tól a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium angol-matematika-informatika szakos tanára, 2003-tól pedig igazgatója vagyok, mely tisztségemben többek között számos jelentős összértékű iskolafejlesztési pályázatot valósítottam meg sikeresen. Született felnémetiként szívesen veszek részt a helyi közéletben, a civil szervezetek munkájában, rendezvényein, és az Egri Lokálpatrióta Egylet tagjaként is igyekszem a lehető legtöbbet tenni városunkért.

Bognár Ignác (Jobbik): 52 éves vagyok, Bélapátfalva külterületén születtem egy erdészházban, de gyermekkoromat már a faluban töltöttem. Egerbe jártam középiskolába, ahol finommechanikai műszerész végzettséget szereztem. Ezt követően Sopronban faipari üzemmérnök lettem az Erdészeti és Faipari Egyetemen. A hűség városában” lettem igazán nemzeti elkötelezettségű hazafi. Ott ismertem meg a feleségemet is, akivel közel 30 éve boldog házasságban élek. Három gyermekünk közül a legidősebb már önálló lábon áll, a két kisebb még egyetemista. Nagymagyarország képviselve van a családunkban, hiszen édesapám Felvidékről, apósom pedig Erdélyből származik. Két és fél éve vagyok a JOBBIK egri elnöke, előtte egyetlen pártnak sem voltam tagja. Választókerületemben élek, így jól ismerem az ott élők problémáit.

Tóth István (Jobbik): Egerben születtem, szüleim, nagyszüleim is itt éltek ebben a városrészben, a Maklári-hóstyán. Szüleim kétkezi munkások voltak, a kitartást a munka szeretetét és a megbecsülését tőlük tanultam. Általános iskolai tanulmányaimat Egerben végeztem majd a 212. sz. Szakmunkásképző Intézetben szereztem asztalos szakképesítést. Első munkahelyem az Agria Bútorgyár volt, ahol a munka mellett érettségiztem le, majd Sopronban a Faipari Egyetemen szereztem diplomát. A rendszerváltás után faipari vállalkozást alapítottunk, melynek azóta ügyvezetője vagyok. Házasságban élek, egy fiú és egy lány gyermekünk van. A városhoz, a Maklári-hóstyához ezer szállal kötődöm, itt lakom, itt működtetem vállalkozásomat. Nap mint nap találkozom , beszélgetek az egri polgárokkal és szembesülök azzal, hogy mennyi megoldatlan probléma halmozódott fel az elmúlt évek során. Ez a felismerés késztetett arra, hogy 2007 novemberében megalakítsuk a Jobbik egri szervezetét, melynek alelnökeként tevékenykedem.

Nagy István (MSZP): 36 éves vagyok. Írni-olvasni, számolni az egri 10-es számú Általános Iskolában tanultam meg. Családomtól, általános és középiskolai tanáraimtól útravalóul kaptam, hogy minden feladatomnak a legjobban feleljek meg, legyek büszke egriségemre, Egerre a történelmi városra. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola után a Budapesti Gazdasági Főiskolán tanultam tovább, majd a Károly Róbert Főiskolán szereztem közgazdász diplomát. Tanulmányaimat a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karán folytattam. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem, Regionális Politika és gazdaságtan doktori iskolában vagyok Phd hallgató. Azért dolgozom, hogy városom, és az egriek büszkék lehessenek rám. Egernek építenie kell történelmi múltjára, értékeire, tradíciójára, az összefogás erejére, ami ebben a városban mindig jellemző volt az egriekre.

Pál György (MSZP): 39 éves informatikus vagyok, családi vállalkozásban internetes alkalmazás fejlesztéssel foglalkozom. Két gyermeket nevelünk feleségemmel, Antónia  4 éves, kisebbik lányom Bogáta pedig idén ünnepelte második születésnapját. A család mellett a civil élet is mindig fontos volt számomra, főképp a sport. 2002-től vagyok önkormányzati képviselő, 2006-tól pedig a Szociális és Egészségügyi Bizottságot vezetem. A bizottsági munka során közvetlenül tapasztaltam, hogy milyen gondokkal szembesülnek az Egerben élők. Célom, hogy Egerben könnyebb legyen az élet a szerényebb jövedelműeknek is.

Dr. Csarnó Ákos (LMP): 1977-ben születtem Egerben, azóta is ebben a városban élek, s tanulmányaim nagyobb részét is itt végeztem el. 2001-ben a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szereztem diplomát, majd azt követően jogi pályára léptem. Az ügyvédi hivatással kezdtem, de később a közigazgatásban helyezkedtem el. Először a Heves Megyei Közigazgatási Hivatalban dolgoztam törvényességi ellenőrként, ahol betekinthettem az önkormányzatok működésének boszorkánykonyhájába. 2004 nyarától az Egri Körzeti Földhivatal osztályvezetőjeként az ingatlan-nyilvántartás területén dolgozom. Az állampolgárok ügyeinek intézése, véleményeinek, illetve észrevételeinek figyelembevétele számomra a legfontosabb feladat. Egriként felelősséget érzek a városért és az itt lakókért. Nem mindegy, hogy mit hagyunk a jövő nemzedékeire magunk után: mind kulturális, mind környezet- és természetvédelmi tekintetben.

Császár Zoltán (Független): 1997 óta volt tagja a Fidesznek, s miután az alapszervezetet múlt év novemberében feloszlatták, tagsága megszűnt. Nem kívánt más párt színeiben tevékenykedni, függetlenként is bízott a sikerben. Véleménye szerint az emberek értékelik a becsületes munkát. Az előző ciklusban is az 1. sz. választókerület képviselője volt, az Urbanisztikai- és Környezetvédelmi Bizottság tagja, a Szépasszonyvölgy fejlesztési biztosa.

Forrás: Egriszín

A Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület főszervezésében került sor Eger Ünnepének második napján az Eger-patak medrének tisztítására. A szemétszedés három helyszínen zajlott, a korábbi évekkel ellentétben kevesebb számú önkéntessel.

A tavasszal még 165 fős részvételű program idén a borongós időjárás miatt kevesebb létszámú volt. A kilencre tervezett szakaszt három részre kellett csökkentenie a szervezőknek. Az első szakasz a strand hídjától a Kis Dobó térig tartott, a második a Kis Dobó tértől a kórház hídig, az utolsó állomás pedig egészen a Bükk sétány végéig terjedt.

A 2003 óta működő Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület (KTKE) szervezésében valósulhatott meg a patak takarítása. Szitta Emese, a KTKE élővilág védelmi szakosztály vezetője elmondta, hogy az egyesület célja Eger Ünnepén gyakorlati értelmet is nyújtani a városnak azzal, hogy megtisztítsák a szeméttől a patak egyes részeit. Ehhez igénybe vették a tűzoltóság segítségét is, akik a nehezen lejutható részekhez létrát és konténereket is biztosítottak. A szervezők ezen kívül szemeteszsákokat, szerszámokat, csizmákat, kesztyűket és az előző alkalomból megmaradt „Tisztán szeretem Eger” feliratú pólókat is osztottak az önkénteseknek. Szitta Emese főszervező hozzátette, hogy bár a városgondozás feladata lenne a patak medrének tisztítása, segítségül szokták hívni az egyesületet is, amikor bizonytalanok abban, hogy kivághatják-e a patakot torlaszoló növényzetet.

Forrás: Egriszín

Az elmúlt években indított programok folytatásaként augusztusban, szeptemberben és októberben ismét szemétszüretet szerveznek az egri borvidéken, amely során 14 helyszínen számolják fel a feltárt illegális hulladéklerakásokat.

Az illegális hulladéklerakók felszámolásának feladataira ez évben ismét pályázatot hirdetett a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium /melynek jogutódja a Vidékfejlesztési Minisztérium/.
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködve az Agria Polgárőr Egyesülettel és az Egri Polgárőrséggel, illetve a Városgondozás Eger Kft. támogatásával sikeresen pályázott és a „VEDD észre, Tedd szóvá, Szólj RÁ! Együtt egymásért, egy más környezetért. Civilek és az Önkormányzat összefogása egy tisztább jövőért” című munkájával 2.558.360 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült.
Az akciók előreláthatólag 9.00 órától – 14.00 óráig tartanak. A tervezett helyszínre minden alkalommal autóbusz indul reggel 8.30 órakor a Dr. Nagy J. utcából /Barkóczy utca közelében/. Az autóbusz oldalán fel lesz tüntetve a program elnevezése. A takarítási munkálatokhoz a munkaeszközöket és a védőkesztyűt a szervezők biztosítják.

A megtisztított területeken ez évben is információs táblákat fognak elhelyezni, amelyeken felhívják a figyelmet a természet védelmére, és tájékoztatást adnak arra vonatkozóan, hogy hol, milyen formában lehet legálisan elhelyezni a kommunális, illetve az inert hulladékot. A Vécsey-tetőn lévő illegális hulladéklerakó felszámolását követően pihenőterületet kívánunk kialakítani, padokkal, asztalokkal, hulladékgyűjtő edényzetekkel és őshonos fák telepítésével. Az utógondozás keretében továbbra is tervezzük a Zöld Kommandó folyamatos jelenlétét a külterületeken. A szervezők ezúton kérik, hogy minél többen csatlakozzanak a program sikeres megvalósításához. Várnak minden tenni akaró városlakót az első alkalommal, augusztus 26-án csütörtökön reggel 8.30-órakor  a Dr. Nagy J. utcában, ahonnan autóbusz szállítja a részt vevőket a Galagonyás-dűlőben lévő helyszínre.

Forrás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

Egerben augusztus 20-án délután fél hatkor a várbeli székesegyház falai között ünnepi szentmisét celebrált dr. Ternyák Csaba érsek.

Magyarország házának építéséhez Szent István Intelmei nyújtják a leghitelesebb, legkipróbáltabb tervet immár ezer esztendeje – egyebek mellett erről beszélt pénteken délután az egri várban, a várbeli székesegyház falai között tartott ünnepi szentmisén dr. Ternyák Csaba érsek. Szavai szerint néha rádöbbenünk, hogy pár évig rossz irányba mentünk, de ilyenkor elővesszük az eredeti tervet és meglátjuk, hol hibáztuk el az építést. Hallani, hogy a nemzeteknek stratégiára van szükségük a fejlődéshez. Az Intelmekben e stratégia első eleme a hit, a második az egyház. Ma sokan fújolnak erre, a trón és az oltár általuk károsnak vélt szövetségéről szólnak, pedig azok az országok prosperálnak, ahol a lelki és a politikai centrumok békében együttműködnek. A belső megosztás, a rivalizálás legyengít.

Magyarország házának építéséhez Szent István Intelmei nyújtják a leghitelesebb, legkipróbáltabb tervet immár ezer esztendeje – egyebek mellett erről beszélt pénteken délután az egri várban, a várbeli székesegyház falai között tartott ünnepi szentmisén dr. Ternyák Csaba érsek. Szavai szerint néha rádöbbenünk, hogy pár évig rossz irányba mentünk, de ilyenkor elővesszük az eredeti tervet és meglátjuk, hol hibáztuk el az építést. Hallani, hogy a nemzeteknek stratégiára van szükségük a fejlődéshez. Az Intelmekben e stratégia első eleme a hit, a második az egyház. Ma sokan fújolnak erre, a trón és az oltár általuk károsnak vélt szövetségéről szólnak, pedig azok az országok prosperálnak, ahol a lelki és a politikai centrumok békében együttműködnek. A belső megosztás, a rivalizálás legyengít.

A városi díszünnepség hétkor kezdődött a Dobó téri színpadon, ünnepi beszédet Habis László polgármester mondott, majd kitüntetéseket, díjakat adtak át. A megyeszékhely közgyűlése díszpolgári címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek a város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként. Pro Agria Díjat kapott Gergely Péter Pál karnagy és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgató. Pro Cultura Agriae-díjban részesült dr. Kádár Zsolt református esperes.

Képzőművészeti nívódíjat Kishonthy Jenő festőművész, zenei nívódíjat Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, fotóművészeti nívódíjat Majoros Tamás fényképész vehetett át, a Szent István Rádió szerkesztősége pedig sajtó- és publicisztikai nívódíjat kapott. A közgyűlés az Eger Város Egészségügyéért kitüntetést adományozta dr. Kakuk Judit főorvosnak, valamint dr. Kalló János , dr. Kollár Lajos és dr. Somogyi István háziorvosoknak. „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben részesült Utasi Lászlóné, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetője.

Forrás: Heol

A fogyatékosok társadalomba való beilleszkedéséről, az ezzel járó feladatokról esett szó Habis László polgármester ma délutáni látogatásán, a sérült gyerekek játszóházában.
A polgármester ajándékot vitt, és kapott is az idejüket kreatív munkával, alkotással töltő gyerekektől.

„Alkossunk együtt” jelmondattal működik játszóház a sérült gyerekek számára az ÉFOÉSZ Heves Megyei Közhasznú Egyesülete és az Egri Lokálpatrióta Egylet támogatásával Egerben, amely nagy segítséget nyújt mind a fogyatékos gyerekek, mind az őket gondozók és a szülők számára, hiszen a közösségi tevékenység az érintettek életminőségét javítja. A játszóházban képzőművészeti foglalkozás keretében alkotnak a gyerekek, aminek nagyszerű eredményei kiállítva, a falakon láthatók.

Óriási az a népesség, amely valamilyen módon hátránnyal, fogyatékkal él, hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve, hogy ezek az emberek fogyatékosságuk ellenére humán erőforrást jelentenek.
Magyarországon 598 ezer fogyatékos él. A társadalomnak nagy feladatot jelent a gondozásuk, ellátásuk. A civil szervezeteknek is nagy szerepük van abban, hogy valamilyen módon segítsenek nekik teljes életet élni, ehhez feltételeket biztosítani.
A Heves megye területén élő fogyatékos emberek és családjaik társadalmi hátrányainak kiegyenlítése, érdekeik érvényesítése, védelme, képviselete, emberi és állampolgári jogaik, társadalmi integrációjuk, szociális biztonságuk, rehabilitációjuk biztosítása, esélyegyenlőségük megvalósítása a célja az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Heves megyei Szervezetének.
A sérült gyerekek játszóházában tett látogatás alkalmával a polgármester elbeszélgetett a gyerekekkel, akiktől egy általuk készített képet kapott ajándékba.

Forrás: Egriszín

Városgondozás Eger Kft a város közterületein található vadgesztenyefák védelme érdekében permetezést végez.

A növényvédelmi munkára 2010. augusztus 9. és augusztus 19. közötti időszakban, éjjel 22⁰⁰ és 03⁰⁰ óra között kerül sor időjárási tényezők függvényében.

A felhasználásra kerülő szerek: Mirage 45 EC, Dimilin 25 WP, Wuxal lombtrágya, Agrol Plus. A szerek élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 30 nap, munka-egészségügyi várakozási ideje 0 nap, méhekre nem veszélyesek, vizekre veszélyesek.

Kérik, hogy a védekezés időpontjában az érintett helyszíneken (gesztenyefák közelében) lehetőleg ne tartózkodjanak, az ablakokat szíveskedjenek bezárni, a gesztenyefák alatt ne parkoljanak.